w
5—6. szám
a 613 ; _ ' 1938
A haszonbérletek Magyarországon, tekintettel a kishaszonbérletekre.
Les bamm mmm: en Hongrie, en particulie'r les petits baux.
Résumé. Dans ltannée 1935, il y amit en Hongrie 2'8 millions diarpents cadastraux alferme's, soit ,17'5% de la superficie totale des propriétés jonciéres. Ouant au nombre des propriétés fon- ciéres afferme'es en tout ou partie, il représentait 8'8% de llensemble. Les catégories de propriétés présentent tant au point de vue de la superficie gu'á celui du nombre des baux des di/fe'rences noiables. Au—dessous de 10 arpents, a aucun des deux points de vue, la proportion nlatteínt pas 10%. Dans toutes les autres catégories, le nombre et la superfieie des bauac dépassent cette pro- portion: plus de la moitié des propriétés au—dessus de 2000 arpents se trouvaient a/ferme'es íntégrale- ment ou partiellement, et la superficie affermée de ces propriéte's oscillaít entre 20 et 30% (voir Tableau 1). Panni les díverses régions du pays, la Grande Plaine se distingue par la proportíon la plus élevée des propriétés données d bail (Tableau 2). Des propriétés supe'rieures a 100 orpents, 1'8 million d'arpents en chi/Tres ronds e'taíent affermés, dont un demi—million d'arpents (28'1%) a de petits fermiers. Les bauer moyens forment presgue 40% de la superfieie uffermée.
des propriétés de plus de 100 arpents, et les grands baur á peu prés un tiers. La proportion des petit-9 bauac est la plus faíble (18.170) en *Transdanubie;
dans la méme région, les baum ,su—péríeurs a 500 arpents s'élévent á prés de deux tiers de la su- perficie a/íermée (Tableau 3). Les baum inférieurs, a 100' arpents constituent 26'8% de la super/ide alfermée des piropriétés de 100 a 500 arpents, f8'4% de la superficie a/fermée des propriétés de 500 a 1000 arpents, et 24'7% de la superficíe affermée des proprie'tés au-dessus de 1000 arpents (Tableau 4). Au cours des années 1925—1935, la super/icie affermée des propriétés supérieures á
100 arpents accuse une baisse (Tableau 5).
*
A magyar birtokpolitikára a jövőben nagy feladatok megoldása vár. A birtok- politikának azonban alkalmazkodnia kell a meglevő adottságokhoz, lhogy célját el—
érhesse. Éppen ezért van elsőrendű jelen-
tősége a kisbérleti rendszernek. Közismert dolog, hogy 'a bérlet sokkal kisebb tőkék mobilizációját teszi szükségessé, mint a földtulajdon szerzése, hazai viszonyaink között tehát széles rétegek előtt nyitná meg az önálló vállalkozás és vele a szociális emelkedés útját. Nem utolsó előnye, hogy
a kötött birtokot is hozzáférhetővé teszi a kisemberek számára.
A magyar állam hir'tokpolitikai törekvéseiben az utolsó száz év során többször megtaláljuk a kisbérletek alakítására/irányuló szándékot. A mult század negyvenes éveiben a kincstár 43 népes falut telepített az Arad, Csanád, Békés, Temes és To- rontál vármegyék területén fekvő nagykiterjedésű állami pusztákon. Ezek a telepítések dohánykerté- székkel történtek haszonbérleti alapon a dohány- termelés előmozdítása érdekében. A kishaszon—
bérletek mintegy 30 évig álltak fenn, míg végül is az 1873. évi XXII. t.-c. kimondotta azok megváltá- sát, illetve a telepes .földek tulajdonba adását. Azon túl hosszú ideig nyomát is alig leljük a kishaszon- bér'leti— formának az állam birtokpoliatikai tervei- ben. így, bár nem zárja ki, de teljesen, mellőzi az 1894. évi V. t.—c. is a wkishaszonbérletek alakítását, úgy hogy a törvény alapján 8 évig egyetlen haszon- bérleti telep sem jött létre. Csak 1906-ban tett ki- sérletet az állam két haszonbérleti telep létesíté- sével, am-elyek aztán várakozásom felül nagyon jól sikerültek. A kedvező eredmények hatása alatt az aradi jószágigazgatóság emlékirataiban albérleti rendszer fokozottabb alkalmazását javasolta az állami telepítéseknék Erre azonban gyakorlatilag nem került sor. Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek 1909—ben *a képviselőház elé terjesz- tett telepítési törvényjavaslata az ideiglenes haszon,- bérleti telepítésekről is" intézkedett, amikor ki- mondotta, hogy ,,a földművelésügyi miniszter a' korlátolt forgalmú ingatlanok közül a községi, vá- rosi, törvényhatósági, egyházi személyi, egyházi testületi, köz- és magánalapítványi, hitbizományi ingatlanokon, a tulajdonosnak kérelmére haszon—
bérleti alapon nyugvó telepítést engedélyezhet, de csak az ingatlan forgalmi korlátoltságának tarta- lmára". Mihelyt ez megszűnt, ,,a tulajdonos köteles a telepesesel a haszonbérleti telepítési szerződés helyett újabb, a tele—pesnek a telephelyhez való tulajdonjogát biztosító telepítési szerződést kötni".
Darányi a kishaszonbérletet tehát átmeneti, kise-
gítő megoldásnak szánta a telepítéssel kapcsolat- ban, de csak a kötött bi—rtokokra kiterjedőleg és teljesen fakultativ alapon. A kishaszonxbérlet'e-k nagy jelentőségének fel—ismerése vezette a Magyar Gazdaszö'veftséget a földbérlőszö'vettkezeti mozga- lom elindítására és Prohászka Ottokár püspököt is, amikor 1916-ban felvetette azt a gondolatot, hogy a hitbizományi, egyházi és közalapítványi birtokokon 15—35 hold nagyságú örökhaszonbér—
leteket létesítsenek. Javaslat—ával azonban, amelyet
43
5—6. szám 1938
különben ki is dolgozott, nem ért célt". A kishaszon-
bérletek alakításának előmozdítására irányuló első törvényes rendelkezések —- nem szólva a háború végén hozott néhány kisebbjelientőségű e's elkésett kezdeményezésről — az 1920. évi XXXVI. 't.—c.—ben
öltöttek formát. Eszerint, ha az olyan földbirtok,
amelyet .az állam elővásárlás vagy megváltás útján megszerezhet, haszonbérbe van adva, az Országos Földbirtokrendező Bíróság az érdekeltek meghall—
gatásával arra kötelezheti a haszonbérlőt, hogy
abból meghatározott részt méltányos feltételek mel- lett záros határidőn belül kristh—aszonbérlete—k útján hasznositson. Ez a rendelkezés vonatkozik az ál—
lam tulajdonában lévő és haszonbérbe adott ingat- lanokra is. Ugyancsak a kishaszonbe'rletek alakí- tásának célját szolgálja a földreformtörvénynek a haszonbérleti szerződések bejelentésére vonatkozó, valamint az a rendelkezése is, hogy a korlátolt forgalmú ingatlanokból annyit, amennyi a törvény alapján megváltható wolna, az OFB., illetve az ál- lam más megállapodás hiányában főhaszonbérlő- ként legfeljebb 25 évi időtartamra akkor is átve-
het, ha nincs haszonbérletbe adva. A kishaszon- bérletek létesítéséhez fűzött várakozás azonban nem vált valóra, ezért n földrefor'mtörvélny novel-
lája (az 1924. évi VII. t.—c.) az alaptörvény rendel- kezéseit oda módosította, hogy ha a 100 kat.
holdat meghaladó terület-re kötött haszonbérleti szerződést egészben átvenni nem célszerű, az OFB. a földművelésügyi miniszter indítványára vagy anélkül is arra kötelezheti a haszonbérleti szerződ-és átvételekor a haszonbérlőt, hogy haszon- bérlete mezőgazdasági terüle-tének legfeljebb 15
%-át haszonbérleti szerződésének megfelelő felté- telek mellett és szerződése időtartamára közvet- lenül adja át krishaszonbérleitekbe. Ennél nagyobb terület kiadása csupán közös legelő céljára eddig is legelőnek használt területből rendelhető el. Ezen kívül a törvény éleztbeléptekor fennálló haszon-
bérletekre is vonatkozik a fenti rendelkezés-, fel- téve, hogy .a bérlet lejártáig még legalább 6 gaz- dasági esztendő van hátra és a haszonbérlet mező—
gazdasági művelés alatt álló területen legalább 2.000 katt. holdra terjed. Ennél kisebb területű ha—
szonbérlet csak .akkor esik az említett rendelkezés alá, ha az illető birtok évtizedek óta haszonbérbe
van adva és a birtokos nem tud biztosítékot nyuj- tanvi arra nézve, hogy a birtokot a haszonbérleti szerződés lejártakor házi kezelésbe veszti. A föld—
reformtörvény novellája a kötött birtokok némely kategóriáira nézve —. kíméletből _— kishaszonbér- letek alakítását írja elő, amikor kimondja, hogy ha az OFB. kulturális célt szolgáló közérdekű ala—
pok és alapítványok, valamint középiskolákat fenn- tartó 'tanítóren-dek legalább 10 év óta birtokolt ingatlanait kénytelen igénybe venni, ez a házhe-
-——614—
lyekre szükséges területek kivétel-ével lehetőleg ne.
megváltás, hanem hosszú-lejáratú kishaszonbérletek útján történjék. Ezeket az intézkedéseket a föld- birtokre-form befejezéséről rendelkező 1928. évi XLI. t.—c. azzal egészítette ki, hogy amennyiben az OFB. megváltás helyett csak kishaszonbérletek alakítását rendelte el vagy a már meglevő kis—
haszonbérleteket megho—ssz—abbíto—tta, a földművelés—' ügyi miniszter, vagy bármelyik fél az OFB-től a- lejáró kishaszonbérletnek legfeljebb 12 év tarta—
mára további meghosszabbítását kérheti.
A földreformtörvényeknek kishaszonbérle'tek alakítására Vonatkozó intézkedései, mtltntt ke'-sőbb
még látjuk, a gyakorlatban kevéssé érvényesültek.
Pedig mezőgazdaságunk helyzete az elmult másfél évtizedben ,a kisbérleti rendszer jelentőségét erő—
sen felfokozta és birtokpolittikai törekvéseink egyik fontos eszközévé tette. Ezt méltányolja a telepí- tvésről és más fövldbirtokpolitikai intézkedésekről
szóló 1936. évi XXVII. t.—c. is, amikor a tulajdoni
juttatás mellett a kitsliaszotnubérle'tnek is fontos szerepet'szám. A törvény azonban — nagyon he—
lyesen —- a haszonbérletet nem tekinti végleges
megoldásnak, mert az a célja, hogy ,,retndelkezései
nyomán birtokhoz jutók tulajdonul szerezzenek ki—sbixrtokot". Mezőgazdasági lakosságnak kedvezőt- l-en anyagi helyzete mellett azonban ,,módot kellett adni arra is", mondja az indokolás, ,,hogy a tulaj- donszerzés későbbi .időre halasztásávalx felmond—
hatatlan és később tulajdonul megszerezhető ha- szonbérleti kisbirtokok is keletkezihe'ssenek". Ezért bevezeti a krényszerbér'leti megoldást, amely abban áll, hogy az ingatlantulajdonost, aki a törvény alapján birtoka egy részét átengedni tartozik, arra lehet kötelezni, hogy ingatlanának megfelelő részét a tulajdon átengedésének elhalasztása mellett kis- haszonbérletek alakítása céljából az Országos Föld—
hitelintézetnek haszonbérletbe engedje át. Tekin—
tettel arra, hogy a haszonbérleti célra való áten- gedés a földleadás—rn köte'lezettre általában súlyo—
sabb terhet jelent, mintha az ingatlan nyomban át, a törvény a kötelezésnek ezt a fajtáját csak a 3000 kat.
30.000 aranykorona kat.
mezőgazdasági területtel rendelkező nagybirtokok és a háború kezdete óta szerzett 1.000 kat. holdon felüli mezőgazdasági területtel és a 10.000 koro—
ná'nál nagyobb (kat. tiszta jövedelemmel rendel- tulajd—onul vétetnék
holdon, illetve a
tiszta jövedelmen felüli
kező nagybirtokok körére, valamint a hitbizomá—
nyi kötöttség alól felszabaduló "területekre korlá- tozza, de ezeknél is .az átengedésre kijelölhető te- rületnek csak ,a fele része erejéig. A kényszerbér- letek lét'esítésén kívül — a törvény értelmében —-—
az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy az,
: 5—6. szám
Országos Földhitei'intézet közreműködésével föld- bérlő-szövetkezetek létesítése útján kell a mező- gazdasággal foglalkozó lakosság föl-dhözjuttatására törekedni. A földművelésügyi miniszter az ilyen földbérlő- szövetkezetek szervezésével és igazgatá- sával járó vagy edyéb felmerülő költségeket lész ben vagy egészben a telepítési alap terhére elvál- lalhatja.
*
Az emlitett birtokpolitikai intézkedések- nek megítéléséhez, jelentőségének és hatásá—
nak lemvéréséhez azonban szükséges a ma- gyar földbérleti viszonyok ismerete. Az 1935. évi mezőgazdasági összeírás kereté- ben gondoskodás történt a földbérletekre vonatkozó adatok felvételéről is, úgyhogy ebben a nagyon fontos kérdésben egészen friss anyagra támaszkodhatunk. Eszerint Magyarországon kereken 28 millió kat.
hold van bérleti kezelésben, az összes föld—
birtokok területének 17'5%-a. A részben
vagy egészben bérbeadott földbirtokok száma pedig közel másfélszazezer, az ösz-
Nombre et superficz'e des propriélés
1938 szes földbirtokok 8895 -a Birtoknagyság—
csoportok szerint természetesen igen nagy eltérés-ek állanak fenn, mind a bérbeadott birtokok száma, mind azok területe tekin- tetében. Az itt kimutatott arányszámok is megerősítik azt a különben közismert tényt, hogy a kisebb birtokok viszonylag sokkal csekélyebb mértékben vannak haszonbér-
leti kezelésbeadva, mint a nagyobbak. így
a részben vagy egészben bérbe adott 10 kat.hold alatti birtokok száma és: területe nem _ éri el az ide tartozó összes birtokok szá-
mának rés területének 10%-át. Ezen felül
azonban valamennyi birtokosoportban jő—
val nagyobb a bérleti kezelésben lévő bir—
tokok szám- és területi aránya; a 25.000 kat.
holdon felüli kategóriában már a birtokok-
'nak több mint 50%-a van részben vagy —
egészben haszonbérleti kezelés alatt, a terü—
leti arány pedig 20—33% között ingado- zik. Az ismeretes birtoknagyság-csoportok szerint a haszonbérleti viszonyokat 1. sz.
táblánk és túloldali kis összeállításunk szem- lélteti.
1. A részben vagy egészben haszonbérbe adott földbirtokok száma és területe 1935-ben.
afermées en tout ou partie en 1935
.. . . Ebből egészben vagy
irtok ' ; '
A feldb Ok resígfálbÉÉÉÉdO" A bérbeadott terület
- ' t "; 0 t _ ,, ' Super/ici: afzrmée
Blfmknagysag száma kámfáfa D !; %%$$$"
Contenance des proprie'te's fonciéres ___LSuPerfcie mNombre
a————77cad szám' kt hold
szerint 0/0 a ' %
des proprzeíes, farmeres nombre arp. vad.
[ l
* szántóföld nélkül — sans
iráni-103130? §? terre arable ... 335.883 86.183 17.569 52 4.384 540-
, ' cad ' szantófölddel — avec terre
' arable ... 292548 150.234 19.134 65 10.571 ?"0*'
J szántóföld nélkül _ sans
1—5 k. holdig terre amble ... 27 .273 51.379 1.185 43 2.000 39
1 el 5 arp. cad. [ szántófölddel _ avec terre ,
amble ... 52907 9 1,343.450 45.981 87 107758 8'0'
5—10 k. holdig — arp. cad. . . . . 204.471 1,477.376 20.698 84 131.679 88
10—20 ,, ,, . 144186 2,025,946 18.056 125 ' 204715 101
20—50 ,, " ,, 73.663 2,172.300 12.958 175! 311079 15' 7
50—10() ,, ,, ,. 15.240 1,036.162 4.601 30 ? 219788 21 2
100—200 ,, ,, 5.792 805164 2.029 35 0 175.549 21 8
200—300 ,, . _ 2.126 516875 772 86'2 _ 118320 229
300—500 ,, , ,, 1.714 663676 601 35'3 141454 2129
500—1000 ,, . ,, 1.362 944250 509 374 192.301' 20'3
*1000—2000 ,, ,, ,, 581 798.490 252 43'4 173252 21'6'
20004—8000 ,, ,, , 187 452.109 99 52 9 129289 28'6
_3000—5000 , ,, ,, 117 451.376 65' 564 _ 99.656 227
OOO—10.000 ,, ,, 101 680084: 67 66 3— % 149444 220
000— 20.000 .. . 48 690953 42 870 195.129 28 0
OOO—50. 000 ,, ,, 25 855106 23 920 178.748 20 9
10 671475 ' 10 1000 ,, 184642 28'9
....100,()00 k. holdon felül —— arp. cad. 1 209.256 , .1 100'0 ** 68.519 32'8 Ösnzesen — Total ... 153440? 16,081.844
f 1441652 8'8 2,798;4'77 17'5
43'
5—6. szám _—,- 616 — 19-38
Ebből ' b A haszonbérbe A bérbeadott
A földbirtokok egészbgnrilízszilllbggg ado" birtokok __ birtokok
adott birtokok ; H 5 _ § el) A a!) , :: ?S 2? *5 ;: $$$ ** o
?; %% aagséssa
Birtoknagyság
§ ÉÉÉ eÉ'Ée 331?) , területe , bérbeadott § § 'g § ; É'g E.; § %% 3;
szama kat. hold szama területe — ? m 0 ? 3335 ,,
kat. hold az egyes nagy— § ÉÉ g BÉÉÉÉ
sagcsggáil'tokon ÉgÉÉ § g aza !;
l
Kisbirtok 1—100 kat. hold . . . 1,622.343 8,343.030 140.182 991.974 8'6' 11'8 96'6 35'6 Kis—középbinok 100—500 kat. hold 9.632 1,985.685 3.402 435323 35'3 21'9 2'2 15'5 Középbirtok 500—1.000 kat. hold 1.362 944250 509 192.301 37'4 20'3 0'6 6'9 Nagybirtok 1.000 kat. holdon felül 1.070 4,808.849 559 1,178.579 52'2 24'5 O'G 42'0
A kisbirtok összes területének tehát egy- kilencede, a középbirtoknak egyötöde, a nagybirtoknak pedig egynegyede van ha- szonbérleti kezelésben. Ezeknek az adatok- nak megítélésénél azonban figyelembe kell venni a művelési ágak különböző arányát az egyes birtokosoportokon belül. Ez azért fontos, mert a haszonbérletek túlnyomólag mezőgazdasági művelésre alkalmas terüle- tekből állanak; az erdők és a nem termő területek általában nem alkotják haszon—
xbérletek tárgyát. Azokban a birtokkategó- riákban tehát, amelyekhez sok erdő, nádas és földadó alá nem eső terület tartozik, ezt a körülményt a bérbeadott terület szám—
arányának megítélésénél nem szabad figyel- men kívül hagyni. Amíg a 100 kat. hol—
don aluli kisbirtokok területéből kb. 6%
esik erdőre, nádasra és terméketlen terü—
letre, amelyek, mivel rendszerint elválaszt—
hatatlanok a művelés alatt álló földektől, ezekkel együtt adatnak bérbe, addig az 500 holdnál nagyobb birtokok területének kb. 35%—át foglalják el a nem mezőgaz—
dasági művelésre szolgáló területek, ame—
lyeket általában nem szoktak bérbe adni.
Ez azt jelenti, hogy a kisbirtok mezőgaz- dasági művelés alatt álló területéből bérbe- adott rész mintegy 12%-ra tehető, ezzel szemben az 500 kat. holdon felüli birto- kok mezőgazdasági területének kb. egyhar—
mada lehet haszonbérleti kezelésben.
Nagyon érdekesek azok az adatok, ame- lyek a haszonbérleti viszonyokat területi megoszlásban —— országrészenként és tör- vényhatóságonként részletezve —— mutatják be. Ezek szerint a részben vagy egészben haszonbérbe adott birtokok száma viszony- lag az Alföldön a legtöbb, úgyszintén a ha-
szonbérbe adott terület arányszámais itt
a legmagasabb. Viszont a haszonbérleti rendszer legkevésbbé az Északi Dombos—
vidéken terjedt el, míg a Dunántúl a kö- zépen foglal helyet; a bérbeadott birtokok szám- és területi aránya azonban itt is
alatta marad az országos aránysz—ámnak.
A haszonbérletek terén az Alföld hatalmas földbirtokkal rendelkező városi törvényha- tóságai (Debrecen, Szeged, Kecskemét) ve—
zetnek, amelyek birtokaikat túlnyomólag haszonbérletek útján hasznosítják. Igen magas még a bérleti arányszáma Hódmező- vásárhelynek, továbbá Jász-Nagykun-Szol—
nok és Hajdu vármegyének. Míg az Alföl- dön a törvényhatóságok nagyobb részében a földbirtokok területének több mint egy- ötöde van haszonbérleti kezelésben, a Du—
nántúlon ez csak néhány —— inkább vá-
rosi —— törvényhatóságban fordul elő, Észa—
kon pedig a bérbeadott terület aránya 10%
körül mozog. Érdekes, hogy — az ebből a szempontból teljesen elhanyagolható Pécs városát leszámítva —— a bérbeadott birto- kok száma és területe egyaránt a legkisebb Zala megyében, ahol a földbirtokok 2'3
%-a, a területnek 5'8%-a van haszon—
bérbe adva.
Figyelemreméltó a bérbeadott birtokok területi megoszlása birtoknagyság—csoportok szerint. Ez a kérdés két szempontból is ér—
dekes, amint ezt a köv. oldalon lévő össze—
állításunk is mutatja.
Az egyes országrészekben haszonbérbe—
adott terület birtoknagyság-csoportok sze- rint egymástól lényegesen eltérő viszonyo- kat tüntet fel. A dunántúli haszonbérletek
területéből legnagyobb rész az 1000 hol- ', don felüli birtokok bérbeadott területére * esik, ezzel szemben az Alföldön, de Észa- "f kon is a 100 holdon aluli ki—sbirtok része- sedése a legerősebb. Feltűnő, hogy az al— ; földi kisbirtokok bérbeadott területének arányszáma nagyobb, mint a dunántúli nagybirtokból bérbeadott területé és lénye—
gesen felette van a kisbirtok bérbeadott, _ területére vonatkozó orszagos arányszám-_;
nak. A kisközépbirtok (ICO—500 kat.;
hold) bérbeadott területének részesedési?
aránya legnagyobb Északon és legkisebb ; Dunántúlon, míg az Alföld az országos át-i
_, 617 — , _ 1938
5—6; szám
ága,—3 _a a': ?:
, ' A ! Ég % 53 ÉÉÉ o!
Orszagrész haszonbérbe §§§§E ÉÉÉÉ
Birtokcsoport adott terület § % § § % §; n §
kat. hold ; 313311 0 %S?
' 23 3 s: 8. 2 313 2 Dunántúl
100 kat. holdon alul . . 81207 3 320 9'6' 100— 500 kat. hold . . 146508 150 1932 500—1.000 katt hold . . . 105244 107 209 1_000 kat; holdon felül. . 414454 423 223 Dunántúl összesen 978279 1000 153
Alföld
100 kat. holdon alul . . 660429 43'2 15'7
100— 500 kat. hold . . 290395 19-0 27-7 500—1000 kat. hold. . . 121177 7-9 24-1 1.000 kat. holdon felül. . 455077 299 296 Alföld összesen 1,527.078 zoo-o [ 21-0
Észak
100 kat. holdon alul . . 86.737 29-5 7-5 100— 500 kat. hold . . 77.028 263 17-7 500—1000 kat. hold. . . 52.756 181 200 1.000 kat. holdon felül. . 1 76.599 261 13—4
Észak összesen 293.120 zoo-o ! 12-0Magyarország
100 kat. holdon alul . . 1,059.239 37'8 12-3 100— 500 kat. hold . . 513031 1194 22'8 ooo—1.000 kat. hold . . 279477 9-9 219 1.000 kat. holdon felül. . 946130 33-9 238
tárgyát s így ez nem rontja a bérbeadott
terület arányszámát olyan mértékben, mint a Dunántúlon és Északon.
Egészen más kérdés a 100 kat. hold alatti kisbirtok bérbeadott területének fel—
tűnően magas arányszáma az Alföldön, ahol ez speciális jelenség s mint ilyen kü- lön figyelmet érdemel. Az Alföld, de itt is különösen a Tiszántúl némely törvényható—
ságában ennek az országrésznek egyébként is igen magas arányszámát' messze meg—
haladó mértékben van a kisbirtok haszon- bérleti kezelés alatt. lgy például Békés me—
gyében a kisbirtok ösSz'es" területének 22%-án, Csanád, Arad és'Torontál megyé- ben 20%—án, Hajduban 22%—á.n-, Jász- Nagykun-Szolnok
haszonbérlők gazdálkodnak. Még ezeken is túl tesznek az óriási határral rendelkező városi törvényhatóságok: Debrecenben a kisbirtok területének majdnem a fele
(45%—a), Hódmezővásárhelyen 27%-a van
haszonbérleti kezelésben, míg Kecskemé—ten az arány 21%. Különös jelenség ez,
amely részben a települési rendszer némely sajátosságával van összefüggésben. A jó—
módú kisgazdák _— mert a bérbeadás a
Magyarország összesen 12,79s.477l 1000 I 174
lagnak megfelelő helyet foglalja el. Körül- belül ugyanez a helyzet a közzépbirtokra (500—1.000 kat. hold) vonatkozólag is. A nagybirtok bérbeadott területe —— mint em—
lítettük —— dunántúli viszonylatban a leg—
jelentékenyebb, utána következik az Al—
föld, végül az Északi dombosvidék, de mindkettő jóval az országos átlag alatt.
Ha az egyes országrészekben bérbeadott területet birtoknagyság szerint az egyes bir—
tokcsoportokon belül az összes területhez viszonyítjuk, azt találjuk, hogy a kisbirtok a legnagyobb mértékben az Alföldön van bérbeadva, a legkevésbbé pedig — az al- földihez képest fele akk01a arányban —
Északon és ennél nem sokkal nagyobb
mértékben a Dunántúlon. Ezen kívül is va- amennyi birtokosoportban az Alföld áll lső helyen, középen a Dunántúl és legvé—
gut az Északi dombosvidék Az országos átlagot csak az alföldi arányszámok halad- ják gfelül, míg a másik két országrészéi annak alatta maradnak. Annak a ténynek, hogy a nagyobb birtokok kat—egóriáiban bérbeadott terület is viszonylag az Alföldön a legnagyobb, csak az lehet a magyarázata, hogy itt kevés az olyan terület (erdő), amely általában nem alkotja haszonbérlet
20 100 holdas kategóriában a—leggyako- ribb — a tanyán kívül rendszerint a vá—
rosban is tartanak házat, amelyet —— még ha maguk gazdálkódnak is —— téli laká- sul használnak. Mivel ezeken a helyeken igen nagy a kereslet a föld után, a kisbir—
tokosok szívesen adják ki tanyáikat, rend—
szerint nem pénzért, hanem felesbérlőknek, míg maguk városi házaikban kényelmesen megélnek abból, amit a részes bérlő beszol—
gáltat, megtoldva esetleg a rendszerint házi kezelésben tartott szőlő jövedelmével és amit még az otthoni'egy-két tehén- és ser- téstartással elérnek. Természetesen ez a szokás legjobban a nagy alföldi városok tanyás parasztsága körében divik, ahol a ,,kétlakiság" végül is a tanyai élet fel- adására és a teljes városbaköltözésre ve—
zet. Feltűnő kivétel ez alól Szeged, ahol a város 64.000 holdas birtokából 45.000 kat.
holdon kishaszonbérlők gazdálkodnak, ez—
zel szemben a kisgazdák egészen jelenték—
telen mért—ékben adják bérbe földjeiket; a 100 holdon aluli kisbirtok 72.114 holdjából mindössze 2.098 kat. hold, alig 3% *van haszonbérleti kezelésben. Nem volna érdek— [
telen megvizsgálni, hogy milyen különleges
helyi körülmények játszanak itt szerepet és ezek között mennyiben van jelentősége a * városi kisbérleteknek. —— A Dunántúl és az A vármegyében 21 % —án ,
5—6. szám ,, 618 -—- 1938
2. A haszonbérbe adott birtokok száma, területe és ezek aránya törvényhatóságonként 1935-ben.
Nombre, superficie et proportion des propriéte's afferme'es, suivant les comitats et les uilles autonomes,en 1935.
Az összes földbirtok Ebbőlhaszonbérbe adott birtokok A bérbeadott birtokuk
Dont Proportion
Országrész, törvényhatóság száma kerülete két'hom száma. ltefülete két hold SZámgfánya 833126.
. . . Nombn Super/lama en nombre ; superjícte, m du ndmbre de la super-
Re'gwns, commtats et mlles ("F' m '! am md" ] jicíe b'rt k kh autonames
vaigzgzézlgáa —l— (Zieg 725.
des proprie'tés fonciéres des propríétés aferme'es yriétes afermées par , rapper! aux propriétés
fonciéres, %
Dunántúl —— Transdanubie
Baranya vm.') ... 75.510 682.904 3.558 74.904 4'0 ]0'9
Pécs tjv. ") ... 3.582 11.881 78 400 2'0 3'4
Fejér vm ... 70.813 692.771 6.998 140679 92 20'3
Székesfehérvár tjv ... 5.262 20.823 384 4.692 06 225
Győr, Moson és Pozsony vm. 44.107 403.116 6.585 88.952 13'7 22'1
Györ tjv ... 2.521 8.884 361 8.031 140 34'1
Komárom és Esztergom vm. 34.317 342.283 3.669 50.922 98 149
Somogy vm ... 106347 1,159.812 5.520 188483 4'7 16'2
Sopron vm. . ... 45.896 314.663 8.681 71.047 16'5 22'5
Sopron tjv ... 4.041 22.417 302 2.877 73 1285
Tolna vm.. . . ... 80.759 621.546 5.222 108749 5'7 17'6
Vas vm. ... 79.101 570.788 9.745 82.360 M'? 144
Veszprém vm ... 59.942 686.983 6.956 111.863 104 162
Zala. vm. ... 138.180 837.644 3.520 49.320 23 5-8
Dunántúl — Transdanubie 750378 6,375.965 61.579 978279 82 153
Alföld —— Grande Plai'ne
Bács—Bodrog vm. . . . 36.754 288.444 2.463 60.304 5'8 20'9
Baja tjv. ... 4.543 34.451 179 6.216 3'8 18'0
Békés vm ... 77.547 637.052 12.483 142.210 14"? 22'3
Bihar vm ... 47.293 476.988 3.702 110317 7'0 23'1
Csanád, Arad és Torontál vm. 47.046 346.429 7.993 68.380 15'9 19'7'
Csongrád vm. . . ... 31950 326319 3.194 68.093 94 208
Hódmezővásárhely tív. . . . 11.489 131.908 2.320 37 127 187 28']
Szeged tjv. ... 16.092 141.388 491 47.727 3'0 33'7
Hajdu vm ... 40.721 414.041 5.475 111830 12'6 27'0
Debrecen tjv. ... 12.958 166.120 12.629 61.623 18'5 37'_1
Jász-Nagyknn-Szolnok vm. 91.262 907.968 12.197 241.862 12'5 26'6
Pest-Pilís-Solt—Kiskun vm. 298697 2,043.189 18.359 329136 56 161
Budapest szföv. ... 19.743 29.443 1.188 4.512 55 153
Kecskemét tjv. ... 10.195 162.064 1.170 46.534 110 287
Szabolcs és Ung vm. . . . . 84.460 807517 4970 142915 5'3 17'6
Szatmár, Ugocsa és Bereg vm. 40.680 364.956 2.337 48.292 50 13'2
Alföld — Grande Flame . . 871330 7,278.277 81.150 1,527.078 9'3 20'9
Észak —— Nord .
Abaúj-Torna vm ... 26.915 290.559 2.182 29.690 72 102
Borsod, Gömör, Kishont vm. 71.139 673.967 3.616 78.709 4'6 11'6
Miskolc tjv ... 4 478 9.201 454 2.236 100 243
Heves vm. ... 87.593 649.424 4.735 79.193 50 122
Nógrád és Hont vm. . . . . 50.434 501.757 1.957 58.183 3'4 11'3
Zemplén vm. ... 36.000 302.694 2.299 45.109 6'0 14'8
Eszak —— Nord . 276559 2.427602 15.193 293120 54 12'7 *
Magyarország-') — Hongriel) 139826? 16,081.844 157922 2,798.477 83 175
*) Vm. : comitat. ") ij. : ville autonome.
1) Az összes földbirtokok és az ezekből bérbeadott földbirtokok száma itt nagyobb, mint az 1. számú táblázatban; még pedig azért, mert itt a földbirtokosok annyiszor szerepelnek, ahány, járásban, illetőleg törvényhatóságban birtokuk van, míg a fentebb közölt táblázat országos összevont adatokat tartalmaz, ahol minden földbirtokos csak egyszer szerepel—. — Si le nombre de toutes, les propriéte's f. et celui des proprie'tés afferme'es dépussent ici les chiffres du tableau 1, ciest gue dans le présent ítableau los propriélaires f. ayant des biens fonciers en plusieurs comituts ou vílles autonomes_
figurant auton! de fois ouü'ls ont de telles propriétés éparses, tandis gue le tableau 1 donne des chifftes sommaz'res pour la Hongrie entiére, 012 chague proprie'taire es! indigué une fois.
5—6. szám
Északi dombosvidék várme gyéiben ezen a téren egészen más a helyzet,
települést, hanem a kisbirtok összetételét és a parasztság gazdálkodási módját illető—
leg is. Zalában és Somogyban, ahol az apró falvak közel esnek egymáshoz és a 20——
100 holdas birtokok alig 20—25%-át teszik
a kisbirtok területének (mig az Alföld fent említett törvényhatóságaiban ez 40—60% —ra rúg), a . kisbi'rtok bérbeadott területe 3,illetve (%%—nnál nem több, Baranyában pe—
-—619f——, r 1938
nemcsak a ,
dig, ahol jómódú a kisbirtokosztály (a 20—
100 holdas birtokosok területi aránya meg—
közelíti az alföldi tanyavilágét), viszont a sváb paraszt ritkán adja földjét haszon—
bérbe, a kisbirtok bérbeadott területe az 5%-ot is alig éri 01. Hasonló arányokat találunk az északi vármegyékben is.
Alábbi összeállításunk a haszonbérleti, viszonyokat külön a szabadforgalmú és kü-
lön a korlátolt forgalmú A földbirt-okokra nézve vizsgálja meg.
Az összes földbirtokok A bérbeadott földb. fágbigftiíeosk Awüg'iüoggt
! t "lt t' ült szám- területi szám- területi
í száma l kíáulfoled száma ki; ;:on arézya arázya arg/rgya arra/ráya
Szabadforgalmú földbirtok ... 1,614.92411,721f222 131408 1,837.277 988 732 9'5-0 65-7' Korlátolt forgalmú földbirtok 19.488 4,860.622 '..244 961.200 1—2 26'8 5-0 7 343,
Együtt ... j 1,634.407116.081.844I 1 2,798.477 10001 1000] 1000] zoo—0
A kétféle birtoktípus között lényeges
különbség áll fenn mind a bérbeadott bir-
tokok számaránya, mind pedig területi aránya tekintetében. Megállapítható, hogy a korlátolt forgalmú birtokoknak ,37%—a területüknek pedig 22%-a van haszonbérbe adva, míg a szabadforgalmú birtokoknál az arány csak harmad annyi (84, illetve 11'3% ). Ez adja magyarázatát annak, hogy amíg a korlátolt forgalmú birtokok területe
Az összes szabad—
forgalmú földbirtokok
Birtokosoport _ 1
Ebből haszonbérbe adott birtokok
az összes birtokok területének csak 26'8%-át alkotja, a bérbeadott összes földbirtokok területének 34'3%—1a kerül ki ebből a hir—' toktípusból. Kétségtelen tehát, hogy a kö- tött birtok nagyobb mértékben áll haszon- bérleti kezelés alatt, mint a szabadforgalmú birtok.
A szabadforgalmú birtokok érdekes ta—
gozódást mutatnak birtokosoportok szerint.
A bérbeadott szabad A bérbeadott birtokok forg. birtokok aránya aránya az egyes nagy- az összes bélbeadott I ságcsoportokon belül ] szabadforg. birtokok-
, ho_z viszonyitva
száma ' kitöltik száma ktfíülfáfo arííaymojlo aláírt-Wo Sláöífány 333330
100 kat. holdon alúl ., 1,607. 351 j7,985.340! 134485?! 905111; 8'3] 11'3 981i 49'2
100— 500 kát. hold. 6034;1,223.692 1.968 337724 32'6 27'5 18'4
500—1000 kat. hold. .! 8334 579628 277 147260 2722 255 81)
1000 kat. holdon felül. ' 705 1,932.562 311 447173 44'1 23'1 24'4
Összesen ... 1 1,614.924l11,721.222j 137408; ],837277i 49-41 113, 10000' 1000
: t 3
A bérbeadott birtokok 98'1%-a, területük— tokesoportban, ahol a birtokoknak közel
nek pedig 49'2%-a tart-ozik itt a 100 holdalatti birtokok csoportjába; a bérbeadott birtokok területének másik felén a kis- középbirtok 18'4%-kal, a középbirtok 835—
kal, a nagybirtok pedig 244% -kal oszto—
zik. Ezzel szemben a szabadforgalmú kis- birtokok csoportjában részben vagy egész- ben bérbeadott birtokok számaránya a 10%—ot sem éri'el, területi aránya pedig alig haladja meg a 10%--ot, Viszont a többi birtokkategóriában ennek az aránynak többszörösét teszi; a bérbeadott terület aránya legnagyobb a 100—500 holdas bir-
egyharrnada került részben vagy egészben haszonbérleti kezelés alá; a középbirtok kategóriájában körülbelül egy negyedrészt tesz ki a bérbeadott birtokok száma és te- rülete, míg a nagybirtokoknak majdnem fele, területüknek azonban alig egy ne- gyede van bérlők kezén. Országrészek sze- rint: az Alföldön legnagyobb (18'7%) a szabadforgalmú birtokok bérbeadott terü-
lete, utána következik a Dunántúl (13'3%) és legkisebb az arány (11'6%) az Északi
dombvidéken.
Egészen más arányokkal találkozunk
