Népünk műveltsége nem és életkor szerint.
L'eactension de llinstmctt'on en Hongrie, suivant le sexe et Page.
Re'sume' Pour se rendre compte de lertension de la culture intellectuelle, les recensements de la population s'informent en Hongrie, depuis 1910, en dehors du nombre des habitunts sachant lire et écrire, du degré dlínstruction des habitants. Le recensement de 1930 distinguait sir degrés scolaires, demandunt si l'on a fail des études supe'rieures, 8, 6 ou 1; classes diétablissement d'enseignement secondaire, ou bien 6 on !; classes dans une école primaire. En raison du différent role _professionnel et social des deux sexe's, et des diffe- rences en partie naturelles pouvant étre obseroées sous ce rapport pour leur age, la nécessité s'inzposait
par sexe et groupes d'áge
les documents relatifs a l'instruction des habitants, et ce classement était possible sur la base du recen—
de classer
sement. Le tableau Ier, présente ci-dessous, indiauc, par sexe et age, le nombre absolu et la proportion (les personnes (lui, posse'dant une instruction rudi- mentaire, saoaienxt lire et écrire. Par rapport Fi 19510, ou, du fait de la guerre, la situation laissait a désirer, les chiffres de 1930 montrent une amélio—
ration particuliérement caractéristírfne pour les clas- ses les plus jeunes. Grace a l'enseigncmcnt post—
scolaire, le nombre des personnes sans instruction a, parmi les personnes de 20 a 23 uns aussi, diminné .sensiblernent. Pour les classes ágées, on ooit éga- lement une forte amélioration, les vieillards illettrés _disparaissant peu á peu. Un fait favorable est (lue parmi les enfants de 10 a 11 ans, la proportion
de ceux sachant lire et écrire a atteint 98'2%— et gue, en raison de l'exíensíon de llinstruction dans la population féminine, les nombres proportionnels des deux sexes se rapprochent de plus en plus.
Budapest, des It) autres villes autonomes et des campagnes (comiA tats), on voit (tableau 2) des differences nota—
bles; seulement, pour le nombre des
gens sachant lire et écrire, it nty a pas de grands En séparont les données de
jeunes écarts entre les diuers territoires du pays. Il est a remarauer aue les chiűres contenus dans les tableaux 1 et 2 sur la population sachant lire et écrire ne comprennent pas les demi—illettrés, elest- a-dire les habitants sachant seulement lire. En faisant entrer en ligne de compte le nombre de ces derniers, publié dans le tableau 3, on constate aue parmi les habitants de plus de 6 ans, la pro- portion des illettre's est de 8'8%i (7'5% pour le sem masculin, 10-1%. pour le sexe feminin). —— Comme
les chi/fres, classes par sere et age, des tableaur 3a) et 3b) relatifs aux diffe'rents degrés scolaires ne comprennent pas les données des degrés scolaires supérieurs, il faut tenir compte de ces dernieres pour établir le nombre et la proportion des habitants ayant tel ou tel degré dyinslruction.
Diaílleurs, les totaux relatifs a la population de plus de 6 ans, respe'ctioement a celle de plus de 24 ans du tableau 5 c 0 mp r e n n e nt pour chac'fue degré scolaire considéré, les habitants dyune inu structíon supérieure a ce degré—la. Les tubleaur Sa) et 3b) montrent, pour clzague degré scolaíre, des differences considérables entre [es deux sertes.
Car, tandis (1ue le sexe féminín représente 51'3%.
de la population de plus de 6 ans, sa proportion (en comptant au nombre des habitants z't'une in—
struction inférieure ceux possédant une instruction supérieure) est de 9'8%. parmi les personnes ayant un diplóme supérieur; 22'9%, respectiuement 29'8 et 474705 parmi celles ayant fait au moins 8, 6 on 4 classes dans un établissement dienseignement se—
condaire; á9'7% parmi les personnes ayant fait au moins 6 classes dfécole prirnaire; 50'1%— parmi les gens ayant fait au moins 4 classes dyécole prí- En examinant séparérnent Ics dí/fe'rents degrés scolaires, on ooit s'accentuer encore les diffé- rences, naturelles et autres, entre le niveau d'in—
structíon des Ouoiaue',
données, il njy ait pas en Hongrie trop rle gens d'une instruction secondaíre ou supérieure, toute/oils, il y a ld un chömage intellectuel, dű en premier lieu au traité de Trianon. Afin de caractéríser Pimportunce rnaire.
deux 86163. — selon les
des diuers degrés scolaires, nous présentons tes proportions relatives aux liabitants (Fun (ige supe—
rieur a celui de chaaue population scolairc con- sidérée. Par exemple (en comprenant au nombre des personnes diune instruction infe'ríeure celles d'une instruction supéríeure), dans la popu—
lation de plus de 24 (ms, la proportion des gens ayant fait des études supérieures est de 1797?
(3*3% pour les hommes, 0'3%. pour les femmes);
parmi les habitants de plus de 20 ans, il y en a 4800 ayant fait au moins 8 classes dlécole
moyenne (7'7% dihommes, 2'1% de femmes);
parmi ceux de plus de 15 ans, il ;; en a 12'9%i ayant fait au moins 4 classes d'école moyenne (Livia/a d'hommes, 11'8%x de femmes) et 56'4%
ayant fait au moins 6 classes dtécole primaire (58'8% d,hommes, 54'2% de femmes). 82'8%i des habitants de plus de 12 ans ont fait au moins II
52
dite
9. szám.
classes dlécole primaire (852400 dlltommes, 80'41'6 de femmes). En comparant les jeanes et les vieux (par exemple la population de 24 a 29 ans (; celle de plus de 60 uns), on uoit des écarts
ristigues indiguant l'extension de liinstructíon. Au point de vue des différents
(tableau lt), on eonstate grands
écarts; pour tous les degrés scolaires, c'est surtout Budapest gut a un role dominant, Camp/native—
ment au passé (tableau 5), on eonstute, rien gue par rapport a 1920, un progres tres considérable;
les écarts moindres pour les habitants fait des études supérieures dus
cipalement () ce fait yue le recensentent de 193!) était plus exact gue le recensement précédent, les
gens des autres ecetes
supe'rieures ayant (lú indiguer sur le bulletin sta—
tistigue
pouvaient étre mieux
caracté- territoires du pays également de
ayant
sont prin—
sortis des Universités et
leur (liplóme, (le sor-te gue les données gu'en 1920, [in classant par branches de seience (tableau ti) [es 86.885 diplómes supéríeurs possédés par les 84.790
de haute
caractéristiaurs eontrólées
personnes ayant fait des études éeolei on obtient des renseignements
montrant (; guelles professions elles pouvaient se destiner, ainsi gue les dij/érenees, d'ailleurs natu- relles, (lui existent a cet égard entre les hommes et les femmes.
'
Régebbi népszámlálásaínk a népmű—
veltség jellemzői közül csupán a legalsóbb fokmérő, az írni és olvasni tudás kutatására terjeszkedtek ki. Minél inkább haladt előre azonban az analfabétizmus elleni küzde—
lem és minél nagyobbra nőtt meg az írás—
olvasás ismeretének kiszélesbedett talapza- tán —— az emberi elm—ét egyre nagyobb fel- adatok elé állító társadalomgtazdasági, tech- nikai fejlődés nyomása alatt —— a művelt—
ség felsőbb fokozatainak számszerű súlya és viszonylagos jelentősége: annál kevésbbé felelhetett meg az általános kultúrviszonyok megmérésére az írástudás egyszerű alapsza—
mának ismerete. Ebben a tekintetben a ma—
gyar népszámlálások tartalmi és technikai fejlődésének legfontosabb állomását az 1910. évi nagy állapotfelvétel jelzi, mely ———
természetszerűleg az egész Magyarbiroda- lomra kiterjedőleg — elsőízben ölelte fel az irni-olvasni tudásra vonatkozó régi kérdő- pont mellett a népesség iskolai végzettségét (az elemi iskola 4 és 6, valamint a közép- iskola 4, 6 és 8 osztályát végzettek számát) tudakoló kérdést. A trianoni abroncsok
közé szorított Magyarország első tlílízlt.
évi) nagy népességi felvétele ezen túlmei'lő—
leg még a legfelsőbb műveltségi kategória:
———732-—— 1934
a főiskolai végzettség) nyomoz—ására tért ki, az 1930. évi ne'pösszeírás számlálólapja pe—
dig a főiskolai oklevelek egyenkinti, külön bejegyzését is megkívánta.
Az elemi műveltség ma is nagy jelentő—
ségű, de kezdetlegesebb mérőeszköze mellett ezidőszerint tehát a kormányzat, a kultúr—
közigazgatás és a gyakorlati élet megnőtt igényeihez híven arra is feleletet kapunk, hogy a népesség milyen iskolai felkészült—
séggel s a tudás mely fegyvereivel felsze—
relve indul és vesz részt a foglalkozási el—
helyezkedésért, a megélhetésért, a társa- dalmi emelkedésért folyó küzdelemben. A népességi leltározás idevágó adatainak ér—
tékét az is növeli, hogy a pillanatnyi hely- zetkép .megrajzolásán kívül immár az újabbkeletű (tíz—húsz éves) fejlődés vázolá—
sára is van mód. Az iskolai végzettség fo- kaira világot vető népszámlálási eredmé—
nyek ezenkivül nemcsak területi tagolásban, hanem más demogratiai ismérvekkel kom—
binálva is rendelkezésre állanak. A két nem eltérő társadalmi, foglalkozási szerepkörére s az életkorral párhuzamosan mutatkozó el- toló'dásokra való tekintettel elsősorban az iskolai végzettségnek a nemmel és korral egybevetett eredményei érdemelnek (igyel- met. Kivonatos adatméltatásunk ezek közül is csak a fontosabb számcsoportok kieme- lésére terjed ki.
1.
Népünk műveltségi fokozatainak nem és életkor szerint való vizsgálatánál a legalsó tagozat: az írni-olvasás tudás?) adatainak részletesebb ismertetéséből a leghelyesebb kiindulni. Az alapműveltségre vonatkozó számok ugyanis nemcsak az általános kul——
túrszínvonal iii-értéket rögzítik meg, hanem
arra is fényt vetnek, hogy a magyar műve- lődésügy piramisa milyen széles bázisra tá—
maszkodik. Azokra a nagy résekre való te—
kintettel, amelyeket a világháború és a for- radalmi évek zavarai Magyarország elemi
oktatástigyén ütöttek, az írás-olvasás elterje- déséről számot adó tabella igen figyelemre- méltónak ígérkezik. 1. sz. táblázatunk a köz—
ségek szerint haladó feldolgozás alapjául szolgáló kortagozódásnak megfelelően tárja fel a két nem és a fontosabb korcsoportok elemi kultúrviszonyai terén észlelt eltérése-
1) Tudományegyetemet, egyéb főiskolát végzett?
7] Jelen cikkiink ebben a szakaszában az írni- olvasni tudásra vonatkozo számok a csak olvasni tudók (szemianalfabélák) számát nem Ölelik fel.
müegyetemet vagy
9. szám. —— 733 — 1934
1. írni és olvasni tudók nem és kor szerint 1920—ban 1) és 1930-ban?) Répartitz'on zar seace et áge, en 19201) et 19302), des habitzmts sachant lire et écrire.
. § § a:. v:
Habztants de _ggf'Ée—"blas;
zo: ási?
Megnevezés ": §_a _o% ;- És; 33
, . . —3 3—5 6—9 10—11 12—14 15—19 20—23 24—29 30—39 40—49 50—59 60— 1.133: : § %s'—% 3
Specwcatton ; s m 3 .a §?)
: § % "s e'") 553
es % % 63 23
e v e s a % s 253 cm cc.—Dud
a) Férfi népesség : Populah'on mascuh'ne : En — 1920-ban En — 1930-ban ..
Ebből ir-olvas szám szerint * Dont sachant lire et
écn're, en nombres: .
En —- 1920-ban .. — _. 403.782 En —— 1930-ban .A — —
százalékban — % :
*w
En — 1920—ban — — 72'7 171'4 93'7
En —— 1930—ban .. _ — 87-4 98—3 97-5 958 b) Női népesség:
Population féminíne : En — 1920—ban .A En -— 1930—ban ..
Ebböl ir—olvas szám szerint:
Dont sachant líTK el ccrire, en nombres :
En —- 1920—ban .. — —
En — 1930-ban —- —
százalékban — O/o :
En "— 1920—ban __ _ Ez — 1930-ban .. —— r
.Nv—x
401943 /xv_
72'6 92'9 94'7
86'91 982 975 960
c)Össz.népesség: !
Populaíion totale : En —- 1920-ban En _ 1930-ban
Ebből ír olvas szám szerint:
Dont sachant lire et écríre, en nombres : En — 1920-ban En —— 1930—ban ..
százalékban — 0/0 : ___,w
En —- 1920—ban —-— w— 72'6 92'1 94'2
En —- 1930—ban .. —— _. 87'1 ! 98'2 975 9521)
N—wk ,.!
805725
239706 160728 369.251 186.446 272068 418817 285294 350102 267833 270073 360643 173975 136904 418412 337.394 451.103
248623 392516 272333 332448 315099 170.936 133.474 395835 816434 428751
231881 158556 369338 184604 270977 425776 326594 419368
955 944) 937 86'8 _ 738 473 779 86'9
9379 95'0 953 95"? 89'8 722 524 80'5 92'1
573.055(440.473 337.749 368.651 2.217 4.109239 3,718.802 674969 527562 392842 437452 944 4,488.209 3 909621 263630 264958 352528 168375 134356 420774 343284 456540
251714 403014 809604 390105 306283 165384 131035 403809 321012 431204
94'8 93'0 MM? 775 56'2 604 "50 829
93'5 94'5 933 1
. 471587 319284738589 371050 543045 844593 611888 769470 1,065.603 850693 674507 715990 3.844 7,980.143 7,189.272 531463 535031 713166 342350 271260 834186 680678 907543 1,281.384 986999 755658 847054 1.497 8
500337 795530 581937 722553 .
621382 836270 264509 799644 637446 859955 1,208.012*9004488_648.854 609974 765 6,886.749 886749 95'1 9329
936 948
492.548,410.220 336758 347339 1.627 3,870.904 3,470.470 606365 459437 362816 409602 553 4,250.110 3,712.204
w
461734 648508 256337 769 3.017.050 3,017.050 578085 430430 325970 824343 290 3,419.647 3,419.647
)
w
513704 602727 207358 1.338 3,081.507 3,081.507 629927 470008 322384 285631 75 3,467.102 3,467.102
w__
1
8971 821 653 503 78' 887
,688.319 7,621.825
w
975438 1,251.235 463695 2.107 6,098.557 3098 557
727"— 64-8 54-8 704 84-8 .az—zi sas-s1 72-0 51-1 79-3 90-4
33 .
betu1) 1920-at illetőleg az azóta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészekp figyelembe—
vétele nélkül. —— Pour 1920, mm compris les communes eat—secteurs de communes rendus depms a la Hongme.
2) Néhány százalékszám jelentéktelenül eltér a későbbi összeállítások kiigazított adatától. —— gizelgues pourcentayes présentent des differences insigm'fiantes par rapport (mac dorme'es rectifie'es des relevés ulterzeurs.
ket. Az Összeállxítás a teljesség kedvéért a 6 éven aluli népesség létszámát is közli, annak ellenére, hogy a magyar népszámlálások ezen a korhatáron alul írni-olvasni tndót egyáltalában nem mutatnak kif) Ugyancsak a teljesség okából sorakoznak a táblázatban
1) Ez a merev rendszabály elvileg nem egé- szen helytálló, de sok évtizedes népszámlálási ta- pasztalatok szerint a helyi felvétel és az ellen—
őrzés pontosságát nagyon .) emeli. Egyébként a hat évnél fiatalabb írni—olvasni tudók rétege parányi töredéknél alig lehet nagyobb, számuk elhanya—
golása tehát nem lehet komolyabb hibaforrás.
az egész lélekszám alapján kiszámított százalékok is, bár tudvalévőleg az alapmű—
veltség megmérésére a hat éves és ennél idő- sebb népesség írnitudásáról képet adó arány- számok lényegesen értékesebbek.
Az 1920 óta eltelt tíz esztendő talán leg—
örvendetesebb népesedési tüneteinek kontúr- jai bontakoznak ki az I . sz. összeállítás
számsoraíból. Éspedig mind a hat évnél idő—
sebb népesség elemi műveltsége tervén észlelt ugrásszerű javulás (az 1920. évi 84'8%-ról 90'4-re), mind pedig az abszolút számoszlo—
pokból kidomborodó fejlődés egyaránt 1930.
52'
9. szám.
évi népszámlálásunk legkedvezőbb tanulsá- gai közé tartozik.
*
Érdekes megfigyelni ebből a szempontból
a két nem művelődésügyi alapszámának
eléggé eltérő viselkedését. Népességi felvéte- leink régi megállapítása szerint a férfi lakos—
ság írni-olvasni tudása jó néhány fokkal áll magasabb színvonalon, mint a női népes—
ségé. Ezt a különbséget köztudomás szerint az indítórúgók egész tömkelege idézi elő. A férfi és a nő életmódja, életig—énye, társa—
dalmi helyzete a multban még igen jelenté- kenyen eltért egymástól. Más volt a társa—
dalom felfogása a nőoktatás szükségességé—
ről és feladatairól s más szokások befolyá- solták a leánytanulók kevésbbé intenzív ís- kolábajárását is. A fejlődés ugyancsak ké- sőbb indult meg a nőoktatásügy terén s kez—
detben üteme sem tartott mindig lépést a flúnevelés eredményességével. Sőt még de- mograí'iai tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy írni-olvasni tudás dolgában mindig a női nem volt a hátramaradottabb. Elég csak arra emlékeztetni, hogy az öregebb korúak körében a női nem erős számbeli túlsúlyra jut, már pedig az idősebb korosztályokban találjuk a legtöbb analfabétát. Az előreha- ladottabb életkornak közül számosan annak idején, a közoktatásügy fejlődésének korábbi stádiumában még el sem sajátították a betű—
vete's mesterségét vagy azt már elfelejtették.
A női lakosság (különösen az alsó néposz- tálybeli nők) amúgy is csak csekélyebb mér—
tékben szorul reá az egykor elsajátított is- meretek gyakorlására. Ezért hamarább s könnyebben felejti el tanulmányainak ered—
ményét. Ma már persze a férfiak és a nők alapműveltségi adataiból kiütköző különb—
ség jórészben az elemi nőoktatásügy leg—
újabbkori rohamos fejlődése, valamint a ke—
reső nők számának megduzzadása s a meg—
változott társadalmi felfogás folytán elenyé—
szőben van. Ugyhogy ezidőszerint inkább csak az idősebb korcsoportbeli nők cipelik még a mult :mulasztásatinak nagyobb holt—
terhét.
A fokozatos kiegyenlítődés folyamatára mutat, hogy a férfinépesség írni—olvasni tu—
dóinak hányadosa az 1920 után lepergett évtizedben 5'2-del lett magasabb, míg a nőké 5'8-del. Ennek következtében a fi nem írni-olvasni tudási arányszáma javára mu- tatkozó különbség (1920-ban 40, 1930—ban 34) ismét szűkebbre szorult. Érdekes meg—
figyelni, hogy az írás—olvasás ismeretének
——734—
1934___
birtokában lévő lakosság, valamint az anal—
fabéták száma 1920—ról 1930-1'a milyen mér- tékben változott meg?)
Hat évnél idősebb
férfi női
, népesség
Irni-olvasni tudók száma, :
1920—ban ') 3,017.050 3,081.507 1930-ban ... 3,419.647 3,467.102 Különbözet szám szerint . %- 402.597 —l—385.595
, O/O—ban. . . . % 13-3 —1— 12-5
írni-olvasni nem tudók száma:?)
1920-ban 1) 453420 637295
1930—ban ... 292557 442519
Különbözet szám szerint . —— 160863 — 194376 ,, oh,-ban, . . . — 35'5 —— 306
Az első szempillantásra úgy tűnik fel, mintha a férfi népesség alapműveltségének terjedése, ill. analfabetizmusának vissza—
fejlőd—ése erőteljesebb lett volna, mint a nőké. Ez azonban a két nem eltérő 1920—-
1930. évi tényleges gyarapodásának?) függ—
vénye. A legutolsó évtized népesedési mér—
lege ugyanis azzal a _— szinte meglepő _ eredménnyel zárult, hogy míg hazánk hat évnél idősebb férfilakossága a lefolyt tíz év alatt 241734 fővel, vagyis 7'0%—kal nőtt meg, addig az ugyanezen korú női népesség csak 190819 lélekkel, azaz 5'1%-ka1 lett nagyobb; egyúttal a háború következtében magasra szökött nőtöbblet is enyhült vala- melyest. Ha már most a népgyarapodás te- rén észlelt eltéréseket is figyelemre méltat- juk, megfelelőbb színben domborodik ki a női nem írni—olvasni tudásának kedvező fejlődése. Amennyiben ugyanis a férfi lakos- ság tíz év alatti "egész lélekszámtöbbletét százzal vesszük egyenlőnek, az elemi mű- veltség birtokában lévő férfiak számának növekedése 167—re, míg a nők oldalán az ugyanígy kiszámított indexszám 202-re ug—
rik. Ami ismét csak azt igazolja, hogy az idő lassan—lassan elmossa az írni-olvasni tu- dás mérlegén a nők kárára még ma is ki—
mutatható különbségeket
*
1) Az 1920. évi adatok az akkori állapotokat tükrözik, tehát az 1920-es népszámlálás óta magyar fennhatóság alá visszakerült községek és község—
részek 10.059 főnyi (ill. 8.642 főnyi 6 évnél idő- sebb) népességét nem foglalják magukban. Ezért a különbözet abszolút. és arányszámai valamivel
(de csak árnyalattal) eltérnek a valóságtól.
2) A csak olvasni tndókkal együtt.
') L. az eltérő fejlődésről többek között Ko—
vács Alajos dr.: A vándormozgalom alakulása ne—
mek szerint az utolsó évtizedben. M. Start. Szemle 1932. évf. 105—110. ll.
9. szám.
Életkor szerint szintén jelentékeny mér—
tékű fejlődésre mutat az 1. sz. táblázat. Itt azonban az alapszámokat: az egyes korcso- portok egész lélekszámát még jóval nagyobb mértékben zavarják a világháború népese- dési csapásai, mint a nemek szerinti adato- kat?) A népesség koralkatán a háború által okozott kóros elváltozásokat ugyan a lefor—
gott tíz év alatt a fokozatos gyógyulás fo—
lyamata jelentősen enyhítette, bár a néperő modern betegségei (születések apadása, a né—
pesség lassú elöregedése) újabb veszélyek—
kel fenyegetik a mai Magyarország népese- dését. De ettől függetlenül is a lakosság 1920.
és 1930. évi kortagozódásának összemérése számos olyan eltolódást tár fel (egyrészt az alapműveltség terén is kielégítő helyzetben lévő produktív korúak, valamint ugyanak- kor a legelmaradottabb öregek rétegének megvastagodása, másrészt az írni-olvasni tu- dás dolgában az élen haladó 12—14 évesek
— háborús szülöttek — sorainak megritku—
lása stb.), amelyeknek ismerete nélkül a mai Magyarország elemi népműveltségének mé—
rőeszköze csak durva szinekukel jellemezheti a mai helyzetet s a tíz év alatti fejlődést.
1920. és 1930. évi adatainknak az 1. sz.
összeállításban látható párhuzama rendkí—
vül kedvező fejlődési sajátosságokat árul el.
Hiszen a tíz esztendővel ezelőtti n-épművelt- ségi arányszámokhoz hasonlítva 1930-as adatsorainknak csak egyetlen egy szépség—
hibája akad. Az egyedüli korcsoport, mely- nél ezúttal az írnti—olvasnitudás kivételes—
nek mondhat—ó visszaesését (1920: 951, 1930 : 93'6%) észlelhetjüzk, a 20—23 éveseké. Tudvalevőleg ebben a korosz- tály—ban torlódtak össze 1930—ban azok az évjáratok, melyeket Kovács Alajos dr.
tíz év előtti tanulságos számításaibólz) kitűnőleg a legerősebben sujtott az is- kolaügy háború alatti és háborúvégi lerom- lása: az iskolakerülők és iskolamulasztók számának feltűnő mérvű megnövekedése, a beiskolázás intenzitásának meggyengülése.
A 20—23 évesek korcsoportja egyébbként is kirí 1930. évi számsorainkból. A 10—11
1) A koreltolódásokról v. 6. Mozolouszky Sándor dr.: Népességünk születési és korévek sze-
rint. M. Stat. Szemle 1933, évf. 395—409. l.
2) A magyar nyelvismeret és írni—olvasni tudás fejlődése 1910 óta. M. Slat. Szemle 1923. évf, 219—227. 1,
—735— 1934
évesek körében észlelt legmagasabb írni- tudási hányadostól (98'2) kezdve a maga- sabb életkorok felé megfigyelhető, lépcsőze- tes csökkenést ugyanis itt hirtelen behorpa- dás töri meg s a megszakadt irányvonal csak a számsorba ismét beleilleszkedő következő korcsoportnál folytatódik tovább. A 20 23 évesektől eltekintve, az egész vonalon jobbak az írástudás százaltékai, mint tiz ev előtt. Az itt-ott igen lényeges javulás mértékének jel—
lemzésére szolgál alábbi összehasonlításnnk, mely az 1920—as községi feldolgozás korcso—
portosításához simul, tehát a legújabban kü- lön kategóriákat alkotó 6—9 és 10—11, ill.
40—49 és 50—59 éveseketl) egybefoglalja:
Korcsoport A 6 évnél idősebb írni-olvasni tudok 1920. és 1930. évi arányá—
nak (%) különbözete:
Férfiak Nők Együtt
6—11 éves . 4—18'2 $17'9 4—18'1
12—14 ,, Jr 6- —l— 4—6 4— 5-4
15—19 _ — 2-1 a— 1-3 4— 1-7
20—23 , — 1—7 — 1-3 — 1-5
24—29 ,, — 0-1 4— 1-5 Jr 0-9
30—39 , Jr 1-6 4— 3-7 4— 2-8
40—59 , . — 5-2 _;— s—s — 6-9
ep— —5-4 —9-1 —7-2
Általában 6 éven felül 4— 542 — 5'8 4— 56
Az arányszámok elöreugrásta természetszerűleg ott a legnagyobb, ahol tíz évvel ezelőtt mélyebben állott még az írni-olvasni tudás színvonala.
Egyébként az örvendetes adatok tömege mellett összeállításunknak kedvezőtlen vonásai is vannak.
Mint már jeleztük, ilyen a 20—23 évesek sorában jelentkezö visszaesés. Ehhez a korosztályhoz ha—
24—29 éves korcso- hiányait sonlóan még a 15—19 ill.
portokban is a háborús közoktatt'isügy
legerősebben xsínylő egyes évjáratoknak az illető kategóriákba beérése nyom kedvezőtlenebb bélye- get 1930—as adalainkra. Kovács Alajos dr. idézett cikkében annak idején azt is kimutatta, hogy a háborús években az iskola padjaiból leginkább a fiúk maradtak el. Ennek visszahatása sze- münkbe most egyrészt a 20—29 évesek körében,
vág
ahol az arányszámelt—olódás a nök oldalán az elő—
nyösebb, másrészt a 63—19 évesek soraiban, ahol a ftirnépesség oszlopában látható eltérések a tíz év előtti nagyobb hiányok örvendetes elmaradására utalnak. Az elmult évtized céltudatos, intenzív kul- túrpo'litikájának legfényesebb sikerét a 6—1! éve—
sekre vonatkozó arányszám-eltolódások szemlélte- 1) Teljesség kedvéért itt említhetjük meg, hogy 1930—ban a 6—11 éves fiúknak 90—9, leányod—mak 90'5, fiúknak és xl-eányoknak együtt 90'7%-a tudott írni—olvasni, a 40—59 évesek egybe'foglalt— adatai szerint pedig ez a három arány a férfiaknál 920,
a nőknél 86'1, együtt 88'9%. '
9. szám. — 736 —— 1934
nem sikerült a kellő színvonalra lenyomni —— az LAZ ANALFABÉ'I'ÁK ARÁNYA KURCSOPURTONKINL iskolánkívüli népoktatás, az élet nevelő és művelő lProportion des illettre's, par groupe d'áges iskolája az 1920—ban rosszabb arányszámok hatá—
KU—mmr, Férfiak— sem masa % rozott javulását eredményezte. Adatainkből kitet-
§;ng ? 'S 10 15 20 25 30 335 LO 135 szőleg ugyanis 1920 és 1930 között az ezekbe az
6—11xm * ( évjáratokba tartozó írástudatlanok egy része el—
1244 , sajátította az elemi ismereteket. Az analfabéta-
1549 l tanfolyamok munkatere azonban még ma is nagy,
20 23x1920 mert csak az elmulasztottak további fokozatos pót—
' __ .1930 lásával érhetjük el, hogy a hadi évek kulturális
24—29
tehertétele a jövőben egyre kisebb mértékben tor—
30_39
zítsa el a népesség elemi műveltségének képét.
40—59
Ami végül a magasabb korosztályokban mutatkozó igen jelentős javulást illeti, ez java-részében arra 60"—
vezethet—ő vissza, hogy ide ezidőuszerint már olyan
; [Nők T Salle fé"? születési évek népessége kerül fel, amely a korábbi
6—1'1 ! w nemzedlékeknlél lényegesen intenzívebb és hiány-v
12—14
tartanabb kiképzésben részesült. Különösen a nőkre
1549 ( áll ez. Elemi kultúnismeneteik általánosu'lásában
persze annak is része lehet, hogy a halál a művel—
20—23— ;
tebb társadalmi osztályok nőtagjailt a fiatalabb kor-
24—29— l ban kisebb mértékben ragadja el, mint az alsóbb
30—39
néprétegekét, tehát nagyobb (és az átlagos élet-—
40_59M lattam növekedésével számszerint is nagyobbodő)
Leo— * , W hányaduk éri el az olőrehal'adottabb koréveket.
l l A fér/ínépesség oldalán ezzel szemben azért volt
"WWW "MW!" csak csekélyebb mérvű a (már korábban is maga—
tik. 1930—es adataink szerint a mindennapi tan—
köteles kornak tíz esztendő előtti
hiányainak immár nincs nyoma! S hogy itt nem- beiskolázási csak az 1920 körüli abnormis viszonyok leküzdé- sével, hanem komoly kultúrpolitikai eredménnyel állunk szemközt, ezt a legkétségbevonhatatlanabbul az igazolja, hogy 1910—1182 mérten ugyancsak rend—
kívül tekintélyesnek mutatkozik az elemi művelt—
ség térhódításaJ) 1910—ről 19'20-ra az ísmétlőköte- les korúak rétegénél is aggasztóan megnagyobbo—
dott analfabéta íllányadosokat láthattunk. Az 1920—1930. évi javulás nagyobb mértéke tehát itt is a tíz esztendő előtti hiányok teljes és tökéletes kiküszöbölésére mutat. Érdekes megfigyelni, hogy ha a 12—14 évesek 1920. évi adatát (] 20—23 évesek 1930. évi adatával (tehát nem teljesen azonos kor—
csoporttal!) vetjük egybe, arra a megállapításra jutunk, hogy — habár az 1914—1920-ban hiányo—
san beiskolázott évjáratok írástudatlanságát még
1) A mai Magyarország húsz ü. n. teljes tör- vény—hatóságában ugyanis 1910—ben a következő volt a 6—11 éves írni-olvasni tudók aránya (záró—
jelben az említett háborús visszaesést kifejező 1920. évi adatok): a fiúknál 74-9 (72-8), a leányok—
nál 746 (727), együtt 747 (72'8)%. V. 6. Kovács L tanulm. M. Stat. Szemle 1923. évf. 223. és 224, ].
sabb) százalékok újabb növekedés—e, mert a világ—
háború éppen a testi és szellemi képességeik teljes birtokában álló rétegeket tizedelte meg a legerőseb—
bien. Igaz, hogy ezt a körülményt nemileg ellen- súlyozhatta az, hogy a háborús katonai szolgálat
alatt analfabéták
sajátíthatt—ák el az írás-olvasás ismeretét.
érvei la bevonult tömegesebben
Érdemes a két nem adatai közt látható különb-—
ségek alászínezésére korcsoportok szerint is össze- vetni az 1. sz. táblában sorakozó arányszámokat:
A 6 éven felüli írni—olvasni tudók Korcsoport arányában a férfiak javára vagy kárára (—) mutatkozó különbségr
1920—ban 1930—ban
6—11 éves 01 04
12—14 ,, . —1'5 O'O
15—19 ,, . ———1'0 —0'2
20—23 ,, . 07 03
24—29 ,, . H) 05
80—39 ,, . 41 20
40—59 ,, . 93 5'9
60— ,, . . . . . . 17'6 13'9
Általában 6 éven felül 4'0 34
Ezek a százalékok szintén érzékeltetik a világ—
háborús iskolai bajok utónezgését (l. főleg a 15—
19 éveseknél a nők 1930-ban is megfigyelhető fel—
sőbbségét), Hogy azután a két nem írástudása a fiatalabb nemzedélkeknél szinte hajszálra egy ní—