TMT 2C.évf. S.azám 1973.auguaztua
Periodikum-problémák és útkeresés
Nemcsak a folyóiratok azáma és jelentősége növekszik évröl-ővre a tudományos tájékoztatásban, egyidejűleg növekszenek a kezelésükkel k a p c s o l a t o s problémák i s . A szakirodalomoan tallózva látjuk, hogy több iránybői i s közelítenek a megoldás felé,a könyvtárosok óa a k i adók, folyőiratezerkesztők egyaránt f o g l a l k o z n a k a témával;az OHISIST i e j a v a s l a t o k a t teáz a folyóiratnyiIvántartáa globális megoldására.
A folyóiratokkal k a p c a o l a t o s mai nehézségek elemzései közül v i z s gáljunk meg közelebbről két tanulmányt - az Óceán két oldaláról.
Az a n g o l HAMSON e z e r i n t régen e l m u l t a k azok az idők, amikor egy tudományos folyóiratcikket egy-két szakember o l v a s o t t e l és a z t e s e t l e g még néhányan idézték. Ma magát a c i k k e t , a benne lévő információ
k a t egyre nagyobb számban gépek dolgozzák f e l . Az ínformációk ás a bibliográfiai adatok a gépi rendszerben Összekerülnek más a d a t o k k a l , ezeket e s e t l e g Össze i s dolgozzák a későbbi felhasználók számára.
I l y e n körülmények között minden eltérés a szabványtól, minden apró h i b a végtelen nehézségeket okoz. A szabványosítás, amely m i n d i g i s kívánatos v o l t , ma feltótlen szükséggé vált.
A szabványok léteznek, de alkalmazásukat a folyóiratokban a l i g látjujc. Egy ASLIB relmérés világosan megmutatta, mennyire nem élnek a kiadók a szaoványokkal és ez m i l y e n Következményekkel jár.
Lényegében három c s o p o r t o t érint az egység hiánya: a folyóiratok szerkesztőit, a használókat és a kettő között álló, közvetitő könyv
tárosokat. Ideális h e l y z e t b e n a szerkesztők oldhatnák meg a problé
mát, de a h e l y z e t nem ideális. A 168 l e g g y a k r a b b a n idézett folyóirat
ból 10-10 c i k k e t v e t e t t e k össze két szabvánnyal! a folyóiratok kiadá
sára és a bibliográfiai hivatkozásokra vonatkozókkal. A 168 folyó
iratból csak 48 a l k a l m a z t a az előírásos rövidítést a címlapon és e¬
g y e t l e n egy sem közölte a boritón az ugyancsak előirt a d a t o k a t /rövi- d i t e t t c i m , számozás, lapszám, kiadás h e l y e , i d e j e s t b . / . Még r o s z - azabb h e l y z e t e t találtak a bibliográfiai hivatkozásokban. «. megvizs
gált folyóiratoknak még f e l e sem használta az idézetekben a szaová- nyos folyóiratcim-rövíditéseket, csak 4-0 közölte r e n d s z e r e s e n az idé
z e t t c i k k első és utolsó lapszámát. Tovább elemezve a szabvány egyes előírásainak alkalmazását, a talált hibák, hiányosságok jellemzésére elég e g y e t l e n példa: egy i s m e r t folyóiratot 24 különböző rövidítésben idéztek.
minél inkább t e r j e d a gépesítés, annál nagyobb nehézséget okoz az egység hiánya, k a még csak k e l l e m e t l e n bizonytalanságokhoz v e z e t , de idővel e l v i s e l h e t e t l e n l e s z . Talán a következő lépés annak vizsgá
l a t a l e h e t , miért nem élnek a szabvánnyal: nem I s m e r i k ? vagy nem ér
tenek a z z a l egyet? vagy a megoldás t e c h n i k a i nehézeégekbe ütközik?
597
beszámolók, szemléit, közlemények
Bármi i s az ok, f e l k e l l tárni és aztán e l k e l l érni a nagyobb egysé
gességet .
A folyóiratok hatalmas száma megköveteli, hogy a feldolgozás költségeit f o l y a m a t o s a n csökkentsün. Az e g y i k legköltségesebb munka elkerülhető l e n n e , ha a Kiadók nem változtatnák o l y a n g y a k r a n a f o lyóiratok címét. A c i m l e g y e n e g y e d i , kezdőbetűk ne s z e r e p e l j e n e k benne. Bőven tárgyalja a számozás, keltezés, kötet, évszám, évfolyam
jelzés, lapszámozás, a margó szélesség kérdését. Bár létezik szab
vány - az Egyesült Államokban 1967-ben adták k i - a z t általában nem i s m e r i k és nem használják a kiaaók. Bizottságot k e l l e n e felállítani, amelynek f e l a d a t a lenne a szauvány megismertetése a kiadóKital és ha annak előírásait nem követik, megtorlásként a p o s t a i terjesztés j o gát k e l l e n e e l v e n n i .
De talán n i n c s i s szükség i l y e n d r a s z t i k u s eszközre, ismerve a kiadón, szerkesztőn útkeresését. Szűkebb szakterületünk - a dokumen
táció, könyvtár, levéltár területén megjelenő folyóiratok kiadói szim
póziumot t a r t o t t a k az UNESCO székházában 1972 májusában. 55 s z e r k e s z tő 29 országból v e t t részt a tanácskozáson. A megbeszélés útkeresést j e l e n t e t t a periodiitumok fejlesztésére es bibliográfiai ellenőrzésére, a szorosába együttműködésre és koordinálásra a s z a k l a p o k között a z i n formációcsere növelése érdekében és a szerzői k i v o n a t o k használatának ösztönzésére. Az általános v i t a során felmerült a szabványosítás kér
dése i s - ami természetesen a könyvtárosoknak i s nagy előnyt j e l e n t a nyilvántartás, feldolgozás, feltárás területén. A tanácskozás többek között j a v a s o l t a a vonatkozó ISO / I n t e r n a t i o n a l O r g a n i z a t i o n f o r i t a n d a r d i z a t i o n = Nemzetközi Szabványügyi S z e r v e z e t / szabványok k i adását egy k i s brosúrában, továbbá a z t , hogy a kiadók m i n d i g az e r e d e t i forrást idézzék fordításoknál vagy újrakiadásoknál, és végül az ISSri / I n t e r n a t i o n a l Standard S e r i a l s Number = Nemzetközi Szabványos folyóiratszám/ rövidítésének elfogadását, amelyet az ISDS / I n t e r n a t i o n a l üerial Data System = NemzetKözi PeriodiKum A d a t r e n d s z e r / f o galmazott meg az I S O - v a l együttműködve.
üiás szakterület kiadóinak testülete az AEEP / A s s o c i a t i o n o f Eu- ropean üngineering P e r i o d i c a l s = Európai íriiszaki folyóiratkiadók Egye
sülete/ ugyancsak 1972 májusában üenovában t a r t o t t a alakuló ülését, képviseltette magát az ICSU-AB / I n t e r n a t i o n a l C o u n c i l o f S c i e n t i f i c Unions A o s t r a c t i n g Board = Tudományos Szervezetek Nemzetközi Tanácsa Referáló Irodája/ és az UiiESOO i s .
Az egyesület jövő céljait t e k i n t v e a műszaki folyóiratkiadás róbb problémáinak vitafóruma l e s z .
AZ ülésen e l h a n g z o t t érdekesebb téma a modern nyomdai eljárások
k a l és azok alkalmazásával f o g l a l k o z o t t . A záróülés a kiadásra kerülő anyagok megszerzésének és válogatásának módszereit tárgyalta meg. I s m e r t e t t e a lehetséges forrásokat /sajtóközleményen, tudományos intéz
mények, laphoz tartozó r i p o r t e r e k , "szabad" újságírók s t b . / és a meg
felelő anyag kiválasztását /olvasói l e v e l e k , személyes interjúk s t b . / . iíiutat valóban csak az j e l e n t e n e , ha széles körben megvalósulna az UNISIST program keretében létrehozott ISDS / I n t e r n a t i o n a l S e r i a l s
598
TMT 20.évf. S.szám 1973.augusztus
Data System • nemzetközi P e r i o d i k u m A d a t r e n d s z e r / . Nem célunk i t t a t e l j e s r e n d s z e r ismertetése, röviden a célkitűzései:
a/ minden ország valamennyi szakterületén megjelenő p e r i o d i k u m a i - nak nemzetközi nyilvántartása, a t e l j e s azonosításhoz szükséges összes információval;
b/ ezeknek az információknak hozzáférhetővé tétele mindenici szá
méra;
c/ az érintkezés rendszerének kiépítése a könyvtárak, a másodla
gos tájékoztató szolgáltatások, a periodijeumoí Kiadói és a nemzetközi s z e r v e z e t e k között;
d/ bibliográfiai leírások szabványosításának előmozdítása.
A nyilvántartások a közösen megszabott minimális adatelemekből készülnek. Elkészült az ISüDS / I n t e r n a t i o n a l Standard Biöliographical D e B c r i p t i o n f o r S e r i a l s = Nemzetközi 3zaoványo3 Bibliográfia S o r o z a t / és a r e n d s z e r alapját szolgáló ISSN. Az ISSN, azaz a p e r i o d i k u m azono
sítására szolgáld 7 jegyű szám elválaszthatatlanul összefügg az u n .
" k u l c s c i m " - m e l . A k u l c s c i m a p e r i o d i k u m ciméból készül, összeállítá
sát részletesen szabályozták. A k n l c s c i m e k meghatározónak és az azo
nosításra alkalmasnak k e l l l e n n i e . Ha a c i m ugyan szignifikáns, de több azonos cimü folyóirat van, további megkülönböztetéssel k e l l e¬
gyedivé t e n n i / p l . kiadás h e l y e / . A g e n e r i k u s , t u l általános szóval / J o u r n a l , B u l l e t i n s t b . / kezdődő folyóiratcímeket a kiadó s z e r v e z e t t e l Összekapcsolva k e l l egyedivé t e n n i .
A moszkvai Nemzetközi Tudományos Műszaki Iníonációs központ gé
pesített nyilvántartása számára ugyancsak szabályozták a bejelentések rormáját.
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy miután a problémát világo
san meghatározták, remény v a n az egész világra kiterjedő egységesités-
r e' Faragó Lászlóné
I R O D A L O M
1. Asaociatioo of European Engineering Periodícals, a Bibliography, Documenta- t i o a , Terminology, 12.k, 5.sz. 19?2.azept. p.254-255.
2. HAHSON, C./.i Conformity to atandards I n documentation. = Library Associa- t i o a Secord, 7Z.Í. 12.az. 1972. p.233-23*.
3. BOSSUAT, M.I. - FELLETTE]í, M.: I n t e r n a t i o n a l standard bibliographieal de- aeription íor s e r i a l s /ISBDS/. = IFLA 3 8t h Congress.
BOSE.NBAUM, R.: The International s a r i a l s data system /ISDS/. • IFLA 3 8t i l Congress.
5. PAUL, H.: Seríals: Chaos and standardiiation. = Library Resources and Tech- n l c a l Services, l4.k. l . s x . 1970. p.19-30.
6. Symposiun of editors of documentation, l i b r a r y and arehives J o u r n a l 3 . s Bib
liography, Documentation, Terminology, 12.1c. 4-.az. 1972.j u l . p . l 6 l - l 6 2 .
599
