A legszebb tudomány

jm^jwr

19613

A

LEGSZEBB TUDOMÁNY

IRTA

D

ERDÉLYI LÁSZLÓ

B E N C É S , E G Y E T E M I T A N Á R

m

MÁSODIK ÁTDOLGOZOTT KIADÁS

( i ^ Í W

SZ E R Z Ő KIADÁSA A S Z E G E D I S Z E N T I M R E - E G Y E S Ü L E T JAVÁRA S Z E G E D 1924

A SZENT 13TVÁN-TAKSLLAT KÓHIZOMÁXVA

LEGSZEBB TUDOMÁNY

IRTA

D

ERDÉLYI LÁSZLÓ

BENCÉS, EGYETEMI TANÁR

m

MÁSODIK ÁTDOLGOZOTT KIADÁS

m

SZERZŐ KIADÁSA A SZEGEDI SZENT IMRE-EGYESÜLET JAVÁRA SZEGED 1924

A SZENT ISTVÁN-TÁRSULAT FÖDIZOMÁNYA

C7TP Pnvetemi Könyvtár

_ JBSTAT

Dr. THOMAS KRÄMER censor diocesanos cxtraordinarius

621. sz.

Szeged, die 8. Aug. 19/4

IMPRIMATUR

JULIUS episcopus

NIHIL OBSTAT

Dr. DAMIANUS HEGYI censor ordinis Sancti Bcncdicti

80. sz. IMPRIMATUR Pannonhalma, die 2. Julii 1924

Dr. KGIDIUS SCHERMANN generalis

19613

s z t a t » ^

• - * /

Szotrod vflroal nyomda r.-t. 24—¡286.

JULIUS piscopus

HEGYI i Bencdicti

FÖLAJÁNLVA

MÉLTÓSÁGOS ÉS FŐTISZTELENDŐ

D

OLATTFELDER Q Y U L A

CSANÁDI PÜSPÖK URNÁK,

AZ EGYETEMI IFJÚSÁG LEGKIVÁLÓBB PÁRTFOGÓJÁNAK.

1ANN

Hálás vagyok Schlitz Antalnak apo- lógiájáért, mert erdélyi száműzetésem éveiben, egyetemünk elvesztése után az a könyv lelkesített engem a legszebb tudomány hirdetésére és utóbb a meg- írására.

Legyen szabad Dr. Schütz Antal egye- temi theologus tanár úrnak c kis könyv Írójához 1922 nov. 15.-én intézett szives leveléből a következő sorokat idéznünk:

» Természetesen igen nagy köszönettel veszem, ha a becses levelében jelzett mó- don Hitvédelmem tartalmát saját bő tudásával és előadói készségével meg- szerezve az Isten országának érdekében forgatja. A megküldött ,Kérdések" biz-

tosítanak, hogy vállalkozása az ügynek hasznos és nekem kedves lesz."

/íamwaT*

1. Igazán tökéletes csak egy lehet, aki épp azért valóban az cgyeílen független, föltétlen úr minden mással szemben, nem szorul másra. E tökéletes urat a m a g y a r Istennek nevezi s neve

tulajdonnév. v Az ember nem tökéletes, tudománya még kevésbbé. Azért

változik, fejlődik. Ellenben a valódi isteni tudomány tökéletes, tehát tartalomban, értékben változatlan.

Tökéletes az, ami teljesen igaz, jó é s szép. Az emberi tu- domány is erre törekszik, ámbár tökéletes s o h a s e m lesz. Igazán megismerni azt, ami van, annyit tesz, mint híven megismerni a természet alkotójának és a kultura emberi szerzőinek a tervét ás eljárását, v a g y i s célját és törvényeit, a valódi okságokat elsőtől az utolsóig. Itt valóban könnyű a visszakövetkeztetést eltéveszteni, ha segítségünkre nem jő maga az alkotó, a szerző.

a tudomány akkor, ha tárgyának igazi célját fölismerve az embert e célhoz elvezeti. Szép a tudomány akkor, ha tárgyát az eredeti tervvel arányos, ö s s z h a n g z ó alakban tárja az ernbe-

r<* elé. r r M i M i

2. Az igazság megismerése négy fokra emelkedik. Közön- seges, tudományos, bölcseleti és vallási fokra.

Közönséges emberek is megismerhetik az igazságokat, esak nem tudják helyesen megokolni.

Tudományos a megismerés akkor, ha kipróbált e s z e s módszerekkel é s rendszerben kimutatja legalább a közeli okok

0 S következmények összefüggését.

Bölcseleti a megismerés, ha szabatos gondolkozással el- vezet az első okokhoz és v é g s ő célokhoz.

ICO

Vallási az a megismerés, m e l y a legelső ok é s l e g v é g s ő cél szerető bölcscségét a legbiztosabb é s leghitelesebb forrásból, isteni kinyilatkoztatásokból meríti. Igaz vallási c m e g i s m e r é s , ha m e g v a n e g y s z e r s m i n d az az isteni biztosítéka, h o g y az isteni i g a z s á g előadásában, értelmezésében nem téved. Mert legjellem- zőbb s legfontosabb tengelykérdése a vallásnak e z : mi lesz a hal- hatatlan emberi lélek örök s o r s a ? Erre ember, költő v a g y böl- cselő a legnagyobb tehetséggel é s tudománnyal scin felelhet hitelesen, csak az Isten. A hiteles felelet nem lehet önmagának ellenmondó, száz- v a g y ezerféle. Isteni vallás csak e g y lehet.

Az emberi vallások ezrei csak a képzelődés és bölcselkedés foly- tán keletkezhettek s ezekre illik az a jóslás, h o g y jövőjük nincs, fölöslegessé teszi őket a m ű v é s z e t é s bölcselet, de ncin az isteni vallást.

3. Legszebb a bibliai filológia, a dogmatörténet és a böl- cselet a r á n y o s összhangját kereső hiteles tudomány. Ez e g y - szersmind a legjobb, mert leginkább v e z e t az igazi célhoz, k ö v e - telve az isteni igazságnak és célnak megfelelő emberi életet, erkölcsöt, erényeket. Igazságainak főtárgya Istennek, a szép- s é g ősforrásának és legszebb alkotásának, az embernek e g y - máshoz való f ö n s é g e s v i s z o n y a , az az érdekfeszítő szép dráma, m e l y nem képzelet, hanem valóság, s melynek vezérmotivuina Isten méltó d i c s ő s é g e é s az emberi nem boldogsága, bonyo- dalma a bűn é s küzdelem az erényért, legfőbb ereje az isteni szeretet, megoldása az örökös szankció: a végnélküli boldogság v a g y boldogtalanság.

/ . Mi a tudomány célja? V é g s ő célja a boldogság, köze- lebbi célja az igazság. A boldogsás nem egyéb, mint valamely szeretet kielégülése s c szerint sokféle a boldogság: alsóbb- rendű é s múlékony, v a g y magasabbrendű é s tartósabb. Az igaz- ság nem egyéb, mint tudatunk hű e g y e z é s e a valósággal e g y - szerű és összetett érzeteinkben, ezeket felújító képzeteinkben,

s összehasonlításukkal nyert fogalmainkban és ítéleteinkben.

Más az igazságosság, t. i. az az erény, mely megadja mindenki- nek a magáét, így rendet teremt, kiegyenlít, de szétválaszt, hidegen h a g y ; míg a szeretet a magáéból ad, ezzel vonz, ö s s z e - köt, melegít, boldogít. Azért a szeretetet áldozatrakész v á g y ó - dásnak mondhatjuk.

2. Mi a tudomány alapja? Az okság, v a g y i s a szükség- képpeni összefüggés előzmény és következmény közt, amikor ez utóbbi nem jöhetett létre az előzmény (causa) nélkül. Ennek fölismerése a megértés (ratio).

3. Hogyan szól az okság elve? „Semmi sincs ok nélkül"

va g y teljesebben: „Szükségképpen mindennek van e l é g s é g e s

°ka". Ez tulajdonképpen az e l é g s é g e s alap elvét mondja ki.

4. Hányfélék az okok? A holt anyagnak mint gépnek és működésének igazi oka a tervező gondolkodása és végrehajtó akarata. Az élő n ö v é n y , állat, ember, mint magasabbrendű gépek létrejöttének és képességeinek igazi oka szintén szellemi, m e l y -

n ck kettős az alanya (ész-akarat), kettős a k ö v e t k e z m é n y e (keletkezés-változás), kettős a változtató elve (cél-törvény).

Bzen okok ismert latin n e v e : causa efficiens (létesítő ok), alfajai

_ *

II. A világ oka.

7. Végső elemzésben miből áll a világ? Anyagból, életből, szellemből. Mind a három elem egyesül az emberben, a két első az állat-növényi s z e r v e s világban, de legtöbb a holt anyag (a csillagvilágban, a földön).

a causa finalis és formális (cél- és alaki ok; ez utóbbi a célgon- dolat tervét további részlettervek, v a g y i s törvények szerint dol- gozza ki). Az anyagi ok (causa materialis) nem tevőleges oka, hanem csak tétlenül s z e n v e d ő l e g e s tárgya és akadálya az alaki oknak.

5. Van-e tárgyi okság? Az újkori bölcselet tekintélyes képviselői (Hume + 1776, Kant) tagadják ezt, s helyette az alanyi okságot vallják olyképpen, mintha az érzékekkel észrevehető jelenségek egymásutánjába csak az emberi ész olvasná bele az oksági összefüggést. — Az igazság az, h o g y érzékcink számára valóban csak e g y e s tények vannak, de eszünk megtalálja köztük azt a szükségképpeni összefüggést, m e l y akkor is megvan, ha senki sem gondol rá. Pl. a mozdony, az autó eltipor embert v a g y állatot, növényt, nem azért, mert valaki gondolt erre, hanem eltiporja akkor is, mikor senki sem veszi észre, valahányszor a n a g y tömeg maga alá kapja a kisebb, lazább tömeget. Tehát van tárgyi okság.

6. Van-e metafizikai okság? Minden okságnak van előz- ménye és k ö v e t k e z m é n y e . Az okság fölismerése könnyebb, ha mindkettőt megvizsgálhatjuk. Sokszor azonban csak a követ- kezmény áll előttünk s ebből következtetünk az előzményre, pl.

az ősbarlangok őskőszerszámaiból és rajzaiból az ősemberre és kezdődő kulturájára. Ehhez hasonló ez a metafizikai o k s á g : a világ oka nem az ember, még kevésbbé a többi világ, áz ész- nélkiili a n y a g ; tehát a világ oka e világon kívül van.

8. Mi a legáltalánosabb tapasztalat a világban? H o g y minden keletkezik, változik s ebben törvény van és cél. A leg- általánosabb tapasztalat tehát négyíéle: keletkezés, változás, törvény és cél.

9. Mi az összes keletkezések első oka? Minden keletkező- i k oka rajta kívül van, tehát az első keletkezőé is kívüle van.

S ha minden keletkezőt és okot összegezünk, akkor a világ e g y

°ka biztosan a világon kívül marad. Ez nem keletkező, tehát öröktől létező, a keletkezőktől független, abszolút ok. Még pedig élő és e s z e s , mert a keletkezők világa e g y részben élő, az élő világ e g y részében eszes. Senki sem adhatja azt, amije nincs;

tehát az e s z e s világot nem hozhatta létre esztelen ok, s az élő világot sem élettelen ok. Az ember élő és e s z e s , mégsem elég- séges oka a világnak, mert még e g y élő sejtet sem képes létre- hozni élősejt nélkül, s mert m a g a is sokban függ a világtól.

10. Mi az összes változások első oka? Newton sarkigaz- sága, h o g y az a n y a g n y u g v ó állapotát csak külső ok változ- tatja mozgásra. Külső l é g n y o m á s hajíja a talajnedveket a nö- vény hajcsöves edényeibe s c táplálék változtatja a n ö v é n y t ; kívülről örökölt ösztönök cs kívülről ható érzetek mozgatják az allatot tápláléka és párja után v a g y védekezésre; s kívülről ható orzetek indítják meg az emberi ész gondolkozását is. Minden mozgás, változás oka tehát rajta kívül van s az első m o z g á s

°ha és az ö s s z e s mozgások e g y oka kétségkívül a változók világán kívül van. Ez az első ok tehát nem változó, a változó világtól független. Megmérhetlen n a g y erő, mely képes volt az

°iiási csillagtömegck ö s s z e s mozgásait megindítani és fönntartja ezer év óta, mint ahogy a n a g y gyár gépháza megindítja

e s fönntartja a g y á r ö s s z e s gépeinek mozgását.

U. Minő hasonlat vezet rá bennünket a cél- és törvény-

fölismeri e g y változtatás szükséges, hasznos v a g y szép voltát s ezt kitűzi célul; aztán tovább gondolkozik és kidolgozza a cél elérésére alkalmas eszközök és eljárások tervét, szabályait, tör- vényeit; végül a gondolati tervek szerint az anyagot akaratá- val, ü g y e s s é g é v e l átalakítja s működésbe hozza. — A cél tehát nem egyéb, mint sok törvényszerűség e g y s é g e s iránya, k ö z ö s gondolati terve; a törvény pedig sok oksági ö s s z e f ü g g é s k ö z ö s gondolati terve, közös kifejezése. E g y s é g a sokaságban mind a kettő.

12. Mennyiben hasonló a természet a kultura épületeihez és gépeihez? Az e g é s z világ két világból fonódik ö s s z e : egyik a természet, másik a kultura világa. Ez utóbbi mindaz, amit az ember alkotott. Természet pedig az, mit nem az ember alkotott.

Ebbe maga az ember is beletartozik. Az emberi felhőkarcoló palotákhoz hasonlók a természetben a pálmák, fenyők, jege- nyék; sőt a kisebb növényekben is megvan a sejtek számtalan emelete kitűnő liftszerkezettel, mely fölszállítja a táplálékot minden emeletre. — A legmodernebb kultura csodáihoz, az autókhoz, tengeralattjáró hajókhoz és repülőgépekhez hasonlók a természetben a futó állatok, halak, hüllők és madarak, lepkék slb. — A természet épületei és gépei sokkal finomabb szerke- zetűek, célszerűbbek, törvényszerűen működnek, tehát n a g y észnek már néhány százezer éves találmányai; holott az ember csak 6000 é v e s kultura után legújabban tudta megvalósítani sok kísérlet, kudarc és v e s z t e s é g árán tökéletlen utánzataikat. Az emberi gépek szaporításához, etetéséhez, vezetéséhez, javításá- hoz millió n a g y gyár, sok millió ember: mérnök, gépész, soffőr, pilóta, gyári munkás, tömérdek sűrített táplálék: kőszén, petró- leum, benzin szükséges. A természet gépei páronkint összeáll- nak és szaporítják önmagukat milliárdszámra, így gyártanak húst, tojást, tejet stb. kevés laza anyagból, magból, fűből, bó- gáncsból, mely e g y s z e r s m i n d táplálékul szolgál, s ezt teljesen

kihasználják, a legfinomabban feldolgozzák. A vadon élő állatok szaporodásához, etetéséhez, vezetéséhez, javításához nincs szük- ségük e s z e s emberre, mert beléjök van oltva a föltaláló mérnök e s z e s törvénye roppant gazdag változatban, mint ahogyan az emberi gépek is ésszerűen működnek időnkint magukra hagyva.

— Bámuljuk méltán a legmodernebb kultura épület- és gép- remekeit. Mennyivel inkább bámulnunk kell a 200.000 é v e s v a g y régibb természet felhőkarcolóit, repülőgépeit s föltalálójuk eszét és ü g y e s s é g é t ! Mert n a g y ész nélkül a természet célszerű reme- kei létre nem jöhettek.

13. Vcnnak-e törvényszerűségek a természetben? A tudo- mányok mind okságokat keresnek s az e g y e z ő okságokat tör- vényekbe sűrítik, általánosítják és rendezik. A szervetlen anyag óriási tömegeinek mozgásában s apró kristályaiban számtörvé- nyeket találnak. A szerves élők keletkezésének és változásainak törvényeit faj, osztály, ország néven e g y r e magasabb e g y s é - gekbe foglalják; az egész világban pedig az anyag és energia, természet és kultura, együttesen a világharmónia törvényeibe gyűjtik az ö s s z e s tapasztalatokat. Sok ezer tudós lépésről- lépésre találja meg századok óta a világrend törvényeit és bol- dog, ha e g y - e g y tőrvényt fölfedez. Ez a legnagyobb elmék érdeme. Mennyivel nagyobb elme az, ki e törvényeket százezer évekkel ezelőtt már beletervezte és beleírta a természet köny- vébe!

14. Vannak-e célszerűségek a természetben? A célszerű- ségeket a tudomány kevésbbé keresi, mint a törvényeket, mert nehezebb a teleologiában elkerülnie az alanyi értékű beleolvasá- sokat. De ha sikerül, akkor annál értékesebb megértésekhez jut, mert megkapja a törvények törvényét, a sokaságok magasabb egységét, a bonyolult terv alapeszméjét. — H o g y minő soka- ságok vannak a s z e r v e s e g y s é g e k világában, mutatják e s z á m o k : van 130.000 növényfaj, 300.000 állatfaj s az e g y emberfaj másfél

ICO

milliárdnyi egyedeinek mindegyikében e g y milliárd ideg, magá- szerbe ban a szemben 120.000 ideg, mely a sárgafoltban e g y e s ü l v e jut nek (j el az a g y látóközpontjába. Egyetlen élőtestben megszámlálhat- az áll lan sejt van s ez mind célszerűen működik é s okosan gazdái- Föld kodik: kiválasztja a neki való táplálékot, a fölösleget belőle álland raktározza, a szükségest áthasonítja a maga céljaira, a faji szerve n a g y s á g , alak, szín, ivadék biztosítására, növekedésre és sza- az em porodásra, védekezésre é s pótlásra. — Általános céltörvény az termé Ostwald-féle lex minimi, mely szerint az a n y a g a legkisebb rnint úton és erővel keresi az e g y e n s ú l y t v a g y nyugalmat, kifejlődést, meste szilárdságot, hajlékonyságot, g y o r s és pontos erőátvitelt. Álta- milliái lános céltörvény a geo- és heliotropizmus, gyökérnek a föld susog felé, növényszárnak a Nap felé törekvése s már a v e t ő m a g is hango így hull. Céltörvény a mimikri, színalkalmazkodás a környezet- szimf(

hez védelmül (kameleon, hermelin, nyúl, őz, leveli béka, szöcske stb.); a virág- és bogyószínek pedig a szaporodás célját szol-

gálják, mert az e g y e s színeket kedvelő lepkék, madarak a virág- sebb port és m a g v a k a t hasonló színű virágokra és hasonló bogyók Eyilkc talajára viszik. Bámulatos célszerűségeket hajtanak végre az Jóval ösztönök a pókháló, madárfészek, vakondlakás építésében, a méh- 'ml. -

sejt legügyesebb térkihasználásában (hatos hasáb), a szarvas- embei bogár-pondró előrelátásában (helyet ás a leendő szarvaknak is), hen I

a Calicurgus Scurra dongó anatómiai ü g y e s s é g é b e n ( e g y pon- letet ton szúrással megbénítja az erős pókot, h o g y élő táplálékot élő é

adhasson kicsinyének), a szarvasmarha növényismeretében Anya (276 füvet megeszik, 218-at nem), az egér csirátlanító búzarak- hcml tározásában (kiharapja a csirát), a költésre alkalmas helyet háror

kereső hal- é s madárvándorlásban. a t e n

szel

15. Mi a világrend vagy világharmonia? A világ sok cél- az, jának és törvényének egységes rendszere, m e l y szerint az nem anyag célja befogadni az életet, ennek magasabb foka az e s z e s termi élet, ennek a célja fölemelni a természetet Mesteréhez. E rend- nem

szerben van kölcsönösség: a szervetlen anyag szolgál a szerves- nek (jégképződés szokatlan törvénye védi a halakat; oxigén kell az állatnak s ez kileheli a szénsavat, mely jó a n ö v é n y n e k ; a Föld forgása s z ü k s é g e s az élet é s munka számára, melyet az állandó napsütés é s árnyék egyaránt megbénítana); viszont a szerves a n y a g szaporítja a szervetlent (szén, trágya, korall), az emberi ész pedig tudományával rekonstruálja a mult és mai természetet az emberi kulturával együtt. — A világharmonia mint összhang és arányosság szép, művészi alkotás, meiynek mestere a legnagyobb m ű v é s z : f e n s é g e s építő, finom szövő, sok milliárd élőszobor szobrásza, remek tájképek festője s a szellő- susogástól a madárcsicsergésig, fülemilecsattogásig é s a viharok hangorkánjáig a zenei hangok óriási skáláját és nagyszerű szimfóniáit komponálta meg.

16. Ki a törvények és célok végső célja? A legtökélete- sebb Jóság. Mert jó az, ami célszerű, pl. a kés jó faragásra és gyilkolásra; erkölcsi jó az, ami összhangban van a tökéletes

Jöval, ki azonos a világ első okával és v é g s ő céljával, az Isten- nel. — Ha józan eszünk tiszteletet követel az érdemes n a g y emberek, írók, művészek, politikusok stb. iránt, kik végelemzés- hen Istentől nyerték képességeiket: mennyivel nagyobb tiszte- l t e t követel a legtökéletesebb Jóság és Ok iránt, ki v a l ó s á g o s élő é s anyagtalan tiszta szellem, tökéletes Ész-Akarat e g y s é g e . Anyag nem lehet, mert ennek alaptermészete a tétlenség és hcmlás, tökéletlenség, halál. — Személyiség az Isten, még pedig három személyből álló tökéletes e g y s é g , aminőre nincs példa

^ teremtett világban. Aquinoi Szent Tamás bölcselete tiszta ész- szel is rávilágít e titokra: S z e m é l y az e s z e s egyéniség, v a g y i s

az> akinek e s z e s természete másétól különbözik, magában álló, nem része másnak. Az embernél ez a különbség létrejő az e s z e s természet sok különböző ismétlődésében. De Isten természete

n em ismétlődhetik, csak különböző viszonyba léphet ö n m a g á -

14

val. Istennél tehát a különböző viszonyok adják az e s z e s e g y é - niségek, v a g y i s a személyek többségét. Az ö s s z e s e s z e s termé- szetnek első oka nem lehet más, mint a tökéletes Ész, ki öröktől fogva ismeri s kimondja önmagát, v a g y i s öröktől fogva szüli az Igét s vele megszereti önmagát az örök jóakaró tevékeny- ségben, a Szeretetben. Az Ész-Akarat tökéletes e g y s é g é b e n tehát, mely csak lélek lehet, három a v i s z o n y : a szülő, szülött és közös származék viszonya, v a g y i s három a személy, de csak e g y az Isten, e g y a természete és lényege, ki iránt alkotása, az emberi ész-akarat minden hódolatot megkövetel.

17. Ml ellenkezik a helyes istentudattal, mint észkövete- léssel? Az istentagadás, sokistenhit, anyagistenítés, világszellem- istenítés (ateizmus, politeizmus, materializmus, panteizmus).

18. Mi az istentagadds? Logikai hiba a legfontosabb tudni- valóban. A logika, v a g y i s a józan ész törvénye ugyanaz minden népnél, mégis vétenek ellene igen sokan. Épp így általános az istentudat minden népnél, de e g y e s e k megtagadják. Oka a k ö n y - nyelmű gondolkozás, bűnvágy s a bűntudat némítgatása. Köny- nyclmü a gondolkozás és téves akkor is, mikor azt mondja:

nem lehet Isten, mert nem tűrné a földi igazságtalanságokat.

Ám ha Isten rögtön megtorolná a bűnt, akkor az ember rab- szolgamódra csak félelemből hódolna; ennél pedig méltóbb Istenhez és az emberhez a szerető hódolat. Azért Isten időt ad a szabad megtérésre s halaszthatja a halhatatlan lélek bünte- tését a testi halál utánra. Logikai hibák sorozata a bölcseleti istentagadás is, mint ezt legelői a tárgyi é s metafizikai okság kérdésénél, a világ okának keletkezések, változások, törvények és célok során való bölcseleti megállapításánál, s alább a mate- rializmus, panteizmus vizsgálatánál látjuk.

19. Ml a sokistenhit? Leromlott egyistenliit. Ezt bizonyít- ják a legrégibb babiloni és egyiptomi himnusok, melyek más-

más néven dicsőítik az egyetlen Istent. Ez a henotcizmus, meg- különböztetve a zsidó-keresztény monoteizmustól. A hódító város az elfoglalt városok és népek más-másnevü istenét alá- rendelte a maga istenének; a nép és művészek képzelete más- más érzéki alakban ábrázolta és sokféle jelzővel nevezte meg ugyanazon istent. Azonosították vele a természeti erők, fel- tűnőbb természeti és művészeti tárgyak, erkölcsi fogalmak, eré-

nV'ek és bűnök sokaságát. Így az istenek száma egyre nőtt, s végül a görög-római világ már valami 460.000 istent nevezett meg. A görög Anaxagorasz Krisztus előtt 420 táján fölismerte, űogy az atomok v a g y parányok alakulása és m o z g á s a észtörvé- uyek szerint m e g y végbe s e törvényekben világharmonia, vagyis e g y s é g van, létrehozójuk tehát, a világ oka, az egyetlen

"agy Ész. Ugyanakkor Szókratész, szintén görög bölcselő, azt hirdette, h o g y az istenség nem lehet oly m e g t é v e s z t h e t ő é s erkölcstelen, amilyennek a nép és költők képzelik. Az emberi észnek e n a g y megvillanásai időben é s térben ritkák maradtak, uagyobb hatást nem tettek a köztudat megtisztítására, sőt az igazság hirdetői estek áldozatul a babonaságnak é s bosszúnak.

is mutatja, h o g y valóban szükséges volt az isteni segítség

a rra, 1. h o g y az Isten é s az emberi örök sors v i s z o n y a tiszta

s teljesebb világítást nyerjen az emberek előtt, 2. h o g y ez az igazság elterjedjen az emberek közt, 3. h o g y a világ végéig tisztán megmaradjon, 4. h o g y mindebben az isteni hitelesség, Jótállás szembetűnő legyen a szemmel látható Isten szerzősége

c s mindenkori csodák által.

20. Mi az anyagelvűség, materializmus? Világnézet, mely szerint csak a n y a g van az e g é s z világon. Lélek nincs, mert

nm c s semmi anyagtalan, tehát anyagtalan Isten sincs; legfölebb

a z anyag az isten, mert az a n y a g örök oka a világnak. E világ- h é t hirdetői az ókori epikureisták, a francia enciklopédisták

8 a modern heckelisták. A társadalmi osztályharcra, kenyér-

het üri rckkcl kusan lást: a részek.

hanem ktletke:

iöltétlei csak ar bomló, hcletke;

tolt ene Hogy r

'nagas energiái helyzeti mérsékl csak eg

v^ y hc mindent megszül 2, gondolt, higúnyo Igazi tu

v' s s z a f e 2<í német 1 Inggetlei szerek )

a terem

D0 Érdél;

harcra gyöngítőleg hathat a keresztény isteneszme s az örök- életű lélek tudata, azért a szociáldemokraták és kommunisták tudósai, Marx stb. már gyakorlati okokból is materialisták úgy a társadalmi elméletben, mint az ezt igazolni akaró történet- írásban, mely szerint az e g é s z történelem csak kenyérért é s létért való küzdelem. Holott n a g y o n sok harc folyt az anyag- talan, sőt anyagellenes eszmékért. E világnézetet elősegítette a természettudósoknak az a helyes törekvése, h o g y a termé- szettudományi titkok megoldására a természetes okokat keres- sék visszafelé mindaddig, míg ez a megokolás elégséges. Erre törekedtek Kant, Laplace, Darwin, anélkül, h o g y istentagadók lettek volna, ilyenekké csak g y ö n g e epigonjaik lettek. Nem igazi tudósok és bölcselők azok, akik legelső okká, tehát istenné nyil- vánítják a tehetetlen és bomló anyagot, melyen az ember úrrá, mesterré lehet, tipródhatik. Ebből logikusan az ember istenítése, bálványozása következik, a Nictzsche-féle nagyember-istenítés, übermensch-kultusz, a modern műveltség politeizmusa, bálvány- imádása.

21. Lehet-e az anyag örök ok? Ha valóban örök volna is, ezt emberi tapasztalattal megállapítani nem lehet. A tapaszta- lat csak azt mutatja, h o g y a már meglevő anyagot fölbomlása után sok részében finom eszközökkel és eljárásokkal ö s s z e - kereshetik a szakemberek. Azt pedig már csak anyagtalan ész- szel merjük az anyagi tapasztalatok merész áthidalásával ki- mondani, h o g y nincs ok az a n y a g r é s z e c s k é k teljes megsemmisü- lésére, tehát tovább is megmaradnak az a n y a g r é s z e c s k é k vala- hol a világűrben. — Azt már előbb láttuk, h o g y az a n y a g nem lehet sem örök oka, sem pillanatnyi oka oly keletkezőnek, ami nincs meg benne, t. i. az életnek s az észnek, tehát a gondolati terveknek, törvényeknek, célszerűségeknek.

22. Lehet-e az energia, erély örök ok? Itt is első felele- tünk az, h o g y tapasztalati tudomány alapján senki sem beszél-

az örök- imunistdk isták úgy

történet- vérért és z anyag- 5segítette termé-

keres-

>. Erre itagadók em igazi iné nyil- jer úrrá,

tenítése, stenítés, jálvány-

folna is, ipaszta- bomlása összc- an ész- val ki- mmisü- k vala- ig nem

k, ami ndolati

felele- beszél-

het örüli valamiről, mert ezt kitapasztalni érzékekkel és műsze- rekkel nem lehet. Ésszel örökkétartó létre következtetünk logi- kusan ott, ahol a dolog természete kizárja a halált, a fölbom- lást: a lélek tökéletes egyszerűségében, mert itt nincsenek részek. Öröktől fogva való létre itt sem szabad következtetni, hanem csak a tökéletes Léleknél, az egyetlennél, ki nem lehet keletkező, mert csak így lehet az első keletkezőnek független, föltétlen, tökéletes oka. Az energia nem magában létező, hanem

CJiak anyaghoz fűződő erő. Az anyag pedig természeténél fogva hemló, tehát nem örökkétartó, még kevésbbé öröktől fogva való, keletkezőktől független, föltétlen létező. Tehát az anyaghoz csa- tolt energia sem örökkétartó, még kevésbbé öröktől fogva való.

klogy nem örökkétartó, ezt mutatja az entrópia törvénye. A magas felszínű víz mélyebb vízszinre lebocsájtva a helyzeti

C n ergiát mozgató energiára változtatja. Épp így a forró gőz helyzeti energiája nagy erővel tódul a fáradt gőz alacsony hő- mérséklete felé, hogy ezt kiegyenlítse. A helyzeti energiának

c$ak e g y része lesz mozgató energiává, más része hő marad

V as y hővé szabadul és eloszlik a térben, a világűrben. Itt végül mindenütt egyenlő lesz a hő, megszűnik a hőkülönbség, tehát megszűnik minden energia. Ez az entrópia törvénye.

23. Lehet-e ck a véletlen? Véletlen ok annyi, mint nem Kondblt, nem ismert ok, a tudatlanság takarója. Már Cicero kigúnyolta az élvczetbölcselő Epikúrosznak „véletlen ok"-át.

lítazi tudós és bölcselő az okokat addig keresi nyomról-nyomra

v'sszafelé, míg eljut az igazi első okhoz.

24. Mi a Kant-Laplace elmélet a Bibliához képest? A német Kant és a francia Laplace ( t 1804, 1827) egymástól

fhggetleniil e g y e z ő természetes elméletet írt főleg a naprend-

s*erek keletkezéséről, amiről a Biblia nem szól. A Biblia t. i.

a teremtés történetét ott kezdi, mikor a Földet sűrű sötétség

Erdélyi L . : A legszebb tudomány. 2

ICO

veszi körül, aztán világosság hat a Fcldre. Ez az első szétvá- lasztás műve (az 1-ső nap), miután — s erről a Biblia nem szól

— a Nap tüzes tömegéből levált és tovább forgott, keringett a Föld izzó tömege, majd hűléssel szilárd kérge képződött, körülvéve sűrű köddel, aztán a köd e g y része lehűléssel lecsa- pódott tengervíz alakban, más része megritkult s átszűrődött rajta a napfény. Második szétválasztás az, hogy a köd fölszállt s e felhőburok és a tengervíz közt légkör támadt (2. nap). Har- madik szétválasztás az, hogy a szárazföld kiemelkedett a ten- gerből s rajta hamarosan növényzet látszott (3.). E logikus három szétválasztás után feltűntek három képben először a föl- szakadt felhőkön túli ég mozgó, de élettelen lakói, a Nap, Hold, csillagok mint világítók s időmérők (4.), amelyeknek világos- sága már az első nap látomásában megvan; másodszor láthatók a légkör és az alsó vizek mozgó, élő lakói, a madarak, hüllők, halak (5.), harmadszor pedig a szárazföld mozgó, élő lakói, álla- tai s uruk, az Istenhez hasonló lélekkel gondolkozó ember (6.

nap). A hetedik nap most is tart, s ez a teremtés szünete sok ezer év óta. E napok tehát sokezer é v e s korok. A teremtés min- den műve a Biblia szerint Jó", v a g y i s célszerű, amit a termé- szettudósok is sokszor bámulattal ismernek föl. A történcttudós sem képes e g y s z e r r e elbeszélni mindazt, ami e g y s z e r r e történt, hanem logikusan csoportosít. í g y történt, h o g y a Biblia a szá- razföld kiemelkedésekor mindjárt a növényzet megjelenését is említi, a 3. korban, a geologiailag egykorú állatokat pedig csak az 5-ik korban mutatja be, mert a bemutatás logikus sorrendje ez: a ködfelhőég szétválasztása felső világossággal, a felső és alsó vizek szétválasztása légkörrel, a tengervíz szétválasztása szárazföldekkel; a második képciklus: mozgólakók a felhőég felett, másodszor a légkörben-vizekben, végül a szárazföldön.

A n ö v é n y z e t nem illett a mozgólakók közé, legkevésbbé az égbe és légkörbe. — A Kant-Laplace elmélet vagy fizikai mechaniZ' mus nem igazi materializmus, nem mondja az ősködöt öröktől

L g v a való változliatlan oknak, v a g y i s istennek s nem felel arra a kérdésre: ki volt az, aki az óriási anyagtömegek ködszerű részeit létrehozta és mozgásuk felső számtani törvényeit kigon- dolta, megvalósította. A modern gépek szerkezetébe és m o z g á - sába ki visz bele felső számtani törvényeket, a gép anyaga,

V as y a tervező mérnök?

25. Megdllhat-e az élettan leszármazási elmélete Isten nélkül? A bíologiaí evolucionizmus leghíresebb atyja Darwin vr 1882) és Heckel, kik a szerves élők keletkezésére természe- tes elméletet, természetes okokat kerestek visszafelé e g é s z e n

a z első okig. E keresésben megakadtak a legegyszerűbb élő- tcstnél, az e g y v a g y néhány őssejtnél s ezekből vezették le

a növény- és állatvilág ö s s z e s fajait (4.30.000 fajt). Segítségül

V ctték a változékonyság, létért való küzdelem és átöröklés kor- Gátolt tapasztalatalt, valamint a rendszertan, magzattan, őslény- e n , c s ö k e v é n y e k kikeresett adatait, s noha ezek sehol sem iga-

Z o liák a faji határok átlépését, mégis az évmilliók távolságában ismeretlenségében bízva föltételezték az ö s s z e s fajokon ke- ő s z i ü l é r v é n y e s változékonyságot és átöröklést. Az sem oko- zott n a g y akadályt, h o g y a létért való küzdelemben éppen az

""ás állatok pusztultak ki, az aprók pedig megmaradtak. Ebben

a létért való küzdelemben oly kis változások, aminőket évezre- alatt sem lehet tapasztalni, hasznavehetetlenek, tehát elcse-

n ev é d n e k , visszafejlődnek. E g y e s szokatlan kinövések, csöke-

v¿nyek (rudimentum), pl. erős szőrzet, pikkelyes bőr emberek- é i sokkal kevésbbé vallanak majom- s halősökre, mint közös

^ á r m a z á s r a a n a g y halak és a vízi emlősök (delfin, bálna, cet) ulső hasonlósága. A rendszertanok pedig külsőleg oly külön-

z° u a g y s á g ú és alakú fajokat foglalnak e g y rokonságba, h o g y h k e különbségek miatt nem eredhetnek egymástól, amint-

° s y a tapasztalat szerint c s a k u g y a n áthághatlan köztük a

a t a r- A majom és ember bonctani különbsége oly nagy, h o g y

20

a leszármazást komoly természettudósok kénytelenek vissza- utasítani, mert

a majomnak sarkcsontja nincs, az embernek van

„ feje hátul forog „ középen forog arcszöge legfölebb 35° „ 6 5 - 9 0 ° agysulya „ 600 gr. „ 1000 - 2000 gr.

. gerincveleje kisebb 20-szor „ 50-szer az agyvclőnél.

Ha igaz volna is a darwinizmus v a g y hcckelizmus, nem felel e kérdésekre: m e l y ok alkotta meg az első élő sejteket? minő ok oltotta bele a legegyszerűbb sejtbe is az okos törvényeket és célszerű gazdálkodást több s z á z e z e r évvel az ember kései természettudománya előtt úgy, h o g y a legtudósabb ember is bámulatba esik, mikor a „természet" bölcs előrelátását fölismeri?

E g y s z e r ű gépet nagyban megtervezni és elkészíteni könnyebb, mint sokszorosan összetett gépet beleszerkeszteni apró fogla- latba. Aki tehát föltételezi, h o g y az e g é s z n ö v é n y - és állatvilág nem sok őspártól, hanem néhány őssejtből származott le, az n e m h o g y kinullázta volna az Istent, hanem még nagyobbnak kell h o g y elismerje. S aki az élettani törvények és célszerűsé- gek világából ki akarja törölni az Istent, a 200.000 évnél is régibb bölcs törvényhozót s helyébe állítja a holt anyagot, az a leg- képtelenebb babonát hirdeti és lealázza az emberi tudományt, mely m é g ma sem tud egyetlen élősejtet sem létrehozni élősejt nélkül (Pasteur és W i r c h o w megállapítása az ősnemződés vég- é r v é n y e s cáfolata), s í g y több százezer évvel maradt volna el a holt a n y a g mögött. Ily képtelenségek elhivésére csak a leg- hiszékenyebbek és legfelületesebb féltudósok képesek.

26. Mi a panteizmus? Az a világnézet, m e l y Spinoza és Hegel (mgh. 1677, 1831) bölcseletében s követőikben azt vallja, h o g y valamint az emberi szellem külsősége a test, úgy a világszellem külsősége s kifolyása az anyagi világ; s hogy valamint az ember testből é s lélekből áll, ú g y az istenség is ert anyagi világból és világszellemből áll teljes egységben. Tehát

)g

;r.

yvclőnél.

em felel t? minő 'cnyeket er kései mber is lismeri?

innyebb, 3 fogla- Uatvilág t le, az yob&nak szerűsé- s régibb 5 a leg- ományt, i élősejt 'ds vég- volna el c a leg-

Spinoza ben azt jst, úgy s hogy ig is az . Tehát

azzal, h o g y ez o l y egyszerű megoldás, mint maga az i g a z s á g ; méltóbb az istenhez, mert nem e g y lényt tesz istenné a sok közül, hanem valamennyit mint e g y e t ; méltóbb az erkölcsiség- hez is, mert nem e g y lény s z e s z é l y e parancsol é s bíráskodik

a többi fölött, hanem valamennyinek a k ö z ö s szelleme él min- denben, az emberben is. — Feleletünk e z : az igazság nem egyéb,

m' n t tudatunk e g y e z é s e a tárgyi valósággal s ha ez összetett, akkor az igazság sem e g y s z e r ű ; Istenhez egyedül az méltó,

1 ( )gy tökéletes, független minden mástól, ősoka a világminden- ségnek, tehát egyetlen ura; erkölcsileg pedig a legméltatlanabb

mtenni, hogy Isten azonos a gonoszokkal, káromkodókkal, hazu- g o k k a l , az állatokkal stb. s h o g y amit ezek tesznek, azt Isten teszi. — A józan é s z nem monizmust vall, hanem monoteizmust,

m c l y szerint a tökéletes, tehát lényegben e g y Isten tiszta szel- né1. ki nem lelke az anyagvilágnak, hanem mint tökéletes Ész- arat ezt az anyagvilágot áthatja (transcendens) minden- uuasával é s mindenhatóságával. Nem monizmus van, hanem

nalizmus, k e t t ő s s é g a világmindenségben: szellem é s a n y a g , ez csak az emberben egyesül, s minden emberben m á s - m á s p , 'akik (individuális), nem pedig ugyanaz, a világszellem.

-Kyaltalán semmiféle szellemnek sincsenek részei, amelyek ki- . 1 hatnának belőle, s f g y a panteizmusnak emandciós elmélete

n as y tévedés.

III. Az emberi lélek halhatatlan.

z .... V' a fűkülönbség ember és állat közt? A szabad kép- tekU j í t á S- a Z ö s s z e h a s o n lí t á s b ó I általánosító fogalmak é s ítéle- b- i ' . f "n t u d a t állandó e g y s é g e hosszú emberéleten át, s a sza-

a k a r at . Mindez anyagtalan működés az emberben, oka pedig

an y a g t a l a n lélek. Külső termékei a n y e l v g a z d a g s á g é s tudo- f , a haladás é s művészet, s a valláserkölcs. Az állatokban

ef hiába keresik.

2 2

28. Miben áll a szabad képzetújííds? Vannak egyszerű érzeteink, ú. m. szín és alak, hang, íz, szag, hő, n y o m á s ; más- részt vannak összetett érzeteink v a g y „tárgyszemléleteink", mert e g y - e g y tárgyon többféle e g y s z e r ű érzetünk találkozik, pl. a szilván, a bárányon stb. Ha ezen érzetek után elfordulunk a tárgytól, v a g y behunyjuk szemünket, akkor a tárgyszemlélet mint „képzet" újul meg bennünk. Ha két dolgot együtt láttunk s utóbb csak az egyiket látjuk, akkor ezen egyik tárgy szemlé- lete fölkelti v a g y fölájitja a másik tárgy képzetét. Mindezek a működések érzékiek, anyagiak s az a n y a g i s á g kényszertör- vényei alatt állnak, azért az állati természetben is megvannak;

nem lelki működések, csak s z ü k s é g e s előzményei a lelki műkö- désnek, ámbár nem elégségesek. Mert az igazi lelki működés- hez az érzékek, idegek és a g y működésén kívül anyagtalan ok is kell s ezt elárulja az anyagtól független, szabad működés.

Legelemibb lelki működés, mely az állatban nincs meg, csak az emberben jelentkezik: a szabad képzetújitás, mellyel az ember képes a tárgyszemléletek e g é s z seregét felújítani képzetek alak- jában, az eredeti tárgyak bármelyikének jelenléte s idő- és tér- beli állandó ö s s z e f ü g g é s e nélkül. Ez a szabad képzetújítás és társítás folyik a képzelet művészi alkotásaiban, az előbb nem létezett találmányok kigondolásában, a tudományos és bölcse- leti spekulációkban, általában minden szellemi műveletben, hol különböző idő- é s térbeli tapasztalatok képzeteit szőjük egybe új rendszerekké.

29. Miben áll a fogalom- és itéletáltalánosítds? A való- ságban mindig konkrét, v a g y i s sajátosan összetett egyedek és okságok, ö s s z e f ü g g é s e k vannak, aminő összetételek teljesen egyenlően soha és sehol sem ismétlődnek. Az anyag passzív, tétlen természete mint látó, halló stb. érzék mindig csak konkrét e g y e d e k e t és ö s s z e f ü g g é s e k e t v e s z észre. Az állat tárgyszemlé- letei és képzetei tehát mindig konkrétek. De az cml erben az

2 3

állati érzékek mellett van oly tevékeny erő, mely nemcsak Passzive fogadja el a tárgyszemléleteket és képzeteket, hanem ezeket kiválogatja, maga elé állítja, összehasonlítja, meglátja bennük a felszínes v a g y mélyebb e g y e z é s e k e t , s ezeket mint közöst, általánost kiemeli; másrészt kiválasztja a sok konkrét elein közül azt a kevés sajátos jegyet, mely az egyik konkrét egyedet és okságot megkülönbözteti a másiktól. Ez sem csekély képesség, mert ritka az a művész, aki igazi mester pl. az arc- kép hű jellegének, néhány találó vonásának ábrázolásában. A Gondolkozásnak és tudománynak, bölcseletnek is magasabb foka az, ha igazán megállapítja a közös v a g y általános és a külön sajátos j e g y e k e t s ezekből megalkotja a konkrét e g y e d e k é s rokonságaik fogalmát, valamint a rokon okságok törvényeit és kivételeit. Ez a konkréttól, anyagtól független, rajta uralkodó cs alakító k é p e s s é g megint nem lehet passzív anyag, hanem anyagtalan aktiv erő, a lélek.

30. Mit jelent az öntudat állandó egysége? Természet- hidományi tény, h o g y az agyvelő felszínén több részen helyez- kednek cl a látó, halló stb. központok s e több központhoz fut- nak össze az érzékek idegei; tény, h o g y körülbelül 1000 millió ö'ző és mozgató ideg működik az emberi testben, s h o g y az élő

t cs t sejtjei a vérkeringés hordta táplálékkal szaporodnak, nőnek ös megújulnak, másrészt elkopnak, elégnek és kicserélődnek,

us y h o g y az emberi testben körülbelül hét évenkint minden anyag megújul. — E tényekből az következik, h o g y az állati

e s emberi érzetekben sokaság van, több központtal; másrészt következik, h o g y az emberi érzetek vezetékei és a n y a g a hét övenkint teljesen elváltoznak, ami az érzetekre való visszaemlé- kezést hét éven túl n a g y o n nehézzé v a g y lehetetlenné tenné, ha az emberi é r z e t e g y s é g alanya csak a n y a g volna. A valóság az, hogy az ember 50, sőt száz éves kora legrégibb érzeteire, tárgy- szemléleteire és képzeteire is vissza tud emlékezni, sokszor

2 4

a gyermekkoriakra élénkebben, s mindezekben állandóan ő maga az alany. Ez az állandó alany nem lehet a hétévenkint kicserélődő, folyton változó anyag. Az öntudat állandó e g y s é - gét csak az anyagtalan lélek tudja biztosítani az emberben. Ez az e g y s é g megérdemli legnagyobb bámulatunkat. E g y milliárd telegráfdrót e g y országnak is sok volna s ott a lakosság nagy része telegráftiszt lenne (10.000 sodrony e g y palotán, 100 ily telegráfpalota e g y városban, 1000 ily város e g y országban!);

ily telegráfország az emberi test, amelyben e g y milliárd ideg- vezetéknek csak egyetlen telegráftisztje van; ez veszi föl az ö s s z e s telegrammokat az érző idegektől és adja le a saját pa- rancsait a mozgató idegeknek. U g y a n a z az egyetlen telegráf- tiszt e g y s z e r s m i n d az emlékezetesebb telegrammoknak, a sze- meken át naponkint fotografált ezer meg ezer, e g y életen át millió képnek a raktára, e g y s z e r s m i n d képtárör, ki rögtön elő- adja bármelyik telegrammot v a g y képet a millió közül, tehát ezeket emlékezetében tartja, sőt maga fel is dolgozza, ő a tudósa, bölcselője a saját gyűjteményeinek, az e g é s z telegráíországnak az ura, királya. Bámulatos e g y s é g ! Ez nem lehet anyag, mert az a n y a g millió részre esik szét, s az a n y a g áthatlan, e g y anyag- részecske helyén m á s nem lehet, e g y fotografia helyén sem lehet m á s képecske, a millió képnek tehát tér kell s ezt nem lehet fölfedezni a legjobb mikroszkóp nagyítóüvegével sem az emberi a g y látóközéppontján, de a n y a g nem is tudna kikeresni millió kép közül e g y bizonyos képet e g y pillanat alatt. Itt csak e g y lehetséges, az, h o g y az ember idegközpontjain az egyetlen anyagtalan lélek magába fogadja az ö s s z e s érzeteket, t á r g y - szemléleteket és felhasználja őket a m a g a céljaira, s róluk állan- dóan egységes öntudata van, viszonyítva őket mindig önmagá- hoz, mint ö s s z e s tagjai, szervei, érzékei haszonélvezőjéhez és nem annyira érzeteinek és tárgyszcmléleteinek, mint inkább szabad képzeteinek urához, birtokosához.

31. Mi a szabadakarat? Az emberi elhatározás azon ké- pessége, h o g y független tud maradni minden külső-belső okság- gal szemben, s egyedül az anyagtalan Jn" a döntö, az egyéni lélek. Ez szabadon választhatja bármelyik okság irányát v a g y egyiket sem. Nem döntő a testi élet legnagyobb veszedelme

s a legerősebb igazságtudat, nevelés, jellem sem. Ezek csak befolyásolják, könnyítik v a g y megnehezítik a szabad elhatáro- zást, de meg nem semmisítik, míg éber az é s z és meg nem bénítja ezt az alvás, a teljes részegség és az őrültség. A sza- badakarat tagadja az anyagi világban é r v é n y e s kényszerűséget,

de nem tagadja az okság elvét, hanem követeli, h o g y a teljes

o ks á g b a beleértsük az egyéni lelket is, sőt ezt tekintsük döntő oknak.

32. Mit felelünk a szabadakarat tagadóinak, a determi- nistáknak? E tagadások és érveik anyagelvűek, egyoldalúak.

Egyoldalúak, hiányosak azért, mert az ember nemcsak érzéki,

a ny a g i a s , a kézzelfoghatót keresi, hanem felette is áll az anyag-

n ak , uralkodni tud az anyagon, ezt e s z k ö z é v é alakítja, útjából elhárítja, s oly anyagtalan célokért, minő a hír, becsület, hit, képes föláldozni testi érdekeit, életét, egészségét, képes önmeg-

t a£adásra, sőt a tiltott öngyilkosságra is, ami az állat termé- k e i é v e l ellenkezik. Részletes feleletünk e z : 1. Az idegzeti haj-

lamosság vonzóerő é s akadály u g y a n a szabadakaratnak, de nem döntő az emberi elhatározásban, s fokozatos gyakorlással

a nevelés a hajlamosságot gyöngítheti, leküzdheti, sőt ellenkező

i rányú hajlamossággá, erénnyé fejlesztheti. — 2. Ami azt illeti, bogy az ellentétes indító okok a mérleg két serpenyőjét e g y e n - súlyban tartják, v a g y az egyik serpenyő súlytöbblete döntő az

^határozás irányára: azt feleljük, h o g y ha á g y ú c s ő v e elé kötve

V as y revolverrel f e n y e g e t v e s e m lehet kikényszeríteni a hit- tagadást, hazaárulást, akkor kisebb ok-többletek ezt még ke-

yésbbé érhetik el, ha a befolyásolt lélek nem járul hozzájuk. —

2 6

3. A statisztika csak azt mutatja, hogy a népesség bizonyos számú ezreléke v a g y százaléka engedett a k ö z ö s éghajlati, gaz- dasági, állami, társadalmi stb. motívumoknak; de ugyanaz mu- tatja, h o g y a népesség más ezrelékei és százalékai megőrizték ezen okokkal szemben szabadakaratukat. — 4. A szabadakarat nem szaporítja az energiák állandó mennyiségét, hanem csak irányítja, mint a tükör a fénysugarakat s a vasúti sínpár a vo- natot. — 5. Az erkölcsi nevelés legjobb meghatározása ez: a szabadakarat gyakoroltatása helyes erkölcsi elvek tanítása szerint. A gyakorlás készséget ád a jóra, v a g y i s erényt hoz létre, s kialakítja a jellemet, a büntetés meg a jó tanítás és pa- rancs komolyságát és határozottságát érezteti a könnyelművel é s dacossal szemben; de sokszor tapasztaljuk, h o g y sem a neve- lés, sem a jellem, sem a büntetés nem fosztják meg az akaratot az ellenkező cselekvés lehetőségétől. Nincs tehát determinizmus, kényszerűség az emberi elhatározásokban.

33. Mik bizonyítják a szabadakaratot? Az önmegfígyclés, a köztudat, a törvényhozás, szerződés, felelősségvállalás. A saját cselekedeteink megfigyelése mutatja, h o g y ezekben sok a gépies- ség éppen a nevelő gyakorlás v a g y e g y é b m e g s z o k á s folytán, de új c s e l e k v é s előtt érezzük, h o g y mérlegeljük az indítóokokat.

Am e mérlegelés hiábavaló volna, ha nincs szabadakarat s nem az dönt, aki fontolgat. Utólag is szemrehányást érzünk s tudjuk, h o g y másképpen is tehettünk volna. Már pedig a fontolgatásnak és szemrehányásnak nincs értelme, ha tehetetlenek vagyunk s mindig csak az történik, amit ránk kényszerít a pillanatnyi helyzet, az egyéni lélek döntésén kívül e s ő okok ö s s z e g e . — Közmeggyőződés, h o g y a jó jutalmat, a rossz büntetést érdemel.

De ha mindenki csak azt teszi, amit kénytelen tenni, akkor igaz- ságtalan és céltalan a jutalom s a büntetés. — A törvényhozás, szerződés, felelősségvállalás mind föltételezi, h o g y kötelessé- günket s Ígéreteinket teljesíthetjük, elhatározásunkat már előre

szabadon irányíthatjuk még cllenokok esetére is. Ez fölösleges és haszontalan játék volna, ha mindig azt kell tennünk, amit a Pillanatnyi okok a jövőben determinálnak az én döntő joga és képessége nélkül.

34. Mik a lelki működős külső eredményei? Az ész nyelv- Gazdagsága és tudományai, az akarat ügyességével párosult haladás és művészetek, s a legmagasabb örök értékek terén a vallás-erkölcs. — 1. A nyelv nevet ad a tárgyak ezreinek c g y -

eGy feltűnő tulajdonságukról (pl. anthreposz = a „fölnéző"

ember), tehát elvonással, s nevet ad sok dologban meglevő, de külön nem létező általános fogalomjegycknek, viszonyoknak.

Viszonyba hoz neveket, nevet és jelzőt (tulajdonságot), nevet G cselekvést v a g y szenvedést kifejező igét s így ítéleteket, mondatokat alkot. A nyelv g a z d a g s á g a szavakban, képzőkben, ő g o k b a n , szép viszonyításokban m e s s z e felülmúl minden anyagi szükségletet, pazar fényűzést mutat: 900 nyelv 5000 nyelvjárás- sal, az e g y e s és többes számon kívül 2 - ő s számmal a görögben,

3-as számmal néhány más nyelvben, 36 főnévi igenévvel az arab- ban ( e g y is elég a magyarban), 150.000 szóval a m a g y a r , 500.000 szóval a német szótárban — mutatják a korlátolt anyagtól sza- baduló szárnyalást, míg az állati nyelvek néhány jellemző hangra, indulatszóra szorítkoznak (cirpel, csiripel, kotkodál, kukorékol, ugat, mekeg, béget, bőg . . .). A holló, seregély, pa- Pagály hangszervei képesek e g y e s emberi mondatokat utánozni, de emberi módon beszélni meg nem tanulnak. Hiányzik a saját Gondolatuk, legfölebb a teremtő gondolatát fejezik ki, mely belé- jük van oltva. — 2. A tudomány megállapítja az e g y e s tapasz- á l a t o k oksági összefüggését, aztán összehasonlítja a rokon ok- ságokat s ezek közös, általános e g y e z é s é t törvényekben fejezi ki, melyeket végül rendszerbe, jól rendezett és tagolt e g y s é g b e sző össze. Így a tudomány tartalma legmagasabb fokon általá-

n° s , köre e g y e t e m e s , érvénye szükségképpeni. Ennek ellentéte

2 8

a konkrét a n y a g : e g y e d i tartalmú, korlátolt körű és változó éi vényű. Ez nem alkothat fogalmakat, legkevésbbé pedig nem létezőkről (hiány, semmi, végtelen) s anyagtalan létezőkről (szellem, Isten) és viszonyokról (ok, igazság, erény), mint az ember. Az anyagnak, még az élő állatnak sincs tudománya.

A vándormadarak földrajzi ösztöne, a Calicurgus Scurra dongó anatómiai érzéke, a méh geometriai ü g y e s s é g e meglepő, több százezer évvel megelőzte az ember szaktudományait, de azóta nincs náluk haladás, mint az embernél 6—10.000 év óta, s nem öntevékenységgel szerezték tudományukat, hanem készen kap- ták és nem okoskodnak, mert a méh gyűjti a mézet a lyukas sejtbe is, a tyúk kapargál a búzagarmadán is. — 3. Haladás van a feltaláló kulturában, mely csak szabad képzetújítással és szabad képzettársítással jöhet létre, tehát anyagtalan lelki mű- ködéssel. Mert csak ez képes valamely m e g l e v ő tárgy szem- léletéhez oly m á s tárgyak, géprészek stb. képzetét odagondolni és összeszerkeszteni, amelyek együtt még sohasem voltak meg.

Csak az anyagtalan, a lélek tud tehát intuícióval új célokat meglátni s hozzájuk új eszközöket megtervezni. Állat erre nem képes, azért soha szerszámot föl nem talált. Az ember n a g y o n korán rájött a m e s t e r s é g e s tűzgyújtásra é s főzésre, sütésre, ellenben — mint utazók tapasztalták — a majmok m é g a hátra- hagyott tüzet sem tudták az ottlcvő rőzsével tovább éleszteni, pedig tetszett nekik a tűz s fájdalommal látták kialudni. Wundt kutyájának kellemetlen volt, h o g y nagytakarításkor megfürösz- tötték; azért a nagytakarítás első jeleire elmenekült hazulról.

E g y másik kutya többször látta, h o g y gazdája szivacsot visz ki a vízre a csónak letörölgetésére, s mikor ura e g y s z e r s z i v a c s nélkül ment ki a csónakhoz, a kutya visszaszaladt és elhozta a szivacsot. Az ilyen esetek csak az a n y a g i a s kényszerű kép- zetújításról és képzettársításról tanúskodnak, nem új kapcsola- tok feltalálásáról. — 4. A művészet is szabad képzettársítással jő létre: a tapasztalati világban meglevő elemek oly szép egybe-

fűzésével, aminő alakban az elemek együtt nem szoktak meg- fenni. A művészet kezdete a jellemző vonalak és alakok találó megrajzolása v a g y kifaragása, s ez Európa legősibb lakóinál

1Rár feltűnik a délfranciaországi dordognei őskőkori barlang- feletek mammutképein és vésetein. Allatoknál a művészetnek semmi nyoma. — 5. Vallás-erkölcs, v a g y i s a láthatatlan felsőbb fiatalomra való figyelem s a holtak túlvilági élete iránt való begyelet mutatkozik a legősibb embersírokban, mikor a temető koponyái e g y irányba tekintenek, másrészt a csontvázak gug- goló helyzetben várnak valamit s mellettök áldozati ételek, kis ajándék- v a g y játéktárgyak vannak. M é g világosabban szólnak

a legősibb írott himnusok, istenes énekek. Ellenben semmi sem mutatja az állatok vallás-erkölcsi érzékét. A kutya hűsége, a ló bálája nem erkölcsi erények, hanem sajátos, fajjellemző célszerű- ségek, ösztönök, melyek az önfenntartás és fajfenntartás cél- faival függnek össze. Nem törvénytudatból eredő szabad cse- lekvések.

35. önálló létezö-e a lélek? A materialista bölcselők IWundt, Paulsen stb.) szerint nem önálló, hanem mint az a g y - velő és az idegek működéseinek ö s s z e g e megszűnik a test halá- lával. Olyan a megszűnése, mint a szekéré, mikor részeit szét- szedték; s valamint festmény nincs festék és ecset nélkül, úgy Jelek sem létezik a g y v e l ő és érzékek, idegek nélkül. A két hason- l t o t elfogadjuk és visszafordítjuk, mert joggal kérdezzük: az összerakott szekérrészek működnek-e ember nélkül, s a festék es ecset működik-e festő nélkül? Valamint tehát ezek működé- i h e z ember kell, kinek önálló léte van a szekér é s festék-ecset jielkül is, éppúgy az a g y v e l ő é s idegek szellemi működéséhez lélek kell, mely önálló létező az a g y v e l ő é s idegek halála után is.

A lelki működések megfigyeléséből láttuk, hogy ezeknek alanya

"cm lehet anyag, hanem a legtökéletesebb egysége az észnek és G a r a t n a k annyira, h o g y részei egyáltalán nincsenek. E miatt

a szülő nem adhatja át lelke e g y részét gyermekének, de még Isten sem adhat önmagából „szikrát". Substuntidja, állománya az ész-akarat, mely változatos életet él, mert önerejével műkö- dik és működtet. Műszerekül használja elsősorban az a g y v e l ő idegközpontjait, míg ezek e g é s z s é g e s e k . Ha kifáradtak, a lélek pihenni, aludni hagyja őket; ha megbetegedtek, a lélek műkö- dése zavarokat mutat, mint a jó zongorista játéka rossz zongo- rán; ha meghaltak, a lélek kénytelen távozni tőlük, mint a madár a letört ágról. Az őrültség nem a lélek betegsége, mert a lélek- nek nincsenek részei s ezek nem romolhatnak meg; az őrültség az agyidegzet betegsége, romlása e g y e s részeken. Az ész műkö- désének könnyűsége, biztossága mindenesetre függ az agymű- szerck finomságától, fejlett és jól táplált voltától, tehát függhet az a g y v e l ő aránylagos súlyától, tekervényeinek számától é s fosz/ortartalmától is, de nemcsak ezektől, mert Leibniz n a g y - eszű volt, noha agyveleje csak közepes súlyú (1257 gramm az emberi agyvelők 1000 és 2000 gr. súlya közt), a marha a g y a tekervényesebb s a libáé foszforosabb.

36. ¡gaz-e, hogy az emberi lélek halhatatlan? 1. A halál annyi, mint a nedvkeringésnek, a részek szervi e g y s é g é n e k , kölcsönhatásainak a megszűnése, s a részek föloszlása. A lélek pedig természeténél fogva a legtökéletesebb e g y s é g , e g y s z e r ű - ség, melynek nincsenek részei, mely tehát nem oszolhat föl, v a g y i s nem halhat meg. — 2. Mors slmilis est somno — mond- ták a régiek: a halál hasonló az alváshoz. S ez n a g y o n igaz oly különbséggel, h o g y a látó, halló stb. érzékek az alvásban csak rövid időre, a halálban pedig hosszú időre szüntetik meg műkö- désüket, míg a lélek mindkét esetben tovább él. — 3. A józan ész minden népnél fölismerte a lélek halhatatlan létét épp úgy, mint az Isten létét és főbb tulajdonságalt. Azért e két tudat épp oly általános minden népnél, mint a józan gondolkodás törvénye, a logika. Ez ellen is vétenek e g y e s e k sokszor, mint a h o g y tagad-

iák az Istent és a lélek halhatatlanságát, de csak könnyelműség- ből, tudatlanságból v a g y rosszakaratból, a bűnvágy é s bűntudat niiatt. — 4. Isten tökéletesen bölcs és igazságos. B ö l c s e s é g e oltotta az emberi ész-akaratba a boldogságra való törekvést és

•Gazságossága sokszor jóllétet, boldogságot enged a földön a Gonosznak és szenvedést az ártatlannak a sírig. A tökéletes 'Gazságosság követeli, h o g y ha ez nem érvényesült a sírig, akkor érvényesüljön a síron túl. — 5. A materialisták fölteszik, hogy az energia örök, mert a természetben semmi sem v é s z el;

hát akkor miért v e s z n e el oly értékes energia, mely újra teremii

a multat é s a természetet a tudományokban s úrrá tud lenni

a z anyagi természeten a kulturával, sót a legeszesebb termó-

S /c t ű n a g y tömegeken is ü g y e s politikával? — 6. Ha az emberi 'ülek nem élne a síron túl, akkor a társadalom elveszítené a nemesebb közélet alapját, mert akkor mindenki itt a földön erő-

S zakolná a maga boldogulását, mások letiprásával is, v a g y kétségbeesne. A halhatatlanság tagadása kell, h o g y magával hozza a világ elvadulását, v a g y az igazi önző tervek ellcple- zosére a csalást. Mikor az emberek sokszor hálátlanok, akkor osak a mindentudó Isten örök i g a z s á g o s s á g a é s szeretete s örök öletünk tudata lehet az a biztos alap, amelyen érdemes akár egész földi életet áldozni a sokszor meg nem értő és visszauta- l ó emberek közjaváért, jobb jövőjeért. Máskülönben tétlenség

VaGV kétségbeesett öngyilkosság é s ádáz harc teszi tönkre a munkát, életet é s kulturát.

IV. Örök sorsunk isteni hittől függ.

37. Mit követel az ész a maga halhatatlanságának fölisme-

rt5s<? után? H o g y lehetőleg biztosítsa a saját örök boldogulását,

umelynek föltételeit csak Isten mondhatja meg hitelesen, v a g y

a z, akit 0 küld é s igazol. Ember isteni fölvilágosítás é s hitelesí- t s nélkül csak képzelődéseket mondhat, mert az örök sors a