Ha a krisztusi vallás szükséges volt, miért késett öt- öt-nyolcezer évig? miért terjed oly lassan? Isten az első

kinyilat-koztatások után azért késett a v é g s ő kinyilatkoztatással, h o g y az ember annál inkább kipróbálhasson mentől több eszközt a maga boldogulására Isten nélkül s annál inkább fölismerje tehe-tetlenségét, annál inkább fölébredjen benne a v á g y ó d á s a valódi legfőbb igazság iránt s ezt annál többre becsülje. — Lassan pedig azért terjed, mert az ember esze még nem uralkodik igazán az anyagi természetén s többre becsüli sokszor azt, ami anyagi természetének az érdeke v a g y v á g y a , mint azt, ami örökéletű lelkének az érdeke. Az után kapoz, ami közelebb van és kézzel-fogható. Így tesz a c s e c s e m ő is. A tarka karton, ü v e g g y ö n g y , csecsebecse, puska bezzeg elterjedt gyorsan a vadnépeknél, de a szellemi kultúra még Európa közepén is g y ö n g e lábon áll. De u g y - e bár e z nincs rendjén? A katholikus hitterjesztőket nem terheli mulasztás, mert ugyancsak nem restellik a hősi munkát és nem sajnálják a maguk önfeláldozását. De a hit fölkeresésére, befogadására s teljesítésére is szükséges volna az emberek buz-galma és áldozatkészsége.

100. Mik az isteni hit forrásai? A Szentírás és a Szent-h a g y o m á n y . „Atyámfiai, legyetek állSzent-hatatosak és tartsátok meg a hagyományokat, amelyeket tanultatok akár beszéd, akár leve-lünk által", mondja Szent Pál apostol a thesszalonikiakhoz írt II. levelében (2it). Jézus Krisztus nem írni, hanem tanítani küldte apostolait. Sok hívő nem is tudta az írást olvasni és ha tudott is, a Szentírás fordítását csak századok múiva kapták meg a népek a saját nyelvükön. S aki a saját nyelvén olvassa a Szentírást,

sok helyen nem érti meg hiteles m a g y a r á z a t nélkül. H o g y melyek a Szentírás hiteles könyvel, ezt is csak a S z c n t h a g y o -mányból tudták meg, melyet az apostolok és tanítványaik élő-szóval hirdettek s csak később foglaltak írásba a II—V. század szent írói, továbbá a zsinatok, hitvallások. — „A Szentlélektől ihletve szóltak Isten szent emberei", mondja Szent Péter apos-tol (II. I17) s „A Szentlélek beszél az írásban", mondja Szent Ciprián őskeresztény író, püspök. A Biblia második századi latin fordításából eredt a Vulgata ( = elterjedt, népies) fordítás, melyet a legszigorúbb tudományos vizsgálat után a trienti zsi-nat hitelesnek nyilvánított. A Szentírás ö s s z e s könyveit a Szent-lélek sugallatára írták e g y e s szent emberek úgy, h o g y azt írták, amit Isten akart, m e g h a g y v a az író és kora nyelvének, stílusá-nak stb. sajátságait. A Biblia olvasását az E g y h á z kezdettől fogva fölvette az istentisztelet rendjébe és magánolvasását is helyesli, de csak egyházilag jóváhagyott értelmező jegyzetekkel.

101. Mi a katholikus hitszabály, norma? Az a zsinórmér-ték, amelyhez minden katholikus a maga hitét szabja: a pápa kötelező hittanítása, melynek hitelességét Krisztus biztosítja.

Ehhez szabják hitüket a katholikus püspökök, hittudósok és az ö s s z e s katholikus papok is. Katholikus hitszabály tehát az E g y -ház e g y e z ő tanítása is. — A protestáns hitszabály az, h o g y a Szentírás olvasásából mindenki m a g a merítse a hitet. Ebből csakhamar annyi eltérés támadt, mikor boldog-boldogtalan hir-detni kezdte az evangéliumot a saját felfogása szerint, h o g y Luther is kénytelen volt h a g y o m á n y t írni és kötelezővé tenni, tehát t e k i n t é s t követelni. Elvetette az apostoli h a g y o m á n y t és tekintélyt, s csinált lutheri h a g y o m á n y t és tekintélyt s követik milliók. — A racionalista, észelvű protestánsok és zsidók a tudo-m á n y o s kutatást vallják „hitszabályul". í g y persze csak k e v é s ember „hihet", mert kevés lehet tudós. Ezeknél is emberi hiúság, hogy valami újat, meglepőt találjanak; emiatt szerteágazók

a véleményeik. Ily módon eljutottak már 200-féle keresztyén-s é g h e z ékeresztyén-s a Krikeresztyén-sztukeresztyén-s-tagadákeresztyén-shoz, keresztyén-sőt a teljekeresztyén-s hitetlenkeresztyén-séghez. — A katholikus hitszabályt Krisztus rendelte e kijelentéseivel: „Aki titeket hallgat, engem hallgat" és „Simon, Simon! . . . erősítsd testvéreidet" s „a pokol kapui sem vesznek erőt" e kőszikla Péteren.

102. Mik a természetfölötti hit kellékei, alapjai és akadá-lyai? Kellékei az ész, jóakarat és isteni segítség. — Alapjai az isteni tekintély és emberi ész-akarat méltó hódolata Isten előtt, v a g y i s az ésszerű alázatos lelkület. — Akadályai a nevelés, megszokás, látszat, e g y é n i érdek, társadalmi tekintet (a roko-nokra, barátokra stb.), jövedelmek, hiúság, szenvedélyekhez, bűnökhöz való ragaszkodás.

103. Mit tegyünk az igaz hit érdekében? Olvassunk olyan hittani katholikus műveket, aminő Schütz Antal m a g y a r tudo-m á n y o s szak-hittani tudo-műve, tudo-mely éppen elegendő a tudo-művelt és tudós igények kielégítésére, a legkritikusabb igazságkeresők számára is. Erősítsük a g y ö n g é k e t példával és hitünk megoko-lásával. A társaságbeli vitatkozásoknak ritkán van haszna, mert belejátszik a hiúság érdeke, a szellemeskedés v a g y a bátorság fitogtatása. Aki komolyan érdeklődik a hit kérdései iránt, azzal n é g y s z e m k ö z t tárgyaljon a hozzáértő szakember.

104. Mi az erkölcs? Tudatos, szabadakaratú cselekvés-mód. Elemei az ész és szabadakarat, törvény és kötelességérzet, végül a lelkiismeret mint bíró és előre figyelmeztető.

105. Miképen különbözik az erkölcsi törvény a természeti törvénytől? Az a n y a g i természettörvény így szól: ha ez é s ez az e l ő z m é n y megvan, akkor szükségképen ez a k ö v e t k e z m é n y ; az erkölcsi törvény pedig így szól: ha ez é s ez az előzmény megvan, akkor helyesen ez a tennivaló és ez a jutalma, más-különben ez a büntetése, Az anyagi természettörvényben

kény-szerűség van, az anyagtalan erkölcsi törvényben pedig szabad választás van megfelelő jó v a g y rossz következménnyel. Amaz e g y s z e r ű tétel, ez szétválasztó tétel. Annak következményét csak csoda, ezét csak k e g y e l e m változtatja meg. Mindkét tör-v é n y alapjában Istentől tör-van, az emberek csak megtalálják, mint ezt már a világban levő törvényszerűségeknél láttuk.

106. Mi a lelkiismeret? Az emberi lélek intő s z a v a arra nézve, h o g y mi a kötelességünk s jól tettüke meg. Az a n y a g -elvű fejlődés tudósai azt tanítják, h o g y a lelkiismeret nem az anyagtalanul létező lélek bíráló tudata, hanem a kellemes v a g y kellemetlen érzetekhez alkalmazkodó szervezet é r z é k e n y s é g e , évezredeken át kifejlődött állapota és érzelme. Ennek az e v o -lucionista nézetnek cáfolata az, h o g y a lelkiismeret olyant is kíván, ami az érzéki természetnek nem kellemes, ennek fon-tos érdeke ellen van, pl. h o g y a hadifogoly anyagi n a g y fenye-getések és ígéretek dacára se árulja el bajtársainak hadállását.

107. Mi az erkölcsiség normája? Kantnál e z : „ Ü g y csele-kedjél, h o g y cselekvésed alapelve ( m a x i m a ) egyetemes törvény lehessen." Ez n a g y o n elvont és bizonytalan irányelv. Világosabb az arisztotelészi elv, h o g y az az erkölcs jó, ami megfelel az ember e s z e s akaratának, v a g y i s amivel e s z e tökéletesedik az igazság ismeretében é s akarata az i g a z s á g megvalósításában.

E tökéletesedés boldogságot ad. Az elvont erény gondolata nem elég erős hatású arra, h o g y érette n a g y o t v a g y mindent áldoz-zunk, hanem valóban erős hatású az élő tökéletességnek, Isten-nek szava bennünk, lelkiismeretünkben és az isteni vallásban.

108. Milyen legyen az erkölcsi norma? E g y e t e m e s , mindig és mindenütt é r v é n y e s , bármint változik is a társadalom és kul-túrája. Mert mindig é s mindenütt állandó az emberi természet és a v é g s ő célja; kell tehát, h o g y az odavezető eszközök is állandóak legyenek. Azt az e g y e t e m e s erkölcsi eszményt é s a

ICO

hozzávezető eszközöket a krisztusi hit kínálja. Vallás nélkül nincs oly erkölcsösség, mely erős tud lenni nehéz áldozatok árán is. Ehhez s z ü k s é g e s az e g y e t e m e s , mindentudó és minden-ható, szent és i g a z s á g o s t ö r v é n y h o z ó és bíró, az Isten tudata.

109. Mik a tévedések az erkölcsiség normáidra nézve?

Általában tagadják a vallás s z ü k s é g e s s é g é t s helyébe állítják az autonom észt (Kant), az élvezetet, a közjót (Comte, Stuart Mill) s a kultúra haladását (Hartmann, Wundt). — Ám az ember nem autonom sem létében, sem céljában, sem eszközeiben, ha-nem sok mindentől függ, mindenek fölött Istentől. — Az élvezet-vágy bölcselete, a hedonizmus már csak azért sem lehet erkölcsi norma, mert e g y e t e m e s e n m e g nem valósítható, hiszen akkor csak a gazdagok és e g é s z s é g e s e k érhetnék el céljukat, ezek is csak bizonytalan rövid időre, a többieket pedig az irigység g y ö -törné é s késztetné az anarchiára; mert akkor az állati termé-szet lenne úrrá az e g y é n e k e n és társadalmon; de a lelkiismeret sem hagyna nyugtot az emberek e g y részének s követelné azt, ami nem élvezet, hanem kötelesség. — A közjót hangoztató altruizmus sem valósítható meg, mert az egyénnek is joga van a boldogulásra; mert az önfeláldozásért a társadalom sokszor hálátlansággal fizet s az idealizmust sokszor m e g sem érti és visszautasítja; mert a szocialisták e s z m é n y i társadalma, ahol nincs s z e g é n y s é g é s testi nyomor, mert megszünteti a tudo-mány, csak álom, a valóság pedig a munkásvezetők uralma a többi fölött s ezeknek az elfojtott elégületlensége, melyet még a vallás sem enyhít, mert kiüldözték belőlük. Közjóért való áldo-z a t k é s áldo-z s é g igaáldo-zán csak Isten és gyermekei sáldo-zeretetéből fakad. — A kultúra sem erkölcsi norma, mert vallás nélkül a tudomány, művészet és g a z d a g s á g csak azon eszközöket szaporítja, ame-lyekkel gonosz emberek az erkölcsiséget és társadalmat létében, alapjaiban támadják meg. Vallástalan emberek, ha adnak a be-csületre, ezt a becsületet rendesen csak külsőleg óvják; v a g y

pedig a vallástalanságuk külsőleges, lelkük mélyén még van ereje a vallásos elődök családi hagyományainak és öröklött érzéseinek.

110. Mi az erkölcsiség sancíiőia? Az örökbüntetés, melyet Krisztus az „öröktűz" szóval hangoztat, érzékileg fejezve ki a lélek örök g y ö t r ő d é s é t azzal a fájdalommal, m e l y a l e g n a g y o b b a földön, az é g é s s e l , m e l y a másvilágon, a pokolban soha sem ér v é g e t : „ T á v o z z a t o k tőlem átkozottak az öröktüzre, m e l y az ördögnek é s angyalainak -készíttetett" (Máté 25«i). — Itt szól-nunk kell a modern idők divatos babonájáról, a spiritizmusról.

Miután korunk e g y r e inkább kiábrándul a z a n y a g e l v ü s é g b ö l , az újdonság izgató erejével ragadják meg a művelt körök érdeklődését a z anyaggal ellentétes szellemek láthatatlan m e g -jelenése, asztalforgatása é s az emberi k í v á n c s i s á g kielégítésére adott feleletek kopogtatással v a g y az ábécé betűihez csúszta-tott tallérral. A spiritiszta feleletek sokszor ártatlan, sőt vallá-s o vallá-s látvallá-szatúak, de végül rendevallá-sen oly tanítávallá-st adnak, h o g y nincs örök büntetés, hanem csak lélekvándorlás van, sok újjá-születése ugyanazon léleknek, mígnem megtisztul. Ezzel tereli el a spiritizmus a lélekben hinni k e z d ő embereket a lélek életé-nek e g y e d ü l h e l y e s irányítójától é s igaz megváltójától, Krisz-tustól. E g é s z e n jóhiszemű emberek is belekeverednek a spiri-tiszta izgalomba s hallottam már papokat is spirispiri-tiszta -módon fejtegetni az örök büntetés nemlétét, mert kíváncsiságból v a g y vélt kegyeletből leírták a nemrég elhunyt apát n e v é b e n írótoll-niozgatással jelentkező szellem hangtalan sugallatait E g y úri-nünek állítólag az elhunyt leánya jelent meg é s adta le tallér-csúsztatással betüről-betüre a verseit. Láttam az e g é s z v e r s e s kötetet. Azelőtt sem az anya, sem a leánya nem Irt verseket.

Az apa ugyancsak e g y szellem k é s z t e t é s é r e éjjeleken át rajzolt rendkívül gondos, hosszú párhuzamos vonalkázást s a vonalak főbb felé dőlt ilyen rácsozatain apró virágokat. Rajzolt futurista

Erdélyi L .: A legszebb tudomány. 6

ICO

módra is e g é s z lapokat, noha azelőtt egyáltalán nem tudott ilyesmiket rajzolni, e g y e b e k o t sem. De megmutatta az illető médium azokat a rajzait is, a m e l y e k e n éjjeleken át fáradozott s mikor már szinte kész volt, akkor a szellem nagy lökésérc n a g y lyukat v a g y foltot ejtett. És e z nagyon jellemző. A meg-holt ismerősök állítólagos szellemei mintha olykor türelmetle-nek v a g y pajkosak volnának. Hittanításuk s ilyen pajkos v a g y türelmetlen, egyáltalán nem szent viselkedésük elárulja, h o g y s nem lehetnek a mondott holtak szellemei, mert akár szentek, ; akár büntetés alatt állók, mindenképen Isten s z e n t s é g é h e z iga-zodnak és sem hiú k í v á n c s i s á g o k kielégítésére, sem pajzánsá-gokra nem vállalkozhatnak. Mikor Erdélyből repatriálva 120 teherkocsival már két »hétig vesztegeltünk a biharpüspöki állo-máson, az egyik csoport vagonlakó tallércsúsztatással feleletet kért szellemétől, h o g y mikor indulunk tovább. A szellem e g é s z szónoki lendülettel jósolta, h o g y szombaton délután indulunk s átkelünk az áhított szabad magyar földre. De bizony nem in-dultunk el szombaton, hanem csak néhány nappal később. Bárki volt ez a szellem, még n é h á n y nappal előre sem tudott jósolni, j pedig talán már k é s z e n volt Budapesten a rendelet, m e l y vasúti kocsikat küldött át az oláh végállomásra, h o g y mindnyájunkat hazaszállítsák a vesztegzárból.