Befejezés
nak 1 elhűlé
5. Tiltott időben menyegzőt ne tarts
Bűnök.
A bűnöknek bennünk három forrása v a n , m e l y e k b ő l hét főbűn fakad s ezekből a többi bűn. Főbűnök e z e k :
1. szemek kívánságából a kapzsiság és fösvénység, 2. test kívánságából a paráznaság, torkosság és restség, 3. lélek nagyzásóból a kevélység és haragtartás
A főbűnök n e m mindig halálos bűnök, c s a k g y ö k e r e i a bűnöknek. S o k s z o r b o c s á n a t o s a kilenc idegen bűn is, t. i. m á s -nak a bűnét
elhallgatni | védeni I vele egyetérteni I tanácsolni nem büntetni j segiteni | dicsérni | izgatni
D e m á r n a g y r n s ú l y o s az égbekiáltó négy bűn:
szándékos gyilkosság, I szegények-őzvegyek-árvák nyomorgatása, szodomai fajtalanság | szolgák-munkások bérének levonása.
A m e g t é r é s t teszi n e h é z z é v a g y lehetetlenné s azért örökre v é g z e t e s a Szentlélek elleni hat bűn:
1. vakmerő bizakodás, 4. ellenállás, harc a fölismert igazság ellen, 2. kétségbeesés, 5. mcgátalkodás az intésekkel szemben, 3. irigykedés az isteni kegyelem 6. végső ragaszkodás a bűnhöz
(penitenciát-dolgában, lanság).
parancsolni.
Lelki o r v o s s á g .
A z esti lelkiismeretvizsgálat n e m s ú l y o s k ö t e l e s s é g , de n a g y o n a j á n l a t o s e s z k ö z az erkölcsi tisztulás, f ö l v i l á g o s o d á s é s j e l l e m k é p z é s , a z örök boldogulás útján. E l e l k i i s m e r e t v i z s g á l a t e s t e é s s z ü k s é g k é p p e n a g y ó n á s előtt tekintse át a p a r a n c s o k é s bűnök itt bemutatott kis sorát s í g y jöjjön a n a g y r a hívatott
lélek önmagával tisztába. A bánat értéke nem attól függ, h o g y mennyire fog el az érzelem, mely nem áll teljesen akaratunk hatása alatt; hanem iügg az értelem é s akarat munkájától, me-lyet e bánat fölkeltésére fordítunk, s az Isten kegyelmétől. Az érzelem bősége, könnyűsége részint elődeinktől örökölt és belénk nevelt, részint Istentől nyert ajándék s a mi érdemünk ott kez-dődik, mikor a bánat gyakorlására törekszünk és így szerzünk a magunk részéről is készséget, melyet erénynek nevezünk, akármelyik forrásból ered, csak igazi jóra irányuljon. A bánat-nak természetes törekvése, h o g y vallomásban öntse ki magát az illetékes egyházi bíró előtt s kész legyen a tartozást törlesz-teni elégtétel, lelki v a g y anyagi áldozat, búcsús cselekedet és a jövőre irányuló őszinte, gyakorlati jóvátevő ígéretek, üdvös elhatározások által. Teljes elégtételt az isteni Fölség csekély megsértéseért sem tudunk adni, annál kevésbbé a súlyos sérté-sekért, halálos bűnökért, amelyekkel örök halált v a g y örök szen-vedést érdemelnénk. Azért, valamint az állami bíróság halálos ítélet helyett kegyelemből fegyházra, munkára, böjtre stb. ítéli a fölségsértőt v a g y gyilkost, ha nem megátalkodott gonosztevő, úgy Isten a halálos vétek és örök kárhozat alól feloldott meg-térő bűnöst szintén ideiglenes büntetésekkel látogatja meg elég-tételül, hacsak földi helyettese, a g y ó n t a t ó és főképpen a pápa át nem cseréli e büntetéseket anyagi és lelki jócsclekedetekre.
Ehhez isteni felhatalmazása van s ez a búcsú.
Az üdvös ígéretek arra vonatkoznak, h o g y ellenszereket fogunk használni a jövendő bűnök elkerülésére. Ezen ellensze-rek: a kísértések, gondolatok, érzelmek és külső befolyások, alkalmak kerülése, eltávolítása v a g y leküzdése. Ha nem keres-tük s mégis tolakszik a kísértés, ez még nem bűn, sőt érdem-forrás, ha küzdünk ellene v a g y kitérünk, elsietünk kivált a könv-nyen v e s z é l y e s nemi kísértések és kísértők elől. Itt legbiztosabb és nem s z é g y e n , nem g y á v a s á g , hanem kötelesség és hősiesség a futás. Az erre való k é s z s é g pedig erény s n a g y érdemforrás.
Erények.
Ellenszerek, gazdag érdemforrások az a négy sarkalatos v a g y sark-erény, amelyeket már a pogány bölcsek is ismertek:
az okosság és igazságosság | az erősség és mérséklet.
A Szentírás rokonerényeket sorol fel a Szentlélek hót ajándékaként s ezek:
a bölcseség, értelem, tanács, tudomány, erősség, jámborság, istenfélelem.
U g y a n c s a k erények, ellenszerek és eredmények a Szent-lélek tizenkét gyümölcse is:
a hit,
a szeretet, jóság, jótékonyság, nagylelkuseg, szelídség, a tisztaság, önmegtartóztatás, szerénység, türelem, az öröm és béke.
Ezekben megvan a krisztusi nyolc boldogság:
az igazságkeresés (hit),
irgalmasság, lelkiszegénység, szelídség, tisztaszivűség, sírás és üldözés az igazságért, békeszeretet.
Az irgalmasság hét testi cselekedete:
étcl-ital-ruha-szállás a rászorulóknak fogolyklváltás, beteglátogatás, temetés.
Az irgalmasság hét lelki cselekedete:
feddés, tanítás, tanács, vigasztalás,
béketűrés, megbocsájtás, imádkozás élökért-holtakért
Valamint minden bűn három forrásból ered: a szemek é s test kívánságából s a lélek kevélységéből, úgy a bűnök leghatá-sosabb három ellenszere a három evangéliumi tanács: az önkén-tes s z e g é n y s é g , tisztaság é s engedelmesség Krisztus követésé-vel, kivált a szerzetesi fogadalmakban. Ezek e g y s z e r s m i n d bő-s é g e bő-s erényforrábő-sok.
Valamennyinek az alapja pedig a három isteni erény:
hit az észnek, szeretet az akaratnak megszentelésére s
erősíté-ICO
sére és ezek gyümölcse a remény, v a g y i s az örök boldogság várása mindazzal, mi ehhez szükséges és hasznos a földön. Jézus Krisztus biztosít róla, h o g y a mennyei A t y a teljesíti azok kéré-sét, akik hisznek az ö Fia istenségében és szeretik ü t (János 1Ö23, 27).
Imádságok.
Bűnöktől való menekülésben, küzdelemben s a megszen-telő malaszt és erények megszerzésében, sőt anyagi javak kéré-sében is isteni eszközünk az imádság, főleg a szentmiseáldozat.
Ebben maga az isteni Megváltó az áldozó, az áldozat és a köz-benjárónk, itt tehát leghathatósabb a pártfogás a mennyei A t y a előtt. U g y a n a z o n isteni Mester tanította meg tanítványait a leg-szebb és legegyszerűbb imádságra, a Miatyánkra. Itt megvan a jó imádság kelléke: a láthatatlan A t y a létét valló alázatos hit, az ü szent dicsőségét és akaratát akaró szeretet s az ismétel-gető, tehát állhatatos, reménnyel teljes kérés, h o g y a mennyei
A t y a adja m e g mindennapi kenyerünket, szükségleteinket és sza-badítson m e g a l e g n a g y o b b rossztól, a bűntől bocsánattal é s a sátáni kísértések elhárításával, mert gyöngék v a g y u n k s mert mi is készek v a g y u n k megbocsájtani embertársunknak a meny-nyei Atya példája szerint.
Jézus Krisztus áldozata után leghathatósabb pártfogónk a mennyei Atyánál és Fiánál s a Szentléleknél Szűz Mária, az Istenember szeplőtlenül fogantatott, v a g y i s léte első pillanatától fogva bűn nélkül levő, megszentelő malaszttal teljes anyja, az angyalok és szentek királynéja, Szent István óta M a g y a r o r s z á g főpártfogója. ü t Gábor főangyal é s Szent Erzsébet köszöntésé-vel üdvözli az E g y h á z és híve s kéri a bűnösökért való közben-járását most és a halál óráján. Ezen Ü d v ö z l é g y Mária kezdetű angyali üdvözletet háromszor ismétli az E g y h á z és buzgó híve reggel, délben, este harangszóra, mind a háromszor, ö s s z e s e n kilencszer. Ez az összetett angyali üdvözlet „Úrangyala" néven
ismeretes s nekünk magyaroknak különösen kedves lehetne, mert M a g y a r o r s z á g integritásának visszaszerzésével is kapcsolatos, a törökökön nyert diadalok háláját fejezte ki vele az E g y -ház, mikor Nyugateurópában elterjesztette é s 100 napi búcsúval ajánlja minden hívőnek. Ez az Úrangyala az Isten Fiának meg-testesülését ünnepli három versben, hozzácsatolva mindegyikhez az Ü d v ö z l é g y e t e g y s z e r s végül azt a könyörgést, h o g y a meny-nyei Atya adja m e g a föltámadás dicsőségét Krisztus kereszt-halála érdemeiért azoknak, kik az ö megtestesülését az angyali üzenet által, hittel megismerték.
Isteni parancs csak arra van, h o g y imádkozzunk és böj-töljünk; de h o g y mennyit é s mikor, ennek meghatározását Jé-zus Krisztus a maga földi helyettesére s Egyházára bízta. A
böjtöt időnkint újra, m e g újra s z a b á l y o z t a a pápa. A papok é s s z e r z e t e s e k imádságát is halálos bűn terhe alatt elrendelte a breviáriumoz&ssa.], m e l y körülbelül napi e g y órás imádságra é s Szentírás, papi tudományok, rendeletek k i v o n a t o s olvasá-sára kötelez minden e g y h á z i embert az aldiakonustól fölfelé. A
többi híveket nem paranccsal, hanem búcsú ajándékokkal biz-tatja a legajánlatosabb imádságokra. Ama föntebb említett
100 napi búcsú azt jelenti, h o g y aki e g y s z e r elmondja haran-gozáskor a z Őrangyalát, az annyi ideiglenes istenbüntetéstöl (elemi csapás, betegség, kár, tisztító tűzben való s z e n v e d é s -től) szabadul meg, amennyit Isten kiróna reá akkora, v a g y o l y sok bűneért, a m e l y e k e t az ő s k e r e s z t é n y E g y h á z 100 napi nyilvános vezekléssel, böjttel, ostorozással, alamizsnaadással stb. anyagi büntetéssel büntetett. A pápa teljes hatalommal n a g y jótéteményt gyakorol, mikor az anyagi büntetéseket könnyű, de Isten előtt nagyon k e d v e s imádságokkal cseréli föl a hívek javára. Teljes búcsút is adott e g y k o r azoknak, kikért az életben maradt vértanuk és hitvallók közbenjártak, akik 1096-tól k e z d v e harcoltak és v a g y o n t áldoztak a Szent-föld visszahódításáért, akik kézimunkával segítettek
templom-ICO
építésnél, akik fogadtak maguk helyett napszámost a templom-építéshez, v a g y e célra pénzt áldoztak stb. Nem bűnöket bo-csájtott meg a pápa pénzért g y ó n á s nélkül, hanem anyagi bün-tetéseket cserélt föl g y ó n á s és áldozás után.
Búcsúkkal leggazdagabban ajánlja az E g y h á z a szentolvasó imádságot. Könnyű ezt imádkozni mindenütt, sétán, v o -naton, kocsin, sötétben is. A Megváltó fogantatásától édesanyja égi koronázásáig a hittitkok és szent é r z e l m e k e g é s z sorát ki-séri v é g i g az e l m é l k e d é s s a tizenöt titok mindegyikét tíz-tíz Ü d v ö z l é g y Mária-imádság közepén megismétli, mindegyik tize-det Miatyánkkal kezdi. D i c s ő s é g g e l v é g z i ; az öt-öt tizetize-det H i s z e k e g y , Miatyánk után három Ü d v ö z l é g y vezeti be s ezek közepén a hit, remény, szeretet növelését — az ész, akarat, e m l é k e z e t erősítését — a gondolatok, szavak, tettek irányí-tását kéri. Könyv olvasását s a z imádságok számlálgairányí-tását fölöslegessé teszi a z apró rózsaalakú g y ö n g y s z e m e k e g y s z e r ű érintése s tovább csúsztatása. E g y kis láncon a kereszt jelzi a H i s z e k e g y e t , hat n a g y o b b g y ö n g y s z e m a Miatyánkot é s ötvenhárom kisebb r ó z s a g y ö n g y s z e m az ugyanannyi Ü d v ö z l é -g y e t , először az örvendetes, másodszor a fájdalmas, harmad-szor a d i c s ő s é g e s öt-öt titokkal (megtestesülés, látogatás, szü-letés, templomi bemutatás és megtalálás — v é r v e r í t é k e z é s , ostorozás, töviskoronázás, kereszthordozás, fölfeszítés — föltámadás, mennybemenetel, Szentlélek elküldése, Mária m e n n y -bevitele, megkoronázása).
M é g az ő s k e r e s z t é n y görög időkbe nyúlnak v i s s z a a Utániak, v a g y i s körmeneti imádságok g ö r ö g ö s k e z d é s s e l és be-fejezéssel (Kyrie eleison, Christe eleison, Kyrie eleison), el-sorolva Krisztus és Mária díszneveit hasonlatokban s a szen-tek neveit, hozzáfűzve Isten nevéhez az „irgalmazz nekünk", szentek n e v é h e z a „könyörögj érettünk" kérést.
Az Őrangyala, szentolvasó, litánia ismételgető imádságai megfelelnek Krisztus kívánságának, h o g y zörgessünk sokszor,
kitartóan, mint a s z o m s z é d , ki kenyeret kért v e n d é g é n e k s ad-dig kopogtatott, míg meg nem kapta.
ö t v e n - s z á z napi, hét évi és hétszer n e g y v e n napi (280 napi) stb. búcsúkkal ajánlja az E g y h á z az ily rövid, tartalmas, szép fohászokat:
Lefekvéskor: Jézus, Mária, Szent József! nektek ajánlom teste-met, lelkemet — (J. M. SzJ.) legyetek velem v é g s ő küz-delmemben — nyugodjék veletek lelkem békességben.
Amen! (100 napi b.)
Feszület előtt: Imádunk Téged Krisztus és áldunk, mert szent-kereszteddel váltottad meg e világot. (100 n. b.)
Minden kezdetnél: Az Atyának és Fiúnak é s Szentlélek Istennek nevében. Amen! (50 napi b., szenteltvízzel 100 n. b.) Szent ostyára tekintve: Én Uram és én Istenem! (7 é\?i é s 7 X 40
n. b., e g y héten e g y s z e r teljes búcsú, ha naponkint mond-juk.)
Köszöntés: Dicsértessék a Jézus Krisztus! — Mindörökké Amen!
(50 n. b. mindkettőnek; rendes szokásért teljes búcsú a halál óráján.)
Jézushoz: Jézusom, irgalom! (100 n. b.)
Jézusom, Istenem, mindenek fölött szeretlek. (50 n. b.) Édes Jézusom, ne l é g y bírám, hanem Üdvözítőm! (50 n. b.) Áldassák és dicsértessék a legméltóságosabb
Oltáriszent-ség. (50 n. b., mindennap mondva havonkint e g y teljes búcsú.)
Jézus Sz. Szivéhez: Szelid és alázatos szívű Jézus, tedd szíve-met a Tiedhez hasonlóvá (300 n. b.)
Jézus Sz. Szíve, jöjjön el a te országod! (300 n. b.) Jézusom, neked élek, Jézusom, neked halok, Jézusom,
tied v a g y o k életben és halálban. Amen. (100 n. b.) Szűz Máriához: Mária reményünk, könyörülj rajtunk! (300 n.b.)
Bűn nélkül fogantatott S z ű z Mária, könyörögj érettünk, kik Hozzád menekszünk. (100 n. b.)
Dr. Erdélyi L,: A legszebb tudomány. 7
9 8
Szűz Mária édes Szíve, l é g y az én menedékem! (300 n. b.) őrangyalhoz: Isten angyala, ki őrzőm v a g y , világosíts föl, őrizz, v e z e s s , k o r m á n y o z z engem, ki rád v a g y o k bízva. (100 n. b.) Dogmák.
Az őskeresztények hitigazságait, dogmáit egybefoglaljuk az apostoli hitvallásban ezen m ó d o n :
1. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében, és
2. Jézus Krisztusban, ó egy Fiában, mi Urunkban, 3. ki fogantaték Szentlélektől, szülcték S u u Máriától,
4. kínzaték Poncius Pilátus aiatt, megfeszitteték, meghala és eltemetteték 5. szállá alá poklokra, harmadnapon halottaiból föltámadn,
6. folméne mennyekbe, ott ül a mindenható Atya-Istennek jobbja felől 7. onnan leszen eljövendő Ítélni eleveneket és holtakat
8. Hiszek Szentlétekben
9. egy katholikus keresztény Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét 10. bűnöknek bocsánatát,
11. testnek föltámadását és 12. az örök életet Amen.
A katholikus hinnivaiókban, dogmákban hat főigazság van:
egy az Isten, a második isteni személy emberré lett s érettünk meghalt három személyben, az einbcr lelke halhatatlan,
Isten igaz bíró, az isteni malaszt szükséges az üdvösségre.
Az ő s e g y h á z dogmáit bővebben a niccai e g y e t e m e s zsinat szimbóluma, hitvallása foglalta ö s s z e (325), az újkor elején pedig még bővebb a trienti hitvallás (1545—63). Legújabb katholikus dogmák Szűz Mária szeplőtelen fogantatása (1854) és a pápa hittévedéstől való mentessége (1870).
A görög egyház a római egyháztól való elszakadásáig (869—1054) szintén résztvett az isteni vallás igemagvainak dog-matikus kifejtésében; de azóta megállt. „Dogma nélküli hit" épp oly belső ellenmondás, mint a „tekintély nélküli hit". Amabban a hitnek nem volna mit hinnie, itt pedig nem volna kinek hinnie,
akkor pedig nincs hit. Mi vallási igazságokat, dogmákat csak Istentől fogadunk el a Tőle hitelesített és biztosított pápai értel-m e z é s szerint.
Világnézeti mérleg.
Ezt éppen most készítette el m a g y a r társadalmunk leg-nagyobb vallási bölcselője, Prohászka püspök úr (Erkölcsi vál-ság, Kath. Szemle 1924 jún. 321—33. 1.). A hindu logikátlan álmo-dozást, a perzsa materialista tisztességet, a kínai és japán kis-szerű patriarkális erkölcstant szerinte ősi hagyományok tartják fönn, elzárva a szellemi szabadság árama elől. A kereszténységet három tény jellemzi: 1. az égbenyúló óriási igazságok h e g y -lánca az isteni hit talaján, 2. teonomia = isteni törvényhozás (nem pedig emberi, egyéni autonomia), 3. isteni segítség az em-beri g y a r l ó s á g fölemelésére. Mikor a görög bölcselet letért az ősi h a g y o m á n y o s és pithagorászi világnézet útjáról, bekövet-kezett az emberiség első n a g y lebukása, dekadenciája a szofiz-mus miatt, mely tagadta, h o g y a belső fogalmaknak külső való-ság felel meg, azért szónoki fogásokkal igyekezett igazolni a felszínes látszatokat s egyéni ötleteket, de ezzel egyszersmind fölszabadította az é l v e z e t v á g y a t é s könnyelműséget, erkölcste-lenséget. A második n a g y dekadencia a k e r e s z t é n y s é g szé-gyene, a renaissance, mely nem az igazságot, tartalmat, erkölcsi jóságot kereste, hanem a szépet, a formát és a hatalmat s ezért oly cinizmus-, meztelenség-, arcátlanságra vetemedett a müveit felső tízezrek osztálya, h o g y Gregorovius szerint nincs párja a világon s rothadt, vérbajos volt ezen osztály fele. A harmadik n a g y dekadencia oka a XVIII. századi racionalizmus, helyesen irracionalizmus, v a g y i s hóbort, mely az észt kiáltotta ki föltétlen úrrá, mely szerint csak az igaz, amit az emberi ész ilyennek ítél s ennek igazságai fölötte állanak az isteni hit igazságainak, a tudás fölötte áll az isteni hitnek. E hóbort alapján természete-sen megingott az erkölcs s miután az előkelők a Pompadourokat
7*
ICO
rajongták körül, folytatásul az encyclopaedista tanítványok a francia forradalom csőcseléktömegeivel e g y prostituált leányt emeltek oltárra az ész bálványa-, isteneként s rombolásaikban elvesztettek minden észt az emberi fenevaddal szemben. N e g y e -dik n a g y dekadencia a liberalizmus kora, a Kant-féle bölcselet nyomában felvirágzó s e g y m á s t temető egyéni bölcseletek gyü-mölcse, mely blazirt cinizmusával a renaissancc-ét m e s s z e felül-múlta. Nietzsche, a Wotan-imádók, a hamburgi és párisi por-nográfok, A d y é s a budapesti Fidibus-faragók nem maradtak magukra a n a g y eszmék káromlásában é s e s z m é n y e k bepiszkí-tásában, mert a fertőzést széles körben és mélyen, a legalsóbb osztályokig elterjeszti az erotikában és hitetlenségben túltengő irodalom, sajtó, színművészet s az e g y e t e m i tanszabadság, mely-nek leple alatt minden tévedést, öngyilkosságot, fogantatás-gátló nemzetirtást, hazaárulást, szabadszerelmet lehet hirdetni, sza-badakaratot é s értelmi ismeretet le lehet tagadni, sőt m e g is fizettetni az állammal, csak rá kell borítani a doktori palliumot
— mondja keserű erővel Prohászka püspök. E kor dekadenciá-ját v é g z e t e s s é teszi a megszervezett munkástömegek osztály-gyűlölete, másrészt a kapitalista pénzuralom, mindkettő a leg-nyersebb materialista alapon s v a g y a munka igájában, vagy tányérnyaló szibaritaságban tartja a milliókat, sajtót, politikát, irodalmat, művészetet, hatalmat. Mikor az ember megtagadja Istenét és törvényét, akkor el kell fogadnia a terror és kény-uraság ördögét. Ennek rombolásaival szemben csak e g y szaná-lás van: a kereszténység a maga isteni igazságaival, törvényei-vel és segíiségeitörvényei-vel. Kellenek az örök valóságok, a törvény-tisztelet s a konstruktív ősi erők szeretete. Csak í g y szabadu-lunk meg a lélek- é s nemzetlialáltól s azon mértékben emel-kedünk a boldogságban és igazi nagyságban, amennyire meg-valósítjuk életünkben a krisztusi Himalaya égbenyúló igazságait.
Bevezotés. Csak az isteni tudomány tökéletes. Az emberi tudás négy foka. A vallási tudás tengelykérdése. Mi a legszebb tudomány? . I. A tudomány célja, alapja. Célja a boldogság, igazság. Alapja az okság.
Van tárgyi és metafizikai okság
II. A világ oka. Legáltalánosabb tapasztalatok. Ki ezek abszolút oka ? Is'.entagadás, anyagistenftés, világszellem-istenités
III. Az emberi lélek halhatatlan. Főkülünbség ember cs állat közt. Anyag-talan működés: szabad képzetújitás. á talánositás, állandó öntudati egység, szabadakarat. Nyelv, tudomány, haladás, művészet, vallás-erkölcs. A szellem önálló létező, halhatatlan
IV. Örök sorsunk isteni hittől függ. Szükséges az isteni kinyilatkoztatás.
Pccsétei a csodák és jövendölések. A Biblia legvitásabb részei isteni eredetűek-e ? A zsidó vallás isteni vagy emberi eredetű ? . . . . V. A krisztusi hit isteni hit. Krisztus tanításainak a tanúi a
leghite'eseb-bek. Istensége szavaiban, tetteiben. Isteni bölcseség a keresztény hit-, erkölcstanban, istentiszteletben. Isteni erő a kereszténység mély hatásában, földrajzi elterjedésében, időbeli állandóságában.
Krisztusi jövendölések, csodák. Krisztus hite tökélete?, harmadik szövetség nem lesz
VI. Az isteni hit mindenkinek biztosítva van a pápa tanításában. Krisztus kijelentései. Szent Péter főtekintélye. A krisztusi Fgyház látható.
Ismertető jegyei. A kívüllevők örök sorsa
VII. Modernista tévedések. Az Egyház idejét múlta, kerékkötője a kultú-rának, a tudománynak, vagyoni jóllétnek, államnak, népjognak, egyéni szabadságnak .'
VIII. Hit, vallás, erkölcs. Mi a h i t ? hányféle? Ellenkezik-e az ésszel és tudománnyal? Van-e tekintély? Mi a v a l l á s ? Mit ér a racionaliz-m u s ? Miért késett az isteni kinyilatkoztatás? racionaliz-miért lassú a terje-d é s e ? Mik az isteni hit forrásai? Mi a hitszabáiy? Mi az erkölcs?
mik az elemei ? Törvény és lelkiismeret. Ati az erkölcsiség nor-mája ? sanctiója ? Spiritizmus
Befejezés. Isten szerelme az emberek iránt. Gyakorlati bölcseség. Szent állapot, szentségek. Törvények, bűnök. Lelki orvosság, erények, imádságod Dogmák, világnézeti mérleg
Ti'/, x
5 - 6 7—S 8 - 2 1
2 1 - 3 1
3 1 - 4 1
4 1 - 5 7
58-6G
C7-70
7 1 - 8 2
8 2 - 1 0 0