69. Hol találja meg mindenki az örök boldogságra szük-séges isteni hitet minden korban? Ezt megtudjuk Krisztus követ-k e z ő követ-kijelentéseiből: a) N e követ-k e m adatott minden hatalom az ég-ben é s a földön. Elmenvén tehát tanítsatok minden nemzetet, megkeresztelve őket az A t y a , Fiú é s Szentlélek n e v é b e n ; m e g -tanítva őket, hogy tartsanak meg mindent, amit nektek paran-csoltam. É s ime én veletek vagyok mindennap a világ végéig (a 11 apostolhoz, Máté e v a n g é l i u m á n a k v é g é n , 28ií<-2o). Aki titeket hallgat, engem hallgat, s aki titeket m e g v e t , e n g e m vet meg. Aki pedig e n g e m m e g v e t , m e g v e t i azt, aki e n g e m küldött (a 72 t a n í t v á n y h o z , L u k á c s 10io). — Amint e n g e m küldött az A t y a , én is küldelek titeket. Vegyétek a Szentlelket. Akik-nek megbocsátjátok bűneiket, megbocsáttatnak Akik-nekik, s akikAkik-nek fönntartjátok, fönn lesznek tartva ( J á n o s 2O21-23). Az igazság Lelke, mikor eljött, megtanít titeket minden igazságra. N e m magától szól. E n g e m fog megértetni, mert az enyémből meríti é s hirdeti nektek ( J á n o s l ő u - u ) . — b) B o l d o g v a g y Simon, Jónás fia, mert nem a test é s vér jelentette ki neked ( h o g y én Isten fia v a g y o k ) , hanem az én A t y á m , ki mennj'ekben van.
És én azt m o n d o m neked, h o g y te Péter — Kőszikla vagy ós e Kősziklára fogom építeni gyülekezetemet (ekklesia görögül g y ű l é s , n é p g y ű l é s ) és a pokol kapui ( e r ő s s é g e i ) nem fognak rajta erőt venni. És neked fogom adni a mennyország kulcsait.
És bármit megkötsz majd a földön, meg lesz kötve a ben is, és bármit föloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyek-ben is (Máté 1617—19), S i m o n , J ó n á s fia, jobban s z e r e t s z engem e z e k n é l ? . . . Legeltesd bárányaimat . . . Legeltesd bárányai-mat . . . Legeltesd Juhatbárányai-mat ( J á n o s 2I15-17). Simon, S i m o n ! ime a sátán megkívánt benneteket, h o g y megrostáljon, mint a búzát.
Én pedig imádkoztam erted, hogy meg ne fogyatkozzon a hited
s te egyszer megtérve erősítsd testvéreidet! (Lukács 22tn-3?). —-Ég és föld elmúlnak, de az én szavaim el nem múlnak (Máté
70. Mi következik ez isteni szavakból az apostolokra nézve? Krisztusi, isteni küldetést nyertek az örök boldogságra is é r v é n y e s hatalomtól, h o g y minden nemzetet tanítsanak, ke-reszteljenek meg, részesítsenek a feloldozás szentségében, mely érvényes lesz az égben és kötelezzenek a krisztusi parancsok teljesítésére. A hívek ú g y hallgassák őket, mintha Krisztus rcaga tanítana és parancsolna, tekintélyök tehát krisztusi, isteni tekintély. Támogatja őket a Szentlélek s az isteni Mester is velők van a világ végéig. Az égben velők lesz örökké, a földön Pedig a világ végéig. De mivel az apostolok nem maradnak
a földön a világ végéig, Krisztus tehát az ő földi helyetteseiket, vagyis törvényes utódaikat fogja támogatni a világ végéig. — Az apostolok é s t ö r v é n y e s utódaik tehát krisztusi tekintéllyel folytatják Krisztus hármas hatalmát: a tanítói s a főpapi tisztét (keresztelés, feloldozás szentségének stb. kiszolgáltatásával) és a kormányzói tisztét, tehát a t ö r v é n y h o z ó hatalmat is, a teljes hatalmat. Mindez vonatkozik az ö s s z e s apostolokra, sőt a krisz-tusi tekintély a hetvenkét tanítványra is, tehát még inkább Ééter apostolra.
71. Mi következik amaz isteni szavakból magára Szent
^éterre nézve? Az isteni Mester őt különösen meg akarta
erő-s í teni, h o g y kőszikla legyen, az ő híveinek gyülekezete, v a g y i s társasága számára kőszikla alap, amelyen az emberénél na-gyobb gonosz hatalom, a sátán se vehessen erőt. Az apostolok
cSyüttvéve megkapták a feloldozó hatalmat, de ezt külön is
•uegkapta Péter apostol hangsúlyozottan, mint a mennyország hnlcsait, mint az örök boldogság osztogatásának, elbírálásának, kegyelmi tényeinek hatalmát. S egyedül Szent Péter kapta meg
a legfőbb kormányzó hatalmat a Jópásztor összes bárányai és
ICO
juhai, v a g y i s a krisztusi = keresztény hívek ö s s z e s n a g y töme-gei és elöljárói fölött, az apostolok és t ö r v é n y e s utódaik fölött is. Végül külön Péter kapta meg azt a csodás erőt, hogy a hite meg ne fogyatkozzon s így erősítse meg testvéreit, a krisztusi gyülekezet, társaság, v a g y i s E g y h á z elöljáróit és tagjait, h o g y ezeknek a hite se fogyatkozzon meg. Krisztus ígérete, fölhatal-mazó szava pedig erőscbb mindennél, erősebb az égnél és föld-nél. Az isteni Mester jól tudta, h o g y legfontosabb a testület, e g y h á z fejének az e r ő s s é g e ; ö maga fejezte ezt ki ezen hason-lattal: „Megverem a pásztort s elszélednek a juhok" (Márk M27).
72. Gyakorolta-e Szent Péter a főhatalmat Krisztus hívein?
Igen: M á t y á s apostol megválasztásakor az apostoli gyűlést ő vezeti; Krisztus mennybemenetele tizedik napján, a Szentlélek eljövetelekor ő az első szónok; Jézus nevében ő teszi az első csodát, ő felel az apostolok nevében a zsidó főtanács előtt, ő dönt az első pogány fölvételében s ő elnököl az apostolok első jeruzsálemi zsinatán (48. Kr. u.). — Az evangéliumok úgy szok-ták őt említeni az apostolokkal: „Péter és a tizenegy." Pál meg-térése s pusztai lelkigyakorlata után, térítő útja előtt fölkeresi Jeruzsálemben Pétert.
73. Ki lett Péter = Kőszikla a világ végéig? Az Ür Jézus rendelkezését ez iránt nem említik az evangélisták és apostoli iratok. A dolog természetéből következik, h o g y Péter feladatá-nak folytatói a világ végéig az ő hivatalbeli t ö r v é n y e s utódai.
Történeti tény, h o g y Szent Péter legvégül római püspök volt é s Rómában szenvedett vértanúságot. Kisázsia egyházaihoz intézett I. körlevelét ezzel fejezi be: „Köszönt benneteket a Ba-bilonban egybegyűlt e g y h á z és fiam Márk", ki evangéliumát Krisztus születése után 52—62 közt írta m e g Rómában. Az igazi Babilon az Eufrát folyónál már régen romokban volt ekkor.
Szent János apostol a Titkos jelenésekben Rómát nevezi Babi-lonnak. Tertullianus 150 előtt azt írta, h o g y Péter Rómában halt
magát mindenkor az egész krisztusi e g y h á z fejének; más püs-pököknek sohasem jutott eszökbe, h o g y maguknak követeljék c főséget. Szent János apostol még élt Efezusban, mikor a ko-rinthusi hitközség viszálykodását Szent Kelemen római püs-pöknek kellett eldöntenie, ki harmadik utóda volt Szent Péter-nek (Linus és Cletus után). Tertullianus szerint a római püspök a Püspökök püspöke. Szent Irén lyoni püspök ( t 200) azt írja, hogy a római egyháznak magasabb a rangja s e miatt vele minden egyháznak (!) egyetértésben kell lennie. Szent Ciprián Püspök ( t 258) szerint a hittől való elpártolásnak nem lehet helye a római egyházban. Szent Ambrus ( t 395) azt írja: „Ahol Péter, ott az Egyház". Szent Jeromos ( t 420) ezt írja D a m a s u s Pápának: „Csak S z e n t s é g e d őrzi hamisítatlanul az atyák örök-ségét." Szent Ágoston püspök elve ( t 430): „Róma szólt, az ügy eldőlt." Ezen alapokon mondotta ki az 1870. évi vatikáni e g y e t e m e s zsinaton IX. Pius pápa azt a kötelező hittételt, mint krisztusi igazságot, h o g y a pápa a krisztusi hit és erkölcs dol-Gában, mikor ex kaíliedra kötelezőleg nyilatkozik az e g y h á z szá-j á r a , isteni csodás támogatásnál fogva minden tévedéstől ment.
74. Mi a krisztusi Egyház? Azon tökéletes társaság, mc-'vet Krisztus alapított, melynek sziklaalapjává Szent Pétert és törvényes utódait tette meg, melynek látható feje a római pápa
s mely tökéletes isteni eszközökkel, tiszta krisztusi hittel és szentségekkel rendelkezik célja elérésére, a hívek, tagok örök boldogságának biztosítására és fokozására. — Itt már Krisztus rendelt elöljárókat és kötelezte a híveket engedelmes tiszteletre.
Áz O akarata szerint rendeltek az apostolok püspököket, v a g y i s felügyelőket, felruházva őket teljes hatalommal, a hármas
krisz-t u s' hatalommal, a tanító, papi és kormányzó tisztséggel és úgy, hogy e teljes hatalmat ők is tovább adhassák alkalmas
férfiak-nak s így tovább adják a krisztusi küldetést, missziót.
Rendel-ICO
tek az apostolok öregeket (presbyter görögül, senior latinul), kiknek átadták a tanítói, papi é s k o r m á n y z ó hivatal e g y részét, úgy h o g y a római egyházban e misés papok nem bérmálhatnak és nem adhatják át más férfiaknak a magasabb e g y h á z i ren-deket a diákonságtól fölfelé. Végül rendeltek, szenteltek az apos-tolok diákonusokat is még kisebb hatalommal. (Apóst, cseleke-detei 6i_o; Titushoz 1&; Timotheushoz 1. lev. 5i7-id).
75. Látható-e a krisztusi Egyház? Igen: Krisztus az üd-v ö s s é g r e meghíüd-vottak társaságát országhoz hasonlítja, mely-nek ö a királya; nyájhoz is hasonlítja, melymely-nek ö a pásztora.
Az ide való fölvétel látható külső cselekvénnyel, szertartással:
a vízzel való leöntéssel v a g y vízbemerítéssel történik a Szent-háromság nevében; ez alkalommal az új tagnak v a g y helyette a keresztszülőnek nyilvános hitvallást kell tennie. Krisztus ezen látható tagok élére látható elöljárókat rendelt: apostolokat stb.
és azt is rendelte, h o g y aki az Egyházra nem hallgat, olyan legyen, mint a p o g á n y v a g y vámos, kiket a zsidók kiközösítet-tek maguk közül (Máté 5*0, 16ia, 18a, is, Márk 9ia, János 2O23).
A kiközösítést gyakorolták az apostolok is (I. Kor. 53,11, II.
Thess. 3a, 14, I. Timoth. I20, Tit. 3io). Az E g y h á z o n kívül állanak a kereszteletlenek, az E g y h á z hitétől elszakadtak, az E g y h á z fejétől elszakadtak és a kiközösítettek. Szent Pál szerint az E g y h á z az igazság ereje é s oszlopa (I. Timoth. 3is, Efezus.
411-12). Legvégül Krisztus jövendölése szerint mindenki megtér az ö E g y h á z á b a : „Egy akol lesz és e g y pásztor" (János IO10).
76. Miképcn lehet ember csalhatatlan? E g é s z sereg isme-ret van, amit csalhatatlanul tudunk, pl. h o g y 2X2 — 4. A pápa sem mindenben csalhatatlan, hanem csak mikor kihirdeti az E g y h á z tagjainak, h o g y ez v a g y az a hit- és erkölcstétel benne van Krisztus kinyilatkoztatásában; tehát nem új tételek hirdeté-sében csalhatatlan. Ez azt jelenti, h o g y a Szentírásból és a S z e n t h a g y o m á n y b ó l tévedés nélkül merít; s ezt nem emberi
erővel teszi, hanem a Krisztus ígérte c s o d á s erővel. Krisztus Pedig mindenható é s szent, tehát ígéretét megtartja. Megígérte, hogy E g y h á z á t m e g ó v j a a t é v e d é s t ő l : vele lesz a világ v é g é i g ; első sorban tehát E g y h á z a fejét kell m e g ó v n i a , amit külön szin-tén megígért. C s a k i s azért kötelezhette E g y h á z a tagjait, h o g y
"gy hallgassanak az apostolutódokra, mintha ö t hallanák, mert gondoskodott arról is, h o g y a l e g e n g e d e l m e s e b b híveket t é v e -désbe ne v i g y e a legfőbb elöljárójuk. — Az állam is törekszik bíráit mentesíteni a tévedéstől felebbviteli m a g a s a b b t ö r v é n y -székekkel; de célját teljesen n e m érheti el. Isten azonban k é p e s célját biztosítani.
77. Miről ismerjük meg biztosan Krisztus igazi Egyházát
a sokféle egyház között? Krisztus akaratából, ki e g y , szent, apostoli é s katholikus E g y h á z a t kívánt alapítani, amit m e g is
valósított. — Krisztus e g y - e g y dologban c s a k e g y i g a z s á g o t hirdetett, épp így E g y h á z a is c s a k e g y i g a z s á g o t hirdethet.
Krisztus e g y főt rendelt E g y h á z á n a k s azt kérte Atyjától, h o g y övéi e g y e k l e g y e n e k , mert „minden m a g á b a n meghasonlott ország elpusztul é s ház házra omlik" ( J á n o s 17n, L u k á c s II17).
fsazi E g y h á z á n a k e g y i k ismertető jele tehát az egység. S z e n t Eál is azt írja az e f e z u s i a k h o z (4s): „ E g y az Ür, e g y a hit, e g y
a keresztség." — Másik ismertető j e g y e a szentség, mert mikor Krisztus s z e n v e d é s e előestéjén hívei e g y s é g e é r t imádkozott, azt
I s kérte Atyjától, h o g y szentelje m e g övéit i g a z s á g b a n ( J á n o s
17i7IB). M e g s z e n t e l é s ö k r e hét s z e n t s é g e t rendelt. S z e n t Pál s z e
-n" t Krisztus E g y h á z a az ö j e g y e s e , kiben szeplő nincs (2 Ko-nnth. 11a). — Harmadik j e g y e , h o g y apostoli, v a g y i s h o g y elöl-járóit az apostolok é s t ö r v é n y e s utódaik küldték ép ú g y , mint
a I' o g y az apostolokat Krisztus küldte. — N e g y e d i k j e g y e a
&ntholikusság = e g y e t e m e s s é g , mert Krisztus minden n e m z e t -hez küldte apostolait é s utódaikat.
6 4
78. Mely egyházban vannak meg Krisztus igazi Egyházá-nak ismertető jegyei? A görög keleti egyházak 15 autokefalosz, v a g y i s különfejíí egyházakra szakadoztak az államok szerint.
Legszembetűnőbb jegyük tehát az e g y s é g hiánya. Az 1054-iki konstantinápolyi e g y h á z s z a k a d á s óta nincsenek új csodatevő szentjeik. Püspökeik apostolok utódai ugyan, de a főapostol utódának beleegyezése hiányzik, holott M á t y á s apostol meg-választásában Isten után Szent Péternek volt a legnagyobb befolyása, valamint minden kath. püspök keresi a pápai meg-erősítést. Hiányzik a katholikum is, mert a nemzeti egyházak sokáig nem iparkodtak s hiába is iparkodtak volna e g y s é g b e venni más nemzeteket. Mihelyt ezek föleszméltek, elszakadtak.
— A protestáns egyházak annyira nem e g y s é g e s e k , h o g y Ame-rikában 200 külön vallásra töredeztek szét. A jó cselekedetek elvi megtagadásával Luthernél és a Kálvin-fele előrerendelésscl (abszolút prcdestináció), a szentségek n a g y részének törlésével, a szentek tiszteletének és közösségének megszüntetésével előre lemondtak a Krisztus kívánta szentség jegyéről. Nem is apos-toliak, mert nem az apostolok utódai küldték Luthert, Kálvint stb. a vallási reformációra; sőt e g y e n e s e n az apostol-utódok, főleg a pápa tiltakozása ellen cselekedtek. Katholikusnak nem mondják magukat, noha a katholikus E g y h á z példájára ők is küldtek a vad népekhez hitterjesztőket, valamint a lutheri alap-elv ellenére gyakorolnak jótékonyságot is. Általában e g y r e több katholikumot vesznek föl, még szerzetes-monostor is alakult az anglikán egyházban és szép bencés szertartásaival, komoly szerzetesi életével beevezett a római kath. Egyházba. Ez lesz a sorsa az ö s s z e s vallásoknak Krisztus jövendölése szerint:
„ E g y akol lesz és e g y pásztor" (János 10io). — Mind a négy ismertető j e g y m e g v a n a római katholikus Egyházban, mely e g y a fejében, tanításában, törvényeiben, szentségeiben, szer-tartásaiban; mindig vannak szentjei, kiket a legszigorúbb kri-tika alapján, a diabolus Rotae nevű ügyésznek szemenszedett
ellenvetései miatt sokáig húzódó perben s igazolt csodák, isteni Jelek után avatnak szentekké; püspökei csakugyan az apostolok-fél eredő szakadatlan láncolatban kapják a felsőbb küldetést
^ adják át papjaiknak, diakónusaiknak stb., végül ez az E g y ház mindig katholikus néven volt közismert már az ő s k e r e s z t é
-nyek idejében is s térítője e g é s z nyugati, közép és északi Euró-n a k , Ázsia, Afrika s az újvilág sok öslakójáEuró-nak. Igazi após-a i küldetéssel mennek hitterjesztői após-a Föld minden népéhez,
n cm törődve s z e g é n y s é g g e l , szenvedésekkel és halállal.
79. Nyerhetnek-e örök boldogságot az igazi krisztusi bgyházon kivtil állók? Valamint a csupán külső beletartozás
llCrn szerzi meg az örök üdvösséget, ép ú g y csupán a külső
^GVség hiánya sem zárja ki az örök boldogságot. Ha valaki úlsőleg nem tagja Krisztus igazi Egyházának s nem is sejti,
1(JGy ez más, mint amelyben él, de lélekben a keresztség föl-vétele óta megőrizte magát Isten súlyosabb megbántásától;
^ G y ha valaki meg sincs keresztelve, de lélekben hőn óhajtja
°}venni a keresztséget, a bejutást Krisztus Egyházába s ezért Piinden áldozatra kész (ez a hő óhajtás ismertetője, nem a hPszta s z a v a k ) : az belsőleg Krisztus igazi Egyházának a tagja
0 S fGy üdvözül.
80. Nem hiba-e megzavarni a nem-katholikusnak vallási
lszeműségét? Ha van remény, h o g y őt külsőleg is m e g -érhetjük a kath. Egyházba való belépésre, akkor n a g y jótéte-i t gyakorlunk vele a fölvilágosítással. Mert ha soha nem
^ v e t e t t is el súlyos vétket lelkiismerete ellen, de a kath. E g y
-k^Z o n hívül nem részesül Krisztus n a g y megszentelő é s segítő
^Gyelmeiben a szentségek, főleg az Oltáriszentség vétele által.
vait n e m s z ahad kevésbe vennünk Jézus Krisztus sza-fja ' »Pizony-bizony mondom nektek, ha nem eszitek az Ember-je st e t s nem isszátok vérét, nem lesz élet (természetfölötti
^ tibennetek. — Aki eszi testemet é s issza a véremet, annak ' E r d% i L .: A legszebb tudomány.
ICO
örök élete van é s én föltámasztom ót az utolsó napon" (János 654,55). A nem-katholikusok sok kegyelemtől fosztják meg ma-gukat azzal, h o g y nem iparkodnak biztos tudást keresni a vallás, Krisztus isteni hite s E g y h á z a dolgában és nem törekszenek az emberi, rokoni s társadalmi tekintetek félretételével, áldo-zatok árán is biztosítani örök boldogságukat. Sokkal kisebb fon-tosságú műveltségi kérdések és gazdasági tudnivalók v a g y anyagi értékek sokkal több érdeklődést keltenek és több áldo-zatra késztetnek, mint az örök értékek. Ebben kell okosnak, bölcsnek, erősnek, nagynak lennünk. Legkomolyabban veszik a vallás é s örök boldogság ügyét az angolok, hol anglikán papok is lemondanak gazdag jövedelmeikről az örök értékű igazság alapos tanulmánya és fölismerése után; s ott a megtérések a kath. Egyházba évenkint tízezrekre emelkednek. A konfirmáció és úrvacsora vétele azoktól, kiknek küldetése nem az apostol-utódoktól, a pápától és püspökeitől származik, csak a képzelet-ben pótolhatja azt, amit Krisztus rendelt az örök üdvösségre s amiért ö életét adta. — Ha nincs remény a megtérésre, akkor ne erőltessük. A vallási türelem elve jogi elv, m e l y így hangzik:
„Szeresd a személyt, de ne a tévedést!" Ez egybeesik a felebaráti szeretet isteni parancsával. Az albiak ellen való f e g y v e -res küzdelem jogos, sőt köteles v é d e k e z é s volt a f e g y v e r e s erő-szak ellen.
81. Mit tartsunk a vallási közömbösségről? Az az elv, h o g y mindegy, bármelyik vallással tisztelni Istent, csak becsü-letes legyen az ember, nem becsübecsü-letes elv, ellenkezik az igaz-sággal és igazságosigaz-sággal és sértés, hálátlanság Isten, Krisztus ellen. Az igazság megfelel a valóságnak, mely e g y dologban nem lehet több. Az igazságosság azt követeli, h o g y Istennek is adjuk m e g a magáét és ne tartsunk róla valótlanságokat. Hálát-lanság Krisztus ellen, kinek n a g y áldozatát és jótéteményeit a közömbös ember semmibe veszi é s meghiúsítja.
leg ma-i vallás,
^szenek l, áldo-bb
fon-; v a g y b áldo-kosnak,
veszik t papok igazság
ésck a irmáció ipostol- ipzelct-i s s é g r e , akkor ingzik:
a felce g y v felce -es
crő-i z elv, becsü-: igaz-risztus logban inek is
Hálát-lényeit
82. Igaz-e, hogy a katholicizmus idejét múlta, kerékkötője a kultúrának, haladásnak? A krisztusi hit „a világ végezetéig"
szól s a mű értékét csak fokozza régisége. A kultúrát a katholi-cizmus mindig ápolta; papjai, szerzetesei, hű fiai közt mindig vannak elsőrendű tudósok, művészek, feltalálók stb. s az E g y -ház az ember lelkiségét igyekszik úrrá tenni n y e r s anyagi ter-mészete fölött és épen ebben áll a kultúra. Csak annak kerék-kötője az Egyház, h o g y az emberiség ne sűlyedjen vissza az állatias, a n y a g i a s életbe.
83. Ellcnsége-e az Egyház a tudománynak, a szabad kuta-tásnak? Az E g y h á z csak az isteni kinyilatkoztatás tisztaságán őrködik. Mikor a tapasztalati tudományok a tapasztalati világ körét túllépve s a valláserkölcs rovására az isteni kinyilatkoz-tatással ellentétbe kerülnek: ez ellen óvást emelni kötelessége
a krisztusi Egyháznak s jótétemény az igazi tudományra nézve, ha nem pazarol időt és erőt ott, ahol csak kontármunkát v é g e z -het. A saját területén kutasson szabadon a tudomány s kezdheti
a gondolkozást akár a legelején; de a kath. hitigazságok terü-l t é n ábécénéterü-l kezdeni é s tanítóuterü-l terü-lépni föterü-l: ez a természettudósok részéről csak határsértés lehet. Nem lehet ellensége az E g y -ház az igazi természettudománynak, hiszen ennek művelői közt Papok, szerzetesek is vannak, mint Secchi és W a s m a n jezsui-ták stb. — A dogmák örök igazságokat állapítanak meg isteni kinyilatkoztatás alapján. Itt természetesen hiányzik a
tudomá-nVos elméletekéhez hasonló ingadozás. Oly biztosság van,
•Pinőre a természettudományok is szívesen szert tennének, ha lehetne. Az a biztosság, állandóság épen nem tudománytalan, ülenkezőleg minden tudománynak a célja. — Különösen rossz néven veszik az Egyháztól, h o g y a kinyilatkoztatott vallás- és
C rkölcsre káros könyveket eltiltja, indexre teszi és olvasásukat szakembereknek engedi meg. Mert az E g y h á z indexre tett
6 8
klasszikus műveket is, Arisztotelészt, Galileit stb. Ám tudvalevő, h o g y a klasszikusokban vannak a tiszta erkölcsre v e s z é l y e s részek. Arisztotelészt némely kiadásokban arabok pantheista módon értelmezték. Galilei fölfedezéseit az akkori természet-tudósok is sokan visszautasították s az E g y h á z pedagógiai okokból tiltotta oly elmélet idő előtti hirdetését, mely ellenkezni látszott Józsue csodájával.
84. A vagyoni köz jólét ellen dolgozik-e az Egyház? Az E g y h á z a tisztes v a g y o n g y ű j t é s t nem ellenzi s az önkéntes s z e g é n y s é g e t csak e g y e s hős lelkeknek ajánlja, h o g y maguk tökéletesebben úrrá lehessenek az anyagiasságra törekvő emberi gyarlóságon s példájukkal másoknak is elviselhetővé tegyék a kénytelen s z e g é n y s é g e t és mérsékeljék, észre térítsék azokat, kik vagyonúkban elbizakodnak, v a g y a v a g y o n é r t erkölcsöt, szeretetet, vallást és örök üdvösséget kockára tesznek, sőt láb-bal tapodnak. Az E g y h á z ezért csak elismerést érdemel a tár-sadalom részéről, mikor a gazdagokat jótékonyságra serkenti, a s z e g é n y e k e t pedig figyelmezteti, h o g y g a z d a g s á g nélkül is van célja a földi életnek s n a g y érdeme az örök boldogságra.
És ez nem hitegetés, hanem krisztusi föltétlen igazság. — A köz-jóllét-ellenes egyházi befolyást igazolni akarják azzal is, hogy a katholikus olaszok, spanyolok szegényebbek, mint a másval-lású hollandok, angolok, németek. Feledik, h o g y ennek oka nem az E g y h á z , hanem a világkereskedelem útjának átterelődése az Atlanti-óceánra. A g a z d a g s á g és hatalom a középkorban is nagyra nőtt, mikor az E g y h á z befolyása nagyobb volt; s épen Velence, Portugalia emelkedtek föl, amelyek ma is katholiku-sok; akkor szegények, mikor kevésbbé hallgatnak az Egyházra.
A vád tehát tévesen keresi az okot az Egyházban.
85. Melyek az egyházellenes vádak állami szempontból?
H o g y az E g y h á z az államok fölött akar állni, izgat az e g y h á z -politikai törvények ellen, zavarja a felekezeti békét, a pápa
főségével rontja a hazafiságot, ellenzi a szabadabb kormány-formákat és a népjogok kiterjesztését. — Ámde világi dolgok-ban az E g y h á z nem kíván joghatóságot az államok fölött; a középkorban is csak a társadalmi és a nemzetközi béke érdeké-ben lépett közbe mint a n y a a fiai közt, többnyire fölkérve; v a g y a saját jogos örökségét és a népszabadságot védte az imperia-lista német császárok ellen, erkölcsi tekintéllyel é s igazsággal, nem vérontó fegyverekkel. A bárány és farkas meséje találó itt.
Épen az Egyháznak kellett védekezni a saját nagyranevelt fiai ellen, az államnak illetéktelen beavatkozásai ellen, régi jogainak, fontos lelkiismereti érdekeknek megmentésére a v e g y e s ügyek-ben. — Mikor tele van a világ a sajtó- é s véleményszabadság hangoztatásával, akkor az E g y h á z elöljárói is jogosan igyekez-nek hatni híveikre, h o g y az egyházpolitikai Javaslatokban tisz-tán lássák a vallás, a krisztusi igazságok s a saját leikök örök érdekeit. Itt a hívek és honpolgárok érdeke találkozik; ha pedig
e két érdek c s a k u g y a n szembe kerülne e g y m á s s a l , akkor is a magasabb érdekre kell nagyobb tekintettel lenni. A felekezeti béke megzavarása vádjára megint az ád alkalmat, h o g y az e g y -kor katholikus állam törvényhozása e g y r e jobban eltávolodik nz ősi isteni hittől és meglazítja, elszakgatja a régi századok-ban bevált erkölcsi kötelékeket más vallások é s a vallás-talanság elvei szerint. S mikor az E g y h á z az állam erkölcsi n'apjait védi a régi béke alapján, akkor öt kiáltják ki békebontó-nak. — A katholikusok hazafiságát igazolja a történelem. A pápa
ebben nem volt akadály, legfölebb a régi pápai államban. H o g y
C zt a pápától elvették s a pápa főségét szembeállították a haza-fisággal, ez nem az E g y h á z bűne. A pápák együtt éreztek az
0'asz nemzettel akkor is, amikor érintetlen volt az uralkodói l°ííuk Szent Péter öröksége területén, a pápai államban. — Ami
végül a szabadabb kormányformákat, v a g y i s a köztársasági for-mát illeti a monarchiával szemben, XIII. Leo pápa megnyugtatta
a franciákat, h o g y ebben ne lássanak nehézséget. Síkra szállott
a rabszolgák emberi jogai mellett és ajánlotta a munkások védelmét a keresztény szocializmus alapján. A névjogok kitér -jesztését az E g y h á z mindig szívesen vette, támogatta, csak azt nem, h o g y ezt a vallás ellenségei aknázzák ki a lelkiismeretek megrontására s hatalmassá tegyék a vörös internacionalet az államrend felforgatására.
86. Ár t-e az Egyház az egyéni szabadságnak? Állítólag vak hitet é s vak engedelmességet követel és harmadik személyt, papot tol az Isten és ember közé. — Az igazság az, h o g y az E g y h á z Isten iránt az ész és szabad akarat meggyőződéses hódolatát kívánja. Ezért műveltette é s karolta föl a keresztény bölcseletet ö s s z e s magasabb iskoláiban. Az e s z e s e g y é n i s é g e t a s z e m é l y meghatározásában kezdettől fogva l é n y e g e s jegyként hangoztatta. Az e g y é n szabadságát az érdem alapjául tekinti. — Lessing ezen mondása: „Szebb az igazság küzdelmes keresése, mint fáradság nélküli birása s férfiasabb magunknak alakitanunk sorsunkat, mint g y á m s á g alatt állani", az Isten kilétét és lelkünk örök boldogságát illető kérdésekben azért nem helyes, mert ezekre a földi tapasztalatok alapján magunk biztos feleletet nem adhatunk s még az isteni kinyilatkoztatást is sokan félre-értették. E téren, rnint láttuk, csak a pápaság van m e g ó v a cso-dás módon a tévedésektől. Rá vagyunk tehát utalva a Krisztus-tól biztosított pápai tekintélyre. — Az apostolok és utódaik, a püspökök és papjaik közreműködését az örök üdvösség mun-kálásában Krisztus rendelte el. Az mindig a kegyelmek adójától függ, h o g y kikkel osztja ki kegyelmeit. Az is természetes, hogy Istennek méltó tisztelet jár s ezt a nyilvánosság, a társadalom színejava előtt legméltóbban azok végezhetik, kik abban g y a -korlottak. A magánistentiszteletre mindenkinek van elég módja.
Csak nem kell farizeuskodni, mintha bizony épen azok, kiknek terhes a papi közbenjárás, n a g y o n törnék magukat a magán-ájtatosságokban.
I
' fe H