Információ-feldolgozás

Wo

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ,

A szabad idő növekedése fokozott kö—

vetelményeket támaszt a kulturális intéz—

ményekkel szemben. Egy moszkvai gyár—

ban végzett vizsgálat tapasztalatai meg—

mutatták, hogy a rövidített munkahétre

való áttérés után a dolgozók mozilátoga-

tásra 30 százalékkal, televíziónézésre 20 százalékkal, sportra 18 százalékkal, olva—

sásra (újság nélkül) 23 százalékkal, társa- dalmi munkára 10 százalékkal több időt

fordítottak. Krasznojarszkban az új mun—

kaidő bevezetése után a könyvtárak köl—

cSönzése 30—40 százalékkal emelkedett.

Felmerül a kérdés, ki lehet—e "előre szá-

mítani, hogy a lakosság egyes csoportjai.

mennyi időt fognak önképzésre fordítani?

Ennek megállapításához olyan empírikus

normatívák meghatározása szükséges, me—

lyek az adott viszonyokon nyugszanak. Az önképzésre fordított idő növekedése a sza—

bad idő összmennyiségének változásától

függ. Adott szabadidőalap esetén az empí—

rikus norma kiszámítási sémája a követ-

kező. Tételezzük fel, hogy a dolgozó sza-

bad ideje (:c) heti 30000 percről 33000 percre nő, az önképzésre fordított idő (y)

pedig 15000 percről 16000 percre. Ebben

az esetben

1000 1

Ay

Aaa 3000— 3

Határértékben ez nem más, mint 3; : f(x) függvény deriváltja, vagyis P(x). —

Adott esetben azonban nem az abszolút növekedés

viszonya, vagyis:

Példánkba behelyettesítve:

1 000 3 000 2

15 000 ' 30 000 3

[Ez tehát azt jelenti, hogy a sZabad idő

10 százalékos növekedése esetén az önkép—

zésre fordított idő 6 százalékkal nő. Ez

természetesen csak abban a csoportban ér- vényes, mely 30000 percből indult ki.

Más csoportokban a függvény növekedésé—

nek jellege megváltozik.

Ennek a módszernek gyakorlati jelentő- sége abban rejlik, hogy az adott egyenlet segítségével meg lehet határozni, adott

szabadidőalap esetén az önképzésre fordí-

tott idő normatívája hogyan alakul. A szabadidőalapot az időalap differenciált mérlege alapján kell megállapítani.

(Ism.: Szelényi Iván)

GÉP! ADATFELDOLGOZÁS

m FOR MÁCIÓ —— FELDOLGOZÁS

(Information processing), Paris, 1960.

UNESCO 520 p.

'A könyv a Párizsban 1959. június 15—20

között megtartott első Nemzetközi Infor—

máció—feldolgozási Konferencia teljes anyagát tartalmazza. Az UNESCO által szervezett konferencia 11 teljes ülésén és 12 symposionján 37 ország kb. 2000 kül—

dötte vett részt. A tárgyalt témakörök a

következők:

Digitális számítási módszerek;

Közös számológép—nyelv;

A nyelvi fordítás automatizálása;

Jelfelismerés és gépi .,tanulás";

A számológépek logikai tervezése;

A jövő számOlógépei;

Az analóg és a digitális számítás viszo—

nya.

A Számítási módszerek megvitatása kancsán a hozzászólók többnyire általuk kidolgozott numerikus megoldásokat is- mertettek. A többi között differenciál—

egyenletek számológépen alkalmazott

transzcendens függ-

approximációját, egy

matrix jellemző polinomjának pontos meghatározását, logaritmikus programoe kat mutattak be. E téma keretében külön symposion foglalkozott a lineáris progra—

mozás kérdésével, ami tulajdonképpen a matematikai tervezés-elmélet egyik ago zata. A mi korunkban két új lineáris

probléma jelent meg. Az egyik a "szűk

keresztmetszet" problémája: 71 embert n

munkára helyezünk el úgy, hogy a leg—

gyengébb ember (munkájához viszonyit—

va) a lehető legerősebb legyen. A másik a Csebüsev—féle approximáció problémája,

amelynél a feladat: egy adott függvény megközelítése más függvények lineáris kombinációja által úgy, hogy a legna- gyob eltérés a lehető legkisebb legyen.

Ezeknek a feladatoknak a megoldásán kívül a lineáris programozási szakem—

berek új módszereket keresnek a klasz- szikus szimplex módszer helyettesítésére speciális vagy nagyszabású problémák

esetén, amelyeknél a szimplex módszer megoldási módjait,

vények racionális

érdekel, hanem a két érték ' * L;

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

787

túlságosan lassú. E kérdéskomplexumba tartozik a szállítási probléma is, amelyre -——angol és amerikai szakemberek közlése szerint —— eredményes gépi megoldást dolgoztak ki. Ennél azonban nehézséget okoz az a tény, hogy például azt a fel-

adatot, amelyben 64 keletkezési és 64 rendeltetési hely szerepel, 128 sorból és

4096 oszlopból álló matrix fejezi ki; ez pedig meghaladja a legtöbb számológép tároló kapacitását. Az eljárás azonban ésszerűvé válik, ha csak az alapmatrix

inverze kerül tárolásra, valamint ha ki—

használjuk azt a tényt, hogy a matrix

* összes eleme 0, 4—1 vagy —1, tehát egy hármas számrendszer valamely jegye.

Ekkor mindegyik elem két bittel repre—

zentálható; a Pegasus számológépben egy 8 szavas blokkban 128 matrix—elem

tárolható. * '

A másik, bennünket különösen érdeklő

kérdés a programozási nyelvek kidolgo—

zása. Az un. ,,közös matematikai nyelv"

iránti követelmények a következők:

a) az új nyelv a lehető legnagyobb mértékben közelítse meg a szabványos matematikai jelölési rendszert, és némi magyarázat után olvasható legyen;

b) fel lehessen használni számítási fo—

lyamatok közleményekben történő ismer—

tetésénél,

c) gépi úton át lehessen alakítani gépi programmá.

Eddig több próbálkozás történt e téren;

ezek eredményeként született meg a

FORTRAN és a MATH—MATIC, majd

az ALGOL algoritmikus nyelv. Ennek további tökéletesítése a következő évek—

ben a szakemberek elsődleges céljai közé tartozik.

A Szovjet Tudományos Akadémia szá—

mítóközpontjának szakemberei is ered—

ményesen foglalkoznak az automata prog- ramozással. Az un. ,,programozó progra—

mok" megkönnyítik, meggyorsítják és

pontosabbá teszik a számológépek prog—

ramozását.

Az automatikus jelfelismerés problé-

mája — tudományos jelentőségén kivül

—— igen nagy szerepet játszik az adatfel—

dolgozásban is. Lehetővé teszi, hogy a

számítógép közvetítő adathordozók ——

lyukszalag, lyukkártya, mágnesszalag — nélkül, közvetlenül a bizonylatokról ol—

vassa le az adatokat. Egy japán tudós- csoport beszámolt az által-w konstruált un. elektronikus olvasógépről. Ez a be—

rendezés —— amelynek szerkezete a SOLARTRON—cég dióda—matrixos ERA- gépéhez *hasonló -—- 72 írógépen írott nagy— és kisbetűt, számjegyet és egyéb jelet ismer fel. Az egyes betűk mX 11 re—

keszes táblára kerülnek, és a— gép egy

szabványos mintával hasonlítja össze

őket. A gép már működik, angol—japán

gépi fordításnál, alkalmazzák.

A számológépek logikai felépítésével kapcsolatos kérdések megvitatása során is számos érdekes előadás, hozzászólás

hangzott el. Egy holland szakember az

X—l holland elektronikus számológép

adatbeviteli és -kiviteli rendszerét ismer—' tette. A korszerű elektronikus adatfeldol—

gozó rendszerekben rendkívül fontos, hogy az adatbevitel és —kivitel gyorsan és többféle adathordozó közvetítésével tör- ténjék. A számítási sebesség fokozása cél—

jából arra is szükség van, hogy a be- és kimenő egységek az aritmetikai egység—

től függetlenül is tudjanak működni. íly

módon egyszerre több be— és kimenő egy—

ség is működtethető. Az X—l gépnél mindezek a követelmények megvalósultak, ezért a gép rendkívül rugalmasan műkö-

dik.

A francia BULL—cég egyik küldötte a Gamma—60 elektronikus eép logikai fel—

építését ismertette. Ez a berendezés egy—

idejűleg több programot is fel tud dol—

gozni. A gép központi gvorsmemóriája 3 dimenziós, ferritgyűrűs tároló. 1—8

blokkból állhat, ez kb. 4000—32 OOO címet

jelent. Jelenlegi külső egységei a követ- kezők: kártya— és szalaglyukasztók és le—

olvasók, nyomtatóegységek, irógépek, ,,kérdező" billentyűzetek. A mágnesdob

és a mágnesszalag nagyobb hozzáférési idővel, de nagyobb kapacitással is tárol- ja az adatokat. A mágnesszalagos egy—

ségek révén a memóriakapacitás gyakor—

latilag csaknem a végtelenségig fokozha- tó. A francia szakember ismertette a gép utasításrendszerét is.

Egy szovjet tudományos kutatócsoport azokról a módszerekről számolt be, ame—- lyek révén a digitális számológépeken végzett műveletek felgvorsíthatók. Az

egyik módszer: eredményesebb algoritmu—

sok alkalmazása. A számjegyenkénti szor—

zás az összeadás és léptetés művele—

tének ,,átfedésével" vagy a ,,mozgó hul—

lámo " módszerével gyorsítható meg

(a gép egyidejűleg több részszorzatot

ad az eredményhez). Számjegyenkénti osztásnál a szovjet szakértők olyan mód- szert javasolnak, amelynél több hasonló számjegy csoportosan adható hozzá a hányadoshoz. Bizonyos esetben a művelet- végzés meggyorsul, ha a számok tárolása komplemens alakban történik. Ferrit- gyűrűs matrix alkalmazásával meggyor- sítható a léptetés.

Egy symposion a kisméretű számológé—

pekkel foglalkozott. Ezek a berendezések

788

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

olyan intézmények számára alkalmasak, amelyeknek anyagi erőforrásai nagy gép vásárlását nem engedik meg, és nincs is

annyi vagy olyan munkájuk, amely nagy gépen gazdaságosan dolgozható fel. A

kis számológépek építésére való törekvés különösen Európában tapasztalható, ahol a munkaerő viszonylag olcsóbb, a gépek

pedig drágábbak, mint az Amerikai

Egyesült Államokban. így született mega német Zuse Z—22, a holland ZEBRA, a

bécsi Műszaki Főiskola Mailüfterl számo—

lógépe. Ez utóbbi például soros, egycímű gép, 2500 tranzisztorral, 4500 diódával és

2500 ferritgyűrűvel működik. Megemlít—

hetők még az Egyesült Államokban gyár—

tott Bendix G—15, Elliot 402, LGP—30

*számológépek.

Számos hozzászólás foglalkozott azok—

kal az utakkal, amelyeken a számológép—

tervezés és —gyártás a jövőben feltehetően

haladni fog. Az adattárolás egyik újmű és gazdaságos lehetősége a vékony per.—f'"—

malloy mágneses hártya. A Lincoln TX—Z számológépben kísérletképpen már mű- ködik mágneshártyás memória, amely—32 * tizbites szó tárolására képes. Szintén új technika a mikrohullám, valamint; a nyomtatott áramkörű rendszer. Ezek a' módszerek lehetővé teszik a számológép (

* méreteinek csökkentését, a működés meg—

gyorsítását, az üzembiztosebb, megbízha-

tóbb műveletvégzést. ,

Ezeken a kiragadott és vázlatosan érin—

tett kérdéseken kívül az olvasó természe—

tesen még sok olyan kérdéssel találkozik,

amely minden adatfeldolgozási szellemu—

ber érdeklődésére számot tarthat. Ilyen például a hibakeresés és —javítás problé: — mája, az lnformációgyűjtés, -tárolás* és

_visszakeresés stb. * ' '

(Ism.: Máhrer Andrea)

STATISZTIKAI SZEMLE

Megjelenik havonta egyszer

Felelős szerkesztő: Dr. Kenessey Zoltán

Szerkesztőség: Budapest II., Keleti Károly utca 5—7. Telefon: 155—208

Kladóhivatal: Budapest II., Keleti Károly utca Ill/b. Telefon: 358—530 (305. mellék) Kiadja: a Statisztikai Kiadó Vállalat

Felelős kiadó: Garácll László

Előfizethető : a Posta Központi Hirl—aplrodánál (Budapest v., József nádor tér '1.) és bármely pestahlvatalnál

Előfizetési díj: félévre 54,—-— Ft, egy évre 108,—- Ft

Csekkszámlaszám: egyéni 61.272, közületi 61.066 (vagy átutalás az MNB a. sz. íolyószámlüáza) A folyóirat regebbi pélaányal kaphatók:

a Posta Központi Hírlaplroda Ujságboltjában (Budapest V., József Attila utca 3.) Terjeszti : a Magyar Posta

62.1612. Allami Nyomda, Budapest