A városigáz-gyártás alakulása

"A kétlakiak az üzemi rendezvényeken általában nem vesznek részt, mert.—az az autóbusz vagy a vonat menetrend, szerinti közlekedésével nem, vagy csak nehezen egyeztethető össze. A tapasztalatok sze- rint a munkaversenyben való részvételük is általában kisebb mértékű a törzsmun—

kásokénál.

A kétlakiak kulturális érdeklődése ál—

talában igen csekély, annak ellenére, hogy anyagi helyzetük kedvező. A kétlaki dol—

gozók színházba, moziba igen keveset jár—

nak, irodalom iránti igényük kicsi. Évi Szabadságukat rendszerint a mezőgazda- sági nagy munkák időszakában veszik igénybe és erős fizikai munkával töltik, az üdülés lehetőségeivel szinte egyáltalán nem élnek.

*

Borsod—Abaúj—Zemplén megye amellett, hogy az országnak egyik legnagyobb és legjelentősebb ipari megyéje, jelentős mezőgazdasággal is rendelkezik. Az or- szág (19 megyéje közül összes területét tekintve a harmadik, szántóterületét te- kintve a hetedik helyet foglalja el, az egyéni parasztgazdaságok száma pedig meghaladja a szocialista iparban foglal—

koztatottak. számát is. Az egyéni paraszt—

gazdaságoknak mintegy 15 százaléka ket—

tős jövedelemmel rendelkezik.

A termelőszövetkezeti mozgalom fejlő—

dése tekintetében 1959 tavaszán, majd pedig 1960 első két hónapjában Borsod—

Abaúj—Zemplén megyében is jelentős előrehaladás történt. A megye termelő- szövetkezeteinek összes területe 1958. de- cember 31-től 1959. március 31—ig 70 000

kat. holddal, 1959. december 31-től 1960.

február 14—ig pedig közel 130 000 kat. hold—- dal, a tagok száma 1959 tavaszán 10 500, 1960. első két hónapjában pedig közel

18 OOO-rel növekedett. ,A termelőszövetke—

zeti községek száma a megyében az 1959.—

március 81—i 57—ről 1960. február 14—ig 159-reé emelkedett. Borsod—Abaúj-Zemplén megyében a termelőszövetkezetek terüle—

tének gyarapodása nem éri el ugyan az országos átlagot, de így is igen jelentős, mert szántóterületük a' megye szántó-

területének az 1958. december 31-i 8,9 százalékkal szemben 1960. február 14—én 37,1 százalékát tette ki.

1959 tavaszán is, de különösen 1960 első két hónapjában a termelőszövetkezeti községekben a kétlakiak túlnyomó része belépett a termelőszövetkezetekbe. A me- gye tíz termelőszövetkezeti községében

vizsgáltuk meg a kétlaklaknak a termelő-

szövetkezetbe való belépését. A tíz ter- melőszövetkezeti község kettős jövedelmű (kétlaki) gazdaságainak 72,4i százaléka, illetve legalább az egyik családtag föld—

területével együtt belépett a termelőszö- vetkezetbe. A tíz község termelőszövet—

kezeti tagjainak 30,4 százaléka kétlakiak—

ból tevődik össze. Alsószuha termelőszö- vetkezeti községben 5 olyan kétlaki lépett be a termelőszövetkezetbe, akinek 11—17 kat. hold földterülete volt. A tíz község—

ben 37 olyan kétlaki lett termelőszöVet- kezeti tag, akinek 7 kat. ,holdnál nagyobb földterülete volt.

Az itt nyert tapasztalatok szerint a két—

lakiak megnyerése a szövetkezetbe való belépésre türelmes, következetes munkát kiván. Az 1959 tavaszi, de főképpen az 1960. januári, februári tapasztalatok azt is igazolják, hogy a kétlakiak családtag—

jai a termelőszövetkezettől ma már nem idegenkednek, de a termelősz'övetke—

zetbe való belépésük csak a tömeges kol—

lektívizálás, illetve egy—egy község pa- rasztságának együttes szövetkezetbe lé- pése útján oldódik meg.

A városigáz—gyártás alakulása

DR. ORMAI LÁSZLÓNÉ _ Gazdasági életünkben nagyon fontos

szerepe van mind a gyártott gáz, mind pedig a földgáz felhasználásának. Köz- tudomású ugyanis, hogy a gáz sokkal jobb hatásfokkal tüzelhető el, mint pél- dául a szén. Ha tűzhelyben, kályhában vagy egyéb tüzelőberendezésben szenet tü—

zelünk el, a szén kalóriájának aránylag kis részét hasznosítjuk, nagyobb része a kéményen át távozik, vagy a hamuval el—

vész. így például vizmelegítésnél, helyi—

ségek fűtésénél az eltüzelt szén kalória—

tartalmának csak 25—30 százaléka hasz- nosítható, ezzel szemben a gázkészülé—

890

keltheti 80 százalék körüli hatásf§k is el—

érhető.

Különöaen a háztartásokban lehet a

lelhaszaálni, mint bármelyik mánia giafaitát, Erdekes mmm

ezt: G B' Mmhal belga Wés! VW

gázenerg'iát sokkal jobb hatásfokkal gála—tai.

_ , _ 1. tábla

Az egyes energiafajtdk átlagos budafoki: Belgiumbankmsbban ; —

(az elsődleges energiahordozók kalórlaértekének százalékában)

, Am.—.na: A nam—_ '*í ,

, , - Az ipari , Az ipari ,,

Átalakítás ) ma mi ' — *

Energiafajták után! * *

!

hatásfok gu felhasználási m,_ mmm

hatásfoka hmm

—— 425 45,0 _42,5 ; ága,; ,

72,5 65,0 GOA 1;

* 943" 42,5 ian Mi,-t alia;

Folyékony tüzelőanyagok . 9490, GM) 454) 61,L V—_ , izgi

Hóelektromos energia ... 21,4 45,0 80,0 9,6 ' , 17, l

* üzemek saját felhasználása nélkül; a kohógáz a gáznál szerepel, a csepfolyósitott petróleumgázt a folyékony tüzelőanyagok tartalmazzák.

** A gáz és a koksz, valamint a melléktermékek kalóriatartalma

Hazánkban az energiagazdálkodás alap—

ja; a szén. 1958-ban a felhasznált szén kalóriaértéke 88,18 billió volt. Ebből a mennyiségből a gyáripar 71,49 billió kaló- riát (81,1%) használt fel. A felhasznált szén 60,3 százalékát (53,18 billió kalóriát) más energiafajtává — elsősorban villa—

mosenergiává -— alakították át, illetve energiaátalakításra használták fel,

2. tábla A más energiafajtává átalakított,

illetve az energiaátalakitásm felhasznált szén mennyiségének megoszlása 1958-ban A felhasznált; szén

utánna—

Megnevezés mennyisége fáliagglet (billió összes szón kalória) sanda

kában Briketbezés, ahydrálás, mil-

széntermelés ... 6,26 11,8 Fa—,' illetve azénlepúrlás, vá-

rosigáz gyártása ... 7,17 13,5 Generatorgáz fejlesztése 435 8,2 Kőolujflnomibás ... 0,00 0,0 Kazántelepekben ipari gőz

előállítása ... 12, 1 5 2258 Villamosenergia-fejlesztés

(villamoserőművekben) . . 2325 43,7 Önzeaen 5 3, 18 100,0

A városi gáz gyártására felhasznált szén mennyisége kevésnek mondható. Ugyanis mig a fan—, illetve szénlepárlásra és váro—

sigáz—gyártásra 7,17 billió kalóriát hasz-

náltak fel, addig a belkereskedelem 105?

billió kalória szenet hozott fargalbmba.

(É mennyiség nagy részét a lakosság használta fel.) Az átalakításhuz félhásáé nált szénből villamosenergia—termeléare használtak fel a legtöbbet "(4357 %),és jelentős az ipari gőz előállításához fel— , használt mennyiség is (22 ,.8%) '

Tekintettel arra, hogy Magyarország

nak és általában a gázok különböző fái—- táinak nagy jelentőséget kell tulájdoníe tannak A gáz— és villamosenergia—fel—

használást fontosság szemppntiából ösz—

Szahasonlítani nem lehet, mert mindkettő más szerepet tölt be energia-gazdálkodá— * sunkban, de feltétlenül szam előtt kell tartanunk, hogy ott ahol lehet, helyesebb gázenerglát felhasználni, mert előállítása gazdaságosabb, mint a villamnsenergiáé'.

Ezt ígaáalja az, hogy a magyar gázipar több, mint kétszer annyi kalóriát szolgál——

tat, mint a villamosenergiaipar, ugyan-—

akkor a gáz előállítására felhasznált szén csupán kétharmada a ;villamoserömű—

vekben felhasznált szénnek. , Jelenleg 9 gázgyár és egy gázelosztó vállalat (Pécs) működik az országban. A gázgazdálkodás a—városi gázra, a generá- torgázra, a kollégám-3, a tornkgázi'a, a földgázra és a propán—butángázra terjed ki. Városi _gázt a 9 helyi iparba tartozó gázgyár, valamint a Pécsi Gáz— és Koksz—

művek és a Dunai Vasmű Kokszolója' állít elő (a két utóbbi vállalat a szén-—

feldolgozó vegyipar-ba tartozik). Gene—

rátorgázt az ipar minden ágában; kohó- gázt és torokgázt a kohászat üzemeiben állítanak elő.

E cikkben elsősorban a városi gáz ter- melésével és fogyasztásával foglalkozom, de ott ahol szükséges, kitérek az egyéb gázok termelésével és fogyasztásával kapcsolatos kérdésekre is. Foglalkozni kivánok továbbá a csőhálózattal, vala- mint a gáztermeléssel és —fogyasztással kapcsolatos beruházásokkal is.

A VÁROSI GÁZ GYÁRTÁSA

Magyarországon városi

1856—ban állítottak elő. A gáz jelentősége évről évre rohamosan emelkedett, és a gazdasági életben mind nagyobb szere—

pet töltött be. A gyors fejlődést mutatja, hogy Budapesten 1910-ben már 63 millió köbméter városi gázt állítottak elő az 1856. évi 1,7 millió köbméterrel szemben, 1928-ban pedig már több, mint 90 millió köbméter volt a budapesti gázgyárak termelése. Ugyanakkor a vidéki gázgyá—

rak termelése a Budapesten termelt vá- rosi gázhoz viszonyítva eléggé jelentékte—

len mennyiségű: 1928—ban például mind—

össze 7,7 millió köbméter volt.

A budapesti és a vidéki gázgyárak együttes városigáz—termelése az 1930—as évek elején bekövetkezett kisebb vissza—

esés után 1938—ban 1263 millió köbméter- re emelkedett, A következő években 1939—1944) így alakult a termelés: 135,6;

150,8; 151,9; 170,9; 174,6 és 151,0 millió köbméter.

A második világháború után a városi gáz termelése viszonylag hamar megin—

dult. 1945-ben a termelt városi gáz mennyisége ugan csak 58,5 millió köbmé—

ter volt, 1948—ban azonban már megha—

ladta az 1938. évit, és 1951—ben pedig több városi gázt termeltek hazánkban, mint 1943—ban. (A termelt városi gáz mennyi—

sége a felszabadulás előtt 1943—ban volt a legmagasabb. (Lásd a 3. táblát.)

Jóllehet a vidéki gázgárak termelése 1945 után igen jelentősen emelkedett (1958-ban a vidéki gázgyárak közel nyolc—

szor annyit termeltek, mint 1945—ben, illetve négyszer annyit, mint 1949—ben) a vidéki városok gázellátása lényegesen alacsonyabb szinten áll, mint Budapesté:

Budapesten a lakosságnak kb. 35—40 százaléka van gázzal ellátva, a vidéki vá—

gázt először,

rósokban ez az arány 5—25 százalék kö—

zött mozog.

3. tábla A városi gáz termelésének alakulása

(IMS—1958)

Ebből a.

A városi gáz "Várom 533 termelése' gyártása

iparág terme- lése"

Év

az az

millió 1949. millió 1949.

köb- évi köb— évi

méter azáza- méter száza—

lékában lékúban 1945, ... 58,5 38,3 45,3 30,5 1949 ... 152,7 100,0 148,6 100,0 1950 ... 157,3 103,0 151,7 102,1 1951 ... 189,7 1242 180,7 121,6 1952 ... 2353 154,1 223,4 150,3 1953 ... 273,3 l79,0 260,2 l75,1 1954 ... 289,8 189,8 2763 185,9 1955 ... 299,4 196,0 274,2 184,5

1956. . . 329,3 215,6 282,0 189,7

1957. . . 397,9 260,6 286,0 192,4

1958. . . 450,5 293,2 300,5 202,2

* Kilenc városi gázgyár, valamint a Pécsi Gáz- és Kokszművek, és a Dunai Vasmű 1956.

III. negyedévétől működő kokszolójának terme—

lése. (Ez utóbbi termelésének nagy részét a kohó használja fel.)

** A kilenc városi gázgyár termelése.

A gázellátásban a városi gáz mellett a földgáznak is nagy jelentősége van. A földgáz az egyik legértékesebb gázfajta:

metántartalmától függően kalóriája 8—- 10000 között van. Világviszonylatban is jelentős helyet foglal el a gázfajták kö—

zött, évenként több, mint 1400 milliárd köbméter földgázt hasznosítanak hőter—

melésre és vegyi célokra.

A földgáznak tüzelési célokra való mind nagyobb arányú felhasználása álta—

lános jelenség. A Szovjetunió távlati ter—

vei előírják például, hogy az energiahor—

dozók között az olaj és a gáz aránya mi- nél nagyobb mértékben emelkedjék a szén rovására. A hétéves terv szerint a gáztermelés -- elsősorban a földgázter—

melés emelkedése következtében —— mint—

egy ötszörösére emelkedik és eléri az évi 150 milliárd köbmétert. Ennek következ- tében a felhasznált tüzelőanyagok között az olaj és a gáz aránya 31 százalékról 51 százalékra fog emelkedni, a széné pedig 60—ról 43 százalékra csökken.

Ausztriában is nagy jelentősége van a földgáznak. Bécsben például a városigáz—

szükséglet 54,2 százalékát földgázzal fe-

892

dezik; a bécsi elektromos művek—— tüzelöé— _ anyagának 75 százaléka földgáz.x-— _ _

Románia földgázban Európa egyik leg- gazdagabb Éországa, érthető tehát, hogy a háztartások és az ipar egy tekintélyes része fűtési célokra földgázt használ fel.

1956-ban a rendelkezésre álló több, mint 6 milliárd köbméter gázból az ipar mint—

egy 5 milliárd, a háztartások pedig fél- milliárd köbmétert használtak fel.

Az Amerikai Egyesült Államokban a hőüzemeket : folyamatosan állitják át földgáztüzelésre, és egyes források szerint már több, mint 300 milliárd köbméter földgázt használnak fel. Ez a mennyiség az orSzág energiafogyasztásánnk mint?

egy 30 százalékát fedezi. [_

A földgáz fokozottabb felhasználása új ötéves tervünknek is egyik fontos cél—

kitűzése. Hazánkban a Dunántúli kőolaj—

mezőkön (a kőolajjal együtt), valamint az alföldi gázmezőkön kerül felszínre; és egy részét 1954 óta a városi gázhoz keve—

rik Budapesten. 1954 előtt sok földgáz szállt el a levegőbe, csupán Hajdúszo—

boszlón, Nagykanizsán és környékén Volt íöldgáztüzelés. A kutatások fokozatosan

újabb és újabb földgázkészleteket tárnak

fel, s ha ezeket a lakosság rendelkezésére lehet bocsátani jó minőségű, szennyezés- mentes gáz áll majd rendelkezésre. A 'la- kosság gázellátásának ez a módja pedig lényegesen kisebb beruházást igényel, mint új gázgyárak építése. A földgáz segítségé—

vel újabb településeket is be lehetne kap- csolni a gázellátásba (jelenleg a fővároson kívül 11 vidéki városban és kb. 30 köz—

ségben van gázellátás), ami mind a dal- gozók, mind a népgazdaság számára elő- nyös lenne.

A felhasznált földgázzal kevert városi gáz mennyisége 1954-ben 19,8,1958fban pedig 25,1 millió köbméter volt. Azelmúlt években a vidéki városok gázellátás'át is földgázzal javították. Győrben l955-től,

Szombathelyen 1957 óta, ,

ron 1958 óta kevernek földgázt a városi, gázhoz. Szegeden 1959—ben

üzembe földgázbontó berendezést. Son-4 ronban a szénlepárlás útján előállított gáz a jelenlegi szükségletet fedezni tudja, de 1960—tól már csak földgázbekeveréssel fedezhető a szükséglet. Miskolcon ugyan—

ez a helyzet, itt a romániai földgáz fel—

használása jöhet szóba.

eSzékesfehéfVá-g

helyeztek

_ Avárosigáz—gyártás fejlesztésének

akadálya, hogy hazánk-ba _ L

mennyiségben található

gázgyártásra alkalmas kőszén, Ezzel

ben barnaszén -— ha nem iz a kív !;

minőségben —- megfelelő me

áll rendelkezésre. A barnaszén kel—iszod tására már 1920 óta folynak kisérlete A barnaszenek felhasználásának em?

legnagyobb akadálya, hOgy nem j§l lto __—

szolhatók, kokszuk laza, aprószemű Ay "

kísérletek szerint azonban brikettezö el,—;:

járás bevezetésével és a kigázoaításra kerülő barnaszén hamutaztalmának meg——

felelő csökkentésével a barnaszén is fel—

használható városlgáz—gyártás céhaira. _—

A városigáz—gyártáshoz nagyrészt kill—

földi szeneket használtunk fel._

4. tábla A gázszénfelhusználás a varosi gdzgvámkbtm

(1938—1958)

Ebből. ,, A, _ _

Gázszén- * * anem

felhasz- _ _ efel— , *

E nálás hazai külföldi használt v összesen sámán gázszé'n mm

menzán

, százalé—

tonna kában

1938 ... 231 851 22 603 209 248 '9,7

1989 ... 241 986 19 036 222 350 7,9 1940; ... 263 966 4 912 259 054 1,9 1941 ... 266 375 4 099 * 262 270 1,5 1942 ... 275 045 3 271 271 774 ' LE

1948 ... 281 848 3 210 278 638 — _ Lil

1944 ... 241 534 2 054 239 480 03

1945 ... 43 925 31 298 _13 627 * 7153 1946 ... 106 438 62 852 42 580! $$$

1947 ... 156 450 72, 018 84 487 434) 1948; ... 160 634 75 995 84 639 473

1949 ... 181 383 67 376 114 cm;, 311

1950 ... 226 836 _ 51 842 174 994 22,0 1051 ... 274 188; 45 108 229 080 16,5 1962 ... . -. . . 844 497 36 454, 398 043 1016 1953 ... 374 272 62 258 312 016 10,6 1954 ... 415 874 54 758 361 118 1$,2 1965. _,... 438 203 45 682 39?- 681 10,4 1956 ... 414 476 28 827 385 649 ?,!) 1957 ... ; . . . . 440 816 — 440 810 *- 1958 ... 441 640 358 441 282 0.8

GAZFELHASZNALAS

Az utóbbi években Franciaországban;

Hollandiában'fés az Egyesült Királyság—

ban (a legtöbb gázt termelő országokban) a háztartások által felhasznált gáz meny——

nyiség'e az összes gázfelhasználásnak *ál—

talában a felét tette," espedig Franciaor—

szágban 56,6, az Egyesült Királyságban 49,5, Hollandiában 483 százalékát. '

Az európai országok közül a háztartási gázfelhasználás Ausztriában és Rómániá—

ban a legmagasabb (86,4, illetve 68,8 %).

Magyarországon a háztartások gázfel—

használása 1956—ban 47,2 százaléka volt az összes városigáz—felhasználásnak. Ez az arány kedvező, az egy lakosra jutó háztartási gázfelhasználás- azonban azt mutatja, hogy a mennyiség tekintetében nagyon elmaradtunk az európai orszá—

goktól.

.Az egy lakosra jutó

évi háztartási gázfelhasználás 1956—ban

Ország Köbméter

Ausztria ... 67,86 Dánia ... 61,11 Egyesült Királyság ... 179,69 Franciaország ... 56,19 Magyarország ... 12.78 Német Szövetségi Köztársaság ... 52,51

Magyarországon a felhasznált gázoknak több, mint a felét az ipar hasznosítja.

A különböző fontosabb gázokból (földgáz 'és gyártott gáz) az ipar által felhasznált mennyiség 1957—ben a következő volt.

A szocialista ipar gázfelhasználása a különböző gázokból, 1957—ben

A legtöbb földgázt a bányászatban, ge—

nerátorgázt a vas-, acél— és fémgyártás—

ban, városi gázt és lepárlási gázt a vegy—- iparban, torokgázt a Vas-, acél— és fém-

gyártásban, valamint a villamosenergia- iparban használják 'fel.

Az ipar gázfelhasználásában a városi gáz nem képvisel nagy súlyt. Annál na- gyobb a jelentősége a torokgáznak és a generátorgáznak. Az iparban felhasznált összes gáznak ugyanis 52,5 százaléka

torokgáz, 34,6 százaléka generátorgáz 6,6 százaléka földgáz (ennek nagyrészét a kő—

olaj- és földgázfeldolgozó ipar használja fel koromgyártásra és egyéb célra), 4,5 százaléka lepárlási gáz és csak 1,8 száza—

léka városi gáz.

A háztartások fogyasztása Budapesten valamivel magasabb arányú, mint vidé- ken: 1958—ban a vidéki gázgyárak terme—

lésének 44,7, a budapesti gázgyár terme—

lésének pedig 49,1 százaléka került a ház- tartási fogyasztókhoz. Az ipari felhaszná—

lás aránya tehát vidéken magasabb, mint a fővárosban, ami az egy fogyasztóra jutó felhasznált gáz mennyiségében is kifeje—

zésre jut. Ezzel ellentétes képet mutat Gázfajta Millió köbméter azonban az egy lakásra jutó gázfelhasz—

Földgáz ... 380,83 Hálás (rsak a gázzal ellátott teruleteket

Lepárlási gázáz 255,63 véve figyelembe), ebben ugyanis kifeje—

Generátorvárosi gázg 1983,0710439 z_ésre Jut- a gázzal ellátott lakások aránya Torokgáz ... 3005,4a IS- —

* 5. tábla

.A gáz-felhasználás alakulása Budapesten és vidéken

Az egy fogyasztóra jutó , Az egy lakásra jutó

Év gázfelhasználás (köbméter)

_Budapesten, vidéken összesen ;Budapesten vidéken ! összesen—

1949 ... 809 I 651 790 75 21 60

1954 ... 1055 1246 1085 109 64 96

1955 ... 1102 1613 1187 112 85 104

1956 ... 1134 1591 1213 123 92 114

1957 ... ' 1078 1523 1160 123 99 117

1958 ... 1122 1521 1200 134 103 125

Hazánk gázellátási színvonala jelenleg még elmarad a nyugati országok, a szom—

szédos népi demokráciák és különösen a Szovjetunió mögött. Nálunk ez idő szerint '12 városban van gázszolgáltatás, és kb. 30

községet látnak el földgázzal. A buda—

pesti háztartások ellátottsága kb. 40 szá—

zalékos. Ezzel szemben Prága, Pozsony ellátottsága , 60—70 százalékos,

Bécs, Zürich ellátottsága eléri vagy meg—

Brünn, !

!

haladja a 80 százalékot. Moszkváé pedig már 90 százalék fölé emelkedett. "

*A gázfogyasztók száma 1958-ban

273 227 volt és ennek 81 százalékabudaí pesti. 1914—hez viszonyítva a fogyasztók

száma három és félszeresére emelkedett.

(A budapesti fogyasztók száma több, mint kétszeresére, a vidékieké pedig több, mint négyszeresére nőtt;)A fejlődés kű—il lönösen 'a felszabadulás után volt gyors-A*

ütemű IMS-től 1958—ig a felhamálók mint kétazezesére,a

száma megkétszereződött, ugyanezen idő; használt gáz pedig köze;

alatt az értékesített gáz mennyisége több,- emelkedett.

6. tábla A gdzfelhasználók— számának alakulata, law—1958

A városi—— %%?sz Értékesített gáz AWL

ogy z- ' so Nem,

gú" hamm WM m az összes ebből ház- értékeim

Év W fogyasztók összesen tartási gáz az nem:

ebből hás- számának fogyasztók értékesített

összesen tartási százalékú __ mamm-

fogyasztók, ban , , millió köbméter kában

1945 ... 131 611 ' . . * 41,52 35,42 853

1946 . . . . .' ... 148 154 . ' . 91330 72,71 79,6

1947 . . . . . . 156 888, A " . _ 95,80 73,41 76,6

1948 163 311 ' . ; 115,61 79,73 695) , "

1949 ' 165 952 159 689 96,2 127,44 81,37 633

1950 177 304 166 816 94,1; 131,,57 81,29 51531 *

1951 186 506 177 953 DSA; 15825 8738 ügiüaz— ,

1952 195 061' 189 250 97,0 187,21 96,59 51, 6 *

1953 . . . . 204 126 198 247 97,1 212,09 103,59 48: 8— ,

1954 .. ., 213662 207 581 97,2 _ 216,69 106,54 493

1955 . . * 226 106 219 653 97,1 ' 24606 120,72 494 _

1956 . . 287 441 230, 051 * 97,3- ** 265,44 18528 47,% *

1957 . ; . . . . 252 381 245 672 , 9753 *' 26831 139,54 513 1958 ... 265 219 258 127 L' 9738 29226 13S,03 47,2

1945—ben és az ezt követő első években, ipari nagykonyháknál keletkezik és a:

amikor a gáztermelés még sok nehézség- gázkészülékek karbantartásának elhanya— , geli járt a háztartások és a közvilágítás golása okozza.

ellátása volt az elsőrendű szempont. Ké—

sőbb a gáztermelés emelkedett és gon— ' A gázveszteség alakulása 7' táma

dúlni lehetett egyéb szükségletek ki- ' * G m

elégítésére is.— A háztartásokban felhasz— w_

nált gáz azonban 1951-ben még mindig Ev Mer köbméter- az ómen tema 55,5 százaléka volt az összes értékesített ben gázszázatékábam __ * gáznak. Ebben az évben a nagyipar által __ ,

felhasznált gáz aránya _16,9, az általános 1938 _____________ 4184 3.8 célra és a kisipar által felhasznált, gázé ;

pedig zo,9 százalékot tett ki. A fennt—namely" --- 1134 2'5

radó mennyiséget (6,8 %) nagykpnyhák 1949, ... 12 279 sa;

és közvilágítás céljaira használták fel. 1333 113333: 3333 ?;

1958-ig a nagyipar felhasználásának ará- 1952 ... 24 888 —1g,a

nya tOVább emelkedett (295 %% ueyan— 322 ::::::::::::: 2331 fái

akkor az általános célra és a kisipar által 1955 ... 37 596 133

felhasznált gáz viszonylagos mértékben az? """"""" %% Égi %%

csökkent (12,6 %). (Az általános célra és 19532111311112211 19 797 de

:! kisipar által 1958-ban felhasznált gáz

az 1951. évinek 111,6 százaléka.) A nagy— 19534331'. a gázveszteség az előző évi?

kenyhák gázfelhasználása 1958-ban lé— VmSégeknél IÉHYegesenr alacSohyabbx nyegesen magasabb volt, mint 1951—ben: velt, de még mindig jelentős mértékben' ,

1951—ben az ' összes gáznak mintegy 3, csökkenthető Feltétlenül szükség- xpnna" ' 1958—ban kb. 10 százalékát használták hathatós intézkedéseket tenni a '

fel— * * ' ' teség csökkentésére Ha a gázmszteséget

_ . az 1938. évi 33 százalékra csökkentenénk, ez közel akkora megtakarítást jelentene,.

Sok problémát jelent a városigáz-gyár— mint 15 000 háztartás egy évi gázfogyasza tásban a veszteség csökkentése. Veszteség tása. (A 15000 háztartás az 1958. évi ház- elsősorban _ az iparban és a vendéglátó— tartási fewasztóknak 5,8 százaléka.) "

CSÖHALÓZA'I', ÚZEMZAVAROK

Az országban elsőnek épült budapesti gázgyár 1856—ban, üzembehelyezésének

8. tábla A város! gázt szállitó esöhálózat

és csatlakozó vezetékek

évében mintegy 45000 méter csőhálóza— A csatlakozó vezetékek ton keresztül juttatta el a gázt a fogyasz— Év Acgőlggóm ; (

tókhoz. A vezeték hossza 1958—ban már (ezefmé'áer) Száma (843336!)

meghaladta az 1,8 millió métert és a csatlakozó vezetékek hossza is jóval

300 000 métEI' fölött volt. 1933 ... 1350,3 48 599 257,6

Az új csőfektetés 1955—ben volt a leg- 1945 ... 14214 50 618 2489

magasabb (41794 méter): A kovetkezo 1949 ... 1439,o 53 306 274,7

evekben már kevesebb u: vezeteket épx- 1950 ... 1505,2 53 255 3333

. _ _ 1951 ... 1520,4 55 478 ,

tettek. 1956 ban 19696, [1957 ben 23 003, 1952 ________ 15653 57 793 2933

1958—ban pedig 12143 metert. 1953 ... 1609,2 59 973 2983

"_ -- ' 1954 ... 1632,5 61 960 302,7

A csohálózatnak kOZEI ,75 SZáZÉÉlekát 1955 ". ... 1719,1 57 716 312,4

1938, elott fektették le, eppen ezert a 1956 ... 1744,s 60774 320,5'

' ' - — - 1957 ... nem 62 627 330,3

vezetekcserenek Igen nagy JelentÖSÉge 1968 ... 1806,1 — 51 775 ssae

van.

9. tábla A városi gázvezetékek cseréje

; A kicserélt vezeték hossza

Megnevezés 1952. ( 1953. 1954. 1955. ! 1956. ! 1957. 1 1953.

évben (ezer méter)

Budapesten ... 14,9 12,5 11,4 19,3 6,3 ae— 7,4

Vidéken 4,5 ao 9,2 az 7,9 2,5 2,1

összesen m,; I 16,1 20, 2735 ,2 , 9,5

A gázellátás folyamatosságának bizto- sításában igen fontos szerepük van a gáztartóknak A gázgyáraknak 1957 vé—

gén 35 gáztartójuk volt. A budapesti gáz- tartók lényegesen nagyobbak, mint a ví—

dékiek: a budapestiek átlagos befogadó—

képessége 54000 köbméter felett van, ez—

zel szemben a vidékieké nem éri el a 2500 köbmétert sem. A gáztartók együttes ka—

pacitása az utóbbi években nem emelke—

dett jelentősen.

A háztartások és üzemek folyamatos gázellátását időnként üzemzavarok aka—

Az üzemzavarok

dályozzák. Az üzemzavarok nagy része a

csőhálózatnál következik be, éspedig a

csövek elhasználódott állapota miatt.

Ezenkívül a fogyasztókészülékek és gáz—

mérők hibája is számos üzemzavar előidézője. 1958—ban például az összes üzemzavarnak 42,4 százalékát a csőháló—

zat, 37,1 százalékát a fogyasztókészülé—

kek, 20,3 százalékát a gázmérők hibái idézték elő. A termelő berendezésen, a tisztító berendezésen, a tároló és egyéb berendezésen csak ritkán fordult elő üzemzavar.

10. tábla

számának alakulása _ üzemzavarok száma a (az) termelő! tisztító, tároló ' egyéb csőháló-

Év _gázmé- fo_BY,asz- Összesen

zaton rőkőn WWW"

berendezésen lékeken

1955 ... 91 65 10 . . 35 359 75 267 165 491

1956 ... 88 _ 3476 9 477 74 191 33 481 56 224 164 816 1957 ... 38 334 24 207 68 825 31 185 44 655 145 268

1958 ... 67 29 57 949 156 140

Az üzemzavarok száma 1955 óta álta—

lában megközelítőleg azonos szinten van;

1957-ben és 1958-ban azonban 1955-höz

5 , 173 _66188— 31735

képest kisebb csökkenés mutatkozik mind az üzemzavarok összes számánál, ' mind pedig a legtöbb" berendezésnél. *

89'6

BERUHAZAS,

Az ALLOWKUZALLOMANY ALAKULASA A Budapesten épülő új lakásoknak nagy részét már ellátják gázzal, 1958—ban az épülő lakásoknak 42, 3 százalékába be- vezették a gázt

A legnagyobb mértékű beruházás az, elmúlt években a Budapesti Gáz—_— és

Kokszműveknél volt (1957—ben 34 unni—ó, 1958—ban 24 millió forint, az iparág bern—

házásainak hozzáVetőlegesen 70—80 szá- zaléka).

A gázgyáraknál a beruházások mellett

11. tábla

Az átadott és gázzal ellátott lakások száma a kiselejtezés is nagymertékűíveltígy _ ; A a! a gázgyárak kapacitása lényegében alíg , *

$$$; emelkedett, a beruházások révén _,főleg '

Átadott Ebbőlgázm sokszámaaz az elavult és elhasznált 'berendemek

ÉV 133133: ellátva adoasffáagfa cserélődtek ki korszerűbbekre. A' Fővá-*_

százaléká- rosi Gázműveknél például "a kiselejtezés *

ban , 1957-ben elérte a 11,'1958-—ban a 22 millió

... . 5079 ! 313, ,

ÉÉÉÉ ... 1? Égi . , ) 1958—ban az 1957. evinek csak 715/8328—

1967 ... 25 700 8658 335 lékevolt, addig a kiselejtezett állóesz—

* ' [tel .. .. . .. .

1958 """"" 14 293 f 6045 ;; kozok érteke tobb, mmt kétszerese.

12. tábla

A "Városi gáz gyártása" iparág állóeszközállománya (millió forint _

Állóeszkőzök értéke

[bruttó ] nettó

é _

megnevez S 1955. ) 1956. ***1957- ] 1958. § 1955. I 1956. ! 1957. ! 1958.

( évben '

Váruiaúzwártáaaösszesen ... 1088,3 1125,7 1155,1 11693 54325 565,1 56832 57415

(1 k ... ezen sem eses— 987,1 4562 472,4 4733— 4673

ÉÉÉEGÉÉÉÉÉ ... sem sm ám,-1 39,7 20,9 21,8 21,8 223

Miskolci Gázmüvak ... 16,7 17,2, _ 18,0_ 20,3 10,7_, 113 123 m,;

Győri Gázművek _______ 35,7 36,3 37,3 ses 243 23,7 es; em

Szegedi Gázmüvek ... 20,8 20,9 21,2 21,9 6,4 63 64 * B,;

Pécsi Gázmüvek ... 185 19,0 lm 203 SJ 83 es ne Az állóeszközök nettó értéke 1958-ban

alig volt magasabb, mint 1957-ben now/0), és a bruttó érték is csak egé- szen minimálisan emelkedett (101, 3%).

Az egyes állóeszközcsoportok közül az üzemi berendezések és felszerelések ér—

téke 1958—ban 99,2 százaléka volt ez 1957.

évinek. Csökkent a járművek, a termelé—

sen kívüli állóeszközök és a jóléti álló—

eszközök állománya is. Jelentős emelke- dés csak az üzemi ingatlanoknál volt (9,4%), s nőtt még a használatból kivont állóeszközök értéke is.

!

Az elkövetkező évek célkitűzése az, hogy a lakosság mind szélesebb körét lássuk el megfelelő mennyiségű gázzal.

Ha a kialakulóban levő 15 éves gázfej- lesztési programotl vesszük ;figyelembe, kezdetben évenként kb. 15000, a,_ későb-

biek során esetleg 20000 új gázfogyasztót lehetne Budapesten bekapcsolni, és ezzel DVB—ra 80 százalékra lehetne nöűelni a gázzal ellátott háztartások arányát, a, je—

lenlegi kb. 40 százalékkal szemben. így

1961—ig 800 OOO—re, 1975—ig 1 100 Doo-re

—— tehát a jelenlegi négyszeresére ——

emelkedne a városi gázzal ellátottak szá—

ma. Ha emellett elérjük azt, hogy a köz- vetlen földgázfogyasztók száma 100 000—

re, a propán—butángáz—fogyasztőké 150 uno—, re emelkedjék, és kb. 50 000 háztartás—

ban szervezzék meg a biogáz: felhaszná- lást, akkor a vidéki városokban és zárt településű községekben a gázzal ellátott háztartások aránya elérné az SMO ssá—

zalékot.

, ! _Ismertetését lásd a Figyelő 1959. évi 7.. szá—

mában. _

2 A mezőgazdasági hulladék stb. erjeSzté—

sével nyert gáz.

' Második ötéves terviR azonban nem—

csak az ipari úton nyert gáz mennyisé—

gének növelését, hanem az üzemek és a háztartások céljait szolgáló hazai földgáz termelésének az 1958. évi 105 millió köb- méterről —- az utóbbi időben feltárt al—

földi földgázvagyonra támaszkodva ——

l965—ig mintegy 300 millió köbméterre való növelését írja elő. A földgázt első- sorban az Alföld egyes vidékeinek ener- giaellátására használjuk fel.

A városi gázellátás javításának másik forrása a Dunai Vasmű Kokszolójának gáztermelése. A Sztálinvárosból Buda—

pestre érkező gáz 1962-től ——- a csővezeték megépítése után —— jelentősen növeli

majd a fővárosi fogyasztók rendelkezé—

sére álló gáz mennyiségét. Érdemes len—

ne megvizsgálni Székesfehérvár bekap- csolásának lehetőségét ——- egy elágazó vezetékkel — ebbe az épülő gázvezeték—

be; A város belsejében épült gázgyárat ugyanis bővíteni már nem igen lehet, a

gázvezeték építése és az azon történő gázszállítás pedig gazdaságosabb mint új gázgyár építése.

A városi gáz gyártásának fejlesztése terén tehát nagy feladatok állnak előt—

tünk. Az energiaszükséglet emelkedése és az energiaforrások korlátozott volta arra figyelmeztetnek, hogy ennek a népgaz- daságunk szempontjából igen nagy je—

lentőségű, a gazdaságosság szempontjá—

ból igen előnyös energiahordozónak a termelését és felhasználását Iadottsága—

inknak megfelelő mértékben növelnünk kell.

Irodalom

A Budapesti Gázművek száz esztendeje (1856—1956). Budapest. 1956.

Gas in Europe. OEEC. Paris, 1958.

G. H. Marchall: Bilan énérgétigue de la Bel—

gigue 1953. — Annales des Mines de Belgigue.

Bruxelles. 1955.

Szász Frigyes: Gázellátás és —fogyasztás kér—

dései a városgazdálkodásban. Mérnöki Tovább- képző Intézet. Budapest. 1956. (Kézirat)

Figyelő. 1959. évi 7. és 15. sz.

Százéves a svéd Központi Statisztikai Hivatal

KÁRMÁN TAMÁSNÉ

A közelmúltban ünnepelte Európa egyik legrégibb statisztikai hivatala, a svéd Központi Statisztikai Hivatal megalaku—

lásának százéves évfordulóját.

A svéd statisztika hosszú történelmi múltra tekinthet vissza. A hivatalos sta—

tisztika előfutárai már a XVI—XVII.

században megjelentek Svédországban, például a tartományi kormányzók össze- foglaló jelentései, amelyek a XX. század elejéig értékes információkat szolgáltat- tak a tartományok gazdasági és szociális viszonyairól, csirájukban egészen a XVI.

századig visszavezethetők; itt említhető meg a Gusztáv Adolf által 1626—ban beve- zetett mezőgazdasági kataszter is, ami később mezőgazdasági statisztikává bő—

vült, valamint ide sorolhatók az Oxen—

stiema kancellár által 1637—ben rendsze- resített kereskedelmi tájékoztatások stb.

A tulajdonképpeni hivatalos statisz—

tika legrégebbi ága Svédországban a né—

pességi és népmozgalmi statisztika; már 1686-ban anyakönyvek vezetésére köte—

lezték a lelkészeket és 1730—tól kezdve államilag gyűjtötték a népességre vonat- kozó adatokat. Az 1746. évi országgyűlés határozatot hozott egy népességi és nép—

mozgalmi tábla felállításáról. A munká—

latokat 1749—ben kezdték meg az e célból létesített tabella-bizottság (tabellverket) keretében; a bizottság vezetője Pehr Wilhelm Wargentin (1717—1783) neves matematikus és csillagász volt. A tabella-, bizottság által feldolgozott anyag adott először lehetőséget Svédországban a ha—

landóságnak a népesség egésze alapján való tanulmányozására. E táblázat fel- állításával a svéd népességi statisztika több. mint kétszázéves múltra tekint

vissza. .

1749. évben hajtották végre az első népszámlálást Svédországban. Az első el—

gondolások szerint évente kívánták össze—

írni a népességet, ezt a programot azon—

ban hamarosan megváltoztatták s 1752—

től háromévenkénti, 1775-től pedig öt—

évenkénti cenzus tartását határozták el.

1860 és 1930 között az ötös számjeggyel