Csernjavszkij, V.: Termelőkapacitások és állóalapok üzembe helyezésének és kapacitáskihasználásának számbavétele és tervezése

928 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

ahol: L —— a munkaerő-kínálat, 9 —— a _7 _ y , _

munkaerő—kínálat növekedési üteme. G(Y) : 7; (1— fan—*A)

Ha feltételezzük, hogy a nyereség egy

részét megtakarítják és beruházzák, a __ 14-09

béreket és a földjáradékot pedig teljes G(Y) : —1 5 (2. fázis) egészében elfogyasztják, akkor:

dK

——

a;

I" :

x 89 / /

6

ahol: 3 — a megtakarítási hajlandóság.

Mivel a föld állandó:

R ; 25 /7/

A modellt a következő két munkaerő—

kínálat függvény egészíti ki: az első fá—

tzisban

% : w [Sa/

ahol tu -— az a bérszint, amelyen a

munkaerő—kínálat végtelenül rugalmas;

.a második fázisban pedig:

L : N [813]

Az első fázisban a bér adott és a fog—

lalkoztatás a függő változó, a második

fázisban teljes foglalkoztatás van és a bért a modellben szereplő tényezők ha—

tározzák meg. Az első! fázisban L ) N, a másodikban w ) w.

Van tehát nyolc egyenletünk nyolc is- meretlennel (Y, L, N, K, R, W, p, a), az

egyenletrendszert tehát meg lehet olda—

ni. Ha az egyenleteket átírjuk a növe- kedési ütemeknek megfelelően (amelye—

ket G-vel jelölünk), akkor az egyes is- meretlenek növekedési üteme a két fá—

zisban a következő:

y Á

G(g) : s _ -—g (l. fázis)

1 — a 87

Á Jr a!)

G(a) : 80 —f3)í————————g] (2. fázis)

; SU — 6)

Ha az egyenletek megoldásait,-— —t

8

). % (19 . 'Y

és — —t g-nak nevezzük, amely SU — 13)

egyensúlyi nyereséghányad. akkor anye—

reséghányad növekedési üteme:

G(g) : s

1_a (fi—9)

(l. fázis)

GUI) : 8(1 —B)(§—9) (2- fáziS)

Amikor a őrzi), a termelés, a foglal—

koztatás, a bérek és a járadék egyen—

súlyi növekedési üteme:

tehát a termelés növekedése az első fá- zisban egyenesen arányos a műszaki fej—

lődéssel és fordítva arányos a termelés- nek a földdel szembeni elaszticitásával (vagyis a föld nagyságának a terme—

lésre való hatásával), a második fázis—

ban pedig a műszaki fejlődésnek, a né- pesség növekedésének, a termelés fog—

lalkoztatás—elaszticitásának és a terme—

lés tőke—elaszticitásának növekvő függ- vénye.

_ a

G(N) .: —— (l. fázis)

v

öm) : n (2. fázis)

tehát a foglalkoztatás az első fázisban a műszaki fejlődéssel egyenes arány—

ban, a termelés föld—elaszticitásával pe- dig fordított arányban nő, a második fázisban a népesség növekedésével egy—

forma ütemben nő.

G(w) : 0 (l. fázis) ," Á— !)

G(w) : 13;

tehát a bérek az első fázisban nem nő—

nek, a második fázisban növekedésük

a termelés tőke-elaszticitásának és a mű-

szaki fejlődésnek növekvő függvénye, a termelés föld—elaszticitásának és a né—

pesség növekedésének csökkenő függvé-

nye.

(2. fázis)

M Á

G(p) : —— (l. fázis)

?

I'H—ag

1—5

tehát a földjáradék növekedése az első fázisban egyenesen arányos a műszaki

fejlődéssel, fordítva arányos a termelés

föld—elaszticitásával, a második fázisban pedig a műszaki fejlődésnek, a termelés '

foglalkoztatás—elaszticitásának és tőke-

elaszticitásának, valamint a népesség nö—

vekedésének növekvő függvénye.

Minamí ezután bebizonyítja, hogy a tényleges növekedési ütemek a fenti egyensúlyi növekedési ütemek felé tar—

tanak, majd megvizsgálja annak lehe—

tőségét. hogy a népgazdaság az első fá—

Zím) : (2. fázis)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

929

'zisból (a rejtett munkanélküliség sza—

kaszából) a második fázisba (a teljes foglalkoztatás melletti növekedés sza-

kaszába, amikor az életszínvonal emel

kedik) áttérjen. Ennek feltétele, hogy a foglalkoztatás gyorsabban nőjjön, mint

a népesség, vagyis G(L)(G(N), tehát

a fenti képletek alapján:£2(7t/'y.Ez azt

jelenti, hogy a népesség növekedésének

(S.?) meglassítása, a műszaki fejlődés (A) meggyorsulása, valamint a földmegta—

karító műszaki fejlődés, vagyis a terme—

lés föld—elaszticitásának (y) csökkenése

előnyösek az első fázisból a másodikba

való átlépés számára.

(Ism.: Andorka Rudolf)

RJAUZOV, N.:

A NÉPGAZDASÁGBAN BEKÖVETKEZETT STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK

HATÁSÁNAK ELEMZÉSE INDEXEK SEGfTSÉGÉVEL

(Izucsenie vlijanija sztrukturnüh szdvigov v narodnom hozjajsztve sz pomoscs'ju in- dekszov.) — Vesztnik Sztatisztiki. 1964. 9. sz.

43—54. 9.

Szerző cikkében a standardizáláson

alapuló indexek (a változó és változat—

lan állományú, valamint összetételindex—

szek) problematikáját fejti ki. A módszer—

"tanban közismert számítási eljáráson túl, néhány speciális kérdést ismertet és fel-

sorolja az alkalmazási területeket is.

A népgazdaságot jellemző dinamikus

*viszonyszámok között több, valamilyen átlagos szintet mutató minőségi mutató—

szám szerepel. Ezek alakulását az illető

jelenség átlagos alakulásán kívül a meg—

figyelt heterogén sokaság egyes csoport- jai közötti eltolódások, a strukturális változások is befolyásolják. E két hatás elkülönítését oldják meg az említett ín—

-dexek, melyeket szerző egy konkrét tne—

zőgazdasági példán, az átlagos termés—

hozamok alakulásán mutat be.

1. A változó állományú index a vizs—

gált növények együttes átlagtermésének alakulását mutatja:

] __ 23/1111. 23/0730

y Em Eno

Zylnl . Egono

Sul

Zn,,

(ahol y az egyes növények termésátlaga,

% pedig az összvetésterületük, 0, ill. n időszakban).

2. A változatlan állományú index el—

tekint a strukturális változásoktól, s ar-

ról tájékoztat, hogy az együttes átlag—

terrnés alakulásában milyen szerepe volt

10 Statisztikai Szemle

az egyes részterületeken bekövetkezett átlagtermésváltozásoknak.

,, _ 2311 "1

--y Egon].

3. Az összetétel (vagy arányeltolódási) index az előzőnek fordítottja, vagyis a részterületeken bekövetkezett átlagter—

més-változásoktól eltekintve csak a struk—

turális hatást mutatja

§ illeni 2711

I" : _

2. you,, Lno

y

A két hatás együttesen a tényleges át- lagtermés alakulásáról tájékoztat, ennek megfelelően a három index között szor- zatszerű összefüggés áll fenn.

ffi/vő

Problematikus lehet a súlyozás kérdé—

se. Ismeretes, hogy az említett sorozat—

szerú összefüggés csak abban az esetben áll fenn, ha a változatlan állományú és az összetétel—index súlyozása különböző.

(Egyik bázisidőszaki, másik beszámolási időszaki súlyozású.)

Az így elképzelhető két változat közül a szerző a bemutatottat tartja megfele—

lőbbnek, azzal a megokolással, hogy a beszámolási időszak megoszlásával sú—

lyozott változatlan állományú index számlálójának és nevezőjének különb—

sége a vizsgált jelenség (a példában bruttó termés) bázis— és beszámolási időszak közötti változásának struktúra- változás nélküli abszolút mutatószáma:

E 211 "1 — Z 90 "1

Ha viszont a változatlan állományú indexet bázisidőszaki súlyozással számít- juk, e mutatószámnak nincs jelentősége, mivel a bázisidőszakra vonatkozik.

.

L Z/ino—Zyon'n

Szerző felhívja a figyelmet egy, az indexekkel kapcsolatosan az irodalom—

ban előforduló felfogásra, mely vélemé—

nye szerint helytelen. Egyes közgazdá—

szok ugyanis feltételezik azt, hogy a két—

féle súlyozással számított változatlan ál—

lományú indexek hányadosa éppen a struktúraváltozásokat mutatja. Ezzel szemben például a kétféle súlyozású vál—

tozatlan állományú árindex hányadosa egyenlő:

L' Sp

%; __.igí :lmri [' "i v!

273071 27090 p 0 p a