Luther a filozófáról és az egyetemi reform

Luther a lo r l s a egyetemi reform

Horváth Orsolya

A 16. s á adi reformáci eredetileg egyetemi mo galom volt, és ennek a jelleg- nek a alapvonásai a mo galom el rehaladása során is meg r dtek. Té isem a , hogy e a egyetemi mo galom a lo a kritikájáb l n tt ki, a a lényegét tekintve a gondolkodás mikéntjének a kérdése volt a gy jt pontja. Tanulmá- nyom egy t prengés, amely e t a belátást igyeks ik k r ljárni gy, hogy né- hány lo ai re exi t fogalma meg a felvetés kapcsán. A megk el tés tehát lényegét tekintve nem es met rténeti.

Soha a egyetemek t rténetében nem volt még példa arra, hogy a tanul - s obák és el ad termek ilyen k vetlen l és ekkora er vel mo gatták és vál- to tatták volna meg a világot. A egyetem Lutherre van utalva, ha fel akarja mérni legnagys er bb lehet ségeit” rja Ebeling Luther gondolkodását f r- kés ve, véleményem s erint nem titkolt lelkesedéssel.¹

Es erint a egyetem lehet ségei odáig ny lnak, hogy képes a világot akár sarkaib l is kiforgatni. Ebeling e t a lehet séget nagys er nek látja, ám r gt n, gondolatmenet nk elején érdemes megfontolni, hogy a s ban forg lehet ség- nek két arca van. A egyik arc, amelyr l Ebeling is bes él, von és lelkes t : a egyetem, ami valamilyen értelemben még a mai napig is a s ellem helye, hatni tud a világra. Nem res fecsegéssel telet lt tt ép let, nem impotens inté mény, hanem társadalomformál er t hordo magában, olyan s ellemi er t, amely rá tud mutatni a iga ságtalanságokra, amely s t tud emelni nemes es mék világbéli megval sulásáért, és amely ennek érdekében mo g s tani is képes.

Nem is kell a 16. s á adig viss ané n nk, hogy e t lássuk, kisebb méretekben ugyan, de e a potencia megmutatko ik a 20. s á ad eur pai forradalmaiban is.

A másik arc éppen a ért villan el , mert a eddigiek értelmében, ha a egyetem- nek társadalomformál lehet sége van, akkor e a t jelenti: hatalommal b r. Ha pedig a egyetem hatalom, még ha potenciális is, akkor a s ellemmel val vis - s aélés lehet ségeit is magában rejti. Meglehet, hogy ennek a hatalommal val viss aélésnek a legmélyebb formája éppen a k ny a világ iránt, pontosabban a k ny a világban ajl események iránt. Mindenesetre a egyetemben rejl er éppannyira elt ltheti a embert lelkesedéssel, mint aggodalommal. Talán a k vetke re exi k a egyetem felel sségér l val gondolkodásho is ho á- járulhatnak a adott kereteken bel l.

1 Ebeling, 1997, p. 10.

A reformáci tehát eredetileg egyetemi meg j tási mo galom volt. Luther s ámára mindvégig a egyetemi tanári hivatástudat volt a motivál er , ami a - tán a reformáci s mo galmat is létre tudta h vni. Meglátásom s erint e olyan- fajta elk tele ettséget jelenthetett s ámára, ami lehet vé tette a tekintélyekt l val f ggetlenséget is. Legalábbis abban a értelemben, hogy a egyetemi ku- tatás menetét és eredményeit a tárgy, nem pedig a támogat s emély határo ta meg.² A reformáci s mo galom rés esei is el s r egyetemi reformként élték meg a t rténteket.

Amikor Luther tan tani ke dett, Wittenberg egy jelentéktelen egyetem volt a nagy m lt Bécshe , Heidelberghe , Erfurtho stb. képest. Meglep m don Luthert k tele ték arra, hogy egyetemi oktat legyen.³ Ahogyan a tán egye- temi pályája elindult, e el párhu amosan a hallgat k léts áma ugráss er en megn tt a egyetemen, ahogyan arr l Luther levelei is tan skodnak 1519 20- b l. Spalatin feljegy ése s erint, aki a fejedelem megb ottja volt, Melanch- ton g r g tárgy el adását 1518-ban 400-an látogatták, 1520-ban pedig már 5 600-an.⁴ 1519. május 22-én rja Luther Spalatinnak: Diákok nagy t mege nlik ide, ráadásul a legjelesebbek. ... Városunk alig tudja mind j ket be- fogadni a lakás nség miatt”.⁵ Olyannyira megindul a n vekedés, hogy 1520-ra Wittenberg már majd mindegyik német egyetemet t ls árnyalja.⁶

Ahho , hogy Wittenberg ilyen jelent s egyetemmé n je ki magát, és hogy ilyen példátlan gyorsasággal váljon néps er vé a hallgat ság k rében, csupán egyetlen es k állt rendelke ésre: a s . Nem annyira s erve eti átalakulásr l volt s , hanem a tananyag jragondolásár l, radikális reformjár l. Pontosabban olyan egyetemi meg julásr l, amely a tananyag tekintetében nem is reformot hajtott vég- re, hanem radikálisan s ak tott (Luther gy keres kis aggatásr l bes él) a bevett gyakorlattal, és a s okásosho képest valami egés en jat emelt be a oktatásba.

2 V . Kérve kérlek benneteket, a b rálatban senki ne utáno on engem. n a ért mondom meg e eket, mert a fájdalom kénys er t rá és k telességemnek engedelmeskedem gy. A jelenkorra val alkalma ás rendk v l sokat seg t a igék megértésénél. De egys ersmind a ért is tes em e t, mert apostoli megb atásomnál fogva egyetemi nyil- vános tans éket t lt k be. K telességem, hogy megmondjam, milyen helytelenségeket látok, még a feljebbval knál is”. Virág, 1991, p. 81.

3 Luther, 1914, p. 270.: n pedig, Márton Doktor, arra h vattattam és kénys er ttettem, hogy doktorrá legyek tulajdon akaratom nélk l tis tára engedelmességb l el kellett hát vállalnom a doktori tis tet, és a én drága, kedves S ent rásomra felesk dn m és meg- fogadnom, hogy h ségesen és iga án a s erint prédikálok és tan tok”.

4 Ebeling, 1997, p. 11.

5 LVM 7, p. 149 150. (179. s .) WA.B 1, p. 404 405.

6 Ebeling, 1997, p. 11.

Minde t jelent s rés ben gy érte el, hogy viss any lt a (kés ) skolas tika el t- ti hagyományho .

gy r err l Luther Johannes Langho inté ett levelében 1517 tavas án: A mi teol giánk és S ent goston nagys er en halad el re és Isten seg tségével uralkodik a mi egyetem nk n. Aristotelés lassankint let nik, halad hamarosan bek vetke végs bukása felé. A s entenciákr l tartott el adások s erfelett undort keltenek, és senki sem s ám that hallgat ságra, ha nem e t a teol giát adja el , ti. a S ent rásét vagy S ent gostonét vagy más tekintélyes egyhá i tud sét”.⁷

A eredmény megd bbent : a egyetemb l kiindulva soha ilyen átfog tár- sadalmi/politikai átalakulás nem t rtént. Mik ben nem feledhetj k el, hogy a csatatér csupán egyetlen tudáster letre korláto dott, a teol giára ám egye- l re nyitva kell hagynunk a t a kérdést, hogy mit is jelent pontosan a teol gia a 16. s á ad elején.

Minde en eseményekre vonatko an fogalma ok meg néhány lo ai re- exi t a alábbiakban.⁸

A egés reform, ahogyan korábban megfogalma tuk, a lo a kritikájá- b l, illetve a lo áho val kritikai vis onyb l n tt ki. Csakhogy a 16. s á- ad elején vagyunk, gy k l n sképpen tis tá nunk kell a t, hogy mit érts nk

lo a alatt, illetve hogy mi ellen lép fel Luther, amikor a t mondjuk, hogy er teljes kritikával illeti a lo át.

Né nk meg egy konkrét példát, amelyb l kiindulva a lutheri kritika alap- vet vonásai megraj olhat k. A példa termés etesen teol giai, exegetikai.

Luther gondolkodásának alakulása a 1517, a a a reformáci átt rése⁹ el tti években nyomon k vethet , ugyanis elérhet k a ok a el adások, amelyeket Luther e ekben a években tart a egyetemen. E ek a el adások mind exege- tikai, Biblia-magyará ati el adások, els sorban a Zsoltárokr l, a Galata-levél- r l, a R mai levélr l és a Zsid kho rt levélr l. A k vetke rés let a R mai levélr l tartott el adássoro atb l val , amelyet Luther 1515/16-ban tartott. A vonatko rés a R mai levélb l a 5. feje et 13. verse,¹⁰ a kérdés pedig gy hang ik: Mi is akkor a eredend b n? Luther a k vetke ket rja:

7 LVM 7, p. 62. (1517. 05. 18. 41. s .) WA.B 1, p. 98 99.

8 A wittenbergi egyetem t rténetér l a 16. s á ad els felében lásd: Itt és, 2014.

9 A 16. s á adi reformáci termés etesen nem 1517. okt ber 31-én ke d d tt, hanem a e t k vetlen l megel években formál dtak ki alapvet belátásai Luther egyetemi el adásai során. E ért 1517-r l a reformáci átt réseként, ti. ny lt térre lépéseként be- s élek.

10 Mert a t rvényig is volt b n a világban, bár a b n nem r hat fel, ha nincs t rvény.”

(R F 2014)

1. A s o sta teol gusok apr l kos fogalommeghat ro sa s erint a ereden- d iga ságosságt l val megfos tottság vagy annak hiánya. Vélemény k s erint a iga ságosság csak s ubjekt v m don van meg a akaratban, tehát a ellenke je: a iga ságosságt l val megfos tottság is. Mivel a logika s a meta ika s erint a min s g kateg ri ja al esik.

2. A apostol s erint a onban és a J us Kris tusban val j mbor rtel- me s s erint nemcsak a min ségt l val megfos tottság a akaratban, ráadásul nemcsak a fényt l val megfos tottság a értelemben és nem is csak a erényt l val megfos tottság a emléke etben, hanem egyáltalán mind a test, mind a lélek és a egés bels és k ls ember valamennyi képességének a iga állapotát l és erejét l val megfos tottsága. ...

Tehát éppen gy van, ahogyan a régi s ent atyák helyesen mondták: A eredend b n maga a gy anyag, a test t rv nye, a tagok t rv nye, a em- beri term s et gyenges ge, sarnok, eredend betegs g. ... Sehol nem találtam a eredend b nnek olyan világos magyará atát, mint Gerhardt Groot Boldog ember c m érteke ésében, ahol nem gy bes él mint egy meggondolatlan lo fus, hanem mint egy j an teol gus ¹¹

Egyik oldalon áll tehát a s o sta teol gusok apr lékos fogalommeghatáro- ása a logika és a meta ika s abályai s erint, a másik oldalon pedig a jámbor értelme és Jé us Kris tusban. A el bbit végs soron Luther meggondolatlan

lo ának tartja, a ut bbit j an teol giának.

Önmagában ebb l a gondolatmenetb l és fogalomhas nálatb l is kit nik a onban, hogy Luther nem a lo át áll tja s embe a teol giával és megfor- d tva. Hanem kétfajta gondolkodási m d k d itt egymással, és a lo a és a teol gia kifeje ések ugyana on a oldalon is állhatnak, a a vált fogalmai is lehetnek egymásnak ahogy itt is láttuk. His en Luther a t rja, hogy a s o s- ta teol gus gyakorlatilag ugyana on gondolkodási m dban gyakorolja magát, mint a meggondolatlan lo fus, mindketten a Luther által elvetend gondol- kodás képvisel i akkor is, ha a s o sta teol gus a által válik s o stává, hogy a meggondolatlan lo fusho ny l viss a. A val di k l nbség és gy fes lt- ség tehát nem a teol gia és a lo a k tt h dik, hanem a lutheri s - has nálattal élve j anság és a meggondolatlanság k tt. A meggondolatlan

lo a mellett lehetséges j an lo a is,¹² ahogyan a j an teol gia mellett

11 Luther, 1955, p. 251 252. WA 56, p. 312 313. (Kiemelések H. O.) A latin eredetib l a k vetke magyar s veg felhas nálásával ford totta H. O.: Luther, é. n., p. 192 193.

12 Hogy Luther elkép elhet nek tartja, hogy lehetséges j an lo a” is, nem der l ki a itt idé ett rés letb l. E a áll tás korántsem ké enfekv , his en els ráné ésre gy t nik, hogy ellene mond annak a lutheri belátásnak, hogy

lehetséges meggondolatlan teol gia is, és a iga i ellentét e két t pus gondol- kodás k t áll fenn. Hogy mit jelent a egyik, és mit a másik gondolkodásm d, arra a k vetke kben igyeks nk válas t adni.

A két gondolkodásm d k tti k l nbséget talán j l repre entálja a imén- ti idé etben megjelen két kulcskifeje és: a eredend b n mint min ség a egyik oldalon, és mint betegség a másikon. Van valami k l n s abban, hogy a eredend b nt Luther s erint a meggondolatlanság jelen ti meg min ség- ként, m g a eredend b nr l a j an gondolkodás bes él betegségként. A els megk el tés spekulat v, a ut bbi ellenben a emberre a maga konkrétságában tekint, k elebbr l a ember megváltásra s orultságában. A a a j anság, ma- radva Luther s has nálatánál, éppen nem eltekint a embert l a maga esetle- gességében és végességében, hanem a gondolkodás k éppontjába áll tja. Ha pedig a gondolkodás eltekint a k s k d embert l, és csupán fogalmi s inten spekulál oly dolgokr l, melyek a eleven embert a lehet legk elebbr l érin- tik, akkor hiába a fogalmak tets et s, kis ám that -s ilárd rends ere, a nem más, mint balgaság.

Ennyib l is láts ik továbbgondolva a korábbi megállap tásunkat , hogy Luther és Wittenberg esetében nem valamiféle dogmati musr l van s , hogy tudniillik a hitbéli meggy dést hogyan vigy k be a egyetemre, a a nem mintegy világné eti váltásr l, vagy pus ta tananyag-speciali áci r l.

Sokkal inkább egy radikális fordulatr l a megk el tésben, a a abban a gon- dolkodásm dban, ami meghatáro a a egyetemi oktatást. K l n s egymás- rautaltságot gyelhet nk meg: a bibliai exegé is k éppontba emelésének a egyetemen a ember konkrétságát alapul vev gondolkodásm d ágya meg. s

a (meggondolatlan) lo ára alapo teol gia maga is meggondolatlan, m g a j an teol gia nem alapo lo ára, hanem egyed l a S ent rásra. E ért a k vetke kben idé ek néhány helyet bár majdnem két évti eddel kés bbr l ahho képest, ahol most mi id nk a gondolkodásban , ahol Luther elismer leg s l a lo ár l. A idé etek mind a As tali bes lget sek gy jteményéb l val k.

Cicero magasan fel lm lja Aristotelést b lcselet és tan tás tekintetében. Ugyanis Cicero a lo a leg nomabb és legjobb kérdéseit tárgyalta, gymint: egy isten van-e?

Mi volna Isten? Vajon vége -e emberi foglalatosságokat is, vagy sem? Vajon r k-e benne a lelkier ? s gy tovább. Iga ugyan, hogy Aristotelés gyes és fortélyos dialec- ticus volt, aki a methodust, egyéb helyénval dolgokkal egy tt, f lvette a tan tásába, de magukat a dolgokat és a iga i lényeget nem tan totta, ellentétben Cicer val. Aki helyesen alkotott b lcseletet akar tanulni, olvassa Cicer t.” (LVM 8, p. 288. WA.TR 2, p. 456 457. 2412b. Márton Lás l ford.) Vagy egy másik idé et ebb l a gy jteményb l, ahol Luther méltatja egy lo fus gondolatát: Epiktétos, a b lcs g r g pogány igen helyesen mondta: »S envedd el és engedd el «” (LVM 8, p. 663. WA.TR 5, p. 441. 6018.

Márton Lás l ford.) Luthernél s ámos helyet találunk a As tali bes lget seken k v l is, ahol po it van bes él a lo ár l.

pers e ford tva is iga : Luther a Bibliáb l mer ti a t a felismerést, hogy s k- ség van a megk el tés radikális váltására. A wittenbergi diákok a 16. s á ad elején konkrét elevenség kben s l ttattak meg a katedrár l, e el a megs - l tottsággal nem tudta felvenni a versenyt a kés skolas tika. gy látom, hogy e en a háttéren is fontos lenne a n. keres tény egyetemek” mibenlétének a

jragondolása.¹³

Mi most termés etesen nem a on a ton k vetj k tovább Luthert, hogy mit is ért pontosan a eredend b n fogalma alatt, hanem a s ban forg két gondolkodásm d k tti k l nbséget f rkéss k tovább. Ehhe ugyancsak a R mai levél kommentárjáb l ves nk s em gyre egy k vetke rés letet, a 8.

feje et 19. verséhe f tt magyará atot:¹⁴

Másképpen elmélkedik és gondolkodik a apostol a dolgokr l, mint a lo fusok és a meta ikusok. Mert a lo fusok ki ár lag a dolgok jelenlegi állapotába mélyednek el, hogy a tán csakis a ok mibenlétér l és min ségér l spekuláljanak. A apostol e el s emben elford tja a te- kintet nket a dolgok jelenlegi állapotár l, a lényeg kr l és járulékos tu- lajdonságaikr l, és a dolgok elj vend alakja felé ford tja. ... Figyelj csak ide Mennyire mélyen és károsan ragadunk bele a kateg riákba és a min ségekbe, és mennyi ostoba véleménybe gabalyodunk bele a me- ta ikában Mikor fogjuk már f l és látjuk be már végre, hogy mennyi értékes id t pa arolunk el has ontalan tanulmányokra, mik ben pedig a nemesebbeket elhanyagoljuk? ...

gy his em, hogy a al a engedelmességgel vagyok ad sa a rnak, hogy a lo a ellen pereljek, és a S ent rás olvasására bu d tsak. Mert ha valaki más tenné, aki e eket nem látta, vagy megrettenne, vagy nem hinnének neki. n a onban, aki annyi éven át e ekben fárado tam, sok lo fust kitapas taltam és hallottam, látom, hogy e hi és kárho atos tanulmányo ás.

13 Fabiny Tibor megállap tásai a keres tény egyetemr l véleményem s erint e vá lattal harm niában állnak, amikor a keres tény egyetemet eleven, nyitott, hitre orientált k sségként” vibrant, open-minded, faith-oriented community vi ionálja. Témánk s empontjáb l d nt a megállap tása, mis erint: A keres tény egyetemnek képesnek kellene lennie arra, hogy meger s tse: a keres tény egyetem nem valamely ideol giai vagy politikai hatalom nevelési inté ménye”. A Christian university, however, should be able to uphold that it is di erent than an educational institution of an ideological or political power. Fabiny, 2014, p. 196., 198. H. O. ford.

14 Mert a teremtett világ s várogva várja Isten ainak megjelenését.” (R F 2014)

E ért intelek mindannyi tokat, amennyire t lem telik: e eket a tanul- mányokat gyorsan vége étek el, és ne arra t rekedjetek, hogy képvisel- jétek és védelme étek e eket, hanem sokkal inkább arra, hogy ahogyan tanuljuk a gonos tudományokat, gy le is romboljuk ket, és a tévedé- seket megcáfoljuk. gy vess k el a helytelenség ket, hogy saját tsuk el pontosan a oknak a bes édm dját, akikkel kénytelenek vagyunk bes él- getni. Elj tt a ideje, hogy más tanulmányokra s ánjuk oda magunkat, és Jé us Kris tust tanuljuk mint megfes tettet (1Kor 2,2).

Akkor les tek a legjobb lo fusok, a val ság legjobb vi sgál i, ha a apostolt l megtanuljátok gy s emlélni a teremtett világot, mint ami s várog, ny g, vaj dik, vagyis ami undorodik att l, ami, és arra vágyik, amivé majd les , de még nem a . ... ¹⁵

Luther tehát arra tekintettel éle i ki a s ban forg két gondolkodásm d k tti k l nbséget, hogy a jelent totális val sággá emeli-e, a a kimerev tve, gyakorlatilag élettelenné téve tárgyalja-e a léte ket, vagy tekintettel van id i strukt rájukra ami Luthernél a t jelenti, arra, hogy jelenlegi állapotuk átme- neti, his en megváltásra várnak. A két megk el tési m d tehát a id mentén válik ketté: a egyik kimerev ti a léte t, és nincs tekintettel a id i léte ésre, a másik ellenben id i mivoltában tárgyalja a t. A j an, megfontolt megk el - tés, ahogyan Luther le rta a wittenbergi egyetemen átt r gondolkodásm dot, nem feledke ik el arr l, hogy Isten dolgair l ki ár lag a megváltás után hajt és a jelen állapota miatt ny g ember vonatko ásában lehetséges a értelmes bes éd. A a arra a emberre tekintettel, aki várako , s gy a j v re kivet l .

Miután Luther megtes i e t a radikális megk l nb tetést a két t k tt, levonja bel le a praktikumra vonatko k vetke tetéseket is, amelyek termé- s etesen nem kevésbé radikálisak: a id iségr l tudomást nem vev megk e- l tést ki kell vetni a egyetemr l, és helyét át kell adni annak, amely a léte t s várgásában, j v re val kivet lésében tekinti, és gy fájdalmaiban, k s k - déseiben, vágyako ásaiban.

Amikor a onban a gondolkodás m djának e fordulatár l bes él nk, és a t ilyen mértékben tess k a wittenbergi egyetemi reform alapjává, nem feled- ke nk meg a Bibliár l? Arr l a s ent rásr l, amely a kris tush v s ems - géb l né ve életet k vet t és Isten-Kris tus jelenlétét? Pontosabban feltéve a kérdést: Akkor a reform alapja a gondolkodásm d fordulata vagy a Biblia jrafelfede ése? Korábban már s ltunk arr l, hogy a kérdésnek gy, vagylagos formában minden bi onnyal nincs értelme. Mert Luther a itt s ban forg for-

15 WA 56, p. 371. Latin eredetib l ford totta H. O. és Kende y Gábor.

dulatot a gondolkodásban a Bibliáb l mer ti, mik ben a Biblia maga is e en gondolkod i megk el tés s ámára ny lik meg. A kérdésnek, ha mégis van, a k vetke lehet a értelme: Luther, mint tudjuk, annak tapas talatát élte át, hogy a isteni télett l val mély rettegést hogyan oldja fel a kegyelem enete a rásban.¹⁶ Tehát a Biblia a ért válhatott s ámára megeleven t S vá, mert komolyan járt el”¹⁷ a dv sség keresésében, és nem tudott megnyugodni a spekulat v ismeret által k vet tett tudásban. A két oldal tehát, a konkrét embert k éppontba áll t gondolkodás, és a Biblia mint tananyag nem válas that el egymást l. A Biblia nmagában nem ho ott átt rést, hanem csak a al egy tt, ahogyan a Bibliáho vis onyultak. His en a Biblia ahogyan e t Luther saját élettapas talatáb l mer tve tudja egy sajátos megk el tést k ván. Luther és majd társai e t ismerték fel, és e t érvényes tve áll tották a k éppontba a rást. E a megk el tés a al a emberrel s ámol, aki saját dv sségére vonat- ko an kérde a rást l. E nem teoretikus kérdés, hanem eg is tenciális. E a neve k most gy eg is tenciális érdekeltség jut s ho Luther megk -

el tésében. Ebben a értelemben jelentheti ki: sola experientia facit teologum, a a : egyed l a tapas talás tes i a teol gust.¹⁸

16 rdemes Luther 1545-b l val viss aemléke ését felidé n nk err l a tapas talatár l a 1517 k r li id kb l. Itt most a tapas talatra magára koncentrálunk, e ért nem foglal- ko unk a kérdéssel, hogy Luther e fordulata mikorra datálhat pontosan (ehhe lásd Itt és, 2013, p. 369 380). Valami egés en k l n s ég vágyako ás fogott el, hogy Pál apostol R mai levelét megértsem. Ennek a onban akadálya volt. A világért sem s vem vérének hidegsége, hanem egy igehely, mégpedig a 1. rés ben: »mert Isten a maga iga ságát nyilatko tatja ki benne« (R m 1,17). Gy l ltem ugyanis e t a s t: »Isten iga sága«, mivel a ss es tan t s okása és s has nálata s erint a t tanultam, hogy e t lo ai értelemben kell venni mint n. formális vagy akt v iga ságot, mely s erint Isten iga , és amellyel megb nteti a b n s ket és a nem iga akat. n pedig a iga és b n s ket b ntet Istent nem s erettem, s t ellensége voltam neki. Topor-

ékoltam, d h s, fel aklatott lélekkel, és a idé ett ráshelynél k méletlen l viaskodtam Pállal emés t vágy égetett, hogy megtudjam, mit is akar itt S ent Pál. E mindaddig tartott, m g vég l hoss napokon és éjs akákon át tépel dvén Isten kegyelméb l fel - gyeltem a igék ss ef ggésére. Ekkor Isten iga ságát gy ke dtem értelme ni, mint a t a iga ságot, melyben a iga ember Isten ajándéka folytán él, mégpedig hit- b l. Ekkor gy ére tem, mintha teljesen jjás lettem volna . A teljes S ent rás a on nyomban más arcát ford totta felém.” Luther, 2015, p. 12 13. Témánk s empontjá- b l ebben a idé etben t bbek k tt a d nt a , hogy Luther a életfordulata el tt sehogy sem tudott megelégedni a bevett iga ságértelme éssel, és e nélk l hetetlen el feltétele volt annak, hogy a j iga ságértelme és megny lhasson s ámára.

17 Luther, 2015, p. 8.

18 Ebeling, 1997, p. 22.

Nem ker lheti el mindemellett a gyelm nket, hogy Luther a R mai lev l komment rj nak idé ett rés ében hogyan bes él a általa meggondolatlannak neve ett lo ofálásr l-teologi álásr l. A t mondja ugyanis, hogy a gonos tu- dományokat” nem kell elvetni, ami minden bi onnyal a t jelenti, hogy nem kell s ám ni e eket a egyetemr l, hanem gyorsan és hathat san kell megismer- kedni vel k, mégpedig éppen a ért, hogy saját térfel k n gy k le ket, ti.

a on eljárás s erint, melyet e ek alkalma nak. Ennek alapján tehát gy t nik, hogy Luther nemcsak a j an” megk el tést érvényes tené a egyetemen, ha- nem a balgát” is, ám épp a ért, hogy láthat vá váljon a balga” hiábaval sága.

Vagy a is lehet, hogy saját tapas talatai alapján a ért, hogy a balga”, go- nos ” tudományok csak még inkább felkeltsék a vágyat a j an” tudományra.

A legjobb lo fusok, a val ság legjobb vi sgál i” a ok rja Luther, a s has nálattal is láthat vá téve, hogy nem nmagában a lo a a elveten- d , akik a ember id i, véges mivoltáb l kiindulva kutatják a világot. E t a kiindul pontot tehát Luther itt nem csupán a teol gia, hanem egyáltalán a tudo- mányos megk el tés sajátjaként tárgyalja. Ami a ért d nt , mert gy megmu- tatko ik, hogy Luther felfogásában a eleven-konkrét ember kiindul pontjának érvényes tése a kutatásban, ami nála elválas thatatlan a S ent rás k éppontba áll tását l ahogy láttuk , nemhogy nem s l tudománytalanságot, hanem éppen ellenke leg: e a j an tudományosság elhagyhatatlan kritériuma.

A egyetemi reform lényege es erint tehát abban áll, hogy Luther egy jfajta megk el tési m dot honos tott meg, amelynek nem a spekuláci ho , hanem a általa j annak neve ett megk el téshe van k e. E a fajta tudományos- ság a S ent rásban leli meg a alapvetését, ám e a alapvetés mint láttuk j val átfog bb reformot jelent egy korpus k éppontba áll tásánál: a né pont radikális meg j tását. Es erint a egyetem ne elméletek tét nélk li, ám tets et s há a legyen, hanem sokkal inkább olyan hely, ahol a léte a maga konkrétsá- gában áll a k éppontban. Luther e t a megk el tést a S ent rásb l mer ti, és jelent s rés ben ennek volt k s nhet , hogy sokaság nl tt Wittenbergbe, hogy Wittenberg jelent s egyetemmé n tte ki magát, s t hogy végs soron egy egés világot tudott a sarkaib l kiforgatni.

Ennek során Luther val ban élesen b rálja a lo át, de ahogyan igye- ke t nk felmutatni e t a s lo ai-teol giai értelmében tes i. A lo át mint a konkrétho viss alép gondolkodásm dot éppen hogy s orgalma a és élteti. A j an teol gia, a a a S ent ráson alapul teol gia ebben a viss alé- pésben találja meg gy kerét. E ért talán érdemes megkocká tatni a kijelentést, hogy Luther a s mai értelmében véve nagyon is lo fus volt, akár mondhat- nánk a t is: protofenomenol gus.

Irodalomjegy k

Forrás:

Luther, Martin (1883 2009): Werke. Kritische Gesamtausgabe (Weimarer Aus- gabe) 1 73. B hlau, Weimar. (WA)

Luthers Werke 5. Vogelsang, E. (Hg.). Walter de Gruyter, Berlin, 1955.

Luther Márton (1914): A gyvélt csás ári rendelet magyará ata. Pr hle Ká- roly (ford.). In: Luther M rton M vei 6. k tet. Mas nyik Endre (s erk.).

Po sony, 221 271.

Luther V logatott M vei 7.: Levelek. Csepregi Zoltán (s erk.). Luther Kiad , Budapest, 2013. (LVM 7.)

Luther V logatott M vei 8.: As tali bes lget sek. Csepregi Zoltán (s erk.).

Luther Kiad , Budapest, 2014. (LVM 8.)

Virág Jen (1991): Dr. Luther M rton nmag r l. Ordass Lajos Baráti K r, Budapest.

Luther, Martin (2015): Martinus Luther ajánlása latin m vei wittenbergi kiadá- sának els k tetéhe (1545). Csepregi Zoltán (ford.). In: Credo. Evang likus foly irat, 2015/3, 7 14.

Luther Martin (é. n.): P l apostol R mai level nek magyar ata 1515/1516.

Lektorálatlan ford tás németb l, ké iratban, a ford t megjel lése nélk l.

S akirodalom:

Ebeling, Gerhard (1997): Luther. Beve et s a reform tor gondolkod s ba. S i- ta S ilvia (ford.). Magyarors ági Luther S vetség, Budapest.

Fabiny Tibor (2014): The Theological Models or Visions of a Christian Uni- versity A Community of Faith in the Community of Knowledge. In: Sepsi E. Balla P. Csanády M. (ed.): Confessionality and University in the Modern World 20th Anniversary of K roli University. 2013 Yearbook of K roli G sp r University of the Reformed Church in Hungary. KRE L Harmattan, Budapest, 189 198.

Itt és Gábor (2013): Megtért-e Luther 1517 el tt? A toronyélmény” mint re- formáci t rténeti probléma. In: Déri Balá s (s erk.): Conversio. ELTE BTK Vallástudományi K pont, Budapest, 369 380.

Itt és Gábor (2014): A wittenbergi egyetem a 16. s á ad els évti edeiben. In:

T rt nelmi S emle, 2014/3, 423 453.