az Európai Unió új társadalmi kihívásainak
a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011
BEVEZETÉS 2.
az Európai Unió új társadalmi kihívásainak
a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011
Berki Tímea és Boldizsár Ferenc Jelátvitel
Plazma membrán
Sejmag Receptor
Citoplazma
Jel
Chaperone fehérje Extracelluláris tér
Intracelluláris tér
Intracelluláris receptor jelátvitel
Intracelluláris receptorokhoz kötődő ligandok
Kortizol O
HO OH
C O
CH2OH
Retinsav CH3
CH3 CH3 CH3
H3C O
OH C
O OH HO C
I I
I I
O CH2 CH
NH2
Tiroxin
Szteroidreceptor szupercsalád
DNS-kötő domén (≈68 aminosav)
Ligand-kötő domén (≈225-285 aminosav)
553 Ösztrogén receptor
946 Progeszteron receptor
777 Glükokortikoid receptor
408 Tiroid hormon receptor
432 Retinolsav receptor
COOH
NH2 Általános elsődleges szerkezet
Variábilis régió (≈100-500 aminosav) Aminosav
egyezés 0% 42-94% 15-57%
1
1
1
1
1
Glükokortikoid receptor foszforiláció
GR foszforilációs helyek:
• Thr171 – Glükogén szintáz kináz-3 (GSK-3)
• Ser 224 és232 – Ciklin-dependens kinázok (CDK)
• Ser246 – JNK
• Thr547 – p38 - MAPK → GCR gátlás
1 2 3 4
5
Thr 171
Thr 547 Ser
224 Ser 232
Ser 246
Genomikus és nem-genomikus GC hormon hatások
Lassú Közepes Gyors
Transzmembrán ionáram Foszforilációs események
Kálciumszint változások
Plazma membrán
Citoplazma
Glükokortikoid
mGR
cGR Specifikus cGR
függő hatások
Specifikus mGR
függő hatások Nem-specifikus GC hatások
GRE TF
nGRE pGRE
Transzrepreszió Transzaktiváció
Genomikus GC hatások Nem-genomikus GC hatások
IL-2 IkB
STAT
NFkB TCR
MAPK
A hormonokat szerkezetük alapján három csoportba osztjuk
• Peptidek: A legtöbb hormon ebbe a csoportba tartozik, a hormonokat a hipotalamusz, a hipofízis elülső és hátsó
lebenye, a hasnyálmirigy és a mellékpajzsmirigy szekretálja
• Aminok: Aminosavak- tirozin - származékai, a pajzsmirigy és a mellékvese velő szekretálja. A mellékvese velő hormonjait katekolaminoknak nevezzük.
• Szteroidok: Neutrális lipidek, koleszterol származékok, petefészek és a here szekretálja. A szteroidok és a tiroid hormonok lipidoldékonyak (lipofilek).
Primer hormon-szekretáló mirigyek
• Hipofízis: elülső lebenye GH-t szekretál, ami egy a fehérje szintézist és növekedést serkentő protein
• Hipotalamusz
• Tobozmirigy: melatonint szekretál, ami egy módosult
aminosav, a hipotalamuszban termelődik, az alvási ciklust irányítja
További hormon-szekretáló mirigyek
• Nemi szervek (gonádok):
– Petefészek: androgének és progeszteronok – Here: androgének
• Mellékvese:
– A mellékvese velő epinefrint, norepinefrint szekretál, ezek a módosult
aminosavak a „fight-or-flight” mechanizmusban játszanak szerepet, növelik a szívfrekvenciát, vért juttatnak az izmokba, növelik a vércukorszintet
– A mellékvese kéreg glükokortikoidokat (kortizol)-szeteroidok -szekretál. Az izmokra, az immunrendszerre és egyéb szervekre hatva közvetíti a stressz választ, csökkenti a glükóz metabolizmust, növeli fehérjék és zsírok
metabolizmusát, csökkenti a gyulladást és az immunválaszt.
• Pajzsmirigy: kalcitonint (peptid) szekretál, ami a csontokra hat, stimulálja a csontképzést és csökkenti a vér kalcium szintjét; a mellékpajzsmirigy
parathormont termel, amely növeli a vér kalciumszintjét
• Hasnyálmirigy: inzulin, glukagon
További kémiai messengerek
• Citokinek
• Interferonok: proteinek, amik akkor termelődnek, ha a sejteket vírusfertőzés éri. A szomszédos sejtek antivirális
fehérjetermelését serkentik. Ha egyszer aktiválódik, a fehérjék elpusztítják a vírust.
• Prosztaglandinok zsírsavak, amik sokszor úgy viselkednek, mint a hormonok. Testünk legtöbb sejtje termeli őket és a szomszédos sejtekre hatnak.
• Feromonok: olyan kémiai jelek, amelyek inkább szervezetek, mint sejtek között közvetítenek jeleket. Az állatok feromonokat
használnak a territóriumok kijelölésére, leendő társaik
figyelmének felkeltésére és a kommunikációra. A feromonok
szerepét a humán szexuális vonzódásban még nem bizonyították.
A citokinek általános jellemzői
• Alacsony molekulasúlyú (10-40 kDa) glikoproteinek
• Izolált sejtek szekretálják őket génaktiváció eredményeként
• Sejt-sejt interakciót közvetítenek:
– Információ küldés
– Az immunválasz szabályozása
• Hatásmechanizmus jellemzői:
– Tranziens génaktivációt követően termelődnek – Receptoron keresztül idéznek elő jelátvitelt
– Nagy affinitás
– Pikomoláris koncentráció
• Általában helyileg hatnak
Környezeti stimulusok mint jelforrások
• Mikrobiális termékek: virális nukleotidok, bakteriális
lipopoliszaharidok TLR-t stimulálnak, a fehérje antigének T- és B-sejt receptort stimulálnak
• Fizikai stimulus: a fényt érzékelő sejtek a szem retinájában találhatók, a szaganyagok az orr epitéliumának szagló
receptoraihoz kötődnek, a keserű és édes ízek az ízérző receptorokat stimulálják az ízlelő bimbókban
Toll-like receptorok (TLRok)
• Monomer, transzmembrán, nem-katalikus receptorok, amelyek a mikrobák strukturálisan konzervált molekuláit ismerik fel.
• Nevüket egy Drosophilában 1985-ben Christiane Nüsslein- Volhard által azonosított Toll-gén által kódolt fehérjékről kapták. A gén mutációja a Drosophilák szokatlan „furcsa”
megjelenését okozza. A legyeket látva a kutatók annyira meglepődtek, hogy azt kiabálták „Das ist ja toll!”, ami azt jelenti: „Ez nagyszerű!”
TLR fajtái
MyD88 TRIF
TLR3 TLR7
TLR2
PKA TAK1 PKR
p38 JNK
MKK lkB
p50 p65 MyD88
LPS
TLR4
MyD88 MD2 LBP
kettősszálú RNS
TBK1 IKKe
MDA-5 RIG-1
IPS1 TLR9
JAK2
mTOR PI3K CD14