Tovkün, V.: A népesség vándormozgalma számbavételének tökéletesítése

VSTA'I'ISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

tánkénti élettartamokat (épület, gép, köz—

lekedési eszköz stb.) s ezekből harmoni—

kus átlagolással nyertek az állóeszközök összességére vonatkozóan élettartam—mu—

tatókat. Megfelelő amortizációs kulcsok segítségével, a bruttó beruházási adatok—

ból kiindulva igy számolták ki -—- a szer—

zők szerint a hivatalos adatoknál meg- bízhatóbb —— értékcsökkenési leírás—ösz—

szegeket.

Mivel a termelés értékét elemeiből épí-

tették fel, gondot okozott a számítások- nál a lényegesen eltérő minőségű nyers—

anyagok felhasználása. Szerzők ez eset- ben sem a szokásos —- egyszerűbb, de nem eléggé pontos —- módszert válasz—

tották ezek kezelésénél, nem tekintettek el az azonos fajta anyagok felhasználásá—

nál a minőségi különbségektől, egy tétel—

ben vonva azokat össze, hanem a lé-

nyegesen eltérő minőségű azonos fajta anyagokat az aggregálásnál két— vagy többféle anyagnak tekintették.

A számítások eredményeit a gazdag

*táblaanyag részletesen ismerteti. A 15

1271

megfigyelt szektor a következő: mező- és erdőgazdaság; élelmiszer— és mezőgazda—

sági ipar; szilárd ásványi tüzelőanya—

gok és gáz; villamosenergia, folyékony tüzelőanyagok és földgáz; építőanyag,

üveg; vaskohászat bányászattal együtt;

színesfémkohászat bányászattal együtt;

gépipar; vegyipar; textil—, ruházati és bőripar; fa—, papír— és egyéb ipar; építő- ipar; közlekedés és hírközlés; egyéb szol- gáltatások.

A fenti összevont szektorok természe—

tesen részletes mélyreható elemzésekre

nem adtak módot; az elemző részben

szerzők maguk is megjegyzik, hogy sok esetben a szektorokon belüli ágazati arányváltozások nagymértékben befolyá—

solták az egész szektor termelékenysége változásának mértékét. Különösen áll ez a gépiparra és a vegyiparra, melyek igen

sok ágazatot fognak át, s e szektorokon belül számottevő ágazati arányváltozások

mentek végbe 1949 és 1963 között.

(Ism. : Szira Tamás)

DEMOGRÁFIA

TOVKUN, v.:

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA SZÁMBAVÉTELÉNEK TÖKÉLETESTTÉSE

(Szoversensztvovat' ucset migracii naszele-

**nija.) —— Ékonomika Szovetszkoí Ukrainü. 1966.

az. sz. 74—79. 13.

Szerző — az Ukrán Tudományos Aka—

démia Közgazdaságtani Intézete tudomá- nyos munkatársa -- megállapítja, hogy a vándormozgalmi folyamatok tanulmá—

nyozásának hosszú ideig történt elhanya—

golása jelentős kárt okozott mind a de- mográfiai és szociológiai kutatásokban, mind a munkaerő területi tervezésének gyakorlatában. Annál örvendetesebb az utóbbi években bekövetkezett változás, aminek egyik jele az, hogy Moszkva, No—

voszibirszk és Kiev számos tudományos

kutatóintézetében egyre növekvő figyel—

met szentelnek a vándormozgalom prob—

lémáinak. A téma tudományos feldolgo-

zásának megbízhatóságát és minőségét

nagymértékben a statisztikai alapadatok határozzák meg. Ez indokolja azt a tö—

rekvést, hogy tökéletesítsék a vándor—

mozgalmi statisztikai adatgyűjtéseket.

A cikk röviden ismerteti a folyamatos

Szovjetunióban. A számbavétel alapját a

ki— és bejelentőlapok elkülöníthető szel—

vényei képezik. Ilyen ki—, illetve beje—

lentőt a városokban és falvakban egy—

aránt azok töltenek ki, akik az illető helységbe állandó tartózkodásra, továbbá

munkavállalás következtében érkeznek, illetve onnan távoznak, függetlenül a

munka időtartamától és jellegétől (ál—

landó vagy szezonmunka), végül a huza-

mosabb (1,5, illetve 1 hónap) tanulmá—

nyi vagy kiküldetési céllal áttelepülők,

továbbá nevezett személyek családtagjai.

Az összes helyváltoztatásból a fenti mo—

tívumok alapján kiválasztottak képezik a vándormozgalmi kontingenst. A be—, il—

letve kijelentőlapon néhány alapadat ki—

töltése (születés ideje és helye, nem,

nemzetiség, be— és kiutazás helyei, okai,

a ki-, illetve bejelentőlap kitöltésének

időpontja) képezi a további statisztikái

feldolgozás alapját.

Továbbiakban szerző azt vizsgálja,

hogy a vándormozgalmi statisztika érvé—

nyes szervezete és a különböző statiszti—

kai feldolgozások milyen mértékben biz-

tosítják a vándormozgalmi folyamatok helyes és sokoldalú tanulmányozását.

A jelenlegi statisztikai feldolgozások

vándormozgalmi statisztika szervezetét a számos jelenségre adnak számszerű vá—

1272

STATISZTIKAI IRODALMI FIG YELÖW

laszt: a _vándorlások száma különböző területi—közigazgatási egységenként ne- mek és korcsoportok szerinti bontásban, továbbá attól függően, hogy városi vagy

falusi jellegű településből, vagy milyen

településbe történt a vándorlás stb.

A statisztikai feldolgozások azonban

számos további jelenségre nem terjednek ki. Ezek egy — kisebb —— része olyan jel—

legű, ami a rendelkezésre álló statisztikai alapdokumentációból különösebb nehéz--

ség nélkül megállapítható (például a

vándorlók nemzetiségére, születési he—

lyére, az előző tartózkodási helyükön töl-

tött időtartamra vonatkozó adatok). Az igények másik —— jelentősebb — része

nem elégíthető ki ilyen egyszerűen. Ösz-

szetett jelenségek esetében, melyek a kér—

désekre adott válaszokkal nem tárhatók

fel egyértelműen, az okok tisztázása cél-

jából speciális programmal végrehaj—

tandó reprezentatív adatfelvételre van szükség. Ilyen jellegű probléma a ván-

dorlás okainak tisztázása. Más jelensé- gek vizsgálata viszont csupán a jelenlégi

adatközlési kör kibővítését teszi szüksé- gessé. Ez elsősorban a munkaerő isko—

lai végzettség és szakképzettség sze-

rinti összetételének vizsgálatánál merül fel, ugyanis ilyen vonatkozású kérdés a kitöltendő bejelentőlapon egyáltalán nem szerepel.

Foglalkozik a cikk a vándormozgalmi

statisztika adatainak pontosságával, meg—

bízhatóságával. Szerző rámutat arra, hogy a Vándormozgalmi folyamatok tanulmá—

nyozásának fontos forrásai lehetnek a népszámlálás anyagai. A legutóbbi, az 1959. évben végrehajtott népszámlálás azonban semmi támpontot nem adott e téren, minthogy — szerző véleménye sze—

rint teljesen alaptalanul — a népszám—

lálás programjából töröltek minden

olyan kérdést, amely a vándorlásra vo—

natkozik. Ez többek között a folyamatos vándormozgalmi adatok pontosságának ellenőrzését is hátrányosan befolyásolja.

(Iain: Fóti Istvánné)

val/Eolkov, a. —- BOZSIKOV, P.:

A 3 ÉVEN ALULI FALUS! GYERMEKEK FIZIKAI FEJLÖDÉSÉNEK REPREZENTATIV

VlZSGÁLATA

(Reprezentativno proucsvane na fizicseszkoto razvitie na decata do trigodisna vözraszt, zsi—

veesti v szelata.) —— Planovo Sztopansztvo i Sztatiszttka. 1966. 5. sz. 60—68. p.

A Gyermekgyógyászati Tudományos

Kutatóintézet 1966 őszén felvételt hajt végre a három éven aluli falusi gyerme-

kek fizikai fejlődésének Vizsgálata cél-—

jából. Ez kétféle módszerrel vizsgálható.

Az első, az ún. transzverzális módszer

esetében az antropometriai méréseket egyszerre végzik egy meghatározott idő—

pontban jelenlevő valamennyi egyeden.

Az egyes vizsgált korcsoportba tehát kü—

lönböző személyek kerülnek. A második, az ún. longitudinális módszer esetében ugyanazon személyek mérése többszörv történik, az egyes vizsgált életkorok be- töltésekor. A tervezett vizsgálat transz—

verzális jellegű lesz.

A felvétel olyan 3 éven aluli, egészsé—

ges bolgár gyermekekre terjed ki, akik a vizsgálat idején állandó jelleggel az ország falvaiban élnek. Bolgár szárma—

zásúnak azokat a gyermekeket tekintik,, akiknek szülei közül legalább az egyik

bolgár nemzetiségű. A fizikai fejlődést

jellemző adatok megállapításához a gyer——

mekeket korcsoportokra osztják. Az 1 éven aluli gyermekeket hónapok szerint 11 korcsoportra osztják (az újszülöttek nélkül), az 1—3 éves gyermekeket pedig

—- háromhavi korkülönbséggel —— 8 cso—

portra. A korábban Szófiában végrehaj- tott vizsgálattal szemben, amikor a gyer—- mekek 35 százalékának csupán a súlyát

mérték meg, a tervezett vizsgálat során

az összes antropometriai ismertetőjelet mérni fogják. A reprezentatív minták nagysága arányos lesz az adott területen—

élő gyermekek számával.

A vizsgálat adatai alapján különbözőa mutatók kiszámítására kerül sor.

(Ism.: Pataki Péter)