A GÉPIPAR FEJLÓDÉSÉNEK FÓBB TENDENClÁl AZ 1971—1975. EVEKBEN
DR. RED El LÁSZLÓ
Népgazdaságunlk negyedik ötéves tervének főbb célkitűzései megvalósultak.
Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy az ipar teljesítette kijelölt fonto- sabb feladatait, és gazdasági fejlődése mind a hozam (tenme'lés, kivitel stb.).
mind az erőforrás—mutatóik (termelési tényezők) tekintetében összességében ked- vezőeln alakult. az ipari tevékenység gazdaságossága a tervidőswalklban javult.
Az ipar dinamikus fejlődésének eredményeiben az ipar egyes ágazatai jelen- tőségülknek és a szelektív fejlesztés követelményeinek megfelelően vettek részt. A
gépipar mint az ipar progresszív ágazata elblben a tervpenióduslban is az átlagos-
nál jobbom növekedett. és fejlődésének minőségi mutatószámai az ipar egészénérl kedvezőbben alakultak, annalk ellenére, hogy a tervidőszalk utolsó éveiben be- következett kedvezőtlen ikülp'iooi hatások a magas fokú emportorientáltság lkövet-keztében az ágazatot igen érzékenyen érintett—ék.
A következőkben összegezem, hogy a negyedik ötéves terv, illetve a tervszá—
mífbásolkrban szereplő előirányz-atok. valamint az időszak folyamán megjelent egyes fontosabb gazdaságpolitikai határozatokban megfogalmazott elvárások a gépipar—
ban hogyan valósultak meg. Előljáróban megjegyzem, hogy a gépipari ágazat—
ra a terv viszonylag kevés mennyiségi előirányzatot, konkrét fejlődési ütemet 'ha- tározott meg. A terv egész ikövetelményrendszerének minőségi elemei azonban olyan feladatokat, elvárásokat támasztottak az ágazattal sze-miben. a'melyelknek végrehajtása tervszerű, alapos munkát. nagy erőfeszítéseket igényelt. A fontosabb g'azdaságpolitilkai határozataik közül kiemelem a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésének határozatát, amely a tenvidőszalk közepén elemezte az eddig megtett utat, és a figyelmet az állami i-par nagyvál- lalata'irnaik helyzetére, a megteendő intézkedésekre irányította.
1. A GÉPlPAR—l TERMELÉS ÉS GYARTMÁNYSZ'ERKEZET ALAKULÁSA A terv a következő irányelvet fogalmazta meg:
,,Az ipar termelésének ágazatonként eltérő, összességében átlagosan kb. évi 6 szó- zalékos növekedése mellett az iparnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását mintegy évi 7 százalékkal kell növelni."
A géxpiparr'a a terv számítási anyaga azt irányozta elő. hogy az ágazat ter- mellése a harmadik ötéves tervben elért tényleges fejlődésnéll mérsékeltebben,
évi mintegy 6 százalékkal növekedjék.
DR. neve: A GEHPAR FEJLÓDESE 475
A gépipanral szemben felmerülő népgazdasági igények és egyensúlyi köve—telmények azo'nbaun szükségessé tették. hogy az ágazat növekvő szerepet vállaljon az ipar által megtermelt társadalmi termék és nemzeti jövedelem létrehozásá—
ban. Ennek az elvárásnak az ágazat eleget tett. amellett, hogy az ipar tenmelésé- nek üteme is az előirányzottnál lényegében gyorsabb volt.
1*. tábla
A bruttó termelés indexe a negyedik ötéves terv időszakában
(összehasonlító úron)
Meg nevezés Szocialista Ebből
li par gépi par
Az 1975. évi termelés az 1970. évi százo—
lé'kában j
a terv szerint . . . 132 § 133 a teljesítés . . . 140 l 150 Az évi átlagos növekedés (százalék)
a terv szerint ; . . . . . . . . . 5.7 ; 5,9
a teljesítés . . . 7.0 8.5
A gépipar e fejlődési ütemmel az 1975. évi ipari bruttó terméknek mintegy 28 százalékát álll'itotta elő.
Az előirányzottnál gyorsabb ütemű növekedés nemcsak a népgazdaság felko- zódó igényei szempontjából vizsgálható és indokolható. hanem felsmerüllhet a ter- vet megalapozó számítások kritikai felüllb'inávlata is. Nemcsak elméleti megionto-
lásovk. hanem a nemzetközi adatok alapján is megállapítható, hogy a gépipar-
na'k az ipar átlagát meghaladó ütemű fejlesztése mind a szocialista, mind a fej- lett tőlkés országok iparfejlesztés—ének alapvető irányzatra. Ezeket a fejlesztési ará—nyo-kat számszerűsíteni is lehet oly mód—on, ha megvizsgáltuk, hogy egy százalék ipari tenmelésnr'öfvekedésre hány száz—allék gépipari tenmelés jut.
A negyedik ötéves terv első időszakában (1971—1972—lben) a gépipar lényegé—
ben az ipar átlag—ütemével egyezően fejlődött. sőt 1973-ban a gépipar fejlődésé- nelk mértéke az iparéniál mérsékeltebb volt, ami hosszabb távon nyilvánvalóan (nem tartható, és ellentmond a nemzetközi tarpasztallateknalk is. A gépipari tenme—
lés élénlklüx'le'se az 1974-1975. évekre volt jelllemz-ő, de még igy is az ötéves terv- periódus viszonylatában egy százalék ipari termelés gépipari "vonzata" 1.0174es értélklkel fejezlhető ki. ami a nemzetlklözi adataik átlaga körül helyezkedik el.
Ha a tervezett ütemet meglhaladó tenmelésbővülést abból a szempontból vizs- gá'l'julk. hogy a növekmény milyen területeken realizálódott, úgy vélem, közelebb jutunk a növekedés mértékének reális megítéléséhez. Feltétlenül előnyösnek !kell értékelnünk. hogy az előirányzottnál gyoirsacblb gazdaságtejlesztési folyam—at döntő- en azakfnnál az all-ágazatoknál. v—állalatdk—niál következett be, amelyek a központi fej- lesztési programokban elsődlegesen érintettelk. Ennek megfelelően felgyorsult a gépipar alágazati szenkeze'bénevk megváltoztatása is. (Lásd a 2. táblát.)
A közlekedési eszközöket gyártó alágazat termelésének dina'mni' ája és ennek megfelelően fejlődésének üteme a gépiparon belül a tervszám'ítiásolk szerint ala- kult. Figyelemre méltó. hogy a tervidő'szak alatt az alágazat szenkeze'tén belüllvis jelentős változáasolk következtek be. A kiemelten fejlett lközúti'jánmű-gyártás ural- kodóvá vált. termelésének aránya az 1970. évi 50 százalékról 75 százalékra n'öive—
kedett, és ennek megtelelően a vasúti és a vízi járművek gyártásánalk hányada
jelentősen csökkent.476 DR. mee: LÁSZLÓ A masik kiemelten fejlesztett ral—ágazat a híradiős- és vólkvuumtleahlnilksoiipar a
tervezettet meghaladó ütemben növekedett, és ebben a tervidősz—alklban is a gép- iipar legdiinuawmfilk'usa'lib alrúigazlata valt. Tenmeflésié-ne—k 1975. évi terjedelme 85 szó- zoléllolcal múlta felül az 1970. évi brózwisszintet, elm-i évi 13 százalékos átlagos ütem- nek rele! meg. A középtávú terv az alágazat 53 százalékos, évi lab. 9 százalé-kos:növekedésével szó—malt. '
2. tábla
A gépipar alágazati szerkezete a bruttó termelés alapján
(százalék)
1970—ben 1975—ben Az 1975.
A'lógozat ——————————A—-———— évi
ténylegesen előirányzat
- l
!
Gépipar . . . ' 100.0 100,0 § 100.0
Ebből: ' '
Közlekedési eszközök gyórt'óso 25.1 27,5 27,4 Híradlós— és vőzkuumtechnilkui
ipar . . . 12,5 15.3 13,3
Műszeripar . . . . . . 7.8 8.0
Nézzük meg amilyen tényezők gyorszít-othőlk a híradtős- és vólcuulmteehvnilkasi ipar termelésének bővülését.
A terv'időszalk első három évében a híradástechnikai ipar a középtávú terv évi ütemezésének megfelelően evi 9—10 százalékkal fejlődött. A kiugró termelés- nwöve'keclés 1974-re volt jellemző, amikor 20 százalékkal emelkedett az afllógozct termelése az előző évihez viszonyítva. lsmere'aes, hogy a híraidőstedh'nilkva a számí—
tósteclhrnilkai központi fejlesztési program hordozója, amelynek súlyponti váll-lia- lata a VlDiEOTON Rődió- és Televíziógyő'r, a program fő véwgrrelhiawjtólja. A vállalat termelése -— több éves fejlesztés eredményeképpen — 1974 folyamán oly mértékben fellendült. hogy kb. 150 millió forinttal haladta meg az előző évi termelés szint- jét, és több mint készerese volt ez 1970. évi beázlisszintnek is.
Az alógazxat fejlődési ütemet alapvetően meghatározta, hogy a fejlesztési erőket a legkorszerűbb termékcsoportok termelésének növelésére összpontosítot- fcóik. 'Ennelk 'köwvetkeumxényweként az nal—ógwaz—at termxé'kszerkezebének főbb változásai
a következőkkel jellemezhetők.
3 tábla
A híradás- és vákuumtechnikaí ipar termékszerkezetének változása
§ Részesedésla termelés—
Termékcsoport §_(,,b01 (SZGZGUIÉÉL...
1970. 1975
T'elefonlközpont . . . . . . . . . . . 6.8 5.5
Atviteltechxníkai berendezés . . . 4.4 3,8
Mikrohullómú berendezes . 3.8 4.7
Tv— műsorvevő . 14.7 9.4
Integrált óramkörű félvezetők 2.2 3.2
Fényiorrős 8. A 10,3
Számítógép és periféria 0.1 8.9
Vókuumtechnikaci gép . ' 5.5 § 5.6
A GÉPirPAR FEJLÓDESE
477
A gépipar gyártmányösszetérteléne—k változás—ára vonatkozóan a terv a követ- kezőlk'et írta elő:
,.A gépiparban erőteljesen kell fejleszteni azoknak a termékeknek az előállítását, amelyek az egész népgazdaság műszaki szinvonalának korszerűsítésében és a lakosság ellátásában nagy jelentőségűek. Ezek: a közúti járművek, részegységek; az ipar elektronikai fejlődését biztosító alkatrészek; elektronikus számítógépek és egységei (hatékony nemzet- közi együttműködés keretében); korszerű háztartási gépek, fogyasztási cikkek stb."
A gyiártmváunyszen'kezet korszerűsítését elsődlegesen a gépipar kiemelt kor-
mrárnyprougraimijai alapozták meg. '
A közútijármű-program területén, a fejlesztés második szakaszában, a közép—
tá'vú terv termelési előirányzatai sikeresen megvalósultak.
4. tábla
A ,járműipar kiemelt termékeinek és részegységeinek termelése
(ezer darab)
Termék, illetve részegység ?;ngnelvi 39321" 222321?
előirányzat teljesítés
Autóbusz és karosszéria . . . 38,1 ) 40,8 l 1'07,1
Hátsó futómű . . . . . . . 199,0 211,o l mao
Szervokormány . . . . . . . 50,2 61,6 122,7
RÁBA—MAN motor . . . . . 39,6 55,0 139,0
A terv feladatként írta elő, hogy a tervliduősza'k végére az autó'buszgyártás érje el az évi 10000 darabos szintet. 1975-ben ezt az előirányz-atot már túlteljesítet—
ték (10696 autóbusz készült), és figyelemreméltó eredmény, hogy valamennyi gyartott termék a korszerű 250—es gyiártmiánywcsaliádihoz tartozik.
Sikeresen megvalósult a számítástechnikai központi fejlesztési program is, ami által lényegében egy új gyártási lóg alapjai lkerülteik leralkiásra. A terv—
időszak folyamán 7.55 milliárd forint értékű számítógépet és periifériát (hváttérgé- pet) gyártottak, 100,6 százalékra teljesítve az előirányzatot. A fejlődés dinami- káját az mutatja, hogy a terv'időszafk utolsó évében több mint 3 milliárd forint volt
a termelés értéke. Az ESZR—program keretében haz—ánlkra szakosított R-i10 számi-
tógép már széles körben kerül alkalmazásra.A gyártmxáinysz—enkezet korszerűsöwdés-e nyilvánvalóan nemcsalk a kiemelt kor- mányvprogriama'k'at közv—etlenül hordozó vállalatokra, valamint az MSZMP Központi Bizottságána'k 1972. évi határozatában kiemelt tölbibii nagyn/állalatrra volt jelllemző, hanem a gyártmányok összességére is, bár a gyuártmiánycselrélőclés mértéke — az ipar egészében megnyilvánuló teindienvc'iálh—oz hasonlóan — nem érte el a kívánt szintet. A gyártmiáinyolk korszerűsége'netk változásáról az 5. tábla nyújt áttekintést.
Az új (legfeljebb három éve termelt) gyártmányok ar—ányánalk növelkediése el—
sődlegesen a hazai gyártmáinylfejlesztési tevékenység élénküléséne—k eredménye.
Számottevő eredmény, hogy a gépipar tenmékteineik több mint egyharmada *há—
rom évenként cserélődik, igy a terwidőszaik folyamán évente 900—1000 új gyárt-
m-ánytírpus került forgalomba. Különösen jelentős mértékű volt az új gyártmányok
bevezetése —— mint már emlitettem — a j-áriműiiparban (a készáru'termelés több mint 50 százaléka), valamint a iműszeriiparban (40 százalék).Az összességében kedvező helyzetkép mellett szóvá kell tenni azokat a gátló tényezőket, amelyek a gyártmánylfejleszttés kivánatos ütemét hatnáltat'ták. Ezelk kiö-
478 ; DR. RlEDEl LASZLO
zül ki kell emelni a megfelelő minőségi alapanyag- és ftéllilaésztermlélk-elllá'oás hiá-
nyosságait, a korszerű technológia meghonosítására alkalmas géppark hiányát, valamint a fejlesztési lehetőségek szűkösségét. Egyes területeken a megfelelő mű—
szereze'etség hiánya és az elégioelen gyuártóeszlcöz—kapaoiiás okozott gondokat. A gyrártmáinyrfeijllesztés gazdaságosságát rontó tényezők közül az alapanyagok és a
külföldön beszerzett alkatrészek fokozatos álnnlö—velkedését kell megemlíteni.
5. tábla
A készárutermelés megoszlása a gyártmányok kora szerint
(értvékadasok alapján)
Ao-a éve A 4—8 éve A*öbb A SYóft'
§ ' mint 8 éve monyo—k
Év l————————-——————-—l——————A—— átlagos
gyártott gyárniimányok aránya életkora
(százalék) (év)
1970 ; . . . . . . 3l,3 28.7 40,0 7,3
1974 . . . . . . . 34,7 34,2 31,1 6.7
A változás mértéke . . —l—3,4 —j—5,5 —-8,9 -—
Az új gywár'emányok bevezetését elősegítette a más országollc'ban kifejlesztett termékek licenceinek és gyártási eljárásainak egyre növekvő megvásárlása és
gyors adopt-állása. A gépipar a tervidőszalk folyamán mintegy 100 nagyob—b jelen- tőségű licencet vásárolt, kb. 1,2 milliárd forint énekében. A licencelk alapján gyár- tott új termékek aránya a késmáru'oenmelésre vetítve — a szá'mi'báso'k szerint —- el- éri a 6-7 százalékot. a híradzás- és válkuuutmtedhlnrilkaoi iparban és a műszerlilpanbain azonban a 8—10 százalékot.Annak ellenére. hogy a gépipar liceniciallorgalmá'bain nyilvánvalóan a vételi oldal dominál, az ágazat :mű'szalki szinvonala fejlődésének egyik bizonyítékaként kell megemlíteni, hogy az 1973—1975. években kereken 50 gyártmány és gyártási eljárás magyar licencet (autóbuszszereliési tedh'nológia, híradástedhn'ilkai mérési és kapcsol-ási eljárások. turbátöltő motor. automata gyolrssaljtoló. szivattyú stáb.) értékesítették szocialista, illetve nem szocialista országokba (Német Szövetségi
Köztársaság. Anglia, Belgium).
A gyártmlányszenkezet korszerűsödését fejezi ki a ..régi" (9 éve vagy annál
is régebben gyártott termékeik) arány-álnak jelentős csölldkenése is, amelyen belül
szám-os elavult, korszerűtlen terime'lk gyártásának megszűnte-tésére került sor. Meg kell azonban azt is jegyezni. hogy a tenmeléslből kivont termékek száma a terv-idászalk folyamán kevesebb volt, mint a bevezetett új termékek száma, igy a gyárt—
mánysllcála összességében nem szűkült
2. A GÉPlPAR SZEREHE A KlVlT'EL NUVELÉSÉBEN
A terv—előirányzat a géwpiiparnall kapcsolatban 'oöblbe'k között a kömeiikezőnket írta elő:
,,A tervidőszok alatt folytatni kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítését . . . Fokozni kell e kapcsolatok hatékonyságát."
,,A külkereskedelmi áruforgalom a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítása mellett 40—50 százalékkal növekediék."
A gépipar exportjának alakulását a 6. táblában bemutatott fontosabb ada'cork szemléltetilk.
A GÉPIPAR FEJLÓDESE
479
A gépipari kivitel növekedési üteme az egyes relwáaiófkban mind a tervezettnél, mind az ipar átlagánál (szocialista országaik viszonylatában évi 10—11 százalék.
nem szocialista országok viszonylatában évi 18—20 százalék) gyorsabb ütemű volt, bár az eladás feltételei a tervidőszolk folyamán mindkét piacon s'úlyos'bodtak.
6. tábla
, A gépipari kivitel árbevételének indexe
Szocialista Nem' szocralista Megnevezés
Az 1975. évi kivitel az 1970. évi szá—
zalékóban
a terv szerint . . . . . . . . 145 160
a teljesítés . . . 190 280 Az évi átlagos növekedés (százalék)
a terv szerint . . . . 7.7 10,0
tényleg esen 1 4.3 23,0
A gépipar a tervidőszak folyamán szocialista relációban összesen 4.9 milli—
árd rubel. ebből 1975-ben 1.2 miliiárd rubel értékű terméket értékesített. Ezzel az
Tőkés viszonylatban az ágazat a tervidvőszaik folyaman összesen 1.2 miiliárd dollár
értékben adott el. Ebből az 1975. évi kivitel kimagasló értélkű, több mint 450 000doliár volt. amely összehasonlitó (1972. évi) árszinten kb. 360000 dollart jelent.
lgy a gépipar lett — az élelmiszeripar után — a második legnagyobb tőkés relá- cióijú exportőr.
A gépipari ágazat kivitele a tervidőszaik folyamán tovább koncentrálódott.
Szocialista viszonylatban a kivitel kb. kétharmadát, a tőkés export kb. harom—'ne—
gyed részét 25 vállalat teljesitette. A kiemelt vállalatokon belül az Ikarusz K—arosz- széria— és Járműxgyár. a Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint az Egyesült lzzó k—üitöldi eladasa az egész gépipar szempontjából meghatározó jellegű. ugyanis mindkét relációban ez a három vállalat adia az ágazat kivitelének több mint egy—
harmadát. Ezekben az arányokban szintén jól tüikröződ'nelk az iparfejlesztés ered- ményei. mert a kivitel nagymértékű bővítése azokban az alágazatokban, váll-ala- toknuál, termékcsoportokban volt lehetséges. amelyekben a szelektív fejlesztés hto- tására korszerű, versenyképes új gyártmányok bevezetésére került sor.
A gépkivitei termé'kszerkezetében az autóibuszexport vált (: legjelentősebbé, és egyre növekvő arányával 1975—ben elérte az összes gépkivitel 17—18 százalékát.
Az avutábu'sztermelséslből közel 3000 darabot a tőkés piacokon lehetett értékesí- teni. Figyelemre méltó, hogy a terven felül gyártott 2700 autólbuszibói 1700 a bel- töldi igények kielégítésére, 1000 pedig kivitelre készült. A terven felül gyártott hátsó futáműiveik, a szervokormváfnyok. a RÁBA—MAN motorok nagyobb hányadát
a külföldi piacokon értékesítették.
A gépipari kivitelben jelentős hányadot képviselnek a híradiásteohnrilkai oik-
kelk is, valamint a komplett gyár— és gépberendez-ések, 10—10 százalékos arónyufk—kal. Saij'nos kevés az olyan gépipari tenmékta-jta, amely különböző piacaikon egy-
axrónt keresett lenine.
l—gen kifejező, ha az összes bevezetett új gyártmányok értékesítési irányainak
vá ltoz—á'sát vizsgá'l'jiulk.
480 DR; maaa LÁSZLÓ
A változások együttes irányzata egyértelműen bizonyítja. hogy a gépi-pari új gyártmányok értékesítési lehetősége a külső piacok irányába tolódott el.
7. tábla
Az új gyártmányok értékesítési iránya
(éntéki adatok alapján, százalék) ,,
Év Belföldre 132335? o,,IÉgÉÉa Összesen
1970 . . . . . . . 48.7 ! 44,4 69 l 100,0
1974 . . . . . . . 39.7 50.4 9.9 7000
A változás mértéke . . -—-9,0 —l—6,0 1 —l—3.0 -—
A gépipar szerepe a külgazdasági kapcsolatok növelésében nemcsak a .,vég- tenmékek" területén. hanem a nemzetközi termelési együttműködésbe való foko—
zódó bekapcsolódás szempontjából is alapvető fontosságú. Megállapítást nyert, hogy a párt és a kormány vonatkozó határozatainak megfelelően a tervidősza'k folyarmá—n elsősorban a gépiparban és a vegyiparban állandóan növekedett a
nemzetközi együttműködésben részt vevő vállalatok száma és a kwooperációlban
rgy-ártott termékek aránya. Az állami gépipar vállalatainak mintegy negyedrésze mind a piacbővítés, mind az úri gyártmányok termelése és a gyázrtmuánylfejle'sztés szempontjából felismerte az együttműködésből származó előnyöket.A szocialista viszonylatú tenmelé'si kapcsolataik kezdetben nelhezelblben bonta- koztak ki, mint a tőkés kooperációk. ,,Vo-l—u—men'ük" azonlban többszöröse a tőkés kooperációk-nak. így hatásuk a termelés szerkezetére, a gyártás tömegszerűsé—gére stb. *varló'ban meghatározó jelentőségű volt. A legnagyobb volumenű együttműkö—
dési kapcsolat a személygépkocsi-gyómásban, az ún. VAZ-program keret-ében alakult ki. A tőkés ipari vállalatokkal kötött gépipari kooperációk döntő része ún.
gyá rtós—pralil—smegasztás jellegű kapcsolat.
3. A GÉPlPAR A FOGYASZTÁSBAN
A gépi—porral szemben támasztott népgazdasági követelmények jelentős fela—
dato—kat határoztak meg az ágazat számára a belkereskedelmi árualapok bizto—
sítása terén is. A vonatkozó párt- és kormánylhatározatdk alapján a gépipar ki- emelten kezelte a lakosság igényeinek kielégítését szolg-áló termelés fejlesztését.
A negyedik ötéves terv előirányzata mintegy 70 milliárd forintban állapította meg a gépipar belkereskedelmi szállításainak főösszegét. Az ágazat e fel-adatát
— az 1975. évre számított k*b. 16,8 milliárd forinttal együtt -- túlteljesítette. A fej- lődés a harmadik ötéves te'nvidő'szalldhoz hasonlítva több mint 40 százalék.
A gépipar igyekezett rugalmasan követni az igények sajátos változásait is.
A növekvő igények és a gyártólkapaci'oáso'k lehetővé tették, hogy a kiemelt cikkek közül a hűtőszekrény. a zár és lakat, a gáztűzlhely. az alumínium edény, a cent—
rifuga, a forróvíztáro—ló, a rádió, a fém elvőeszlköz stb. szállítása évről évre dirnavm'i- kusan rfejlőd'jék. A fogyasztói igényeik egy része azonban ennek ellenére alapve—
tően a vállalatok szűkös anyagi erőforrásai miatt kielégítetlen maradt, és további.
kaspacitásnrövelő beruházás—alk, rekonstrukciók szükségesek ahhoz. hogy például a villamos szerelési anyagok, kábelek, épülletberendezéselk (fürdőkád, mosogató.
stb.), zománcozott edények, sodrony'fonatszövet. k-éziszerszámok. rad—i-átorok tartós
niányj'e'llege megszűznljélk.
A *GEPIPAR renooese ' , 481
A gépipar eredményeket ért el a közszükségleti cilklkelk kínálati szerkezetének korszerűsítése, az új gyártmányok bevezetése, átfut-ási idejének csl'ölklkewntése terén.
A gyártási átfutási idők csökkenése szorosan összefügg a lícenoiák vételével és gyors bevezetésével. Jó *példalként említhető a kazettás magnetofonok viszonylagos gyors piacra kerülése. Számítások szerint a belkereskedelmi cikkek átlagos átfu—
tási ideje a negyedik ötéves terv időszakában 12—25 évre csrölldkent. az előző terv- időszalki 3—5 évvel szemben.
A villamos háztartási készülékek sorá'baln konyhai pára—elszívó. univerzális paid- lóápológép, újabb a'bszorció's hűtőszekrény, hőtárolós kálylha, gril'lsütő stb. került piacra mint új termék, a KlERMll által elismert. (kifogástalan minős-égben. A (hír- adtástechniikali termékek közül au'tór—ád'ió (a kazettás magnetofonlnol komlb'iniált táskaráwdxió—csallád első tagjalként). új típusú asztali rádiók piacra kerülése és a gyártási technológia korszerűsítése jelenti a műszaki fejlesztés lle-glfő—blb eredlmé- nyeit. A *feikete-llelhér tív-készülékek választéka —— a hordozható készülélktől az elektronikus lpro—gwralmválasztáxsú [k*észülékiwg — széles s'král—ában bővült. A saját fejlesztésű színes tv a kísérleti iázistól az üzemi gyártás szakaszához ért el.
Fényforrásgyárt-ásunlk a beltöldi igényelket — az európai szabvány mlinőségénelk megfelelően — maradéktalan—ul ki tudja elégíteni.
Meg kell mondani, hogy a minőség staibtil-itása elsősorban a nagyobb értékű tenmélkeík területén — döntően gyártástedhno—lógiai hiányosságok miatt — nem volt mindig egyenletes. és időnként a minőségi kifogások száma is növekedett (leg—
inkább egyes rá—dió- és tv-típusolk. automata mosógépek esetében). E téren fel- tétlenül van még tennivaló.
A lakosság részére végzett, gépipari jelllegű szolgáltatások 1970-ihez viszonyítva gyorsabban fejlődtek, mint a javítások összessége, ami megfelel a követelmények—
nek. A gépipari jelle—gű szolgáltatások legnagyobb részét az elektromos háztar- tási gépek és híradástechnikai készülékek javítása. karbantartása képezi. A no- gyobb értékű. bonyo-llultalbib gépeik (automata mosógépek stb.) elterjedésével ntö- vekedett a helyszíni javításo'k aránya. A központi javító műhelyeik és a felvevő helye—k számlánalk és technikai sz*ínlvonuallánaik növelésével a javítások átlagos átfutási idejét három napna sikerült csökkenteni az 1970. évi öt nappal szemben.
A javítások műszalki színvonalának emelkedését fejezi ki, hogy a re'klaimációs po—
naszo—k száma fokozatosan csökken. Meg nem ol—dotilként kell megemlíteni azt a hiányosságot is, hogy a régebbi típusú. valamint a külföldi eredetű gépek javí- tásához az alkatrész-utánrpótlás sok esetben nincs biztosítva.
4. AZ ERÖFORRÁSOK VÁLTOZÁSA
A negyedik ötéves terv a termelési tényezők oldaláról is fontos előírásokat tar—
talmazott a gép'iparral kapcsolatban.
1. Állóeszközök
,,A termelő ágazatok beruházásai 23—25 százalékkal . . . növekedjenek."
,,A magasabb színvonalú technikai kultúra megteremtése érdekében fokozni kell:
. a termelési lo/yamatok gépesítését és automatizálását, az anyagmozgatás korszerű- sítését, az elavult állóeszközök selejtezését."
,,A vállalati beruházási tevékenységet arra kell ösztönözni, hogy az állóalapok re- konstrukcióját és korszerűsítését helyezze előtérbe."
Az állóeszközök átlagos bruttó értékének alakulását a 8. táblába foglalt adatok mutatják.
3 Statisztikai Szemle
482 DR. REDEI' ussuo ' ;
A gépipar állóeszköz-úll'omány'a a terv szerint olalkult. A változás egyébként a gépiparbwan kisebb mértékű volt, mint a teljes szocialista iparban. Ez a tenden—
cia megkelelt a tervnek is, Ennek kiöve'dkeztéxben az ipar áigazoili szerkezetén belül a gépipar állóeszkiöz—állomá—ny—án-ark viszonylag amúgyis alacsony (1970—ben 17 szó—
zalélkos) részesedése a terv-időszak végére 16.5 százalélkra csölklkent. "
8. tábla
Az állóeszközök átlagos bruttó értékének indexe
Szocialista Ebből
Megnevezés ipar gépipar
Az 1975. évi érték az 1970. évi százalékában
a terv szerint . . . . . . . . . . . 153 140
ténylegesen . . . . 146 140
Az évi átlagos növekedés (százalék)
a terv szerint. . . . . . . . . . . 8.9 7.0
ténylegesen . . . ., . . . 7,8 7,0
A igéipirparon belül legijelentőseflzlbein -— évente átlagosan 13—15 sz—ázalésldkal ——
a iműisze-ripar és a hrírvaduás— és vákuumtewdhiniiklali ipar állóeszikiöz-áHamá—nya nőtt.
A gépipar állóesz—kvöz—uállomrányánwalk fejlesztését a terviiclőiszallcba'n rendelke—
zésre állt beruházási lehetősé—gek szabták meg. Az ipari bme—rulhnúzásolk között a gépipar aránya hosszú idő óta folytonosan mérséklődik.
9. tá bilu
A gépipari beruházások arányának alakulása
JÉÉÉÓS Az Én"
ldőszaik. illetve év összes beruházó sá hoz viszonyított hányad
(százalék),, _
Harmadik ötéves tervidőszak 6.7 18,5
N egyediiik ötéves tervid őszt: k 6.0 1 5.4 Ebből :
1 971 . . . . . . . . . 6.4 1 7,2
'I 972. . . . . . . . . 6.1 16.0
1 973. . . . . . . . . 5.7 1 5.2
1974. . . . . . . . . 5.6 149
1975. . . . . . . . . 5.3 1 3.9
A negyedik ötéves terv a gépipar számára 12 nagyberuházást irányzott elő, amelyek 1971—1972—iben lényegében befejeződtek. A "fontosabb beruházások"
klakegóriájában az ágazai aránya alig haladta meg a 10 százalékot. Az 1971——
1975. évi tervidőszaklláan a gépipari fejlesztés ifinan-szilrozrásáiban az összes állami bó- mogatás kb. 20 százalékos arányt képvisel, amelynek döntő része a ldlelme'lt prog- raimolahozkapcsolódott. E progiralmolk (megvalósílbás—ánialk beruházás-i költsége (a SG/jót alapból történő kiegészítéssel együtt) kb. 5 milliárd forintot tett iki, ami a folyó áron számított 35 milliárd forintos beruihrázás'i teljesités 15 százalékát kö—
tötte le. Ezelk a fejleszrések azonban néhány vállalatra koncentrálódtak, és ott eredményeztek korszerű állóeszköz—állományt. A fennmaradó keret —— Figyelembe
véve, hogy a szinttartó berurhuázásolk miatt is elég széles vállalat—i körbe-n szélró—
A (38?th FEJLÖDESE 483
dott — általánosságban nem tette lehetővé a gépipar versenyképességét biztositó technológiai korszerűsítést.
A gépipar negyedik ötéves tervidőszalki berulh—ázá'sri tevé—kenységéről (megálla—
pítható, hogy bár a fejlesztés üteme a korábbi évekhez hasonliítwva mérsékeltebb volt. az ipar és a népgazdaság lehetőségeihez mérten kiegyensú'lyozottalb'bawn ala—
kult. Kiemelést érdemel, hogy a köz-űtijárműdgyártás vállalatai a rendelkezésre bocsátott eszközökkel magas technikai és szervezettségi színvonalú gyártást való—
sítottak meg. A sz-áwmiítástedhnikai központi fejlesztési program beruházásai a ne—
gyedik ötéves te—rvídőszakbain általában az előírt ütemnek megfelelően hal-adtak. A program teljesítésében nehéz—ségek mutatkoztak egyes tőkés és hazai gépek be- szerzése során, valamint a perirliéria-elemveket gyártó vállalatoknál (egyes alkat—
részek besze—rzési nehézségei miatt). A problémák azonban nem befolyásolták a számítógép-rendszerek tervezett kibocsátását, a termelési célok elérését.
Megállapítható, hogy a gépipari állóeszközök el—haszwnwálódottsági foka (net- tó/bruttó érték aránya) a negyedik ötéves tervidőszak folyamán nem javult, és továbbra is kedvezőtlenebb az ipar átlagánál. A gépálloamány átlagos életkora kb. 13 év, és alacsony a korszerű ("progressziv") gépek aránya. A_ gépállomány korszerűtlen összetételét jól szemlélteti a teljesen leírt gépek magas aránya is
—— bár ezek egy része természetesen még nem elhasznált gép -—, ami a terv—
időwsz—ak folyamán rosszabbodott, és eléri a géppark 25 százalékát.
Az itt idézett mutatószámok átlagok, amelyek nem fejezik ki a szélső értékek (például a kiemelt progra—mok kedvező helyzete) közötti szówródások terjedelmét, de az általános helyzetkép szemléltetésére alkalmasak, és kifejezik a gépipari rekon—
strukció szükségességét.
Meg kell említeni azt a körülményt is, hogy a gépek kihasználtsága, műszak—
szármá — mint az iparban általában — a géplilparban sem haladja meg a napi 1.1—1,2 műszakot. Küllönösen kedvezőtlenuhogya nagy teljesítményű gépek átlagos műszakszáxma sem több 1.2—1,4—nél.
Az ágazat beruházásai ,kiözü'l legjelentősebbek a következők.
A negyedik ötéves tervídőszak legfontosabb gépipari beruházásai
Megnevezés Az üzembe helyezett kapacitás jellemzője
Egyesült lzzó '
elektrowncsőgylár . . . 2 millió darab rádióeső/év gépgyártó csarnok . . . 32100 légköbméter
fényforrásgyártás . . . . 224 millió darab fényforrás/lév
Budapesti Vegyipari Gépgyár, tártálygyár . 10000 tonna betogadóképességű kőolajipa—
ri tartály/év Magyar Vagon- és Gépgyár
acélöntöde . . . 18000 tonna acwéwlwöntés/wév motorgyártás . . . . . . . . . . 13000 darab motor/év 'futóműxgyártáws ll. . . 16000 'darab háwtsó híd/év lkarulsz járműgyártás ll. . . 2370 darab autóbusz/év Ganz-MÁVAG felvonógyártás . . . 1000 darab felvonó/év
Magyar Kábel Művek kábelgyártás . . . 1.5 milliárd forint értékű kábel/év Videoton számítástechnika . . . . 250 darabszámitógép/év
Magyar Optikai Művek számítástechnika . 730 millió forint értékű termék/év Csavaripari Vállalat csavargyártás . . . . 520 millió forint értékű csavar/év Zom'á—ncipari Művek kádgyártás . . . 113000 darab fürdőkád/lév
1973-ban megkezdődött és a következő években fejeződik be a Magyar Gör- dülőcsapálgy Művek csapágygytártó kapacitásának teljes rekonstrukciója és bőví—
tése.
az
484 DR. REDEi LÁSZLÓ
2. Forgóeszközök
,,Az előző ötéves időszakhoz viszonyítva a felhalmozás kisebb hányada szolgálja a kész/etállomány növekedését , . ."
A forgóeszközök döntő hányada -— kb. 90 százaléka — a készletállomó—ny, ezért ennek alakulását mutat-cím be.
10. tábla
A készletek átlagos értékének indexe
, Szocialista Ebből
Miegxnevezes ipar gépipar
Az 1975. évi érték az 1970. évi százaléká- ban
a terv szerint . . . . . . . . . . . 130 127
ténylegesen . . . , 144 140
Az évi átlagos növekedés (százalék)
a terv szerint . . . . . . . . . . . 5.2 4.7
ténylegesen . , . . . 7.3 7.0
A készletgazdálkodás terén kitűzött cél a gépipari ágazatba—n sem valósult meg teljes mértékben, mert a készletek az elvárt és az indokolt mértéknél gyorsabban növekedtek. A tervidősz'aik folyamán ugyanis a készletrgazdállkwod—áls nem volt egyen- letes. Az 1971—1973. év—eik ífolyaimáln a készletek összességükben még kedvezően alatkultaik, mert a termelés *készletvonzata általában megfelelően alakult, a for- gási sebesség növekedett, bár egyes területeken már eblben az időszakban is 'in- ? de'kolatlan készletniövvekmények képződtek.
A kedvezőtlen tendencia a tervniwdőszack utolsó két évére volt jellemző, és a kö—
vetkező szerteágazó okokra vezethető vissza. A tenmé'kszerlkezet átalakítása, kor—
szerűsítése öwntmagá'ban -— átmeneti vagy tartós — lkészletfelesleget hozott létre mind a megszűnő. mind az új tenmé—keket illetően. A szerkezet átalakítása sokszor újfajta. drágább anyagtajtáik beszerzésével járt. A termelési koopenáoió szinkron—
zavarai miatt egyes, viszonylag kis értékű alvállalkozói elmaradások miatt nagy ér—
tékű gyártmányok kiszállításána nem kerülhetett sor, és így készleten maradtak. A gépipari ikészlwetnu'öve'kedésben is szerepet játszott a tőkés piaci áremelkedések be- gyűrűzésénelk hatása. és végül, de nem utolsó sorban, taktikai beszerzéseikre in- dította a vállalatokat az .arnyagibeszerzési határidők miegih—osszalblbod-ása, valamint a termelési árváltozáso'kra számító, spekulációs niézet is.
3. Munkaügy
,,Az ipar munkaerő-felhasználását — az előző ötéves időszakhoz viszonyitva - mér—
sékeltebb ütemben kell növelni."
,,Az ipari termelés növekedésének 75-80 százalékát a munkatermelékenység emelke- désével kell elérni."
A gépipari létszám és az egy foglalkoztatottra jutó tesnmelés alakulását a 11.
tábla adatai mutatják be.
Az élővmunikua—eielrhasznál—ás terén a tervezett és a tényleges helyzet között olyan vonatkozásban tapasztalható az összhang hiánya, hogy az előreszámításuok túlértékelték a létszámbővítés lehetőségeit. A negyedik ötéves terv az ágazat
A GÉPIPAR FEJLÖDESE
485
örs—'szlétszió/mvóxno'k évi 1.6 százalékos növekedésével számolt, mig a tényleges teljes gyarapodás összesen 2 százalék volt. lgy az ágazat termelékenysége —- az egy foglalzkoztatottm jutó tenmellési érték alapján mérve — évi 7 százalékkal növeke- dett az előirányzott 4.3 százalékos ütemimel szemben. Ezzel a termelés bőv—ltéséből a (munlkotenmelékenyse'g növekedésével fedezet": hóinyad cx tervezett 80 százalékos szint helyett közel 100 százalékos volt.
M. tábla A létszám és a termelékenység alakulásának indexe
(: szocialista iparban és a gépiparban
_! ,
A foglalkoztatott létszám i Az egy foglalkommma
Megnevezés ,; jutó termelés
: a siíaoacrlgéiríw (: gépiparban l a sízpfrlg'glgm s a gépiporban
l ' '
Az 1975. évi színvonal az 1970. évi szóze lérkxóxba n
!
a terv szerint . . , . . . . . 108 109 l 122 123
ténylegesen . . . l 101 102 * 138 146
Az évi átlagos növekedés (százalék) * l
a terv szerint . . . . . l 1.5 i , 1.6 4.0 4,3
ténylegesen . . . § .* ? .* 6.5 7.7
" Az adat nem értékelhető.
Anxnolk ellenére, hogy a munlkatenmeléikenysé—g növekedése igen kedvezően alakult, a termelékenység növelésének tovc'vbfbi lehetőségei még sz'áumottevők.
Lehetőséget 'kliniól a rendelkezésre álló lé'tszvóim strulktúrójia, amely (] gépipehban sem alakult megfelelően. A .munfkwós-nalk-almlazottii arány (70: 30) a tervidőszok to—
lyatmró'n lényegében nem változott.
,,A tervidőszakbcm a reálbér — a hatékonysági követelmények teljesítése mellett — 16—18 százalékkal növekedjék . . ."
A gép'iparbuon az elmúlt ötéves tervidőszdldbun a nomlnv'c'vlb—érek —— lényegében az ipar (átlagos növekedésével egyezől—eg — a 12. táblában bemutatott adatok sze-
rint alakultak.
12. tábla
Az átlagos munkabér, illetve az átlagkereset növekedésének indexe
(az előző évi százalékában)
Az egy főre jutó Az átlagkereset
l
Ev ! havi átlagbér
l munkás ! alkalmazotti munokós alkalmazott
l
1971 . . . . . . . l 104,1 l 103,7 104,0 1033
1972 . . . . . . . 'l04,7 104.5 105,3 1030
1973 . . . . , . . 110,6* lOÓ,O 110,5* 'lOó,Ó
1974 . . . . . . . 1072 106.3 1081 lO7,3
1975 . . . . ; . . 1'07.0 10735 1085 107.8
1971—1975" . . . . 138,0 l33,0 1499 134.4
' A központi bérinitézkedéssel együtt.
" Az 1970. évi százalékában.
486 DR. naaa LÁSZLÓ
A fogyasztóliár—infdex a tervidőwszalk alatt — a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint — 14.7 százalékkal növekedett. A 13. tábla adlatalilbál megállapít—
ható, hogy a munkások állom-ányosoportjrálban az előirányzott reálbér-növekedés túltelúesrült. mig az alkalmazottaik-ria a terv szintjén alalkvult.
13. tábla Az átlagbérindex alakulása
Nominálbérek Reálbérek
Meg nevezés
munkás l alkalmazott munkás alkalmazott
Az 1971—1975. évi elő—
irányzat . . . . . -- a — 117 117
Teljesítés a tervid ő-
szakban . . . . . 1 38,0 1 33,0 120' 1 17
5. A HATÉKONYSÁG ALAWKULÁSA
Az intenzív fejlesztés alapkövetelménye a tervben igy fogalmazódott meg:
,,A negyedik ötéves tervidőszakban a gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése . . ."
A terv a hatékonyság növelése terén a nemzeti jövedelem tenmelésélhez való
hozzájárulás. valamint a nyereség tömegének alakulása tekintetében tartalma-
zott számszerű előírásokat. Figyelembe véve, hogy a terv nem prognosztizállhatta a külső és a belső feltételrendsz—erlben bekövetkező változásokat, a nemzeti jöve- delem előirt évi 7 százalékos növelése jelentős feladatnak látszott. A gépipar tényleges hozzájárulása az ipar általl létrehozott nemzeti jövedelemnél gyorsabb volt. és meghaladta az évi 8 százalékot. E fejlődési ütemmel a gépipar 1975-ben az ipanban megtermelt nemzeti jövedelemnek több mint egyharmadát állitotta elő.A gépipar nyereségének dinamikáját a tervszármlitás 80 százalékban jelölte meg az 1970. évi bázishoz viszonyítva. A tényleges nyereség megkétszereződött. és ezzel az ágazat növelte részesedését az ipar által megtermelt nyereségben.
A nyereség számottevő növekedés—ének főbb tényezői a következőkben fog- llal'haták össze:
— az értékesítés dinamikus, az előirányzottnál gyorsabb ütemű növekedése; a gépipar alágazati szerkezetén belül jelentősen emelkedett a hirodás- és vákuurmteahwnx'iikai ipar ará- nva. amelynél a nyereség iaajllagos mutatói a gléwpfipami átlagnál lényegesen kedvezőbbek;
— a gépipar gvártmányösszetétele a jövedelmezőbb. gazdaságosabban gyártható ter—
mékek irányába tolódott el; a tervidőszalk iolyarmán lépések történtek a kedvezőtlen ár- fekvésű, adottságaink mellett gazdaságtalanul gyártható termékeik termelésének visszaszo-
rítálsána, illetve import útján történő pótlására is;
— a nyereségnövelő tényezők között kell megemlítenünk a tenvszerűbb' költséggazdól—
kodás eredrményjavitó hatását is, amely főleg a tervidősza'k utolsó éveiben megvalósított munka- és üzemszervezési intézkedések révén csölldkenrtette a fajlagos költség—ráfordításokat.
A gépipar nyeresége alakulásának vizsgálatánál hangsúlyozottan pozitiv té:
nyezáként kell megemlíteni az árszinvonal alakulását. A gépi—pari értékesítési ár—
szinvonal a tervidőszaik folyamán összesen 126 százalékkal emelkedett, ami évi
2.4 százalékos ütemlneik felel meg. (Az ipari áraik átlagosan 1970—ihez hasonlítva
közel 20 százalékkal, évi 3.7 százalékkal növekedtek.) A gépipari árszinvonal teháta tervperiódusrbawn viszonylag staábiilnalk. az ipar átlagánál mérsékeltebb üteműnelk
A GEPIPAR FEJ LÓ DESE 487
tekinthető. lgy a gépipari nyereségképződésben az árszínvonal növelése -- az ága- zat egész eredményének megítélése szempontjából — nem jelentett számottevő nagyság rend ű tényezőt.
Nem kevésbé fontos körülményként értékelhető, hogy a gépipar költségvetési kapcsolatai a tervidőszak folyamán a népgazdaság javára változtak. A gépipari nyereség állami támogatás tartalma az 1971. évi 14 százalékról 1975-re lab. 9 szá- zalékra csökkent.
Hasonlóan — a népgazdaság szempontjából —- kedvező tendencia, hogy az ágazattal szemben érvényesített nettó elvonás (támogatásokkal csökkentett be—
fizetések) a tervidőszak folyamán a kétszeresére növekedett, és 1975-ben meg'—hia—
ladta az ipar befizetésének 40 százalékát, az 1970. évi egyharmados aránnyal szemben.
A gépipar tevékenységének hatékonysága mind a bázisidőszaklhoz, mind az ipari hatékonyság átlag—os szintjéhez mérten igen kedvezően alakult. a fejlődés intenzív jelle—ge fokozódott.
14. tábla
Egyes gazdaságossági mutatók alakulása
l Az iparban Ebből :: gépiparba—n
Megnevezés !
[ 1970. , 1974. l lndex* ! 19.70. 1974. lndex*
A száz forint bérre jutó tár— l
sadalmi tiszta jövedelem . 159 180 112,0 161 209 1273
A száz forint eszközre jutó
társadalmi tiszta jövedelem 17.10 ! 20.0 120,0 24.77 30.35 125,0
' 1974. évi az 1970. évi százalékában.
A mutatószámok javulásában a gépipari szerkezet változása és az ágazat
értékalkotó képessége javulásának eredményei is tükröződnek. Különösen figye- lemre méltó, hogy a közúti jrávnműipro—guram. valamint a számítástedhnikai program gazdaságossági mutatói mind az elért színvonal, mind a fejlődés üteme teki—nte- te'lben az ipar egészének mutatófinál kedvezőbben alakultak.A gépipari tevékenység hatékonyságának növekedése pozitivan befolyásolta a pénzügyi helyzet alakulását is. A terviclőszak folyamán az ágazat pénzügyi helyzete - rövid-ebb időszakok átmeneti zavaraitól eltekintve —- stabil és kiegyen—
súlyozott volt, a vállalatok fizetési fegyelme mind a költségvetési kapcsolatok te- réin. mind a vállalati szférában fokozatosan javult.
6. A KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS A FELADATOK
A rendelkezésre álló adatok és információk bizonyítják. hogy a negyedik ötéves terv fő célkitűzései a népgazdaság egésze és azon belül az ipar területén meg- alapozottak és reálisak voltak. A tervidősz—ak folyamán megijelent párt- és kor- 'miáxnyhatározatok időközönként ráirányították a figyelmet a középtávú terv végre- hajtásának olyan feltételelre. amelyek az egyes év k folyavmiáin. átmenetileg hát- térbe szorultak (például szervezési színvonal).
Az ipar kedvező eredményeinek elérésében a gé'piiparnak számottevő szerepe volt, amelynek fejlődése a tervperiódus'ban lényegében két egymástól jól elkülö-
rni'ühető szakaszra bontható. A terveiklus ,,első félidejében" az ágazat egész gaz—
488 DR. MEOE! LÁSZLÓ
dasági növekedésére a középtávú terv éves bontá'sainalk üteme és arányai voltak
a jellemzők. A gazdasági szerkezetet átfor—mfáló fejlesztési programolk folyamatos megvalósításával a tervidőszalk "második félidejében" az ágazat olyan lelhető—ségeket teremtett. hogy a menetközben újra fogalmazott népgazdasági igények és elvárások teljesítésével a tervet meghaladó gazdasági növekedést ért el.
így a gépipar az ipar által megtermelt társadalmi termék és nemzeti jövede- lem létrehozásában növekvő részt vállalt. és dinamikus fejlődésével betöltötte gyorsító szerepét az egész népgazdaság fejlesztésében.
Növekvő mértékben járult hozzá hazán'k külgazdasági kapcsolatainak kiszé—
lesítéséhez, a népgazdaság fokozódó uirmporti-géinyé't ellensúlyozó exiport meg- termelésé'hez. Bár a világpiaci változások a gépipari ágazatot is erőteljesen érin—
tették. a lehetőségekhez való rugalmasabb alkalmazkodás révén sikerült a ked—
vezőtlen tényezők hatását kisebb—nagyobb mértékben mérsékelni. Bebizonyosodott.
hogy hazánk iparának a nemzetközi együttműködés-be való fokozottabb bekapcso—
lód-ásálban jelentős feladat hárul a gépiparra.
A negyedik ötéves tervidővszalk folyamán a gépipar jelentős szerepet vállalt
egyes fontos társadalampolitilklai célkitűzések (a vidék iparosítása, a szolgáltató
ipar fejlesztése stb.) végrehajtása terén is. Ugyanakkor a gépipar részesedése azipar rendelkezésére álló erőforrások felhasználásában rkisebb arányú volt, mint a
hozamok kiterm'eléséiben.Mindezek az eredmények nem jelentik azt. hogy a gépipar tevékenysége mentes volta negativ tendenciáktól. Többek lközlöttlnem alkri'vávnatos ütemlben haladt előre a gyá—r'tm—ányszerkezet megváltoztatása. Számottevő tartalékok találhatók az eszközök kihasználás-ában, a termelés szervezettségének fokozásában, az energia-
és ainyaglfelhaszná'lás gazdaságosabbá tételében stb. Bár ezeken a területeken
az utóbbi évben születtek eredmények. a feladatok nagyobb része áthúzódik a következő te rvpe ri ód uwsra.Az előzőlk alapján részben adottak is a gépipar feladatai az ötödik ötéves tervldősza'kvra. Népgazdaságrunlk ötödik ötéves gazdaság-fejlesztési programja a hosszú távú gazdaságipolitilkai koncepció megvalósításában a negyedik ötéves tervidősz-ak eredményei alapján az ipar fő feladataként a termelés továbbfejlesz- tését és korszerűsítését jelölte meg, oly módon. hogy az iparnak a népgazdaság
más ágait, valamint a lakosság szükségleteit magasabb szinten kell kielégítenie.
és egyben az ipari termékek nemzetközi verseny—képességét növelni kell. A terv előírja, hogy a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelését szelektív fejlesztéssel, a hazai és a nemzetközi munka—megosztósnalk, a szakosi- tásnak és a kooperáción—a—k a bővítésével, a műszaki szinvonal emelés-ével, terv- szerű vezetési és szervezési módszerek alkalmazásával 'kell elérni. Az ipar főfela- data—inak megvalósulásában a gépiparnalk meghatározó szerepe van. Az ágazat soron következő feladatai közül a leglfentoslaiblbaknalk a következők tekinthetők.
—— A gépipar fejlődésének alapja a belföldi igények magasabb szintű kielé—
gítése mellett a kivitel erőteljes folkozása. A nehezebb külgazdasági feltételek el- lenére is az előirányzatok szerint a gépipari kiv—itel évi 10 százalékkal növekszik.
A népgazdasági egyensúlyi követelmények szempontjából kiemelkedő feladat.
hogy a dollár viszanylatú kivitel a magasabb igényű piac követelményrendszeré'hez való jobb al'kalmazlkodással az öt év alatt több mint kétszeresére növekedjék.
— A gyártmfányszerkezet korszerűsítésének meggyorsítása keretében az átla—
gosnál jobban növekszik a fényforrásolkinalk. a vákuumteahnziikai gépeknek, a 'köz- úti járművek részegységeinek. a szám'ítástedhini'kai eszközöknek, az tautamatikai és mechanikai rendszereknek stb. termelése. A dinamikus fejlesztésre kijelölt term—é-
A GEPiaPAR FEJLÖDESE
489
ke'k jelentős részénél már a negyedik ötéves tervidőszaik folyaman elértük a ver—
senykévpesseg szintjet. Ezek a termékek magasan kvalifikált m—u'n'kuót tartalmaznak, gy—ór'oósufk hlazai anyag— és a—lrk-atrészíbózisra, illetve szocialista alikiatr-észicmtportm épül.
— Ahhoz, hogy az ötödik ötéves tervidő'szo'ldban alig növeSkvő anyagmennyiség.
lényegében azonos létszám és kismértékben bővü-lő termelési kapacitás mellett a versenyképes terméke-k dinamikus feileszt'ése lehetővé váljék, a korszerűtlen, nem gazdaságos termelést nagyobb ütemben kell visszaszorítani.
— Végül (: gépipari havéikonysóíg növelésének belső tartalékai között szerepel a korszerű gépek jobb (kihasználása, a műszaiksz'ósm növelése, az üzem— és (munka—
szervezés szinrvonalónark emelése a szigorú, de ésszerű anyog- és e—nergíiatalk—a- nélkossó—g terén még meglevő mindazon lazaságok, fogyatékosságok megszüntetése, amelyek a negyedilk ötéves terviidőszak eredmény—einek me'lyreihoió elemzése során felszinre kerültek.
PE3i-OME
ABTOp paCCManHBaeT aamneüwue TeHAeHuHH pü3BHTH5I Benrepcmű mawuHocrpon—
Tenbnoü npomumneHHocm a naphoz; Heraéproro namnemero nnal—ia, ro em, B 1971—1975 I'OAbi.
MccneAyeT AMHBMMKY npou3soncraa " CprKTypbl nPOAyKuHH, ponb mamnnocrpomenb—
Hoü npOMblLUneHHOCTH B ysenmenun akcnopra 14 B norpeőnenuu, a Takme AMHBMHKY H
acpmekmanocrb pecypcoa.
Cornacno HanHl-IHBIM AaHHblM B paccmarpnsaemmü nepnop. umen mecro AMHaMu—mslü
pocr MamMHocrponTensHoro npousaoncraa, nom Koroporo s 1975 rogy cocraamna BSD/0
Hauuonansnoro onoAa, npouaaonuMoro I'IpOMbILIJneHHOCTbIO. B pesynbrare ocymecrsne- HMS! ueHTpaanle nporpaMM paaaumn npowaowna monepnnsaunn CTpYKTypbl npouasogcrsa orpacnu. B peaymnare anaunrensnoro pocra MamHHOCTpOHTeanoro axcnopra p.aHHan or—
pacnb naér őonee 500/0 axcnopra B couuanncmuecxue CTpaHbl, a B omowennu Kanmanuc—
rmecmx CTpaH HaXOAHTCH Ha Bropom Mecre.
OCHOBHbIe tpoHAu MamuHocrpomenbi-ioü l'ipOMblLLlneHHOCTH s cooraercrswu c nnaHOM aospocnu npumepno Ha 40%. OAHaKO ee norm a Kanwranoanomenmx npomumneunocm
npononmana coxpamarsca " a norma ly HSTHneTKH He nocwrana name 140/0.
B oőnacm oőpasoeauna sanacoa orpacnb BblnonHu—ma ueneycrauosxu a nemenarenb- Honi Mepe.
B Mamunocrpomenbnoü npOMblLLlneHHOCTH okono 1000/0 npnpocra nponykuuw ősmo nonyueno aa cuér noebtmeuun npousaonu'renbuocm prAa. 3apa60n—naa nnara pBÖOTHHKOB mamnuocrpomenbuoü l'ipoMbmJneHHOCTH Ha npommeHuu nnaHoaoro nepuoga cucvremam—
nemm aospacrana. Peanbuan sapaőoman nna-ra paőouwx npeabicuna aannanpoaaHHbiü pas—
Mep poc'ra, a y cnymamunace Ha npeAYCMOTpeHHOM ypoaHe.
Bmdaenmauocrb s Mdmnnocrpomenbuoű npomuwnem—iocm cnomunace BGCbMa 6naro—
anRTHO. B Teuenue paCCMannBaemoro nepi—foga anÖblnb " B ycnosmix coxpaurenm rocy- AapCTBeHHbiX Aorauuü noum yneounacs.
B aaxmouenue aerop ocranasnnaaerca Ha aagauax, KOTOpble nOCTaBneHbl nepep, mamu—
Hocrpomenbuoü npOMblLUJleHHOCTblO a HHTOM nm'nnemeM nnaHe.
SUM MlARY
The author surveys the main tendencies of the development of Hungarian engxinee'rifng industry in the Fourüh Five Year Plain period, that is between 1971 and 1975.
He investigates the development of production and product pattern of engineering industry. the role of engineerinng industry in itncrerasing the exports and in consumption as well as tihe changes in resources and efficiency.
According to the available data the output of engineering industry has shown a dynamic increase in the investigatecl period and in 1975 it gave 35 per cent of the national income originating in industry. The product pat—tem became more up—to—date by realizing
490 ' DR. RÉDEi: A GEPIPAR FEJLODESÉ]
central development programs. As a result of the considenatble increase of exports ef engineering industry this branah gives more than 50 per cent of lsoaialifsrt exports and it makes the second place regarding exports to carpirtallist countries. _
The fixed assets ot engineening industry increased. in accordance with the plan, by some 40 per cent. However, its ehare in industrial investments continued to deerease. at the end of the Fourth Five Year Plan period it liell below 14 per cent.
The bnanoh has not reached the targets set for inventonies.
ln engirneering industry nearly 100 per cent onc the production increase was the result of the increase of pwroductbiwity. Tlhe wage rate of wonkers and employees ol eng—ixneenl'ng industry increased gnadually during the plan period. Real wages of workers increased to a higher extent than it was planned, while that of employees reached the estimated level.
Ehlicien'cy evolved very tavou—rably. The protits increased, besides decreas'ing state subsidies, nearly twofolld in the plan period.
Finally. the study outlines the task—s of engineering industry to be realized in the Fifth Five Year Plan.
