T A R T A L O M
S z á m T á r g y O l d a l
Mi nisz te ri rendeletek
31/2006. (IV. 29.) FVM–GKM–PM e. r.
Az egyes gén tech no ló gi á val mó do sí tott ta kar má nyok be ho za ta lá ról és for ga lom ba hozataláról - - - 1538 32/2006. (V. 2.) FVM r. A 2003. év ben fagy kárt és aszály kárt szen ve dett me zõ gaz da sá gi ter me lõk kár eny hí tõ tá mo ga tá sá ra fel -
vett hi te lek fu tam ide jé nek meghosszabbításáról - - - - 1540 33/2006. (V. 2.) FVM r. A Nem ze ti Vi dék fej lesz té si Terv alap ján a köz pon ti költ ség ve tés, va la mint az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi
Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap Ga ran cia Rész le ge társ fi nan szí ro zá sá ban meg va ló su ló, az Eu ró pai Unió kör nye zet vé del mi, ál lat jó lé ti és -hi gi é ni ai elõ írá sa i nak va ló meg fe le lés hez nyúj tott tá mo ga tás
igény be vé te lé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 139/2004. (IX. 24.) FVM ren de let módosításáról - 1542
Köz le mé nyek
Az Ag rár- és Vi dék fej lesz té si Ope ra tív Prog ram (AVOP) Irá nyí tó Ha tó sá gá nak pá lyá za ti fel hí vá sa az
Eu ró pa Terv „A vi dék és a me zõ gaz da ság fej lesz té sé ért” rész prog ram ja keretében - - - - 1543 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 29/2006. (IV. 7.) MVH köz le mé nye a hán to lat lan rizs in -
ter ven ci ós felvásárlásáról - - - - 1577 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 30/2006. (IV. 24.) MVH köz le mé nye a 2006-os támoga -
tási évi hí zott bi ka-tar tás tá mo ga tás igénylésérõl - - - - 1587 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 31/2006. (IV. 19.) MVH köz le mé nye a 2006. évi egy sé -
ges te rü let ala pú tá mo ga tás és a hoz zá kap cso ló dó te rü let ala pú ki egé szí tõ nem ze ti tá mo ga tá sok, va - la mint a ked ve zõt len adott sá gú te rü le tek tá mo ga tás 2005/2006. gaz da sá gi év re vo nat ko zó kifi ze té si
ké rel mé nek benyújtásáról- - - - 1613 Az Or szá gos Me zõ gaz da sá gi Mi nõ sí tõ In té zet köz le mé nye nö vény faj ták ál la mi el is me ré sé rõl, faj ták ál -
la mi elismerésének meg hosszab bí tá sá ról, illetve vissza vo ná sá ról, faj ta je löl tek vizs gá la tá nak meg - szün te té sé rõl, stan dard vál to zás jó vá ha gyá sá ról, faj ta név-vál toz ta tás jó vá ha gyá sá ról és új faj ta fenn -
tar tó be jegy zé sé rõl - - - - 1681 Az FVM Bács-Kis kun Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak köz le mé nye a 2005-ben tá mo ga tást el -
nyert, elõ ze te sen el is mert ter me lõi csoportokról - - - - 1699 El ve szett er dész- és er dõ fel ügye lõ-jelvények - - - - 1699 Helyesbítés - - - - 1699
Miniszteri rendeletek
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter,
valamint a pénzügyminiszter 31/2006. (IV. 29.) FVM–GKM–PM
együttes rendelete
az egyes géntechnológiával módosított takarmányok behozataláról és forgalomba hozataláról A géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. §-a (3) bekezdéséneka)pontjában és (5) bekezdésében, valamint a takarmányok elõállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény 18. §-ánako)pontjában foglalt felhatalma- zás alapján – a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, valamint az egészségügyi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendeljük el:
Általános rendelkezések
1. §
Ezt a rendeletet az Amerikai Egyesült Államokból szár- mazó következõ termékekre kell alkalmazni:
a) 2309 90 20 KN kód alá tartozó, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból elõállított ku- korica-glutén takarmány,
b) 2303 30 00 KN kód alá tartozó, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból elõállított sör- törköly.
2. §
Az 1. §-ban meghatározott termékek esetében a takar- mányok harmadik országokból való behozataláról szóló 52/2005. (VI. 4.) FVM–PM együttes rendeletet (a további- akban: R.) az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkal- mazni.
Az 1. §-ban meghatározott termékek beléptetése, illetve szabad forgalomba bocsátása
3. §
(1) Az 1. §-ban meghatározott termékek kizárólag akkor léptethetõk be az Európai Gazdasági Térség vámterületé- re, illetve bocsáthatók szabad forgalomba a Magyar Köz- társaság területén, ha
a) a szállítmányt Bt10 kódjelû kukorica vonal (a továb- biakban: Bt10 kukorica) eseti kimutatására alkalmas és hi-
telesített módszeren alapuló, akkreditált laboratórium által kibocsátott eredeti analitikai vizsgálati jegyzõkönyv (a to- vábbiakban: vizsgálati jegyzõkönyv) kíséri, amely igazol- ja, hogy a termék nem tartalmaz Bt10 kukoricát vagy Bt10 kukoricából elõállított takarmányt, és
b) a 4. § (2) bekezdése szerinti állatorvos megállapítja, hogy a vizsgálati jegyzõkönyv aza)pontban foglalt köve- telményeknek megfelel.
(2) Amennyiben az 1. §-ban meghatározott termékek több részletben, megosztott szállítmányként kerülnek be- hozatalra, úgy a megosztott szállítmány minden egyes ré- széhez mellékelni kell a vizsgálati jegyzõkönyv hitelesített másolatát.
4. §
(1) Ha az 1. §-ban meghatározott terméket tartalmazó szállítmány (a továbbiakban: szállítmány) rendelkezik vizsgálati jegyzõkönyvvel, az importõr, illetve megbízott- ja az R. 6. §-ának (2) bekezdése szerinti dokumentum megküldésével egyidejûleg a vizsgálati jegyzõkönyv má- solatát is megküldi a vámterületre való beléptetést végzõ vámhivatalnak (a továbbiakban: határvámhivatal).
Amennyiben a szállítmány nem a Magyar Köztársaság ál- lamhatárán keresztül lép be az Európai Gazdasági Térség területére, de azt a Magyar Köztársaság területén bocsát- ják szabad forgalomba, az importõrnek, illetve megbízott- jának a szabad forgalomba bocsátást végzõ vámhivatal (a továbbiakban: vámhivatal) részére át kell adnia a vizs- gálati jegyzõkönyv másolatát.
(2) A határvámhivatal, illetve a vámhivatal az R.
6. §-ának (2) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdése, valamint 9. §-ának (2) bekezdése szerinti értesítéssel egyidejûleg megküldi a vizsgálati jegyzõkönyv másolatát
a) a határállomás helye szerint illetékes hatósági állat- orvosnak, vagy
b) az állategészségügyi határállomáson a határállomási állatorvosnak, vagy
c) a vámhivatal helye szerint illetékes hatósági állator- vosnak
[a továbbiakbana)–c)pontok együtt: állatorvos].
(3) Az állatorvos a vizsgálati jegyzõkönyv másolatát megvizsgálja, és haladéktalanul tájékoztatja a vizsgálati jegyzõkönyv elfogadhatóságáról a határvámhivatalt, illet- ve a vámhivatalt.
A vizsgálati jegyzõkönyv hiánya vagy nem megfelelõsége esetén történõ eljárás
5. §
(1) Ha az 1. § szerinti termék nem rendelkezik vizsgálati jegyzõkönyvvel, vagy az állatorvos megállapítja, hogy az importõr vagy megbízottja által benyújtott, a szállítmány
Bt10 mentességét igazoló jegyzõkönyv nem felel meg a 3. § (1) bekezdéséneka)pontjában foglalt követelmények- nek, a szállítmány mindaddig nem léptethetõ be az Euró- pai Gazdasági Térség vámterületére, illetve nem bocsátha- tó szabad forgalomba, amíg a vámeljárás jogosultja vizs- gálati jegyzõkönyvvel nem igazolja, hogy a termék nem tartalmaz Bt10 kukoricát vagy Bt10 kukoricából elõállított takarmányt.
(2) A határvámhivatal, illetve a vámhivatal a vizsgálati jegyzõkönyv hiányáról, illetve az állatorvos a vizsgálati jegyzõkönyv hiányáról vagy nem megfelelõségérõl hala- déktalanul értesíti a határvámhivatal, illetve a vámhivatal helye szerint illetékes megyei állategészségügyi és élelmi- szer-ellenõrzõ állomást (a továbbiakban: állomás).
(3) A határvámhivatal, illetve a vámhivatal a vizsgálati jegyzõkönyvvel nem rendelkezõ szállítmány esetében a vizsgálati jegyzõkönyvnek a vámeljárás jogosultja általi beszerzéséig nem végzi el az R. 6. §-ának (2) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdése, valamint 9. §-ának (2) bekezdése szerinti értesítést.
(4) A vizsgálati jegyzõkönyvnek a vámeljárás jogosult- ja általi beszerzését követõen a határvámhivatal, illetve a vámhivatal a 4. § (2) bekezdése szerint jár el.
Ellenõrzés
6. §
(1) Az állatorvos az R. 4. §-a (1) bekezdésénekb)pont- ja, valamint 9. §-ának (2) bekezdése szerinti ellenõrzés ke- retében szúrópróbaszerûen vizsgálja, hogy a szállítmány tartalmaz-e Bt10 kukoricát vagy Bt10 kukoricából elõállí- tott takarmányt.
(2) Az állatorvos feladata az általa vett minta azonossá- gának biztosítása, illetve annak a hatósági laboratóriumba történõ eljuttatása.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenõrzés során az állator- vos által vett mintát az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet akkreditált hatósági laboratóriuma vizsgálja meg.
A laboratórium a vizsgálat eredményét tartalmazó vizsgá- lati jegyzõkönyv egy példányát haladéktalanul megküldi az állatorvosnak. A laboratóriumi vizsgálat eredményének az állatorvoshoz történõ megérkezéséig a mintavétellel érintett termék nem bocsátható szabad forgalomba. A la- boratóriumi vizsgálat eredményérõl az állatorvos értesíti a határvámhivatalt, illetve a vámhivatalt.
7. §
(1) Az állomás a forgalomba hozatal során szúrópróba- szerû ellenõrzés keretében vizsgálja, hogy a szabad forga- lomba bocsátott kukoricát tartalmazó vagy abból elõállí-
tott kukorica-glutén takarmány, valamint sörtörköly tartal- maz-e Bt10 kukoricát vagy Bt10 kukoricából elõállított ta- karmányt.
(2) Az állomás az (1) bekezdés szerinti termékek minta- vétele és vizsgálata során a 6. § (2)–(3) bekezdései szerint jár el.
(3) Amennyiben az ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy az ellenõrzött termék Bt10 kukoricát vagy Bt10 ku- koricából elõállított takarmányt tartalmaz, az állomás kö- teles haladéktalanul intézkedni a termék forgalomból tör- ténõ kivonásáról.
8. §
A Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága és az FVM megállapodást köt az e rendelet szerinti ellenõrzé- sekkel kapcsolatos együttmûködés rendjérõl.
Költségek viselése
9. §
Az 5–7. §-okban foglaltak végrehajtása során felmerülõ költségeket az Európai Gazdasági Térség területén letele- pedett, a szabad forgalomba bocsátásért felelõs személy viseli.
Értesítési kötelezettség
10. §
(1) Ha az e rendelet szerinti ellenõrzés során megállapí- tást nyer, hogy az 1. § és a 7. § (1) bekezdése szerinti ter- mék Bt10 kukoricát vagy Bt10 kukoricából elõállított ta- karmányt tartalmaz, az állatorvos, illetve az állomás hala- déktalanul köteles értesíteni a Földmûvelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium) és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az Európai Unió élelmisze- rekre és takarmányokra vonatkozó, az élelmiszerjog álta- lános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer- biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-bizton- ságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. fejezete szerinti gyors vészjelzõ rendszeren keresztül haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot.
(2) Az 1. § szerinti termékeken elvégzett ellenõrzések számáról és eredményérõl az állatorvos az állomásnak, az állomás pedig az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógy- szer- és Takarmány-ellenõrzõ Intézetnek (a továbbiakban:
ÁOGYTI) az e rendelet hatálybalépését követõ 30. napon, ezt követõen negyedéves gyakorisággal jelentést küld.
Az ÁOGYTI a beérkezett adatok alapján elkészített össze- sített jelentését a minisztériumnak negyedéves rendszeres- séggel küldi meg.
Záró rendelkezések
11. §
(1) E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép ha- tályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R.
2. számú melléklete a 6. pontot követõen a következõ ponttal egészül ki:
„7. KN kód:”
Az Európai Unió jogának való megfelelés
12. §
Ez a rendelet a kukoricatermékekben a nem engedélye- zett Bt10 géntechnológiával módosított szervezetre vonat- kozó szükségintézkedésekrõl szóló, 2005. április 18-i 2005/317/EK bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.
Gráf Józsefs. k., Dr. Kóka Jánoss. k.,
földmûvelésügyi gazdasági és közlekedési miniszter és vidékfejlesztési miniszter
Dr. Veres Jánoss. k.,
pénzügyminiszter
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 32/2006. (V. 2.) FVM
rendelete
a 2003. évben fagykárt és aszálykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk kárenyhítõ támogatására felvett hitelek futamidejének meghosszabbításáról
Az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. § (2) bekezdésba)alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. §
E rendelet alapján a 2003. évben fagykárt és aszálykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk kárenyhítõ támogatá- sáról szóló 84/2003. (VII. 22.) FVM rendelet (a továbbiak-
ban: Rendelet) szerinti mezõgazdasági termelõk a Rende- let 6. § (1) bekezdése alapján felvett kedvezményes hitele futamidejének 5 évrõl 10 évre történõ meghosszabbítására irányuló kérelmet jogosult a hitelintézethez benyújtani abban az esetben, ha a kár mértéke
a) 20–30 százalék között volt, és a mezõgazdasági ter- melõ a kedvezõtlen besorolású térségben gazdálkodó me- zõgazdasági termelõk éven túli hitelterheinek mérséklésé- rõl szóló 46/2003. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott kedvezõtlen besorolású térségben gazdál- kodik, vagy
b) elérte vagy meghaladta a 30 százalékot (a továbbiakban együttesen: jogosult termelõ).
2. §
(1) A futamidõ meghosszabbítását a jogosult termelõ 2006. május 20-ig a hitelt folyósító hitelintézettõl írásban kérheti a (2) bekezdés szerinti igazolás benyújtásával együtt.
(2) A jogosultság igazolását a futamidõ meghosszabbí- tására vonatkozó kérelem benyújtásával a területileg ille- tékes megyei/fõvárosi földmûvelésügyi hivatalnál (a to- vábbiakban: FM hivatal) 2006. május 10-ig lehet kérni. Az FM hivatal a jogosultságot amellékletszerinti igazolás ki- töltésével tanúsítja, és azt a kérelemmel együtt legkésõbb május 15-ig visszajuttatja a jogosult termelõ részére.
(3) Amennyiben a jogosult termelõ integrátor útján vet- te igénybe a Rendelet szerinti hitelt, a futamidõ meg- hosszabbítását is az integrátor útján igényelheti. Ebben az esetben a futamidõ meghosszabbítása ügyében a jogosult termelõ nevében az integrátor jár el.
(4) A jogosultság igazolására, valamint a futamidõ meg- hosszabbítására irányuló kérelem benyújtásának az (1) és (2) bekezdés szerinti határideje jogvesztõ.
3. §
(1) A hitelintézet a 3. § (2)–(4) bekezdéseinek figyelem- bevételével bírálja el a benyújtott módosítási kérelmet.
(2) A hitel futamidejének meghosszabbítása esetén a) a kezességvállalás és kamattámogatás feltételei a fu- tamidõ végéig változatlan feltételekkel megilleti a jogosult termelõt;
b) a hitelszerzõdésben a hitel feltételei közül a futam- idõ, a tõketörlesztõ részlet nagysága és ütemezése, vala- mint a biztosítékok köre változtatható;
c) a hitelintézet a saját üzleti szabályzatának megfelelõ szerzõdésmódosítási díjat számíthat fel.
(3) A hitel meghosszabbított futamidejének végsõ lejá- rata az eredeti szerzõdéskötés idõpontjától számított 10 év lehet.
(4) A rendelet hatálybalépése napján fennálló hitel tör- lesztését a futamidõre évente azonos összegben kell meg- állapítani. Az évi egyenlõ részletek megfizetése szempont- jából az egy év kezdõ idõpontjának az eredeti szerzõdés- kötés idõpontjával azonos dátumú napot kell érteni.
A 2006. évi törlesztõ részletbe be kell számítani a jogosult termelõ által a rendelet hatálybalépését megelõzõen, 2006. évben a szerzõdésmódosítás idõpontjáig teljesített tõketörlesztést.
(5) A hitelintézet a módosított hitel(kölcsön)szerzõdé- seket a kezes által eredetileg elfogadott szerzõdésminta alapján 2006. június 30-ig kötheti meg.
4. §
(1) A futamidõ meghosszabbítására irányuló, általa iga- zolt kérelmekrõl az FM hivatal külön meghatározott tartal- mú, hitelintézetek szerint csoportosított tájékoztatót küld a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ré- szére 2006. május 20-ig. A Földmûvelésügyi és Vidékfej- lesztési Minisztérium az igazolt – hitelintézetek szerint csoportosított – futamidõ meghosszabbítási kérelmekrõl 2006. május 31-ig tájékoztatást küld a Pénzügyminisztéri- um és a saját ügyfeleikrõl a hitelintézetek részére.
(2) A hitelintézet a módosított futamidejû hitel(köl- csön)szerzõdésekrõl 2006. július 15-ig tételes adatszolgál- tatást küld a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz- térium, valamint a Pénzügyminisztérium részére.
(3) A hitelintézet a megkötött hitelszerzõdések összesí- tett adatairól a 2006. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtésrõl szóló 247/2005. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján negyed- évenként tájékoztatást ad a Földmûvelésügyi és Vidékfej- lesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium részére.
5. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A Rendelet alapján igénybe vett kedvezményes hite- lek eredeti futamidejének megtartása esetén is jogosult a kárt szenvedett mezõgazdasági termelõ a kezességvállalás és kamattámogatás változatlan feltételek mellett történõ igénybevételére.
Gráf Józsefs. k.,
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Melléklet a 32/2006. (V. 2.) FVM rendelethez
Igazolás
a 84/2003. (VII. 22.) FVM rendelet alapján fennálló hitel futamidõ meghosszabbítása iránti kérelemhez
Iktatószám: .../2006.
Név/megnevezés: ...
Cím/lakcím:...
Adószám/adóazonosító: ...
Regisztrációs szám:...
A területileg illetékes ... Megyei Földmûvelésügyi Hivatal részérõl igazolom, hogy a ... szerzõdésszámon ... pénzintézetnél nyilvántartott hitelének futamidõ meghosszabbítására jogosult, mert gazdaságában a 2003. évben elszenvedett fagy- és aszálykár mértéke
a) 20–30 százalék között volt, és a mezõgazdasági termelõ a kedvezõtlen adottságú térségben gazdálkodó mezõgaz- dasági termelõk éven túli hitelterheinek mérséklésérõl szóló 46/2003. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kedvezõtlen adottságú térségben gazdálkodik,*
b) elérte vagy meghaladta a 30 százalékot.*
..., 2006. ...
...
FM hivatal
* A nem kívánt rész áthúzandó.
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2006. (V. 2.) FVM
rendelete
a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági
Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak
való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdé- seirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdésénekc)pont- jában kapott felhatalmazás alapján a következõket rende- lem el:
1. §
(1) A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orien- tációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszíro- zásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályai- ról szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiak- ban: R.) 3. §-ánakc)pontja helyébe a következõ rendelke- zés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„c) támogatható állatfaj:a környezetvédelmi célú beru- házási támogatás esetén a 8. § (1) bekezdésének a)–f)pontjában meghatározott állatfajok; az állatjóléti és -higiéniai célú beruházási támogatás esetén a 8. § (1) be- kezdéséneka)–f)pontjában meghatározott állatfajok, ki- véve a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvé- delmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: Állatvédelmi rendelet) 1. § (2) bekezdé- sében meghatározott állatok; állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás esetén a sertés és a tojótyúk ál- latfajok, valamint a szarvasmarha állatfajon belül a borjú korcsoport;”
(2) Az R. 3. §-ánakg)pontja helyébe a következõ ren- delkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„g) Helyes Mezõgazdasági Gyakorlat: a vizek mezõ- gazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmé- rõl szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiak- ban: Nitrát rendelet) 1. számú mellékletében meghatáro- zott, a vizek nitrátszennyezésének megelõzése, illetve csökkentése érdekében a mezõgazdasági tevékenység folytatására vonatkozó elõírások összessége, amely kiter- jed különösen az állattartó telepek trágya tárolására és a
trágya mezõgazdasági felhasználására, valamint egyéb ag- rotechnikai mûveletek vízvédelmi szabályaira;”
(3) Az R. 3. §-a az alábbil)ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„l) nitrátérzékeny terület:a vizek mezõgazdasági erede- tû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 1. mellékletét képezõ tele- pülés közigazgatási területe, valamint a 2006. május 31-ig igényelt támogatások esetében a Nitrát rendelet 2. számú mellékletét képezõ települések közigazgatási területe is.”
2. §
Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi célú beruházási támogatás a tartási helyen képzõdõ szerves trágya „Helyes Mezõgaz- dasági Gyakorlat” elõírásainak megfelelõ kezelésére – be- leértve a trágya mozgatását, tárolását, illetve a tárolás fel- tételeinek biztosítását – irányuló beruházások megvalósí- tására – kivéve a technológiába be nem építhetõ gépberu- házásokat – vehetõ igénybe.”
3. §
Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(1) A környezetvédelmi célú beruházási támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki (amely) a támogatási idõ- szak bármely idõpontjában a 3. §l)pontja szerinti nitrátér- zékeny területen üzemeltet tartási helyet, és errõl rendelke- zik a tartási hely szerinti területileg illetékes megyei Nö- vény- és Talajvédelmi Szolgálat igazolásával. Az igazo- lásnak tartalmaznia kell azt, hogy
a) az állattartó eleget tett a Nitrát rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettségének, valamint
b) a hígtrágyás technológia alkalmazása esetén a tartási helyen képzõdõ hígtrágya egészére vonatkozóan rendelke- zik érvényes hígtrágya elhelyezési engedéllyel.”
4. §
Az R. 11. § (1) bekezdésénekb)pontja helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:
[11. § (1) A környezetvédelmi célú és az állatjóléti és -higiéniai célú beruházási támogatási kérelmet, valamint az állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatási kérelmet tartási helyenként külön-külön, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon postai úton, a tartási hely szerint illetékes megyei MVH kirendeltségén:]
„b) 2006. január 1. és 2006. május 31. között folyama- tosan lehet benyújtani.”
5. §
(1) Az R. 14. §-ának (1) be kez dé se az aláb bi c) és d) pon tok kal egé szül ki:
„c) 2007. évre üte me zett be ru há zás ra vo nat ko zó an 2007. no vem ber 1. és 2008. ja nu ár 31. kö zött,
d) 2008. évre üte me zett be ru há zás ra vo nat ko zó an 2008. no vem ber 1. és 2009. ja nu ár 31. kö zött.”
(2) Az R. 14. § (2) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép, va la mint az aláb bi c) és d) pon - tok kal egé szül ki:
„b) 2007. évre vo nat ko zó an 2006. no vem ber 1. és 2007.
ja nu ár 31. kö zött,
c) 2008. évre vo nat ko zó an 2007. no vem ber 1. és 2008.
ja nu ár 31. kö zött,
d) 2009. évre vo nat ko zó an 2008. no vem ber 1. és 2009.
ja nu ár 31. kö zött.”
6. §
Az R. 1. szá mú mel lék le té nek I. Kör nye zet vé del mi célú be ru há zás hoz nyúj tott tá mo ga tás igény be vé te le so rán be - tar tan dó elõ írá sok pont ja he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép:
„I. Kör nye zet vé del mi célú be ru há zás hoz nyúj tott tá - mo ga tás igény be vé te le so rán be tar tan dó elõ írá sok
Elõ írá sok Tá mo ga tott ál lat faj
Hi vat ko zott ren de let ben elõ írt kö ve tel mé nyek Tar tá si he lyen
kép zõ dött szer ves trá gya el tá vo lí tá sá ra, ke ze lé sé re, valamint tá ro lá sá ra vo nat ko zó elõ írások be tar tá sa
Va la mennyi tá mo ga tott állat faj
A vi zek me zõ gaz da sá gi ere detû nit rát szennye zés sel szem be ni vé del mé rõl szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rend.
9. § (1)–(2), illetve (4) be kez dé se, valamint az 1. szá mú mel lék let 6. pont ja, valamint a 27/2006. (II. 7.) Korm. ren delet 8. § (1), (3) és (5) be kez dé sei, valamint a 16. §.
”
7. §
E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha - tály ba az zal, hogy azt a fo lya mat ban lévõ ügyek re is al kal - maz ni kell, ki vé ve az e ren de let 1. §-ának (3) be kez dé sé vel meg ál la pí tott R. 3. §-ának l) pont já ban fog lal ta kat, ame - lyet 2006. ja nu ár 1-jé tõl kell al kal maz ni.
Gráf Jó zsef s. k.,
föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter
Közlemények
Az Ag rár- és Vi dék fej lesz té si Ope ra tív Prog ram (AVOP) Irá nyí tó Ha tó sá gá nak
pá lyá za ti fel hí vá sa
az Eu ró pa Terv „A vi dék és a me zõ gaz da ság fej lesz té sé ért” rész prog ram ja ke re té ben
2006. áp ri lis
A struk tu rá lis ala pok és Ko hé zi ós Alap felhasználá - sának ál ta lá nos el já rá si sza bá lya i ról szóló 14/2004.
(VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együt tes ren de - le t 8. §-ának 2. pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján az AVOP Irá nyí tó Ha tó sá ga az aláb bi pá lyá za ti fel hí vást te szi köz zé:
Vi dé ki jö ve de lem szer zé si le he tõ sé gek bõ ví té se (Kód szám: 3.1)
I. A tá mo ga tás cél ja
1. A Ta ná cs 1257/1999/EK és 1783/2003/EK ren de le té - vel, va la mint az AVOP támoga tási pri o ri tá sa i val össz - hang ban a támogatás fõ céljai:
• ag rár te vé keny sé gek di ver zi fi ká ci ó ja
– Ki vá ló mi nõ sé gû, he lyi, táj jel le gû (élel mi szer és nem élel mi szer) ter mé kek elõ ál lí tá sá nak, fel dol go zá sá nak fej - lesz té se, mi nõ sé gi termék-elõállítás ösztönzése.
• mi nõ sé gi me zõ gaz da sá gi ter mé kek mar ke ting je – He lyi és mi nõ sé gi me zõ gaz da sá gi (élel mi szer és nem élel mi szer) ter mé kek mar ke ting esz kö ze i nek és ér té ke sí té - si csa tor ná i nak ki fej lesz té se és továbbfejlesztése.
• ide gen for ga lom fej lesz té se – Fa lu si tu riz mus fej lesz té se.
• kéz mû ipa ri te vé keny sé gek fej lesz té se – Kéz mû ipa ri te vé keny sé gek fej lesz té se.
A tá mo ga tás sal meg va ló su ló fej lesz té sek ese té ben a fen ti ope ra tív cé lok kö zül leg alább egy nek tel je sül nie kell.
2. A pá lyá za ti fel hí vás a szû kebb ér te lem ben vett vi dé ki tér sé gek re kon cent rál. Az in téz ke dés a vál lal ko zók me zõ - gaz da sá gon be lü li és kí vü li te vé keny sé gi kö re i nek bõ ví té - sét cé loz za, kü lö nös te kin tet tel az egye di, ki vá ló mi nõ sé gû és nem pusz tán me zõ gaz da sá gi jel le gû ter mé kek elõ ál lí tá - sá ra, to váb bá az élel mi szer és nem élel mi szer tí pu sú me zõ - gaz da sá gi ter me lés és fel dol go zás kí nál ta le he tõ sé gek meg va ló sí tá sá ra, va la mint az elõ ál lí tott ter mé kek ér té ke sí - té si le he tõ sé ge i nek javítására.
II. A tá mo ga tás ban ré sze sít he tõ te vé keny sé gek 1. Ag rár te vé keny sé gek di ver zi fi ká ci ó ja
Kód szám: 3.1.1
Ki vá ló mi nõ sé gû, adott táj egy ség re jel lem zõ, pi a ci ré se - ket be töl tõ egye di élel mi szer- és nem élel mi szer ter mé kek kis lép té kû elõ ál lí tá sá nak, fel dol go zá sá nak fejlesztése, ezen belül:
a) Új te vé keny sé gek be ve ze té se új me zõ gaz da sá gi ter mék (élel mi szer- és nem élel mi szer-alap anya gok) elõ ál lí tá sa ré vén, a ter me lés gaz da sá gon be lü li di ver zi fi - ká ci ó ja (bõ ví té se) ál tal.
• Új ter mék nek mi nõ sül a gaz da ság ed di gi te vé keny sé - gé nek bõ ví té sé vel lét re jö võ, a he lyi ter mõ he lyi adott sá - gok hoz iga zo dó, nem tö meg ter mék nek mi nõ sü lõ me zõ - gaz da sá gi ter mék, be le ért ve az ener gia nö vé nyek ter mesz - téét is.
• A tá mo gat ha tó ter mé kek köre a kö vet ke zõ:
¡ Kis ál lat te nyész tés és egyéb ki egé szí tõ jel le gû nö vé - nyek ter mesz té se:
– Em lõs (élel mi szer, sport, hob bi, és egyéb célú, ki vé ve prém jü kért te nyész tett ál la tok),
– Ma dár (élel mi szer, sport, hob bi),
– Vad te nyész tés (ki vé ve va das park ban vagy va das kert - ben),
– Gyógy- fû szer- és aro ma nö vé nyek ter mesz té se ( ve - tése, ül te té se), gyûj té se és áru vá ké szí té se, ki vé ve fû szer - pap ri ka,
– Gom ba (gyûj tés és áru ké szí tés), – Csi ga (csak te nyész tett, áru ké szí tés),
– Er dei mel lék ter mé kek és egyéb nö vé nyek gyûj té se és el sõd le ges fel dol go zá sa (szá rí tás, ma ni pu lá lás, cso ma go - lás),
– Egyéb er dei gyü möl csök: áfo nya, ho mok tö vis, fe ke te ber ke nye, hú sos som, birs, nas po lya, ró zsa (csip ke bo gyó) stb. gyûj té se, és áruvá készítése.
¡ Ener gia ül tet vé nyek te le pí té se:
– Éve lõ lágy szá rú ak: ma gyar árva rozs nok, pánt li ka fû,
„Szar va si-1” ener gia fû, kí nai nád stb.
– Fás ener ge ti kai ül tet vé nyek:
Ener gia er dõ
Ener ge ti kai fa ül tet vé nyek:
= Új ra te le pí té ses ener ge ti kai fa ül tet vény = Sar jaz ta tá sos ener ge ti kai fa ül tet vény
A fel so rolt nö vé nyek kö zül ki zá ró lag azok te le pít he - tõ ek, ame lyek ter mõ re for du lá si idõ pont ja nem ha lad ja meg 2008. szep tem ber 30-át.
b) Táj jel le gû vagy a he lyi adott sá gok hoz jól il lesz ke dõ, ki vá ló mi nõ sé gû me zõ gaz da sá gi alap anya go kat élel mi szer és/vagy nem élel mi szer cél lal fel dol go zó kis üze mek ki - ala kí tá sa, fej lesz té se. A kis lép té kû élel mi szer-fel dol go - zók új on nan be ve ze tett mi ni má lis kö ve tel mé nyek nek való meg fe le lés ér de ké ben vég zett be ru há zá sa i nak ese tén a 1783/2003/EK ren de let VI. fe je zet 13. pont ér vé nye sül. A
tá mo ga tás alap ve tõ kö ve tel mé nye, hogy a fel dol go zott ter - mé kek alap anya gá nak mi ni mum 20%-a más el sõd le ges ter me lõ tõl vagy ter me lõk tõl kell, hogy szár maz zon.
c) Ter mék fej lesz tés, a me zõ gaz da sá gi ter mé kek mi nõ - sé gé nek, pi a ci meg je le né sé nek, ki sze re lé sé nek ja ví tá sa (cso ma go lás tech ni kai fej lesz té sek, ter mék ar cu lat ki ala kí - tá sa, ja ví tá sa), a Ma gyar or szá gon és az Eu ró pai Uni ó ban egy aránt el is mert mi nõ ség ta nú sí tá si rend sze rek kö ve tel - mé nye i nek való meg fe lel te tés ér de ké ben.
d) Az 510/2006/EK, 509/2006/EK és 2092/91/EGK ren de le tben fog lal tak nak meg fe le lõ kö zös sé gi ol tal mak kez de mé nye zé se, il let ve meg szer zé se, az ezek nek meg fe - le lõ ter mék elõ ál lí tá si kö ve tel mény rend sze ré nek ki ala kí - tá sa, a kö zös sé gi meg je lö lé sek (OEM, OFJ, HKT és öko lo gók) meg szer zé sé nek tá mo ga tá sa.
A fen ti ek nek meg fe le lõ, vagy azo kat elõ se gí tõ, Ma - gyar or szá gon el is mert mi nõ ség meg je lö lé si rendszerek:
– A véd je gyek és föld raj zi áru jel zõk ol tal má ról szó ló 1997. évi XI. tör vény és a me zõ gaz da sá gi ter mé kek és az élel mi sze rek föld raj zi áru jel zõ i nek ol tal má ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok ról szó ló 78/2004. (IV. 19.) Korm. ren - de let,
– A me zõ gaz da sá gi ter mé kek és az élel mi sze rek ha gyo - má nyos kü lön le ges tu laj don sá ga ta nú sí tá si rend sze ré nek mû kö dé sé re vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok ról szóló 58/2004. (IV. 24.) FVM rendelet,
– A me zõ gaz da sá gi ter mé kek és élel mi sze rek öko ló gi ai kö ve tel mé nyek sze rin ti elõ ál lí tá sá ról, for gal ma zá sá ról és je lö lé sé rõl szó ló 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet,
– Az FVM–AMC Ha gyo má nyok–Ízek–Ré gi ók gyûj te - mé nye (HÍR gyûj te mény),
– vagy a fen ti ek nek meg fe le lõ más, eu ró pai uni ós szin tû re giszt rá ci ót elõ se gí tõ szabályozás.
e) Ál ta lá nos fel té tel: a tá mo ga tott új te vé keny sé gek jel - lem zõ je, hogy kis lép té kû, ké zi mun ka igé nyesek, mely nek ered mé nye nem tö meg ter mék nek szá mí tó me zõ gaz da sá gi ter mék.
2. Mi nõ sé gi me zõ gaz da sá gi ter mé kek mar ke ting je Kód szám: 3.1.2
Az Eu ró pai Unió 510/2006/EK, 509/2006/EK és 2092/91/EGK ren de le te i ben fog lal tak nak meg fe le lõ, vagy az 1/d pont ban fog lalt ha zai mi nõ ség meg je lö lé si rend sze - rek ben ko ráb ban már el is me rést szer zett ter mé kek mar ke - ting-esz kö ze i nek és ér té ke sí té si csa tor ná i nak ki ala kí tá sa, to vább fej lesz té se:
a) Mi nõ ség ta nú sí tá si rend sze rek ál tal el is mert ter mé kek pi a ci ér té ke sít he tõ sé gét elõ se gí tõ – fo lyó do lo gi ki adás nak nem mi nõ sü lõ – esz köz és/vagy szol gál ta tás be szer zé sé - nek tá mo ga tá sa.
b) Ki zá ró la go san mi nõ sé gi me zõ gaz da sá gi ter mé kek ér - té ke sí té sét vég zõ áru sí tó he lyek és azok há ló za tá nak ki - ala kí tá sa.
c) Minõségi mezõgazdasági termékek népszerûsí- tése, kiállítások, bemutatók, vásárok rendezése, azokon történõ részvétel, egységes kiadványok, kiállítási installá- ciók készítése által, a termékek közvetlen bemutatásával.
3. Idegenforgalom fejlesztése (Falusi turizmus) Kódszám: 3.1.3
a) Meglévõ falusi magánszálláshelyek bõvítése (szol- gáltatónként max. 10 ágy/szálláshelyig), komfortfokozatá- nak (fürdõszoba, konyha, étkezõ, közösségi helyiség, fûtés korszerûsítés, energiafelhasználásának csökkentése hõszi- geteléssel és/vagy megújuló energiaforrások alkalmazásá- val, akadálymentesítés, stb.) és szolgáltatásainak (játszó- tér, kerti fõzõhely, parkoló, gépkocsi-beálló, sportpálya, sporteszköz) fejlesztése vagy új falusi magánszálláshelyek kialakítása (szolgáltatónként max. 10 ágy/szálláshelyig),
b)A falusi magánszállásadói/vendéglátói tevékenység- hez kapcsolódó falusi turisztikai szolgáltatások fejlesz- tése, a kínálat bõvítése új szolgáltatások bevezetésével, különös tekintettel a következõkre:
– tradicionális falusi vendéglátás, minõségi gasztronó- miai szolgáltatások fejlesztése, mûködési szabványoknak való megfeleltetése,
– horgászturisztikai szolgáltatások,
– borturizmus fejlesztése (borutak infrastruktúrája, kós- tolóhelyek kialakítása, reklámanyagok),
– egyéb sport- és szabadidõs lehetõségek fejlesztése (pl.
lovas turizmus fejlesztése).
4. Kézmûipari tevékenység fejlesztése Kódszám: 3.1.4
– Kézmûipari vállalkozások eszközfejlesztése, termék- fejlesztés.
– A piacra jutás, értékesítés ösztönzése érdekében a marketing eszközök fejlesztése (bemutatkozó anyagok, ki- adványok).
– Bemutató üzemek, mûhelyek kialakítása.
5. Az AVOP-ból támogatható fejlesztések:
Kézmûipar:
– Az AVOP a jelen pályázati felhívás 2. számú mellék- letében felsorolt kézmûipari tevékenységeket folytató mikro- és kisvállalkozásokat támogatja, melyek egyedileg vagy kisszériában, kisüzemi módszerekkel, és a hagyomá- nyos kismesterségek, a népi mesterségek, a tárgyalkotó népmûvészet, a népi iparmûvészet körébe sorolhatók.
Idegenforgalom:
– A turisztikai szálláshely fejlesztés esetén a lehatárolás alapja a 110/1997. Korm. rendelet a magánszálláshe- lyek idegenforgalmi hasznosításáról, valamint a 45/1998.
IKIM rendelet a kereskedelmi és fizetõ-vendéglátó szál- láshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szállás- helyek minõsítésérõl. Az AVOP a falusi magánszálláshely kategóriába esõ fejlesztéseket (szolgáltatónként maximum 10 ágy/szálláshely) támogatja. (A kereskedelmi szállás- hely kategóriájába esõ jelentõsebb beruházások nem az AVOP-ból kerülnek támogatásra). Minden szálláshelyfej- lesztés, vagy szállásadói tevékenység esetén kötelezõ a re- gisztráció és a szálláshely minõsítése, vagyis egy adott szálláshely csak egyetlen kategóriába tartozhat.
A támogatható települések – amelyek népsûrûsége nem haladja meg a 120 fõ/km2-t, vagy népességük nem haladja meg a 10 000 fõt – listáját az 1. számú melléklet tartalmaz- za (kivétel: nem támogathatók a 110/1997. Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt települések).
A támogatható települések körébe tartozó és 10 000 fõ népesség alatti városok esetén csak az országos település- rendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997.
(XII. 20.) Korm. rendelet alapján a helyi rendezési tervben falusias lakóterületnek minõsített részekben, vagy már ki- alakult tanyás térségben megvalósuló fejlesztések támo- gathatók.
A támogatható települések körébe tartozó és 10 000 fõ népesség fölötti városok esetében csak azok külterületén lévõ tanyás térségeiben megvalósuló fejlesztések támogat- hatók.
– A turisztikai szolgáltatások fejlesztése esetén az AVOP a falusi szállásadáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint az „on-farm” jellegû turisztikai szolgáltatások fejlesztését a támogatható települések (ki- vétel: a 110/1997. Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt települések) bel- és külterületén is támogatja.
III. A pályázattal elnyerhetõ támogatás 1.A támogatás formája:vissza nem térítendõ fejlesz- tési támogatás európai uniós és nemzeti forrásból.
2.A 2004-2006 között rendelkezésre álló keretösszeg összesen:3 735 millió Ft.
A támogatásban részesíthetõ pályázatok várható száma:
400-500 db.
Az agrártevékenységek diverzifikációja:
A támogatás mértéke a fejlesztés összes elszámolható költségének 45%-a.
A fejlesztések elszámolható összköltsége projektenként maximum 30 millió forint.
Ennek a tevékenységnek a lehatárolása a „Mezõgazda- sági termékek feldolgozásának és értékesítésének támoga- tása” címû intézkedéstõl projektméret alapján történik.
A 30 millió forint alatti fejlesztések a diverzifikáción be- lül, az ezen értéket meghaladó fejlesztések a „Mezõgazda- sági termékek feldolgozásának és értékesítésének támoga- tása” címû intézkedésen belül támogathatók.
Továbbá: a támogatott új tevékenység jellemzõje, hogy kis léptékû, kézimunka igényes, melynek eredménye nem tömegterméknek számító mezõgazdasági/élelmiszeripari termék.
Minõségi mezõgazdasági termékek marketingje:
A támogatás mértéke a fejlesztés összes elszámolható költségének:
– Kollektív fejlesztés esetén: 80%-a.
– Egyénileg pályázók esetén: 45%-a.
A fejlesztések elszámolható összköltsége beruházásnak minõsülõ fejlesztés esetén projektenként maximum 30 millió forint.
Nem beruházásnak minõsülõ fejlesztés esetén projek- tenként maximum 8 millió forint.
Idegenforgalom fejlesztése:
A támogatás mértéke a fejlesztés összes elszámolható költségének 45%-a.
A fejlesztések elszámolható összköltsége maximum 20 millió forint.
Kézmûipari tevékenység fejlesztése:
A támogatás mértéke a fejlesztés összes elszámolható költségének 45%-a.
A fejlesztések elszámolható összköltsége maximum 30 millió forint.
3. – Turisztikai fejlesztések, – kézmûipari fejlesztések, és
– mezõgazdasági termékek termelése és feldolgozása esetén a kedvezményezetteknek összességében nyújtható maximális támogatásra a „de minimis” szabály érvényes.
Ennek értelmében pályázónként a pályázat benyújtását megelõzõ 3 évben adott „de minimis” támogatások össze- ge nem lehet több, mint 100 000 eurónak megfelelõ Ft.
4. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, több- ször módosított 1992. évi LXXIV. törvény értelmében áfavisszatérítésre nem jogosult, akkor a támogatás számí- tásának alapja a projekt áfát tartalmazó bruttó összkölt- sége.
5. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, több- ször módosított 1992. évi LXXIV. törvény értelmében áfavisszatérítésre jogosult, akkor a támogatás számításá- nak alapja a projekt nettó összköltsége. A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások vo- natkozásában (lásd pályázati felhívás X. fejezet), melyek 2006. január 1. napját megelõzõen kerültek teljesítésre és a pályázónál az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény 38. § (1), (4) bekez- dése értelmében a projekttel kapcsolatban le nem vonható áfa keletkezik, ennek összegét a projekt elszámolható költ- ségei közé nem állíthatja be, és nem számítható be a támogatás alapjába. (lásd 2005. évi CXIX. törvény 39. §, 46. §, 164. § (9) bekezdés, és 11. sz. melléklet).
6. Ha a pályázó nem alanya az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvénynek, de alanya az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002.
évi XLIII. törvénynek, akkor a támogatás számításának alapja a projekt áfát tartalmazó, bruttó összköltsége.
IV. A támogatás igénylésére jogosultak 1. Az „Agrártevékenységek diverzifikációja” esetén:
– õstermelõk csak abban az esetben pályázhatnak, ha sa- ját maguk által elõállított termékekre irányul a fejlesztés (a „Tájjellegû vagy a helyi adottságokhoz jól illeszkedõ, kiváló minõségû mezõgazdasági alapanyagokat élelmiszer vagy nem élelmiszer céllal feldolgozó kisüzemek kialakí- tása, fejlesztése” tevékenységre õstermelõ nem pályázhat),
– egyéni vállalkozók,
– társadalmi szervezetek és társulásai,
– mezõgazdasági tevékenységet folytató egyéb jogi sze- mélyek,
– belföldi székhellyel rendelkezõ, a 2004. évi XXXIV.
törvény szerinti mikro- és kisvállalkozások1, akik/amelyek a támogatott fejlesztést Magyarországon valósítják meg (Egy vállalkozás akkor minõsül kisvállalkozásnak, ha ab- ban az állam, az önkormányzat vagy a 2004. évi XXXIV.
törvény 3. § (1) bekezdés szerinti vállalkozáson kívül esõ vállalkozások tulajdoni részesedése – jegyzett tõke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Nem kell alkalmazni a fentiekben meghatározott korlátozást abban az esetben, ha vállalko- zás tulajdonosai olyan befektetõk, amelyek nem rendel- keznek többségi irányítást biztosító befolyással.),
amennyiben a pályázó nettó éves árbevételében a mezõ- gazdasági/élelmiszer-ipari tevékenységbõl származó árbe- vétel eléri, vagy meghaladja az 50%-ot.
„Az agrártevékenységek diverzifikációja” címû intéz- kedés keretében kezdõ vállalkozás nem, csak a pályázat beadásakor már mezõgazdasági/élelmiszer-ipari tevé- kenységet folytató vállalkozás pályázhat. Ennek igazolása teljesített számlákkal történik.
2.A „Minõségi mezõgazdasági termékek marketing- je” tevékenység esetén:
–Egyénileg pályázókesetén: a Gazdasági Tevékeny- ségek Egységes Osztályozási Rendszerérõl szóló 9003/2002. (SK 6.) KSH közlemény (a továbbiakban TEÁOR) szerinti mezõgazdasági (TEÁOR 01.1., 01.2., 01.3., 01.5., 05.0), valamint élelmiszer-ipari (TEÁOR 15) tevékenységet folytató, belföldi székhellyel rendelkezõ egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások pályázhat- nak.
1Mikrovállalkozás: összes foglalkoztatotti létszáma 10 fõnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfõösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelõ forintösszeg.
Kisvállalkozás:összes foglalkoztatotti létszáma 50 fõnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfõösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelõ forintösszeg.
Egyé ni pá lyá zók ese tén az elõ ál lí tott ter mék ren del ke - zik egy vagy több mi nõ sí tés sel a Pá lyá za ti fel hí vás II/1/d pont já ban felsoroltak közül.
To váb bi fel té tel, hogy a pá lyá zó net tó éves árbevéte - lében a me zõ gaz da sá gi/élel mi szer-ipa ri te vé keny ség bõl szár ma zó ár be vé tel el ér je, vagy meg ha lad ja az 50%-ot.
– Kol lek tív (részt ve võk ál tal do ku men tált együtt mû kö - dé sen ala pu ló) fej lesz tés esetén:
Több ter me lõt és/vagy fel dol go zót érin tõ, leg alább 5 évre szó ló, jog sza bá lyok nak meg fe le lõ, ér vé nyes együtt - mû kö dé si szer zõ dés sel alá tá masz tott szö vet sé gek, egye sü - le tek, tár su lá sok, szö vet ke ze tek, együttmûködések pá lyáz - hat nak.
Kol lek tív fej lesz tés ese tén min den tag nak ren del kez nie kell az 510/2006/EK, 509/2006/EK és 2092/91/EGK ren - de le tben fog lal tak nak meg fe le lõ, vagy az 1/d pont ban fog - lalt ha zai mi nõ ség meg je lö lé si rend sze rek ben ko ráb ban már el is me rést szer zett ter mé kek kel.
3. „Ide gen for ga lom fej lesz té se” ese tén: életvitelsze - rûen2 hely ben lakó ter mé sze tes sze mé lyek, hely ben szék - hellyel, vagy te lep hellyel ren del ke zõ be jegy zett egyé ni vál lal ko zók, hely ben szék hellyel vagy te lep hellyel (fi ók - te lep) ren del ke zõ és te vé keny sé gü ket ott vég zõ, a 2004.
évi XXXIV. tör vény sze rin ti mik ro- vagy kis vál lal ko zá - sok, va la mint egyéb jogi sze mé lyek – mely ka te gó ri á ba nem tar toz nak be le a gaz da sá gi tár sa sá gok ról szó ló 1997. évi CXLIV. tör vény ben em lí tett gaz da sá gi tár sa sá - gok – pá lyáz hat nak.
To váb bi kö ve tel mény, hogy:
– Szál lás hely szol gál ta tás ese tén re giszt rált fa lu si ven - dég lá tó le gyen, vagy a fej lesz tés ered mé nye kép pen azzá vál jon. Fel té tel, hogy a pá lyá zó – a hely ben lakó ma gán - sze mély ki vé te lé vel – net tó éves ár be vé te lé ben a me zõ gaz - da sá gi/élel mi szer-ipa ri te vé keny ség bõl szár ma zó ár be vé - tel elérje, vagy meghaladja az 50%-ot.
– Tu risz ti kai szol gál ta tás ese tén a pá lyá zó re giszt rált me zõ gaz da sá gi (TE Á OR 01.1, 01.2, 01.3, 01.5, 05.0), vagy élel mi szer-ipa ri (TE Á OR 15) vál lal ko zó, vagy re - giszt rált fa lu si ven dég lá tó le gyen, vagy a fej lesz tés ered - mé nye kép pen vál jon azzá. Fel té tel, hogy a pá lyá zó net tó éves ár be vé te lé ben a me zõ gaz da sá gi/élel mi szer-ipa ri te - vé keny ség bõl származó árbevétel elérje, vagy meghaladja az 50%-ot.
4. A „Kéz mû ipa ri te vé keny sé gek fej lesz té se” te vé keny - ség ese tén pá lyáz hat nak: egyé ni vál lal ko zók, mik ro- és kis vál lal ko zá sok, va la mint egyéb jogi sze mé lyek, ame lyek a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szükséges engedéllyel ren del - kez nek.
2 Az adott te le pü lé sen ál lan dó la kás cél já ra al kal mas la kó épü let ben be je - len tett lak cím mel ren del ke zik és tény le ge sen ott is la kik.
5. Egy tel jes le zárt üz le ti év vel nem ren del ke zõ vál lal - ko zás ese tén a pá lyá za tot a ter ve zett ada tok alap ján bí rál - juk el. A pá lyá za ti fel hí vás elõ írt kö ve tel mé nye i nek jö võ - be ni tel je sí té sé rõl a pá lyá zó nak nyilatkoznia kell (lásd pályázati csomag).
V. A tá mo ga tás igény lé sé nek és igény be vé te lé nek fel té te lei
Ál ta lá nos fel té te lek:
1. A pá lyá zat nak és a pá lyá zó nak meg kell fe lel nie a pá - lyá za ti fel hí vás ban fel so rolt jo go sult sá gi kritériumoknak.
2. Tá mo ga tást a 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let alap - ján nyil ván tar tás ba vett és ügy fél re giszt rá ci ós szám mal ren del ke zõ pá lyá zó igé nyel het.
3. A pá lyá zó AVOP (2004-2006) for rás ból ugyan ar ra a pro jekt re tá mo ga tást csak egy al ka lom mal ve het igény be.
4. Egy pá lyá zat csak egy tá mo ga tá si jog cí met (te vé - keny sé get) tar tal maz hat.
5. A pá lyá zó nak ren del kez nie kell sa ját for rás sal, amely be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl nyúj tott tá mo - ga tás nem szá mít ha tó be. En nek meg lé té rõl, hi tel vagy köl csön ese tén a ren del ke zés re ál lá sá ról és össze té te lé rõl a pá lyá zó nak nyi lat koz nia kell a pá lyá zat be adá sa kor. A sa - ját for rás tel jes mér ték ben hi tel bõl és köl csön bõl is biz to - sít ha tó, me lyet szer zõ dés kö tés kor a pá lyá zó nak ér vé nyes, a ren del ke zés re tar tás ide jét tar tal ma zó és az AVOP be ru - há zás hoz kap cso ló dó hi tel ígér vén nyel, hi tel- vagy köl - csön szer zõ dés sel bi zo nyí ta nia kell. A hi tel hez ka mat tá mo - ga tás nem vehetõ igénybe.
6. A tá mo ga tá si szer zõ dés meg kö té sé nek fel té te le az aláb bi nyi lat ko za tok be nyúj tá sa:
– A he lyi ön kor mány za tok, he lyi ki sebb sé gi ön kor - mány za tok, ön kor mány za tok tár su lá sai és ezek költ ség ve - té si szer vei, to váb bá egy há zak és in téz mé nye ik, non pro fit ala pon mû kö dõ ala pít vá nyok, köz ala pít vá nyok, tár sa dal - mi szer ve ze tek ese té ben a tá mo ga tá si dön tés rõl szó ló ér te - sí tõ le vél mel lék le tét ké pe zõ „Nyi lat ko zat a pro jekt meg - hi ú su lá sa, il let ve a tá mo ga tás sza bály ta lan fel hasz ná lá sá - nak kö vet kez mé nyi rõl”.
– Bár mely ked vez mé nye zett ese té ben a tá mo ga tá si dön - tés rõl szó ló ér te sí tõ le vél mel lék le tét ké pe zõ „Nyi lat ko zat a tá mo ga tá si rend szer bõl tör té nõ ki zá rás ha tá lyá nak fenn - ál lá sá ról”.
– A Ked vez mé nye zett tel jes bi zo nyí tó ere jû ma gán ok - irat ban fog lalt írás be li nyi lat ko za ta (a nyi lat ko zat for ma - nyom tat vá nya a szer zõ dés kö tés hez meg kül dés re ke rü lõ tá - jé koz ta tó hoz lesz mel lé kel ve) ar ról, hogy a szék hely, va la - mint a pá lyá zat meg va ló sí tá sá nak he lye sze rint il le té kes ön kor mány za ti adó ha tó ság, il le ték hi va tal ha tás kö ré be tar - to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o - ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá sa a Ked vez mé nye zett nek
nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetési halasztás) engedélyezett.
– A pályázónak igazolnia kell, hogy megfelel az állam- háztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meg- határozott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelmé- nyének.
7. Támogatás csak a pályázat befogadásának idõpontja után megkezdett fejlesztésekhez nyújtható, a pályázó a fej- lesztést saját felelõsségére ettõl az idõponttól megkezdheti a támogatási szerzõdés megkötése elõtt.
Legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésétõl számí- tott
– 60. napon meg kell kezdeni a fejlesztést, amennyiben a beszerzéshez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy
– 30. napon meg kell kezdeni a közbeszerzési eljárást és annak befejezésétõl számított 30 napon belül a fejlesztést.
A pályázat befogadása a pályázat érdemi bírálatának kezdetét, nem pedig a támogatási összegre való jogosult- ság megszerzését jelenti.
8.A fejlesztés megkezdésének idõpontja:
– Az építési fejlesztés esetén a kivitelezési szerzõdés megkötésének napja, ennek hiányában az építési naplóba történõ elsõ bejegyzés idõpontja.
– Gépbeszerzés esetén a vételi szándék (megrendelés) írásban történõ bejelentése, ennek hiányában a számla sze- rinti teljesítés dátuma.
– Az ültetvénytelepítési beruházás megkezdésének idõ- pontja a telepítési napló elsõ bejegyzése.
– Egyéb esetben a Támogatási szerzõdésben szereplõ tevékenységek megvalósításához kapcsolódó szerzõdés megkötésének dátuma, vagy a megrendelés, felhívás írás- ban történõ bejelentésének dátuma, vagy a tevékenység megvalósításához kapcsolódó beszerzésrõl, szolgáltatás- ról kiállított bizonylat teljesítésének dátuma közül a legko- rábbi, ez alól a pályázat összeállításának érdekében felme- rült költségek kivételt képeznek.
9. A beruházást be kell fejezni, illetve a gépet, létesít- ményt üzembe kell helyezni a támogatási szerzõdés meg- kötésének idõpontjától számítva (Lásd a pályázati felhívás IX/4. és XIII. fejezetét.):
– építési beruházás esetén 24 hónapon belül, – minden egyéb beruházás esetén 12 hónapon belül, – a közbeszerzésre kötelezett pályázók esetén 30 hóna- pon belül,
– ültetvénytelepítési beruházás esetén a telepítési terv- ben szereplõ, szakmailag indokolt termõrefordulás idõ- pontjáig,
de legkésõbb 2008. szeptember 30-ig.
10. Szolgáltatás, árubeszerzés és építési beruházás meg- valósítása esetén, amennyiben a pályázó:
– közbeszerzésre kötelezett: építési beruházás esetén részletes és tételes tervezõi költségvetést; szolgáltatás, árubeszerzés esetén részletes és tételes költségvetést,
– közbeszerzésre kötelezett: amennyiben a közbeszer- zési eljárást a jogszabályokban leírtak szerint lefolytatta a teljes közbeszerzési dokumentációt,
– közbeszerzésre nem kötelezett: egy részletes és tételes költségvetést, a költségvetés minden tételére vagy tétel- csoportjára két szállítói árajánlatot,
– saját kivitelezésben valósítja meg a fejlesztést: részle- tes és tételes anyag-díjas költségvetést
kell csatolni a pályázat benyújtásakor.
A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költsé- gekre, ráfordításokra (lásd pályázati felhívás X. fejezet) két árajánlatot kell benyújtani (kivéve illetékek és kötele- zõen megszabott díjak).
Az építési beruházások részletes, tételes költségveté- seit, illetve saját kivitelezés esetén a részletes, tételes anyag-díjas költségvetést a pályázat benyújtásakor érvé- nyes építési normagyûjtemény (ÉN-ÉNK) alapján kell elkészíteni.
11. Csak az új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártó- tól beszerezhetõ, elsõ üzembehelyezésû gépek, technoló- giai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és be- építése támogatható. Az „új” jelzõ csak azon, beruházási jellegû termékeket illeti meg, amelyeknél a Kedvezmé- nyezett rendelkezik a vétel (a számla kiállítás dátuma) idõ- pontjában kezdõdõ termékfelelõsségi, garanciális és sza- vatossági jogainak érvényesíthetõségéhez szükséges, a gyártó és a forgalmazó által kibocsátott hiteles dokumen- tumokkal.
12. A fejlesztés megvalósításához és a tevékenység folytatásához szükséges szakhatósági engedélyek, igazo- lások megléte, amelyek magukban foglalják az illetékes állategészségügyi és környezetvédelmi hatóságok igazolá- sát arról, hogy a pályázó tevékenysége megfelel a minimá- lis környezetvédelmi elõírásoknak, valamint élelmiszer elõállítása esetén az élelmiszer-biztonsági és -higiéniai elõírásoknak.
Beruházási támogatás csak olyan fejlesztéshez nyújt- ható, mely mûszaki, technológiai szempontból szakszerû, és megfelel a környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai elõírásoknak.
A kis léptékû élelmiszer-feldolgozók újonnan beveze- tett minimális követelményeknek való megfelelés érdeké- ben végzett fejlesztéseinek esetén az 1783/2003/EK ren- delet VI. a) 13. pontja érvényesül. A környezetre negatív hatást kifejtõ fejlesztés nem támogatható. (Turisztikai szolgáltatás esetén nem alkalmazandó.)
13. A fejlesztés összköltsége és a támogatás mértéke nem haladhatja meg a felhívás III/2. pontjában feltüntetett maximális mértékeket.
14. Azok a települések tartoznak a támogatható telepü- lések kategóriájába, amelyek népsûrûsége nem haladja meg a 120 fõ/km2-t, vagy népességük nem haladja meg a 10 000 fõt. (A támogatható települések listáját az 1. számú melléklet tartalmazza,kivéve:az Idegenforgalmi fejleszté-
sek ese tén nem tá mo gat ha tó ak a 110/1997. Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt te le pü lé sek.)
Tu risz ti kai szál lás hely fej lesz té se ese té ben: A tá mo - gatha tó te le pü lé sek kö ré be tar to zó és 10 000 fõ né pes ség alat ti vá ro sok ese tén csak az or szá gos te le pü lés ren de zé si és épí té si kö ve tel mé nyek rõl szó ló 253/1997. (XII. 20.) Korm. ren de let alap ján a he lyi ren de zé si terv ben fa lu si as la kó te rü let nek mi nõ sí tett ré szek ben, vagy már ki ala kult ta - nyás tér ség ben meg va ló su ló fej lesz té sek tá mo gat ha tók.
A tá mo gat ha tó te le pü lé sek kö ré be tar to zó és 10 000 fõ né - pes ség fö löt ti vá ro sok ese té ben csak azok kül te rü le tén lévõ ta nyás tér sé ge i ben meg va ló su ló fej lesz té sek támogat - hatók.
15. Bio ter mék elõ ál lí tá sa ese tén az ál la mi lag el is mert mi nõ sí tõ szer ve zet tel meg kö tött el len õr zé si szer zõ dést kell csatolni.
16. Nem ad ha tó tá mo ga tás bé relt in gat lan ese tén, ha a bér le ti szer zõ dés ki zá ró la gos jog gal nem biz to sít ja a tá mo - ga tás sal meg va ló su ló lé te sít mény üze mel te té sé nek le he tõ - sé gét az üze mel te té si kö te le zett ség ide jé re (5 év). Az üze - mel te té si kö te le zett ség ide je alatt amor ti zá ló dott tár gyi esz közt azo nos ren del te té sû, azo nos vagy jobb pa ra mé te - rek kel ren del ke zõ tár gyi esz köz zel a tá mo ga tás ban ré sze - sü lõ pá lyá zó sa ját for rás fel hasz ná lá sá val a Mezõgazda - sági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) elõ ze tes engedélyével lecserélheti.
17. A pá lyá zó nak a pá lyá zat tár gyát ké pe zõ te vé keny sé - get a fej lesz tés meg va ló sí tá sá tól szá mí tott öt éven át – a pá lyá zat ban meg ha tá ro zott módon – folytatnia kell.
18. Fi a tal gaz dál ko dó nak mi nõ sül, aki az aláb bi fel té te - lek nek együt te sen megfelel:
– 40 év alat ti (a pá lyá zat be nyúj tá sa kor 40. élet évét még be nem töl tött),
– leg alább kö zép fo kú (szak mun kás szin tû, arany ka lá - szos gaz da) szak irá nyú vég zett ség gel rendelkezik,
– me zõ gaz da sá gi fõ te vé keny ség re vo nat ko zó egyé ni vál lal ko zói iga zol vánnyal rendelkezik.
19. A pá lyá zó, vagy a pá lyá zó ál lan dó al kal ma zá sá ban álló sze mély leg alább kö zép fo kú szak irá nyú vég zett ség gel [iga zo lá sa az Or szá gos Kép zé si Jegy zék rõl szó ló 37/2003.
(XII. 27.) OM ren de let és az ok ta tás ról szó ló 1985. évi I. tör vény sze rin ti OKJ (Or szá gos Kép zé si Jegy zék) vagy OSZJ (Or szá gos Szak ma Jegy zék) jel zé sû bi zo nyít - vánnyal] vagy mi ni mum 3 év igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.
20. A fej lesz tés meg va ló sí tá sá nak he lye (szol gál ta tás igény be vé te le ese tén a pá lyá zó szék he lye) a vi dé ki tér sé - gek fej lesz té se pri o ri tás szem pont já ból ked vez mé nye zett te le pü lés le gyen (te le pü lé sek lis tá ját az 1. mel lék let tar tal - maz za). (Idegenforgalom esetében lásd. 14. pont.)
21. A fej lesz tés he lyé nek tu laj do ni vi szo nya it tu laj do ni lap pal, ki zá ró la gos hasz ná la tát az üze mel te té si kö te le zett - ség ide jé nek le jár tá ig szó ló szer zõ dés sel iga zol ni kell.
(Szol gál ta tás esetén nem alkalmazandó.)
22. Épí té si be ru há zá sok ese tén a pá lyá zat ban be nyúj - tan dó:
– épí té sien ge dély-kö te les be ru há zás ese tén a jog erõs és vég re hajt ha tó épí té si en ge dély, és az ah hoz tar to zó – en ge - dé lye zé si zá ra dék kal el lá tott – épí té sze ti-mû sza ki terv do - ku men tá ció,
– nem épí té sien ge dély-kö te les be ru há zás ese tén az épí - tés ügyi ha tó ság iga zo lá sa, hogy a be ru há zás nem épí té si - en ge dély-kö te les, to váb bá a meg va ló sí tás hoz szük sé ges (en ge dé lye zé si szin tû) terv do ku men tá ció, ame lyen sze re - pel az en ge dé lye zõ ha tó ság rá jegy zé se, hogy ezen tervek alapján állította ki igazolását,
– „Ag rár te vé keny sé gek di ver zi fi ká ci ó ja” al in téz ke dés ese tén kör nye zet vé del mi igazolás.
Ül tet vény te le pí tés ese tén be nyúj tan dó:
– a vo nat ko zó jog sza bá lyok elõ írá sa sze rin ti ér vé nyes ül tet vény te le pí té si engedély,
– törzs ül tet vé nyek és sza po rí tó anyag ese tén az OMMI iga zo lá sa,
– a ter mõ hely öko ló gi ai al kal mas sá gá nak iga zo lá sa.
23. A ter mé szet vé del mi ol ta lom alatt álló te rü le tek ese - té ben csa tol ni kell az il le té kes ter mé szet vé del mi ha tó ság hoz zá já ru lá sát a te vé keny ség foly ta tá sá hoz. (Szol gál ta tás esetén nem alkalmazandó.)
24.
– A be ru há zás he lye sze rin ti il le té kes kis tér sé gi vi dék - fej lesz té si me ne dzser iga zo lá sát csa tol ni kell, hogy a fej - lesz tés il lesz ke dik a kis tér ség ag rár struk tú ra és vi dék fej - lesz té si stratégiájához.
– A be ru há zás he lye sze rin ti il le té kes jegy zõ iga zo lá sa, hogy a meg je lölt pro jektcél il lesz ke dik a te le pü lés rende - zé si tervéhez.
– Tu risz ti kai szál lás hely ese té ben a be ru há zás he lye sze rin ti il le té kes jegy zõ iga zo lá sa ar ról, hogy a fej lesz tés hely szí né ül szol gá ló in gat lan az or szá gos településren - dezési és épí té si kö ve tel mé nyek rõl szó ló 253/1997.
(XII. 20.) Korm. ren de let alap ján a he lyi ren de zé si terv ben fa lu si as lakóterületnek minõsített városrészen található.
– Már mû kö dõ tu risz ti kai szál lás hely kom fort fo ko za tá - nak bõ ví té se, il let ve szol gál ta tá sa i nak fej lesz té se ese tén a szál lás hely nek mi nõ sí té sé nek szak mai szer ve zet ál tal ki ál - lí tott iga zo lá sa, hogy az a 45/1998. (VI. 24.) IKIM ren de let sze rint me lyik komfortfokozatnak (napraforgó) felel meg.
– A „Mi nõ sé gi me zõ gaz da sá gi ter mé kek mar ke ting - je” te vé keny ség kol lek tív fej lesz té se ese tén csa tol ni kell az együtt mû kö dé si szer zõ dést vagy az ala pí tó do ku men tu - mot, mely nek tar tal maz nia kell az együtt mû kö dés cél ját, a reszt ve võk fel ada ta it, kö te le zett sé ge it, fe le lõs sé gét, az ered mény bõl való ré sze se dé sét, to váb bá azt, hogy az együtt mû kö dés nek ki a kép vi se lõ je, és ezt a kép vi se le ti jo - got ki kell ter jesz te ni az AVOP pá lyá zat tal kap cso la tos va - la mennyi ügy in té zés re.
