MELLÉKLET Hasznosítási kódok
IX. Nem támogatható terület 247. Nem támogatható terület NMT01
máz sroS
Meg ne ve zés
i sá tí so nzsaH dók se gé sygE i te zmeN máz sroS
Meg ne ve zés
i sá tí so nzsaH dók se gé sygE i te zmeN
Jelmagyarázat Egy sé ges: Egy sé ges te rü let ala pú tá mo ga tás.
Nem ze ti: Ki egé szí tõ nem ze ti tá mo ga tás.
EGY01: Hasz no sí tá si kód. Ezt kell a tá mo ga tá si ké re lem be tét lap ján a meg fe le lõ osz lop ba írni.
STA..*: Azon zöld ta kar mány ter mõ par cel lák hasz no sí tá si kód ját jel zi, mely te rü le tek rõl be ta ka rí tott zöld ta kar mány ra vo nat ko zó an a 382/2005/EK ren de let 14–17. cik kei alap ján írás be li szer zõ dést kö töt tek az MVH ál tal a szá rí tott ta kar -mány kvó tá val sza bá lyo zott tá mo ga tá sa 2004/2005. gaz da sá gi év tõl tör té nõ igény lé sé nek ál ta lá nos fel té te le i rõl szó ló 61/2004. (IV. 27.) FVM ren de let alap ján jó vá ha gyott fel dol go zó val, il let ve szál lí tá si do ku men tu mot ál lí tot tak ki.
Amennyi ben a be szál lí tá sok nem érik el a ren de let ben elõ írt mi ni má lis ér té ket, a hasz no sí tá si kó dot mó do sí ta ni szük sé -ges a szank ci ók el ke rü lé se érdekében.
X: Ez azt je lö li, hogy a hasz no sí tá si kód hoz tar to zó nö vény mely tá mo ga tá sok ra jo go sult. Tá jé koz ta tó jel le gû in for má -ció, nem kell a ké rel men fel tün tet ni.
Az üres ro vat azt je lö li, hogy a hasz no sí tá si kód hoz tar to zó nö vény mely tá mo ga tá sok ra NEM jo go sult.
Fo gal mak
Üveg ház ban vagy ma gas (hoz zá fér he tõ) ter mesz tõ be ren de zés ben ter mesz tett nö vé nyek: Olyan nö vé nyek, ame lyek te -nyész ide jük tel jes vagy túl nyo mó ré szé ben üveg ház, il let ve sta bil vagy mo bil ma gas (üveg, il let ve me rev vagy ru gal mas mû anyag) ter mesz tõ berendezés alatt nö ve ked nek.
Nem tar to zik ide a ta laj fó lia ta ka rá sa, az em ber szá má ra hoz zá fér he tet len üvegbu ra vagy fó lia alag út, vagy az üveg fe -de lû hor doz ha tó keret használata.
Ta kar mány nö vé nyek: Min den, ve tés for gó ban ter mesz tett zöld ta kar mány, amely ugyan azt a te rü le tet öt év nél rö vi -debb ide ig fog lal ja el (egy nyá ri vagy évelõ takarmánynövények).
Ide ig le nes gyep: A ren des ve tés for gó ré sze ként, le gel te tés re, szé ná nak vagy si ló zás ra szánt fû fé le ta kar mány, amely leg alább egy gaz da sá gi éven ke resz tül, de öt év nél rö vi debb ide ig van a te rü le ten, fû fé lék kel vagy fû ke ve rék kel együtt vet ve. Az új bó li ve tés vagy ül te tés elõtt a te rü le tet szán tás sal vagy más mó don tö rik fel, vagy más ként, például gyomirtó szerrel pusztítják el a növényeket.
Ál lan dó le ge lõ: Pá zsit fû fé lék vagy egyéb egy nyá ri ta kar mány nö vé nyek ter mé sze tes (ve tés nél kü li) vagy mû ve lés út -ján (ve tés sel) tör té nõ ter mesz té sé re hasz nált, a me zõ gaz da sá gi üzem ve tés for gó já ban öt évig nem szereplõ földterület.
Egy nyá ri ta kar mány nö vé nyek: Min den olyan egy nyá ri lágy szá rú nö vény, amely ál ta lá ban a ter mé sze tes le ge lõ ket al -kot ja, il let ve a mû ve lés út ján ter mesz tett le ge lõk és ré tek vetõmagkeverékeiben használatos.
Kony ha kert: A kony ha kert olyan, a gaz da ság más te rü le te i tõl el kü lö nít he tõ egy ség, ame lyen el sõ sor ban a gaz da ság sa ját fel hasz ná lás ára és nem ér té ke sí tés re tör té nõ ter me lés fo lyik. Nem te kint he tõ kony ha kert nek pél dá ul: sza bad idõs ker tek, par kok, pá zsi tok, a kö zös hasz ná la tú ház tar tá sok te rü le tei, mint pél dá ul ku ta tó in té ze tek, val lá si kö zös sé gek, kol -lé gi u mok, bör tö nök stb. te rü le tei, ki vé ve, ha ezek a te rü le tek tel je sí tik a me zõ gaz da sá gi üzemre vonatkozó elõírásokat, illetve a támogatási jogosultsági kritériumokat.
Fa is ko lák: Olyan te rü le tek, ame lye ken fi a tal fás szá rú nö vé nye ket ne vel nek sza bad föl dön ké sõb bi átültetésre.
Ül tet vény: Szõ lõ vel, gyü mölcs fá val (alma, kör te, birs, õszi ba rack, kaj szi ba rack, meggy, cse resz nye, szil va, dió, gesz -te nye, man du la, mo gyo ró), va la mint bo gyós gyü mölccsel [mál na, ri bisz ke, eg res, Yos ta (rikö), sze der, -ter mesz -tett bodza, sza mó ca] összefüggõen telepített terület.
Ve gyes gyü mölcs ül tet vény: Egy par cel lá nak te kint he tõ a ve gyes gyü mölcs ül tet vény, amennyi ben az egy faj hoz tar to -zó so ra i nak száma nem több 2-nél.
KI TÖL TÉ SI ÚT MU TA TÓ
(a G001-es szá mú RE GISZT RÁ CI ÓS LAP ki töl té sé hez)
Az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja ma gyar or szá gi vég re haj tá sá ban, il let ve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer -ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz ter lét re ho zá sá ról és az ez zel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vé tel rõl szó ló 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let 14. §-a alap ján a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal le en dõ ügy fe lei nyil ván -tar tá si ké re lem nyom tat ványt nyújt hat nak be a nyil ván -tar tás ba vé tel cél já ból.
Ki töl tés elõtt ala po san ta nul má nyoz za át az út mu ta tót és a mel lé kelt tá jé koz ta tót, mi vel a vissza kül dött bi zony lat alap -ján ke rül re giszt rá lás ra az egy sé ges ügy fél re gisz ter ben.
A bi zony la tot alá kell ír nia, mert az alá írás nél kü li bi zony lat nem te szi le he tõ vé az ada tok fel vé te lét az egy sé ges ügy -fél re gisz ter be.
A re giszt rá ci ós lap 1 pél dá nyos. A ro va to kat ol vas ha tó an, nyom ta tott nagy be tûk kel kell kitölteni!
A ki töl tés so rán a HI VA TAL TÖL TI KI részt hagy ja üre sen!
(1) Re giszt rá ció tí pu sa
Itt kell meg ad nia azt, hogy mi lyen re giszt rá ció tí pus ba kí ván be je lent kez ni.
Tá mo ga tást igény lõ
Ha az el kö vet ke zõ évek ben kö zös sé gi (EU-s) és/vagy nem ze ti tá mo ga tást kí ván igény be ven ni, ab ban az esetben a kód koc ká ba ír jon X je let.
Tá mo ga tást nem igény lõ, pénz ügyi kap cso lat tal
Ha elõ re lát ha tó lag az el kö vet ke zõ évek ben nem ze ti tá mo ga tást és/vagy kö zös sé gi tá mo ga tást nem kí ván igény be ven ni, – és az FVMmel, il let ve az FVM va la mely in téz mé nyé vel, mint ki fi ze tõ hellyel ked vez mé nye zett ként pénz ügyi kap -cso lat ban áll (on nan jut ta tást, költ ség té rí tést, stb. ki fi ze té se ket vesz fel),
– és a ha tá lyos jog sza bály az adott szak rend szer ben elõ ír ja a re giszt rá ci ós szám hasz ná la tát, ak kor a kód koc ká ba ír jon X je let.
Tá mo ga tást nem igény lõ, pénz ügyi kap cso lat nél kül
Ha elõ re lát ha tó lag az el kö vet ke zõ évek ben nem ze ti tá mo ga tást és/vagy kö zös sé gi tá mo ga tást nem kí ván igény be ven ni, – és az FVMmel, il let ve az FVM va la mely in téz mé nyé vel, mint ki fi ze tõ hellyel ked vez mé nye zett ként pénz ügyi kap -cso lat ban nem áll,
– de a ha tá lyos jog sza bály az adott szak rend szer ben elõ ír ja a re giszt rá ci ós szám hasz ná la tát, ak kor a kód koc ká ba ír jon X je let.
Fi gye lem! Leg alább egy tí pust meg kell je löl nie, mert re giszt rá ció tí pus nél kül a ki töl tött bi zony lat nem alkalmas az egy sé ges ügy fél re gisz ter be tör té nõ be je lent ke zés re.
(2) Ügy fél tí pu sa
– Ha Cég, szer ve zetként kí ván ja ma gát nyil ván tar tás ba ven ni, ak kor ezt a ro va tot je löl je meg X jellel.
– Ha Egyé ni vál lal ko zóként kí ván ja ma gát nyil ván tar tás ba ven ni, ak kor ezt a ro va tot je löl je meg X jellel.
– Ha Ma gán sze mélyként kí ván ja ma gát nyil ván tar tás ba ven ni, ak kor ezt a ro va tot je löl je meg X jellel.
Fi gye lem! Csak egy ügy fél tí pust je löl het meg.
(3) Adó azo no sí tó és vál lal ko zá si azo no sí tó ada tok
Az egyes ro va tok ki töl té se at tól függ, hogy mi lyen „Re giszt rá ció tí pus ba” kí ván be je lent kez ni.
Adó szám
Kö te le zõ meg ad ni, ha a kö vet ke zõ fel té te lek együt te sen fennállnak:
– az ügy fél tí pu sa cég, szer ve zet vagy egyé ni vál lal ko zó, – és ha zai (nem kül föl di).
Adó azo no sí tó jel
Kö te le zõ meg ad ni, ha a kö vet ke zõ fel té te lek együt te sen fennállnak:
– az ügy fél tí pu sa egyé ni vál lal ko zó vagy ma gán sze mély, – és ha zai (nem kül föl di),
Cég jegy zék szám
Kö te le zõ meg ad ni, ha a kö vet ke zõ fel té te lek együt te sen fennállnak:
– az ügy fél tí pu sa cég, szer ve zet,
– és ren del ke zik cég bí ró sá gi be jegy zés sel, – és ha zai (nem kül föl di).
Egyé ni vál lal ko zói iga zol vány szám
Kö te le zõ meg ad ni, ha a kö vet ke zõ fel té te lek együt te sen fennállnak:
– az ügy fél tí pu sa egyé ni vál lal ko zó, – és ha zai (nem kül föl di),
– és a re giszt rá ció tí pu sa tá mo ga tást igény lõ vagy tá mo ga tást nem igény lõ pénz ügyi kap cso lat tal.
Sta tisz ti kai szám jel
Kö te le zõ meg ad ni, ha a kö vet ke zõ fel té te lek együt te sen fennállnak:
– az ügy fél tí pu sa cég, szer ve zet vagy egyé ni vál lal ko zó, – és ha zai (nem kül föl di),
– és a re giszt rá ció tí pu sa tá mo ga tást igény lõ vagy tá mo ga tást nem igény lõ pénz ügyi kap cso lat tal.
Õs ter me lõi iga zol vány szám
Kö te le zõ meg ad ni, ha a kö vet ke zõ fel té te lek együt te sen fennállnak:
– az ügy fél tí pu sa ma gán sze mély, – és ma gyar ál lam pol gár sá gú,
– és ren del ke zik õs ter me lõi iga zol vánnyal, – és a re giszt rá ció tí pu sa tá mo ga tást igény lõ.
Kül föl di cég, szer ve zet ese tén a Kül föl di cég azo no sí tó kód koc kák ba a sa ját or szá gá ban el fo ga dott cég azo no sí tás ra szol gá ló azo no sí tót kell be ír ni.
Kül föl di egyé ni vál lal ko zó vagy ma gán sze mély ese tén a Kül föl di sze mély azo no sí tó ja kód koc kák ba az út le vél szá -mát kell be ír nia.
(4) Sze mély ada tai
Cég, szer ve zet ese tén ez a ro vat nem tölt he tõ ki. Egyé ni vál lal ko zó, il let ve ma gán sze mély ese tén vi szont a sze mé lyi ada to kat tel jes kö rû en meg kell adni.
Csa lá di neve sor kód koc ká i ba a ve ze ték ne vet kell be ír ni. Az elsõ öt koc ká ba ke rül het a dok to ri cím meg je lö lé se, emel lett az id., ifj., özv. (az ún. elõ tag).
Utó ne ve(i) sor kód koc ká i ba a ke reszt ne vét, ke reszt ne ve it kell beírni.
Szü le tés ko ri csa lá di neve sor kód koc ká i ba a szü le té si anya könyv sze rin ti csa lá di ne vét kell be ír ni, amennyiben az nem egye zik meg a fen tebb meg adott ’Csa lá di név’ –vel.
Szü le tés ko ri utó ne ve(i) sor kód koc ká i ba a szü le té si anya könyv sze rin ti utó ne vét, utó ne ve it kell beírni, amennyi ben az nem egye zik meg a fent meg adott ’U tó ne ve(i)’–vel.
Szü le té si he lye sor kód koc ká i ba a szü le té si he lyé nek hely ség ne vét kell beírni.
Szü le té si ide je sor kód koc ká i ba a szü le té si évét, hó nap ját (arab szám mal 01-tõl 12-ig) és nap ját kell beírni.
Neme: a meg fe le lõ kód koc ká ba X je let kell ten ni.
Ál lam pol gár sá ga sor ki töl té se ma gyar és nem ma gyar ál lam pol gá rok ese té ben is egy aránt kötelezõ.
Any ja szü le tés ko ri neve sor kód koc ká i ba any ja szü le té si anya könyv sze rin ti csa lá di ne vét, utó ne vét (utóneveit) kell be ír ni.
(5) Vál lal ko zás ada tai
Vál lal ko zás neve sor kód koc ká i ba cég, szer ve zet ese tén a bí ró sá gi vég zés ben sze rep lõ, egyéb szer ve ze tek nél az alap -sza bály sze rin ti név vel azo nos el ne ve zést kell beírni.
Utó tag sor kód koc ká i ba a cég, szer ve zet utó tag ját (pl.: Rt., Kft.) kér jük beírni.
Rö vid név sor kód koc ká i ba a cég, szer ve zet rö vid ne vét kell beírni.
Cég, szer ve zet, il let ve egyé ni vál lal ko zó ese tén a Vál lal ko zás kez de te sor kód koc ká i ba a vál lal ko zás kez de té nek évét, hó nap ját (arab szám mal 01-tõl 12-ig) és nap ját kér jük meg je löl ni.
(6) Bel föl di cím ada tok
Az adat cso port ban bel föl di cég, szer ve zet ese tén a vál lal ko zás szék he lyét, bel föl di egyé ni vál lal ko zó ese tén szék he -lyét vagy lak he -lyét, bel föl di ma gán sze mély ese tén lak he lyét kell megadni.
Irá nyí tó szám ro vat ba a bel föl di szék hely/lak hely pos tai irá nyí tó szá mát kell beírni.
Hely ség ro vat ba a bel föl di szék hely/lak hely pos tai irá nyí tó szá mok jegy zé ke sze rin ti hely ség ne vét kell beírni.
Köz te rü let neve ro vat ba a bel föl di szék hely/lak hely köz te rü le té nek tel jes ne vét kell be ír ni (utca, tér, út neve).
Köz te rü let jel le ge ro vat ba a bel föl di szék hely/lak hely köz te rü le té nek jel le gét kell be ír ni (utca, út, tér, stb.) rö vi dí tés nél kül.
Ház szám, hely raj zi szám ro vat ba a bel föl di szék hely/lak hely ház szá mát, il let ve hely raj zi szá mát kell beírni.
Eme let/Ajtó ro vat ba a bel föl di szék hely/lak hely eme let szá mát, és eset le ges ajtó szá mát kell be ír ni, ha van. Nem kö te -le zõ.
Meg jegy zés! Ha a bel föl di címe hely raj zi szá mos, ak kor nem kell ki töl te ni a Köz te rü let neve, Köz te rü let jel le ge ro va -to kat.
(7) Kül föl di cím ada tok
Az adat cso port ban kül föl di cég, szer ve zet ese tén a vál lal ko zás szék he lyét, kül föl di egyé ni vál lal ko zó ese tén szék he -lyét vagy lak he -lyét, kül föl di ma gán sze mély ese tén lak he lyét kell megadni.
Or szág ro vat ba a kül föl di szék hely/lak hely or szá gát kell beírni.
Irá nyí tó szám ro vat ba a kül föl di szék hely/lak hely pos tai irá nyí tó szá mát kell beírni.
Hely ség ro vat ba a kül föl di szék hely/lak hely hely ség ne vét kell beírni.
Cím ro vat ba a kül föl di szék hely/lak hely köz te rü let ne vét, jel le gét, ház szá mát, eme let, ajtó szá mát (ha van) kell beírni.
Fi gye lem! Ha ezt az adat cso por tot ki töl ti, ak kor kö te le zõ meg ad ni a bel föl di le ve le zé si cí mét [lásd (9) El ér he tõ sé gi ada tok].
(8) Bank szám la ada tok
Az adat cso port ki töl té se ak kor kö te le zõ, ha a re giszt rá ció tí pu sa [lásd (1) Re giszt rá ció tí pu sa] „Tá mo ga tást igény lõ”
vagy „Tá mo ga tást nem igény lõ, pénz ügyi kap cso lat tal”.
Bel föl di ro vat ban kell meg je löl ni azt, hogy a bank szám la bel föl di, vagy sem (a meg fe le lõ kód koc ká ba írjon X jelet).
De vi za nem ro vat ban kell a bank szám la de vi za ne mé nek há rom ka rak te res kód ját meg ad ni. (Fo rint esetében ez a kód:
HUF.)
EU elõ tag ro va tot csak ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha a bank szám la a bank szám la szer zõ dés ben nem zet kö zi bank -szám la ként ke rült meg ha tá ro zás ra. Az elsõ két ka rak ter az or szág kód (Ma gyar or szág ese té ben HU), a 3-4. ka rak te rek az ún. el len õr zõ szám.
Bank szám la szám ro vat ba (16 vagy 24 ka rak ter) a bel föl di pénz for gal mi jel zõ szá mot kell be ír ni. (Nem zet kö zi bank -szám la -szám ese té ben az 5-28. ka rak te re ket kell ide írni.)
A Re giszt rá ci ós Lap hoz min den eset ben csa tol ni kell a bank szám la szer zõ dés, vagy más olyan, a szám la ve ze tõ pénz in -té zet tõl ér ke zett do ku men tum (pl. szám la ki vo nat) má so la tát, me lyen sze re pel a bankszámlaszám.
A 31/2005. (II. 15.) Korm. ren de let ér tel mé ben a be je len tett bank szám la szám mó do sí tá sá hoz a számlát ve ze tõ hi tel in -té zet hoz zá já ru lá sa szük sé ges ab ban az eset ben, ha az ügy fél és a hi tel in té zet erre vo nat ko zó meg ál la po dá sát az MVH-nak az ügy fél vagy a hi tel in té zet be je len tet te.
(9) El ér he tõ sé gi ada tok
Ha szék he lye/lak he lye kül föl di, ak kor eb ben az adat cso port ban meg kell ad nia a bel föl di le ve le zé si címét.
Le ve le zé si név ro va tot csak ak kor tölt se ki, ha a le ve le it nem a sa ját ne vén kí ván ja megkapni.
Le ve le zé si név ro va tot csak ak kor tölt se ki, ha a le ve le it nem a sa ját ne vén kí ván ja megkapni.