3. szám
—227——— 1987
Norvégia. (Norvége.) —- Elections en 1936 pour le ,,Storting'á Stortingets kontor. Oslo. (Norges ol- flsielle statistikk. IX. 107.)
Statistigue de liinstruction publigue, HMM/5.
Kirgiz—og undervisningsdepartement. Oslo. (Nori—ges offsisielle statistikk. IX. 106.)
Statistigue des chemins de fer norvégiens, 1935/6. Hovedstyret for statsbanene, Oslo. (Norges oflisielle statistikk. IX. 104.)
Olaszország. (Italie.) —— Censimento generale della popolazione, 1935. ll. köt. Provinc'e. öö. füzet.
Provincia di Ancona. 64. füzet. Provincía di Aguila degli Abruzzi. 66. füzet. Provincia di Chieti. 67.
füzet. Provincia di Pescara. 68. füzet. Provincia di Teramo. 75. füzet. Provincia di Foggia. 76. fü—
zet. Provincia dello Jönio. (Tax—auto.) 78. füzet.
Provincia di Matera. lstituto centrale di statistica.
Roma.
Movimenio della popolazione secondo gli atti
dello stato civile, 1935. lstituto centrale (li sta- tistica Roma.
Nomenclatura delle merci considerate dalle siatistiche (lel commercio con l'esíero e loro nu- meri di siatistica e della tori/fa doganale. Istituto Centrale di statistica. Roma. 1936.
Gaudenti, Albertus (lanaletti: Di statistico of- ficio in ecclesiae usum constituendo. 29 1. Roma.
1936,
Oroszország. (Russie.) — Agrarnüj voproszí letesztjanszkoe dvizsenie. Szpravocsnik. I. köt.
Mezs—dunarodnüj agr'arniij insztitut. Moszkva.
Die Agrarfrage und die gegenwártige Bauern—
bewegung. I. füzet. Fragen des Agrarprogramms und der Agrarpolitilc. Intemationales Agmrinstitut.
123 1. Moskau. 1935.
Instrulccija Centralnogo upravlenijcu narodno- chozjajszivennogo ucseta goszplana Sz'. Sz. S:. R.
po zapolneniju perepisznogo liszta vszeszojuznoj perepiszí naszelenr'ja, 1937. 3 l. %1 felvételi minta..
Moszkva. 1936.
Molotow, XV. M.: Der Plan und unsere Auf- gaben, 103 l. Moskau. i936.
Portugália. (Portugal.) —— Elemento estatis—
ticos relatives á liguidagáo e cobranga das contri—
buigoes industrial e predial, 1933/4. Institute na—
cional de estatística. Lisboa.
Finances publígues, 1928/1985. Société des na- tions. Geneve.
Salários dos trabalhadores rurais, stituto national de estatística. Lisboa,
Porto Rico ( Porto-Rico.) —— Annual report of the Commissioner of labor, 19315/6. Department 19345. ln—
of labor. San Juan.
Spanyolország. (Espagne.) —- Produccions agro-pecuáries de Catalunya. TI. rész. Llegums, arrels, tuberculs i bulbes i arbres fruiters. Servei central (Pestadística. Barcelona.
Svájc. (Suisse) —- Steuerbelastung Schweiz, 1936. Eidgenössisches statistisches Bern. (Statistische Ouellenwerke. 74.)
Svédország. (Suede) —— Ársvá'xten, 1936. Sta—
tistiska centralbyrá. Stockholm. (Sveriges officiella statistik.)
in der Amt.
Broitsligheten, 1934. Statistiska centralbyrá.
Stockholm. (Sveriges ofl'iciclla statistaik.)
Riksgöldskontoret, 1935/6. Ársbok. Riksgálds—
kontorets rákenskapsbyrá. Stockholm.
Sürskilda folkrá'kningen, 1935/6. I. rész. All- ma'nna folkriikningen den 31 december 1935: Folk—
mc'ingden kommunvis efter Icön, civilstánd och större (ildersg'rupper. Befolkningsagglomerationer.
Obefintliga. Stalistiska centralbyrá. Stockholm.
(Sveriges officiella statistik.)
Sínnessjukvtirden i Riket, 1935.
cinalstyrelse. Stockholm. (Sveriges tistik.)
' Sveriges riksbank, 1936. Árshok. Rikshankens statistiska avdelning. Stockholm.
Új-Zéland. (Nouvelle—Zélande.) -—- The New Zealand official year book, 1936. Census and sta—
tistics Office of the dominion. Wellington.
Kung]. medi- ofl'iciclla sla—
Folyóiratszemle. ——- Revues.
Allgemeines Statistisches Archiv (26. köt. 3. sz., Jena 1937, ném.). —- Beckh M.:
Az örökölhető betegségek a Németbirodalomhan.
-— Stefanoff T. és Pohlen K.: Az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek Bulgáriában. ———
Reichhold K.: A gazdasági helyzetjelentések tech- nikai problémái. —-—- Busch A.: Változások az idegenforgalmi statisztikában. —-— Schá'fer O.: Sta—
tisztikai eljárások és ábrázolási módok a leíró íöldrajzban. — Schwarz A.: Az ,,átlag ember" ju- bileuma —— Zahn F.: A Nemzetközi Statisztikai Intézet athéni ülése 1936—ban. -——— Heberle R.: A belső vándorlások vizsgálata Svédországban és a megvalósítandó német vándorlási statisztika.
Der Deutsche Volkswirt (1114 évi.
11, sz., Berlin 1936, ném.). —— Mayer: Az áralaku- lás önköltségi szerződések mellett a hadigazda- ságban. I. —— Suhr Os Konszolidáció a filmgazda—
sághan. —— (12. sz.). —— Mayer: Az áralakulás ön- költségi szerződések mellett a hadigazdaságban.
II, __ Stahl G.: A szén, a kohógazdaság jövedel—
mezőségének akadályozója. —— (13-14. sz.). —— Dies-ig G.: Az ipar az első négyéves tervben. —— Fischer ().:
An'émet hitelintézetek az első négyéves tervben. ——
német hitelintézetek az elsö négyéves tervben. ——
Hesse K.: A tudomány a hadigazdaság szolgálatá- ban. — Burkheiser K.: A világ adósságterhei mint a fellendülés kerékkötői. __ Richarz H.: A nyers—
anyagok áremelkede'se. _ (15. sz.). — Antoine H.:
A hivatalos ipari statisztikai felvételek egységesí- tése és egyszerűsítése. —— (16. sz.). —— Schmidt F.:
Nréplakások. —— Stahl E.: Hajótérhiány és nyers- anyagellátás. —— Butz W.: Hadigazdasági közle—
ked—éspolitika. I. —— Nauen O.: A német prémgazda—
ság fejlödése. —— (17. sz.). —— But; W.: lladigaz—
dasági közlekedéspolitika. H. M (18. sz.). ——
Siöcker' L.: A nyersanyagkészletek és a világpiac.
*. Wagenfűhr R.: A háborús gazdasági élet és a ,,semlegesek". — Gruber W.: Látogatás az olasz
gazdasági világnál. M (19. sz.). —— Oslhold P.:
Megjegyzések az új főiskolai statisztikához. ——
Mende W.: A nyersanyagkérdés hadigazdasági kö- vetkezményei. -— Tomberg W.: A gyapjúár és a gyapjúfogyasztó államok, —— (20. sz.). __ Hesse E.:
A nyersanyaggazdálkodás jelentősége a hadvezetés szempontjából.
Deutsches Statistisches Zentral-
bilait (28. évi. 7. sz., Lipcse-Drezda 1936, ném.).
—— Pohlen K.: Statisztikai módszerek mint segéd-
3. szám —— 228 —- 1937
eszközök a krépességvizsgálati kérdőívek megtu legi helyzete. —— Malle F.: A munkaközvetítés vezésénél.
szellemi munkások részére. —— Hummel H. es Die Deutsche Fertigware (8. évf. Schepp J.: A jogV—égzettek elhelyezkedése a köz- 10. sz., Stuttgart 1936, ném.). —— Fejlődési irányok
.a német kiskereskedelemben. (11. sz.). — Né- metország behozatala fogyasztási készárukból az 1926-tól 193u5-ig terjedő évtizedben. —— (12. sz.).——
Schiifer E.: A szükségletek rugalmasságáról. ——
Minőségi vizsgálatok a német fogyasztási készáru—
kivitelben. —— Németország behozatala fogyasztási kuészárukból az '1926-tól 1935—ig terjedő évtizedben.
—— (9. évf. 1. sz., 1937.) —— A német fogyasztási készáruk 1936—ban. —— (2. sz.). — A német fogyasz—
tási készáruk 1936—ban.
Forschungen zur Alkoholirage
(44. évf. 4—5. sz., Berlin 1936, ném.-fr.). _— Matschenz- Streichhan G.: Az alkoholkérdiés Törökországban.
—— Kull E.: A sörgyártás Svájcban. —— (45. évi.
1. sz., 1937.) — Elbel H.: Az iszákosság és a köz- lekedési balesetek. — Richter K.: A sör a német gazdasági válságban.
Földrajzi Közlemények (644 köt.
8-10. sz., Budapest 1.936, m.). —— Mendöl T.: A helyzeti energiák és egyéb tényezők szerepe vá—
rosaink valódi nagyságában és jellegében.
Közgazdasági Szemle (61. évi. 1—2.
sz., Budapest 1937, m.). — Theiss E.. Statisztikai korreláció és keresleti törvény. —— Matolcsy M.:
A szesztermelés helyzete Magyarországon. ——
Schmidt Á.: Termel—és és termelékenység. —— Ruisz R.: A német gyarmati követelések gazdasági okai.
Magyar Gazdák Szemléje (42. évi.
2. sz., Budapest 1937, m.). —— Bernát I.: A cobde—
nizmus bukása. —— Mattyasovszky M.: A magyar földbirtokpolitíka a háború végéig. —— Hertelendg G.: Az Egyesült Államok mezőgazdasága. —— Szabó M.: A földbérlő szövetkezetek kérdése. _ Kesztyiis L.: Számtartás és üzemszervezés.
Mezőgazdasági Közlöny (10. évf. 2.
sz., Budapest 1937, m.). —— Halács Á,: Mezőgazda—
ság és iparfejlesztés. —— Guoth E.: Állattenyészté- sünk és a törvényhatóságok.
Mitteilungen des Hamburgischen
Welt-Wirtschafts—Archius (3. évi. 1. sz., Hamburg 1937, ném.). —— Az új és a régi leérté—
kelő államok a német külkereskedelemben. — Az új négyéves terv és a német szövőanyagbeho- zatal Hamburgon keresztül. —— (3. sz.). —— A fémek, a vas kivételével, a gazdasági fellendülés alatt. 1.
—. A munkanélküliség elleni küzdelemtől a mun—
kásszükséglet biztosításáig. I. —— (4. sz.). — A munkanélküliség elleni küzdelemtől a munkás—
sziikséglet biztosításáig. II. —— A fémek, a vas ki- vételével, a gazdasági fellendülés alatt. H. — (5.
sz.). —— Az idegenforgalom fejlődési irányai Né-
metországban. —— (6. sz.). —— A tengerek szabad-
ságától a folyók szabadsága felé. —— Változások a német fizetési mérlegben.
Schmollers Jahrbuch (60. évi. 6. sz., München—Lipcse 1937, ném.). —— Lösch A.: A né- pesség elöregedése gazdasági szempontból nézve.
—— Reiner J.: A külkereskedelmi elmélet alapkérdé—
sei. — (61. évf. 1. sz., 1937). —— Ákerman J.:
A népességi hullámok és a gazdasági hullámok.
Soziale Praatis (45. évi. 40. sz., Berlin 1936, ném.). ——- Grőndahl O.: Az utánpótlás prob- lémája a kiskereskedelemben. —— (42. sz.). —— Gacbel K.: Az idény-munkanélküliség. —— (43-44. sz ). ——
Syrup F.: A szellemi munkások elhelyezkedése.——
Neumeíster H.: Az egyetemi végzettségűek jelen-
igazgatásban és a gazdasági életben. —— Winners- Range: Segitő intézkedések a munkanélküli egye—
temi végzettségűek számára a külföldön. —— (45.
sz.). —— A küzdelem a nyersanyagellátásért. ——
(46. sz.), — Reithinger A.: Európa szociális arcu- lata. —— (48. sz.). —— Jacobs A.: A birodalmi lét- fenntartási indexszám kérdései. —— (50. sz.). —— A munkanélküliek munkaképessége, valamint foglal—
kozás és kor szerinti megoszlása. — (51-52. sz.),
—— Wagenbach J.: A lakásépítés 1936-ban.
Statistischc Nachrichten (15. évf.
1. sz., Bécs 1937, ném.). —— Az 1937. évi állami költségvetés. —— Az osztrák dohányegyedáruság 1935-ben. —— (2. sz.). —— A gazdasági élet 1936-ban.
—— A jövedelemadó az 1934. évre. -— A házasság—
kötések az 1933—1935. években. -—— A kistőkés segé- lyezés Ausztriában.
Városi Szemle (23. évf, 1. sz., Buda- pest 1937, m.). — Inántsy-Pap E.: Az önkormány—
zatok háztartása. —— Márffy E.: A közháztartások gazdálkodása.
Városok Lapja (32. évf. 4. sz., Budapest 1937, m.). -— Lukács Ó.: A drágaság. — (5. sz.).
_— Helle L.: Pestkömyéke.. —— Dalló Gy.: Győr város fejlődése. _ Nagy L.: Városiasodásunk 1787 óta. —— Szohor P.: Nyíregyháza megyei város
,,bokorbérleti" gazdaságának ismertetése. —— Békés—
csaba megyei város 1936. évi szegénysegélyezési tevékenysége. — (7. sz.). —— Schuler D.: Az ifjúság védelme és az fjúság munkanélkülisége a főváros- ban. —— Ruisz R.: A csehszlovák városok pénzügyi viszonyai. _ Szohor P.: Nyíregyháza megyei vá—
ros ,,bokorbérleti" gazdaságának ismertetése.
Wirtschaltsdienst (21. évi. 50. sz., Hamburg 1936, ném.). —- Drews M.: Növekvő for- galom a világkereskedelemben. -— Huhle F..- A Rajna—Majnavidék export jellege. — Sachlleben R.:
A műgyapjú világgazdasági jelentősége, (51. sz.).
__ Oberascher L.: Németország helyzete a duna- völgyi és a délkelet—európai kereskedelemben. —' Ziener L.: A német vegyipar jelentősége a kivitel szempontjából. — Pritzkoleit K.: A vegyipari világ-
kivitel változásai. _. (52. sz.). _ Priizkoleif K.:
A vegyipari kivitel irányai és irányváltozása'i.
(22. évi. 1. sz., 1937.)_ _ Krdmer C.: A világgaz—
dasági fellendülés és az agrárprobléma. — Grávell W.: Németország külkereskedelmi mérlege a nagy gazdasági területekkel. — (2. sz.). —— Gross H.:
Az állam és a gazdasági élet Rooswelt második elnöksége alatt. —— Prítzkoleit K,.- Az aranypiac és az aranymozgalom. — Braun G.: Az ipari terme—
lés növekedése és a vilrágkereskedelem. —— (3. sz.).
—— Drews M.: Az emelkedő világpiaci árak jelen—
tősége. — Schmőlders G.: Franciaország és ten- gerentúli gyarmatbirodalma a világgazdaságban.—
Panten H. J.: Argentina államkölcsöne és annak funkciója a gazdasági életben. _— (4. sz.). __ Huhle F.: Az iparosodás indokai. —— (5, sz.). —— Kölbin A,: A hamburgi kikészítési ipar és annak jelen—
tősége. _." (6. sz.). —— Drews M.: A német külkeres—
kedelem négy éve. _ Adrian E.: A külföldi üzle—
teket kötő biztosítók helyzete.
Wirtschaft und Statistilc (17. évf.
4. sz., Berlin 1937, ném.). __ A fakereskedelem helyzete az 1936/37. gazdasági év kezdetén. —— Az építkezési tevékenység a Niémetbinrodalomhan 1936—
ban, —— A származási és rendeltetési országok az
3. szám —— 229 —— 1937
1936. évi német külkereskedelemben. —- A község- vények termelése 1936-ban. — A lecsapolható nagyság jelentősége és az üzemi szervezet a gyaf- halastavak. —— A takarékbetétek decemberben és matáru kiskereskedelemben. —— (5. sz.). —— A há— 1936-ban. —— Az életbiztosítások 1936-ban. —— Ada- zasulók kora és a foglalkozás. —— A foglalkozta- tok a vendéglős rés szállodásipar üzemi szerveze- tottság az iparban 1936—ban. — A közöttes nö- téhez és költségalakulásához.
KÚLÖNFÉLE e §
.nun-ll-nl-ol-uiuncnnuulo-ll-nun-l.-II.-nl-..lII-lla-llllcnlullutol-.al.-III-...-'ll-n-o-ouuln'n'-
Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.
Commission Hongroise pour la Fíwation des Valeurs de Statist'igue Commercialo.
Szakosztályülések. —— Séances de sections.
A Magyar Kereskedelmi Statisztikai Érték—
megállapitó Bizottság 1937. évi szakosztályülésein az 1936. évi külkereskedelmi forgalom végleges egységértékeinek megállapításával foglalkozott. A XII., XIV., X., XVII. szakosztályok ülésein a Bi- zottság elnökségét Farkas János dr. miniszteri tanácsos h. elnök képviselte. Az előadó Petriche—
vich-Horváth Miklós br. dr. fogal- mazó volt.
miniszteri
A XII. szakosztály (március 8-án tartotta ülését Nagykovácsy Milenkó m. kir. kereskedelmi fő—
tanácsos elnöklete alatt.
vin, óbudai Freudiger Dávid, Hauswírthz Ödön,
Kertész Imre, Pártos Zsigmond, Reich Aladár, Schein Ferenc, Szántó Mór, Vágó Károly kereske—
delmi tanácsosok, valamint Dán János, Horváth Zoltán, Kardos György, Mangold Béla, Nádasdi Mátyás és Neumann Lajos szakértők.
A szőnyegek termelési, forgalmi és árviszo- nyairól Horváth Zoltán olvasta fel jelentését. A szőnyegiparban az 1936. év sem hozta meg a várva-várt konjunktúrát, hiába volt a gyáripar minden élelmessége lés ügyessége, az eladott sző-
* nyegek mennyisége kb. 25——30%—kal volt kevesebb az előző évinél. A forgalom csökken-ése sok üzem- ben munkáselbocsátásokra vezetett. A szőnyegipar 70—75i%-ig volt foglalkoztatva, forgalma az! elmult évben 4'5—5 millió pengőre tehető, amely a béke—
évek forgalmának csak mintegy 2s5—30l%-át teszi.
A jutaszőnyegeket előállító 5 gyár kartellbe tömörült, amely egészen kifogástalanul működött.
A kartell javította a szőnyegek minőségét és meg—
szüntette a gyárak között dúló árromboló harcot, biztosította a nagykereskedők hasznát és ezáltal rendezett viszonyokat teremtett a szőnyegeladások terén. A nyírott szőnyeg behozatala lényegesen visszaesett, a kókusz-szőnyegekből pedig i50%-kal kevesebb jött be. A kézzel csomózott magyar perzsa és— a torontáli szőnyegek piacán nagy ár- rombolást váltott ki annak a pár cégnek az el—
adása, amelyek a gyapjúárak ugrásszerű emelkedése folytán a gyártást beszüntették és önköltségi áron Jelen voltak: Dániel Er- '
jóval alul dobták a piacra a szőnyegeket, ami a normális eladási lehetőséget hónapokra meggá—
tolta. A kivitel, amelynek 90v%-át a kéziipari, 10%át pedig a gépipari termékek alkotják, dacára a kormány hathatós támogatásának, nem tudott magának komoly és állandó fogyasztó piacot te—
remteni.
,Az ecset— és kefekötőiparban használatos nö- vényi rostanyagok forgalmáról és árviszonyairól Hauswírth Ödön számolt be. Előadta, hogy ezek- nek a növényi rostanyagoknak legnagyobbrészt:
tengerentúli eredetű és az iparban mind erősebb mértékben bódítanak teret, Ezt behozataluk is, bizonyítja, amely egy év alatt megkétszereződött.
A növényi rostok bizonyos céloknak jobban meg- felelnek, mint a szőrök és a sörték s ha egyéb- ként minőség tekintetében a szőr'ökkel és sörték- kel nem is vetekedhetnek, már olcsóságuknál fogva is gyakran pótolják azokat, de különösen festve és kellőképen kikészítve.
Az ország 22 ipari üzemeiben feldolgozásra ke- rülő, de még a (termelő helyen áztatással— és tilo—
lással rostszálakká hasadt agafve- és pálmalevelek- nek levélszárrostjait métermázsás bálokká köte——
gelve szállítják az európai kikészitő telepekre, ahol minősítik, megfelelő hosszúságúakra válogat- ják, vágják, festik, ifényesítik s úgy készítik ki, hogy az kész áruba való bekötésre alkalmassá válik. Ugyanebből a szempontból még a kókuszdió héjának rostjxa, továbbá a rizsgyökér és az ahhoz, hasonló, de azzal, egyáltalában nem azonos a mexikói fensikon vadon termő Reiz de Zaocaton ü. n. mexikói gyökér jönnek tekintetbe.
A nyers rostszálak anyaguk szerint különböző
eredetűek. Az agave levelei adják a fibriszt, ennek
Középamerika a hazája. Pálmarostok közül a Bas—
sine Keletindiából és Ceylonból jön. A főtt ési olajozott állapotban forgalomba kerülő .Siam, illetve Kittool származási helye Nyugatindia. A kii- lönleges minőségű Madagascar a hasonló nevű francia szigetről jön. A nagyon szívós természetű
