6. szám. —469——— 1932
közleményünkben kiemeltünk; mindössze a sor—
rendben látható némi eltolódás.
A területi elhelyezkedés általános adatain kívül rendelkezésünkre áll még jelenleg a magyarországi származásúaknak a 100.000-nél népesebb városok- ban megállapított lélekszáma is, melyből az tű—
nik ki, hogy az 1930. évben kimutatott magyar-
országi származásúaknak több mint a fele, öl'l%—anagy városokban él.
Egyedül New-York városában majdnem annyi
(2.000—1'el kevesebb) magyar származású lakik, mint harmadik legnagyobb városunknak, Debrecennek
1930. évi összes lélekszáma.Ha az amerikai statisztika később esetleg nem
csupán a külföldön szülöttekre, hanem a külföldiRe'sumé. Le nombre des éléves des écoles ,,bourgeoises" (écoles
avail, du fait de la fuíble nutalite' des unnées de guerre, baissé (le 90.776 () 69.398 pendant les cim]
années ayant précódé l'nnne'e scolaire 1930—1931, s'est élevé en 1930—1931 (i 781533, s'nccroíssant (le 13.390, el il uugmentera probablement dans les nnées (lui vont venit, la nutalíté s'étunt élevée
puis la guerre.
En 1930—4931, les garcons y ont représenlé 270 du nombre total des éléves; les jeunes filles,
'8%. 40'6% des éléves ont írégnenlé les écoles
gargons; 50'0% les écoles de jeunes filles; 9'4%
'e'coles miries. Le nombre des éléves prive's, (lui primuires supérieures), (lni
"nue de plus en représentait 6'8% en
.ra—1931.
plus,
*
A polgári iskolák fiú-,leány- és közös iskolákra ,zódnak. Adatainkat is ebben a hármas csopor—
íásban közöljük. Az 1930/3l. tanévben 379 pol- iskola működött, még pedig 134 fiú-, 192
f'és 53 közös iskola. A fiúiskolák száma ket-, a közös iskoláké eggyel gyarapodott. a iskolák száma pedig eggyel csökkent az előző
éz viszonyítva.
lgári iskolák tanulólétszáma az utolsó öt fokozatosan csökkent. Ez a hanyatlást
dőSzak az 1929/30. tanévvel bezárult: eb-vben ugyanis a tanulólétszám (69.398)
egalacsonyabb színvonalat; a következő
évben azonban már l3'3%—os emelke- tanulója volt ismét a polgári iskolák- idöszak tanulólétszámának fokoza-
természetes következménye volt a ' t' megcsappant születéseknek. Az l'kezdődőleg már a háború utáninemzedéke kerül a polgári iskolai
——így (It következő években a polgári
születésű szülőkkel bírókra vonatkozóan is közölne
valamelyes anyanyelvi adatokat, akkor még vissza- térünk erre a témára, csakhogy arra kevés kilátás
nyílik, mert az amerikai felfogás szerintsz mother tongue is meant the language commonly spoken by the immigrant in his home before coming to theUnited States. The statistics of mother tongue fur-
nish the best indication we have of the ethnic stocks from which our foreign—born population is derived.(Anyanyelv alatt az a nyelv értendő, melyet a be- vándorolt bevándorlása előtt a hazájában közönsé—
gesen használt. Az anyanyelvi statisztika a legjobb útbaigazító arra nézve, hogy a külföldi születésű
milyen etlmikai közösségből származik.)
M. S. (ir.
A polgári iskolák tanulói.
Les éléves des écoles bourgeoíses de Honyrie.
iskolák népességének erőteljesebb gyarapodására
számíthatunk. A tanulók létszámát az iskolák szá—mával összevetve, azt látjuk, hogy a fiúiskolákra
jut átlagban a legtöbb tanuló, egy iskolára 238; a leányiskoláknál már csak 205 és a közös iskolát——nál 140 tanuló jut egy intézetre.
A tanulók szüleinek foglalkozását
adatoknál egyikmásik foglalkozási főcsoport kö-
tanulóinak arány- feltüntetőlében a fiú— és leányiskolák
számai között elég lényeges különbség mutatkozik.
Az őstermelés köréből a fiúiskolák tanulóinak
15'5%-a, a leányiskolák tanulóinak ellenben csak 10'4%—a származik, míg a közszolgálat és szabad—
foglalkozások csoportjához az előbbieknek 4'l%—a,
az utóbbiaknak pedig l2'0%—a tartozik. A bányá- szat és ipar, valamint a közlekedés csoportjában :) t'iúiskolák tanulóinak aránya a nagyobb, a keres-
kedelem és hitel körében viszont a leányiskolák tanulóinak arányszáma magasabb, míg a nyugdíja- sok között csaknem egyenlő aránnyal szerepelnek
mindkét iskolacsoport tanulói. A közös iskolák arányszámai természetszerűleg — mivel a két nemegyüttesen szerepel a tanulók létszámában —— nem hasonlíthatók össze sem a fiú-, sem pedig a leány-
iskolák tanulóinak arányszámaival. Ennél az isko—lacsoportnál mégis megjegyzésre érdemes az őster- melés köréből származó tanulók igen magas arány-
száma (31'8%).
Vallásra nézve az öszes tanulók 66'5%-a róm,
katolikus, 16'0%-a református, 5'2"o-a ág. h. evan-
gélikus, 10'3%—a izraelita és 2'0%-a egyéb val-
lású. Az izraeliták aránya legnagyobb a leányisko-lak tanulói között (11'4%); a róm. katolikusok ará—
nya legkisebb a közös iskolákban, viszont itt a re-
formátusok százaléka emelkedik ki a legjobban.
Az összes tanulók között az izraeliták aránya év—
ről-évre fokozatosan csökken, a róm. katolikusoké
pedig ezzel párhuzamosan emelkedik, míg a többi
6. szám.
vallásfelekezetek arányszámai alig mutatnak vál-
tozást.A középfokú oktatás alsó tagozatát képező polgári iskolák 4. osztályának elvégzése után a ta—
nulóknak több, mint fele nem folytatta tanulmá-
nyait, hanem egy része (29176) kereső pályára lé—
pett (a fiúiskolák tanulóinak 49'2%-a), 28'8%—a otthon maradt (a leányiskolák tanulóinak 41'3%-a),
3'3%-ról nincs adatunk, míg a fennmaradó 38'8%
tovább tanult, még pedig leginkább óvónő—, tanító-
és tanítónőképzőben, felsőkereskedelmi iskolában,
továbbá női kereskedelmi tanfolyamon. A közép—
iskolában tovább tanulók aránya mindössze 3'5 % .
A tanulók száma
a. fiú— a leány— a közös i s k o 1 51 k b a n
1926/27—ben összesen 38.925 44.380 487
1927/28-ban ,, 36.666 40.454 1.878
1928/29-ben ,, 33.006 36.684 1.423
1929/30-ban , 28.622 34.403 6.373
1930/31-ben ,, 31.898 39.316 7.419
Osztályok szerint.
I. osztály . 11.640 14.477 2.782
. ,, 8.155 9.958 1.952
III. ,, . . . . . 6.173 7 .584 1.363
IV. ,, . . . . . 5.930 7.297 1.322
Kor szerint.
12 évesnél fiatalabb 12.493 18.492 3.344
12—14 éves . . 14.239 17.717 3.189
15—17 éves . . . 3.141 2.580 619
'18 éves és idősebb 2.025 527 267
——470—— 1932
A tanulók száma a fiú- aleány— aközös
iskolákban
A szülők foglalkozása szerint.
Östermelés 4.960 4.072 2.350
Bányászat és ipar 10.384 10.972 2.063
Kereskedelem és hitel 3.518 5.715 737
, Közlekedés . . . . . 4.258 4.885 624
Közszolg. és szabad fogl. 1.287 4.733 536 Nyugdíjasok . 2.079 2.630 487
Egyéb foglalkozasok 5.412 6.309 616 Vallás szerint.
Római katolikus 21.769 26.260 4.237
Református 4.787 5.871 1.939
Ág. 11. evangélikus 1.713 1.975 390
Izraelita . 2.998 4.462 641
Egyéb . . . . . . . 681 748 212 A IV. osztályt végzett nyilvános tanulók
pályaválasztása.
Középiskolában : 167 244 46
Felső keresk. iskolában § 800 528 84
Ovónö-, tanító-, tanító- ;;nőképzőben . . ha 435 1.075 157
Női keresk. tanfolya- If;
mon . . . . . 2 — 675 28
Másféle iskolában . !; 410 466 30
Kereső pályára ment . 2.534 910 414
Otthon maradt . 533 2.857 434
Meghalt . . . . . 1 5 ——
Ismeretlen pályára ment . 267 156 11 T. Gy. dr.
SZOCIÁLIS STATISZTIKA
!.IlllIllill-III...l.-l-...lllllIlllllllllllllIII-III.-I'll-IllIllIll[Ill-_I-Ill-'llllllllllllinl-n
Tájékoztató adatok az 1920—1930. évek közötti lakóháztermetésről.
Données sur la construction de maisons d'habitatt'on en Hongrie entre 1920 et 1930.
Résume'. Lors du recensement de 1930, on de-
mandait en Hongrie, sur les bordereaux de maison,l'année de la construction des maisons báties depuis le Ier januier 1921 afin diavoir des renseignements
pour 1920—1930, car, sous ce rapport, on commen—gait seulement en 1930 d recueillír des données pour le pays entier.
Les chi/fres réunis sur la construction de mai—
sons (Phobitatíon accusent, de 1920 jusgu'á la fin de 1927, un progres dümtant plus vif giron a d
peine bátí pendant la guerre et les troubles guí I'ont
suivie; la distribution, du fait de (a réforme agruire, de terrains á bátír donna aussi une grande impul- sion á la construction. Les dépenses affectées, entrf' 1920—1930, á la construction de maísons dthabitation représentent, approximativement, 900,000.000 pengő-s'—*
