Magyarország földmívelése jellegzetes gazdasági vidékek szerint

e MEZÖGAZDASÁG e

Magyarország földmívelése jellegzetes gazdasági vidékek szerint.

Les regions agrieoles earacte'ristigues de la Hongrie.

Résumé. Cette e'tude traite de la division du pays en regions agricoles, division gui fut faite selon les conditions morphologigues des terres labourables. La situationcge'ograplziguc des regions est représentée par te tableau]

Puis létude en guestion e't lblit syste'matigue- ment les nombres indices indiguant au point de vue agricole, les gualite's particulieres des ré—

gions. Ces nombres—indices sont représente's par le tableau 2, et aussi par les graphigues II fi V.

Llétude en guestion fait ensuite eonnaitre lextension par regions des branches de cul—

ture. () est le tableau 1 gui (lenne les propor—

tions p. 100 par rapport au territoire total de l*étendue des regions et l'extension des branches de culture; le tableau 2 indigue les nombres- indices gubn peut comparer a ceux de la gualí—

fication des terres labourables. Les graphi- gues VI it XI représentent l'extension, par regions, des branches de llagriculture.

Enfin l'étude en guestion, en faisant ressortir les rapports entre les nombres—indices gualificateurs des regions et cette; de l'e'fcten- sion (les branches de culture, pre'eonise, pour la direction juste de llagriculture, la reorga—

nisation, par regions, de l'administration de l'aoriculture, laguelle est toujours encadre'e dans la division politigue du pays.

Magyarország gazdasági elete'a háború és az azt követő események folytán a legválsá- gosabb helyzetbe került s válságos helyzete—

ből csak szívós munka., kitartás és az ország gazdasági erőinek kellő kiaknázása útján jut- hat ki. Az ország gazdasági erőinek megfe- lelő kiaknázása azonban csak abban az eset- ben fog bekövetkezni ha az ország gazdasági erői ésÓg.,razdasági viszony ni a legnagyobb rész—

letességgel közismeretesekké vilnak L pi) ezert nem lesz érdektelen, söt a jelzett cél érdeké- ben talán szükséges is, hogy ma, amikor a gazdasági élet újjászervezése a földmívelés te- rén máris megindult, a földmivelés különböző ágazatainak elterjedése és azoknak a termő—

föld általános morfológiai viszonyai 'al (dom-

borzat, földtani alakulás, talajminőse'g) való kapcsolata nagy vonásokkal olymódon legyen ismertetve hogy az ismertetés alapján egy—

részről a földiníveles különböző ágazatainak elterjedése .t legmegfelel obb módon megrög- zítődjék, másrészről pedig, hogy az ismerte—

tés végeredményei alapján rá lehessen mutatni egy oly nélkülözött állami intézkedésre amely- nek hiányában az ország gazdasági erői kellő- kép ismeretesek és így Ökiaknz'izhatókis, soha sem lesznek. '

Az ország földmiveléLsére vonatkozó adatok eddigelé mindig a politikai beosztás epsegben- tartása mellett, rendszerint törvényhatóságon—

kint lettek ismertetve. Ezeknek az adatoknak részletezése járások szerint már nagyritkán történt. Ez a törvényhatóságok szerint való is—

mertetés azonban ma már: az ország szűkresza- bott határai között és a mostani nehéz gazdasági viszonyok közepette. amikor az ország gazda- sági helyzetének megjavítása céljából minden gazdasági erőt teljesen kihasználni kellene.

nem elegendő. mert a törvényhatóságok terü—

lete rendszerint több különböző irányú terme- lést folytató vidékhez tartozik és így az ugyan- azon törvenyhatóság egyes részeinek egymástól eltérő gazdasági viszonyai a törvényhatóságra vonatkozó adatokban csak elmosódva jutnak kifejezésre. Az adatoknak járások szerint való ismertet—ese pedig már annyira részletes, hogy e részletesség az áttekinthetőség re'ására megy. Ezért a termelési tényezőknek ismer—

tetése az ország mai súlyos helyzetében leg- helyesebben az ország területének vidékek szerint 'alo csoportosíta'tsa alapján eszközöl—

hetö, oly módon, hogy az azonos gazdasági viszonyokkal rendelkezö községek csoportosí- tása útján nyert vidékeknek jellegzetes té—

nyezői doniborittatnak ki Ennek a csopor—

tosításnak is azonban megvannak a maga hátrányai. A, községeknek ez a vidékek szerint való csoportosítása tudományos, sőt reszben gyakorlati szempontból is teljesen helytálló ugyan, ha azonban azt akarjuk, hogy elsősorban a gyakorlati életnek tegyünk

_!————————————_—H,__Mn..-.,u,"*.,.A-.,v4_u4,_l,(_w—M_,.,___.w___,W—mA...uMVM

u . m n t s f n n n n s z ü

NYH'RA

G J É

GÖMÖRés Kísnnm

pÚZSÚNYEilUPL'ÚJ

.-Simon%

[imára/n

ÚLT—KIS O'k*N" Varam'

1 4

O laban/ka;!)an

B A C S — 5 0 0 9 0 5 N a g y / m m

o Zamáan

T O R U N T Á L

Hongrie.].Réyionscaracleristiguesdela

L L E G Z E T E S U I D

É K E I .

S Z A T M Á R

s z u Á G v

M7g;.m/'ad rNixx BIHAR

43—

NUlOZS A;?AD

TEMES

HUNYAD

oka/gsm?)olllyns

h R A S S Ó - S Z Ö R É N

1—4. szám.

l———4. szánn

_44_

₁₉₂₅

szolgálatot, az látszik helyesebbnek, hogy a községek helyett a körülbelül egynemű gazdasági tényezőkkel rendelkező járások csoportosíttassanak vidékek szerint, mert a magyar földmívelésíigyi közigazgatás ma még javarészt az ország politikai beosztása (tör- vényhatóságok és járások) szerint van meg—

szervezve. S így mindaddig, míg a földmíve- lésügyi közigazgatás nem az egynemű gaz- dasági területekhez ,,fog alkalmazkodni, leg—

helyesebbnek az mutatkozik, ha e gazdasági vidékek a járások csoportosítása útján alakit- tatnak meg.

Vizsgálva a földmívelést irányító terme- lési tényezőket, azok két nagy csoportba oszthatók. Az egyikbe a természeti tényezők tartoznak, a másikba pedig az emberi munka.

A természeti tényezők ismét két nagy cso- portba foglalhatók össze. Az elsőbe az állandó, a másodikba a változó természeti tényezők tartoznak. Az állandó tényezők közül legjelen- tékenyebbek: a földnek domborzati viszonyai, földtani alakulása és talajának minősége, vagyis általában a földnek morfológiai vi- szonyai. A változó tényezők közül pedig a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok a leg—

fontosabbak. Az országnak vidékek szerint tagozott állandó beosztása azonban csakis a földnek morfológiai viszonyai, vagyis kizárólag a felsorolt három legfontosabb állandó termé- szeti tényező alapján eszközölhető, mert a többi tényezők évről évre változnak s így a beosztásnak állandóságát nem biztosítják.

Az ország járásainak vidékek szerint való csoportosítása a morfológiai viszonyok, vagyis a föld domborzatának, földtani alakulásának és a talaj különféleségének figyelembevétele alapján legalább 28 különböző gazdasági irányú vidék megkülönböztetését engedi meg.

A járási beosztás épségbentartása mellett azonban természetes, hogy a megállapított vidékeken belül egyes kisebb medencékben vagy öblökben a vidék nagyobbik részétől eltérő természeti tényezők is mutatkozni fog—

nak, e kisebb területek eltérő gazdasági irá- nyának kiemelésétől azonban az áttekinthető- ség kedvéért el kell tekinteni.

Nem szándékozom az ország morfológiai viszonyainak részletes taglalásába bocsátkozni, mielőtt azonban ismertetném azt a vidékek szerint való beosztást, amely az adott viszo—

nyok között leghelyesebbnek látszik, mégis szükségesnek tartom, hogy az ország morfo—

lógiai viszonyait legalább nagy vonásokkal vázoljam.

Magyarország mai területe ma már csupán az úgynevezett pannóniai nagy sülyedék egy

részére terjed ki. Ez a nagy sülyedék az alföldi és győri medencéből, valamint az azokat összekötő és környező dombos—hegyes vidékekből áll. Az ország mai területén az alföldi medencének mondhatni csupán középső része, a győri medencének pedig csakis a Dunától délre eső része fekszik. Az alföldi medencétől északra az Alföld északi perem—

hegysége terül el. Az alföldi és győri me- dencét a nyugati középhegység választja szét.

A sülyedék nyugati határa mentén a magyar alpoknak töredékei találhatók, a Duna—Dráva szögében egy szigethegység: a Mecsek fek—

szik. Mindkét medencének megmaradt részei többé-kevésbbé szintén tagozódtak s ezenkívül a dunántúli középhegység és a délvidéki szi- gethegység, illetőleg a magyar alpok töredékei között jellegzetes dombosvidék terül el.

Medencéink pleisztocén-rétegekkel borí—

tottak, amelyeket nagyrészt régi és újabb aluviális-rétegek fednek. Hegységeink na- gyobbik része harmadkori eredetü, kisebbik hányada pedig a másodkorból származik. Az első korból és őskorből csupán kisebb kiter—

jedésű hegységeink vannak és eruptívumok is csak kisebb foltokban találhatók.

Az ország talajféleségeit tekintve: a Nagy—

alföldnek Tiszamenti környékét és a Kisalföld- nek dunamenti részét árterületek borítják. A dunántúli középhegységtől nyugatnak és kelet- nek, valamint az északi peremhegység lejtőjén,

továbbá a Kőrös és Maros között, valamint a Nyírség körül mezőségi feketeföldek ta- lálhatók. A Duna—Tisza közét, a Nyírséget,

Délsomogyot futóhomok fedi, e futóhomokot azonban ma már nagyrészben mezőségi talaj.

kisrészben pedig, nevezetesen: a Dunántúlon szürke erdei talaj borítja. A dunántúli közép—

hegység egy részét, valamint a magyar alpok töredékeit ugyancsak szürke erdei talaj fedi.

A Dunántúl többi részét és az északi perem—

hegység nagyobbik felét is barna erdei talaj borítja. Az alföldi árterületek talaját, valamint a futóhomokos talajokat kisebb-nagyobb arányban szíkesek és sós mocsarak teszik a földmívelésre alkalmatlanná.

Az állandó termelési. tényezők most vázolt elterjedésének figyelembevételével alakitott 28 jellegzetes gazdasági vidék, amelyek elhe- lyezkedését az I. sz. térkép tünteti fel, a következő:

1. Hanság és Rábaköz, a Szigetközzel.

2. Duna völgye a SZigetköztől a Vértesig, Sokoróaljával.

3. Magyar Alpok vidéke, aszombathelyi lejtővel.

4. Marcali halomság, a Kemenesaljával.

_45_ _{1—4. szám.}

5. Lendvai és zalai dombság.

6. Bakony és vidéke.

7. Vértes, Pilis és környéke.

8. Mezőföld.

9. Drávakőz, a Sárközzel.

10. Ormányság.

11. Délsomogy, a Somogysággal.

12. Somogyi dombság.

13. Mecsek és vidéke.

14. Bácska.

15. Csepel-Kalocsai Dunasíkság.

16. Kiskunság, a hozzá csatlakozó bucka-

sággal. '

17. Alsó-Tisza síkság. Tiszajobbparti része.

18. Marosmenti síkság.

19. Alsó—Tisza síkság, Tisza balparti része.

20. Fehérkőrös és vidéke.

21. Közép—Tisza síkság, Tisza balparti része, a Nagykunsággal és Sárréttel.

22. Közép-Tisza sikság, Tisza jobbparti része, a Jászsággal.

23. Hortobágy és Hajduság, a bihari ré—

székkel

24. Nyírség.

25. Tiszahát. az Ecsedi láppal.

26. Cserhát, Mátra és Bükk hegységek deli lejtői.

27. Hegyalja és Hegyköz, a Bodrogközzel.

28. Cserhát, Mátra és Bükk hegységek északi lejtői, a Csereháttal.

Ha az így megállapított vidékeknek dom—

borzati, földtani és talajviszonyait, valamint általános morfológiai viszonyait vesszük vizs- gálat alá, a vidékek között éles különbségek állapíthatók meg. E különbségek megrögzítése céljából s hogy e különbségek statisztikai vizsgálódások alapjául szolgálhassanak, azo—

kat szisztematikus módon kíséreltük meg- állapítani.

A domborzatnak szisztematikus megállapí- tása céljából a sík területeket 7-tel, a halom- ságokat 6-tal, a lankaságokat 5—tel, a domb- ságokat 4-gyel, a röghegységeket 3-mal, a kevert típusú hegységeket 2-vel, a vulkanikus hegységeket l-gyel minősítettük. Majd meg—

állapítottuk azt, hogy az így minősített terü- letekre egy—egy vidék összes területének hány százaléka esik. Végül e százalékos arány segitségével meghatároztuk azt a jelzőszámot, amely az illető vidéknek domborzati viszonyait tünteti fel, illetőleg amely jelzőszám azt mu- tatja, hogy az illető vidék, amennyiben ott különböző domborzati tényezőkkel kell szá—

molni, átlagosan milyen domborzatú vidékkel tekinthető egyenértékűnek.

_ A vidékek földtani alakulására vonatkozó jelzőszamokat hasonló módon kiséreltük meg-

állapitani. Az aluviális alakulatokat 7—tel, a pleisztocén (diluviális) alakulatokat 6-tal, a harmadkoriakat ő—tel, a másodkoriakat 4—gyel, az őkoriakat 3-mal, az őskori alakulatokat 2-vel és az eruptívumokat l—gyel minősítettük.

A talajféleségek szerint való minősítés is hasonló módon történt. Az árterületek talaját 7-tel, a fekete mezőségi talajt G-tal, a futó—

homokon fekvő mezőségi talajt ö—tel, a barna erdei talajt 4-gyel, a szürke erdei talajt 3-mal, a mocsaras és Öntésterületeket 2—vel,a szíkeseket pedig 1-gyel minősítettük.

Azt pedig, hogy az egyes vidékeknek, az eddig külön részletezett állandó tényezők együttes hatása alatt mi az általános morfo- lógiai jellege, olymódon állapítottuk meg, hogy e három tényezőnek átlaga határoztatott meg. Helyesebben, tekintettel arra, hogy a talajnak a termelés szempontjából jóval nagyobb szerepe van, mint a másik két ál- landó tényezőnek, számitásainkat úgy végez- tük, hogy a domborzatra és földtani alaku- lásra vonatkozó jelzőszámok negyed-negyed- részét, a talajviszonyok jelzőszámainak pedig felét vettük számításaink alapjául. Az így nyert jelzőszámokat azután épp úgy mint a többi jelzőszámot, hét kategóriába soroztuk.

Ezeket a természeti tényezők alapján vidékek szerint megállapított jelzőszámokat

a 2 sz. táblázat tartalmazza, a vidékeknek e jelzőszámok alapján való grafikus ábrázo—

lása pedig a lI—V. sz. térképeken található.

A termelőterületnek ez a szisztematikus értékelése a minősítés pontosságának nehéz—

ségei következtében, ha nem is fogadható el teljes mértékben feltétlenül pontos meghatá—

rozásnak, a nyert jelzőszámok mégis, kellő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a földmí- velés, mezőgazdasági termelés, állattenyésztés stb. számos vonatkozásaiban összehasonlitá- sokat végezhessünk az illető gazdasági ágra vonatkozó jelenségek és a termőföld között.

Az összehasonlítások alkalmával azonban különös figyelemmel kell lenni a követke—

zőkre: tekintettel arra, hogy a vidékek csakis az állandó természeti tényezők alapján hatá—

roztattak meg, velük a földmívelésre vonat-

kozó adatok közül rendszerint csupán az ál—

landó jellegűnek tekinthető adatok hasonlit—

hatók össze. Változó adatokat, vagyis olyanokat.

amelyek a változó természeti tényezőktől vagy az emberi munkától függnek, csakis akkor vethetünk a vidékek minősítésével össze, ha átlagos adatokról van szó, vagyis olyanokról, amelyekben a változó tényezőknek, mint:

időjárásnak, csapadékviszonyokuak befolyása, vagy az emberi munkának különböző mér—

^{1—4. szám. —— 46 — 1925}

m.namÉutn oszrúlvuzúsn numsonznmnnmmún

Selmecbánya

%150/17

17

O$zaosdlva

f

[

fuel

Úgy/va

:: _m

i AL

_;jl

Wagy/ama

sw WW b

Je/zísza'm.—

* §

"LSFIUIÖÉKEK os mwozúsn ; FÖLDTHNI mmm sunnmmún.

( SA,/megbánja

'X

X

() u (x a Foxy/;,

BECS

W

OízabaL/AM

: !g/m;

^{34-373547 42 48} 493550 0253 65 5"70"

II. Clussz'fímtion omlogígw des re'gions — III. Class'i/z'vation geolog'ígue des régions (En nombres indices).

1925 —— 47 —— 1—4. szám.

mamam usnúwozúsn mmm mamám;

SP/mebbá/Lya

X

Pozsony M

X

ámára/n

17

M

OSZJÚdó'AS

( ZHH/á

24/6759, % Je/zá'szá/n. "

[31336

L

VITUIDÉHEK OSZTÚLYOZÚSR FILTRLÚNOS

(DORFOLOGIHI UISZONYHIK HLRPJRN.

x .És/metaanya _— u Daisy/7

%%

]

BECS /Mxx

kamara/77

Se egHóN

Nagyra/195 % —

_ __ ___ 17

Ogüüá'i/va )

ály/afa

Je/zá'szam

L_MUJUH % '

§ fm; 34 $; 38 47 4248 451375 575-5-2 53—55 57470 1

IV. Classi/ímt'ion (im régions suiwnt [mr fmwain —— TJ Classí/zcution mm'phnlagírlue des régions (En nombres indices).

1—4. szám. ^*48__.

1925

téke már alig, vagy egyaltalan nem érvénye—

sül. Amennyiben pedig oly változó adatokat

akarunk szembeállítani, amelyről nyilvánvaló, hogy azok valamely változó tényező, illetőleg emberi munka hatása alatt alakultak ki, ak- kor feltétlenül magyarazatra van szükség, vagy a Változó tényezőt valamely módon ki kell rekeszteni.

Ismertetve ilymódon az orszagnak azt a vidékek szerint való beosztását, amelyet a mai adott körülmények között leghelyesebb-

nek találtunk, a következőkben a mívelési

ágak elterjedésével kapcsolatosan bemutatjuk, hogy a földmívelés különböző nemei mily minősítésű területeken vannak leginkabb el- terjedve, illetőleg, hogy a földmívelés külön-

1. Magyarország területe és annak megoszlása mivelési ágak, valamint vidékek szerint.

Superficie du territoire de la Hongrie et sa répartition par regions et branches [le culture.

(s §

Sk § * 5 A: ;

§ ? ' § ) ;

? 33 4 l 2

"5 ; § § ,ec ! 4 (_ _

§ § kiterjedése az összes terület "(aban

§: superjficie en "0 de foul le ierriloire

§ 1§ 468290ll61-0 8'310'8 02133 813 03 7—6

§ 23 283640 688103 0-9 1-8. 3—9 7-3' 01; 4-7

53 3; 36033461-118-3 1-4 1-0 69 4-4 1-3; 3-4 55, 4; 43686337-9197 1-0 0-7 33 82 Mé 4-0

§; öl 771263476237 2-2 1-911-3, se,—143 es 6 344978369271, 08; 2-7, 69131; 03122 83, 7 482131144"28 3 2-2) 3-6) 4-1l 803 01 8—4 :§§ 8; 733421686 43 1-2' 31; 373106, 03, 6-0 53 9; 232693646 6-7 1-6 3-4 335 448) 0-2; 7-9

;; 10; 23702736--0118 20 2-4 88134) 02 3-4 eg 11; 623383 313203 11 1-6 93100 01 6-1 43; mi 116740161-1124 0-7 22 66 3-3 0-2 8-3

4 13; 136477384133 2-2) 4-9, 7-2 7-2, _ 4-3 14? 303392699 43 07§ 7341 83 0-4 4—8

% 13- 42212136-4 3-9 0-8 4-2 80123 06 9-6 13 162 124716230-9 6-0 0-3 3—612916—6 1-3 60 3—3 17 36792360-4 3-4 06 37 91123; 03 3-2

§ 18' 231662 330 09 1-4 0-4 14, 33 —f 3-4

§§ 19 30636377-6 063 063 1'63 241111 02 6-0 333 20 39426030-0 2—0— 1-0, 0-7 1-7; 8-8 — 3-6 :, 21 82399276-10-3 06 0-3 36124 —- 63

§ 22 762324 66-0 17 0-9 2-3 99127 0—,'; 3-8

§ 23114221962-3 3—6 0-6 11 34216; 0-:) 4-9 ': 24 639371793 3—3 0-6 1-7 3-4; 3-9) 0-1 3-2 23 4320407-16 4-6 1-2, 0-4 7-2) 8-8 0-1 61 5265 10136933-39202 13) 32 3-3 9-0 — 4-9

*) 27 22986)— 313142 1-7 32 801134 03 7-7 (28 102861142633-2 l'GK 0-3 63 12; —f 4-6 Magi—0 1616238960211 7 Hl 2-4 7-2109 03 6-2

Hongrie í ; § * ! s -

' *) Északi dombvidék.

Nord.

— Rég/ion montnense du

2. A földrajzi viszonyokat és az egyes mivelési ágakhoz tartozó területek kiterjedését mutató

jelzőszámok, vidékek szerint.

Nombres—indices par regions, indiguant les conditions géographignes et la super/fiaié des terres cnltive'es.

'A vidékek jelzőszá— * ? l 1 is

meri —— Atonzbrts—in- § 'n ; v, ,. _ i 3 dicesd.regzonsselon * § § § § _ÉS l ;

N; 3) —— a '

) §) -É*- "; 15 N* a'

ifi :;Élllillla'm

Videk -, 33585)? 2 l 112

Régz'ons x% *; Ég ilg Ha);

§§ ; (iiilfl'llíffí (Hja:

NE! % — * ———

§ ; kiterjedésének jelző-

ég száma — Nombresiin-

alapján — 1111 termi" fl/CU de la supm fzcze

§ 1 636g5 6; 4 3 21 7 3

§ 2 6l3)4 313 3 3l3 3 2

55 33l47331§4 44241

33: 4 3 4 4 434 4 3154 3

§; 3 3 4 1 3 3 3 7 3§6_3

3§ 6 1 2' 1 1 1'6 2 32494

ff; 72'361.2,267433

gg 3473§3 3132,4,433

3; 9 4314 4, 4 2 3.3 3 1

§; 10 6 3-24j3 3613 3 4

2§115*5_'2 43332'33

S 12 2—3 5) 3 4' 4 3 2-3 4 3

5 13 1 3, 2 2-4 4 7 5 4'2

14 63037§61522§783

313 617;4j3,422,444

§16_5f5*3§l3,3 2l;5"735

"33- 17§7 bí ii 5f4 1 1 5 5 4

_.É 18§7 7 7, T 7 1 4 1§1 1

mg 19 7, 7—57'6 G 1 3'2§1 4

u§ 20 7l 6§ 7 7) 6 lllll 1 3

_3217l753 6 6113124

33 22 7§6l5 G; 3 1 3 3 5 4 323-6 6 43 431112317 c24 3,3;3:46§2133z1

23 736,4,3,324143

l , )

2l3l4 3 3 .3 34 3 3

2234 3 354 3 4 4 4

1§2§2 2 2 7 5-1 4 4

Magy-'0'3l3l4 4l4 331343

Hongrie , ) ;

böző ágazatainak elterjedése mely állandó természeti tényezőtől függ. A mívelési ágaza- tok elterjedését és az elterjedésnek a termő- terület minősítésével valő összefüggését sza—

mokkal és grafikus ábrázolással kíséreltük ' meg kifejezésre juttatni.

A vidékek területét és a mivelési ágak- nak kiterjedését az összes terület százaléka- ban kifejezve, az 1. sz. táblázat tartalmazza.

Az egyes mívele'si ágak kiterjedésére vonat-

1925 —— 49 — l— 4. szám.

VLSZ NT F [D

(11 033195 [""/"V"É'ÉÉ ) ________

UM Selma-hoy;—

pam",

freki/ék

Ill! ll T - ,

[nil Mr": 42. "MJ áó'rífu 515'1— plííz—270 r'b'rlőiőiywiíz

' vu ERDÖ '

la: osszes lem/ff % nában.)

VS K ( .Se/mg'ba'nja "_

líirdsd

Vlll.KER'l'.

/Azosszes lem/s:% aban;

% gyám.

^%m",

— m 77'

; Vegyi

oil—amik

V]. Terres labourzzbles —- l'll. ["/m ts — l'l] [. Jardine fEn % rlz! ierriíoz're fel!!!)

kozó és a termőföld minő- sítésével összehasonlításra alkalmas jelzőszámokat a 2. sz. tablazat tünteti fel.

E jelzőszámok az egyes mívele'si ágak kiterjedé—

sére vonatkozó aranysza- mok alapján kószültek,oly- módon, hogy az egy és ugyanazon mívelési ágra vonatkozó minimális és maximális arányszámok között mutatkozó különbö- zet mennyiségtanilag pon- tosan öt részre osztatott.

s ezenfelül a szélsőségek

kidomboritása érdekében a legalsó és legfelső rész még két újabb részre bon- tatott, úgyhogy minden mívelési ág kiterjedésére vonatkozólag hét jelző—

szam állapíttatott meg. Ily- módon tehát a vidékek morfológiai viszonyai alap—

ján megállapított jelző—

számok száma megegyez—

vén az egyes mívelési ágak kiterjedésére vonat- kozó jelzőszámok szamá- val, a jelzőszámoknak ez a megegyezése a kétféle adatnak összehasonlitását teszi lehetővé.

A mívelési agaknak vi- dékek szerint 'alő elterje- dését grafikus ábrázolás- ban pedig a VI-—Xl. sz.

térképek tüntetik fel. Ha e térképeket a ll—V.

sz. térképekkel hasonlítjuk össze, a számadatokkal való összeliasonlítasnal is élesebben domborodik ki azaz Öszszefiiggés, amely a mivelési ag: k elterje- déseés az egyes vidékek domborzati, földtani vagy talajviszonyai. illetőleg zil—

Talanos morfológiai viszo—

nyai között fenforog.

A kimutatz'isokban köl zölt _ielzl'iszz'nnokat és :l térkifipekröl leolvasható je—

lenségeket. valamint a ví—

dékek között imitatkozr') sokszor rendkívül éles ol-

1—4. szám.

—— 50 — 1925

lentéteket nem óhajtom ez alkalommal részletesen méltatni. A számok, de különösen a térképek min- dent magyaráznak. S ezért csupán a legjellegzetesebb általános jelenségekre mu- tatok reá. Nevezetesen:

A VI. sz. térkép sze- rint a szántóföldek leg—

nagyobb kiterjedésben ott találhatók, ahol az V. sz.

térképen feltüntetett jelző—

számok a legmagasabbak, vagyis az alföldi, azután a dombosvidéki részeken.

A VII. sz. térkép alapján erdőgazdálkodást főként a dunántúli középhegységek és az északi peremhegy- ség vidékein folytatnak.

Az országos átlagnál több erdő van ezenkívül a Du- nántúlnak dömbos vidé—

kein is, míg a Nagyalfől—

dön, különösen annak tiszabalparti részén, erdők alig vannak. Vagyis az erdőgazdaságok a szántó- földekkel mondhatni ellen- tétes módon, legfőképen pedig ott vannak elter—

jedve, ahol a termőföld minősítésének jelzőszámai a legkisebbek.

Legkevesebb kert (VIII.

sz. térkép) az Alföldön, legtöbb pedig a hegyes vidéken található.

A szőlőtermelés (IX. sz.

térkép) a Dnna'l'isza kö—

zének homok-buckás tala- jain és a Duna jobbpart—

jával határos dombos vi- dékeken van leginkább el- terjedve. Az Alföld többi részén és az északi pe- remhegység északi lejtő- jén legkevesebb a szőlő.

A réti gazdálkodás (X.

sz. térkép) legnagyobb mértékben a Tisza jobb—

partjával határos Vidéke—

ken és az országnak nyu- gati és drávamenti vidé- kein folyik. A legkevesebb rét a Tisza balpartjának

lx.szöí .

(Az osszes fen/lel% ában!

Sempan/ya

Dima/y

(Az osszesfew/ef U/a-abafu

55, mean],

x

was:

Öuüiih

Ág?" É

( !

M i,! g, .,

lfv—P'á 25'58 fia?-6? 5336 Sid/'I) III-!?? ml.-m

Xl. .

(111 ősszes [erv/el %-aban.

Semmi/m

mm.

százalék 38-55 5675 75

IX. Vígnes. — X. Prés. —— XI. Páturages. (En 0/0 du territoire total)

1925 __51__ _{1 —4. szám;—}

középső és alsó szakaszán található, ott ahol a szántóföldek kiterjedése a legnagyobb.

A legelők (XI. sz. térkép) a Tiszával határos vidékeken a legelterjedtebbek, a Duna és az ország nyugati határa mentén fekvő vidékeken pedig legkisebb hányaddal szerepelnek.

A mellőzött részletes ismertetés helyett ezek után inkább arra óhajtanék rámutatni, hogy a vesztett háború és az ország meg—

csonkítása miatt bekövetkezett nehéz gazda—

sági viszonyok között melyik az a nélkülözött állami intézkedés, amelynek hiányában az ország gazdasági erői kellőkép ismeretesek és így kiaknázhatók is, sohasem lesznek, vagyis, hogy mi lenne az az állami intéz- kedés, amely a földmívelésügyi közigazgatás szempontjából leginkább segítségére lehetne a földmívelésnek.

A jelzőszámok, de különösen a kartogram- mok adatai élesen kidomborítják azokat a különbségeket, amelyek az egyes vidékek gazdasági viszonyai között fenforognak. E különbségek a vidékek morfológiai viszonyaival szorosan összefüggő mívelési ágak különböző arányú elterjedésében találnak kifejezésre.

E vidékeken a mívelési ágak elterjedésének arányában más a mezőgazdasági termelésnek

rendje, különböző a kerti és szőlőgazdálkodás—

nak, valamint erdei gazdálkodásnak iránya is s a gyümölcstermelés és állattenyésztés is úgy mennyiség, mint minőség tekintetében különbözőképen van elterjedve, földmívelés- ügyi közigazgatásunk azonban ezzel szemben nagyrészt még mindig politikai beosztáshoz simul. Ezért szükséges lenne, ha a földmí- velésügyi kormány magáévá tenné azta gon- dolatot, a földmívelési és állattenyésztés kellő szemmeltartása és irányítása érdekében, hogy az országa földmívelés és állattenyésztés minden vonatkozásának űgyelembevételével rendszeres tervek alapján megfelelő gazdasági vidékekre osztaSsék be. E gazdasági vidékeket a ter—

mészeti tényezők alapján hozzáértő szak- embereknek kellene községig menő pontos—

sággal megállapitani, azután az így megálla- pított vidékeket a földmívelés, állattenyésztés stb. különböző ágazatai szempontjából csopor—

tosítani. Úgy azonban, hogy ez az egész be—

osztás egy hatalmas központilag irányítható organikus rendszerbe legyen foglalható. A földmívelés helyes irányítása az ország megcsonkítása következtében beállott súlyos gazdasági viszonyok között ma ma már csak így képzelhető el.

Konkoly-Thege Gyula.

A világ rízstermeléseJ)

Production mondiale du ráz.

Táblázatunk, Kína kivételével, melynek adatai még nem állnak rendelkezésre, az ősz- szes fontosabb rizstermelő országok adatait magukba foglalja; a táblázatban szereplő országok (Kínával együtt) a világtermelésnek mintegy 980/0—át termelik.

Az adatokból kitűnően a világ rizsterme-

lése az 1924. évben kedvező volt.

A rizsföldek területe valamivel nagyobb volt, mint az előző évben s a háború utáni évek nívóján volt. A háború előtti évek átla- gát azonban jóval meghaladta (1924: 505,

1909—13: 41'9 millió hektár).

A termés az elmult évhez képest igen jó volt (107'50/0) s csupán az 1922. és 1921.

évek rendkívül jó termését nem érte el.

A háború előtti átlagot erősen túlszárnyalta (1924: 8197, 1909—13: 7179 millió g).

A rizskivitelre vonatkozó adatokat vizs-

gálva, érdekes megfigyelni, hogy néhány a nagyobb termelő országok közül, mint Japán Koreával és Formozával, Ceylon, a Filippi—

szigetek, Holland-Keletindia és Egyiptom ál- talában nem exportálnak, hanem még behoza- talra szorulnak. Említésreméltó továbbá, hogy Spanyolország, mely a háború előtti évek át—

lagában termelésének csak 50/0—át vitte ki

külföldre, a háború utáni években átlag 18

O/o-ot, 1924-ben 41'70/0—ot volt képes expor- tálni. Olaszország, mely a háború előtt a leg- nagyobb rizskivivő ország volt Európában, a háború alatt s a háború utáni első években csaknem teljesen megszűnt exportálni, 1924—

ben már újból a régi exportképességét mu- tatja. Az 1924. évben a legnagyobb rizster—

melő országok termelése kedvező lévén, ki- látás van arra, hogy a rizskivitel a termelő országokból a folyó évben még növekedni fog.

1) A római nemzetközi mezőgazdasági intézet adatai alapján.

4.