TASNÁDI KUBACSKA ANDRÄS ★ LÓCZY LAJOS

TASNÁDI KUBACSKA ANDRÄS

★ LÓCZY LAJOS

A MÜLT MAGYAR TUDÓSAI

FŐSZERKESZTŐ:

O R T U T A Y GYULA

TASNÁDI KUBACSKA ANDRÁS

L Ó CZY LAIOS

B

AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST 1974

MTAK

0 00002 84628 6

480628

MAGVAK

T1ID OM.VSYO S VKADÉMla.

KÖNYVTÁRA ,UÍI

ISBN 963 05 0176 7 összkiadás szám a ISBN 963 05 0179 1 a kötet száma

Akadém iai Kiadó, Budapest 1974 Tasnádi Kubacska András

Printed in H ungary

i i V i a : ; * 5

W L . ^

TARTALOM

Bevezető m ozaik 7

Három évtized 15

A kelet-ázsiai utazás 26

Egyetem i padok, világhírű tanítványok, a földtani ismereteken n yu gvó

földrajz megalapozása 7 1

A harmadik igazgató, szűkülő határok,

tovatűnt tervek 105

A malomkőasztal 128

A z arácsi temető 144

Bibliográfia 147

BEVEZETŐ MOZAIK

1968-ban n éh án y le v é l k erü lt elő e g y m egsárgu lt ö re g b o ríték b ó l, a m ely ek et L ó c z y Lajos írt édes­

anyjának T rie sztb ő l. A z első levél keltezése 1877. dec. 1. „ M a re g g el jó l és kellem esen m e g é rk e ztü n k ide. A z ú t jó l t e l t . . . ” A to v á b b i­

akban ked ves, m eg h ató sorokban szám ol be tervezett ázsiai ku tató ú tju k előkészületein ek sok kiseb b- n a g y o b b bajáról és go n d járól. A z u ­ tán m eg n yu g ta tásu l k ö z li, h o g y

„ a p o g g y á sz m ár itt v an ; a hajó e g y g y ö n y ö r ű három árbó co s g ő z ­ hajó a k ik ö tő b e n h o r g o n y o z . M o st

etetik szénnel; 4-én in d u l délután 4 ó rak o r.” A hajó n eve, am ivel g r ó f S zéch en yi B éla kelet-ázsiai exp ed íció ja e lin d u lt: P h ilad e * v o lt.

A m ik o r k e zem b e k e rü lt ez a le vé l, az e lh a lvá n y u lt írásból, e g y v ilá g h írű utazás és e g y éppen ú t­

jára in d u ló v ilá g h írű hazánkfia tö rtén etén ek első adatait olvas­

tam . Liszt Ferenc és B a r tó k B éla a zen e, S em m e lw eis Ign ác az o rv o stu d o m á n y , E ö tv ö s L o rá n d a fizik a, K ö rö s i C sorn a S án d or és Stein A u rél a felfed ezetlen v ilá g ­ részek k u tató i je lz ik azt az u tat,

* L óczy levelében ezt a nevet írja.

Széchenyi naplójába a Polluce nevet je­

gyezte be.

am elyen 18 77 őszén az alig 28 éves L ó c z y Lajos elind ul, h o g y e g y évszázad m ú ltán m ajd n ev e e g y - sorban szerepeljen n em ze tü n k e m lí­

tett büszkeség eivel.

V o lt azután abban a v é k o n y b o ríték b an L ó c z y Lajosn ak m é g e g y m ásik levele. P u lsz k y Ferenc­

hez, a M a g y a r N e m z e ti M ú ze u m ig a z g a tó já h o z írta 1880 tavaszán.

A z z a l k ezd te: „U ta z á su n k fe l­

fed ező része be van feje zve és ezért sietek vissza a hazába felad ato m m ásodik részét, a g y ű jtö t t a n yag feld o lg o zá sá t m ie lő b b m e g k e z ­ d e n d ő .” M eg írja, h o g y útja k ö z ­ ben az a tudat kísérte, „ h o g y jó t s n em zeti hasznot sikerül léte­

sítenem , és m ost szép e re d m é n y e-

k é t h o z o k . K e v é s szaktársam g y ű j­

tö tte v o ln a ezek et o ly k ö rü lm é ­ n y e k k ö z t m in t én, ez b izto s h i­

te m ” . A z e g y é b k é n t re n d k ív ü l érdekes részleteket tartalm azó le­

v é l v é g é n je lzi, h o g y ú tján ak be­

fejezése április v ég é re v árh ató . V a ló já b a n 1880. m ájus i-é n é rk e ­ zik haza.

K é t é v esik az éd esan yjáh o z és P u lsz k y h o z írt le v e le k k ö z é . D e m icso d a k ét é v!

E g y A ra d v id é k i falu b ó l, e g y sz ő lő v e l teleültetett n ap sütötte h e g y h á t családi lak óh ázán ak m ele­

g é b ő l in d u lt kelet-ázsiai útjára, és a m ik o r élete v ég ső n y u g v ó ­ h elyére érk ezik , az u g yan csa k a m a g y a r fö ld sz ő lő v e l és g y ü m ö lc s ­

fá k k a l beü ltetett faluja a D u n á n ­ tú lon . H azája fö ld jé rő l in d u lt és ú tja itt is ért v é g e t, de k ö z b e n az egész v ilá g o t m e g h ó d íto tta , id e­

g e n szívek et n y ert m e g n em zeté­

nek, kelet és n y u g a t h ajto tt zászlót előtte.

C sa k v é g ig k e ll te k in te n ü n k e n n ek a szeretetre m é ltó szerén y tu dósn ak az életén . Seregestől akad p éld a elég , a m e ly az e lő b b i n éh án y sort m e g v ilá g ítja . M e g ­ v ilág ítja? Feled hetetlenné k o v á ­ csolja, a le lk ű n k b e égeti.

E g y k o r i m u n k ah elye, a M a g y a r Á lla m i F öld tan i In tézet, 1969 n y a ­ rán ünn epelte alapításának 100 esztendős é v fo rd u ló já t. A z első, évszázados ju b ile u m o t, a m elyet

hazai tu d o m á n y o s k u tató in tézet m eg ért. A föld tan tá rg y a az egész F öld , és í g y érth ető ha szám osán é rk e zte k a v ilá g m in den sarkából.

Á tn y ú jto tta hazája ü d v ö z le té t az in diai F öld tan i S zolg álat k ép vise­

lő je , B . C . R o y is, aki arról beszélt, h o g y 1 8 8 3. máj us h ó 2-án a M a g y a r­

ho n i Föld tani T ársu lat szakülésén L ó c z y Lajos h ív ta fel a v ilá g szak­

em berein ek fig y e lm é t először arra a tén yre, h o g y a H im alája déli lejtőjén az ősi gn eisz réteg ek a n álu k fiatalabb ü led ék ek re v an ­ n ak rá to ló d va . L ó c z y az A lp o k ­ ban g y ű jtö tt tapasztalatai alapján e g y óriási fö ld red ő létezésére utalt, am elyb en a gneisz 25 k m széles­

ségben takar fiatalabb k é p z ő d -

m e n y ek e t. K éső b b H a u g és A r - gan d, a tak aróelm élet k itű n ő szak­

em b erei csodálattal em lék ezn ek m e g errő l a m egállapításról.

19x8 -ban n ap fén yes déli órá­

ban, e g y v illam o sk o csi alacsony ajtajára tá m aszk o d va n éz te m a v áro slig eti Stefánia ú t m e g á lló já ­ nál v á ra k o z ó utasokat. M ellettem a p ero n o n apám állott. E g y sze rre m eg érin tette a k a ro m és szem ével e g y g ö rn y e d t háttal á lld o g á ló , ősz­

hajú, feketeru hás alakra intett.

— N é z d — szólo tt. — A z o tt L ó c z y Lajos.

A n é v , a m e ly tiszteletadást m e g k ö v e te lő e n su gárzo tt felém e g y ú tta l az e lek tro m os ütés erejé­

v e l v illa n t át rajtam .

13

A kocsi to v á b b ro b o g o tt. N é m a m e g ren d ü lésem és vala m i k i­

m on d hatatlan u l fele m e lő , g y e r­

m e k i szívem et m e g d o b o g ta tó érzés m aradt em lék ü l a szám om ra.

A z z a l a so k -sok tö rtén ettel e g y ü tt, am it apám m o n d o tt el, akin ek L ó c z y tanára v o lt és aki L ó c z y t, m in t m in den ta n ítvá n ya, szinte m eg fog h a tatlan szeretettel tisz­

telte.

H Á R O M ÉVTIZED

L ó c z y Lajos életével m egleh etősen n a g y iro d a lo m fo g la lk o z ik . K o r ­ társak és az u tó k o r, akadém iai m éltatások, hazai és k ü lfö ld i fo ly ó ­ ira to k , ú jság cik k ek és a k ö z e lm ú lt szájh ag yo m á n ya i. B a rá to k és tar­

tó z k o d ó k , h ű vös h a n g ú m érleg e­

lő k , o ly a n o k , a k ik a k ritik a leírá­

sára veszn ek k e z ü k b e to llat és o ly a n o k , a k ik n ek h a m váb a h u llt sz ívé b ő l is a lán g lo b o g ásáv al tö r­

nek elő a dicsérő je lz ő k . Ú g y ér­

ze m m a g a m , a m ik o r enn ek a k ö n y v n e k m egírására ezt az iro ­ d alm at o lvaso m , m in t csónakban

ü lő, akit h u llá m o k áradása sodor.

Igazságosn ak lenni? Ig y e k e z e m . A k o rm á n y k e zem b e n van , de a k é t part, a való ság k é t tá v o li csíkja alig -a lig je lz i a hajósn ak a helyes irán yt.

H a rm in c é v . M it jelen t har­

m in c é v e g y em b er életében?

N é h á n y rö v id é v : a g y e rm e k k o r, és n éh án y a lig -a lig serkedő esz­

ten d ő , az ig a zi ifjú ság ideje. És m égis. H a rm in c é v akárh án y em ­ ber életében a m inden.

L ó c z y L ajos életében a k ezd et v o lt. A g y e rm e k k o rtó l élete első n a g y ford u ló ján ak , a v ilá g h ír szárnyat bontásának az ó rájá ig . A m i azon túl esik m ajd, az e g y é n e g y re e m elk ed ő útján ak k övetése.

K ö v e té se a csúcsra, ahonn ét L ó c z y Lajosnál a sors k e g y e lm é b ő l nincs hanyatlás. A h o l csak a halál n y u ­ g alm a v á r rá. A halál n y u g a lm a , a m e ly fö lé a h írn év em el e g y re m agasabb bo lto zato t.

E g y - e g y életrajz első adatai rendszerint n éh án y szám és n év . K e v é s v a g y sem m i m o zg a lo m . S zem ü n k átfu t rajtu k , sietve to ­ v á b b in d u lu n k a j ö v ő irán yába, és elfe le d k e zü n k ró lu k . A m i ese­

tü n k b en m ásként k e z d ő d ik a d o ­ lo g . L ó c z y S án dor v á m h iv a ta l­

n o k , k e d v es, fiatal feleségével az A ra d m e g y e i O p á lo sró l, az A l­

fö ld és az E rd é ly i-e rc h e g y sé g ha­

táráról seb bel-lo bbal m en ekü ln i k é n y tele n 1848 őszén a határ­

2 —II.

v id é k en B écs m esszetörő szándé­

k á tó l felizg a to tt lakosság elől.

P o zso n y b a m e g y . Itt születik Lajos fia 1849. n o v em b e r 4-én. A m o z ­ galm as é vet n em k ö v e tik n y u g o ­ dalm as eszten dők. A család r ö v i­

desen Pécsre k ö ltö z ik , ahol édes­

atyja nem találja h ely é t, n y u g a ­ lo m b a v o n u l és v isszam eg y O p á - losra, az e lh a g y o tt családi házba.

H ú sz h o ld sz ő lő je v an . M essze fö ld ö n híres sz ő lő , m essze fö ld re szállított b o ra iva l, a m e ly ek n e k a bécsi u d va r is v e v ő je .

L ó c z y A ra d ra k erü l k özép isk o lá ­ ba. Itt érettségizik k itű n ő ered­

m én n yel. A ty ja e k k o r m ár n em él.

72 éves koráb an , 1864-ben, am ik o r fia m ég csak 15 esztendős, m egh al.

L ó c z y édesanyja, O ro sh á zi K u n M ária to v á b b v iszi vállán a sz ő lő b irto k g o n d ját, s í g y m ó d já ­ ban v an fiát az érettségi után S vájcb a, Z ü ric h b e a m é rn ö k i e g y e te m re , az ú g y n e v e z e tt p o ly - tech n ik u m ra k ü lden i. Á llan d óan tö rő d ik a fia sorsával. K e n y érb e sü tve k ü ld utána p énzt, és k if o g y ­ hatatlanul írja az o tth o n ia k ró l be­

szám oló és b u zd ító levelek et.

L ó c z y a n é g y é v alatt k itű n ő en tanul és szabad idejében fárad­

hatatlanul járja a te k to n ik á ju k ró l híres svájci h eg y ó riá so k at. K itű n ő tanárai van n ak. A fö ld tan t előb b E scher v o n d ér L in th tanítja, m ajd halála után A lb e rt H e im . A z eu ró ­ pai, sőt v ilá g h írű m estereknek

2* 19

k e d v en ce. B e v o n já k n y ári térké­

p e z ő m u n k áik b a.

A M a g y a r Á lla m i F öld tan i In­

tézet hatalm as tu d o m á n y tö rtén e ti g y ű jte m é n y é b e n m e g v an n ak L ó - z c y e g y e te m i je g y z e te i. N in ­ csenek b en n ü k m egszakítások, fáradhatatlanul lá tog atta az e lő ­ adásokat. V a sszo rg a lo m m al, k itű ­ n ő en v etette p ap írra a hallotta­

kat és illusztrálta ra jzo k k a l az a n y a g o t. A m é rn ö k i és föld tan i előadáso kon k ív ü l csillagászatot, m atem atikát és n y e lv e k e t tanult.

M e g v a n a tö rtén eti g y ű jte m é n y ­ ben d ip lo m á ja is, a m e ly n e k k elte 1874. m árcius 2 1.

H azajö n . C salád ja szeretné, ha k u ltú rm é rn ö k i m u n k át v állal­

na, ő t azon ban elsősorban to v á b b ­ ra is a föld tan érdekli. Sorsa szeren­

csésen alakul. A M a g y a r N e m z e ti M ú z e u m ásványtárának ig a zg a ­ tója, K ren n er József m e g h ívja m ú ze u m i segéd őrn ek, arra az állásra, a m e ly n éh án y é v v e l az­

elő tt m egü resedett, a m ik o r H ant­

ken M ik sá t a M a g y a r Á lla m i F öld ­ tani Intézet v ezetésével b ízták m e g . L ó c z y go n d ja H an tk en ö rö ­ k é n e k rendezése, a tekin télyes fö ld ­ tani a n y a g gond ozása és a g y ű j­

te m é n y továbbfejlesztése. Ö r ö m ­ m el vállalja, am ire a N e m z e ti M ú z e u m ig a zg a tó ja, eg y ú tta l L ó c z y új p á rtfo g ó ja, P u lsz k y Ferenc, 1874. d ecem b er 2-án k i­

n ev e zi. K ren n erb en p e d ig az osz­

tá ly ve ze tő jén k ív ü l barátra is talál, m ert hiszen K ren n er lesz az, aki L ó c z y t k éső bb m a g a m ellé veszi re n d k ív ü li tanárnak a M ű e g y e ­ tem re, h o g y o tt a föld tan t tanítsa.

A z esem én yek to vá b b ra is g yo rsan k e rg e tik eg y m á st. K ö rü l­

belül abban az id ő b en , am ik o r L ó c z y átlépi a N e m z e ti M ú ze u m k ü szö b ét, S zéch en y i Istvánnak, a r e fo rm k o r elin d ító ján ak id ő seb­

b ik fia, S zéch en yi B éla elhatározza, h o g y ázsiai k u tatóú tra in du l, ahol vadászszen vedélyét is kielég íth eti.

E zen nincs m it cso d álk ozn i, hiszen K ín a a m ú lt század derekán az eu­

ró p aiak szám ára m é g n ehezen h o zzáférh ető titok zato s b iro d alo m . S zéch en yi e k k o r m ár so kfelé uta­

z o tt a v ilá g b a n és tisztában v o lt az ily e n felfed e ző ú t n eh ézségei­

v el. Ő m aga n em v o lt tudós, te­

hát, ha k o m o ly a n akarta v en n i a m é g a lig ism ert földrész felku tatá­

sának g o n d ját, szakem b ereket k e llett keresnie. T ö b b e k n é l tö b b felé é rd e k lő d ik . A térképezésre és a csillagászati bem érések v é g z é ­ sére G u sztáv K reitn e r fő h a d n a g y o t szerződ teti B écsb cn . N y e lv é s z e ti és n ép rajzi ism eretek gyű jtésére a m ár k itű n ő n ev ű szakem bert, B álin t G á b o rt h ív ja m e g . A m ik o r term észeti m e g fig y e lése k re , első­

sorban fö ld tan i és fö ld rajzi vizs­

gá latok ra keres m a g y a r szak­

em b ert, a becsi e g y e te m v ilá g h írű g e o ló g u s professzora, E d u ard

Suess és a M a g y a r N e m z e ti M ú ­ z e u m ig a zg a tó ja , P u lsz k y Ferenc e g y fo rm á n a le g m e le g e b b e n a fiatal L ó c z y Lajost ajánlják. L ó c z y S zéch en yi le v é lb e li m egh ívásá­

n ak k itö rő ö rö m m e l tesz eleg et és í g y k erü l a m ú lt század e g y ik le g ­ jelen tő sebb Á z sia -k u ta tó e xp e d í­

ciójáb a.

L ó c z y e k k o r alig k é t é v e d o l­

g o z ik a N e m z e ti M ú z e u m á sván y­

tárának fö ld tan i g y ű jte m é n y é b e n és b a rá tk o zik a M ú z e u m országos hírű, k itű n ő szakem b ereivel.

E z e k az e m b erek a m a g u k m ó d ján e g y én iség ek v o lta k , a le g tö b b sz ö r n eh ezen k ezelh ető , k ü lö n c tu d ó ­ sok. E s ím e, a m ik o r az alig 28 éves L ó c z y Lajost bú csú ztatják, a bú csú ­

vacsorán ott találjuk P u lsz k y Fe­

rencet, S em sey A n d o rt, a le g ­ n a g y o b b m a g y a r m ecén ások e g y i­

két, K ren n er Józsefet, R ó m e r F ló­

r é t , a k itű n ő régészt, s v é g ü l a két g e o ló g u s b arátot, P e th ő G y u lá t és In k e y B élát, a k ik a k é ső b b i é v e k során m egb ecsü lt n ev e t v ív ta k k i m a g u k n a k . A búcsúbeszéd p oh ár­

k ö szö n tő jé t n em kisebb em b er, m in t H e rm á n O t tó tartotta.

A KELET-ÁZSIAI UTAZÁS

L ó c z y 18 77. decem ber 4-cn in du lt T rie sztb ő l a L lo y d társaság h ajó­

jáv al, és 29 hónap m ú ltán, 1880.

m ájus i-é n érkezett vissza B u d a ­ pestre.

E z az ú t d ö n tő v o lt k éső b b i életére, em beri és szakem b eri fej­

lődésére, ön k ritik ái érzék én ek k i­

alakulására. A z a hosszú id ő , am ely alatt késő bb ú tján ak e red m én yeit m egérlelte, azt b iz o n y ítja , h o g y k o m o ly a n v ette a vállalt felad ato­

kat.

Szeretném az o lvasó elé id é zn i e n éh án y sornak kiegészítésére azt

a találó, tö m ö r arcképet, a m elyet e g y k o r i m unkatársa, C h o ln o k y Jenő ö rö k ített m eg ró la: „ K ö z e ­ pes, in k áb b alacsony term ete, sötét, n ap égette b ő re , k icsin y, szinte tö rö k ö sen b e fo g la lt b o g á r­

fekete szem e, erős orra, g y é r ba­

ju sz és szakáll n övése v o lt. Im - p u lz iv , eg yen es, őszinte m o d o ra, határtalan ven d égszeretete és h o zzá ­ férhetetlen ül pu ritán becsületessége a je lle m z ő sajátságai.”

í g y id é zzü k m a g u n k elé, am i­

k o r elin d u lu n k n y o m d o k á n , k elet­

ázsiai útját k ö v e tv e írásaiban, le­

velezésében és n ap ló iban . A s z ­ ta lo m o n fek ü szn ek e g y m á s m e lle tt ezek a n ap ló k . T u la jd o n k é p p e n alig ten yérn él n a g y o b b , k e m é n y ­

fed elű fü ze te k és zsákvászonba k ö tö tt je g y z ő k ö n y v e k , k e re k e g y évszázaddal ezelőtt p ap írra v etett, ceruzával és tin tával ró tt sorok.

M eg h a tó so ro k . A lélek k ifén y e ­ sedik a visszaem lékezéstől, m ik ö z ­ b en a szem lassan rója útját a szinte m ik ro szk o p ik u s k icsin ység ű be­

tű k kusza von alain . A k i az életbe in d u ló fiatal L ó c z y Lajos jellem ét, tudását, egész em beri m iv o ltá t szeretné m egism ern i, tö kéletes b i­

z o n y íté k o t lát m aga elő tt a v é ­ k o n y rizspapírlapok k o p o tt, el­

m o só d ó írásaiban. A z e g y ik e n a tib eti ábécé szám un kra rejtélyes ák o m -b á k o m ja i, a m ásikon tér­

k é p vá zlat és fö ld ta n i szelv én y fin o m ceruzarajzai, a harm ad ik on

k ín ai a lak o k n ép viseletü k m e g - in d ítóan e g y sz erű ö ltö n y e ib e n , a n e g y e d ik e n fö ld m ív e se sz k ö z ö k és m in t a b ejárt kelet-ázsiai tájak rizsü ltetvén y ein ek párhu zam os sorai, ú g y h ú zó d n ak a ra jzo k k ö ­ zö tt, a ra jzo k fö lö tt és alatt L ó c z y kézírásának soha félre n em ism er­

h ető , jelleg zetes b etű fon alai.

A k ö z ism e rt h a jó ú t szokásos állom ásait érin tve, az exp ed íció m e g é rk e z ik B o m b a y b e , ahonn ét L ó c z y C alc u ttá b a m en t, a b en - gáliai Á zsiai T ársaság k ö n y v tá r á ­ n ak tanulm ányozására. A k ö n y v ­ tár dzsu n g elében felfed e zte az Á zsia-k u ta tó K ö rö si C sorn a Sán dor elveszettn ek hitt ön életrajzi k é z­

iratát és m e g e rő sö d ö tt elhatáro­

zása, h o g y K ö rö s i C sorn a útját k ö v e tv e m egkísérli elérni T ib e te t.

Saját költségére n e k iv á g o tt az útn ak. C a lcu ttá b ó l 4 nap alatt ju t o t t el D arjee lin g b e , ahol fel­

kereste K ö rö s i C sorn a sírját, azu­

tán elm en t a kerü let k o r­

m á n yzó já h o z, L e w n a n g o l ő r­

n a g y h o z . A z ő rn a g y levelet adott L ó c z y n a k , a k a lim p u n g i a n g ol közig azg atási tiszthez, R e tc h e e - hez, h o g y le g y e n segítségére.

L ó c z y ezzel az írásos ren delkezés­

sel in d u lt to v á b b az a n g ol fen n ­ hatóság alá ta rto zó u tolsó n a g y o b b városb a, K a lim p u n g b a . E z a h e ly m ár k ö z el fek szik a sik k im i szabad fejed elem ségh ez, am ely viszo n t T ib e tte l határos. L ó c z y nem csak

m esszem enő tám ogatást k a p o tt R e tc h e e -tő l, hanem k itű n ő , m in ­ denre elszánt útitársat is. A z ő segítségével ju to tt a szabad sikki- m i fejed elem ség területén át a tib eti határig.

Ö tv e n teh e rh o rd ó va l in d u ltak.

K é t h é tig lo v a g o lta k tö rp e h e g y i­

lo v a k o n , m ásutt jak h á to n tették m e g az utat, vadállatcsapásokon és h e g y i ösvén yek en . L ó c z y n a g y le lk ie rő v e l g y ő z te az út re n d k ív ü li fáradalm ait. K ö z b e n g y ű jtö tt és térkép ezett. F elju to tt a 4423 m m agasan fe k v ő D selep h ágó ra, lé g ­ vo n alb an alig 250 k m - re Lhaszá- tól.

E z en a h á g ó n alig 25 é v m ú lva , 1903-ban fo g á tvo n u ln i Sir Fran-

cais E d w a r d Y o u n g h u s b a n d a n g o l k a p itán y 2000 em b e ré v el Lhaszá- ba. L ó c z y v isz o n t a fö ld ra jzi iro ­ dalom b an em eli v ilá g h írre ezt a h á g ó t, m ert feltérk ép e zi és fö ld ­ tani m e g fig y e lé s e k k e l je lle m z i a hatalm as h á ro m szö g et, a m e ly itt B h u tán , S ik k im és T ib e t e g y b e - szögelésébő l alakul.

G o n d o latb an L ó c z y m ellett id ő zü n k . Lelkesedése határtalan.

E z ek b en a szavakban fo g la lja e g y ­ be, am it érez: „L e b ilin cse lt az a p anorám a, am ely a b h u tan -sik k im - tib eti határ h ó v o n a l feletti gerin ­ ceiről és csúcsairól szétterült e lő t­

te m , ahonnét leláttam a 3000 m m élyen fe k v ő ben gáliai A lfö ld r e . E szak -észak k elettől é sza k n y u g a ­

tig a fö ld k e re k ség legm agasabb h eg yo rm aira , K in csen csu n gra.D on - kiara, C so m o larira esett tekinte­

tem , k ü lön ösen a 8000 m fölé em elk ed ő K in csencsu n g vésőd ött életem fo g y t á ig , m in t a legszeb b, valaha látott kép az e m lék ezetem ­ be. E g y ik csúcs sem fek szik 80 k m -n é l tá vo lab b a hárm as határ­

cso m ó tó l, am elyen jártam . E h hez hasonló n ag yszerű havasi p an o­

rá m a nincs tö b b a F ö ld ö n .”

Felderítette, h o g y a H im alája fő h e g y v o n u la ta m ö g ö tt e g y ad­

d ig ism eretlen, m ásod ik hatalm as h e g y sé g h ú zó d ik . B erajzo lta térk ép éb e és a Transzhim alája n ev e t je g y e z te m ellé. H osszú é v e k m ú lv a S ven H éd in más old alról

33

szerencsésen elju tv a a h eg y ség b e, szintén T ranszhim aláján ak n evezte a ro p p an t v o n u la to t. A R o y a l G eo g ra p h y cal S o c iety k é te lk ed ve a h e g y sé g létezésében L ó c z y h o z fo rd u lt, h o g y dön tené el a kérdést.

L ó c z y igazat a d ott S ven H ed in - n ek, de m e g je g y e z te , h o g y úti­

térkép ébe koráb b an ő is u g y a n ­ csak T ranszhim alája n éven rajzolta be a h eg ység et.

Ú tjá n a k to v á b b i jelen tő s ered­

m én ye v o lt, h o g y felfed ezte a sik- k im i takarót. A z t észlelte, h o g y a fö ld k é re g m o z g á so k az idősebb rétegeket sok k ilo m é te r hosszú­

ságban rá to ltá k a fiatalabbakra, u gyan is a fiatalabb k o rú rétegek alul h e ly e zk e d n ek el, felettü k pe­

d ig a jó v a l idősebb fillit, m aid a gneisz k ö v e tk e z ik .

A d o lo g azért is érdekes, m ert ezt a fo rd íto tt sorrendet m ár a darjeelin g i k e rü let geo ló g u sa , M a le t is leírta 18 75-b en , de ő a gn eiszt tartotta a legfiatalab bn ak, és tilta k o zo tt az ellen, h o g y fo rd í­

to tt réteg sorren d rő l lenn e szó.

E szébe se ju to tt a rátolód ás m a­

gyarázata. N e g y e d sz á z a d m ú lva az a n g o l k aton ai e xp e d íció g e o ló ­ gusa, H a y d e n H . a terü leten a ré- teg ráto ló d áso k n a k m ár más v ilá ­ go s p éldáit is ism erteti. A le g ­ ú jabb m egállapítások szerint, a rátolód ás eléri a 70 k m -t.

O lv a s v a L ó c z y útleírását, el­

k é p ed ü n k a h e g y - és v ízra jz n a k 35

o lya n részletekbe m en ő leírásán, a m e ly e g y jó l felszerelt ex p e d íció ­ nak is becsületére v ált v o ln a . A h e g y sé g e k , k ie m e lk ed ő csú csok és m agaslato k , v ö lg y e k és fo ly ó k le­

futásai, ten g erszem ek és n a g y o b b ta va k bejegyzései, hajdani gleccse­

re k c irk u s z v ö lg y e in e k (köralakú gleccser vájta v ö lg y e k ) m e g ­ fig y elé se, a m agasságm érések n a g y szám a elkáp ráztatn ak ben n ün k et.

P e d ig e k k o r m ár nincs v e lü k teher­

h o rd ó , m ert azo k n ak vissza k ellett m ara d n io k az erdős ö v ezetb en , hiszen az e rd ő ö v határán tú l a k o - párságo kat és szik laren getegek et b o rító m agas h ó ban n em tu dták L ó c z y t és R e tc h e e -t k ö v e tn i. E z e k k etten szabadban éjszakázn ak a

d erm esztő h id e g b e n és fo ly ta tjá k ú tju k a t, m íg n e m a tib eti határról a m o stoh a term észeti v is z o n y o k k ö v e tk e z té b e n k é n y tele n ek vissza­

fo rd u ln i. L ó c z y azután R e tc h e e - tő l e lv á lv a D arjee lin g e n át vissza­

tért C alcu ttába.

A tib eti ú t tu d o m á n y o s ered­

m é n y ek b en , de fárad alm akban is m essze tú lhaladta az ezután k ö ­ v e tk e z ő k ín ai e xp ed ícióét. L e­

írása n em k e rü lt bele a S zéch e n y i- e x p e d íc ió m o n o g ráfiáib a. L ó c z y csak a k k o r k ö z ö lte m eg fig y e lése it és e red m én yeit, a m ik o r látta, h o g y a g a zd a g o n felszerelt an g ol katon ai e xp e d íció tisztikarának térk ép eit és észleléseit n em adták k ö z re . L e v élb e n fo rd u lt W a d d e l

tö rzso rvo sh o z, aki a k aton ai e x ­ p ed íció történ etet m egírta. A z t a választ kapta, h o g y ezek et a tér­

k é p e k e t és észleléseket k a ton a - p o litik a i o k o k b ó l m é g so k á ig n em szán d ék ozn ak n yilvá n o sság ra h o z ­ ni. „ E z a k ö r ü lm é n y ig a zo lja

— írta L ó c z y — , h o g y k ö z re b o ­ csátom té rk é p v ázla to m at, am e­

ly e t 38 k m -es sik k im i u tam m en ­ tén 1878-ban ra jz o lta m .” M u n ­ k á ja m a g y a r és n ém et n y e lv e n í g y je le n t m e g 19 0 7 -b en a F ö ld ­ rajzi K ö z le m é n y e k b e n .

A tib eti „ k it é r ő ” után L ó c z y C a lc u ttá b ó l Jávába u tazott, ahol m eg m ászta és ta n u lm á n y o zta a fu m a ró lák b an és szolfatárákban (vu lk án i u tó m ű k ö d é s gázain ak és

g ő z e in e k kitörése) b ő v e lk e d ő , m é g m in d ig a k tív M erap i v u l­

k ánt. Itt szám ára m e rő b en új fö ld ­ tani, k ö z ele b b rő l v u lk a n o ló g ia i m e g fig y e lése k re n y ílo tt alkalm a, hiszen E u ró p áb an elsősorban a S v á jc i-A lp o k üledékes k ő z e te it és a m a g y a r A lfö ld p erem én ek v i­

szon yait ta n u lm á n yozta. M in t föld rajztu d ós p e d ig az in d iai szi­

g e tv ilá g b en szü lött lakosságának életével, a g y a rm a to sító ho llan ­ d o k k o rm á n y z a ti és gazdasági ren dszerén ek p o litik á já va l ism er­

k e d e tt m e g . M in d e rrő l k ü lö n ö ­ sen so k ad atot találun k h aza k ü ld ö tt leve le ib e n .

A tib eti és já v a i „k irá n d u lá ­ so k ” után k ö v e tk e z ik a tu lajd on ­

k ép p en i e x p e d íc ió terv m e g v a ló ­ sítása, a K ín a i B iro d a lo m előre m e g h atáro zo tt v id é k ein e k bejá­

rása. E n n e k m e g felelő en L ó c z y S an gh ajba u tazik . R e n d k ív ü l hasznos m e g fig y e lése k et v ég e z, bárkán já rv a be a Ja n gcek ian g to rk o la tv id é k é t, m ik ö zb e n a fo ly ó hatalm as deltaterületét és az ettő l délre elterü lő n a g y ta va k at tan ul­

m á n yo zza .

S zéch en yi e k ö zb en lassan m e g ­ szervezi és felszereli az exp ed íció t.

L ó c z y csatlakozott h o zzá, és 1878.

decem b er 8-án ú trakeln ek.

A g r ó f m é g odahaza össze­

állította azo k n ak az u tazó k n ak , k ö z tü k h itté rítő k n ek és katon a­

tisztekn ek is a n évso rát, a k ik az ő

e x p e d íc ió já t m e g e lő z ő e n K e le t- és K ö z é p -Á z siá b a n m in t felfed e­

z ő k jártak . A je g y z é k b e n o ly a n o k is szerepeltek, a k ik tu lajd on k ép ­ p en K ín á ig el sem ju to tta k . 1840- tő l e zek n e k a szám a alig ü tö tte m e g a k é t tu cato t. L e g tö b b jü k n em szakszerű tu d o m á n y o s m e g fig y e ­ léseket k ö z ö lt, h an em kalandos ú tleírásokkal lép ett a n a g y v ilá g elé. A z o n a területen p éld áu l, ahol L ó c z y m ajd a legértékesebb m e g ­ fig yeléseit v é g z i és föld tan i fel­

v étele i alapján térk ép eit szerkeszti, jó fo r m á n senki sem járt.

A k ín ai k o rm á n y en g ed ély é t és n y ílt parancsát v isz ik m a g u k ­ kal. B első -Á zsia m egism erése k ö v e tk e z n e . S o k száz, sőt ezer k ilo ­

m éteres távo lság n y ú jtó z ik e lő ttü k és v ész az ism eretlenség k ö d é b e . N y í l t parancs ide, császári tá m o ­ gatás od a, m érh etetlen n eh ézségek le g y ő z ése vár m é g rájuk.

H a elolvassu k L ó c z y L ajos­

n ak K ín a n ép é rő l szóló k ö n y v é t , a k k o r h a d m ű v eletek b en , lázad á­

so k b an és m észárlásokban h át­

b o rzo n g a tó a n g a zd a g esem én yek egész sora tárul elén k. E z e k részint m é g a S zéc h e n y i-e x p e d íció idején is zajlottak . E z ek e n az old alak o n való ságos ré m r e g é n y b o n ta k o ­ z ik k i, a m ely en itt-o tt á tcsillo g L ó c z y v eszé lye k re célzó , jó z a n , tá rg y ila g o s h a n g ja. B e k e ll lát­

n u n k , h o g y n em v o lt v eszé ly te ­ len a S z é c h e n y i-e x p e d íció v á lla l­

kozása. O ly a n terü leteken v á g ta k át, ahol a v áro so k b a n m é g a h á b o ­ rú t v ise lő k ín ai katon aság tá b o ro ­ zo tt, és az falak on b e lü l h a d ifo g ­ ly o k százai já rta k -k e lte k . H á ro m é v v e l e lő ttü k g y ilk o ltá k m e g az a n g o l M a r g a ry t és k észtették visszafordulásra ex p e d íc ió já t. A m e g to rlá s h ird e tm én y e it m é g ott látták a v á ro so k k a p u in és a h e ly ­ ő rsé g e k falán.

N e fele d jü k el azt sem , h o g y a lig e g y -k é t é v v e l e lő ttü k v ette csak fel a k ín ai k o r m á n y az e u r ó ­ pai h a talm ak k al n a g y k ö v e te k út­

ján a h iva talos érintkezést. S zó v a l és írásban ig y e k e z e tt u g y a n b iz ­ to sítan i ő k e t arról, h o g y az id e g e ­ n e k K ín a területén szabad on jár—

hatn ak, de a S zéch e n y i-e xp e d íció kapcsán b e b izo n y o so d o tt, h o g y az ország határai felé az id e g e n ek irán ti g y ű lö lk ö d é s és a k ö z p o n ti k o r m á n y te k in té ly én e k fo k o z a to s csökken ése k o m o ly n eh ézségeket o k o z o tt. A G ó b ib ó l T ib e t felé te rv e zett ú tju k en g ed ély é t az ille­

tékes ta rto m á n y i k o r m á n y z ó azzal utasította vissza: m it tu d ják P e- k in g b e n , h o g y itt m ily e n ek a v i­

sz o n y o k — am ib en tökéletesen ig a za v o lt — , h o zzátette, h o g y n ek i a k ü lü g y i h ivatal n em paran­

csol.

S zéc h e n y i B éla eredeti te rv e az v o lt, h o g y P e k in g b ő l a H u - an g h o n a g y északi kan yaru lata felé m e g y , á tvá g a G ó b i sivatagra,

és onnan a T á rim m eden ce déli p erem én v á n d o ro l v é g i g . Á m a k ín ai k o rm á n y ehh ez sem járu lt h o zzá a csak n em ré g ib e n le ve rt k elet-tu rk esztán i lázadás m iatt.

E z é r t k ezd etb en a Ja n g cek ia n g o n h a jó z ta k H o n g k o n g ig , a n ev e ze ­ tes teakeresked elm i k ö z p o n tig . Ú tju k során a Jan gce m ed en céb ő l a C sin g lin g sa n g h e g y sé g e n át H sziant, a ro m o k b a n h e v erő e g y ­ k o r i b iro d a lm i fő v á ro st érin tő ú t­

v o n a la t v álasztották , í g y ju to tta k el a klasszikus k ín ai lö szv id é k re , a m e ly e t m ár R ic h th o fe n ku tatá­

saiból ism ert L ó c z y . K e re sz tü l- kasul bejárta az óriási sík ságot és fon to s k ie g é szítő lö szta n u lm án y o ­ k a t v é g z e tt. A lösz itt h e ly e n k én t

io o m m ély ség b e a lán yú ló f ü g g ő ­ leges falakat tart az ú tvo n al k ét oldalán. E g ész ta n yá k és kiterjed t települések v an n a k m é ly e n a löszb e v á jv a és csak szűk szellőz­

tető ak n ák on át érin tk ezn ek a k ü lv ilá g g a l.

L ó c z y lö sztan ulm án yain ak to ­ v á b b i e red m én ye az v o lt, h o g y n ed veseb b éghajlatra v a lló , v a g y dúsabb n ö v én y ze tre u taló fél m é­

ter vastag sötét te le v é n y ré te g e k is van n a k a löszfalak felső részében.

E g y é b k é n t a lösz egyes típusos lösz­

v id é k ek e n , p éld áu l K an -szu ban m in d en ben m e g e g y e z ik az eu ró ­ p ai lösszel. Szem cséi k ö z t alig fo rd u l elő lek erek ített, a zo k m ajd­

n em k izá ró la g hasadásos szálkák, 46

az ille tő ásván y hasadási síkjának m eg felelő en . B ő v e n talált k ö z tü k e ru p tive k re v a lló o livin , augit, föld p á t tö red ék ek et, k v a rc ritkán v o lt ben n ük.

R ic h th o fe n n e l ellen tétben k i­

m o n d ja, h o g y a k ín ai m agas- h e g y s é g e k v ö lg y e ib e n és a fo ly ó ­ v ö lg y e k b e n és m ásutt n a g y m e n y - n y iség b en található ú g y n e v e z e tt

„ t a v i-lö s z ” , tehát átm o so tt, v íz által lera k o tt, a g y ag o s, lösszerű a n y a g , a m e ly m ár a p lio cén b en k e letk ez ett és tú ln y o m ó ré szt nem azon os az eoliku s lösszel.

A löszsíkságon átju tva az e x ­ p e d íció 600 k m - t v á n d o ro lt a K ín a i N a g y fa l m en tén, m ik ö z ­ ben L ó c z y állandó térk ép felv étele­

k é t és föld tan i m e g fig y e lése k et v é g z e tt. Ú tk ö z b e n n éh án y érdekes adattal b ő v íte tte a K ín a i N a g y fa l­

ró l k ö z ö lt leírásokat. M in t g e o ló ­ gus m egállapította, h o g y a K a n - szu ta rto m á n y o n áth ú zó d ó falat lö szb ő l v erték , n oh a az 4 — 5 m széles és u g y a n o ly a n m agas. A falveréshez a lö szt 5 m szélesség­

ben a fal kü lső tö v é b e n ásták k i és ez az á ro k is a v éd elm i rendszerbe ta rto zo tt, perem ére sáncot em el­

tek . A lö sz eltérő m in ő sé g é b ő l azt is m egállapította, h o g y a k ö z fe l­

fogással ellen tétben a M in g dinasz­

tia uralkodása . (1368 — 1643) óta is tö b b szö r ja v íto ttá k a falakat.

Á tsze lté k a N an san h e g y sé g e t, leereszk ed tek északi oldalán a

G ó b ira, ahol n é g y h ó n ap o t tö ltö tt a sivatag tan u lm án yozásával és térkép ezésével. K ü lö n ö se n érde­

kes és értékes tu d o m á n y o s ered­

m é n y ek k e l jö t t haza. E z e k e t rö ­ v id e n , n a g yrészt saját szavaival, a k ö v e tk e z ő k b e n fo g la lju k össze.

E lsősorban is m egállapította, h o g y a G ó b i sivatag n ak és a felső H u a n g h o v id é k én e k sivatag i k é p ­ z ő d m é n y ei, az ú g y n e v e z e tt H an - hai ré te g e k n em ten geri lera k ó ­ dások.

H an -h ai a n n yit jelen t, m in t száraz ten ger. A kifejezést először R ic h th o fe n alkalm azta a hatal­

mas, h e ly e n k én t io o o m vastag­

ságo t m eg h ala d ó rétegösszletre, u talva a ré te g e k ten geri eredetére.

4 - n .

L ó c z y szerint ezek a ré te g e k száraz­

fö ld i eredetűek. E z annál je le n tő ­ sebb felfed ezés, m ert L ó c z y fel­

lé p té ig azt tartották, h o g y az egész belső-ázsiai sivatag o lya n h e g y ­ lá n co k és térszín d o m bo ro d áso k k ö z ti tek n ő k e t fo g la l el, m e ly e k et az ázsiai kon tinen s tö rzsö k éb en le g to v á b b lep ett el a ten ger v iz e . O v iszo n t to v á b b m e n ő e n le­

szög ezte azt is, h o g y a H an -h ai ré te g e k k eletk ezésén ek az a m a­

g yarázata, h o g y lefo lyástalan m e­

den cékben a tö rm e lé k felh a lm o ­ zó d ik , m e rt nincs, am i to vaszál­

lítsa.

E z zel a kérdéssel fü g g össze to vá b b á az a ré g e b b i felfog ás, a m e ly a G ó b ib a n található sós v i ­ 50

zek , ta v a k és fo ly ó v iz e k sótartal­

m án ak eredetét a H an -h ai réte­

g e k állítólagos ten geri sótelepei­

v e l m a g y a rá zza. M e g in t csak L ó c z y m u ta to tt rá enn ek a n ézet­

n ek a tarthatatlanságára, a m ik o r a ré te g e k te n g e ri eredetét elveti.

A zu tá n szó szerint a k ö v e tk e z ő ­ k e t írja : „ o t t látjuk a sókiválásn ak le g n a g y o b b m en n yiségét, ahol a v íz lefo lyása k ésleltetve v a n .” E z a re n d k ív ü li jelen tő ségű m egálla­

pítás a m a g ja annak az iro d a lo m ­ n ak, a m e ly azóta k ö z e l e g y é v ­ századon át fo g la lk o z ik a belső­

ázsiai sós v iz e k eredetével.

L ó c z y a siva tag o k k eletk ezé­

sének id ejét is rö g zíti. M eg á lla ­ p ítja, h o g y az általa bejárt v id é k en

a ju rá tó l k e z d v e ősten ger n y o m a ira n em akadt. A k elet-ázsiai k o n ti­

nenst csak dél felő l, B u rm á b a n és a H im alája alján v ette k ö rü l ten­

g e r a k rétában és a h arm ad k orb an . E z a ten ger a H im alája, P a m ir és a T ien -san felő l is k ö z e líte tt a terü lethez, de azt el n em érte. A z ő észlelései — írja — a k rétáb an és a h a rm ad k orb an szárazföld i n y u ­ g a lm i periód usra utalnak. A tér­

ség felszíne m ár a m ai arculatát viselte, a m ik o r a h a rm ad k o r v é g é n e g y szerre n a g y ta v a k le p té k el a tib eti m agasföld et és É sza k -K ín a k arbontáb láját. S zerinte e zek a m agasfekvésű ta va k tú ln y o m ó - részt m ár a p lio cén b en je len tk é z- tek , am it a S te g o d o n -le le te k (ősor­

m ányos) és édesvízi puhatestű fau n ák b iz o n y íta n a k . E z e k n e k a tavak n ak a kiszáradásával veszi k ezd e té t a sivatag u ralm a és a lösz­

kép ződ és korszaka. E z ek a v á lto zá ­ sok m ár átn yú ln ak a történ eti k orb a . L ó c z y élj u to tt útja során T h u n g - hu a n g b a és ráb u k k an t az „ E z e r B u d d h a ” n ev ű barlan gtem p lo m ra, am elyre k é ső b b felh ívta Stein A u r é l fig y e lm é t, aki az útm utatás n y o m á n e xp e d íció já va l felkereste és ta n u lm á n y o zta a h e ly e t, alig felb ecsü lh ető értékeket m en tv e m e g a régészeti, n yelv észeti és m ű velő d éstö rtén eti tu d o m á n y o k szám ára. A z „ E z e r B u d d h a ” m ár M a rco P o lo idején csaknem é v ­ ezredes m ú ltra tekin tett vissza.

T o v á b b i útján eljut H szin in gb e, a m e ly k ö z e l van T ib e t északkeleti határához, innét p e d ig 1879. július 20-án a K u k u - N o r keleti partjára.

A z t írja : „ A tó m egp illan tásakor h an gos ö rö m riv alg á sb a tö rte m ki, m ert hiszen, B első Á zsián ak g e o g ­ ráfiai tekin tetben e g y ik le g n ev e ze ­ tesebb v id é k e tárult k i előttem . A tó 3300 m m agasságban v an a te n g e r színe fele tt. K iterjed ése m e g k ö z e líti a B a la to n t.”

A K u k u - N o r k ö r n y é k é rő l S zéch e n y i ú tijeg y zetei is érdekes k é p et rö g zíten e k , hiszen elő tte a K u k u - N o r t csak H u c, G ab et és az orosz k u tató P r e z e w a ls z k y látták.

A parti fö v e n y t és a h o m o k b u c k á ­ k at havasi g y o p á r fed te. A tó elő tt

a p arto t sós m ocsarak és tavacskák b o ríto ttá k és a ren g eteg m arha- csapa és a n ag ym érté k b e n fe l­

h a lm o z ó d o tt trá g y a azt b iz o n y í­

to tta, h o g y az őszi h ó n ap o k b a n a n o m á d o k id e terelik állataikat.

M in d en felé a g y a g b ó l g y ú rt, k o ­ p orsó alakú p rim itív tű zh e ly e k et találtak, am e ly ek n e k tű zét fú j­

tató val élesztik. A m ik o r n yáro n o tt já rta k , a K u k u - N o r egész v ilá g a n ép telen és k ietlen v o lt.

K u k u - N o r tó l 45 nap alatt le­

ju to tta k C sen g tu b a , h o g y ú jb ól a tib etiek la k ta fö ld ö n haladhassa­

n ak to v á b b . A g y é r h e g y i le v e g ő t n em b írtá k a m álháslovak. A k a­

raván p o g g y á sz á t a tib eti jakhajcsá­

r o k v itté k .

A baj m ár a k ín ai határtarto­

m á n y fővárosában , az illetékes ta rto m á n y i k o r m á n y z ó szék h elyén k e z d ő d ö tt. A k o rm á n y z ó m in d en ­ áron arra ig y e k e z e tt rá ven n i a g r ó ­ fo t, h o g y m o n d jo n le hazai ú ti­

te rv é rő l. Ő u g yan is a p e k in g i k ö z ­ p o n ti k o r m á n y ren d eletére e lő z ő - en felszólította g y o rsfu tá r útján a Lhaszában székelő k ín ai k o r m á n y ­ z ó t, h o g y k ü ld jö n m an darin okat és katon aságot S zéch en y i elé B ata n g b a , n e h o g y a Ihaszai ú ton tám adás érje az e x p e d íció t. A Iha­

szai k ín ai k o r m á n y z ó — n oh a 500 katon ája v o lt — elhárította m agá­

tól m in d a p e k in g i k o rm á n y , m in d a ta rto m á n y fő n ö k kérésén ek tel­

jesítését.

A m íg e zek az esem én yek zaj­

lo tta k , S zéch en yi is fu tá rt k ü ld ö tt P e k in g b e a k ín ai k o r m á n y hat­

hatós segítségét k é rv e, azután m in ­ denre elszántan to v á b b m e n t B a - tan gba 3 m andarin és 30 k ín ai k aton a kíséretében. Itt azon ban lám ák tö m e g e állta ú tju k at. „ R e ­ m én n yel v o ltu n k e ltelve, h o g y el­

ju tu n k Lhaszába” — írja L ó c z y . 4000 m felett tan yázn ak. V á ra k o z ­ nak. V é g r e m e g é rk e zik a p e k in g i válasz: „ A k ü lü g y m in iszté riu m sajnálja, de n em részesíthet ben n e­

tek et to v á b b i tám ogatásban. K e d ­ v etek é rt n em k e ve re d h etü n k há­

b o rú b a ezzel az ostoba, barátság­

talan n éppel, nincs elég k aton án k o tt.” A z ex p e d íció ezeku tán d c-

cem b er 15-én visszak an yaro d o tt d éln ek, de to vá b b ra is tib etiek lak ta terü leten haladt, m a jd át­

v á g o tt Jün an n on B u rm áb a, s on n ét e lju to tt B o m b a y b e . A z u tá n A le x a n d riá n , S zm irn án és K o n s - ta tin áp o ly o n át V á rn a és B u k a rest felő l érk e ze tt haza L ó c z y , aki í g y fo g la lta össze és je lle m e z te a v álla l­

k ozás hasznát: „F ö ld r a jz i és fö ld ­ tani szem p on tb ól fö lö tté b b hasz­

nos v o lt a T ib e tb e v a ló eljutás próbálgatása. A lk a lm a t n y ú jto tt arra, h o g y a tib eti fe lfö ld e t h áro m fe lő l k ö r n y e z ő m agas h e g y lá n co ­ kat keresztül-kasul átszelhessük és szerk ezetü k et m eg vizsg álh assu k .”

T ö b b m in t k é t h ó n a p ig u ta­

z o tt tib etiek lak ta v id é k en . A ti­

beti m a g a sfö ld o lya n terü leteit járta be, a h o v á m é g eu ró p a i em ­ ber soha n em ju to tt el, és í g y tel­

jesen ú ttö rő je lle g ű e k és érté k ű ek v o lta k so k old alú m e g fig y e lése i.

L ó c z y m eg á lla p íto tta , h o g y Észak-ICína k a rb o n ja k ö z ele b b áll az o ro szo rszá g i, m in t a n y u g a ti, p éldául a n ém eto rszá g i k a rb o n ­ h o z . M in d e z abban az id ő b en tö rtén ik , am id ő n m é g R ic h th o fe n is a n é m e t k a rb o n h o z hason lón ak ta rto tta K ín a k a rb o n k é p z ő d m é n y e ­ it. R ic h th o fe n Ferdin ánd nak, a b erlini e g y e te m v ilá g h írű fö ld ra jz­

professzorának — b ár 4 é v e t tö l­

tö tt K ín a kutatásával — a h ely zete m é g is n eh ezeb b v o lt, m ert É szak - K ín áb an (H on an , Senhszi, Sanh-

s z í) ten geri fau nákat egyáltalán n em talált. L ó c z y útján ak e g y ik le g n a g y o b b ere d m é n y e azon ban rétegtan i szem p on tb ól az v o lt, a m ik o r B ata n g b a n , C su n g tia n m elle tt, a k ö z ép ső triász ten geri

(litorális) faunáira b u k k an t.

L ó c z y azt is felism erte, h o g y ő sn ö v én y ta n i szem p o n tb ó l Á zsiá­

n ak az A m u r, Japán, D é l-K ín a és az A ltá ji h e g y sé g k ö z é eső része k ü lö n flóraterü let és m e rő b en eltér India, A usztrália, D é l-A fr ik a G o n d v án a fö ld jé n ek G lossopteris (n yelvp á frán y) fló rá játó l. Ú t ­ von alá n a k réta és az ó tercier szin­

tén k on tinen tális je lle g ű v o lt.

V e n d l A la d ár, a m a g y a r fö ld ­ tan e g y ik n em rég ib en e lh u n y t

n eszto ra írja L ó c z y L ajosró l szó­

ló akadém iai m eg em lék ezéséb en :

„ B á r felje g y zé se i, k ő z e t- és k ö v ü ­ letg yű jtései az e x p e d íc ió term észete

m ia tt h é za g o sa k v o lta k , Á zsia k e leti részén ek g e o ló g ia i és fiz ik a i fö ld r a jz i v iszo n y a it útja fo ly a m á n ig e n b eh ató an ta n u lm á n y o zta és so k o ly a n e re d m é n y h e z ju to tt, a m e ly e k a tu d o m á n yra n é z v e m in d en id ő b e n értékesek és na­

g y o b b részt a lap v ető e k is.”

V e n d l A la d ár elism erő szavai után m e g e m lítjü k , h o g y m aga R ic h th o fe n is a b e rlin i és lo n d o n i fö ld rajzi társaságok fo ly ó ir a tá b a n azt írja: ,,A föld tan i k u tatás te k in ­ tetében csaknem az egész u tazás m e rő b e n új terü letet tárt fel. A

m ű re vetett fu tó pillantás e leg en d ő , h o g y m e g é re z z ü k : te v é k e n y és b u z g ó k u tató lelkiism eretes k ezé­

b ő l ered és szerzője ért h o zzá , h o g y világ o sa n m e g rag a d ja a fő jelen ­ ségek et. N a g y o n kevés m u n kát v é g e z te k itt ő e lő tte .” S í g y v é g z i:

,, . . . a m asterpiace o f g e o lo g ic a l w o r k .”

A szóban fo r g ó m ű , a S zéc h e n y i e x p e d íc ió ere d m é n y ein e k h áro m óriási k ö tete, m a g y a ru l 1890-ben, n ém etü l S ch affa rzik F erencn ek, a k é ső b b i m ű e g y e te m i tanárnak ford ításában 1899-ben jelen t m eg.

A z első k ö te t 421 lapja L ó c z y m u n k ája. U g y a n c s a k tő le szár­

m a zik a h arm ad ik k ö te t 188 oldala is. A m ű n ek 15 n a g y g e o ló g ia i

térkép lap ja, szintén az ő fárad o zá­

sának az ered m én ye. H alász G y u la írja : „ A K ínában, járt e x p e d íc ió t m ai n a p ig a le g n a g y o b b m a g y a r fe lfe d e ző v állalk ozásn ak szokás te k in te n i.” H alász G y u la v é le a ié - n y é v e l n em m arad e g y e d ü l. A z e x p e d íc ió leírásának I. k ö tete 1896-ban eln yerte a M a g y a r T u ­ d o m á n y o s A k a d é m ia n ag yd íját, L ó c z y k é t m u n k ája p e d ig m é g k ü lö n a M a rczib á n y i díjat. D e a k ü lfö ld is k itü n te tte L ó c z y t, am i­

k o r 1900-ban a Francia T u d o m á ­ n y o s A k a d é m ia n e m z e tk ö z i je le n ­ tő sé g ű 3000 fran kos T sih atseff- díjat n ek i ítélte od a. E z t a díjat a párizsi tu d o m á n y o s k ö r ö k f ő ­ k ép p en fö lfe d e z ő m u n k á k ju ta l­

m azása céljá b ó l T sih atseff, K is - ázsia neves g e o ló g u s k u tatóján ak em lék ére alap ították.

E g y é b k é n t L ó c z y egész élete fo ly a m á n szám os k iseb b -n a g y o b b c ik k b e n és m u n k áb an fo g la lk o ­ z o tt a K ín ai B iro d a lo m m a l. K é t népszerű k ö n y v é t e m e ljü k k i. A z e g y ik , a sz ak avato tt tollal írt A K ín a i Birodalom természeti viszo­

nyainak és országainak leírása. A tek in télyes m u n k a 865 lap és a T e rm é sz e ttu d o m á n y i T ársu lat kiadásában 1886-ban je len t m e g . A m ásik, A M enn yei Birodalom története, a F öld ra jzi T ársaság k i­

adásában je len t m e g 288 oldalon . A n a g y k ö z ö n s é g szám ára írta és m in d ig m o s o ly o g v a hallgatta, ha

tö rtén ész barátai eg yszer-m ásszor k ifo g á so ltá k e g y ik v a g y m ásik állítását. „Ig a z á b a n ezzel a k é t k ö n y v v e l terem tett a m a g a szá­

m ára o lva só tá b o rt” — m o n d ja P a p p K á r o ly .

A m id ő n L ó c z y kelet-ázsiai uta­

zásának ere d m é n y eit és v iszo n ­ tagságait, tu d o m á n y o s és n épszerű írásait az o lvasó elé tá rju k , jusson eszü n kbe n em csak az, h o g y e g y 28 éves fiatalem ber elind ulásának és beérkezésén ek v a g y u n k tanúi, h an em g o n d o lju n k arra is, h o g y enn ek a gig ászi terü letn ek o ly a n felszereléssel v á g o tt n ek i, a m ilyen ­ n el m a h azán k terü letén e g y e tle n k e z d ő szak em b ert sem m ern én ek fö ld tan i fö lv é te lre k ü ld e n i akár a

szom széd o s fa lu b a sem . L ó c z y kevéssel halála e lőtt, S zéch e n y i B élá ró l íro tt em lék beszéd éb en e m líti, h o g y m ily e n dö bben etes tá v o lsá g o k bejárásáról v o lt szó.

A m e g te tt kelet-ázsiai ú t hossza

— írja — 1878. d ecem b er 8-tól 1880. feb ru ár 2 3 -ig , k e re k szám ­ ban 10 000 k m , a m e ly n ap o n k én t átlag 25 k m - t jelen tett. E k ö z b e n terep et m ért, g e o lo g iz á lt, k ö v ü ­ le te k et g y ű jtö tt, térk ép et ra jzolt és je g y z e te k e t készített.

É s n e fe le d k e z z ü n k m e g m é g v a la m irő l. S zéch e n y i B é la utazása a fe lje g y z é se k alapján, abban az id ő b en , tehát a m ú lt század h et­

v e n e s - n y o lc v a n a s éveib e n , k ö r ü l­

belü l százezer aran y fo rin tb a k e rü lt.

E z az összeg a kortársak m egítélése szerint óriási áldozatkészségre v a llo tt. E z t az „á ld o za tk é szség et”

m i m a kissé m áskén t érték eljü k . A százezer fo rin t előterem tésén o ly a n m u n k ásk ezek fárad oztak, a m e ly ek n e k n em leh etett feladata a M e n n y e i B iro d a lo m k ik u tatá ­ sára tö rn i fel a m a g y a r fö ld e t. B ár m e g k ell adni, S zéch en yi n em té- k o z o lta a m a g y a r ta n yá k pénzét.

C h o ln o k y Jenő e lő k e lő gesztussal ú g y m en teg eti, h o g y a g r ó f nem ism erte a p én z értékét, m e rt soha­

sem szerezte m u n k áv al a p én zt, és n em v o lt tá jék o zo tt az iránt, k it h o g y a n k ell fizetn i és k in e k m ire v an szüksége. A z e xp e d íció tagjai so k szor való sá g g a l n y o m o ro g ta k ,

le ro n g y o ló d ta k , „ B á lin t G áb o r talán éh ezett is” — írta C h o ln o k y , s m i tu d ju k , h o g y v aló b a n e z a m eg a lázó h e ly z e t k e rg e tte vissza az ex p e d íció elején hazá­

jáb a.

L ó c z y ú tiszü k ség letei e g y ré­

szét, sőt részben ú tik ö ltsé g é t is az a nyai h á zb ó l k a p o tt a n y a g i segé­

ly e k b ő l fed ezte. H azatérésekor, a m ik o r elb ú csú zo tt a g r ó ftó l, az o ly a n cse k ély összeget a d o tt n eki a je g y e k r e , h o g y e g y h é tig k ellett v ára k o z n ia m íg a szükséges p én z o tth o n ró l m e g é rk e zik . A m a g u n k szég yen ére n em fo ly ta tju k , d e m égis L ó c z y n a k P u lsz k y h o z íro tt utolsó le ve lé n e k soraival .zárjuk fejezetün ket.

„É n. M éltó ság o d n a k k ö szö ­ n ö m , h o g y a hosszú u tat m eg teh e- té m , n eh éz és kü zd elm es v o lt az.

N e m ann yira a k iá llo tt fáradal­

m ak , m in t azon erkölcsi bilin csek m iatt, m e ly e k n e k rabja v o lta m k é t hosszú é ven át. M éltó sá g o d b u z d ító jóa k arata és k ö z v e tv e h o z z á m ju tta to tt biztatása erősí­

tett m e g és k ö n n y íté akaratom at, m e ly e t k é t é v i lealázó és szég y en ­ letes szerepem et n y u g o d ta n v é g i g játsza m .”

H a v a la k i e z e k u tán elolvassa L ó c z y L ajosn ak k ö z v e tle n ü l ha­

lála e lő tt íro tt a kadém iai m e g ­ em lék ezését S zéch en yi B élá ró l, a m e ly et 3 nappal L ó c z y halála u tán S z ily K á lm á n o lva so tt fel,

a k k o r m e g ille tő d ö tte n v eszi tu­

dom ásul azt a nem es gesztust, a m ellyel m in d ezek fö lö tt napi­

ren dre tért.

EGYETEMI PADOK, VILÁGHÍRŰ TANÍTVÁNYOK A FÖLDTANI ISMERETEKEN

NYUGV Ó FÖLDRAJZ MEGALAPOZÁSA

A szakem b er, m é g a lángész sem pattan k i teljes fe g y v e rz e tb e n , m in t Pallas A th én é. H a tö b b — ha k eveseb b id e ig , tu d o m á n y á ­ n ak in aséveit v é g z i. A z e g y e te m esztergapad. E m b e rt faragn ak rajta a g y o rsan p e rg ő é v e k . D e a sim ítás, a csiszolás, a szárnyaló m ű vészi ih let v ég ső csodatétele m é g csak ezután k ö v e tk e z ik be.

E lő b b , v a g y u tó b b .

í g y in d u lt útján L ó c z y Lajos tehetsége is.

A z e g y e te m p ad jaib ól a N e m ­ ze ti M ú z e u m b a k erü lt. Itt k e z ­

d ő d te k az első, ig a z i szakem b ert fo rm á ló esztendők. E z ek v o lta k inasévei. D e m in ő é v e k ! És m ily en m esterek ö rö k é b e n ! P eté n y i, K u - b in y i és H an tk en g y ű jte m é n y e i és írásai k ö z ö tt. Ide tér m a jd vissza 1880 tavaszán g a z d a g o n é lm é n y e k ­ ben, m e g ra k o d v a g y ű jte m é n y e k ­ k e l és feljeg yzések k el, a m elyek n ek feld olgo zása 20 esztendőn át f o g ­ lalkoztatja szinte napról-n apra és az inasévek észrevétlenü l a v ilá g ­ h írben old ód n a k fel.

A z tá n n em k ö z ö m b ö s fejlő d é- sa szem p on tjáb ól az a 29 hónap K elet-Á zsiáb an , m ert u g y a n k in ek és m ik o r k ín á lk o z o tt k ü lö n b alka­

lo m ön álló ku tatáson és m e g fig y e ­ lésen alapuló terep m u n kára, o tt

a h o l e m eg fig y elések et alig befo­

lyásolta m ások előzetes vélem én ye.

A z ö té v i m ú ze u m i m u n k a és a re n d k ív ü li utazás ra n g o t ad. F ényt su gároz a L ó c z y n évre. M e g ­ ism erik tudását. R á éb re d n e k ere­

jére.

1882. jan u ár 10-én B ö c k h Jánost n ev e zté k k i az Á lla m i F ö ld ­ tan i Intézet ig a zg a tó jáv á. Ú j k itű ­ n ő szakem b erek m eg h ívá sá va l ig y e k e z e tt em elni az Intézet szín­

von alá t. M e g n y e rte L ó c z y t annak az eszm ének, h o g y v e g y e n részt a F öld tani Intézet rendszeres fö ld ­ tani térképezésének k o m o ly m u n ­ kájában. L ó c z y n a k e k k o r m ár az Intézet szakem berei k ö z ö tt olya n tekin télyes és hatalm as szakm ai 73

tudású barátai v o lta k , m in t H o f- m ann K á r o ly fő g e o ló g u s . A z t rem élte, h o g y az új je lle g ű fö ld ­ tani m u n k á k részben g y a ra p íta n i fo g já k tudását, részben a n a g y o b b k ö n y v tá r , a g a zd a g a b b összeha­

so n lító a n y a g és a g y a k o r lo tt szak­

em b eri gárd a seg ítség ével k ö n n y e b ­ b en ju t előre kelet-ázsiai an ya g á ­ n ak feld olgo zásáb an .

M e g v á lt a N e m z e ti M ú z e u m ­ tó l és 1883 tavaszán elfo g la lta a t á v o z ó M a tty a s o v sz k y Jakab he­

ly é t. B ö c k h János a k e d v éb en járt.

M e g b íz ta szűkebb p átriája, az A ra d m e g y e i H e g y e s-D ró c sa fö ld ­ tani térk ép ezésével. Á m a ren d­

k ív ü l b o n y o lu lt te k to n ik á jú v o ­ n ulat m egism erése ann yira le ­

k ö tö tte az id ejét, h o g y a lig ju to tt szabad órája a n a g y m ű : a k e let­

ázsiai ex p e d íció an yagán ak ren d­

szeres feld olgozására.

K é t é v ép p en e lég v o lt arra, h o g y belássa, v álto zta tn i k e ll a d o lg o k o n . Jó sorsa a k ezére já t­

szott. E g y k o r i fő n ö k e és barátja, a N e m z e ti M ú z e u m ásván ytárá­

n ak ig a z g a tó ja , K re n n e r József m a g a m ellé h ív ta a m ű e g y etem re , ahol ásván ytant, k ő z etta n t és fö ld ­ tan t ta n ított m ú ze u m i e lfo g la lt­

sága m ellett. Ú g y g o n d o lta , tö b ­ b e t használ az ifjú ság érd ekeinek, ha ő m a g a to v á b b ra is válla lja az ásván ytan és k ő z ettan tanítását, de a fö ld ta n előadását L ó c z y L ajosra bízza.

75

L ó c z y a m e g h ívá st elfo gad ta.

B arátságban m e g v á lt a F öld tan i In tézettől és 1886. m árcius 10-én k e lt k in ev ezésével m e g k e z d te elő­

adásait m in t re n d k ív ü li tanár. A n y á ri h ó n ap o k b a n a zon ban to v á b b fo ly ta tta a F öld tan i In tézet részére h egyes-d rócsai fe lv é te li m u n k á­

já t. E z t k éső bb az Intézet jelen tette m e g .

Á llju n k m e g itt e g y pillanatra.

A z eg y m á st g y o rsan k ö v e tő v á lto ­ zatos esem én yek L ó c z y életében a m ű e g y e te m i tanári kin evezéstő l k e z d v e n y u g o d ta b b m ederb en , h atáro zottab b fo rm áb an veszn ek irán yt.

H a élete első n a g y esem én ye, saját bevallása szerint, az e x p e d í­

7 6

ció ra v a ló m egh ívás v o lt, ú g y m ost a m áso d ik sorsd öntő esem én yt a tanári p álya, a fiatalság n evelésé­

n ek n a g y ü g y e jelen tette.

R á n k m aradt L ó c z y n a k a m ű ­ e g y e te m ' tanári k a ráh o z in tézett le v e le , a m e lly el tanszékét e lfo g ­ lalta. E b b ő l k itű n ik , h o g y a k k o r állíto ttá k fe l a m ű e g y e te m ön álló fö ld tan i tanszékét és h o g y annak ő lett az első professzora. A b e k ö szö n ­ tő le v é l n em afféle sz o k v á n y o s hála­

le vé l. T erjed elm es írás. K é ri a kart, h o g y a tanszék felállításával e g y - id ő b en g o n d o sk o d jo n az e g y e te m a szükséges la b o rató riu m i tá rg y a k és dem on strációs e sz k ö z ö k és m ű ­ szerek, vala m in t té rk é p e k és k ö n y ­ v e k beszerzéséről. K ife jti, h o g y a

k ö z ép isk o la i ta n u ló k teljesen tájé­

k o z atlan u l jö n n e k az e g y e te m re , m e rt dem o n stráló a n y a g o t n em lá tta k . E z é rt az e g y e te m i k a ro n keresztül felajánlja a k o r m á n y ­ nak, h o g y összeállít a k ö z ép isk o ­ lá k részére io o m in ta g y ű jte m é n y t a le g fo n to sa b b k ő z e te k b ő l és k ö ­ v ü le te k b ő l. N y o m b a n m e g is ne­

v e z i azo k a t a h e ly e k e t, ahol ez az a n y a g b e g y ü jth ető , sőt felsorolja a je lle m z ő ősm arad ván y-típ u sok at is.

N e m e lég szik m e g e n n y iv e l sem . B ö c k h Ján oshoz írt bú csú ­ le ve lé b e n k é ri, h o g y az Intézet tagjai föld tan i felv ételeik e n g y ű jt­

senek tanszéke szám ára d u p lu m p éld á n y o k at, az Intézet p e d ig állít­

son össze és en g ed jen át a M ű e g y e ­

tem részére e g y n a g y o b b tan- g y ű jte m é n y t.

L á tju k , h o g y L ó c z y lelkesen ig y e k sz ik k iép íten i új m u n k a ­ h ely é t, azon b an ham arosan n eh éz­

ségei tám adtak, m ert fö ld tan t taní­

tani k ő zettan n élk ü l v a jm i nehéz.

K ren n er p e d ig k ő z ettan i előad á­

saiban n em v o lt tek in tettel a fö ld ­ tanra. A k ő z ettan i és fö ld tan i e lő ­ adások eg yb eh a n g o lásán ak h ián ya fo k o zato sa n elk ed vetlen ítette L ó - c z y t. E n n e k ellenére az a há­

ro m eszten dő, am it a m ű e g y e te ­ m en tö ltö tt, n em veszett kárba. A föld tan i előad ások g o n d o s k id o l­

gozása, a k o m o ly készülés ó rá ró l- órára, a m é rn ö k h a llg a tó k k ü lö n ­ leges ig é n y e in e k fig y e le m b e v é te le