oMTA CSFK Fóldrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu, Budapest, 2018
TÁJAK
Csorba Péter, Á d ám Szilvia, B a rto s-E le ke s Zsom bor, B a ta Teodóra, B ede-F azekas Ákos, Czúcz B álint, Csima Péter, Csüllög Gábor,
Fodor Nándor, Frisnyák Sándor, H o rv á th Gergely, Illés Gábor, Kiss Gábor, Kocsis Károly, K ollányi László, K o nko ly-G yúró Éva, Lépési N iko le tt, Lóczy Dénes, M a la tin s z k y Ákos, M ezősi Gábor, M ike sy Gábor, M o ln á r Z so lt, P á szto r László, S om odi Im elda, Szegedi Sándor, Szilassi Péter, Tam ás László, T irá szi Ágnes, V a svári M ária
■
X
A tájkutatás a földrajztudomány egyik szintetizáló szakterülete. A földrajzi táj több természeti és társa
dalmi tényező által meghatározott komplex jelenség, amelynek kutatását Magyarországon is hosszú ideig az A l e x a n d e r v o n H u m b o l d tTóI eredő, tisztán ter
mészetföldrajzi szemlélet jellemezte. M a már azonban inkább kultúr tájakról beszélünk, amelyeknek a műkö
dése és látványa a természeti adottságok és a társada
lom környezet formáló tevékenységének közös ered
ménye i . M ai felfogásunk szerint a táj a földfelszínnek egy részlete, amely megjelenése és működése alapján a szomszédos területektől (tájaktól) elkülönül; funk
cionális egység, amelynek természetes működésébe az ember beleavatkozik, ugyanakkor maga is része annak. A z ember erős tájalakító tényező lett, hatása - pl. a nagyvárosok területén - meghatározó a tájak mű
ködésére és különösen a látványára nézve. A modern tájkutatás elsősorban azt vizsgálja, hogy a tájak ember által módosított adottságainak mennyire felel meg a társadalom által elvárt hasznosítás, különösen a vál
tozásokra érzékenyebb tájak esetében.
i A z o r s z á g le g g y a k o r ib b , v e g y e s s z á n t ó f ö ld i h a s z n o s ítá s ú k u l t ú r t á jt í p u s a a z A b a ú ji- H e g y a ljá n , B o ld o g k ő v á r a lja k o r n y é k é n
A tájföldrajzi fejezet témái és térképei a földtani, domborzati, éghajlati, vízrajzi, talajtani, életföldrajzi és tájtörténeti események, valamint a társadalmi ha
tások bonyolult összefüggéseivel foglalkoznak.
T ö r t é n e t i tá jt íp u s o k a K á r p á t
m e d e n c é b e n a 11 - 1 6 . s z á z a d k ö z ö tt
A Kárpát-medencében az első jelentősebb tájformálás az újkökorszak (neolitikum), majd a bronzkori alföldi földművelő népességhez köthető, és a rómaiak is sok helyen tartósan átalakították a környezetet. A magyar honfoglalók először a medence központi részét alkotó sík- és dombvidéki tájakat lakták be. A szállások az ár
vízmentes folyóhátakra vagy a löszös és futóhomokos hordalékkúpok peremére települtek. A hegységkeret gazdasági birtokbavétele csak a 13. század végére zaj
lott le. Előnyös, ún. energikus helyzetben voltak egyes átkelőhelyek a nagyobb folyókon, valamint azok az érintkezési pontok, ahol eltérő természeti adottságú tájegységek találkoztak. Ilyen helyeken alakultak ki a regionális cserekereskedelem piachelyei, majd az ál
lamigazgatási és egyházi központok. Ezeket a helyeket ún. kultúrtáj-magterületeknek nevezzük; ilyen például Szeged környéke a Tisza és a Maros összefolyásánál.
D A K IS -S Á R R É T N Y U G A T I F E L É N E K T Á J V Á L T O Z Á S A A 1 8 . S Z Á Z A D V É G I É S A 2 1 . S Z Á Z A D E L E J I T Á J H A S Z N Á L A T A L A P J Á N
A középkor végéig létrejött tájszerkezet szerves fej
lődés eredménye volt; a természeti erőforrások igény- bevételének módja és mértéke még nem veszélyeztette a tájhasználat ökológiai alapjait. A késő középkori fej
lődést torzította a 16-17. századi török hódoltság idő
szaka, amikor a népesség a korábbi térszerkezettől eltérő földhasználatra kényszerült. Igazán nagyarányú tájváltozást a 18. század második felétől a mezőgazda
ság modernizálódása, a 19. századi folyószabályozá
sok, az iparosodás, az urbanizáció és a vasúthálózat ki
épülése idéztek elő. Jól példázza ezt a Kis-Sárrét táj
átalakulása
A Kárpát-medencét jellemző történeti tájtípusok a tájhasználat jellege és erőssége alapján az alábbi
akkal jellemezhetők.
I. Természetes állapot - nem történt m aradandó beavatkozás a táj természetes állapotába
(1) Havasok, erdőhatár feletti havasi rétek. A fenyő- erdő felső határa a hegységkeret északi részén, például a két Tátra területén 1500 m, keleten a Máramarosi-, a Görgényi- és a Háromszéki-havasokban 1600 m, dé
len a Brassói- és Fogarasi-havasokban, valamint a Re- tyezátban pedig 1800 m magasságban húzódott. Az erdőhatár fölé emelkedő hegyeken ritka és időszakos megtelepedések (völgyi gazdaságok nyári szállásai) vol
tak; a táj a középkor végére kiteljesedett gazdasági hasz
nosítása mellett is megmaradt természetes állapotában.
II. Döntően természetes állapot - gyenge, pontszerű beavatkozások a tájban
(2) A középhegységek 1000 m feletti magasság és az erdőhatár közötti területei; zárt hegyi tölgyesek, bükkö
sök, fenyvesek. A z övezetet a gyéren megtelepült népes
ség hegyi pásztorkodással, erdőgazdálkodással, a völ
gyekben és a medencékben takarmánytermesztéssel és bányászattal, fémfeldolgozással hasznosította. A ha
talmas erdőrengetegben egymástól nagy távolságban clhelyezkedő bányavárosok jöttek létre, például a Sel- meci-, a Göm ör-Szepesi- vagy az Erdélyi-érchegység területén.
III. Döntően természetközeli állapot - a környezet természetes változásaival egyensúlyban
lévő tájhasználat
(3) Alacsony árterek, lápok, mocsarak gyakori vízbo
rítással, gyenge ártérperemi megtelepedéssel. A Duna, a Tisza és a nagyobb mellékfolyók síksági szakaszait 6 0-7 0 km széles láp- és mocsárvilág szegélyezte, pél
dául a Szigetköz, Bodrogköz, Taktaköz, a Kis- és Nagy- Sárrét stb. területén. Ezeken az alcsony ártereken, lápos vidékeken a legjelentősebb tevékenység a halászat, a pá- kászat, a nád- és fakitermelés volt 2 .
(4) Magas árterek, ártéri erdők, rétek, szikesek idősza
kos vízborítással, megtelepedésre és földművelésre alkal
mas ármentes folyóhátakkal és kisebb kiterjedésű homok
szigetekkel, a lápok és mocsarak területére is kiterjedő ártéri gazdálkodással. A honfoglaló népesség jelentős számban telepedett meg m ind az árterek külső szegé
lyén, mind pedig az árterekből kiemelkedő területek peremén. Az állattartás a gyepföldek és az ártéri legelő- erdők természetes takarmánybázisára épült, ami a kora Árpád-kortól összekapcsolódott a földműveléssel, az ártéri szőlő- és gyümölcstermeléssel, a halászattal, va
dászattal. Ez a környezettel egyensúlyban lévő gazdál
kodás a táj állapotát hosszú távon csak kismértékben módosította.
2 A B o d r o g k ö z Z a lk o d h a t á r á b a n . H o n fo g la ló e lő d e in k le g e lő s z ö r a f o ly ó k m e n t i a la c s o n y é s m a g a s á r t e r e k e t f o g la lt á k el.
.1 K ö r n y e z e t —
112
TÖRTÉNETI TÁJTÍPUSOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (11-16. SZÁZAD)
---4—_____ *5"
13
l
1: * CCŰ KO
0 50 103 I n
I. T E R M É S Z E T E S Á L L A P O T Ú T Á J
1 H a v a s o k , e r d ö h a t á r f e le tti h a v a s i ré te k II. D Ö N T Ő E N T E R M É S Z E T E S Á L L A P O T Ú T Á J
2 A k ö z é p h e g y s é g e k 1 0 0 0 m é t e r e s t e n g e r s z in t f e le tti m a g a s s á g é s a z e r d ö h a t á r k ö z ö tti te r ü le te i
III. D Ö N T Ő E N T E R M É S Z E T K Ö Z E L I Á L L A P O T Ú T Á J 3 A la c s o n y á r t e r e k , lá p o k , m o c s a r a k g y a k o r i v íz b o r ítá s s a l
M a g a s á r te r o k . é r t é n e r d ő k , r é te k , s z ik e s e k id ő s z a k o s v íz b o r ítá s s a l, á r m o n te s fo ty ő h á ta k k a l IV . F O L T S Z E R Ű M E G J E L E N É S Ű K U L T Ú R T Á J
5 A la c s o n y , e r ő s e n ta g o lt k ö z é p h e g y s é g e k , t ö b b s é g é b e n z á r t to tg y e rd ö k k e l 6 P e r e m h e g y s é g e k k ö z ö tti, z á r i m e d e n c é k
F u tö h o m o k o s h o rd a ié k k ú p s ik s á g o k . h o m o k p u s z tá k k a l, h o m o k i tö lg y e s e k k e l
V R É S Z L E G E S K U L T Ú R T Á J
8 H e g y s é g k ö z i, t ö b b s é g é b e n t e r a s z o s fo ly ó v ö lg y e k , v iz e n y ő s r é te k k e l 9 Ó n á lló h e ly z e tű m e d e n c e d o m b s á g o k
10 H e g y s é g p e r e m i é s h e g y s é g e k k ö z ö t t i d o m b s á g o k
V I . K IT E R J E D T K U L T Ú R T Á J
11 A lfö ld p e r e m i t e r ü le te k , r é s z b e n e r d ő s ú lt. m a g a s a b b h e ly z e tű h o rd a lé k k ú p o k k a l 12 L ö s z ö s h o r d a lé k k ú p s ík s á g o k , lö s z p u s z tá k k a l, lö s z tö lg y e s o k k o l
A K Á R P Á T O K O N K ÍV Ü L I T E R Ü L E T E K E N S Z E R E P L Ő E G Y É B Á L T A L Á N O S T Á J T iP U S O K F o ly ó m e n t i s ík s á g o k , fo ly ó v ö lg y e k
H á ts á g o k
T e n g e rp a rii sík sá g o k, te n g e n szig e te k
IV . Foltszerű megjelenésű kultúr táj - szórványos tájhasználat
(5) Alacsony, erősen tagolt középhegységek, többségé
ben zárt tölgyerdőkkel. A szórványos megtelepedések a középkorban elkülönülve helyezkedtek el a hegység- peremeken, a folyó- és patakvölgyek kiszélesedő részein és a kismedencékben. A z állattenyésztést és az erdő- gazdálkodást alárendelten földművelés egészítette ki.
(6) Peremhegységek közötti zárt medencék. Az össze
függő erdőségekben jellemző volt a medenceperemi
irtásokon koncentrálódó megtelepedés. A hegységek közötti nagyobb, ún. intrakárpáti medencék - pl. a Sze
pesi-, a Máramarosi-, a Csíki-, a Háromszéki-medence - a 600-800 m-es magasság és a hűvös éghajlat ellenére korán benépesültek. Az alacsony hozamú vegyes gaz
dálkodás a medencék tengelyét alkotó folyók és mel
lékvizek partjait foglalta el.
(7) Futóhomokos hordaiékkúpsikságok homokpusz- tákkal, homoki tölgyesekkel. Ezt a típust a ritka megte
lepedés, külterjes legeltetés, alárendelten földművelés
és kertgazdálkodás jellemezte (pl. Kiskunság, Nyírség, Deliblát stb.).
V. Részleges kultúrtáj - a völgyekben koncentrálódó tájhasználat, tartós kultúrtáji jellem zőkkel
(8) Hegységközi teraszos folyóvölgyek, vizenyős ré
tekkel, tölgyesekkel. A vizenyős rétek, a folyók mentén a fűz és nyár, távolabb a szil, kőris és tölgy ligeterdök- kel tagolt völgytalpak a legeltető állattenyésztés, míg az árvízmentes teraszok, a völgyoldalak és a hegylábfel- színek a megtelepedés és a szántóföldi gazdálkodás
■
X
A z európai „kis jégkorszak
”A z éghajlat néhány évszázados perióduséi ingadozást mutat a kedvező éghajlatú „optimumok’' és a kedvezőt
len klímájú lehűlések között. Kontinensünkön a leg
utóbbi éghajlati kilengés az ún. „kis jégkorszak" volt a ¡4 -18. században. A z előző ezredforduló környékére jellemző, kedvező időjárású évszázadokban a kontinens lakóinak száma kb. 80 millióra duzzadt, ellátásukra a mezőgazdaság maximálisan kihasználta a korabeli technika lehetőségeit. Ezt az érzékeny egyensúlyt már egy kismértékű éghajlatváltozás is könnyen megza
varta. A hűvös és csapadékos nyarak Nyugat-Európában
először az 1310-es években okoztak komoly élelmezési válságot, amelyet rövid szünet után az 1340-es évek
ben újabb „hét szűk esztendő" követett. A z alultáplált lakosság 1347-1353 között tömegesen esett áldozatul a pestisjárványoknak. A tengeri kikötőktől mint fertő
zési gócoktól való nagyobb távolság, a ritkább telepü
léshálózat és talán a kevésbé szélsőséges éghajlat miatt a Kárpát-medencét a járványok kevésbé érintették.
Nálunk csak a 16. század elejétől sűrűsödtek a na
gyon hideg telek és forró nyarak, de az egyértelmű for
dulópont az 1560-as években következett be. Ennek tulajdoníthatjuk, hogy a török uralom első évtizedeit
az Alföld lakossága még viszonylag kis veszteséggel túl
élte. A demográfiai katasztrófa később, 1580 és 1610 között érte a szétszabdalt országot. A lerövidült tenyész- idöszakok miatt szinte állandósult az éhínség, vissza
esett a szőlőtermelés, a folyók 5-6 évenként teljesen befagytak. Kedvezőbb időjárású periódusok csak száz évvel később fordultak elő, de még akár évtizedekre is visszatért a „kis jégkorszak". A z akkoriban már elter
jedőben lévő meteorológiai mérések szerint az utolsó szélsőséges periódus 1810 és 1850 között volt, alacsony márciusi középhőmérsékletekkel és igen csapadékos júliusokkal.
cMTA CSFK Földrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu. Budapest. 2018
oMTA CSFK Földrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu, Budapest, 2018
S ÍK S Á G É S A L A C S O N Y D O M B S Á G (1 3 0 -2 3 0 m )
16 L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, m e z ő s é g i ta la jja l f e d e t t a la c s o n y d o m b s á g L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, h o m o k ta la jja l f e d e t t a la c s o n y d o m b s á g , d o m b s á g i v ö lg y s z a k a s z , v ö lg y fö
18 L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, h o r d a lé k ta la jja l f e d e t t a la c s o n y d o m b s á g
n
L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e rd ő ta la jja l f e d e t t a la c s o n y d o m b s á g , d o m b s á g i v ö lg y s z a k a s z , v ö lg y fö L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, b a m a f o t d d e l fe d e tt a la c s o n y d o m b s á g , d o m b s á g i v ö lg y s z a k a s z . v ö lg y fö
L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, ré t i é s l á p ta la jo k k a l fe d e tt a la c s o n y d o m b s á g
L ö s z ő s ü le d é k r e t e le p ü lt , d o m b s á g i p e r e m i h e ly z e tű , m e z ő s é g i t a la jja l f e d e t t h o rd a lé k k u p s ik s á g L ö s z ö s ü le d é k e n k ia la k u lt, h o r d a lé k ta la jja l fe d e tt a la c s o n y d o m b s á g
L ö s z ö s ü le d é k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e rd ő ta la jja l f e d e t t a la c s o n y d o m b s á g , d o m b s á g i v ö lg y s z a k a s z , v ö lg y fö L ö s z ö s ü le d é k r e t e le p ü lt d o m b s á g « p e r e m i h e ly z e tű , b a r n a f ö ld d e l f e d e t t h o rd a lé k k u p s ik s á g
A la c s o n y d o m b s á g i h e ly z e t b e n l e v ő . lö s z ö s ü le d é k k e l m a g a s íto tt, k ő z e th a tá s ú é s k ö v e s -s z ik lá s v á z ta la jja l b o ríto tt fe ls z ín
M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt, m e z ő s é g i ta la jja l fe d ett a la c s o n y e r ó z ió s d o m b s á g
M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a r n a e r d ő t a la jja l f e d e t t a la c s o n y e r ó z ió s d o m b s á g
A la c s o n y d o m b s á g i h e ly z e t b e n l e v ő . k ö v e s v á z t a la jja l fe d e tt k a r b o n á to s f e ls z ín
L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, v ö lg y k ö z i h á t a k r a ta g o lt,
a g y a g b e m o s ó d á s o s b a r n a e r d ő t a la jja l f e d e t t e r ó z ió s d o m b s á g L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, v ö lg y k ö z i h á t a k r a t a g o lt,
b a r n a f ö ld d e l f e d e t t e r ó z ió s d o m b s á g
□
L a z a . t o s z s z e r ü ü le d é k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a r n a e r d ő t a la jja l f e d e t t e r ó z ió s d o m b s á gL ö s z ö s ü le d é k e n k ia la k u lt, o ly k o r h e g y lá b i h e ly z e tű , b a r n a f ö ld d e l f e d e t t t a g o lt d o m b s á g
M M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt.
L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, h o m o k ta la jja l f e d e t t s ík s á g L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, h o r d a lé k ta la jja l f e d e t t s ík s á g L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e rd ő ta la jja l fö d ö tt s ík s á g
L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, b a r n a f ö ld d e l f e d e t t s ík s á g
L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, r é t i é s tá p ta la jja l f e d e t t s ík s á g M a g a s á r t é r i h e ly z e t ű , n é h á n y h e ly e n t e r a s z o s , h o rd a lé k k ú p - m a r a d v á n y o s . lö s z ö s . m e z ő s é g i t a la jja l f e d e t t s ík s á g
A la c s o n y á rté r i h e ly z e t ű , lö s z ö s . d u z z a d ó a g y a g t a la jja l f e d e t t s ík s á g M a g a s á rté r i h e ly z e t ű , e g y k o r i h o r d a lé k k ú p o n k ia la k u lt,
lö s z ö s . s z ik e s ta la jja l f e d e t t s ík s á g
M a g a s á rté r i h e ly z e t ű , e g y k o r i h o r d a lé k k ú p o n k ia la k u lt, lö s z ő s . tö b b n y ir e h o m o k ta la jja l f e d e t t s ík s á g
L ö s z ö s . t ö b b n y ir e b a r n a f ö ld d e l f e d e t t s ík s á g
M a g a s á rté r i h e ly z e t ű , e g y k o r i h o rd a lé k k ú p o n k ia la k u lt lö s z ö s . l y ir e a g y a g o s - v á ly o g o s r é t i t a la jja l f e d e t t s ík s á g M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt, h e g y s é g e d e n , m e z ö s é g i t a la jja l f e d e t t a la c s o n y h o rd a lé k k ú p s ik s á g
a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e r d ő t a la jja l f e d e t t d o m b s á g
K a r b o n á to s k ő z e t e k e n , h o m o k k ö v é n k ia la k u lt, h e g y lá b i h e ly z e t b e n le v ő . a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e r d ő t a la jja l f e d e t t d o m b s á g , a la c s o n y rö g h e g y I" M | F ő k é n t k a r b o n á to s k ő z e t e k e n k ia la k u lt, r e n d z in á v a l fe d e tt
d o m b s á g i h e g y lá b i f e ls z ín , a la c s o n y rö g h e g y D O M B S Á G É S A L A C S O N Y K Ö Z É P H E G Y S É G ( 3 5 0 - 5 0 0 m )
I j j L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e rd ő ta la jja l I— —— 1 f e d e t t e r ó z ió s d o m b s á g , a la c s o n y k ö z é p h e g y s é g
L ö s z ö s ü le d é k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e rd ő ta la jja l f e d e t t d o m b s á g , a la c s o n y k ö z é p h e g y s é g
M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt, t ö b b n y ir e lö s z ö s . m e z ő s é g i 1 f e d e t t h e g y s é g e d é n ta g o lt d o m b s á g , a la c s o n y k ö z é p h e g y s é g M a q m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a a jja l f e d e t t d o m b s á g v a g y a la c s o n y k ö z é p h e g y s é g , h e g y lá b i le jtő K a r b o n á to s k ő z e t e n k ia la k u lt, k ö z e th a tá s ú é s k ö v e s -s z ik lá s
■ ■ v á z ta la jja l f e d e t t d o m b s á g v a g y a la c s o n y k ö z é p h e g y s é g , h e g y lá b i le jtő K Ö Z É P H E G Y S É G < 5 0 0 - 1 0 1 4 m )
, , 1 M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t ü . ac b a r n a e r d ő t a la jja l f e d e t t I
« 1 K a r b o n á to s k ő z e tü . k ő z e th a tá s ú é s k ö v e s -s z ik lá s I— — I v á z ta la jja l f e d e t t h e g y v id é k
114 Tájak 115
cMTA CSFK Földrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu. Budapest. 2018
oMTA CSFK Fóldrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu, Budapest, 2018
■
X
területei voltak. Ezek a völgyek a közlekedésben is meg
határozó szerepet játszottak, különösen a Vág, a Garam, a Sajó, a Hernád, valamint a Szamos, a Maros és az Olt völgyei.
(9) Önálló helyzetű medencedombságok. A Dunán
túli-dombság 3 , a Számos-hátság, a Mezőségés a Kü- küllők menti dombvidék területén a medenceperemi magaslatokat zárt erdők, tölgyesek jellemezték, a víz
folyások völgyeiben pedig mozaikos földhasználat ala
kult ki. A parasztgazdaságok komplex működési rend
szerébe a dombtetők és a völgyközi hátak erdőségei is beépültek. A települések a széles teraszos völgyekben alakultak ki. A szántóföldek a teraszfelszíneken és az alacsony lejtőkön, a rétek és legelők a völgytalpakon helyezkedtek el, mindezt alárendelten erdőgazdálko
dás egészítette ki.
3 L o s z o s ü le d é k e n k i a la k u l t , t a g o l t d o m b s á g , b a r n a f o l d d e l f e d v e (3 3 . t á jt í p u s ). K o p p á n y m e n t i d o m b s á g , S o m o g y a c s a k ö z e lé b e n
(10) Hegységperemi és hegységek közötti dombságok.
A szélesebb völgykapukban koncentrált megtelepedés zajlott le, itt jöttek létre a településhálózati központok is.
A völgyi települések kultúrtájfoltjai nem kapcsolód
tak össze. Az egyes művelésági formák a völgyekben és a természetföldrajzi tájhatárokon sávosan rendeződ
tek el. A z arra alkalmas helyeken jelentős tereprende
zést igénylő szőlőműveléssel is foglalkoztak (pl. Bala- ton-felvidék, Bükkalja, Tokaj-Hegyalja stb.).
V I. Kiterjedt kultúrtáj - az ármentes, de sűrű vízhálózatú, kedvező talajú löszös területek és a belső medenceperem tájai
(11) Alföldperemi síkság - részben erdősült, maga
sabb helyzetű hordalékkúpokkal. A z ilyen tájakon, pél
dául a Rábaközben, a Tápió-vidéken, a Borsodi-Mező- ség területén, sűrű településhálózat jött létre, jellemző volt a szántóföldi gazdálkodás és az állattenyésztés.
A feltört gyepeken és irtvány földeken kiterjedt kultúr- tájak létesültek. A kora középkorban a Rábaközben ár- vízvédelmi, belvízlevezető és öntözési célokat is szol
gáló vízügyi rendszert építettek ki.
(12) Löszös hordalékkúpsíkságok, löszpusztákkal, lösz
tölgyesekkel. Ezeken a tájakon, például a Mezőföldön, a Bácskai-síkvidéken, a Titeli-löszplatón, a Hajdúhá
ton és a K örös-M aros közén a nagyszámú népesség a löszpusztagyepek és a lösztölgyesek átalakításával már a 13. század végére megteremtette a szántóföldi gabonatermelés alapjait.
T á jtip iz á lá s é s t á jk a r a k te r - e le m z é s
A tájföldrajzi kutatások egyik fontos ága a tájtipoló
gia, amelynek célja a tájak csoportosítása működési, használati vagy tájképi hasonlóságuk alapján. Bár két tökéletesen azonos felépítésű és kinézetű táj nincs, ha
tározott vagy éppen kevésbé feltűnő működési, hasz
nálati, valamint tájképi „rokonság" azonban van az egyes tájak között. A típusképzés többféle szempont szerint lehetséges. Legerősebb a domborzat és a nö
vénytakaró (áttételesen a talaj) típuslétrehozó ereje.
A tájtipizálás tekintetében nincs elfogadott nemzet
közi módszer. A korábbi magyar kísérletek a német, a dán vagy a holland felfogáshoz hasonlóan a felszín
alaktani (geomorfológiai) formakincsen alapultak, ezt párosították a területhasználattal, valamint a talajhidro
lógiai adottságokkal.
T á jtíp u s o k a f e ls z ín k ia la k u lá s a (g e n e tik á ja ) s z e r in t
Magyarország genetikus tájtípusainak térképe há
rom tényező: a domborzat tengerszint feletti magassága, a felszínalkotó kőzetek (litológia), valamint az ural
kodó talajtípus adatainak felhasználásával készült A domborzati kategóriákat ún. természetes töréspon
tos statisztikai módszerrel állítottuk elő; a felszínt al
kotó kőzetek adatai az agrotopográfiai adatbázisból származnak; a talajokra vonatozó adatokat pedig a WRB alapú osztályozás (Talajok fejezetünk Q f l ) elemeinek összevonása szolgáltatta.
A fenti tényezők alapján megszerkesztett térképek metszeteinek elkészítésekor 44 eltérő (minimum 1 ha nagyságúi) típust lehetett azonosítani
G E N E T IK U S T Á J T ÍP U S O K R E N D S Z E R É N E K M E G A L A P O Z Á S A
T á ja l k o t ó
t é n y e z ő k K a t e g ó r iá k
D o m b o r z a t (te n g e r s z in t fe le tti m a g a s s á g )
1 < 1 3 0 m 2 1 3 1 - 2 3 0 m 3 2 3 1 - 3 5 0 m 4 3 5 1 - 5 0 0 m 5 > 5 0 1 m
F e ls z ín a lk o tó k ő z e te k ( lito ló g ia )
1 A llu v iá lis ü le d é k e k 2 L ö s z ö s ü le d é k e k
3 A g y a g p a la . fillit. g r á n it, p o rfir it.
a n d e z it, b a z a lt, r io lit 4 M é s z k ő , d o lo m it, h o m o k k ő
T a la j (W R B ta la jtíp u s o k )
1 C h e r n o z e m , p h a e o z e m ( c s e r n o z jo m ta la jo k )
2 V e r tis o l ( d u z z a d ó a g y a g ta la jo k ) 3 S o lo n c h a k . s o lo n e tz ( s z ik e s ta la jo k ) 4 A r e n o s o l ( h o m o k ta la jo k )
5 F lu v is o l ( fo ly ó v íz i h o r d a lé k ta la jo k ) 6 L u v is o l ( a g y a g b e m o s ó d á s o s
b a r n a e rd ö ta la jo k ) 7 C a m b is o l ( b a r n a fö ld e k ) 8 G le y s o l ( r é ti é s lá p ta la jo k ) 9 L e p to s o l (k ö v e s , s z ik lá s v á z ta la jo k )
T á jtíp u s o k a tá je g y s é g e k m ű k ö d é s e s z e r in t A tájak működés szerinti osztályozásakor szintén három tényezőt, az előző típusalkotáshoz hasonlóan a dom
borzatot és a felszínt alkotó kőzeteket, valamint harma
dikként a talajok vízgazdálkodási tulajdonságát vettük figyelembe Q . Az előző típusalkotásnál leírt módszert követve a metszetekből előállított típusokat a térkép színekkel és háromjegyű kódszámokkal különíti el úgy, hogy
• az első számjegy a táblázatban szereplő dom
borzati kategória sorszáma;
• a második számjegy a táblázatban szereplő, fel
színt alkotó kőzetek kategória sorszáma;
• a harmadik számjegy az táblázatban szereplő talaj-vízgazdálkodási kategória sorszáma.
A tájak működés szerinti tipizálásának eredményét a Szekszárdi-dombság egy részét bemutató kivágattal illusztráljuk * .
E A T A L A J O K V ÍZ G A Z D Á L K O D Á S S Z E R IN T I K A T E G O R IZ Á L Á S A
G y e n g é n v íz ta r tó ta la jo k J ó v íz ta r tó ta la jo k
K ö z e p e s v iz n y e lé s ü é s v i z v e z e t ő k é p e s s é g ű ta la jo k S z é ls ő s é g e s v iz g a z d á lk o d á s ú ta la jo k
E x tr é m s z é ls ő s é g e s v í z g a z d á lk o d á s ú ta la jo k
4 A S z e k s z á r d i- d o m b s á g S z á lk a k ö z e lé b e n . A v íz tá r o z ó a 2 1 2 . k ó d s z á m ú tá jt í p u s n a k , a k ö r n y e z ő d o m b o k p e d ig a 2 2 3 . k ó d s z á m ú t ó jt í p u s n a k Q f e le l n e k m e g
C M Ű K Ö D É S S Z E R IN T I T Á J T ÍP U S O K ( A S z e k s z á r d i- d o m b s á g r é s z le te )
0 1 ?ton
m i r s i 21?
213 -
1. s z á m je g y - d o m b o r z a ti k a te g ó r ia k ó d ja Q 2. s z á m je g y - lito tö g ia i k a te g ó r ia k ó d ja □ 3 . s z á m je g y - t a la j- v íz g a z d á lk o d á s i k a te g ó r ia k ó d ja 3
A F E L S Z ÍN T E R Ü L E T H A S Z N Á L A T S Z E R IN T I K A T E G O R IZ Á L Á S A
;
M e s te r s é g e s fe ls z ín e kFE
E rd ő k é s te r m é s z e tk ö z e li te r ü le te k V iz e n y ő s te r ü le te kV íz fe lü le te k
C T Á J H A S Z N Á L A T S Z E R IN T I T Á J T ÍP U S O K ( A S z e k s z á r d i- d o m b s á g r é s z le te )
1. s z á m je g y - d o m b o r z a ti k a te g ó r ia k ó d ja O 2. s z á m je g y - t a la j- v íz g a z d á lk o d á s i k a te g ó r ia k ó d ja
3 . s z á m je g y - t e r ü le th a s z n á la ti k a t e g ó r ia k ó d ja Q
T á jtíp u s o k a t á ja k h a s z n á la t a s z e r in t
A tájak tájhasználat szerinti osztályozásakor is három tényezőt, a domborzatot és a talajok vízgazdálkodási tulajdonságát, valamint a területhasználat módját vet
tük figyelembe 1. A metszetekből előálló típusokat
[ E A F E R T Ő - H A N S Á G T É R S É G E T Á J A IN A K A N T R O P O G É N J E L L E G E
MrawiXk
Don**».
20 km
lapv«*
Fcfyö m erő M i*
A b c w n ,a b O
wawv«*
iákl^U .'n
n o y j i w w i i ) i
Kfe*t*W*g
20 km
TenréufWsM lom*W0t>6rt* tonjift ltep^ie*r«hJ
ViW o/aKa. í r t é it .
Horogén.
e rten z ív vwe«J » rs é g V H tafBtat.
r t o n » v v « t j « » » g
M o ro gtn
oie<öiv vdé«i »rség VW*j ie<4éQ iciento
rfastmtoJvJl
V A -o ip c o m é i y ir o ía ic ű ű
r0é*i wség Véroji tsniei
A F E R T Ő -H A N S Á G T É R S É G E T Á J A IN A K F E L S Z ÍN B O R ÍT Á S A
£E
A F E R T Ő -H A N S Á G T É R S É G E T Á J K A R A K T E R T ÍP U S A ICsorna
20 km
[ 3 | U,al<0^
I UrjftoOöín
I erűötég
a b n jO vU M u in U u U a tto n g,cp
esnaa*»
U -akottan
uirto
U a k o 3 ó a n « 4 4 6
MgjUnoía« t y f l b « p < I M ú » e p J M le a ile t loleolft» u O J é n h a w n w t M s a l
lelepufcítóetOe!
WnMrifcl
ez a térkép is színekkel és háromjegyű számokkal kü
löníti el úgy, hogy
• az első számjegy az táblázatban szereplő dom borzati kategória sorszáma;
• a második számjegy a táblázatban szereplő ta
laj-vízgazdálkodási kategória sorszáma;
• a harmadik számjegy a táblázatban szereplő területhasználati kategória sorszáma.
A tájhasználat szerinti tájtípusok térképéből a Szek
szárdi-dombság ugyanazon részletét mutatjuk be A tájtípusalkotásnak ma már fontos szempontja a fel
használási cél. Ha a táj eredetét, kialakulását helyez
zük az elemzés középpontjába, akkor az indikátorok rámutatnak a természeti környezet fejlődésének álta
lános irányára; ha a táj működését tartjuk szem előtt, akkor (a tájtörténet ismeretében) a típus meghatározása a tájrendezés, a tájhasználati konfliktusok felismerése vagy azonosítása, a terep- vagy vízrendezés számára nyújthat segítséget; az esztétikai, területhasználati meg
közelítésű tájtípusok meghatározása pedig hasznos információkkal szolgál például a tájtervezőknek és a turisztikai szakértőknek.
T á jk a r a k t e r - e le m z é s
A hagyományos természet földrajzi tájlehatárolások és tájleírások mellett a 20. század utolsó évtizedeiben ki-
T ó r o t t - c * M*» 0 0 » a r a w n * 3 i . 1a I in ie n ztó s s a . a a t t o t t a n r ű ű a v és
W « Ü O < IB » M l
T or«ö€rce v a io a iM ta^asznató!-
■ m e n x U » « . u -s k o tta n v ú f o ö w
l a p « - « * V W 0 Í m a 'W .a r r/IO 'J O !»
a laa co y ta /ű u n ltó i-ru w iiM ia l m é n » « o*06- 6» gyTOto-rtawai 10C S *« iáp«W6* « wneoeoce
».u'akW óanw am o- MgyccConta»»
bontakozott a tájkarakter, azaz a tájjelleg meghatá
rozásának igénye és mód
szertana. A folyamatot az
Európai Táj Egyezmény - amit hazánk 2008-ban illesztett be a magyar jogrendbe - elfogadása gyorsí
totta fel. Az Egyezmény megfogalmazásában „Táj az ember által érzékeli terület, amelynek karaktere ter
mészeti tényezők, illetve emberi tevékenységek hatá
sa és kölcsönhatása eredményeként alakul ki". A leg
főbb módszertani többletet a korábbi tájföldrajzi le
határolásokhoz képest tehát az jelentette, hogy a lát
ványjellemzőket bevonták a vizsgálatba. A tájkarakter, azaz a táj arculata vagy jellege a természeti és a művi elemek sajátos kombinációja révén jön létre, az em ber számára megjeleníti azt az ökológiai élőhelyeknél magasabb szervezettségi szintű térséget, a tájat, amely számára szerves egészként nyilvánul meg. A tájkarak
ter nem pusztán funkcionális egység, hanem a ter
mészeti elemek együttesére mint alapszövetre rára
kódott emberi kultúrának a lenyomata, identitásunk tükre is.
Módszerében a táj karakter-alkotás A l e x a n d e r v o n H u m b o l d t szintézisre törekvő szemléletének - amely a tájat az adott térség „totálkaraktereként” értelmezte - újrafelfedezését jelenti. A táj jellegét a tájalkotó elem-
S ftw J **W 0 í« s 0 s iT « g » ta /a & rtfa irttn o tto M l ufa&oööan wa-íOOaiiMwi Erryttfri "uUt c s 1W r i * k » 6 g kő-
tto n es r& u n tóM u-aiit-m e-i- ítín v t. iraicűWn
Errytift'i hott-ttS V&zrC Sk»3g kö
zre«» » ^ 9 » tt.ha»zrai*-*iiorv- bUs mI r * * e g * i «fUzrtxylitósaí DomMor M h e g /i6 W « in közép«
tarasznaal-rfonz,:»»». Wo-ogW / - . t ( , ■ , .
O orrto w « '•fg y a tW s z í'i kozope»
6» máj» űj*»aiaaUr«cata»4l.
u -a k a t t a n s z O ö tc r f e s u i
ura kattan eOttoria»»
Hog,ue(o&inc< 6» matt«*»»
dcAtu vá*o$otX£í ős vArospefe<ri iauWo*W
H e rtttfa te in * « m w encí*
lózce«» tárasznaöt.«-fonzn»»3l.
u -a ka tta n u a n to -« g>epM riik»al
együttesek (domborzati formák, vízhálózat, talaj, nö
vényborítás, településszerkezet, úthálózat) szervesen összetartozó szövedéke, jellegzetes kombinációja, sa
játos mintázata határozza meg. A tájkarakter-elemzés objektív (mérhető) és szubjektív (érzékelhető) informá
ciókat is magában foglal. A természettudományos, az
az mennyiségi és az esztétikai, azaz minőségi jellem
zők összekapcsolásának módszertani kérdését elsőként az Egyesült Királyságban készült országos felmérésnek sikerült megoldania.
A F e r tő - H a n s á g t é r s é g é n e k t á jk a r a k t e r t íp u s a i A Fertő-Hanság-medencét és Sopron vidékét az első világháborút lezáró békeszerződések óta kettéosztja az osztrák- magyar államhatár. A határmegvonás után az azonos természetföldrajzi adottságú tájak fejlődése az eltérő politikai és gazdasági hatások révén (főként 1955 után) más-más irányt vett, így a mai karakterük több helyen eltér Ausztriában és Magyarországon.
A táj jellegzetességeinek bemutatására három komp
lex mutatót képeztünk, amelyek alkalmasak az egyedi jelleg meghatározására:
■
X
117
cMTA CSFK Földrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu, Budapest. 2018
oMTA CSFK Fóldrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu, Budapest, 2018
■
X
5 A F e r t ő m e d e n c é jé n e k le g m é ly e b b e n f e k v ő , n á d d a l f e d e t t r é s z e é s a g y e p e k , s z á n t ó f ö ld e k m o z a ik já v a l t a r k í t o t t t ó p a r t i ö v e z e te
6 A F e r t ő t ó n y íltv iz ű , d ö n tő e n r e k r e á c ió s h a s z n á la t ú ré s z e
• domborzattípusok: a domborzati és földtani adott
ságok alapján képzett mutató ;
• antropogén jelleg: az emberi hatás intenzitását és tájszerkezeti megjelenését összefoglaló jellemző ;
• felszínborítás-meghatározottság: az uralkodó felszín
borítást, illetve annak hiányát megjelenítő tényező A három mutató kombinációja alapján képződött tájfoltok homogén tájmozaikegységek. A tájkarakter
típus azonban nem egyveretü, homogén téregység, hanem jellemzően 2-4 tájmozaiktípus sajátos mintá
zata alapján kialakult kompozit. A tájkaraktertípus
ban minden esetben van egy uralkodó, látványképet is meghatározó részlet. Az uralkodó mozaiktípus szi
getként megjelenő foltjai, illetve a körülötte elhelyez
kedő alárendelt foltok nagysága, formája, elrendező
dése, térbeli ritmusa rajzolja ki a típus határait H - A fentiek alapján kijelölhető néhány jellegzetes - Ausztriában és Magyarországon eltérő - táj karakter-
típus.
a> Tómedence, alacsony használati intenzitással, ná
das és gyep uralkodó jellegével 5
A Fertő déli, magyarországi részén lévő, széles látó
határú táját nyugatról lankás dom bok övezik, keleten pedig tágas síkság határolja. Egyediségét a sekély szikes tó nádtengere és a kapcsolódó gyepek adják, amelyek a Pannon-medence legnyugatibb előfordulású sztyepp és szikes élőhelyei. A nádas egyhangúsága mellett vizu
ális változatosságot nyújt a környező gyepeket tarkító, foltokban vagy sávokban megjelenő fás növényzet. Épít
mény alig található a tájban.
1» Tómedence, változatos használati intenzitással, vízfelszín uralkodó jellegével <>
A Fertő északi, döntően Ausztriára kiterjedő részén a tájat változó szélességű nádasokkal övezett, nyílt vízfelszínek uralják. Ehhez csatlakozik a tóparton a gye
pek, a szántóföldek, valamint a beépített felszínek al
kotta változatos felszínborítású területsáv. A maga
sabb teraszfelszíneken épült települések modern tó
parti üdülőterületei kisvárosias jellegűek. A „bécsiek tengerének” jelentős szerepe van a vízi és a kerékpá
ros turizmusban. A települések terjeszkedése agglomc- rálódó beépítettséget eredményez.
O Dombsor és hegylábfelszín, közepes használati in
tenzitással és változatos felszínborítással ?
A domborzat és a felszínborítás sokféleségét mutató tájkaraktertípus a Balf-Ruszti-dombságban található, és határozott földhasználati övezetességet mutat a dom
borzat magassági szintjeinek megfelelően. A tómedence peremén a településeket gyepek és szántók övezik, maga
sabban szőlők és kertek mozaikja fedi a domboldalakat, a dombtetőket pedig lombos erdők borítják. A római kor óta folytatott kőbányászat helyszínei közül a fertő- rákosi kőfejtőben kialakított barlangszínház és a szcnt- margitbányai szabadtéri színház kulturális, turisztikai funkciókkal gazdagítja a tájat.
d> Dombsor és hegylábfelszín, közepes és magas hasz
nálati intenzitással és uralkodó szőlőborítással « Ausztriában a Balf-Ruszti-dom bság északi részén, a Lajta-hegység lejtőin van jelen ez az uralkodóan sző
lőültetvényekkel jellemezhető tájtípus. A dombok hul
lámos felszíne és a domborzatot követő, ívelt szőlőso
rok és utak, a parcellák különböző mérete, a facsopor
tok és a szórtan elhelyezkedő magányos fák változatos tájképet alkotnak. A történeti településmagot őrző, vá
rosiasodó kistelepülések sora harmonikusan simul a lejtők aljába. A dombok felé vezető utakat borospin
cék és borkimérések szegélyezik.
e> Középhegységek és hegylábfelszínek alacsony hasz
nálati intenzitással és uralkodó zárt erdőborítással
Az Alpok előterének alacsony, lombos erdőkkel fe
dett középhegységei és dombságai képviselik ezt a táj
karaktertípust mind Ausztriában, mind Magyarorszá
gon. A Soproni-hegység az Alpok legkeletibb nyúlványa, egykor vadban gazdag zárt erdei kedvelt területei vol
tak a bécsi, pozsonyi, soproni vadásztársaságoknak.
A 20. században a természetes tölgyes erdőállományok helyén sokfelé lucosokat telepítettek. A szaporodó tu
risztikai létesítmények, kilátók, szálláshelyek építése jelentősen átalakítja az erdős tájat.
A fe ls z ín fe d e tts é g v á lto z á s a i
A tájak idővel változnak. A z európai tájak változásai
ról korábbi űrfelvételek segítségével évtizedekre visz- szamenően vannak adataink. Térképezésük az Európai Unióban az 1980-as évektől kezdve azonos módszer
tani elvek alapján történik. A z 1:100 000-es méret
arányú C O R IN E adatbázis készítői a 25 ha-nál na
gyobb kiterjedésű és 100 m-nél nagyobb átmérőjűi foltokat 44 (Magyarországon 27) felszínfedettségi ka
tegóriába sorolták. Az egyes kategóriák arányának vál
tozása alapvetően befolyásolja a tájban végbemenő folyamatokat; a felszín fedettség átalakulása egyik tí
pusból a másikba jelentős tájökológiai változásokat eredményezhet, bonyolult láncreakciókat indíthat el az egyes tájalkotó tényezők között. (A felszínborított
ság kifejezést inkább a tájkarakter-kutatásokban, a fel
színfedettséget pedig a távérzékeléses szakirodalom
ban használják.)
A f e ls z ín f e d e t t s é g v á lto z á s á n a k o k ai M a g y a r o r s z á g o n
A felszínfedettségi változások hátterében egyre csök
kenő mértékben állnak természeti, és egyre inkább társadalmi, illetve gazdaságpolitikai okok
Az országban a felszín fedettség változásának üteme emelkedő tendenciát mutat . 1990 óta Magyarország területének 10%-án változott meg a felszín fedettség típusa. Ez az adat meghaladja az európai átlagot, ami
ben szerepet játszik az Európai Unió agrárpolitikája, a Natura 2000 és a világörökségi területek, natúr- és geoparkok kijelölése, az éghajlati adottságok módosu
lása, de nem kismértékben a társadalmi igények vál
tozása - pl. üdülési, rekreációs célú területek növeke
dése, lakóparkok létesítése, autópálya-építések stb. - is.
Ha térinformatikai módszerrel összemetsszük az el
térő időpontokban készült C O R IN E térképeket, majd kiválogatjuk azokat a területeket, ahol a három vizs
gált időszakban nem változott a felszínborítás típusa, megkapjuk Magyarország 1990-2012 között állandó (stabil) felszín fedettségi területeit . Ilyen tájak az
ország középhegységei, a nyugati országrész dombvi
dékei és néhány természetvédelmi oltalom alatt álló alföldi terület (pl. Hortobágy, Borsodi-Mezőség).
A szóban forgó 22 év alatt a mezőgazdaság által fo
lyamatosan hasznosított alföldi és alacsony dombsági tájak területe a legnagyobb, az ország területének 72%-a. A Mezőföld, a Hajdúság, a Dél-Tiszántúl feke
teföld talajai nagyon kedvezők a szántóföldi művelés
9 V é d e tts é g e e lle n é r e c s ö k k e n ő f ö ld h a s z n á l a t i s t a b ilitá s ú n y ír s é g i t á j. L é ta v é r te s , M o s o n t a - k e r t
7 A B a lf - R u s z t i- d o m b s á g é s a L a jt a - h e g y s é g le jt ő i
« S z ő lő ü lte t v é n y e k a L a jt a - h e g y s é g d é li. F e r t ő r e n é z ő le j t ő in
EB A F E L S Z ÍN F E D E T T S É G V Á L T O Z Á S Á T A L A K ÍT Ó F Ő B B H A J T Ó E R Ő K
H e ly i h a jt ó e r ő k A f e ls z i n f e d e t t s é g v á l t o z á s á n a k j e l le g e
T e le p ü lé s s z in tű g a z d a s á g p o litik a i d ö n té s e k Ip a r i t e r ü le te k n ö v e k e d é s e a m e z ő g a z d a s á g i ro v á s á ra a z ú n . . z ö ld m e z ő s ' b e r u h á z á s o k ré v é n
A t e le p ü lé s la k o s s á g s z á m á n a k n ö v e k e d é s e L a k ó te r ü le te k n ö v e k e d é s e a s z á n tó te r ü le te k é s a p a r la g te r ü le te k r o v á s á ra
A m e z ő g a z d a s á g i t e r ü le te k r o s s z m e g k ö z e líth e tő s é g e v a g y t a la ja in a k g y e n g e te r m ő k é p e s s é g e
A ré t-, le g e lő - é s e r d ő te r ü le te k n ö v e k e d é s e a s z á n tó te r ü le te k ro v á s á ra
T e r m é s z e tfö ld r a jz i fo ly a m a to k : ta la je r ó z ió r a v a ló h a jla m , c s u s z a m lá s v e s z é ly , b e lv íz je le n lé te , a s z á ly é r z é k e n y s é g s tb .
A ré t-, le g e lő - é s e r d ő te r ü le te k n ö v e k e d é s e a s z á n tó k , g y ü m ö lc s ö s ö k é s s z ő lő k r o v á s á r a
számára, ezért itt alig csökkent a szántók kiterjedése.
A homokvidékeken (pl. a Nyírségben és a D u na-T isza közi hátságon) viszont az elmúlt évtizedek változásai alapján a jövőben is gyorsan és gyakran változó fel
szí nfedettséggel kell számolni 9 . Jelentős mértékű
és gyors ütemű területhasználat-átalakulás jellemző a nagyvárosok környékén és a kiemelt üdülőövezetek
ben, a vízpartokon. Itt különösen fontos tájvédelmi célkitűzés a tájökológiai hálózat fenntartása, a tájöko
lógiai folyosók és foltok rendszerének erősítése.
□ A F E L S Z ÍN F E D E T T S É G V Á L T O Z Á S Á N A K F Ő B B T E N D E N C IÁ I ÉS N A G Y S Á G R E N D J E (1 9 9 0 -2 0 1 2 )
A f e ls z in f e d e t t s é g
v á l t o z á s á n a k f ő b b t e n d e n c iá i 1 9 9 0 - 2 0 0 0 2 0 0 0 - 2 0 0 6 2 0 0 6 - 2 0 1 2
E r d ő te r ü le te k e n b e lü li v á lto z á s o k : e r d ő k t a r v á g á s a , ille tv e e r d ö ü ju la t e r d ő v é fe jlő d é s e
A z e r d ő te r ü le te k n ö v e k e d é s e 5 5 .2 k m '/é v
A z e r d ő te r ü le te k c s ö k k e n é s e 2 0 .7 k m '/ é v
A z e r d ő te r ü le te k c s ö k k e n é s e 4 5 .2 k m '/é v S z á n tó te rü le te k á ta la k u lá s a e rd ő v é ,
te r m é s z e tk ö z e li te r ü le te k k é 1 3 .6 k m '/ é v 4 6 k m '/ é v 6 6 .5 k m '/ é v
L e g e lő k á ta la k u lá s a
e r d ő te r ü le te k k é 8,1 k m '/ é v 1 7 ,8 k m '/é v 1 1 .1 k m '/é v
L e g e lő k á t a la k u lá s a s z á n tó - te r ü le te k k é . ille tv e s z á n tó te r ü le te k á t a la k u lá s a le g e lő k k é
A s z á n tó te r ü le te k 1 9 .1 k m '/ é v n ö v e k e d é s e a le g e lő k ro v á s á ra
A s z á n tó te r ü le te k 1 1 .8 k m '/ é v n ö v e k e d é s e a le g e lő k ro v á s á ra
A le g e lő te r u le te k 1 9 k m '/é v n ö v e k e d é s e a s z á n tó k ro v á s á ra M e z ő g a z d a s á g i te r ü le te k
á ta la k u lá s a v íz fe ls z ín n é 2 ,5 k m '/ é v 3 . 9 k m '/ é v 1.1 k m '/é v
M e z ő g a z d a s á g i te r ü le te k á ta la k u lá s a m e s te r s é g e s f e ls z í n e k k é ( p l. b á n y a , ip a r i ü z e m . a u tó p á ly a , la k ó p a r k s tb .)
10 k m '/é v 2 5 k m '/ é v 1 1 .1 k m '/é v
A v á lto z á s o k á lt a l é r in te tt
t e r ü le t e k n a g y s á g a ö s s z e s e n 4 1 7 k m '/é v 4 4 3 k m '/é v 4 6 4 k m '/ é v
A z e m b e r i te v é k e n y s é g t á jf o r m á ló h a tá s á n a k e rő s s é g e ( h e m e ró b ia )
Magyarország területén ma már gyakorlatilag nem találunk emberi tevékenységtől mentes tájat. A zok az erdőfoltok, erdőrezervátumok, melyeket az ember ál
tal „nem érintett” erdőterületként tartunk számon, va
lójában legfeljebb csak a 19. század vége óta tekinthe
tők alig bolygatott élőhelyeknek, de más emberi hatás - pl. a levegőszennyezés - így is éri őket.
A tájaknak az emberi tevékenység következtében bekövetkezett átalakítottsági foka, szaknyelvi kifejezés
sel hemeróbiaszintje fontos információ a természetvé
delem és az ökológiai tájtervezés számára, mert segít megbecsülni a társadalom számára kívánatosnak tar
tott környezeti állapot eléréséhez szükséges intézke
dések nagyságát, összetettségét és nem utolsósorban anyagi forrásigényét.
A szakirodalomban az 1950-es évek közepén meg
jelent „hemeróbia" fogalmat kezdetben a növénytár
sulásokra gyakorolt emberi hatások mértékének kife
jezésére használták, majd később kiterjesztették a tá
jakat érő, emberi eredetű „zavarás” nagyságának át
fogó minősítésére. A tájat felépítő tényezők közül csak a növényzet, valamint egyes talajtani tulajdonságok - pl. a behurcolt fajok aránya vagy a talaj nehézfémek
kel való szennyeződése stb. - esetében van lehetőség arra, hogy az egykori természetes és a jelenlegi állapot közötti különbséget számokkal jellemezzük. M ás táj
alkotó tényezők - kőzettani alap, domborzat, éghajlat, vízrajz - esetében a táj hemeróbiaszintjét jelenleg még
csak relatív kategóriákkal tudjuk megadni.
A nemzetközi szakirodalomban hét hemeróbia- szint elkülönítése a legelfogadottabb, de találkoz
hatunk négy-, öt-, illetve tízszintü skálával is. A heme-
EB A FELSZINFEDETTSEG STABILITÁSA (1990-2012)
1 9 9 0 -2 0 1 2 k ö z ö li m e g v á lto zo tt fe ls z in b o n tá s ú le fü le le k V á lto z a tla n fe is z ín b o fltá s ú m e z ő g a z d a sá g i te rü le te k V á lto z a tla n f e ls z in b o r it á s ú e r d ő k , g y e p e k , m o c s a ra k V á lto z a tla n fe ts z in b o ritá s ú b e é p íte tt te rü le te k V á lto z a tla n fe is z ín b o fltá s ú vízfe lszín e k (
\ /
\
\ V
(1A
\
i 2 C C 0 K 0 A .
0 25 S O lm 1
r
c Au
' • r w r /
/ T !
f < r i y )
f j y
\,-w
\ i
f
:
\
V ...-1
s h /
N . \ ( S J P V ¿A®' ) S
N
s / /
\
■
X
O K 119
kor 0zet
cMTA CSFK Földrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu. Budapest. 2018