X D A KIS-SÁRRÉT NYUGATI FELÉNEK TÁJVÁLTOZÁSA A 18. SZÁZAD VÉGI ÉS A 21. SZÁZAD ELEJI TÁJHASZNÁLAT ALAPJÁN TÁJAK

oMTA CSFK Fóldrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu, Budapest, 2018

TÁJAK

Csorba Péter, Á d ám Szilvia, B a rto s-E le ke s Zsom bor, B a ta Teodóra, B ede-F azekas Ákos, Czúcz B álint, Csima Péter, Csüllög Gábor,

Fodor Nándor, Frisnyák Sándor, H o rv á th Gergely, Illés Gábor, Kiss Gábor, Kocsis Károly, K ollányi László, K o nko ly-G yúró Éva, Lépési N iko le tt, Lóczy Dénes, M a la tin s z k y Ákos, M ezősi Gábor, M ike sy Gábor, M o ln á r Z so lt, P á szto r László, S om odi Im elda, Szegedi Sándor, Szilassi Péter, Tam ás László, T irá szi Ágnes, V a svári M ária

■

X

A tájkutatás a földrajztudomány egyik szintetizáló szakterülete. A földrajzi táj több természeti és társa­

dalmi tényező által meghatározott komplex jelenség, amelynek kutatását Magyarországon is hosszú ideig az A l e x a n d e r v o n H u m b o l d tTóI eredő, tisztán ter­

mészetföldrajzi szemlélet jellemezte. M a már azonban inkább kultúr tájakról beszélünk, amelyeknek a műkö­

dése és látványa a természeti adottságok és a társada­

lom környezet formáló tevékenységének közös ered­

ménye i . M ai felfogásunk szerint a táj a földfelszínnek egy részlete, amely megjelenése és működése alapján a szomszédos területektől (tájaktól) elkülönül; funk­

cionális egység, amelynek természetes működésébe az ember beleavatkozik, ugyanakkor maga is része annak. A z ember erős tájalakító tényező lett, hatása - pl. a nagyvárosok területén - meghatározó a tájak mű­

ködésére és különösen a látványára nézve. A modern tájkutatás elsősorban azt vizsgálja, hogy a tájak ember által módosított adottságainak mennyire felel meg a társadalom által elvárt hasznosítás, különösen a vál­

tozásokra érzékenyebb tájak esetében.

i A z o r s z á g le g g y a k o r ib b , v e g y e s s z á n t ó f ö ld i h a s z n o s ítá s ú k u l t ú r t á jt í p u s a a z A b a ú ji- H e g y a ljá n , B o ld o g k ő v á r a lja k o r n y é k é n

A tájföldrajzi fejezet témái és térképei a földtani, domborzati, éghajlati, vízrajzi, talajtani, életföldrajzi és tájtörténeti események, valamint a társadalmi ha­

tások bonyolult összefüggéseivel foglalkoznak.

T ö r t é n e t i tá jt íp u s o k a K á r p á t ­

m e d e n c é b e n a 11 - 1 6 . s z á z a d k ö z ö tt

A Kárpát-medencében az első jelentősebb tájformálás az újkökorszak (neolitikum), majd a bronzkori alföldi földművelő népességhez köthető, és a rómaiak is sok helyen tartósan átalakították a környezetet. A magyar honfoglalók először a medence központi részét alkotó sík- és dombvidéki tájakat lakták be. A szállások az ár­

vízmentes folyóhátakra vagy a löszös és futóhomokos hordalékkúpok peremére települtek. A hegységkeret gazdasági birtokbavétele csak a 13. század végére zaj­

lott le. Előnyös, ún. energikus helyzetben voltak egyes átkelőhelyek a nagyobb folyókon, valamint azok az érintkezési pontok, ahol eltérő természeti adottságú tájegységek találkoztak. Ilyen helyeken alakultak ki a regionális cserekereskedelem piachelyei, majd az ál­

lamigazgatási és egyházi központok. Ezeket a helyeket ún. kultúrtáj-magterületeknek nevezzük; ilyen például Szeged környéke a Tisza és a Maros összefolyásánál.

D A K IS -S Á R R É T N Y U G A T I F E L É N E K T Á J V Á L T O Z Á S A A 1 8 . S Z Á Z A D V É G I É S A 2 1 . S Z Á Z A D E L E J I T Á J H A S Z N Á L A T A L A P J Á N

A középkor végéig létrejött tájszerkezet szerves fej­

lődés eredménye volt; a természeti erőforrások igény- bevételének módja és mértéke még nem veszélyeztette a tájhasználat ökológiai alapjait. A késő középkori fej­

lődést torzította a 16-17. századi török hódoltság idő­

szaka, amikor a népesség a korábbi térszerkezettől eltérő földhasználatra kényszerült. Igazán nagyarányú tájváltozást a 18. század második felétől a mezőgazda­

ság modernizálódása, a 19. századi folyószabályozá­

sok, az iparosodás, az urbanizáció és a vasúthálózat ki­

épülése idéztek elő. Jól példázza ezt a Kis-Sárrét táj­

átalakulása

A Kárpát-medencét jellemző történeti tájtípusok a tájhasználat jellege és erőssége alapján az alábbi­

akkal jellemezhetők.

I. Természetes állapot - nem történt m aradandó beavatkozás a táj természetes állapotába

(1) Havasok, erdőhatár feletti havasi rétek. A fenyő- erdő felső határa a hegységkeret északi részén, például a két Tátra területén 1500 m, keleten a Máramarosi-, a Görgényi- és a Háromszéki-havasokban 1600 m, dé­

len a Brassói- és Fogarasi-havasokban, valamint a Re- tyezátban pedig 1800 m magasságban húzódott. Az erdőhatár fölé emelkedő hegyeken ritka és időszakos megtelepedések (völgyi gazdaságok nyári szállásai) vol­

tak; a táj a középkor végére kiteljesedett gazdasági hasz­

nosítása mellett is megmaradt természetes állapotában.

II. Döntően természetes állapot - gyenge, pontszerű beavatkozások a tájban

(2) A középhegységek 1000 m feletti magasság és az erdőhatár közötti területei; zárt hegyi tölgyesek, bükkö­

sök, fenyvesek. A z övezetet a gyéren megtelepült népes­

ség hegyi pásztorkodással, erdőgazdálkodással, a völ­

gyekben és a medencékben takarmánytermesztéssel és bányászattal, fémfeldolgozással hasznosította. A ha­

talmas erdőrengetegben egymástól nagy távolságban clhelyezkedő bányavárosok jöttek létre, például a Sel- meci-, a Göm ör-Szepesi- vagy az Erdélyi-érchegység területén.

III. Döntően természetközeli állapot - a környezet természetes változásaival egyensúlyban

lévő tájhasználat

(3) Alacsony árterek, lápok, mocsarak gyakori vízbo­

rítással, gyenge ártérperemi megtelepedéssel. A Duna, a Tisza és a nagyobb mellékfolyók síksági szakaszait 6 0-7 0 km széles láp- és mocsárvilág szegélyezte, pél­

dául a Szigetköz, Bodrogköz, Taktaköz, a Kis- és Nagy- Sárrét stb. területén. Ezeken az alcsony ártereken, lápos vidékeken a legjelentősebb tevékenység a halászat, a pá- kászat, a nád- és fakitermelés volt 2 .

(4) Magas árterek, ártéri erdők, rétek, szikesek idősza­

kos vízborítással, megtelepedésre és földművelésre alkal­

mas ármentes folyóhátakkal és kisebb kiterjedésű homok­

szigetekkel, a lápok és mocsarak területére is kiterjedő ártéri gazdálkodással. A honfoglaló népesség jelentős számban telepedett meg m ind az árterek külső szegé­

lyén, mind pedig az árterekből kiemelkedő területek peremén. Az állattartás a gyepföldek és az ártéri legelő- erdők természetes takarmánybázisára épült, ami a kora Árpád-kortól összekapcsolódott a földműveléssel, az ártéri szőlő- és gyümölcstermeléssel, a halászattal, va­

dászattal. Ez a környezettel egyensúlyban lévő gazdál­

kodás a táj állapotát hosszú távon csak kismértékben módosította.

2 A B o d r o g k ö z Z a lk o d h a t á r á b a n . H o n fo g la ló e lő d e in k le g e lő s z ö r a f o ly ó k m e n t i a la c s o n y é s m a g a s á r t e r e k e t f o g la lt á k el.

.1 K ö r n y e z e t —

112

TÖRTÉNETI TÁJTÍPUSOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (11-16. SZÁZAD)

---4—_____ *5"

13

l

1: * CCŰ KO

0 50 103 I n

I. T E R M É S Z E T E S Á L L A P O T Ú T Á J

1 H a v a s o k , e r d ö h a t á r f e le tti h a v a s i ré te k II. D Ö N T Ő E N T E R M É S Z E T E S Á L L A P O T Ú T Á J

2 A k ö z é p h e g y s é g e k 1 0 0 0 m é t e r e s t e n g e r s z in t f e le tti m a g a s s á g é s a z e r d ö h a t á r k ö z ö tti te r ü le te i

III. D Ö N T Ő E N T E R M É S Z E T K Ö Z E L I Á L L A P O T Ú T Á J 3 A la c s o n y á r t e r e k , lá p o k , m o c s a r a k g y a k o r i v íz b o r ítá s s a l

M a g a s á r te r o k . é r t é n e r d ő k , r é te k , s z ik e s e k id ő s z a k o s v íz b o r ítá s s a l, á r m o n te s fo ty ő h á ta k k a l IV . F O L T S Z E R Ű M E G J E L E N É S Ű K U L T Ú R T Á J

5 A la c s o n y , e r ő s e n ta g o lt k ö z é p h e g y s é g e k , t ö b b s é g é b e n z á r t to tg y e rd ö k k e l 6 P e r e m h e g y s é g e k k ö z ö tti, z á r i m e d e n c é k

F u tö h o m o k o s h o rd a ié k k ú p s ik s á g o k . h o m o k p u s z tá k k a l, h o m o k i tö lg y e s e k k e l

V R É S Z L E G E S K U L T Ú R T Á J

8 H e g y s é g k ö z i, t ö b b s é g é b e n t e r a s z o s fo ly ó v ö lg y e k , v iz e n y ő s r é te k k e l 9 Ó n á lló h e ly z e tű m e d e n c e d o m b s á g o k

10 H e g y s é g p e r e m i é s h e g y s é g e k k ö z ö t t i d o m b s á g o k

V I . K IT E R J E D T K U L T Ú R T Á J

11 A lfö ld p e r e m i t e r ü le te k , r é s z b e n e r d ő s ú lt. m a g a s a b b h e ly z e tű h o rd a lé k k ú p o k k a l 12 L ö s z ö s h o r d a lé k k ú p s ík s á g o k , lö s z p u s z tá k k a l, lö s z tö lg y e s o k k o l

A K Á R P Á T O K O N K ÍV Ü L I T E R Ü L E T E K E N S Z E R E P L Ő E G Y É B Á L T A L Á N O S T Á J T iP U S O K F o ly ó m e n t i s ík s á g o k , fo ly ó v ö lg y e k

H á ts á g o k

T e n g e rp a rii sík sá g o k, te n g e n szig e te k

IV . Foltszerű megjelenésű kultúr táj - szórványos tájhasználat

(5) Alacsony, erősen tagolt középhegységek, többségé­

ben zárt tölgyerdőkkel. A szórványos megtelepedések a középkorban elkülönülve helyezkedtek el a hegység- peremeken, a folyó- és patakvölgyek kiszélesedő részein és a kismedencékben. A z állattenyésztést és az erdő- gazdálkodást alárendelten földművelés egészítette ki.

(6) Peremhegységek közötti zárt medencék. Az össze­

függő erdőségekben jellemző volt a medenceperemi

irtásokon koncentrálódó megtelepedés. A hegységek közötti nagyobb, ún. intrakárpáti medencék - pl. a Sze­

pesi-, a Máramarosi-, a Csíki-, a Háromszéki-medence - a 600-800 m-es magasság és a hűvös éghajlat ellenére korán benépesültek. Az alacsony hozamú vegyes gaz­

dálkodás a medencék tengelyét alkotó folyók és mel­

lékvizek partjait foglalta el.

(7) Futóhomokos hordaiékkúpsikságok homokpusz- tákkal, homoki tölgyesekkel. Ezt a típust a ritka megte­

lepedés, külterjes legeltetés, alárendelten földművelés

és kertgazdálkodás jellemezte (pl. Kiskunság, Nyírség, Deliblát stb.).

V. Részleges kultúrtáj - a völgyekben koncentrálódó tájhasználat, tartós kultúrtáji jellem zőkkel

(8) Hegységközi teraszos folyóvölgyek, vizenyős ré­

tekkel, tölgyesekkel. A vizenyős rétek, a folyók mentén a fűz és nyár, távolabb a szil, kőris és tölgy ligeterdök- kel tagolt völgytalpak a legeltető állattenyésztés, míg az árvízmentes teraszok, a völgyoldalak és a hegylábfel- színek a megtelepedés és a szántóföldi gazdálkodás

■

X

A z európai „kis jégkorszak

A z éghajlat néhány évszázados perióduséi ingadozást mutat a kedvező éghajlatú „optimumok’' és a kedvezőt­

len klímájú lehűlések között. Kontinensünkön a leg­

utóbbi éghajlati kilengés az ún. „kis jégkorszak" volt a ¡4 -18. században. A z előző ezredforduló környékére jellemző, kedvező időjárású évszázadokban a kontinens lakóinak száma kb. 80 millióra duzzadt, ellátásukra a mezőgazdaság maximálisan kihasználta a korabeli technika lehetőségeit. Ezt az érzékeny egyensúlyt már egy kismértékű éghajlatváltozás is könnyen megza­

varta. A hűvös és csapadékos nyarak Nyugat-Európában

először az 1310-es években okoztak komoly élelmezési válságot, amelyet rövid szünet után az 1340-es évek­

ben újabb „hét szűk esztendő" követett. A z alultáplált lakosság 1347-1353 között tömegesen esett áldozatul a pestisjárványoknak. A tengeri kikötőktől mint fertő­

zési gócoktól való nagyobb távolság, a ritkább telepü­

léshálózat és talán a kevésbé szélsőséges éghajlat miatt a Kárpát-medencét a járványok kevésbé érintették.

Nálunk csak a 16. század elejétől sűrűsödtek a na­

gyon hideg telek és forró nyarak, de az egyértelmű for­

dulópont az 1560-as években következett be. Ennek tulajdoníthatjuk, hogy a török uralom első évtizedeit

az Alföld lakossága még viszonylag kis veszteséggel túl­

élte. A demográfiai katasztrófa később, 1580 és 1610 között érte a szétszabdalt országot. A lerövidült tenyész- idöszakok miatt szinte állandósult az éhínség, vissza­

esett a szőlőtermelés, a folyók 5-6 évenként teljesen befagytak. Kedvezőbb időjárású periódusok csak száz évvel később fordultak elő, de még akár évtizedekre is visszatért a „kis jégkorszak". A z akkoriban már elter­

jedőben lévő meteorológiai mérések szerint az utolsó szélsőséges periódus 1810 és 1850 között volt, alacsony márciusi középhőmérsékletekkel és igen csapadékos júliusokkal.

cMTA CSFK Földrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu. Budapest. 2018

oMTA CSFK Földrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu, Budapest, 2018

S ÍK S Á G É S A L A C S O N Y D O M B S Á G (1 3 0 -2 3 0 m )

16 L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, m e z ő s é g i ta la jja l f e d e t t a la c s o n y d o m b s á g L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, h o m o k ta la jja l f e d e t t a la c s o n y d o m b s á g , d o m b s á g i v ö lg y s z a k a s z , v ö lg y fö

18 L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, h o r d a lé k ta la jja l f e d e t t a la c s o n y d o m b s á g

n

L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e rd ő ta la jja l f e d e t t a la c s o n y d o m b s á g , d o m b s á g i v ö lg y s z a k a s z , v ö lg y fö L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, b a m a f o t d d e l fe d e tt a la c s o n y d o m b s á g , d o m b s á g i v ö lg y s z a k a s z . v ö lg y fö

L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, ré t i é s l á p ta la jo k k a l fe d e tt a la c s o n y d o m b s á g

L ö s z ő s ü le d é k r e t e le p ü lt , d o m b s á g i p e r e m i h e ly z e tű , m e z ő s é g i t a la jja l f e d e t t h o rd a lé k k u p s ik s á g L ö s z ö s ü le d é k e n k ia la k u lt, h o r d a lé k ta la jja l fe d e tt a la c s o n y d o m b s á g

L ö s z ö s ü le d é k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e rd ő ta la jja l f e d e t t a la c s o n y d o m b s á g , d o m b s á g i v ö lg y s z a k a s z , v ö lg y fö L ö s z ö s ü le d é k r e t e le p ü lt d o m b s á g « p e r e m i h e ly z e tű , b a r n a f ö ld d e l f e d e t t h o rd a lé k k u p s ik s á g

A la c s o n y d o m b s á g i h e ly z e t b e n l e v ő . lö s z ö s ü le d é k k e l m a g a s íto tt, k ő z e th a tá s ú é s k ö v e s -s z ik lá s v á z ta la jja l b o ríto tt fe ls z ín

M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt, m e z ő s é g i ta la jja l fe d ett a la c s o n y e r ó z ió s d o m b s á g

M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a r n a e r d ő t a la jja l f e d e t t a la c s o n y e r ó z ió s d o m b s á g

A la c s o n y d o m b s á g i h e ly z e t b e n l e v ő . k ö v e s v á z t a la jja l fe d e tt k a r b o n á to s f e ls z ín

L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, v ö lg y k ö z i h á t a k r a ta g o lt,

a g y a g b e m o s ó d á s o s b a r n a e r d ő t a la jja l f e d e t t e r ó z ió s d o m b s á g L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, v ö lg y k ö z i h á t a k r a t a g o lt,

b a r n a f ö ld d e l f e d e t t e r ó z ió s d o m b s á g

□

L ö s z ö s ü le d é k e n k ia la k u lt, o ly k o r h e g y lá b i h e ly z e tű , b a r n a f ö ld d e l f e d e t t t a g o lt d o m b s á g

M M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt.

L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, h o m o k ta la jja l f e d e t t s ík s á g L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, h o r d a lé k ta la jja l f e d e t t s ík s á g L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e rd ő ta la jja l fö d ö tt s ík s á g

L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, b a r n a f ö ld d e l f e d e t t s ík s á g

L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, r é t i é s tá p ta la jja l f e d e t t s ík s á g M a g a s á r t é r i h e ly z e t ű , n é h á n y h e ly e n t e r a s z o s , h o rd a lé k k ú p - m a r a d v á n y o s . lö s z ö s . m e z ő s é g i t a la jja l f e d e t t s ík s á g

A la c s o n y á rté r i h e ly z e t ű , lö s z ö s . d u z z a d ó a g y a g t a la jja l f e d e t t s ík s á g M a g a s á rté r i h e ly z e t ű , e g y k o r i h o r d a lé k k ú p o n k ia la k u lt,

lö s z ö s . s z ik e s ta la jja l f e d e t t s ík s á g

M a g a s á rté r i h e ly z e t ű , e g y k o r i h o r d a lé k k ú p o n k ia la k u lt, lö s z ő s . tö b b n y ir e h o m o k ta la jja l f e d e t t s ík s á g

L ö s z ö s . t ö b b n y ir e b a r n a f ö ld d e l f e d e t t s ík s á g

M a g a s á rté r i h e ly z e t ű , e g y k o r i h o rd a lé k k ú p o n k ia la k u lt lö s z ö s . l y ir e a g y a g o s - v á ly o g o s r é t i t a la jja l f e d e t t s ík s á g M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt, h e g y s é g e d e n , m e z ö s é g i t a la jja l f e d e t t a la c s o n y h o rd a lé k k ú p s ik s á g

a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e r d ő t a la jja l f e d e t t d o m b s á g

K a r b o n á to s k ő z e t e k e n , h o m o k k ö v é n k ia la k u lt, h e g y lá b i h e ly z e t b e n le v ő . a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e r d ő t a la jja l f e d e t t d o m b s á g , a la c s o n y rö g h e g y I" M | F ő k é n t k a r b o n á to s k ő z e t e k e n k ia la k u lt, r e n d z in á v a l fe d e tt

d o m b s á g i h e g y lá b i f e ls z ín , a la c s o n y rö g h e g y D O M B S Á G É S A L A C S O N Y K Ö Z É P H E G Y S É G ( 3 5 0 - 5 0 0 m )

I j j L a z a ü le d é k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e rd ő ta la jja l I— —— 1 f e d e t t e r ó z ió s d o m b s á g , a la c s o n y k ö z é p h e g y s é g

L ö s z ö s ü le d é k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a e rd ő ta la jja l f e d e t t d o m b s á g , a la c s o n y k ö z é p h e g y s é g

M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt, t ö b b n y ir e lö s z ö s . m e z ő s é g i 1 f e d e t t h e g y s é g e d é n ta g o lt d o m b s á g , a la c s o n y k ö z é p h e g y s é g M a q m á s é s m e t a m o r f k ő z e t e k e n k ia la k u lt, a g y a g b e m o s ó d á s o s b a m a a jja l f e d e t t d o m b s á g v a g y a la c s o n y k ö z é p h e g y s é g , h e g y lá b i le jtő K a r b o n á to s k ő z e t e n k ia la k u lt, k ö z e th a tá s ú é s k ö v e s -s z ik lá s

■ ■ v á z ta la jja l f e d e t t d o m b s á g v a g y a la c s o n y k ö z é p h e g y s é g , h e g y lá b i le jtő K Ö Z É P H E G Y S É G < 5 0 0 - 1 0 1 4 m )

, , 1 M a g m á s é s m e t a m o r f k ő z e t ü . ac b a r n a e r d ő t a la jja l f e d e t t I

« 1 K a r b o n á to s k ő z e tü . k ő z e th a tá s ú é s k ö v e s -s z ik lá s I— — I v á z ta la jja l f e d e t t h e g y v id é k

114 Tájak 115

cMTA CSFK Földrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu. Budapest. 2018

oMTA CSFK Fóldrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu, Budapest, 2018

■

X

területei voltak. Ezek a völgyek a közlekedésben is meg­

határozó szerepet játszottak, különösen a Vág, a Garam, a Sajó, a Hernád, valamint a Szamos, a Maros és az Olt völgyei.

(9) Önálló helyzetű medencedombságok. A Dunán­

túli-dombság 3 , a Számos-hátság, a Mezőségés a Kü- küllők menti dombvidék területén a medenceperemi magaslatokat zárt erdők, tölgyesek jellemezték, a víz­

folyások völgyeiben pedig mozaikos földhasználat ala­

kult ki. A parasztgazdaságok komplex működési rend­

szerébe a dombtetők és a völgyközi hátak erdőségei is beépültek. A települések a széles teraszos völgyekben alakultak ki. A szántóföldek a teraszfelszíneken és az alacsony lejtőkön, a rétek és legelők a völgytalpakon helyezkedtek el, mindezt alárendelten erdőgazdálko­

dás egészítette ki.

3 L o s z o s ü le d é k e n k i a la k u l t , t a g o l t d o m b s á g , b a r n a f o l d d e l f e d v e (3 3 . t á jt í p u s ). K o p p á n y m e n t i d o m b s á g , S o m o g y a c s a k ö z e lé b e n

(10) Hegységperemi és hegységek közötti dombságok.

A szélesebb völgykapukban koncentrált megtelepedés zajlott le, itt jöttek létre a településhálózati központok is.

A völgyi települések kultúrtájfoltjai nem kapcsolód­

tak össze. Az egyes művelésági formák a völgyekben és a természetföldrajzi tájhatárokon sávosan rendeződ­

tek el. A z arra alkalmas helyeken jelentős tereprende­

zést igénylő szőlőműveléssel is foglalkoztak (pl. Bala- ton-felvidék, Bükkalja, Tokaj-Hegyalja stb.).

V I. Kiterjedt kultúrtáj - az ármentes, de sűrű vízhálózatú, kedvező talajú löszös területek és a belső medenceperem tájai

(11) Alföldperemi síkság - részben erdősült, maga­

sabb helyzetű hordalékkúpokkal. A z ilyen tájakon, pél­

dául a Rábaközben, a Tápió-vidéken, a Borsodi-Mező- ség területén, sűrű településhálózat jött létre, jellemző volt a szántóföldi gazdálkodás és az állattenyésztés.

A feltört gyepeken és irtvány földeken kiterjedt kultúr- tájak létesültek. A kora középkorban a Rábaközben ár- vízvédelmi, belvízlevezető és öntözési célokat is szol­

gáló vízügyi rendszert építettek ki.

(12) Löszös hordalékkúpsíkságok, löszpusztákkal, lösz­

tölgyesekkel. Ezeken a tájakon, például a Mezőföldön, a Bácskai-síkvidéken, a Titeli-löszplatón, a Hajdúhá­

ton és a K örös-M aros közén a nagyszámú népesség a löszpusztagyepek és a lösztölgyesek átalakításával már a 13. század végére megteremtette a szántóföldi gabonatermelés alapjait.

T á jtip iz á lá s é s t á jk a r a k te r - e le m z é s

A tájföldrajzi kutatások egyik fontos ága a tájtipoló­

gia, amelynek célja a tájak csoportosítása működési, használati vagy tájképi hasonlóságuk alapján. Bár két tökéletesen azonos felépítésű és kinézetű táj nincs, ha­

tározott vagy éppen kevésbé feltűnő működési, hasz­

nálati, valamint tájképi „rokonság" azonban van az egyes tájak között. A típusképzés többféle szempont szerint lehetséges. Legerősebb a domborzat és a nö­

vénytakaró (áttételesen a talaj) típuslétrehozó ereje.

A tájtipizálás tekintetében nincs elfogadott nemzet­

közi módszer. A korábbi magyar kísérletek a német, a dán vagy a holland felfogáshoz hasonlóan a felszín­

alaktani (geomorfológiai) formakincsen alapultak, ezt párosították a területhasználattal, valamint a talajhidro­

lógiai adottságokkal.

T á jtíp u s o k a f e ls z ín k ia la k u lá s a (g e n e tik á ja ) s z e r in t

Magyarország genetikus tájtípusainak térképe há­

rom tényező: a domborzat tengerszint feletti magassága, a felszínalkotó kőzetek (litológia), valamint az ural­

kodó talajtípus adatainak felhasználásával készült A domborzati kategóriákat ún. természetes töréspon­

tos statisztikai módszerrel állítottuk elő; a felszínt al­

kotó kőzetek adatai az agrotopográfiai adatbázisból származnak; a talajokra vonatozó adatokat pedig a WRB alapú osztályozás (Talajok fejezetünk Q f l ) elemeinek összevonása szolgáltatta.

A fenti tényezők alapján megszerkesztett térképek metszeteinek elkészítésekor 44 eltérő (minimum 1 ha nagyságúi) típust lehetett azonosítani

G E N E T IK U S T Á J T ÍP U S O K R E N D S Z E R É N E K M E G A L A P O Z Á S A

T á ja l k o t ó

t é n y e z ő k K a t e g ó r iá k

D o m b o r z a t (te n g e r s z in t fe le tti m a g a s s á g )

1 < 1 3 0 m 2 1 3 1 - 2 3 0 m 3 2 3 1 - 3 5 0 m 4 3 5 1 - 5 0 0 m 5 > 5 0 1 m

F e ls z ín a lk o tó k ő z e te k ( lito ló g ia )

1 A llu v iá lis ü le d é k e k 2 L ö s z ö s ü le d é k e k

3 A g y a g p a la . fillit. g r á n it, p o rfir it.

a n d e z it, b a z a lt, r io lit 4 M é s z k ő , d o lo m it, h o m o k k ő

T a la j (W R B ta la jtíp u s o k )

1 C h e r n o z e m , p h a e o z e m ( c s e r n o z jo m ta la jo k )

2 V e r tis o l ( d u z z a d ó a g y a g ta la jo k ) 3 S o lo n c h a k . s o lo n e tz ( s z ik e s ta la jo k ) 4 A r e n o s o l ( h o m o k ta la jo k )

5 F lu v is o l ( fo ly ó v íz i h o r d a lé k ta la jo k ) 6 L u v is o l ( a g y a g b e m o s ó d á s o s

b a r n a e rd ö ta la jo k ) 7 C a m b is o l ( b a r n a fö ld e k ) 8 G le y s o l ( r é ti é s lá p ta la jo k ) 9 L e p to s o l (k ö v e s , s z ik lá s v á z ta la jo k )

T á jtíp u s o k a tá je g y s é g e k m ű k ö d é s e s z e r in t A tájak működés szerinti osztályozásakor szintén három tényezőt, az előző típusalkotáshoz hasonlóan a dom­

borzatot és a felszínt alkotó kőzeteket, valamint harma­

dikként a talajok vízgazdálkodási tulajdonságát vettük figyelembe Q . Az előző típusalkotásnál leírt módszert követve a metszetekből előállított típusokat a térkép színekkel és háromjegyű kódszámokkal különíti el úgy, hogy

• az első számjegy a táblázatban szereplő dom­

borzati kategória sorszáma;

• a második számjegy a táblázatban szereplő, fel­

színt alkotó kőzetek kategória sorszáma;

• a harmadik számjegy az táblázatban szereplő talaj-vízgazdálkodási kategória sorszáma.

A tájak működés szerinti tipizálásának eredményét a Szekszárdi-dombság egy részét bemutató kivágattal illusztráljuk * .

E A T A L A J O K V ÍZ G A Z D Á L K O D Á S S Z E R IN T I K A T E G O R IZ Á L Á S A

G y e n g é n v íz ta r tó ta la jo k J ó v íz ta r tó ta la jo k

K ö z e p e s v iz n y e lé s ü é s v i z v e z e t ő k é p e s s é g ű ta la jo k S z é ls ő s é g e s v iz g a z d á lk o d á s ú ta la jo k

E x tr é m s z é ls ő s é g e s v í z g a z d á lk o d á s ú ta la jo k

4 A S z e k s z á r d i- d o m b s á g S z á lk a k ö z e lé b e n . A v íz tá r o z ó a 2 1 2 . k ó d s z á m ú tá jt í p u s n a k , a k ö r n y e z ő d o m b o k p e d ig a 2 2 3 . k ó d s z á m ú t ó jt í p u s n a k Q f e le l n e k m e g

C M Ű K Ö D É S S Z E R IN T I T Á J T ÍP U S O K ( A S z e k s z á r d i- d o m b s á g r é s z le te )

0 1 ?ton

m i r s i 21?

213 -

1. s z á m je g y - d o m b o r z a ti k a te g ó r ia k ó d ja Q 2. s z á m je g y - lito tö g ia i k a te g ó r ia k ó d ja □ 3 . s z á m je g y - t a la j- v íz g a z d á lk o d á s i k a te g ó r ia k ó d ja 3

A F E L S Z ÍN T E R Ü L E T H A S Z N Á L A T S Z E R IN T I K A T E G O R IZ Á L Á S A

;

FE

V íz fe lü le te k

C T Á J H A S Z N Á L A T S Z E R IN T I T Á J T ÍP U S O K ( A S z e k s z á r d i- d o m b s á g r é s z le te )

1. s z á m je g y - d o m b o r z a ti k a te g ó r ia k ó d ja O 2. s z á m je g y - t a la j- v íz g a z d á lk o d á s i k a te g ó r ia k ó d ja

3 . s z á m je g y - t e r ü le th a s z n á la ti k a t e g ó r ia k ó d ja Q

T á jtíp u s o k a t á ja k h a s z n á la t a s z e r in t

A tájak tájhasználat szerinti osztályozásakor is három tényezőt, a domborzatot és a talajok vízgazdálkodási tulajdonságát, valamint a területhasználat módját vet­

tük figyelembe 1. A metszetekből előálló típusokat

[ E A F E R T Ő - H A N S Á G T É R S É G E T Á J A IN A K A N T R O P O G É N J E L L E G E

MrawiXk

Don**».

20 km

lapv«*

Fcfyö m erő M i*

A b c w n ,a b O

wawv«*

iákl^U .'n

n o y j i w w i i ) i

Kfe*t*W*g

20 km

TenréufWsM lom*W0t>6rt* tonjift ltep^ie*r«hJ

ViW o/aKa. í r t é it .

Horogén.

e rten z ív vwe«J » rs é g V H tafBtat.

r t o n » v v « t j « » » g

M o ro gtn

oie<öiv vdé«i »rség VW*j ie<4éQ iciento

rfastmtoJvJl

V A -o ip c o m é i y ir o ía ic ű ű

r0é*i wség Véroji tsniei

A F E R T Ő -H A N S Á G T É R S É G E T Á J A IN A K F E L S Z ÍN B O R ÍT Á S A

£E

Csorna

20 km

[ 3 | U,al<0^

I UrjftoOöín

I erűötég

a b n jO vU M u in U u U a tto n g,cp

esnaa*»

U -akottan

uirto

U a k o 3 ó a n « 4 4 6

MgjUnoía« t y f l b « p < I M ú » e p J M le a ile t loleolft» u O J é n h a w n w t M s a l

lelepufcítóetOe!

WnMrifcl

ez a térkép is színekkel és háromjegyű számokkal kü­

löníti el úgy, hogy

• az első számjegy az táblázatban szereplő dom ­ borzati kategória sorszáma;

• a második számjegy a táblázatban szereplő ta­

laj-vízgazdálkodási kategória sorszáma;

• a harmadik számjegy a táblázatban szereplő területhasználati kategória sorszáma.

A tájhasználat szerinti tájtípusok térképéből a Szek­

szárdi-dombság ugyanazon részletét mutatjuk be A tájtípusalkotásnak ma már fontos szempontja a fel­

használási cél. Ha a táj eredetét, kialakulását helyez­

zük az elemzés középpontjába, akkor az indikátorok rámutatnak a természeti környezet fejlődésének álta­

lános irányára; ha a táj működését tartjuk szem előtt, akkor (a tájtörténet ismeretében) a típus meghatározása a tájrendezés, a tájhasználati konfliktusok felismerése vagy azonosítása, a terep- vagy vízrendezés számára nyújthat segítséget; az esztétikai, területhasználati meg­

közelítésű tájtípusok meghatározása pedig hasznos információkkal szolgál például a tájtervezőknek és a turisztikai szakértőknek.

T á jk a r a k t e r - e le m z é s

A hagyományos természet földrajzi tájlehatárolások és tájleírások mellett a 20. század utolsó évtizedeiben ki-

T ó r o t t - c * M*» 0 0 » a r a w n * 3 i . 1a I in ie n ztó s s a . a a t t o t t a n r ű ű a v és

W « Ü O < IB » M l

T or«ö€rce v a io a iM ta^asznató!-

■ m e n x U » « . u -s k o tta n v ú f o ö w

l a p « - « * V W 0 Í m a 'W .a r r/IO 'J O !»

a laa co y ta /ű u n ltó i-ru w iiM ia l m é n » « o*06- 6» gyTOto-rtawai 10C S *« iáp«W6* « wneoeoce

».u'akW óanw am o- MgyccConta»»

bontakozott a tájkarakter, azaz a tájjelleg meghatá­

rozásának igénye és mód­

szertana. A folyamatot az

Európai Táj Egyezmény - amit hazánk 2008-ban illesztett be a magyar jogrendbe - elfogadása gyorsí­

totta fel. Az Egyezmény megfogalmazásában „Táj az ember által érzékeli terület, amelynek karaktere ter­

mészeti tényezők, illetve emberi tevékenységek hatá­

sa és kölcsönhatása eredményeként alakul ki". A leg­

főbb módszertani többletet a korábbi tájföldrajzi le­

határolásokhoz képest tehát az jelentette, hogy a lát­

ványjellemzőket bevonták a vizsgálatba. A tájkarakter, azaz a táj arculata vagy jellege a természeti és a művi elemek sajátos kombinációja révén jön létre, az em ­ ber számára megjeleníti azt az ökológiai élőhelyeknél magasabb szervezettségi szintű térséget, a tájat, amely számára szerves egészként nyilvánul meg. A tájkarak­

ter nem pusztán funkcionális egység, hanem a ter­

mészeti elemek együttesére mint alapszövetre rára­

kódott emberi kultúrának a lenyomata, identitásunk tükre is.

Módszerében a táj karakter-alkotás A l e x a n d e r v o n H u m b o l d t szintézisre törekvő szemléletének - amely a tájat az adott térség „totálkaraktereként” értelmezte - újrafelfedezését jelenti. A táj jellegét a tájalkotó elem-

S ftw J **W 0 í« s 0 s iT « g » ta /a & rtfa irttn o tto M l ufa&oööan wa-íOOaiiMwi Erryttfri "uUt c s 1W r i * k » 6 g kő-

tto n es r& u n tóM u-aiit-m e-i- ítín v t. iraicűWn

Errytift'i hott-ttS V&zrC Sk»3g kö­

zre«» » ^ 9 » tt.ha»zrai*-*iiorv- bUs mI r * * e g * i «fUzrtxylitósaí DomMor M h e g /i6 W « in közép«

tarasznaal-rfonz,:»»». Wo-ogW / - . t ( , ■ , .

O orrto w « '•fg y a tW s z í'i kozope»

6» máj» űj*»aiaaUr«cata»4l.

u -a k a t t a n s z O ö tc r f e s u i

ura kattan eOttoria»»

Hog,ue(o&inc< 6» matt«*»»

dcAtu vá*o$otX£í ős vArospefe<ri iauWo*W

H e rtttfa te in * « m w encí*

lózce«» tárasznaöt.«-fonzn»»3l.

u -a ka tta n u a n to -« g>epM riik»al

együttesek (domborzati formák, vízhálózat, talaj, nö­

vényborítás, településszerkezet, úthálózat) szervesen összetartozó szövedéke, jellegzetes kombinációja, sa­

játos mintázata határozza meg. A tájkarakter-elemzés objektív (mérhető) és szubjektív (érzékelhető) informá­

ciókat is magában foglal. A természettudományos, az­

az mennyiségi és az esztétikai, azaz minőségi jellem­

zők összekapcsolásának módszertani kérdését elsőként az Egyesült Királyságban készült országos felmérésnek sikerült megoldania.

A F e r tő - H a n s á g t é r s é g é n e k t á jk a r a k t e r t íp u s a i A Fertő-Hanság-medencét és Sopron vidékét az első világháborút lezáró békeszerződések óta kettéosztja az osztrák- magyar államhatár. A határmegvonás után az azonos természetföldrajzi adottságú tájak fejlődése az eltérő politikai és gazdasági hatások révén (főként 1955 után) más-más irányt vett, így a mai karakterük több helyen eltér Ausztriában és Magyarországon.

A táj jellegzetességeinek bemutatására három komp­

lex mutatót képeztünk, amelyek alkalmasak az egyedi jelleg meghatározására:

■

X

117

cMTA CSFK Földrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu, Budapest. 2018

oMTA CSFK Fóldrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu, Budapest, 2018

■

X

5 A F e r t ő m e d e n c é jé n e k le g m é ly e b b e n f e k v ő , n á d d a l f e d e t t r é s z e é s a g y e p e k , s z á n t ó f ö ld e k m o z a ik já v a l t a r k í t o t t t ó p a r t i ö v e z e te

6 A F e r t ő t ó n y íltv iz ű , d ö n tő e n r e k r e á c ió s h a s z n á la t ú ré s z e

• domborzattípusok: a domborzati és földtani adott­

ságok alapján képzett mutató ;

• antropogén jelleg: az emberi hatás intenzitását és tájszerkezeti megjelenését összefoglaló jellemző ;

• felszínborítás-meghatározottság: az uralkodó felszín­

borítást, illetve annak hiányát megjelenítő tényező A három mutató kombinációja alapján képződött tájfoltok homogén tájmozaikegységek. A tájkarakter­

típus azonban nem egyveretü, homogén téregység, hanem jellemzően 2-4 tájmozaiktípus sajátos mintá­

zata alapján kialakult kompozit. A tájkaraktertípus­

ban minden esetben van egy uralkodó, látványképet is meghatározó részlet. Az uralkodó mozaiktípus szi­

getként megjelenő foltjai, illetve a körülötte elhelyez­

kedő alárendelt foltok nagysága, formája, elrendező­

dése, térbeli ritmusa rajzolja ki a típus határait H - A fentiek alapján kijelölhető néhány jellegzetes - Ausztriában és Magyarországon eltérő - táj karakter-

típus.

a> Tómedence, alacsony használati intenzitással, ná­

das és gyep uralkodó jellegével 5

A Fertő déli, magyarországi részén lévő, széles látó­

határú táját nyugatról lankás dom bok övezik, keleten pedig tágas síkság határolja. Egyediségét a sekély szikes tó nádtengere és a kapcsolódó gyepek adják, amelyek a Pannon-medence legnyugatibb előfordulású sztyepp és szikes élőhelyei. A nádas egyhangúsága mellett vizu­

ális változatosságot nyújt a környező gyepeket tarkító, foltokban vagy sávokban megjelenő fás növényzet. Épít­

mény alig található a tájban.

1» Tómedence, változatos használati intenzitással, vízfelszín uralkodó jellegével <>

A Fertő északi, döntően Ausztriára kiterjedő részén a tájat változó szélességű nádasokkal övezett, nyílt vízfelszínek uralják. Ehhez csatlakozik a tóparton a gye­

pek, a szántóföldek, valamint a beépített felszínek al­

kotta változatos felszínborítású területsáv. A maga­

sabb teraszfelszíneken épült települések modern tó­

parti üdülőterületei kisvárosias jellegűek. A „bécsiek tengerének” jelentős szerepe van a vízi és a kerékpá­

ros turizmusban. A települések terjeszkedése agglomc- rálódó beépítettséget eredményez.

O Dombsor és hegylábfelszín, közepes használati in­

tenzitással és változatos felszínborítással ?

A domborzat és a felszínborítás sokféleségét mutató tájkaraktertípus a Balf-Ruszti-dombságban található, és határozott földhasználati övezetességet mutat a dom­

borzat magassági szintjeinek megfelelően. A tómedence peremén a településeket gyepek és szántók övezik, maga­

sabban szőlők és kertek mozaikja fedi a domboldalakat, a dombtetőket pedig lombos erdők borítják. A római kor óta folytatott kőbányászat helyszínei közül a fertő- rákosi kőfejtőben kialakított barlangszínház és a szcnt- margitbányai szabadtéri színház kulturális, turisztikai funkciókkal gazdagítja a tájat.

d> Dombsor és hegylábfelszín, közepes és magas hasz­

nálati intenzitással és uralkodó szőlőborítással « Ausztriában a Balf-Ruszti-dom bság északi részén, a Lajta-hegység lejtőin van jelen ez az uralkodóan sző­

lőültetvényekkel jellemezhető tájtípus. A dombok hul­

lámos felszíne és a domborzatot követő, ívelt szőlőso­

rok és utak, a parcellák különböző mérete, a facsopor­

tok és a szórtan elhelyezkedő magányos fák változatos tájképet alkotnak. A történeti településmagot őrző, vá­

rosiasodó kistelepülések sora harmonikusan simul a lejtők aljába. A dombok felé vezető utakat borospin­

cék és borkimérések szegélyezik.

e> Középhegységek és hegylábfelszínek alacsony hasz­

nálati intenzitással és uralkodó zárt erdőborítással

Az Alpok előterének alacsony, lombos erdőkkel fe­

dett középhegységei és dombságai képviselik ezt a táj­

karaktertípust mind Ausztriában, mind Magyarorszá­

gon. A Soproni-hegység az Alpok legkeletibb nyúlványa, egykor vadban gazdag zárt erdei kedvelt területei vol­

tak a bécsi, pozsonyi, soproni vadásztársaságoknak.

A 20. században a természetes tölgyes erdőállományok helyén sokfelé lucosokat telepítettek. A szaporodó tu­

risztikai létesítmények, kilátók, szálláshelyek építése jelentősen átalakítja az erdős tájat.

A fe ls z ín fe d e tts é g v á lto z á s a i

A tájak idővel változnak. A z európai tájak változásai­

ról korábbi űrfelvételek segítségével évtizedekre visz- szamenően vannak adataink. Térképezésük az Európai Unióban az 1980-as évektől kezdve azonos módszer­

tani elvek alapján történik. A z 1:100 000-es méret­

arányú C O R IN E adatbázis készítői a 25 ha-nál na­

gyobb kiterjedésű és 100 m-nél nagyobb átmérőjűi foltokat 44 (Magyarországon 27) felszínfedettségi ka­

tegóriába sorolták. Az egyes kategóriák arányának vál­

tozása alapvetően befolyásolja a tájban végbemenő folyamatokat; a felszín fedettség átalakulása egyik tí­

pusból a másikba jelentős tájökológiai változásokat eredményezhet, bonyolult láncreakciókat indíthat el az egyes tájalkotó tényezők között. (A felszínborított­

ság kifejezést inkább a tájkarakter-kutatásokban, a fel­

színfedettséget pedig a távérzékeléses szakirodalom­

ban használják.)

A f e ls z ín f e d e t t s é g v á lto z á s á n a k o k ai M a g y a r o r s z á g o n

A felszínfedettségi változások hátterében egyre csök­

kenő mértékben állnak természeti, és egyre inkább társadalmi, illetve gazdaságpolitikai okok

Az országban a felszín fedettség változásának üteme emelkedő tendenciát mutat . 1990 óta Magyarország területének 10%-án változott meg a felszín fedettség típusa. Ez az adat meghaladja az európai átlagot, ami­

ben szerepet játszik az Európai Unió agrárpolitikája, a Natura 2000 és a világörökségi területek, natúr- és geoparkok kijelölése, az éghajlati adottságok módosu­

lása, de nem kismértékben a társadalmi igények vál­

tozása - pl. üdülési, rekreációs célú területek növeke­

dése, lakóparkok létesítése, autópálya-építések stb. - is.

Ha térinformatikai módszerrel összemetsszük az el­

térő időpontokban készült C O R IN E térképeket, majd kiválogatjuk azokat a területeket, ahol a három vizs­

gált időszakban nem változott a felszínborítás típusa, megkapjuk Magyarország 1990-2012 között állandó (stabil) felszín fedettségi területeit . Ilyen tájak az

ország középhegységei, a nyugati országrész dombvi­

dékei és néhány természetvédelmi oltalom alatt álló alföldi terület (pl. Hortobágy, Borsodi-Mezőség).

A szóban forgó 22 év alatt a mezőgazdaság által fo­

lyamatosan hasznosított alföldi és alacsony dombsági tájak területe a legnagyobb, az ország területének 72%-a. A Mezőföld, a Hajdúság, a Dél-Tiszántúl feke­

teföld talajai nagyon kedvezők a szántóföldi művelés

9 V é d e tts é g e e lle n é r e c s ö k k e n ő f ö ld h a s z n á l a t i s t a b ilitá s ú n y ír s é g i t á j. L é ta v é r te s , M o s o n t a - k e r t

7 A B a lf - R u s z t i- d o m b s á g é s a L a jt a - h e g y s é g le jt ő i

« S z ő lő ü lte t v é n y e k a L a jt a - h e g y s é g d é li. F e r t ő r e n é z ő le j t ő in

EB A F E L S Z ÍN F E D E T T S É G V Á L T O Z Á S Á T A L A K ÍT Ó F Ő B B H A J T Ó E R Ő K

H e ly i h a jt ó e r ő k A f e ls z i n f e d e t t s é g v á l t o z á s á n a k j e l le g e

T e le p ü lé s s z in tű g a z d a s á g p o litik a i d ö n té s e k Ip a r i t e r ü le te k n ö v e k e d é s e a m e z ő g a z d a s á g i ro v á s á ra a z ú n . . z ö ld m e z ő s ' b e r u h á z á s o k ré v é n

A t e le p ü lé s la k o s s á g s z á m á n a k n ö v e k e d é s e L a k ó te r ü le te k n ö v e k e d é s e a s z á n tó te r ü le te k é s a p a r la g te r ü le te k r o v á s á ra

A m e z ő g a z d a s á g i t e r ü le te k r o s s z m e g k ö z e líth e tő s é g e v a g y t a la ja in a k g y e n g e te r m ő k é p e s s é g e

A ré t-, le g e lő - é s e r d ő te r ü le te k n ö v e k e d é s e a s z á n tó te r ü le te k ro v á s á ra

T e r m é s z e tfö ld r a jz i fo ly a m a to k : ta la je r ó z ió r a v a ló h a jla m , c s u s z a m lá s v e s z é ly , b e lv íz je le n lé te , a s z á ly é r z é k e n y s é g s tb .

A ré t-, le g e lő - é s e r d ő te r ü le te k n ö v e k e d é s e a s z á n tó k , g y ü m ö lc s ö s ö k é s s z ő lő k r o v á s á r a

számára, ezért itt alig csökkent a szántók kiterjedése.

A homokvidékeken (pl. a Nyírségben és a D u na-T isza közi hátságon) viszont az elmúlt évtizedek változásai alapján a jövőben is gyorsan és gyakran változó fel­

szí nfedettséggel kell számolni 9 . Jelentős mértékű

és gyors ütemű területhasználat-átalakulás jellemző a nagyvárosok környékén és a kiemelt üdülőövezetek­

ben, a vízpartokon. Itt különösen fontos tájvédelmi célkitűzés a tájökológiai hálózat fenntartása, a tájöko­

lógiai folyosók és foltok rendszerének erősítése.

□ A F E L S Z ÍN F E D E T T S É G V Á L T O Z Á S Á N A K F Ő B B T E N D E N C IÁ I ÉS N A G Y S Á G R E N D J E (1 9 9 0 -2 0 1 2 )

A f e ls z in f e d e t t s é g

v á l t o z á s á n a k f ő b b t e n d e n c iá i 1 9 9 0 - 2 0 0 0 2 0 0 0 - 2 0 0 6 2 0 0 6 - 2 0 1 2

E r d ő te r ü le te k e n b e lü li v á lto z á s o k : e r d ő k t a r v á g á s a , ille tv e e r d ö ü ju la t e r d ő v é fe jlő d é s e

A z e r d ő te r ü le te k n ö v e k e d é s e 5 5 .2 k m '/é v

A z e r d ő te r ü le te k c s ö k k e n é s e 2 0 .7 k m '/ é v

A z e r d ő te r ü le te k c s ö k k e n é s e 4 5 .2 k m '/é v S z á n tó te rü le te k á ta la k u lá s a e rd ő v é ,

te r m é s z e tk ö z e li te r ü le te k k é 1 3 .6 k m '/ é v 4 6 k m '/ é v 6 6 .5 k m '/ é v

L e g e lő k á ta la k u lá s a

e r d ő te r ü le te k k é 8,1 k m '/ é v 1 7 ,8 k m '/é v 1 1 .1 k m '/é v

L e g e lő k á t a la k u lá s a s z á n tó - te r ü le te k k é . ille tv e s z á n tó te r ü le te k á t a la k u lá s a le g e lő k k é

A s z á n tó te r ü le te k 1 9 .1 k m '/ é v n ö v e k e d é s e a le g e lő k ro v á s á ra

A s z á n tó te r ü le te k 1 1 .8 k m '/ é v n ö v e k e d é s e a le g e lő k ro v á s á ra

A le g e lő te r u le te k 1 9 k m '/é v n ö v e k e d é s e a s z á n tó k ro v á s á ra M e z ő g a z d a s á g i te r ü le te k

á ta la k u lá s a v íz fe ls z ín n é 2 ,5 k m '/ é v 3 . 9 k m '/ é v 1.1 k m '/é v

M e z ő g a z d a s á g i te r ü le te k á ta la k u lá s a m e s te r s é g e s f e ls z í n e k k é ( p l. b á n y a , ip a r i ü z e m . a u tó p á ly a , la k ó p a r k s tb .)

10 k m '/é v 2 5 k m '/ é v 1 1 .1 k m '/é v

A v á lto z á s o k á lt a l é r in te tt

t e r ü le t e k n a g y s á g a ö s s z e s e n 4 1 7 k m '/é v 4 4 3 k m '/é v 4 6 4 k m '/ é v

A z e m b e r i te v é k e n y s é g t á jf o r m á ló h a tá s á n a k e rő s s é g e ( h e m e ró b ia )

Magyarország területén ma már gyakorlatilag nem találunk emberi tevékenységtől mentes tájat. A zok az erdőfoltok, erdőrezervátumok, melyeket az ember ál­

tal „nem érintett” erdőterületként tartunk számon, va­

lójában legfeljebb csak a 19. század vége óta tekinthe­

tők alig bolygatott élőhelyeknek, de más emberi hatás - pl. a levegőszennyezés - így is éri őket.

A tájaknak az emberi tevékenység következtében bekövetkezett átalakítottsági foka, szaknyelvi kifejezés­

sel hemeróbiaszintje fontos információ a természetvé­

delem és az ökológiai tájtervezés számára, mert segít megbecsülni a társadalom számára kívánatosnak tar­

tott környezeti állapot eléréséhez szükséges intézke­

dések nagyságát, összetettségét és nem utolsósorban anyagi forrásigényét.

A szakirodalomban az 1950-es évek közepén meg­

jelent „hemeróbia" fogalmat kezdetben a növénytár­

sulásokra gyakorolt emberi hatások mértékének kife­

jezésére használták, majd később kiterjesztették a tá­

jakat érő, emberi eredetű „zavarás” nagyságának át­

fogó minősítésére. A tájat felépítő tényezők közül csak a növényzet, valamint egyes talajtani tulajdonságok - pl. a behurcolt fajok aránya vagy a talaj nehézfémek­

kel való szennyeződése stb. - esetében van lehetőség arra, hogy az egykori természetes és a jelenlegi állapot közötti különbséget számokkal jellemezzük. M ás táj­

alkotó tényezők - kőzettani alap, domborzat, éghajlat, vízrajz - esetében a táj hemeróbiaszintjét jelenleg még

csak relatív kategóriákkal tudjuk megadni.

A nemzetközi szakirodalomban hét hemeróbia- szint elkülönítése a legelfogadottabb, de találkoz­

hatunk négy-, öt-, illetve tízszintü skálával is. A heme-

EB A FELSZINFEDETTSEG STABILITÁSA (1990-2012)

1 9 9 0 -2 0 1 2 k ö z ö li m e g v á lto zo tt fe ls z in b o n tá s ú le fü le le k V á lto z a tla n fe is z ín b o fltá s ú m e z ő g a z d a sá g i te rü le te k V á lto z a tla n f e ls z in b o r it á s ú e r d ő k , g y e p e k , m o c s a ra k V á lto z a tla n fe ts z in b o ritá s ú b e é p íte tt te rü le te k V á lto z a tla n fe is z ín b o fltá s ú vízfe lszín e k (

\ /

\

\ V

A

\

i 2 C C 0 K 0 A .

0 25 S O lm 1

r

u

' • r w r /

/ T !

f < r i y )

f j y

,-w

\ i

f

:

\

V ...-1

s h /

N . \ ( S J P V ¿A®' ) S

N

s / /

\

■

X

O K 119

kor 0zet

cMTA CSFK Földrajztudományi Intézet, www.mtafki.hu. Budapest. 2018