FÁK ÉS CSERJÉK

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(6) MAGYARORSZÁGI fontosabb. VADON-TERM Ő ÉS MÍVELETI. FÁK ÉS CSERJÉK RENDSZERES LEÍRÁSA.. Dr. M A L I. K. J .. V. nyomán. B A L Á S. ÁRPÁD,. tanár a keszthelyi magy. kir. gazdasági felsőbb tanintézetnél; az országos erdőszeti egyesület és a m. kir. természettudományi társulat rendes tagja.. S E L M E C Z , 1870. Mihalik István könyvnyomdája. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(7) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(8) IICOTYLEDOIES. Csira két szikkel. A. A p e t a l a e . Le pe l e g y s z e r ű vagy hiányzó. 1. család CONIFERAE. L. Ttíleveleüek. ■ — V i r á g o k egy vagy kétlakiak. — P o r o d ás v i r á g o k barkákban, melyek G — sok lepelnél küli porodábólkó pezvék. •— T e r m é s v i r á g o k 3 — sok pik kelyes barkákban, ritkán egyenként vagy párosán. — Lepel , b i b e s z á r és b i b e hiányzók.— M a g l e v é l nyílt, többnyi re pikkelyes, egyenként álló virágoknál kupacsalaku is. — M a g r ü g y e k csupaszok, egyenként vagy párosak, ritkán szá mosak a maglevél alján. *— T e r m é s : toboz vagy álcsontár. — Ma g v a k csupaszok. > —• — Örökzöld fák és cserjék tűalaku vagy pikkelyes levelekkel.. 1. P in u s L. Fenyő vagy FényűV i r á g o k egylakiak. — P o r o d ás v i r á g o k bar kákban , ezek számos csupasz, aljukon összenőtt porodából képezvék. — P o r o d á k fönt pikkelyesen, hegyükön taréjosan meghosszabitvák, külső oldalukon 2 porhont viselők. — T e r m é s v i r á g o k tobozalakuak, számos fedelékes, murvapikkelylyel ellátott maglevélből képezvék. Minden maglevél alján 2 megfordított magrügy egymás mellett. — M u r v a p i k k e l y e k elfonnyadók. — M a g l e v e l e k kifejlők, ater1* © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(9) 4. més érésekor fás tobozt képezvén, 2 magvuak. — M a g h á ra az alján gyakran hártyás szárnny ászélesedib ki; s z á r n y a k maradandók vagy lehullok. — L e v e l e k keskenyvonalasak vagy tűalakuak.. 1. csoport A BIES DC. — L e v e l e k e g y e n k é n t , ma racl a n d ók. — T o b o z p i k k e l y e k f á s - b ő r s z e r ü e k , h e gyök felé megvékonyodvák, paizs nélküliek.— T o b o z o k az e l s ő é v b e n m e g é r ő k .. i. Abies pectinata DC. — Jegenye fenyő — Edeltanne. Weisstanne. — F a , 100—180' magas, v í z s z i n t e s e n e l á l l ó ágakkal és gályákká!, sima zöldes fehér k é r e g g e l . — L e v e l e k vonalasok, l a p o s a k , 1" hosszúak, v é g ü k ö n k i k a n y i r i t v á k , felül sötét zöldek, fénylők, a l u l 2 f e h é r c s í k k a l v o n a l a z v á k , egyenként állók, f é s ű s e n e l h e l y e z e t t e k . — T o b o z hosszas-hengeres, 6 — 8" hosszú, f ö l f e l é á l l ó , barnás-vörös szinü. — M u r v a p i k k el y e k vonalas-ékalakuak, szakállosan hegyezettek, a termés érésekor is a toboz pikkelyek fölött kiuyulók. — T o b o z p i k k e l y e k igen tompák.. Syn. — Pinus Picea L. — Abies alba Mill. Magas kegyeken és előhegységekben égési 3500' magaságaik fölmegy. Virágzás: M á j u s b a n . — Magérés: O k t ó b e r b e n . Ezen valamint a következő nemek haszna igen sokoldalú. — Fája a legnagyobb árboczokat adja, jeles szerszám, műszer és épületfát szol gáltat, továbbá nagy hajlékonysága miatt, dobozok és sziták készitésére használtatik. A s t r a s s b u r g i t e r p e n t i n t e fanemből nyerik.. 2. Abies excelsa DC. — Lúczfenyő. — Fichte. Rothtanne. F a, 100— 150'magas, vízszintesen kiterjeszkedő ágakkal és l e c s ü n g ő gályákkal. — K é r g e pikkelyesen-szakadozott, vörösbarna.— L e v e l e k vonalasok, l a p í t o t t 4 é l ü e k , meredtek, %" hosszúak, b ö k ő s e k , világos zöldek, egyenként állók, a g á l y á k o n k ö r ö s k ö r ü l vagy tökéletlenül 2 sorosan elhelyezvék. — T o b o z hosszas-hengeres, egész 6" hosszú, l e c s ü n g ő , barna szinü. — M u r v a p i k k e l y e k hosszudadok, hegyesek, igen aprók, a tobozpikkelyek által rövid idő © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(10) múlva elfödetnek. —• T o b o z p i k k e l y e k gasoltak.. hegyükön kirágottan-ío-. Syn. — Pinus Abies L. •— Abies Picea Mili. Hegyeken és előhegységekben egész 4500‘ magasságig fölmenö. Virágzás: M á j u s b a n . — Magérés: O k t ó b e r b e n . Mint épületi tűzi, műszer és szerszánfa használtatik, különösen hangszerek készítésére alkalmas. — Belőle állítják elő a k özönsége.* t e r p e nt i nt .. 2. csoport PINUS L. — L e v e l e k p á r j á v a l — ü t ő n ként, a l j u k o n egy hüve l yt ől vannak körül véve, ma r a d a n d ók . — T o b o z p i k k e l y e k fásak, hegyü kön pa iz sz sa l ellátvák. — T o b o z o k a második vagy h armadik é v b e n m e g é r ő k . a). Levelek. párjával.. 3. P in u s s y lv e s tris L. — Erdei fenyő. — Gemeine Kiefer. Föhre. — F a , 30—60' magas, pikkelyes, vörös-szürke k é r e g g e j . — L e v e l e k párjával egy hüvelyben, keskeny vonalasok, felül laposak vagy csatornásak, hátul domboruak, tompák, bökősek, 1 %—3" hoszuak, első évben tengerzöldek, később sötétzöldek, — P o r o d á s b a r k á k a virágzás idején felállók; virágzás után és magéréskor lekonyult kocsánynyal lefelé hajlók. — M u r v a p i k k e l y e k 2—3-szor rövidebbek a magleveleknél és ez utóbbiaktól elíödvék. — T o b o z tojásdad-kúpalaku, l '/ i —2" hosszú, vörösbarna, fénytelen. — T o b o z p i k k e l y e k hoszszudadok egy ferde, köldökös paizszsal. — S z á r n y 3-szor hosszabb a magnál. Homokos lapályokon valamint hegységekben is kiterjedt erdőket képez. \irá g z á s : M á j u s b a n . — Magérés: m á s o d. évi O k t ó b e r b e n .. Tűzi, épülefát sat. szolgáltat; a törzs alja s a gyökerek igen sok gyantát tartalmaznak. — Á törzsbe metszett nyílásokból kiszivárog a k ö z ö n s é g e s g y a n t a melyből t e r p e n t i n s z e s z t és h e g e d t i g y a n t á t (Kolophonium) készítenek — A gyökerekből és a törzs aljából k á t r á n y , szur ok, kor om, f e ny ő o l a j és s z e k e r k e n ő c * nyerhető. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(11) 6. 4. P in u s a u s ír ia c a Tratt. — Fekete fenyő. —- Schwarzföhre. F a , 30—40' magas, hamvassziuke, pikkelyszerüen-szakadékos k é r e g g e l . — L e v e l e k párjával egy hüvelyben, keskenyvonalasok merevek, felül laposak vagy csatornásak, hátul domboruak, bökő sek, szúrósak, 4—5" hosszúak, feketés-zöldek, maradandók. — P o r o d á s b a r k á k körönyösen, gombszerii-csoportosak. — Te r i n és b a r k á k a virágzás [üdéjén felállók ; magéréskor vízszintesen elállók majdnem ülők. — M u r v a p i k k e l y e k a virágzás ideje alatt is 2—3 szór rövidebbek a magleveleknél. — T o b o z tojásdadkúpalaku, 2—3" hosszú, vörösbarna, fényes. — T o b o z p i k k e l y e k hosszudadok, lapított-3 oldalunk, egy ferde, 4-szegü, -köldökös paizszsal. — S z á r n y a k 3-szor hosszabbak a magnál.. Syn. — Pinus nigricans. Hőst. —- Pinus Laricio. Poir. Hcggeken és"lelöhegységekben. Virágzás: M á j u s - J u n i u s b a n . — Magérés: má s o d , é v i Októberben. Hashnálata az előbbiéhez hasonló. 5. P in u s M ughus Scop. — Henye fenyő. — Krummholzkiefer. Zwergföhre. líienholz. — F a vagy c s e r j e , vörösesszürke k é r e g g e l. — L e v e l e k párjával egy hüvelyben, keskenyvonalasok, fe lül laposak vagy csatornásak, hátul domboruak, bökősek, de alig szúrósak, V2—2" hosszúak, füzöldek, igen tömötten állók. — P o r o d á s b a r k á k hosszudadok, körönyösen-füzéralakuak, csoportosak. — T e r m é s b a r k á k a virágzás ideje alatt és után felállók; magérés kor ferdén vagy vízszintesen elállók, majdnem ülők. — M u r v a p i k k e l y e k a virágzás ideje alatt oly hosszúak, mint a maglevelek. — T o b o z tojásdad vagy tojásdad-kúpalaku, 8 " '—1 hosszú, vöröses vagy szürkésbarna, fényes. — T o b o z p i k k e l y e k lapát-idomu-hoszszudadok, egy ferde, 4-szegü vagy közel 3-szegü köldökös paizszsal. — S z á r n y a k 2—3-szor hosszabbak a magvaknál. Yáltozékai: a) V liginosa , törzs felálló, 30—50' magas. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(12) 7. fi) P u iiiilio , törzs henyélő, mindjárt az alján elágazó, 1 —10' magas. Venn hegysegeken és előhegységekben, a völgyekbe is leszáll ]és olt os a) változókba megy át. Virágzás: M áj u s b á n . — Magérés: más-od. é v i O k t ó b e r b e n . b). Levelek. h á r m a n k é n t — ötönként.. G. P in u s C em bra L. — Czirbolya fenyő. — Zirbelkiefer-Zirbelnuss. — F a , 60—100' magas. — L e v ' e l e k ötönként egy hü velyben, keskeny vonalasok, majdnem 3 élüek, 2—3" hosszúak, sötét zöldek, maradandók. — T o b o z iilö, felálló, tojásdad, tompa, 3" hosszú 2" széles. — T o b o z p i k k e l y e k simulok, laposak, szélesen-tojásdadok, hegyükön egy kis 3 élű paizszsal. — M a g h á m szárnytalan. Fcnnhegységeken különösen az Alpesekben[és a Kárpátokban. Virágzás: M á j u s b a n . — Magérés: m á s o d i k é v i O k t ó b e r b e n . Szúrágásnak alá nem vetett fája különféle faragások, hangszerek, resonnancz-ok készítésére használtatik. — Nagy, mandola-izü magva megehetö.. 7 P in u s S tro b u s L. — Sima fenyő. — ' Weymoulhskiefer. — il F a , 60—8 0 'magas. — L e v e l e k ötönként egyjjhüvelyben, keskenyvonalasok, petyhüdtek, hajlékonyak, sötétzöldek, 3—5" hosszúak, mara dandók. — T o b o z o k hengeresek*, hosszabbak a^leveleknél, 6" hoszszuak, 1" szélesek, [lecsüngők. — To b o z p i k k e 1y e k kerekdedek laposak, lazák, majdnem lekerekített hegyeiken megvastagodottak. — M a g h á m szárnyas, szárnyak 3—4-szer oly hosszúak, mint a magvak. Észak-Amerikából származik, parkokban gyakran találkató. Virágzás: M á j u s b a n . — Magérés: m á s o d i k é vi O k t ó b e r b e n , 3.. cso p o rt. LARiX. II)inczabként. T o u r n e f . — L e v e l e k 15 — h a r. c s o p o a ’t o s a k , l e h u l l o k .. 8. L a rix e u ro p e a DC. — Vörösfenyő. — Larche. Larchenbaum. — F a , 20—100' magas. — Levelek v é k o n y v o n a l a s o k , puhákf © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(13) 8. világos zöldek, 15 — harminczanként egy csoportban; az idei haj tásokon egyenként, télen egészen lehullok. — P o r o d á s és t e r m é s b a r k á k tojásdadok, oldaltállók, egyenként. — T o b o z felálló szürkés barna, 1“ hosszú. — M u r v a p i k k e l y e k hosszudadok, hegyezett bökősek, eleinte hosszabbak a magleveleknél, később a tobozpikkelyektől elfödvék. — T o b o z p i k k e l y e k igen tompák, hegyük felé megvékonyodvák, magéréskor tátók.. Syn. — Pinus Larix. L. — Larix decidua. Mii). —Abies Larix. Lám. Hegyeken és előhegységekben ; parkokban mitclik. Virágzás: Á p r i l i s b a n . — Magérés: O k t ó b e r b e n . Fája tartóssága s erőssége miatt különösen a vízépítéseknél és hajógyárakban kedveltetik. A belőle nyert terpenlin a legtisztább és a kereskedésben v e l e n c z e i t e r p e n t i n név alatt jön elő.. 2. Juniperus. L, — Gyalogfenyő, Virágok kétlakiak. — T o r o d á s v i r á g o k majd nem göi bős barkákban, melyek' tojásdad paizsalaku pik kelyekből képezvék és ezek alsó melső szélükön 4—7 poro dét viselnek. — T e r m é s v i r á g o k rügyalakuak, pikkelyes fedelékes murvákból képezvék; a rügyek hegyükön 3, alju kon összenőtt, fönt tátó maghont rejtenek el. — B o g y ó k gömbösek, 2—3 magvuak. 1. J u n ip e ru s C fiiitniunis L .— Gyalogfenyő boróka — Gemeiner Wachholder. — C s e r j e , ritkán f a n e m ü . — L e v e l e k vonalasáralakuak, 4—10'" hosszúak, egész 2/ i ‘" szélesek, bökősek, szúró sak, ellálók, hármanként körönyösen elhelyezvék, maradandók; felül sekélyen csatornásak, többé kevésbé tengerzöldek, alúl tompán-ormósak. — P o r o d á s b a r k á k és t e r m é s v i r á g o k a levél hónaljban elhelyezvék, igen aprók, sárgás zöldek. — B o g y ó k 2 —3-szor rövidebbek a leveleknél, feketék, kékesen harmatosak, csak a m á s o d i k é vb[en megérők, minek következtében gyakran virágok, zöld és érett bogyók egy időben találhatók egy és ugyanazon cserjén. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(14) 9. Homokos és köves helyeken, száraz legelőkön, havasitokban, külö nösen dombos vidékekben és előhegységekben; egész föl a fennhegységekik is megy. Virágzás: Á p r i l i s , — Má j u s . Ajószagu kemény f a különféle faragások készítésére szolgál, a gályák és bogyók pedig szobák és kórtermek kifüstölésére alkalmaz hatók. — A b o g y ó k azonkívül még mint főszer és gyógyszer vannak használatban és szeszhez adva, belőlük készül a némely vidéken nagy kedveltségben részesülő b o r o v i c s k a pálinka. (Genévve. Gin.). 3, Taxus L Tiszafa. V i r á g o k kétlakiak. — P o r o d á s b a r k á k majd nem gömbösek, 6—i 4 csupasz, egy oszlopba összenőtt porodából képezvék, aljukon pikkelyes murváktól körülvettek. — Porodák íent paizsalakuak, a paizs alatt 3—8 porhont vise lők. — T e r m é s v i r á g o k egyenként, egyviráguak, alju kon pikkelyes, fedelékes murváktól körülvettek. — Magrügy felálló, a közép pontban ülő. — M a g csontkeménységü, hú sos kupacsalaku magburoktól körülfoglalva, álbogyót képez. 1. T axus baecata L. — T ernyi) T iszafa. — Gemeiner Eibenbaum. C s e r j e vagy f a, egész 30' magas. — L e v e l e k vonalatok, laposak, he gyesek, egyenként állók, 1" hosszúak, fésűsen — 2 sorosan elhelyezvék, bőrnemüek, haragos-zöldek, hátrészükön valamivel világosabbak, m ara dandók.— P o r o d á s b a r k á k egyenként és a levélhonaljban állók, sárgásak, a leveleknél sokkal rövidebbek. — T e r m é s v i r á g o k egyen ként és a levélhonaljban állók, zöldesek. — T e r m é s k u p a c s borsó nagyságú, biborszinü, húsos; a fekete mag kilátszik belőle. Köves hegyi és elöhegységi erdőkben; Farkokban mivelietik. Á p r i l i s , — Má j us. Az erős és kemény vörösbarna fa, leginkább csapok, esztergályos munkák, parkettek és különféle faragások készítésére használtatik.. 2. család B E T U L A C E A E . Bartl.. 1. B etu la L. Nyírfa. A i r á g o k egylakiak, barkákban. — P o r o d á s ba r © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(15) k á k kocsáitos paizsalaku murvákból képezvék, minden mur va alatt 2 n ellék pikkely és 3 virágot termő pikkely, ez utób biak mindenike 4 poradával. — T e r m é s b a r k á k ülő, pikkelyes murvákból képezvék, minden murva alatt 2—3 maghon ülvén, — B i b e 2, szálszerii. — M u r v á k aljukon 2 mellékpikkely ecské vei ellát vák, magéréskor megnagyobbitvák, a mellékpikkelyekkel való összenövés folytán 3 karélyuak, papirnemüek, aljukon megvastagodvák, hengeres tobozt képzők. — M a k k o c s k á k egy magvuak, szárnyasok. 1. Bet u la nlba L. — F e h é r N y irfa. — Weisse Birke. — F a vagy c s e r j e . — K é r e g szürke, hasadókos; a fiatalabb törzsökön sima, fehér könnyen leváló külbőrrel. — Á g a k vékonyak, hajlékonyak, vesszősek, gyakran lecsüngők, simák vagy gyantás pontoktól szemölcsösek. — I, e v e1 e k száraitok, dűlényded-tojás alaknak, hegyezettek, kétszer fűrészeltek, első ifjúságukban többnyire ragacsosak, a kinőttek merevek , fényesek. — B a r k á k a levelek kifejtése előtt _és alatt virágzók, hengeresek, a porodás viráguak csúcsállók, lecsüngők, többnyire párosán ülők, sár gásak.— A t e r m é s b a r k á k oldaltállók, sokkal kisebbek és véko nyabbak, egyenként, kocsánosak, zöldek, biborszinii bibékkel. — Te r m é s t o b o z hosszúdad-hengeres, barna, 1— 1 '/*" hosszú, Vasta". _ M a g kerülékes; nálánál kétszer hosszabb szárnytól körülfoglalva. Erdőkben, különösen homoktalajokon; lapályokban, he gyekben és előhegységekben. Á p r i 1. — M á j u s . Á szívós, erős fa jó tüzifat szóIgái tat, igen jeles rajz-szént ad * főleg kerékgyártók által és más szerszámfának használtatik fel. A vasta gabb ágak a kádároknak kitűnő abroncsokat szolgáltatnak, a gályák pe dig fonásokra és seprőkre használhatók. — .A k é r e g b ő l a nyirfa olaj pároltatok, mely a bagaria bőr készítésére szükséges. — A l e v e l e k e t különösen a juhok szeretik és sárga festésre is használhatók. _ A ta vaszkor megfúrt fa a ezukortartalmas n y i r f a v i z e t szolgáltatja, melyből megerjesztése után, főleg északi vidékekben szeszesitalt ké szítenek. \. 2, A ln u s . Toumef.. Égerfa.. V i r á g o k egylakiak, barkákban. — P o r o d á s ba r© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(16) ii. k á k kocsános paizsalaku murvákból képezvék’, minden murva alatt 4 mellékpikkely és 3 legel. — Leplek csésze-szerüek, 4 osztatuak, 4 porodájuak, — T e r ] m é s b a r k á k ülő, pikkelynemű murvákból képezvék; minden murva alatt két szabad magbon űl. — B i b e 2, szálszerü. — M u r v á k al jukon 4 mellék pikkelyecskével ellátvák, magéréskor megnagyobbitvák; a mellékpikkelyecskékkel való összenövésük folytán rövid 4—5 - karélyuak, fásak, csúcsukon megvastagodvák, maradandók, tobozt képzők. — Makkocskák egymagvuak, szárnyakkal ellátvák vagy tzárnyta/anok. 1. Alnus incana DC. — H a m v a s É g erfa. — Weisse Erié. — F a vagy c s e r j e . — L e v e l e k száraltak, tojásdadok vagy hosszas-tojásdadok, hegyesek, kétszer fűrészeltek, két színűek; fölrészükön kopaszok vagy mégis meglehetősen kopaszok, sötétzöldek; alrészükön bolyhosak, kékesszürkék, szakáltalanok. — V i r á g o k a levelek kifejtése előtt megjelenők. — P o r o d á s b a r k á k 2—4" hosszúak, hengeresek, sár gák, többnyire 3—ötjével együtt, lecsüngő fürtökben. — T e r m é s b a r k á k igen aprók, csak 2 " ' hosszúak, 3—ötjével; felálló fürtökben. T e r m é s t o b o z x)j“ hosszú, fekete-barnaszinü. Vízpart okon, patakok, mocsárok mellett. F e b r u á r . — M á r c z i u s. F á j a a vízben megkeményedik és vizépitészetre különösen al kalmas 5 az asztalosok és esztergályosok szívesen feldolgozzák. — A k é r e g a tímárok által cserzésre használ tátik. — A l e v e l e k e t a juhok igen kedvelik.. 2. Alnus glutinosa. Gárth. — F e k e te v. M ezgés É g e rfa . —1 Schwarz oder Rotherle. — F a vagy c s e r j e . — L e v e l e k száraltak, visszás-tojásdadok vagy kerekdedek, tompák vagy csonkítottak, egyen lőtlenül fűrészeltek, egyenlő szintiek, mindkétrészen kopaszok, alrészükön világosabbak, a mellék-inak szögleteiben szakállasak, ifjú korukban ra gacsosak. — V i r á g o k és t e r m é s mint az előbbinél. — Patakok mellett, berkekben jelentékeny erdőket képéivé; mocsárokban, lapályos és hegyes vidékekben. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(17) 12. Február.. M á r c z í u 3.. Használata az előbbiéhez hasonló.. 3. család. C U P U L I F E R A E , Rich. 1. Carpinus. L. Gyertyánfa, V i r ág o k egylakiak, barkákban. — P o r o ti á s b a rk á k tömöttek, hengeresek, pikkelyesek, tojásdadok. Sok p o r o d a a pikkelyek alján elhelyezve; porhonok csú csukon szakállosak. — T e r m é s v i r á g o k laza vonalas barkákban; párosával egy vonalas hullékony murva hónal jában, mindenik egy levélnemü karélyos pikkelytől támogattatva. — L e p e l a maghonnal összenőtt; Karimajfoli, foga solt, maradandó. — B i b e s z á r 2. — Te j r mé s makknemü egymagvu, a levélnemüleg kinövő 3-karélyu pikkelyektől támogatva. 1. C a rp in u s B e tu iu s L. — K ö zö n ség es G y e rty á n fa . — Ge meine Hainbuche. Weissbuchc. — F a vagy c s e r j e . — L e v e l e k a virágokkal együtt megjelenők, száraltak, hosszúdad-tojásdadok, gyengén szivalaku aljjal, hegyesek, kétszer-iürészeltek, kopaszok. — B a r k á k egyenként, lecsüngök. A p o r o d á s o k oldaltállókf, ülők; pikkelyek sárgazöldek, rozsdaszinü csúcscsal. T e r m é s b a r k á k csúcson állók kocsánosak; pikkelyek zöldek, bibék biborszinüek. — T e r m é s t o k 3 karélyu; csücsök hosszas-láncsás, a középső sokkal hoszszabb, 1" hosszú. Dombokon és hegyeken zárolt állabokat képez vagy más fanemekkel elegyítve fordul elő. Á p r i l i s . — Má j u s . Fehér igen erős fája nagy szívóssága miatt különösen gép-fának alkalmaztatik. —. 2, O strya Micheli. Veniczfa. A i r á g o k egylakiak, barkákban. — P o r o d á s b a r k á k tömöttek, hengeresek, pikkelyek tojásdadok. A sok p or o d a a pikkelyek alján elhelyezve. Porhonok csúcsukon sza kállosak. — T e r m é s v i r á g o k hosszas, laza barkákban, © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(18) 13. párjával egy apró, hullékony murvától támogatva, miniénik 2 egyenlő, aljukon összenőtt pikkelytől körülfoglalva. — L e p e l a maghonnal összenőtt, karima föli, fogasolt, mara dandó. — B i b e s z á r 2. — T e r m é s e k makknemüek, egymagvuak, a 2 levélnemű tojásdad pikkelytől körülzártak. L O s try a c a rp in iro lia , Scop. — K om lós V eniczfa. — Gevneine Hopfenbuche. — F a . — L e v e l e k a virágokkal együtt megjele nők, száraltak, gyengénszividomu aljból, hosszas-tojásdadok, hegye sen fűrészeltek, kopaszok. — B a r k á k egyenként, lecsüngök. — P or o d á s b a r k á k oldaltállók, ülők, pikkelyek sárgazöldek, rozsdaszinii csúcscsal. — T e r m é s b a r k á k csúsonállók, száraltak, éréskor a kom lóéhoz hasonlók, tojásdadok, lecsüngök, sárgásak. Svn.. Carpinus Ostrya L.. Déli vidékü erdőkben. A p r il i s. — M áj u s. A fa használata a gyertyánfaéhoz hasonló.. 3. C orylus. L, Mogyoró. V i r á g o k egylakiak, a levelek előtt megjelenők.— P o r o d á s v i r á g o k hengeres barkákban; pikkelyek alju kon 2 pikkelyecskévelés8 porodával ellátva. — T e r m é s v ir á g o k rügyalakuak, fedelékes pikkelyekkel; az alsó pikkelyek üresek, a felsőbbek mindannyian2 viráguak. - M a g h o n a lepellel összenőtt. — B i b e s z á r 2. — T e r m é s rnakknemű, egy magvu; egy zöld, a széleken foszlányos buroktól körül véve vagy körülzárva. 1. C o ry lu s Avellaiwt, L. — K ö zö n ség es M ogyoró. — Géméine llaselnuss. — C s e r j e vagy f a n e m ű.—L e v e 1e k száraltak, kerektojásdadok vagy kerekdedek, gyengén szividomu aljjal; hegyezettek, kétszer-fűrészeltek, elvétve szőrösek.— L e v é l s z á r a k és fiatal gályák mirigyesen- sörtések. — P o r o d á s b a r k á k csúcson vagy oldaltállók, 2 — négyenként egymás mellett, sárgás barnásak, lecsüngök. — T e r m é s © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(19) 14. v i r á g o k igen aprók csak 2 " ' hossz iák, pirosas sárgák, biboros bi beszárakkal. — T e r m é s e k oldaltállók, egyenként vagy csoportosak, hosszúdadok vagy gömbdedek. — T e r m é s b u r o k egyszerű, harangi domu, foszlányos-fogas, legfeljebb oly hosszú mint a termés. Köves, csalitos dombokon, erdőszéleken főleg'hegyes vi dékekben; kertekben sokféle válfaja miveltetik. F e b r u á r . — M á r c z i u s. A fiatal, szívós á g a k abroncsokra dolgoztainak fel. — A fájá ból készült s z e n e t a festők használják. A termések m a g b é l e mint jó izii csemege igen kedvelt; úgyszintén jó ét,- égető- és festő o l a j készül belőle.. 2. Corylus tubulosa W ild — C söves M ogyoró. — Lamberls fíaselnuss. — Az előbbihez igen hasonló, de a t e r m é s e k egyszerű burka csöves- hengeres, a makkoknál hosszabbak, csúcsukon megkeskenyedvék, foszlányssan fogasok. — A termések b é l é fehér vagy piros. Déli vidékekben gyakori, kertekben mivelik. F e b r u á r. — M á r c z i u s. Használata az előbbiéhez hasonló.. 3. C o ry lu s C o lu ru a L. — T örölt M ogyoró. Haselnuss. — F a, lobor alakú koronával. — L e v e 1e k rekded-toj ásdadok, szividomu aljjal, bemetszett-fogasok. s e k búrka mirigyes-sortéi, kettős]; a külső 4 osztatu, a. — Tdrkische száraltak ke— A termé belső 3 oszta-. tu, ujjas karélylyal. Magyarhonban néhol erdőket képez, kertekben gyakran miveltetik. Á p r i l i s . — Má j u s . Fája bútorokra dolgoztatik fel és egyébként is igen használható.. 4. Q uercus. L. Tölgyfa. V i r á g o k egylakiak. — P o r o d á s v i r á g o k oldalt álló csoportosított, megszakadozott, petyhüdt, lecsüngő, sár ga barkákban. L e p e l ülő, csésze-szerű, 6 —S osztatu. P o r o d a 6—10. — T e r m é s v i r á g o k rügyalakuak ; az idei © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(20) íí>. gályákon csúcs és levélhónaljban álló, fedelékesen egymás fölött fekvő pikkelyekből képezvék, egyviráguak. — L e p e l a maghonnal összenőtt; karima föli. — B i b e 3—4. — T e r m é s makknemű, egy-rekeszii, egymagvu; a félgömbalaku, bőrnemü burokban ülő. \. O u e rc u s s e s s iliflo ra S m . — C so p o rto s, K o c s á n ta la n vagy C s u p k á tla n T ölgyfa. — Steineiche. Traubeneiche. — F a. — L e v e 1e k száraltak, itjóságukban hátsó részükön finom bolyhosak, később kopa szok; hosszúdad-visszás-tojásdadok, aljukon kikanyaritvák vagya szárba keskeny ed vék, öblös-karélyosak; karélyok tompák vagy tompásak, épélüelc vagy néha szögletesen fogasok. — L e v é l s z á r a k körülbelől '/»—1" hosszúak, és valamint az idei gályák is kopaszok. — T e r m é s v i r á g o k úgy mint a makkok egyenként vagy 2—ötjével sűrűén egymásmelleit ülők vagy igen rövid kocsánuak; kocsánok a makkéréskor is legfeljebb 3'" hosszúak. — Makkok tojás idomú hosszudadok, 10— 12"' hosszúak. — B ú r p i k k e l y e k tojásdadok, tompák, simulok. S vn. Q ueveus R o b u r. L .. Lapályokban és hegyekben erdőket képez. M á j ú s. Ezen valamint a következő fajok haszna igen nagy. — F á j tik mint épületi* és szerszámfa nagy rab ecsült. — K é r g ö k c s e r z ő anya got szolgáltat. — A m a k k főleg sertés hizlalásra használtatik, megpörkölve pótkávét ad. — A gubcncz-légy megszúrása által a levél szárakon és leveleken gömbölyded kinövések, az ti. n. g u b o n e z o k tá madnak, melyek sok cseranyagot tartalmaznak .ésa festésben, gyógyszertárban és tinta készítésre nagy mértékben felhasználtatnak. — Egy má sik neme az itt előfonduló kinövéseknek, az u. n. g n b i c s , g ti b a c s vagy s u s k a, melyek a gubacslégy a kopáncson tett szúrása folytán és pedig csakis a kocsáncs tölgynél származnak.- Kinézésre nézve szabály talan púposak, és a borkészítésnél jönnek használatba.. 2. O u e rc u s p u b c sc e n s W i 1ti.—B o ly h o s vagy Moly h ő s T ö lg y fa vagy M ag y alfa.— Flanmige Eiche— F a vagy c s e r j e — L e v e l e k száraltak, ifjúságukban alrészükön szürke-nemezüek, később bolyhosak, hoszszúdad-visszástojásdadok, aljukon kikanyaritvák vagy a levt lszárha © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(21) lü keskenyedvék, öblős-karélyosak és majdnem hasadtak; karélyok tompák, vagytompásak,épélüek v.habosan-fogasok. — L e v é l s z á r a k 3 '" —i " hosszúak; valamint az idei gályák is erősen bolyhosak. — T e r m é s v i r á g o k valamint a makkok egyenként vagy 2—ötjével sűrűén egy másmelleit ülök, rövidebb vagy hosszabb kocsánuak, kocsánok a mak kéréskor egész 1" hosszúak.— M a k k o k tojásdadok, 4 '" —i"hosszúak. — B ú r p i k k e l y e k hosszúdadok, tompák, simulok. Dombokon és alacsony hegyeken. M á j u s. 2. Q u e rc u s p e n d u n c u la tn E hrli. — Eccsános vagy C su p k á s T ölgyfa. — Stieleiche. Sommereiche.— F a . — L e v e l e k igen rövid száruak vagy majdnem ülök, ifjúságukban is kopaszok, hosszúdad-visszás tojásdadok, aljukon kikerekitvék vagy a levélszárba keskenyedvék; öblös-karélyosak, karélyok tom pák, épélüek vagy néha szögletesen-fogasok. — L e v é l s z á r a k körülbelül 1—3 "' hosszúak; valamint az idei gályák is kopaszok — T e r m é s v i r á g o k úgym int a makkok eleintén rövid,végre 2—3“ hosszú kocsánokan laza, szakadozott [füzérben. — M a k k o k tojásidomu hosszúdadok, 1" hosszúak. — B ú r p i k k e l y e k tojásdadok, tompák, simulok. — Főleg lapályokban, dombokon és alacsony hegyeken. M á j u s.. 4. Q u e rc u s C e rris L. — C se rtö lg y . C serfa. — Zerreiche. — F a — L e v e l e k száraltak, ifjúságukban a levélszárakkal és az idei gályákkal együtt szürke- nemezüek, később bolyhosak, öregségükben kopaszok is, hosszúdadok vagy hosszudad-visszás tojásdadok, aljukon kikunyaritvák vagy a levélszárba keskenyedvék, öblösen, hasadtan bemet szettek ; csücsök hegyes vagy hegyezett; épélüek vagy szögletesen fogasok egész szárnyasán hasadtak. — L e v é l s z á r a k 1 '" —1" hosszúak. — T e r m é s v i r á g o k majd egyenként vagy 2—5 egymásmellett ülök, majd rövidebb majd hosszabb kocsánuak, egész lüzéresen csoportosak; kocsánok a makkéréskor egész 1 "' hosszúak. — M a k k o k hengeres© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(22) 17. kerékdcdek, egész 15"' hosszúak. — B ú r p i k k e l y e k vonalas-áralakuak, tekergőzve hátragörbitvék.. Syn. Q u e r c u s a u s t r i a c a . Willd. Dombokon és alacsony hegyekben, de lapályokban is előfordul. Má j u s .. 4.. Fagus L. Bükkfa.. V i r á g o k egylakiak. — P o r o d á s virágok majdnem gömbös, hosszú kocsánu, lecsüngő barkákban. — L e p e l 5—• osztatu. — P o r o d a 8 —12. — T e r m é s v i r á g o k párosán, egy közös buroktól körül foglalvák; burok gömbölyded, majdnem 4 karélyu vonalas murváktól begöngyölve és azokkal összenőtt. — L e p e l a maghonnal összenőtt, ka rima föli, foszlányos. — Bibeszár 3. — T e r m é s e k makknemüek, 3 élüek, egy inagvuak; párjával a megnagyobbí to tt, megkeményedett 4 rekeszü, áltokot mutató buroktól körülzártak. 1. F a g u s S y lv aticn L. — K ö zö n ség es B ü k k . B ik k fa. — Gemeine Buche. Rothbuche. — F a . — L e v e l e k száraltak, tojásdadok, hegyesek, habosak, szélükön kissé fodrosak vagy nem világosan fogasok; szélükön és inaikon, a levélszárakkal és koesánokkal, továbbá vagy murvákkal és leplekkel együtt selymes-bolyhosok, különben ko paszok ; tavaszkor vidorzöldek, később sötétebb színűek. — P o r o d á s b a r k á k oldaltállók, hosszú kocsánuak, lecsüngök, sárgák. — A T e r ra é s v i r á g o k burkai egyenként csúcson és levélhonaljban elhelyezvék, rövid koc ánuak, felállók, párosak, magéréskor sokkal nagyobbak, tojásdad — 4 élüek, pulia-sörtések, barnák. — T e rm é se k 3-élüek, barna szintiek. — Kertekben egy változéka sötétzöl.les bibor-szinii levelekkel, az u. n. v é r s z i n ű b ü k k jön elő. A hegységek erdeiben. M á j us. Vöröses f á j a kitűnő kemény tűzi és szerszámfáí. szolgáltat. — H a m u j a jeles hamuzsirt ad. — A ma g jó étolaj készítésére és sertés hizlalásra használható.. 3 © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(23) 18. 5.. C astanea Tournef, Gesztenyefa,. V i r á g o k egylakiak. — P o r o d á s v i r á g o k meghosszabitott vonalas, felálló, csoportosított virágokból kép zett barkákban. — L e p e l csészenemü, 5 —6 osztatu. — P 0r o d a 10—20. — T e r m é s v i r á g o k egyenként vagy 2hárm ával, egy közös búrtól betakarva. — B ú r harangalaku , 4hasábu, vonalas murvákkal ellátva. — Lepel a mag bonnal összenőtt, karima föli, 4—8 hasábu. — M a g h o n 5—8 rekeszü, rekeszek 2 rügyüek. Bibe 5—8. — M a g v a k makknemüek, egyrekeszüek és egymagvuak, í —hármával a megnagyobbított, megkeményedett, 4 kopácsú, áltokot mu tató búrtól egészen körülzárva. 1. Castanea sativa Mill. — S zelíd g e sz te n y e fa . — Gemeiner Kastanienbavm. — F a . — L e v e l e k száraltak, hosszúdad-láncsások, hegyezettek, kikanyaritvák és bökősek, fogasok, bőrösek, vidorzöldek, kopaszok, fényesek. — P o r o d á s b a r k á k levélhónaljtállók, felállók) sárgák, 6" hosszúak.— A t e r m é s v i r á g o k burai egyenként a poro dás virágok alján vagy a levélhónaljban ülők, felállók, zöldek, a magé résekor sokkal nagyobbak, gömbes tojásdadok, tüskések. — M a g v a k majdnenTfélgömbalakuak, lapított aljjal, sötétbarna szinüek.. Syn. — C. vulgáris Lám. C. vesca. Gaertn. Fagus Gastanea L. Kertekben és szőlőkben igen gyakori, sőt Magyarhon né mely vidékein erdőket is képez. J u n i u s. — J ú l i u s . A gesztenyefa magvai, a g e s z t e n y e , megfőzve és megsütve kedvelt csemegét] szolgáltatnak. — Á f a jeles asztalos és bognárfa *y különösen jó és tartós szőlő karók készülnek belőle.. 4. Család ULMACEAE. Mirb. I . U l m u s L. Szilfa. V i r á g o k tökélyesek, oldalt az ágakon csoportosan, © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(24) 19. a levelek előtt megjelenők. — L e p e l havangalaku 4—5 vagy 8 hasába, elfonyadó. — P o r ó d á k száma a lepel alján, annyi mint a lepel csücsök-é. — Maghon t, szabad, föli. —, B i b e s z á r 2. — S z á r n y t e r m é s kártyás, lapított, egymagvu.. 1. l l i m i s c a m p e s tris L. — K özönséges vagy S im a S z ilfa .— A lásfa. — Féld. Riister. Rusten. Féld Ulme. — F a , ritkán c s e r j é s . — Vi r á g c s o p o r t o k oldaltállók, majdnem ülők, gömbösek, felállók.— L ep 1e k világos pirosak, ritkábban zöldesek. — P o r h o n o k biborszinüek. — T e r m é s e k visszas-tojásdadok vagykerekdedek, kopaszok— L e v e l e k sötét zöldek, száraltak, tojásdadok vagy hosszúdadok, aljukon egyenlőtlenek, részint szivalakuak, lekerekitvék vagy majdnem ékalakuak, hegyesek vagy hegyezettek, kétszer fűrészeltek, ifjúságuk ban néha rövid-bolyhosak, hátul az oldal-inak szögeiben fehéresen szakállosak, ugyanazon ágakon alakra és nagyságra nézve igen változé konyak. Yáltozékok: a) U. c. scabra. — Ágak nem bírnak paraszányakkal. L e v e1e k különösen felrészükön érdesek.. Svn. U. montana et U. major Sm. — U. minor Reich. b) U. c. glabra — Ágak nem bírnak paraszárnyakkal. — L e v e l e k simák. — U. glabra Sm. c) U. su b e ro sa . Ehrh. — Ágak paraszárnyasok. — L e v e l e k simák vagy érdesek. — P a ra s z ilfa . Ligetekben, berkekben, erdőkben, legelőkön, lapályos és hegyes vidékekben közönséges. Márczius. — Április. Ezen és a következő nem fája jó tűzi éz szerszámfát szolgáltat.. 2. 11 in u s effusa Wild. — É rd e s vagy n y o lc z p o ro d á s Szilfa. — Langstieliger \Rilsier oder Ulme. — F a. — V i r á g c s o p o r t o k oldaltállók. száraltak, lecsüngők. — L e p l e k és k o c s á n o k pirosa sok vagy zöldek. — P o r h o n o k biborszinüek. — T é r r n é s e k göm bösek vagy tojásdadok, szélükön bolyhosan pillások, különben kopaszok. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(25) — L e v e l e k szavaltak, tojásdadok vagy hosszúdad-tojásdadok, alju kon egyenlőtlenek, rézsűtszividomuak, lekekeritvék vagy majdnem ékalakuak , hegyesek vagy hegyezettek, kétszer fűrészeltek; lelrésziikön kopaszok vagy rövid merev szőrökkel érdesek, alrészükön pelyhesek.. Syn. U. p e n d u l a t a Lám. U. o c t a n d r a Schk. — Valtozék 8. porodával. Az előbbivel együtt jön elő, de ritkább. Márczius, — Április. t. 5 család CELTIDEAE. Duby.. 1. C eltis. Tournef. Czeltisz.. V i r á g o k tökélyesek vagy csupán p o r o d á s o k , a levelekkel együtt megjelenők. — L e p e l harangalaku 5—6 osztatu, elfonyadó. — P o r ó d á k a lepel alján; 5—6 — M a g h o n 1, szabad, föli. — B i b e s z á r 2. C s o n t á r egymagvu. — 1. C eltis a u s tr a lis L. — D éli C zeltisz. — Gemeiner Zürgelbaum. — F a vagy c s e r j e . — L e v e l e k száraltak, tojásdad-láncsások, hegyezettek, élesen fűrészeltek, aljukon egyenlőtlenek, felrészükön érdesek, alrészükön puhák és rövid bolyhosak. — V i r á g o k kocsánosak, egyenként a levélhonáljban és 2— hármával az ágakon. — L e p e l zöldes. — C s o n t á r gömbös, fekete, borsó egész vadcseresznye nagy ságú. — Kertekben és parkokban, néha elvadulva is. M áj u s. A g y ü m ö l c s megeketö. — F á j a nagy szívóssága miatt külö nösen ostor nyelekre és puskaveszzőkre alkalmas.. 6. család MOREAE. Endl.. 1. M ortis. L. — Szederfa. V i r á g o k egy-vagy kétlakiak sűrű füzérekben. — P or o d á s v i r á g o k : l e p e l 4 osztatu. P o r o d a " 4, a lepel alján elhelyezvék és annak csücs keivel ellenesek.— T e r m é s © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(26) 21 v i r á g o k : L e p e l 4 szirmú. M a g h o n 1, tö li.— B i b e s z á r 2. — T e r m é s e k egymagvuak a lével telt lepel től körül zárva, összetett ál bogyóvá (összgyümölcs) összenőve. 1. M orus alb a L. — F a lié r S z e d e r vagy E p erfa. — Weisser Maulbeerbaum. — F a. — L e v e l e k száraltak, tojásdadok vagy hosszúdad tojásdadok, hegyesek vagy hegyezettek, aljukon gyakran szividomuak, osztatlanok vagy szabálytalanul kimetszettek és karélyosak, dur ván és egyenlőtlenül tűrészeltek, mindkét részt kopaszok és simák. — A p o r o d ás v i r á g o k füzérei hengeres-hosszúdadok. — A t e r m é s v i r á g o k füzérei hosszúdad-tojásidomuak, körülbelül oly hosszúak, mint a füzér kocsána. — L e p l e k sárgás zöldek, kopaszok. — B i b é k kopaszok. — Ö s s z g ü m ö l e s ü k fehérek, ritkábban vörösek vagy feketék. Keletről származik; nálunk igen gyakran tenyésztenie. M á j u s. Levelei a selyem hernyóknak tápul szolgálnak. Az édeses gyihuntcsők megehetők.. 2. Moi us lúgra L. — F e k e te S z e d e r vagy Eperfa. — Schwarzer Maulbeerbaum. — F a — L e v e l e k száraltak, tojásdadok vagy hosszúdad-tojás idomuak, hegyesek vagy hegyzettek, aljukon többnyire szividomuak, osztatlanok vagy szabálytalanul kimetszettek és karélyo sak , durván és egyenlőtlenül fűrészeltek, felrészükön kissé érdesek, alrészükön finomszőrüek. — A p o r o d á s v i r á g o k füzérei hengeres hosszúdadok. — A t e r m é s v i r á g o k füzérei tojásdad hosszúdadok, hosszakkak a füzér kocsánnál, a gyümölcs érésekor majdnem ülők. — L e p l e k sárgászöldek, szélükön szőrösek. — B i b é k durva szőrösek. — Összgyümöksök bíborosán feketék. Persziából származik; nálunk kertekben gyakran te nyésztik. M áj u s. A borízű gyümölcsök kedveltetnek.. 2.. B roussonetia. Willd. Papirszederfa. V i r á g o k kétlakiak füzérekben. — P o r o d á s v i r á -. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(27) 22,. g o k hengeres, sürü tüzérekben. — L e p e 1 4 osztatu, csücsök toj ásdad. — P o r o d a 4. — T e r mé s v i r á g o k gömbös füzérekben, gömbös vaczokon ülők. — L e p e l ali, kupacsalaku, 3—4 fogú. — M a g h o n 1, szabad. — B i b e s z á r 1, szálszerti. — T e r m é s e k egymagvuak, a leves lepeltől kö rülfogva, összetett gömbösálbogyóvá(összgyülmölcs) öszenőve. 1. B roussouetia pnpyrifcra Willd.— K ö z ö n sé g e s P a p ír S ze derfa. — Gemeiner Papierrnaulbeerbaum. — F a . — L e v e l e k válta kozók, tojásdadok vagy majdnem szivalakuak, hegyezettek, fűrészeltek, osztatlanok vagy különféleképen kikanyaritvák és karélyozottak , fölül érdesek, alul a levél nyéllel együtt szürke nemezüek. — A p o r o d ás v i r á g o k f ü z é r e i hosszúnyelüek, 1" hosszúak és hosszabbak; függők, szürkés zöldek sárga porhunokkal. — A t e r m é s v i r á g o k füzérei rövid nyelüek, lehajlók, zöldek, borsónyi nagyságúak. — B i b e s z á r bíbor szinü. — O s s z ' g y ü m ö l c s ö k sötét pirosak.. Syn. Morus papyrifera L. Keletindiából származik; diszkesekben gyakori.. Május. A gyümölcsök édesek, élvezhetők. — A Chinaiak a fa h á n c s a b é l finom papír 1 készítenek.. 7. család P L A T A N E A E .. Le sti hóiul.. 1. P latan u s L, Boglárfa, V i r á g o k egylakiak, gömbös barkákban. — L e p e 1 hiányzó. — P o r o d ás b a r k á k : Poroda sok egy gömbalaku vaczokon, apró pikkelyek által egymástól elválasztva. — P o r ó d á k fent lecsipettek, 2 egymástól elvált, egyrekeszü porhont hordván.—T e rm é s b a r k á k : Maghon számos egy gömbös vaczokon, pikkelyek által elvalasztvák, mindenik egy áralaku bibeszárral. — G y ü m ö les ö k makknemüek, visszás-tojásdadok, bökősek, egymagvuak, aljukon szőrök által körülvettek. — A fák fehéres kérge évenkint a sima világos zöld törzsfelülettől darabokban leválik. 1. P la ta n u s o c c id c u ta lis L. — V irg in ia i B o g lárfa. — Abend© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(28) 23. Idndische Platane. — F a, meglehetősen fölféle álló ágakkal. — L e v e l e k száraltak, majdnem körösek 5 szegnek, gyengén karélyosak, nagy foguak, aljukon kissé ékalakuak, az ifjabbak alul puhaszőrüek. — P á l h á k fogasok. — V i r á g f e j e c s k é k 2 —5 hoszú lecsüngő szárakon egymástól elválva ülnek. T e r m é s g o m b o k 1" átmérőjüek, barna szintiek. Észak amerikából származik; diszkertekben [és faso rokban gyakran ültetik. Má j u s . Ezen és a következő nem fája mint szerszámfa jól használtató.. 2. P la ta n u s o i'ie n ta lis L. — N a p k e le ti B o g lá rfa . — Morgenlündische Platane. — F a kiterjesztett ágakkal. — L e v e l e k száraltak, újjason 5-karélyuak, aljukon ékalakuak; karélyok láncsások, öblösek. — P á l h á k majdnem épélüek. — V i r á g o k mint a másik nemnél. Syn. P . P acerifo lia. V ilid . Keleti származású és az előbbihez hasonlúlag mivelietik csakhogy ritkább. Má j u s . 8. család. SAL1CINEAE.. Rich.. 1. S alix L. Fűzfa. V i r á g o k kétlakiak, barkákban. — M u r v á k pik kelyesek, osztatlanok, maradandók vagy hullékonyak. — A lepel helyett i —2 mézmirigy. — P o r o d á s v i r á g o k : Por o d a 2, {ritkán 3—8. — P o r o d a ’s z á l c s á k egymástól elváltak vagy páronként a középig vagy egész hosszukban össze vannak nőve. — T e r m é s v i r á g o k : T e r m e 1, szabadon áll. — B i b e s z á r 1, vagy hiányzó, bibe 2, egész vagy 2 osztatu. — Tok kot kopácsu, egvrekeszü, sok magvu. — M a g v a k egy szőr-üstökkel tetőzvék. L S alix ni ha L, — F ő lié r F ű zfa. — Silberweide, Felberbaum. — F a , 50' [magasságig. — Á g a k sárgás-vörösek, zöldes-barnásak © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(29) 24. vagy sárgák. — B a r k á k a levelekkel együtt megjelenők, hengeresek, a porodás virágokéi sárgák, a termés virágoké zöldek. — B a r k a p i k k e l y e k egyszinüek, maradandók vagy hullékonyak. — P o r o d a 2, külön állók, porhonok sárgák. — M a g h o n tojásdad, utoljára kopasz, ülő vagy rövid kocsánu, kocsán legfeljebb oly hosszú mint a mézmirigy. — L e v e l e k láncsások, vagy hosszúdad-láncsások, hegyezettek, fűré szesek, felrészükön sötét zöldek, alul fehéres szürkék, mindkét részen vagy legalább alól selyem szőrüek.. Syn. — S. vitellina L. Sár Fűzfa. —• Dotterweide. Berkekben, patakok mellett, réteken. á p r i l i s . — M áj u s. A f a t ö r z s szükségben épületfának és csekélyebb tűzifának az á g a k rőzsének, a gályák különféle fonó müvekre, főleg kosár fo násra használtatnak.. 2. S alix fra g ilis L. — T ö ré k e n y vagy C sö reg e F ű zfa. — Bruehweide. — F a 20—30' magas vagy c s e r j é s . — Á g a k az Ízü leteknél igen törékenyek, vörösek, sárgás vagy zöldes barnák vagy sár gák. — B a r k á k a levelekkel együtt megjelenők, hengeresek, a porodás virágokéi világos sárgák, a termés virágokéi zöldek. — B a r k a p i le li e 1y e k egyszinüek[, a termés érése előtt lehullok. — P o r o d a 2, külön állók, porhonok sárgák. — M a g h o n tojásdad kúpalaku, kopasz, kocsános, kocsánok kétszer oly hosszúak mint a mézmirigy.— B i b e s z á r rövid, bibék elállók. — L e v e l e k láncsások, vagy hosszúdadláncsásalt, hegyezettek, fűrészesek; felrészükön zöldek, fénylők, alul színtelenebbek vagy kékes harmatosak, mindkét részen csupaszok vagy ifjúságukban alűl selyemszőrüek.. Syn. — S. decipiens. Iloffni. Egyenlő szinü levelekkel.. S. Russeliana. Kocli. Alul kékes-harmatos levelekkel. Legelőkön, rétszéleken, patakparlokon, berkekben. — Á p r i l i s . — M áj u s. Kertek kerítésére, folyam építéseknél használtatik. — A keserű k é r e g gyógyhatású. — © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(30) 23. 3. Síilix am y g d aliiia L. — M a n d o la lev e lü F ű zfa. - i.undel Weide. — Alacsony vagy fanemü c s e r j e hajlékony csupasz ágak kal, melyek barna, sárgás vagy vöröses szinüek. — B a r k á k a leve lekkel együtt megjelenők, vonalas-hengeresek, a porodás virágokéi sár gák, a termés virágokéi zöldek. — B a r k a p i k k e l y e k egyszinüek, maradandók. — P o r o d a 3 , különálló , porhonok sárgák. — M a g h o n tojásdad kúpalaku, kopasz, kocsános, kocsánok 2—3-szor oly hosszúak mint a mézmirigy. — B i b é k majdnem ülök, vízszintesen kiterpeszkedvék. — L e v e l e k láncsások, hostzúdad-visszás láncsások, hegyesek vagy hegyezettek, fűrészesek, felül sötét zöldek, alul színtelenebbek vagy kékes-harmatosak , mindkét részen kopaszok. S yn. S. t r i a n d r a L. Egy szinti, alul kissé színtelenebb levelekkel. S. a m y g d a l i n a L. Kétszínű, hátul kékes harmatos, levelekkel. Patakolt partjain, berkekben. Á p r i l i s . — M á j u s. Használata olyan, mint a S. alba-é.. 4. S alix purpurra L. — C sig o ly a F ű z fa — Bachweide. — Alacsony vagy fanemü egész 20'-nyi magas c s e r j e . — B a r k á k ülök, aljukon pikkelyes murvákkal ellátvák, hengeresek, a levelek előtt meg jelenők.— B a r k a p i k k e l y e k 1 színűek, csúcsukon íekclések.— P o r o d a 2, középig vagy egészen a csúcsig össze vannak nőve. P o r h o n o k eleintén biborszinüek, azután sárgák, elvirágzás után feketék. Maghon tojásdad vagy kerülékes, hegyes, ülő.— M éz m i r i g y a maghon aljáig fölérő. — B i b é k inajdem ülők, fejalakuak. — L e v e l e k viszszástojásdad-láncsások, a csúcs felé kiszélesedvék, hegyezettek, elül íürészesek, 2 szinüek; leiül sötétzöldek, alul kékes harmatosak, mindkét, részen kopaszok. Syn. S. in o n a n d r a . Hoíi'm. S. L a m b e r t i a n a . Sm. Vízpartokon, árkok melelt, berkekben. M á r c z i u s. — Á p r i l i s . 4 © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(31) Az igen szívós á g «a k fonómunkákra és rozsenyalábok készíté sére használtatnak. A k é r e g gyógyhatású,. 5. Salix vim iiialis L. — K o sá r v a g y k ö tö fü z . — Korbweide. — C s e r j e vagy alacsony fa egész 20' magasságig. — Á g a k haj lékonyak, szívósak, sárgásak vagy barnák, csupaszok vagy szürkenemezüek. — B a r k á k ülők, aljukon pikkelyes murvákkal ellátvák, a leve lek előtt megjelenők. — B a r k a p i k k e l y e k 2 színűek, csúcsúkon feketének. — P o r o d á s b a r k á k hosszudad-hengeresek, vastagok, sár gák. — P o r o d a 2, külön álló, portionok sárgák. — T e r m é s b a r k á k hengeresek, szürkés zöldek. —■ Maghonok tojásdad kúpalakuak, nemezesek, ülők. — M é z m i r i g y a maghon aljáig fölérő.— B i b e s z ár a k hosszúdadok, bibék hátrafelé hajlottak. — L e v e l e k hosszas-láncsások vagy vonalas-láncsások, hegyezettek, gyengén kikanyaritvák vagy épélüek, felül kopaszok, sötét zöldek, alul selyemszőrüek, ezüstösen fénylők, szélükön göngyöltek. — Vízpartokon, mocsárokban, lapályos vidékek berkeiben. M á r c z i u s. — Á p r i l i s Az ágak kosárfonásra kitűnők. —. 6. S a lix caprca. — K ecsk e fűzfa. — Sahlweide. Palmweide. — C s e r j e vagy csekély magassága f a , vastag sárgás vagy barna ágakkal. — B a / k á k ülők, vastagok, aljukon pikkelyes murvákkal el látvák, a levelek előtt megjelenők. — B a r k a p i k k e l y e k 2 szintiek, csúcsúkon feketések. — Porodásbarkák tojásdadok vagy hosszudad- tojásdadok, világossárgák. — P o r o d a 2, különálló. — T e r m é s b a r kák hengeresek. — M a g h o n kúpalaku, nemezes, kocsános, kocsánok 4 —6 szór hosszabbak a méz mirigyeknél. B i b é k majdnem ülők, hoszudadok. — L e v e l e k tojásdadok vagy körkörösek, hegyezettek, habosán csipkések vagy épélüek; felül sötét zöldek, csupaszok vapy ifjúságuk ban pelyhezettek, alul kékes-nemezüek. — Erdőkben, vágásokban, erdőszéleken, patakok mellett hegységekben gyakori. — Erdei gyomnak tekintetik. M á r c z i u s. — Á p r i l i s . © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..