Társadalmunk szimbólumai egy felmérés tükrében

TÁRSADALMUNK SZIMBÓLUMAI E(iY FELMÉRÉS T ÜKRÉ BE N

ELEK ELEMÉRNÉ

,,A jelrendszerek (szimbolikus rendszerek), mint az elvonatkoztató — megismerő tevékeny- ség eszközei lehetővé teszik, hogy egyrészt tár- sadalmivá alakítsuk át az egyéni tapasztalatot, másrészt e tapasztalat átadását az egyénekhez."

(Vigotszkij)

Minden emberi közösség — az ősközösségi t á r s a d al m a kt ó l n a p j a i n k i g f ont os na k t a r t o t t a a jelek, a különféle jelzések, a s zi mból umo k is meret ét.

Már a p ri mit í v e mber is jelzések s oka s á gá t has znál t a gondolatai, érzelmei ki- fejezésére, másokkal való közlésére. A jelek és a jelrendszerek a l k o t j á k a h i da t az emb er i t u d a t és a val óság között. Ezért a t ör té nel e m fo l yam án az ember is ég mindig na gy gondot f or d í t o t t ezek kiépítésére, átörökít ésére.

A t á r s a d a ' o m b a n s ok mi nden szerepelhet jel ként . Be fa gyo tt tócsa jelzi a f ag y p on t alat ti hőmérs ékl et et, fellőt t r a k é t a a vi har közeledtét, k i m o n d o t t vagy leírt szavak gond ol a t ai nk at . Je l fu nk ci ó j á t tö l t h et i k be pl. f é nyk ép ek, szobrok, zászlók, é neke k, gesztusok, színek és szá mok .

A sz imból umok speciális helyet foglalnak el a jelek közöt t. Ért el mez és ük - kel k ap cs ol at ba n sokféle nézettel t a l á l ko z h a t u nk , ezért érdemes megvizs- gálni, milyen jeleket n e vez ünk v al ój á ba n s zi m bó lu m na k . A szimbólum vala- milyen anya gi t ár gy, álla pot vagy esemény , a me ly há r o m t ul aj d ons á gga l ren- delkezik :

— az anyag i t á r g ya k , ál lapot ok, es emén ye k mi ndi g absztrakt f og al m a ka t rep- re zentá lna k,

— a reprezentáció ol yan egyezményen alapul, am e lye t ismerni kell ahhoz, hogy megér the ss ük az a d o t t s zi mbó lumo t,

— az egyezményes re prezentáció egy jellel kifej ezett a&sztrakt fogalom, amellyel külsődleges hatást gyakorolunk az érzékekre.¹

A s zimbólumok legmélyebb ért elme a b b a n rejlik, hogy közel viszik az embe re khez az olyan a b s z t r a k t fo ga l m a k at , m i n t pé ldá u l a nemzetköziség, a hazafiság, a béke. A j elképekben kifejezésre j ut egy a d o t t eszméhez, egy országhoz, egy-egy közösséghez való érzelmi vi szonyu lás unk . H a t a l m a s moz- gósító erővel rendelkeznek, ezért mi nde n k or ban és minden időben közked- velt eszközei volt ak a t ö m e g m o z g al m a k na k .

A szimbólum r ends zer i nt vizuális-képszerű t á r g y (zászlók, címerek), de v a n n a k verbális-szimbolikus képek is (élet varázsa). Bizonyos s za va k, ki- fejezések szintén rendelkezhetnek szimbolikus jelentéssel (út törő név, előre köszöntés). H a ng o k és kombiná ci óik, va la mi nt egyes mozgások is t ö l t h e t n e k

be szimbolikus szerepet (nemzeti énekek, hindu tánc). A jelképek egy részé- nél a benne levő jelek egymásra hatását figyelhetjük meg. Gondoljunk csak nemzeti címerünkre:

Az egész címer a Magyar Népköztársaságot jelenti.

Elemi jelei: vörös csillag, búzakalász, vörös és nemzeti színű szalagok, pajzs, kék alapszín — mindegyik meghatározott jelentéssel bír.

Az említett példákból egyértelműen látszik a jelképek kulturális kötött- sége, amely azt jelenti, hogy t artal mukat , jelentésüket meg kell tanulni.

A szimbólumok további sajátossága az adot t jelkép jelentésének tartalmával kapcsolatos. A jelentés t a r t a l m á t egy adott közösségen belül az uralkodó osz- tály határozza meg. Szocialista társadalmunk nevelési rendszerében - mint azt a tantervek és nevelési tervek is bizonyítják — fontos szerepet töltenek be a nemzeti hagyományok és a hozzájuk szorosan kapcsolódó szimbólumok.

A hagyományok ápolása mellett a jelképek pozitív érzelmekkel segítik az adot t közösséghez való tart ozás érzését, s így teremtik meg az egymást váltó nemzedékek eszmei és érzelmi folytonosságát. A tantervekben részben egy- egy tantárgyhoz kapcsolódó ismeretanyagként (pl. 4. osztályos környezet- ismeret), részben osztályfőnöki órák anyagaként találunk utalást jelképe- inkre. A megismertetésben az úttörőmozgalom vállalja a legnagyobb szerepet magára, ez érthető is, hiszen a mozgalmat, annak mindennapjait jelképek sokasága hat ja át. A jelképek, mint eszmei szintű nevelési eszközök, nagy jelentőségűek a közösségi élet, a szokások, az értelmi és erkölcsi készségek kialakításában.² Emellett szebbé és vonzóbbá teszik az ifjúsági mozgalmat.

A társadalmi szimbólumokkal először óvodás korában kerülnek kapcso- latba a gyermekek. A jelképek megismerése nemzeti és nemzetközi ünnepek- hez kapcsolódik. A gyermeket magával rag adj a az ünnepi utca látványa, a zászlók sokasága. 0 is ünnepel, rajzol, színez. Az óvodában zászlókat készíte- nek, a legszebbeket ablakba teszik. Ebben a korban azonban csak igen kevés ismerettel rendelkezik és rendelkezhet a szimbólumokról.

A mélyebb t art al mú — történelmi tényanyagon nyugvó — megismer- kedés a jelképek kulturális kötöttsége révén csak iskolás korban, 4. osztály végén, 5. osztálytól kezdődően lehetséges. Ekkorra rendelkeznek a tanulók olvasmányaik révén olyan előismeretekkel, amelyek megkönnyítik a törté- nelmi múltban való tájékozódást.

Természetesen ez nem zá r ja ki, hogy játékos formában, kevesebb tény- anyag nyújtásával már korábban megismertessük a gyermekeket szimbó- lumainkkal (Kisdobosoknál például a különböző zászlókkal, a nemzeti címer- rel, a Himnusszal, a kisdobos jelképekkel.)

Vajon ismerik-e tanulóink társadalmunk jelképeit? Milyen t ar talmat tulajdonítanak nekik és milyen érzelmek kapcsolódnak hozzájuk? Az a néhány — sajnos nem általánosítható-felmérés, amit eddig végeztek azt jel- zi, ifjúságunk bizony nem ismeri eléggé szimbólumainkat.³ A „Himnusz"-t igen, a „Szózat"-ot alig (dallamát egyáltalán nem ismerik). Nemzeti címerünk alkotóelemeiről, azok jelentéséről keveset idéznek fel. A munkásmozgalom vörös zászlaját a Szovjetunió zászlajának hiszik — és még sorolhatnánk a hián yosságokat.⁴

Az okok feltárása, elemzése szélesebb körű kut a tómunkát igényelne.

Egy ok biztos: a különböző folyóiratokban, kiadványokban megjelent szöve-

ges, esetleg rajzos ismertetésen kívül sem az iskolák, sem az úttörőmozga- lom nem rendelkezik olyan információhordozókkal, amely segítené ezen a területen a pedagógusok és ifivezetők munkáját. Az ilyen t artalmú médium iránti igény kielégítése érdekében készültel — a Heves megyei Hámán Ka t ó Úttörőház közreműködésével — a társadalmunk szimbólumrendszerét be- m ut a tó hangosított diasor.

I. A hangosított diasorozat készítésének alapelvei

A hangosított diasor elkészítésénél először a célkitűzések megfogalmazá- sára került sor. Ehhez a tanterv, valamint az úttörőmozgalom Szervezeti és Működési Szabályzata adott segítséget.

Célkitűzéseink:

— A tanulók ismerjék a legfontosabb jelképek jelentését.

— Tudatosuljon bennük, hogy a szimbólumokban hagyományokat örökí- t ün k meg.

- Ismerjék fel, hogy a jelképek mindig valamilyen eszme szolgálatában állnak (béke, munkás-paraszt szövetség,. . .)

— Tiszteljék, szeressék társadalmunk szimbólumait.

A célkitűzések megfogalmazását a jelképek tartalmának részletes elem- zése követte. E tartalmi vizsgálat r á m ut a t ot t a szimbólumok egymással való kapcsolatára. Például a Béke-zászló kék színe jelenik meg címerünkben - jelezve népünk békevágyát. A munkásmozgalom jelképei (vörös zászló, vörös csillag) szintén megtalálhatók a nemzeti címerben. Ezért célszerűnek mut atkozott egy ,,területi elv" érvényesítése a megismertetésben. A bemuta- tást a Föld minden országában ismert jelképekkel kezdjük (béke, munkás- mozgalom) és csak ut ána térünk rá nemzetünk szimbólumainak megismerte- tésére. Ez a felosztás nemcsak a kialakítandó fogalomrendszer szempontjá- ból előnyös, hanem segítségével minden jelképet az adott eszméhez t ud j u k kötni. Más felosztásoknál (pl. csak a zászlókat, jelvényeket mu t a t j uk be) az utóbb említett eszméhez kötés valósítható meg legnehezebben.

Nemzetközi jelképek

Ide soroltuk a Föld minden országában ismert jelképek közül a béke és a munkásmozgalom szimbólumait. A béke jelképei között a kék zászló, a Békegalamb, a DÍVSZ és a CIMEA szimbólumai szerepelnek. A munkásmoz- galom jelképeinél a vörös zászló, a vörös csillag és az Internacionálé eredetére, jelentésére utalunk.

Nemzeti jelképeink

E szimbólumok nagyon fontos szerepet töltenek be a hazaszeretetre

nevelésben. Itt a nemzeti zászló színeinek eredetére, címerünk alkotóelemei-

re térünk ki. Emellett be mu t a t j uk a „Him nus z"- t és a „Szózat"-ot. A két

utóbbi irodalmi illetve zenei sz imbólum. A m a g y a r H i m n u s z d a l l a m át min- den t a n u l ó ismeri, így a köl temény b e m u t a t á s a mellett d ö n t ö t t ü n k , a ,,Szózat "-ná l a zenemű megismertetése l átszott f o nt o s a b bn a k .

A célkitűzések, a t a r t a l m i s z e mp o n t o k és a t a n u l ó k pszichikai jellemzőinek vizsgálata m egerősítette az i nformációhordozó — ha ngos í t ot t diasor — he- lyes me gvál as zt á sá t. Az u t ób b i e m l í t e t t tényező h a t á s á r a az i s me re t an ya got keret mes ébe fogl altuk. K é t kisdobos — P é t e r és P a n n i — kirándu l a jelképek bi r oda l má ba , s enne k s orá n i sm er kedn ek meg a különböző szimbólumokka l.

(1. ábra)

1. ábra. Péter és Panni „Jelképország" felé megy.

A hang os í t ot t di as ornál a kép- és h a n g a n y a g szerves egységet alkot.

Lehetőség v an z e n e m ű ve k , versrészletek b e m u t a t á s á r a is. A vizuális csa- t orn a n e m c s a k a t é n y a n y a g jobb megér tés é t szolgálja, ha n em na gy szerepe van a s zi mbólumokhoz kapcsolódó pozi tí v érzelmek ki al a kí tá s ába n. Az ut óbb i különösen jelentősséggel bír a gy e rm e ke k világképének formálása s z e mp on t - jából. Az ismeret u gy a n i s ö n m a g á b a n mé g nem a la kí t ki olyan világnézetet, amely f o r m á l j a a t u d a t o t , csak szükséges előfeltétele a korszerű világképnek.

A világról al kotot t „ t u d á s " - n a k meggyőződéssel kell párosulnia — ez pedig elképzelhetetlen a f f e k t í v összetevő nélkül.⁵

A ké t csatorna e g ym ás h o z való vi sz onyát t e k i n t v e a nem redundáns információközlésre t ö r e k e d t ü n k . Ez u g y a n külön f e l a da t o t jelentett a dia- képek k i vá l as z t á s á ba n, megtervezésé- ben, de a ha t é k on ys á g s z e m po nt j á bó l nagyobb er edm énnye l kecsegtetett.⁰

További lényege a médiumnak, hogy a bem ut a tás során meg lehet állni, vissza lehet térni egy-egy képre, rákérdezhetünk személyes élményekre, tapasztalatokra. Megoldható a tanulók aktív bekapcsolása az elsajátítási folyama tba — ez ma már követelmény is a korszerű médiumokkal szemben.⁷ A diasorhoz készített rajzos — szöveges feladatlapok ennek kielégítését cé- lozzák.

A nevelőmunkában általában minden törvényes eszköz igénybe vehető, ami elősegíti a tanulók eszmei-politikai fejlődését. A mozgalmi munkában viszont igen fontos szempont, hogy csak olyan módszer és eszközrendszer alkalmazható, amely megnyeri a tanulók tetszését. Ne kényszerből, hanem ön- ként és szívesen vegyenek részt a foglalkozáson. Az ifjúság véleményének ki- derítése érdekében egy kérdőívvel egészítettük ki az anyagot. A kérdőíven az attitűdvizsgálatoknál jól bevált öt fokozatú skála segítségével, az egyes meg- állapításokkal való egyetértésüket fejezhették ki a tanulók.⁸ (l.sz. melléklet)

fl . A kipróbálás tapasztalatai

A hangosított diasorozat kipróbálása során az alábbi kérdésekre keres- tem választ.

1. Milyen mélységben ismeri a vizsgált közösség társ adalmunk szimbólum- rendszerét? Mely ismeretek számítanak teljesen ú j közlésnek, s milyen tipikus hibák fordulnak elő a tanulói válaszokban? Ezek felderítése az előfelmérés keretében t ört é nt.

2. Az elkészített szoftver-anyag önmagában milyen mértékben járul hozzá jelképrendszerünk megismeréséhez (utófelmérés).

3. A bemutat ás mennyire nyerte meg a tanulók tetszését.

1. Az előfelmérés eredményei

A kipróbálás két 5. osztályban 1983 októberében t ört én t. A résztvevő tanulók létszáma 30 — 30 fő.

Az elő és utófelmérésre használt feladatlap kérdései azonosak voltak. A zö- mében kiegészítést igénylő feladatok között egykét nyílt kérdés is szerepelt.

E feladattípusok megoldása nem okozott gondot, hiszen a munkafüzet ekben sok hasonlóval találkoztak m ár a tanulók. A válaszadás érdekében minden szükséges instrukció elhangzott. H a valaki nem értette meg a kérdést — ki- egészítő magyarázatot kapott.

Az elemzés szükségessé tette a válaszok bizonyos szempontok alapján történő csoportosítását. A további akba n szereplő két táblázat összesítve tartalmazza a nemzetközi, illetve a nemzeti jelképek köréljen adot t tanulói válaszokat.

A táblázat jobb oldalán a nagyobb gyakorisággal előforduló téves, vagy rész- ben téves válaszok találhatók meg.

V .

° /

V .

— — —

-

-

V . V . V .

_

1 1

1 0

1 1

Megjegyzés:

Áttekint ve a nemzetközi jelképekre adott válaszok százalékos megosz- lását, bizony elég szomorú a kép. Egyedül a béke-zászló és a békegalamb t eki nt he tő ismertnek a tanuló k körében. Különösen szembetűnőek a DIVSZ- szel, a CIMEA-val, v al a mi nt a munkásmozgalom jelképeivel kapcsolatos számadatok. A Dl VSZ-indulót minden csapatgyűlés végén hallják, sőt a dia- sorozat bemut at ása a la tt volt aki énekelt is. I t t a tudatosítás m ar ad ha to tt el. Hasonló a helyzet az Internacionálé esetében is. A CIMEA-ról szerzett ismeretek felszínesek. Ez azért elgondolkodtató, m er t 1983-ban a CIMEA megalakulásának 25. évfordulóján minden csapatban, r a j t ba n megemléketek erről az eseményről.

Szintén felszínesnek mondható a munkásmozgalom jelképeinek ismerete.

Alapvető hiányosságot jelez a csapatzászló és a nemzeti zászló munkásmoz- galmi jelképként való feltüntetése. A vörös csillag öt ágának jelentése össze- keveredik a tisztelgésével. Feltétlen tudatosításra vár, hogy itt az öt világ- rész munkásságának összefogásáról van szó.

Nemzeti jelképeink felsorolásá nál a zászló és a címer ismertnek te- kinthető. Az előbbi színeinek eredete, születésének éve viszont nem. A pe- dagógusokkal történő beszélgetés r á m u t a t o t t ennek okaira. A 4. osztályos környezetismereti m unk a t a nk öny v foglalkozik nemzeti jelképeinkkel (213 — 214. oldal). Nemzeti zászlónkról nem sokat említ, címerünkről pedig az alábbi leírást a d j a :

„A címernek kör f or m á j a van. Középen foglal helyet a háromszínű pajzs, amely a zászló színeit ismétli. A kör alakban elhelyezkedő összekötött kalászok az ország mezőgazdasági jellegét emelik ki. A vörös csillag és a koszorú alján me gkötött nemzeti színű és vörös szalag arra utalnak, hogy Magyarország a szocialista országok közösségébe tartozik."

Ha ezt összehasonlítjuk m ás kiadványokban megjelent magyarázatokkal, rögtön szembetűnő a különbség. Csak a pedagóguson múlik, hogy megelég- szik-e ezzel, vagy egy kis ku t a t óm u n k a révén többet kíván adni társadal- munk e fontos szimbólumairól. A m unk a ta nkö ny v a Szózatot meg sem említi, ezért tanulóink nem is ismerhetik. Egyik legszebb zenei és irodalmi jelképünk a hazaszeretet őszinte szépségű megnyilatkozását rejti magába. J ó lenne, ha nemcsak 7. osztályos kor uk ba n hallanának először a tanulók erről a szimbó- lumról.

A hatékonyságvizsgálat tapasztalatai

A hatékonyságvizsgálat a pedagógiai kutatásba n gyakran alkalmazott önkontrollos kísérlettel t ör t é n t a két 5. osztályban. A bem ut at ás előtt végzett előfelmérés során megbízható adat oka t nyertem az indulási tudásszintről.

Az érkezési szint mérése közvetlenül a t é m a bemut atása ut án történt. A nyert adat okat osztályonként is összesítve a 2. számú ábr a tartalmazza.

Megvizsgálva a módus, médián, s zámt ani közép értékeit, tapasztalhat- juk, hogy sem az indulási, sem az érkezési szintnél külön-külön nem találhat ó számottevő különbség.

Az 5.a osztály az előfelmérés során j obb eredményt ért el, teljesítményé- nek növekedése viszont e l ma radt a v á r t értéktől — mindössze 26,1 %-os

2. $z. ábra

volt. Az 5.1) osztály indulási szintje igen alacsony, t el je sí t ményé ne k növe ke - dése viszont magas, 38,1%-os . A t e l j e s í t mé n ye k eloszlását b e m u t a t ó hiszto- gr am ok jellegzetessége a n a g yf o k ú j o b b r a tolódás (3 — 4 — 5. ábra).

3. ábra 5.a teljesítmény-eloszlása

A szórás, v a l a mi nt a variációs e g y ü t t h a t ó k értékeivel már me g bí zh at ó összehasonlítást t e h e t ü n k . Az átlagos t e l j e s í t mé n y növekedése ma gáva l h oz t a a szórá sértékek növekedésé t is. Az indul ási s z in tk én t n y e r t variációs e g y ü t t - ha tó értéke az 5.a os z tá ly ban nem vá l t o z o t t , a m á s i k ba n viszont az erős ne k m o n d h a t ó 34,7%-os ér t ék közepesre cs ökkent. Has on ló csökkenés t a p a s z t a l - ha tó az összesített a d a t o k esetében is. Ez pedig a t anul ói te l je s ít mé nye k ki- egye nl ít et te bbé vál ására utal. (6. ábra)

G. ábrcl

A két csoport homogenitás-vizsgálata F-próba segítségével történt . Az elő- felmérések és utófelmérések varianeiájának összehasonlítása révén kapott 1,1 illetve 1,4-es érték nem m u t a t o t t szignifikáns eltérést, így mindkét cso- port homogénnek tekinthető. Az egymintás „ t " próba számszerűen bebizo- nyította, hogy az indulási és érkezési szint átlaga közötti különbség p < 0,01- os valószínűségi szinten is szignifikáns. Az elvégzett korrelációszámítás érté- kei laza, szignifikáns kapcsolatról tanúskodnak.

Igaz, a hatékonyságvizsgálat során nyert eredmények még nem általá- nosíthatók, de sok hasznos információt n y új t ot t ak a bemutatott hangosított diasorozatról. A feladatlap kérdéseire adott válaszok elemzése r ám ut a t ot t egy-két hiányosságra. Ezek korrekciója feltétlenül szükséges a szélesebb körű kipróbálás előtt. További kut at ást igényel az is, hogy a bemutat ás során alkalmazott egyéb kiegészítő információk, diaképek ismételt bemut at ása, összegzés, rendszerezés milyen mértékben befolyásolja a tanulói teljesítmé- nyek növekedését.

3. A tanulói fogadtatás elemzése

A fogadtat ás elemzését célzó kérdőív kitöltése — l.sz. melléklet — az anyag bemut atása ut án történt, s így az adatok a friss benyomásokat tük- rözik. A kérdőív első három megállapítása a diaképek információtartalmára, a bem ut atot t anyag hasznosságára vonatkozik. A 4. a zenei részleteket, az 5. a beillesztett verseket érinti. A 6. és a 7. az összbenyomásra utal.

Megvizsgálva a tanulók válaszait, a két osztályban az alábbi százalékban kifejezett eredmények születtek. (7. ábra)

A táblázat adatai arról t anúskodnak, hogy a két osztály véleménye kö-

zött lényeges eltérés nem mutatkozik. Elutasítással nem találkozunk, s a

bizonytalan megítélések száma is csekély. Örvendetes a 2. 3. 5. megállapí-

tásnál található 100%-os pozitív egyetértés (5. 4. oszlop). Az általánosítás

érdekében célszerűnek mutat kozott az itt szerzett tapasztalatokat egy koráb-

ban végzett felmérés eredményeivel összehasonlítani. Ebben egy 89 fős nagy

létszámú csoport vett részt. (8. ábra.)

7. ábra

-

<V. ábra

A várt nál k ed ve z őb b fo ga d t a t á s a r r a enged köve tkez tet ni , hogy t anul ó- ink szívesen vesznek részt az ilyen jellegű foglalkozásokon. Nemcs ak hasz- nosnak, ha n e m ér de kes ne k is t a r t j á k . Volt olyan csoport, ahol külön kérésre ismétel ten le kellett vet í t eni bizonyos részeket.

A t ár sadal mi s z i mbó l um ok ha ng os í t ot t diasorral t ö rt é nő b e m u t a t á s á n a k t a pa s z t a l a t a i p oz i t í v na k m o n d h a t ó k . Az előfelmérés során ny er t a d a t o k bebi- z on yí t o t t á k : t a nu l ó i n k s a j no s igen ke vé s ismerettel rendelkeznek szimbólu- mai nkról. A szerzet t is meret ek felszínesek, a to mi s z t i kus jellegűek. Egyes ese- t e kbe n fel t u d j á k idézni az adot t t é n y t , más e s e t e k be n viszont ne m (Béke- zászló színe — c í m e r ün k alapszínének jelentése). Az utófelmérés során ilyen jellegű pr ob lé m át nem t a p a s z t a l t a m .

Az elkészített s o t f wa r e - a ny a g m á r ö n m a g á b a n is h a t é k o ny a n segít ette a jelképek megi sme rtet és ét. Ezt bi z on yí t j a a t e lj e s í t mé nye k közel 34%-os

növekedése. A variációs együ tt ha tó 8%-os csökkenése a teljesítmények ki- egyenlítettebbé válását jelzi. A más témakörben elvégzett empirikus vizs- gálatok eredményei arra engednek következtetni, hogy ez a hatékonyság más pedagógiai módszerek alkalmazásával t ov áb b fokozható (feladatlapok alkal- mazása, egyéni gyűj t őmu nka, olvasmányélmények megbeszélése).

A fogadtatás elemzése során nyert kedvező tapasztalatok arra utalnak, hogy nemcsak az iskolai tanórán érdemes a korszerű audiovizuális technika, adta lehetőségeket kiaknázni, hanem b át ra n al kalmazhat juk ezeket az úttörő- mozgalomban is.

1. sz. melleidet Kérdőív

Kíváncsiak vagyunk véleményedre!

Név: osztály: időpont :

A kérdőív jobb és bal oldalán egy-egy megállapítást olvashatsz! Ha a baloldali megállapítással erősen egyetértesz, akkor az 5-öst; Ha a baloldali hasonlít véle- ményedre, akkor a 4-est; Ha & jobboldalival erősen egyetértesz, akkor az l - e s t ; Ha a jobboldali hasonlít a véleményedre, akkor a 2-est; H a nem tudod eldönteni, melyik oldallal értesz egyet, akkor a 3-ast karikázd he.

1. Számomra érdekes volt a diasorozat

2. Sokat segített a jelképek rendszerezésében

3. A diaképek elősegítették, hogy jobban megismerjem a szimbólumokat

4. A zenei részletek érzel- meket ébresztettek ben- nem. Fontosnak t ar t o t t am ezeket.

5. A versrészletek segítet- tek, hogy jobban átérez- zem egy-egy jelkép fon- tosságát.

6. Szívesen találkoznék más alkalommal is hasonlóval.

7. A foglalkozás után eszembe j ut ot tak részletek,

szívesen emlékeztem rá.

Unalmas volt 5 4 3 2 1

Nem segített a jelképek 5 4 3 2 1 rendszerezésében

A képek nem sok új at 5 4 3 2 1 m ondtak nekem

A zenei részleteket bizonyos 5 4 3 2 1 helyeken feleslegesnek,

zavarónak éreztem.

A versrészletek nem vol- t ak hatással rám.

5 4 3 2 1

Nem szeretnék máskor ilyen 5 4 3 2 1 feldolgozással találkozni.

A foglalkozás ut á n nem 5 4 3 2 1 j ut ot t eszembe semmi a

látottakból és hallottakból.

JEGYZET

IRODALOMJEGYZÉK

Bp. 1983.