Szavak öngyilkos akarata nem óv Dál-átkú éjszakák fölött
sarlóként suhog sorsom holdja Vétkeidben is egyetlen asszony Segíts rám emberibb elmúlást Légy eszmélésem hajnali arca
K I S S D É N E S
Időnk
Barátaimnak
Hány óra is van fiúk?!
Hány órát süt a Nap?
Hány órát fúj a szél?
Hány óra is van fiúk?
Hány országóra barátságóra hűségperc bátorságpillanat?!
Hány óra is van fiúk hány órát süvít a szél dobog a szív és süt a Nap?
Ítélő arcotok elé
mikor adjam föl magamat?
Törékenységem
Végleges határaim mutogatják kerítések és tűzfalak —
Erdőim fölette magasság egekbe veszett a patak
Most már csak madarak tartják törékenységem országszélét Megingott minden bizonyosság Fölvérzik örökölt hajszák
a lélek hajszálrepedését
Hírmagyarázat
Az emberiség önmagát öli Jobb részét kikezdte Ázsiában Amerikában Európát sebhely bűvöli Ügy élünk hazánkban mint varas forradásban
Emlékek hamva
Majd a képek is előbújnak — Abból a másik világból
nem kel föl semmiféle új Nap!
Arcok pásztortüze világol;
•S a páráizslás hamuvá omlik Ez az. emlékezet! ' '
Nem teremt s'ernmit — csak bolondit Égesd ta képeket
Házafélé
i
Ez a nap befejezése Ablgkok, megvakulása, lámpaarcok sötét kötése Mikor a lépcsők is lassan hazakopognak,és az utca szemét-szágú' kapualjakban nyugtalan. álmait alussza . 2 ' • '•.
Szemem alatt nő uszökfészek Odatelepülnek halvány hiábavaló nézdélésék Szám körötti hevenyészett száraz ágra kivert szavak A költő még úgy sem védett ahogy a vadak madarak
