K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K
J E N É I F E R E N C :
DÁVID FERENC ÉS HELTAI GÁSPÁR ISMERETLEN MUNKÁI
H e t v e n ö t esztendeje annak, hogy az 1878. évi Magyar Könyvszemlében Fraknói Vilmos gazdag sorozatát ismertette a könyvtáblákból k i á z t a t o t t régi m a g y a r n y o m t a t v á n y o k n a k . Szabó Károly a k k o r még újdonság Régi Magyar K ö n y v t á r a első k ö t e t é t ez a közlemény értékesen g y a r a p í t o t t a . F r a k n ó i n y o m á n k u t a t ó i n k azóta számos új adalékkal g a z d a g í t o t t á k a Régi Magyar K ö n y v t á r a n y a g á t , mikor a régi k ö n y v e k kötéstábláit megvizsgálva az azokban lévő n y o m t a t v á n y o k a t k i á z t a t t á k1
A közelmúltban m a g a m is erre az ú t r a t é r t e m , mikor a győri papnevelőintézet K ö n y v t á r á n a k revíziója során különös gonddal vizsgáltam meg m i n d e n egyes régi könyvünket. Nem
csak a k ö n y v e k t ö r t é n e t é r e , korábbi tulajdonosaira és a bennük olvasható bejegyzésekre figyel
t e m , Ixanem megvizsgáltam kötéstáblájukat is. T ö b b ismert régi m a g y a r n y o m t a t v á n y u t á n a szerencsés véletlen két k ö t e t b e n a H e l t a i - n y o m d a korrektúra íveit, a H e l t a i - n y o m t a t v á n y o k töredékét a d t a a kezembe.
K ö n y v t á r u n k elkülönítve, külön egységként őrzi a győri székesegyház régi k ö n y v t á r á t , melynek a középkorba visszanyúló k ö n y v a n y a g a a Zalka-féle könyvjegyzékből m á r régóta ismeretes.2 A k ö n y v a n y a g provenientiaja azonban csaknem teljességgel ismeretlen és az eddigi alkalmi ismertetések vitán minden egyes könyvet megvizsgáló feldolgozásra vár. A revízió során a k a d t a kezembe egy bázeli, 1550-ben megjelent n y o m t a t v á n y , a M l K R O A P E r B Y T I K O N , melynek rongált kötéstábláit megvizsgálva a Heltai-nyomda korrektúra-íveire b u k k a n t a m . É s a kővetkező szekrényben egy, ugyancsak bázeli 1561. évi Homeros-kiadvány kötéstáblájában a H e l t a i - k o r r e k t ú r a kész íveit t a l á l t a m meg. Közel ötven ív került elő a k é t kötetből, mely
nek részletes ismertetését az alábbiakban adom.3
1. Heltai Gáspár Száz F a b u l á j a (Kolozsvár 1566.) három korrektúraíve. Sajnos m i n d h á r o m csonka, h á r o m oldalról körülvágták. Csupán a B 5 , B 6 , 15 és 16 levél és a h jelzésű lap és a vele összefüggő következő számozatlan lap szövege m a r a d t épségben. A Magyar Tudományos Aka
démia K ö n y v t á r á n a k példányával egybevetve megállapítottam, hogy a k ö n y v és a k o r r e k t ú r a - ívek B , illetve I íveinek szövege szószerint megegyezik. ( H a mégis betű-eltérések v o l n á n a k közöttük, azok csak a n n y i b a n jelentenek eltérést, amennyiben a kész n y o m t a t v á n y eltér a korrektúrától.) Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a n y o m d a a corrigendákat p o n t o s a n kijavította.
Sajnos az akadémiai példány, csakúgy, m i n t a kolozsvári ref. kollégium példánya, csonka.
Utolsó íveik, így a h ív is hiányzik mindkét példányból. I m r e Lajos is a második kiadásból
i Fraknói Vilmos : Könyvtábiázatban fölfedezett"XXI. és X V I I . századbeli magvar ősnyomtatványok.
M. Ksz. 1878. 251 1.
; : • .• a Zalka László : A győri püspöki papnevelő intézet Könyvtárának címjegyzéke. Győr 1893. I. Függelék.
A győri székesegyház régi könyvtárának címjegyzéke. 823 — 852 11.
3 M I K P O A P E i ; / BUTIKOST: / VETERUM QVORVX- / dam breuium Theologorum, Sive / Episcoporum Siue Presbyterorum, a u t / 9acriordinisaliorum qui aut tempore Apostolorum, aut non miü / to post uixerunt, elencnus.
Basüeae apud Henrichum Petri Anno DML ; Könyvtári száma : XX. b . 22.
H O M E R I / O P E R A GRAECO-/tatina, quae quidem nunc / extant. omoia. / BA'SILEAE P E R X I O 0 7 la um Brylingentum 1561. Könyvtári száma : XXT. b. 6.
205
(Németújvár, 1596.) vette e részek szövegót.*A k o r r e k t ú r a í v m u t a t j a azt, hogy az első és másjclik k i a d á s szövege között lényeges eltérések vannak, a második kiadás szövege p o n t a t l a n u l , értelem
zavaró összevonásokkal közli a szöveget. í g y a korrektúraívek hasznos szolgálatot tesznek a F a b u l á k szövegkritikájának.
2. CATECHIS /mus Eeclesiarü/ D E I I N N A T I O N E /HUNGARICA P E R TRÁNSILVA-/
NIAM QVAE R E L I C T O P A P I S T I - / CO D E O QVATERISiO V E R B U M D E I / de sacrosanta Triade, Vno verő Deo P a t r e , et / Filio eius, Domino J e s u Christo, ac am / borúm Spiritu amplex^s s u n t , / simplicitateq ; pia ae p u r i t a t e / illud credunt ac pro- / fitentur. / R E G I A E MAIESTA /tis, Domini nöstri dementissimi/ assensu ac v o l u n t a t e excusus / & publicatus. / CLAUDIO- • P O L I /in T r a n s y l u a n i a , Anno/ Domini. 1566.
U t á n a külön címlappal, de folytatólagos számozással az F 2 lapon
S E N T E N T I A / CONCORS PASTO- / RUM E T MINIST RORVM ECCLE- / sia Dei n a t i o n i s Hungaricae in Transiluania, De / propositionibus Doctoris Georgij B l a n d r a t a e et / Francisci Davídis ac. in Disputatione Albensi, / coram R e g i a Maiestate, A n n o Domini, M. D . / L X V I Die April. X X V - propositis, E t Li- / mitatione f r a t r ü , qui ex H u n g á r i a prae / dictae Dispu- fcationi i n t e r í u e r u n t , in / frequenti Synodo Vásarhelyiensi / eodem a n n o , die verő. X I X . / May pronunciata e t / publicata. / Nunc Verő ex assensu Maiestatis / Regiae, Domini ac principis / nostri elementissimi, / Typis excusa.
E n n e k a n y o m t a t v á n y n a k c s u p á n egyetlen p é l d á n y a ismeretes, melyet a kolozsvári Unitá
rius kollégium őriz. (Szabó R. M. K . I I . köt., 99 sz.) Leletünk e művel kapcsolatban különösen gazdag. Előkerült az DC, A, B , E , ív két-két p é l d á n y b a n , a C é s D ív h á r o m és a z F ív egyetlen példányban. Csupán az öt lapot t a r t a l m a z ó utolsó G ív hiányzik. E z e k az ívek m á r kész levonatok.
Sajnos a könyvszú erősen megrongálta őket, mégis a m ű szövege belőlük pontosan helyreállít
h a t ó .
Töredékeink között szerepelnek a m ű korrektúraívei is, de ezeken kívül a revíziós ívek is.
A címlapot is t a r t a l m a z ó =c ív h á r o m k o r r e k t ú r a l e v o n a t b a n m a r a d t r á n k . A címlap k é t színben készült és az első í v ü n k az egyszín levonat, a második csak a fekete színnyomat, a h a r m a d i k pedig a kótszínnyomatot adja. Az A, B , E , F két-két p é l d á n y b a n m a r a d t a k reánk. Ezekből az egyik k o r r e k t ú r a , a m á s i k revíziós ív. A C és D ívből a korrektúraívek egy-egy p é l d á n y a m a r a d t meg.
K é t ív töredéke őrizte meg az utolsó G ív korrektúraíveit. Sajnos, m i n t a t ö b b i korrektúra- és revíziós-ívet, ezeket is három oldalról körülvágták. De még így is a G, G2 levelek mindkét oldalét és a G3 oldalt töredékesen m e g t a r t o t t a számunkra, úgyhogy a korrektúraív segítségével m o s t - m á r a m ű teljes szövege, csekély hiánnyal, teljesen helyreállítható.
3. A K E R E S z T Y E N I Egyenességnec Ciekeli, / M E L L Y A SzENTHÁROMSÁG F E / l6l szorzetSttet, á Magyar nemzetnec szentegyházoknac lelki pasztoroc kezSt E r d e i b e n , A Vásár- h e l - / lyi s i n a t b a n : Midőn i r n a n a c Christus / W r u n k n a c szülletésse v t a n 1566, (Maiusnac.
19 napian. / J e r e m . I U I . / S á n t s a t o c wy vgarat, É s ne vessetec á / teuissec közibe. / I m é T e hozád iouunc : Mert te vagy / az Wr, Mi I s t e n ü n k . Ierem. 3. / A . . .lséges királynae a k a r a t y -
tyából ki / . . . o m t a t t o t t , és k i a d a t t o t : (A lap alja hiányzik.)
Nem kétséges, hogy ezt a n y o m t a t v á n y t is 1566-ban a Heltai-nyoradában készítették.
A nyolclapos n y o m t a t v á n y két, háromoldalról körülvágott korrektúraíven m a r a d t meg. Szövege, a Inf) alján lévő egy-két sor leszámításával, teljesen helyreállítható.
Ez a n y o m t a t v á n y teljességgel ismeretlen, csupán e két töredék ívben m a r a d t fenn.
4. Cato párversei, Kolozsvár 1566. évi kiadásának korrektúraívei. A h a t töredékív egy eddig ismeretlen kiadás emléke. N é m e t h y Géza említ u g y a n , Jankovich Miklósra hivatkozva egy 1580. évi kiadást, azonban azt, a, kolozsvári 1620. évi kiadással azonosítja.5 Nem t u d j u k ellen
őrizni, hogy J a n k o v i c h Miklós látta-e valóban ezt a k i a d á s t , de hogy a párverseknek volt kolozs
vári, X V I . századi kiadása, azt töredékeink bizonyítják. S mondjuk meg azt is mindjárt, hogy az 1566. évi kiadásról eddig semmit se t u d u n k , emlékét töredékeink őrizték meg. A Székely Nemzeti Múzeum őrzi e mfi 1601 évi, kolozsvári kiadásának egyetlen, ugyancsak könyvtáblából k i á z t a t o t t példányát. Szabó Károly nagyon szűkszavú leírásából is úgy látszik, hogy ez a kiadáB az 1566.
évinek terjedelemben is azonos lenyomata.8
A h a t töredékívből k e t t ő a C, h á r o m a D , egy az E ív m a r a d v á n y a . Az E ív egyben a m ű utolsó íve is volt. E z őrizte meg a kötet colophonját : C L A U D I O P O L I {In Officina Casparis Helti) Anno 1566. A C ív két töredéke a k o r r e k t ú r a és a n n a k revíziója. Az első töredék csak az ív páros lapjairól készült levonat. A revíziós ív m á r a teljes ív töredéke. A D ív első töredéke
* Heltai Gáspár esopusi meséi. Kiadta Imre Lajos. Bp. 1897. U.M. K. 4. sz. 10-13 i).
5 Németh Géza : Cato párverseinek magyarországi kiadásai és fordításai. 13. Ph. KI. 1889.
,« Szabó Károly RMK : II. 31 fi sz.
206
szintén csak a páros l a p o k a t t a r t a l m a z ó korrektúra. A másik k é t t ö r e d é k egymást kiegészítve.
az ív középső része szövegét teljesen, a k é t szólét pedig csak erősen csonkítva adja. E z e k is korrek - túraívek. Az E ív négylapos volt és a szöveg a h a r m a d i k lapon végződött. A negyedik lap üresen m a r a d t .
A régi irodalomban oly sok k i a d á s b a n közkézen forgó D i c t a C a t o n i s vagy C a t o • n i e D i s t i c h a M o r a l i a H o n t e r u s 1539. évi, brassói k i a d á s á b a n jelent meg h a z á n k b a n először. H e l t a i kiadása is, m i n t Honterusé, E r a z m u s recensioján alapul.7 A töredékek a harmadik ós negyedik könyv, v a l a m i n t a párversekkel rendszerint e g y ü t t megjelenő hét görög bölcs mondá
sainak szövegét t a r t a l m a z z á k . Cato, párversei mellett közlik E r a s m u s m a g y a r á z a t a i t , a hét görög bölcsnél a m a g y a r á z a t o k elmaradnak.8
5. Töredékeink utolsó csoportja valamely l a t i n nyelvtan L . M, N, O, ós S íveit tartalmazza.
Latin nyelvű. Címlap h i á n y á b a n szerzőjét meghatározni nem t u d j u k , azonban aligha tévedünk, h a Molnár Gargaly : T h o m a e Linacri Grammatices compendiosa per qestiones explicatio e.
müvével azonosítjuk. Sajnos Molnár m ű v é n e k k é t kiadásából csak egy-egy példány m a r a d t fenn.
(Az első a segesvári e v . gimnázium, a másik Szilágyi I s t v á n k ö n y v t á r á b a n , Mármarosszigeten volt meg.)9 Azonban Szabó Károly, is, azok ismertetésében, azonos számú ívekről ós levélszámrói.
beszól, s ez időből m á s l a t i n nyelvtan, hasonló, vagy éppen azonos terjedelemben nein ismeretei.
Töredékeink korrektúra- és revíziós-ívek.
6. Végezetül beszélnünk kell a k é t kötéstábláról. Ezek a töredékek arról t a n ú s k o d n a k ' hogy a k é t könyvet a Höitai-nyomda könvvkötöműhelyében k ö t ö t t é k be. Mennyire jellemző Heltaira, a takarékos, v a g y o n t gyűjtő polgárra, hogy a h u l l a d é k a n y a g n a k számító korrektúra
íveket is tárolja. Évekig megőrzi ós szükség szerint fel is használja. Pedig H e l t a i n a k p a p í r m a l m a is volt. Mégis, mikor a könyvkötőműhelynek kötéstáblákra volt szüksége, a t á r o l t hulladék
anyagból állították elő. K b . 12—14 ívet r a g a s z t o t t á k egymásra és az így előállított kemény
táblát használták fel a kötésnél fedélnek, ezt v o n t á k be a b a r n a bőrrel.
Sajnos a Heltai-nyomda könyvkötőműhelyéről keveset t u d u n k . K u t a t ó i n k a t ezidejg a m á r kialakult kolozsvári könyvkötés magyaros stílusa fogta meg, s nem foglalkoztak a kezdetek
kel. Úgy látjuk és e k é t kötéstábla is ezt bizonyítja, n é m e t m i n t á k alapján indult az meg, nyil
vánvalóan Námatországban készült présdúcok, illetve görgetők-felhasználásával. A M I K P O - A P E 2 J B Y T I K 0 N című k ö t e t m i n d k á t kötéstáblája azonos. A függőlegesen és vízszintesen veze
t e t t rekeszosztályokban h á r o m oszlopban Szent P á l , Mózes és Krisztus, majd női mellképek Spes, Fides és J u a t i t i a feliratokkal, végül Debora, J u d i t , J a e l ós É v a mellképe, X V I . századi női viseletben. Az Ecce Agnus Dei feliratú Krisztus-kép m e l l e t t évszám : 1560. A Fides n e v e feje m e l l e t t N S betűk, nyilvánvalóan mesterjegyek. Jael feje mellett 1547 évszám. — A Homeros- kötet k é t kötéstáblája szintén azonos. A renaissance díszű keretdíszítmények között Krisztus.
Szent P á l ós Dávid király arcképe. Az első kötéstábla középrészének alján d u r v a p r é s e l é s e ! évszám : 1570. Nyilvánvalóan a b e k ö t é s évszáma.
..II
A Homeros-kötet címlapján k é t nevet, a kötet k é t korábbi tulajdonosának nevét oivas- hatjuk. E z e k adnak kulcsot a k ö t e t e k korábbi történetének megismeréséhez. Az egyik Náprági.
Demeter erdélyi kancellár-püspöké. A másik név Zekosfeyerwari A n d r á s . Náprági D e m e t e r neve ismert a m a g y a r k ö n y v g y ü i t é s t ö r t é n e t é b e n . Amikor győri püspökké 1607-ben kinevezték, gazdag k ö n y v t á r t is h o z o t t Győrbe magával. A hagyomány szerint k b . 2—300 k ö t e t könyvet.
tízeket halála u t á n a székesegyház k ö n y v t á r á b a szállították, s a n n a k a n y a g á b a n őrizzük a mai napig. Sajnos, m e r t n e m volt kü'.ön könyvjegyzéke, m a m á r csak k b . 50—60 kötetről tudjuk, a b e n n ü k lévő névbejegyzés alapján, melyik volt egykor Náprágió. A bejegyzéseket számbavéve megállapíthatjuk, h o g y a p m p ö k egész életén á t g y a r a p í t o t t a könyveit, rendszeresen gyűjtötte azokat. Mágts k ö n y v t á r a a k k o r bővü'.t tetemesen, mikor ö t az erdélyi országgyűlés, m i n t Báthori Zsigmond kancellárját száműzte. N e m j ö t t üreskézzel Erdélyből. Magával hozta a Szent László- h e r m á t , politikai i r a t a i t és a m a g a könyvein kívül, a fejedelmi k ö n y v t á r sok értékét. {Pl. a
Perónyi-missalet. )10
7 Némethy Géza : Cato bölcs mondásai latinul és magyarul. Bp. 1891.
' s Erasmus magyarázatainak szövegét a könyvtárunkban is meglévő: CATONIS / DISTICHA MÓKA / LIA LATINÉ ET GRAE- / cé. cum scholijs DE / syderirij Erasmi / ROTEROD. / LVGDVNI. / Apud Joatmem Pullonem é Tridinió /M. D.XLV. című kiadass a lellenőriztem.
s Szabó Károly RMK. 11. köt. 102 és 118 sz.
l" Jenéi Ferenc : Náprági Demeter győri püspök könyvtára. Győri Szemle 1936.
A Heltai«nyomda töredékeit magábafoglaló két k ö n y v e t is Erdélyből h o z t a magával.
• K o r á b b i tulajdonosuk Zekesfeyerwari A n d r á s a fejedelmi u d v a r tisztviselője volt. Az egyik könyvében scriba-nak mondja m a g á t , t e h á t a fejedelmi kancellária Írnoka volt. A másik könyv
ben szereplő bejegyzés szerint később adószedő lett. E z t a k ö n y v e t Sulyok I m r e erdélyi kancellár
tói kapta.1 1 H a r m a d i k könyve az i s m e r t e t e t t Homeros-kötet volt, melyre Náprági is bejegyezte n e v é t . E n n e k kötéstáblája jelzi a köttetós évszámát. Negyedik könyve a M I K R O A P E I T B Y T I K O N a m e l y b e n azonban nincs a tulajdonos neve bejegyezve. D e töredékeink alapján, köttetésónek helye, a k ö t t e t ő személye és a Homeros-kötettel p á r h u z a m o s sorsa nyilvánvaló. Zekesfeyerwari A n d r á s könyvei nyilvánvalóan halála u t á n , vagy a fejedelmi k ö n y v t á r b a , v a g y pedig közvetlenül Náprágihoz kerültek. E z u t ó b b i n a k a d h i t e l t a Lexicon graecolatinumban szereplő évszám, m e r t e szerint a k ö n y v m á r Erdélyből való menekülése előtt t u l a j d o n á b a n volt.1 2
Az 1566. esztendő, melyben öt n y o m t a t v á n y u n k a Heltai-nyomdából k i k e r ü l t izgalmasan érdekes szakasza E r d é l y szellemi életének és egyben H e l t a i Gáspárénak is. Az a szellemi forron
gás, amely a reformáció újabb és ú j a b b szakaszai felé hajszolta a lelkeket, "ismét új fordulat előtt állott. D á v i d Ferenc, m i u t á n Melius J u h á s z Péterrel végigküzdötte h a r c á t a sacramentarius t a n o k győzelméért, 1565. óta, B l a n d r a t a h a t á s a a l a t t az antitrinitarius t a n í t á s o k felé haladt.
O, a k i t csak nem régen választott 1564. áprilisában a nagyenyedi zsinat a reformátusok külön püspökévé, Basilius I s t v á n n a l és E g r i Lukáccsal nyíltan h i r d e t n i kezdette Kolozsváron az anti
t r i n i t a r i u s tanokat.1 3 Ezzel éket vert hívei közé, A kolozsvári szász papság, de eddigi győzelmei
n e k hűséges bajtársa, Heltai Gáspár is szembe fordult vele.1 4 A papok vitája n e m zártkörben, h a n e m a szószéken, a hívők nagy nyilvánossága előtt folyt. Teljes szenvedéllyel, a meggyőzés s z ó a d t a minden fegyverével küzdöttek. S hogy mozgásba lendítették a csak n e m régen meg
p i h e n t lelkeket, bizonyítja a kolozsvári t a n á c s h a t á r o z a t a is : a p a p u r a k és prédikátorok vetél
kedése, s egymás ellen való prédikálása r e t t e n e t e s b o t r á n y t okoz, m e l y ' m i n d i n k á b b kimegy a nép közé, a minek e l t á v o z t a t á s á r a az ország m e g h a t á r o z t a , hogy a plébánus hívassek gyűlésbe, s komolyan intessék meg, hogy szűnjenek m e g az egymás ellen prédikállástól, s csak azt prédikál
j á k , a m i I s t e n egyházának hasznára s g y a r a p o d á s á r a v a n és nem okoz botránkozást.1 5 Heltai ebben a nagy harcban nem cselekvő részes. A szószéken ragaszkodik a sacramenta
r i u s tanításhoz, de a betegeskedő, írásaiban m a g á t „ v é n n e k " is nevező lelkipásztor, h a t évtized t e r h é v e l vállain visszahúzódik írószobájába. Előbb a Biblia második részét, majd Bonfinit
bocsátja ki nyomdájából, a z u t á n a F a b u l á k a t rendezi sajtó alá. De a t a n á c s a bölcs és a mér
séklet ú t j á n j á r ó lelkipásztort tisztének szolgálatára szólítja. 1566-ban t a n á c s i h a t á r o z a t t a l akadályozzák meg hivataláról való lemondását. Ott kell állania a szószéken ós látnia, hogy D á v i d n a k szenvedélyes lelké m i n t sodorja a hívő lelkeket a sacramentarius eszméktől. É s azok vonzását, ellenállva is, bizonyára m a g á b a n is érezte,1 6
Az erdélyi református egyház válsága Melius J u h á s z P é t e r t is cselekvésre késztette.Sze
mélyesen fordul J á n o s Zsigmond fejedelemhez és a n n a k engedélyével megrendezi 1566. április - 4 — 2 7 . napjain a gyulafehérvári disputát. A fejedelem jelenlétében m e g t a r t o t t v i t a nem hozta meg a két fél egymáshoz közeledését, de a szakítást sem. Dogmatikai formulák mögé bújtat
t á k véleményüket, de azokat mindegyik a m a g a módján értelmezte. Méliusék megaayugodva h a z a t é r t e k , de Dávid m á r h á r o m hét m ú l t á n újabb zsinatot h í v o t t össze május 19-re, Maros
vásárhelyre. I t t megismételték a gyulafehérvári h a t á r o z a t o k a t és hozzáfogtak, hogy a n n a k szellemében a Heidelbergi K á t é t átdolgozzák. E m u n k a eredménye a ,,Catechismus ecclesiarum Dei in natione H u n g a r i c a " , melyet Méliusék is felülvizsgáltak, s „ e k k o r m á r észrevették, hogy az átdolgozó kezek nemcsak a formait, h a n e m a lényegét is p r ó b á l t á k érinteni a szentháromság
t a n n a k , de még ekkor is megelégedtek annyival, hogy az átdolgozás kifogásolt részeit vissza- csinájtatták Dávidokkal, m a g á t az átdolgozott K á t é t h a g y t á k megjelenni.1 7
u Georgii Agricolae de Ite metallica Libri XII. Basel 1561. Erobenius. - A címlaphoz kötött lapon bejegyzés:
Esrogio vDoniino Andrae Cratö Zekesfeyerwari Tllmj Principis Transsnj prouentuum peeptorj Dono dt Emericus .-•»lyuk űetiís amicus.— A címlapon ismét két bejegyzés: Demetrij Napragj Epus Transil és Andreáé Zekesfeyerwary.
12 Lexicon graeeolatinum. Basel é. n. hozzákötve: Joachim! Camerarii Commentarii utriusque Linguae Basel 1551. — Az első címlapján két bejegyzés : Demetrius Napragj Eps Transil me possidet 1598. — A második:
Andrrae Zekesfeyerwari scribae. <^
13 A kor vallási mozgalmaira : Zoványi Jenő: A reformáció Magyarországon 1565-ig. Bp. 1921. 275 — 445 11.
és K vész Imre : Magyar református egyháztörténet. I. köt. 1520 tájától 1608-ig. „Debrecen, 1938. 144-159.11.
14 Heltai Gáspár életére Borbélv István: Heltai Gáspár. Bp. 1907. és Lakos Béla: Heltai Gáspár j-eformátor és ki>ra. Bp. 1913.
is Jakab Elek: E^Iozsvár története. Bp. 188S. II. köt. 178. 1.
16 U. ott: 174. 1.
17 Révész Imre id. mii 157.
208
/
A K á t á Heltai Gáspár nyomdájából került sajtó alá és o n n a n került az olvasók kezébe
„Dávidok a. K á t é kibocsátásával olyan t a k t i k a i előnyre t e t t e k szert, amely m á r ennél az első lépésnél, úgy látszott, biztosítja a n n a k lehetőségét, hogy az erdélyi reformátusságot egészében átvigyék az új t a n í t á s r a . "1 8 S hogy ennek minél szélesebb alapot vessenek, ,,s hogy a kétségnek minden gyanossaga eltavasztathassék,, m a g y a r nyelven is m e g m a g y a r á z t á k a n n a k , a szent
háromság t a n r a vonatkozó lényegét a „Keresztyéni egyenességnec cickeli" című r ö p i r a t u k b a n . H e i t a i mág nincs D á v i d oldalán, de a fejedelemnek ajánlott Cateehismus k i n y o m t a t á s a elöl n e m t é r h e t e t t ki ós ő n y o m t a a röplapot is. A nyomdáját o d a a d t a az általa m é g el n e m foga
d o t t hiteivek terjesztésének, s ebben része volt a vállalkozásának hasznát kereső nyomdász polgárnak is, de a lelkész m é g éveket vár, míg csatlakozik az antitrjnitariusokhoz. A vállalkozó üzletemberről beszél a G-rammatika és Cato párverseinek kiadása is. Az egykori kolozsvári domi
nikánus kolostorban berendezett református iskola t a n í t v á n y a i számára m á r a korábbi években is a d o t t ki tankönyveket. 1564-ben az iskola n a g y t u d o m á n y ú rectorának, Molnár Gergelynek két t a n k ö n y v é t , 1565-ben pedig D o n a t u s t a d t a a diákok kezébe.1 3 A következő évben újra Molnár t a n k ö n y v e t bocsát ki. Most m á r Molnár hagyatékából veszi, a segesvári h i t v i t á n 1564-ben meghalt tudós barátja p o s t h u m u s m ű v é t . É s a Kolozsváron is h u m a n i s t a szellemű iskolai o k t a t á s szolgálatában rendezi sajtó alá Cato párverseit.
I m é n t az üzletembert idéztük, aki vállakózásának hasznát keresve adja a m u n k á t nyomdá
j á n a k . De töredékeink a nyomdászról is beszélnek. Arról, aki a k á r a maga, a k á r a más munkájáról van is szó, maga hajol a szöveghasábokról készített levonat fölé és harcol a minden nyomdász réme, a sajtóhiba ellen,-Éppen Heltai „panaszolja Dávid Ferenc egyik m u n k á j á n a k sajtóhiba jegyzékében (1572), hogy hiába jegyzi meg a h i b á k a t , a nyomtatószolgák, akik nem értik a nyelveket s ,,csak kordéra r a k j á k " a bötüket, nem veszik kellőkép figyelembe a hibaigazításokat.2 0
Heltai gondos korrektor és gondosan dolgozik a korrektúra revízióján is. Megható e töredékekben az ö kezevonását olvasni. Az a beteges , , v é n " ember, aki a vagyonos polgár rosszallásával elhúzó
d o t t a tömegszenvedélyeket felkavaró harc elöl, ezeken a lapokon, a szellemi ember teljes felelős
ségtudatával küzdött a betűvel, hogy attól az értelemnek k á r a ne essék.
Töredékeink egy harcos, eseményekben gazdag esztendő szellemi mozgalmainak hétköz
napjaihoz v i t t e k közel. Az eszmék nagy h a r c á n a k hősei m ö g ö t t elénk réved belőlük a ko
lozsvári „Óvárba vivő keskeny utca jobb sarkán álló ház", HeJtai Gáspár háza. A nyom
t a t ó h á z , ahol az agg literátor gyomlálta a n y o m t a t á s b a esett vétkeket^ H a az öt n y o m t a t v á n y m i n d e n sorát ismertük is volna már régen, akkor is az ő kezevonásának nyoma kinccsé teszi e töredékeket.
\ .
BÁN IMRE:
APÁCZAI CSERE JÁNOS SZÁRMAZÁSA
Apáczai Csere J á n o s társadalmi helyzetének, származásának lehetőleg pontos meg
határozása a legfontosabb kérdések egyike az Apáczai-irodalomban, annál is inkább, mert e téren is, mint egyebütt, egymásnak ellentmondó megállapításokra, zavaros következte
tésekre találunk. Apáczai Csere származásának lisztázásához nem elég Bethlen Miklós sokat idézeti egyetlen m o n d a t á n a k odavetése („Apáczai János volt Barca-apácai szegény, ott m.'némű szabadsággal élnek olyan ember gyermeke"1) szülőfalujának múltjára kell lényt
deríteni, amennyire ez az adatok világánál lehetséges.
Apáca Brassó megye legészakibb csücskében, az Olt balpartján fekszik, Brassótól kb. 45 kilométernyire északra. A középkorban és az erdélyi fejedelmek idejében állandóan Törcs várához szolgáló m a g y a r község. Törcs várát 1377-ben a brassóiak építették újjá, de a székely ispán igazgatása alá tartozó királyi várbirtok volt, s a királyok mindig fenn
tartották m a g u k n a k a várnagykinevezés jogát. Törcs várához szolgált egyébként a Brassó közvetlen környékén fekvő barcasági Hétfalu, Zernyest és T o h á n , azután Bodola és Krizba
is. Bévész Imre n.. ott.
13 Szabó Károly RMK.. II. köt. 93, 94, 95. sz,
20 Gulyás Pál: Nyomdaiak belső élete a XVI - XVIII. században. I. k. 1948. 10. 1.
1 Emlékirata Tolnai Gábor kiadásában. Bp„ é. n. Magyar Századok című sorozat, 152.
14 Irodalomtört. Kőzi
