Figyelőszolgálat
KÖNYVISMERTETÉSEK U/K/72
002.6:659.2 DIJK, M. van - SLTPE, G. van:
Le aervi.ce de documentation face a 1'exploBion de 1'Information.
/A dokumentációs szolgálat ég a tájékoztatási anyag robbanásszerű növekedése./
P a r i s-arujcellea, hditiona d'Organisation-Pressas Üniversitaires de Bruzellea, 1969. 265 p.
Az elmúlt évek nagyarányú fejlődése a r r a késztette a szerzőket, hogy 1964-ben megjelent, haaonld tárgyú könyvük átdolgozása h e l y e t t t e l j e s e n u j könyvet Írjanak. A régi könyvből csak a klasszikusnak t e kinthető hagyományos tényeket vették át. A t e l j e s e n u j szempontokat, i l l e t v e adatokat a s z e r z i k réazben saját t a p a s z t a l a t a i k alapján több mint kétszáz európai ós észak-amerikai dokumentációs központ megte
kintése eorán, részben pedig azámoa nemzetközi kongresszus alkalmá
v a l gyűjtötték. A könyv azoknak készült, akik vagy u j 'dokumentációs központot állítanak f e l , vagy a meglévőt korszerűsíteni, tökéletesí
t e n i akarják. A szerzők célja az v o l t . hoev írvakorlati segítséget ad
janak, olyan módszereket és berendezéseket mutassanak be, amelyek már kiállták a próbát és amelyek hozzáférhetők. Hangsúlyozzák azonban, hogy könyvük korszerű v o l t a kétes, mert a tárgyalt területen a válto
zások napjainkban nagyon gyors ütemüek.
A könyv 6 részre o s z l i k . Az első részben 5 f e j e z e t általános kérdéseket tárgyal a felhasználó, a dokumentalista, i l l e t v e , a nemzet
közi, dokumentációs et-; '.Htmüködéa szempontjából. Ez utóbbi keretében rövid fejtegetést találunk a nyelvekról éa a forditáeügyről.
Figyel6azolgálat
• A második rész 5 fejezetből áll és egy dokumentációs szolgálat meginditáaának előkészítését tárgyalja. Ez a következőkből állt a felhasználók szükségleteinek megállapítása, a felölelendő területek körülhatárolása, a primer és szekunder dokumentumok beszerzése, az indexelés nyelvének kiválasztása, a dokumentációs nyelv kidolgozáaa.
I t t tárgyalja a könyv nagy részleteaaéggel a dokumentációs tezauru
szok összeállításának tudnivalóit i s .
A harmadik rész k i l e n c fejezetében a dokumentációs anyag n y i l vántartását és tárolását dolgozták f e l a szerzők; válogatás, fordí
tás, tömörítés, indexelés, osztályozás, a bibliográfiai adatok l e írása, katalóguakészités, a dokumentumok / e r e d e t i és raikromásolat/
tárolása s t b . lüinden fejezetben külön táróval1a a munkafolyamat költ' segeinek kérdéseit és a szükséges munkaerők problémáit i s .
A negyedik rész a terjesztést tárgyalja három fejezetben. A nyújtott tájékoztatás formái: figyelő kartonok, referálólapok, i n dexek. /Az indexet tulajdonképpen címjegyzéknek nevezi, amelynek igen sok fajtája lehet, a s z e r i n t , hogy mit veszünk jegyzékbe. Formáját te¬
kintve az index lehet Önálló kiadvány és lehet valamely kiadvány füg' geléke,/ I t t elemzi a kutatómunka folyamatát i s a legnagyobb részle
tességgel, majd a szelektív információszolgáltatást mutatja be.
Az utolsó, ötödik rész két fejezetben értékeli a dokumentációt.
FŐ követelmények: a dokumentáció legyen találó, kimeritő, gyors és gazdaságos. Találó éa kimeritő akkor, ha csak a használó számára fon
tos anyagot adja, de azt t e l j e s egészében. Végül pedig a tájékozta
tás hibáit, i l l e t v e azok okait elemzi, majd a megválaszolatlan kérdé
sek tanulmányozásának szükségét érinti röviden, befejezésül pedig a jövő perspektíváira mutat rá.
mondanivalóját számos ábrával, táblázattal, matematikai képlet
t e l teBzi világosabbá és áttekinthetőbbé, bibliográfiája 56 tételből áll.
Líoravek László
12/K/72 021.89/100/
GARUNEB, F.M.:
Public l i b r a r y l e g i s l a t i o n : a comparative study.
/Könyvtári törvényhozás: összehasonlitő tanulmány./
P a r i s , UHESCO, 1971. 285 p. .
A könyv az UUESCO-nak az IPLA-val egyetértésben adott megbizáaa alapján készült és tizennégy ország könyvtári törvényeiről ad átte
kintést. A tizennégy országból négy fejlődő ország, t i z pedig f e j l e t t könyvtárüggyel rendelkezik. A szerző mind a tizennégy országot meglátogatta, ;.dután a szövetségi államokban a könyvtárügy gondozása általában a tagállamok feladata, a könyv husz könyvtári törvényt t e k i n t át. A tárgyalt országokat GARDNER ugy válogatta össze, hogy kü-
TKT íg.évf. 8-9-szám 1972.augusztus-szeptember
lönböző jellegű hatályban lévő könyvtári törvényeket t u d j o n bemutat
n i . A hangsúly főleg európai és a f r i k a i országokra esik, mert ezek
ben a könyvtárügy fejlődése olyan jellegű, hogy abból más országok i s jelentős tanulságot meríthetnek. Bár a könyvtári törvényhozás t e rén vannak bizonyos tendenciák általánosan alkalmazott minták f e l h a s z nálására, az egyes országok társadalmi, kulturális és i g y könyvtári törvényhozási viszonyai annyira különbözőek,hogy csak általános útmu
tatás adható. Az utolsó f e j e z e t huszonkét elvet s o r o l f e l , amelyeket a könyvtári törvények tervezésénél, vagy átdolgozásánál ajánlatos f i gyelembe venni. A bemutatott tények kiválasztása és azok értelmezése a szerző álláspontját, nem pedig szükségszerűen az UBESCO és áz IFLA állásfoglalását tükrözik.
Bevezető f e j e z e t e i b e n a könyvtári törvényhozás természetét elem
z i általában. így megemlíti, hogy Franciaországban, Belgiumban, Hol
landiában és Olaszországban ma sem létezik általánosan kötelező könyv
tári törvény. Majd i s m e r t e t i az IFLA és az UliESCO múltbeli tevékeny
ségét ezen a területen és vázolja a könyvtári törvényhozásnál felme
rülő alapvető elveket és g y a k o r l a t i megfontolásokat, többnyire az e¬
gyes országok könyvtári életéből v e t t példákon. így tárgyalja a Szov
jetunió, az USA és a fejlődő országok könyvtárügyéneit egyes jellemző vonásait, a nyelvek és a könyvtermelés, a lakosság sűrűsége és a köz
lekedés, a könyvtárosképzés, a könyvtárakat fenntartó h e l y i vagy o r szágos hatóságok, a könyvtári költségvetések s t b . néhány kérdését és mindenkor figyelemmel van a fejlődő országok idevonatkozó problémái
ra i s .
A könyv fő része a már e m i i t e t t tizennégy ország könyvtári tör
vényhozását i s m e r t e t i , de nemcsak ezt, hanem főbb vonásokban ezeknek az országoknak könyvtári v i s z o n y a i t általában i s és nem ritkán ad könyvtári s t a t i s z t i k a i adatokat.
A tárgyalt országok: Finnország, riorvégia, Dánia, Svédország, Anglia, Írország, Csehszlovákia, i^agyarország, Kanada, Amerikai Egye
sült Államok /ezen belül külön Nevr York állam és Washington állam/, Gana, Tanzánia, Botsvana ós I n d i a .
A könyv az egyes országok törvényeit részletesen tárgyalja, .:om- mentárokat fűz azokhoz, beszél az illető országok könyvtári v i s z o nyairól és e m l i t i a törvények kihatásait i s .
A könyvtári törvényalkotásnál figyelembe veendő és már fentebb e m i i t e t t huszonkét e l v , valamint 44 tételből álló bibliográfia zár
j a a müvet.
Moravek László
Figyelőszolgálat
1 3 / K / 7 2 0 2 5 . 1 5 5 : 7 7 2 . 9 . PÉTEHYÁRI László Béla:
Korszerű másoló eljárások és készülékek.
/Közread, az Országos Széchényi iLÖnyvtár//Könyvtártudományi és Módszertani Központ./ Bp. /Népművelési Propaganda I r o d a . /
1 9 7 1 . 192 P.
/Könyvtárgépesitési füzetek 1 1 . /
A sorozat u j kötete a másolótechnikának a legutóbbi évtizedben elért fejlődését összegezi. Áttekinti a ma általában használatos e l e k t r o s z t a t i k u s másoló eljárásokat, s ebből k i i n d u l v a bemutatja azokat a másolókészülékeket, amelyek a hazai kereskedelmi forga
lomban általában megvásárolhatók. A kötet fő célja: tájékoztatást nyújtani a különböző gyártmányú másoldkészülékek működéséről, t e l j e sítményéről és műszaki adatairól, s ezzel az egyes intézményeknek segitséget nyújtani a legmegfelelőbb konstrukció kiválasztásához. A leirásokoan közölt adatok - valamint a másoló eljárások ismertetése - a készülékek folyamatos üzemeltetését könnyíti meg. A katalógus- rész, mintegy 150 készülék leírását tartalmazza a következőit s z e r i n t : xerográfiai raásolőkészülékek, xerográfiai mikromásolat-nagyitó ké
szülékek, Canon HP e l e k t r o s z t a t i k u s másoló készülékek, cinkoxidoo másolókészülékek, cinkoxidos mikromásolat-nagyitó készülékek. A kö
zölt adatokban a t i p u s elnevezés, a másoló eljárás j e l l e g e , a k i c s i nyítés és nagyitás mérete, a másolható dokumentumok meghatározása, a szükséges nyersanyagok leírása, a sorozatmásolás lehetősége, a beren
dezés teljesítménye található. Ezeken kivül közli a gyártó cég nevét, a fontosabb műszaki adatokat, az árat és a beszerzési lehetőségeket.
ónódy Miklósné
1 4 / K / 7 2 0 2 7 . 7 : 3 7 8 . 6 6 2 / 4 5 9 . 1 5 1 /
A B u d a p e s t i Llügzaki Egyetem ^özponti Könyvtárának évkönyvei.
a'.'köt'.'/Szerk. Héberger károly/.Bp".' /ÍIÚE/, 1971. 267 p.
A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának 125. éves fennállása alkalmából k i a d o t t évkönyv a könyvtár munkatársainak t o l lából származó, adatokat elemző, könyvtári munkamódszereket megvita
tó és a multat feltáró tanulmányokat tartalmaz.
Elsősorban számszerű adatokra támaszkodva j e l l e m z i az 1966-1970- i g tartó periódus könyvtári tevékenységét dr.HÉBERGER Károly. Tanul
mányában az állománygyarapítás, i l l e t v e állománycsökkentés, az olva
sószolgálat, a hálózati tevékenység és az egyetem oktató-nevelő mun
kájának támogatásával kapcsolatos kérdéseket v e t i f e l , ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a könyvtár előtt álló feladatok meg
valósítását egyre nyomasztóbb helyhiány nehezíti. E kérdéssel f o g l a l kozik részletesen a szerző második tanulmánya, amely azokat a konkrét 694
TMT 19.évf. 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
terveket és lehetőségeket i s i s m e r t e t i , amelyek a Budapesti Műszaki Egyetem nagy multu,értékes állománnyal rendelkező Központi Könyvtárá
nak működési feltételeit biztosítanák.
Szorosan összefügg a. helyhiánnyal az állomány csökkentésének ügye, m e l l y e l MIKO Lajosné f o g l a l k o z i k . A hazai és külföldi tapaszta
l a t o k ismertetése m e l l e t t meghatározza az éllománycsökkentés krité
r i u m a i t , feltárja a csökkentést akadályozó tényezőket, végül a táro
l d könyvtárak szerepét és jelentőségét hangsúlyozza.
A kémiai szakirodalom felhasználásának szükségessége általáno
san elismert tény, A szakirodalmi áradatban való eligazodás azonban nem egyszerű f e l a d a t , s ezért a szakirodalmi forrásismeret oktatása az egyetemeken súlyponti kérdéssé vált. Dr. IERSI Gyuláné a számító
gépes visszakeresési módszerek ismertetése m e l l e t t , bemutatja a Szov
jetunió és néhány s z o c i a l i s t a és tőkés ország egyetemein folyó okta
tási tevékenységet, s befejezésül megállapítja, hogy a Budapesti Mű
szaki Egyetemen folyó £orrásísmereti oktatás az élvonalhoz t a r t o z i k . TÓTH Imre Béláné tanulmánya a mintegy három évtizede fennálló katalógusok revíziójának szükségességét t a g l a l j a . Beszámol a munka előkészítéséről és a több fázisban végrehajtott revízió során felme
rült problémákról.
A műegyetemi hallgatók irodalmi és művészeti képzéséről, önkép
zéséről nyújt történeti áttekintést VÉGH Ferenc. L e i r j a többek között az 1918-ig működő műegyetemi irodalomtörténeti tanszék és a I>ugonic3 kör történetét, beszél a diákság mozgalmairól, egyesületeiről, s vé
gül a művelődési munka felszabadulás utáni kibontakozásáról.
CSERHALMI Gyula a gépesített katalógust megvalósító három talál
mányát i s m e r t e t i . Az un. "Kérdésekre felelő gép"-ek /CE-511, CE-551 és CE—763 alapszáma magyar szabadalmi bejelentés/ olyan l o g i k a i f e l építéssel rendelkeznek, amelyeknél a kérdő-felelő információpárok összehasonlítását l o g i k a i áramkör végzi. Az információhordozó közeg tetszőleges, p l . lyukszalag, mágnesszalag, lyukkártya s t b . Az i n f o r mációk be- és kiírása gépi uton történik, A gépek információ-vissza
keresésre és rendezésre egyaránt alkalmasak. Szerző másik tanulcá- nya a könyvfeldolgozási munka átfutási Idejének csökkentése érdeké
ben végzett idővizsgálatokkal f o g l a l k o z i k . Összefoglalásként táblá
zatosan közli a Feldolgozó Osztály és a Központi Könyvtár feldolgozó munkájának időátlagait, s hangsúlyozza, hogy ezen adatok birtokában a munka racionalizálása terén máris komoly eredményeket értek c l ,
FIHTÉR Jánosné a BME reprográfiai tevékenységét elemzi. A rep
rográfiai szolgáltatások megoszlását igénylők és kiadványfajták sze
r i n t csoportosított számadatok tükrében mutatja be. I s m e r t e t i továb
bá a gépi berendezéseket, a munkaerőellátottságot, valamint az 1957- ben megalakult mikrofilmtár tevékenységét.
Az utóbbi másfél évtized a l a t t a Könyvtárban lebonyolított olva
só- ós könyvforgalmat, i l l e t v e az erről készített s t a t i s z t i k a i táblá
zatokat t e s z i vizsgálat tárgyává ROHLA Mártonná. Az olvasószolgálati munka statisztikai-mutatói mennyiségi növekedést mutatnak, ugyanak-
Figyelőszolgálat kor szerző rávilágít azokra a minőségi változásokra i s , amelyek nagy
mértékben fokozták a könyvtári munka színvonalának emelését.
Dr.BALÁZS János Összefoglaló tanulmánya a tudományos nagykönyv- tárak állományfejlesztési tevékenysége során létesített ujabb együtt
működési formákat i s m e r t e t i ; együttműködés könyvtáron belül vertiká
l i s szervezéssel, hálózati, hálózatközi együttműködés, kooperációs körök, nemzetközi együttműködési formák.
A kötetet a Könwtár kiadványairól készült és a munkatársak szakirodaljni tevékenységét összegyűjtő bibliográfia /LAY Béláné ösz- szeállitása/, valamint a Könyvtár munkatársainak névsora egészíti fcL.
Ferenczy Tamásné
15/K/72 05/100/:027.2/439.151/KTA:001.8
BÜKINÉ, HORVÁTH Mária:
Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában.
Bp. k l A Könyvtára,1971. 232 p.
Az Akadémiai Könyvtár periodlkum-állományának 1966. évi haszná
l a t i adataiból rendkívül alapos és sokoldalú elemzés alapján összeál
lított munka három célkitűzését mindjárt a bevezetésben tömören ösz- s z e f o g l a l j a . Az első célkitűzés egy lezárult korszak perlqdikum-hasz- nálati szokásainak bemutatása. Éppen ezért l e t t a vizsgálódás tárgy
éve 1966, mert az utána következő években részint az Akadémiai Könyv
tár állományössaetétele, részint a xerox-szolgéltatás bevezetésével a használat formái megváltoztak. Második célkitűzés az eddig i s a e r t belföldi és külföldi használat-elemzési módszerek továbbfejlesztése
és finomítása v o l t . A mü harmadiü, tartalmában legújszerűbb megoldan
dó feladatként az olvasók által használt periodikum anyag un. megté
rülését, vagyis az olvasás által megszerzett ismeretek, információk u j publikációvá, i l l e t v e forrássá válásának vizsgálatát tűzte z±.
A munka négy f e j e z e t r e tagozódik:
• a szakirodalmi áttekintés
• a periodikumok forgalma a használt anyag szempontjából
• periodikum-forgalom és az olvasók
• a periodikuo-használat hatáBa a tudományos alkotómunkára.
Az 1966 folyamán kiállított olvasótermi kérőlapok, a kölcsönzé
s i lapok és az o p t i k a i másolat rendelő űrlapok, szám s z e r i n t kb.
10 000 bizonylata alapján összeállított elemzés, mintegy 1O0 000 ada-
TMT 19.évi. 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
t o t dolgozott f e l . Egy bizonylat ugyanis több adatot tartalmaz; i g y állt elő az az adatmennyiség, amelynek t e l j e s feldolgozása, a feldől gozás rendszeressége és metodikája igen értékes és a g y a k o r l a t i könyvtárosi munkában i s felhasználható következtetések levonására adott alkalmat.
Az elemzések első fejezeteként a hazai és külföldi szakirodalom témába vágő munkáinak ismertetése, elemzése, - az elvégzendő f e l a d a t hoz való felhasználhatósága módszertani, rélkitüzési és összehason
líthatóság! szempontjából - értékes forrás, és kiindulási pont lesz más könyvtárakban ezután elvégzendő hasonló vizsgálatokhoz i s i
A vizsgálat tárgyát képező periodikum-anyag négy csoportra oszt va szerepel a megfigyeléseknél:
kurrens magyar - tehát 1966-ban a tárgyévben i s élő és megjelenő ma
gyar periodikumok
régi magyar - az 1966-ban már nem élő, megszűnt lapok - ugyanez a megosztás
kurrens külföldi - régi külföldi vonatkozásban.
Az elemzés három dimenziós vizsgálati szempont s z e r i n t közelíti meg a vizsgált anyagot:
• az információkeresések mennyisége, halmozódása
• minősége
• az információkeresők személye.
Mindezek a szempontok azonban egymáshoz való viszonyukban i s ér tékesithető adatokat tárnán f e l és figyelemreméltó megállapításokat tesznek lehetővé.
A mennyiségi elemzés összesített adatai s z e r i n t az Akadémia Könyvtárának állományában lévő, összesen 12 744 féle periodikámból 1966-ban összesen 2378 féle periodikumot használtak valamilyen f o r - • mában a z olvasók. Ez az állomány 18,66>í-át t e s z i k i , amit a szerző egy Korlátozottan nyilvános, tudományos nagykönyvtár esetében kedve
ző értéknek itól meg.
Szerepel a felmérésben a szakok s z e r i n t i megosztás, a féleségek vagyis periodikumok cím s z e r i n t i , továbbá évek, nyelv s z e r i n t i és használati megoszlása, az egy-egy periodikámra eső használati szám, i l l e t v e gyakoriság és a mennyiségi-minőségi Összehasonlítható adatok nak egész sora, valamint a vizsgálatoknál nyert értékek összevetése az Országos Széchényi Könyvtár Külföldi Folyóiratok Központi kataló
gusával és más hazai könyvtárak, v a l a m i n t az angol iJational Lending l i b r a r y használati a d a t a i v a l , melyeket rövid ismertetés keretében l e h e t e t l e n mind f e l s o r o l n i , m i n d e z e k e t az adatokat szemléletes és átte
kinthető táblázatok és illusztrációk t e s z i k jól értékelhetővé és ér
zékelhetővé .
Figyel5azolgálat Ugyanez a rendkivül alapos és körültekintő szemléleti, értéke
lési és tárgyalási mód jellemző az olvasókkal éa olvasói szokásokkal foglalkozó f e j e z e t r e i s . Ez felöleli az olvasók foglalkozási és az Akadémiával való kapcsolataik a d a t a i t , a rendszeres és a l k a l m i l a g o l vasók arányát, az állománytípusok / l d . kurrens, nem kurrens magyar
és külföldi/ iránti érdeklődés megoszlását, az olvasók nyelvismereté
re következtető adatokat, sőt ezeken túlmenően elemzi a könyvtár un.
főgyüjtökörére és mellék gyűjtőkörére irányuló érdeklődést f o g l a l k o zási ágak s z e r i n t , és levonja a következtetéseket i s .
A negyedik fejezetben, az Ismeretek "visszatérülésének" problé
makörében nyújtott megfigyeléseivel a mü, egy - éppen a rendkívüli munkalgényessége folytán - a szakirodalomban ritkán előforduló, de nagy érdeklődésre számottartó elemzést tartalmaz. A publikáld - nem publikáló olvasó, és az olvasott anyag forrásként való felhasználása a felhasználható adatok szóródása, bizonytalansága m i a t t nehezen meg
közelíthető témakör, mely igen értékes és módszertani szempontból i s újszerű t a r t a l m a t ad a könyvnek.
Összegezve; az i s m e r t e t e t t mü a könyvtárhasználat, az olvasók, a periodikum-féleségek és a keresett tudományszakok összefüggéseinek hatalmas vizsgálati adatmennyiség alapján, módszeresen kidolgozott felmérését tartalmazza. iúind az eljárás, mind az elemzési rendszer alapul szolgálhat más könyvtárak és más szempontok eredményes elem
zéséhez i s , i g y a gyűjtőkör, az állománygyarapítás és az állomány- apasztás általában aktuális problémáinak szakszerű megoldásához, ami ezt a munkát előreláthatólag hosszabb időre a kö.-.yvtárosok nél
külözhetetlen kézikönyveinek rangjára emeli.
Grofcsik Gusztávné
ló/K/72 3 8 0-1 3 2
SZABÓ Lászlő:
A megkérdezés felhasználási területei és módszerei a piackutatásban, Bp. 1972. OiúKDK, 218 p. Bibliogr.; 213. p.
A tudományos, társadalmi és gazdasági életben- gyakran van szük
ség az emberek véleményére, magatartására, fogyasztására, szokásaira stb. vonatkozó információkra. I l y e n jellegű kérdésekre a rendelkezés
re álló s t a t i s z t i k a i , számviteli és egyéb adatok rendszerint nem ad
nak kielégitő választ, tehát a szükséges információk megszerzésérc primer adatfelvételi módszereket, ezen belül elsősorban a megkérde
zés módszerét k e l l alkalmazni.
A megkérdezés mint tudományos módszer meghatározott feltételek és szigorú előírások s z e r i n t végbemenő és általában nagyszámú egyed
re kiterjedő információk halmaza és szintézise, uélja, hogy a külön
böző módszerekkel kiválasztott egyedektől /vásárlóktól, fogyasztók-
IMI 19.évi. 3-9.szám 1972.augusztus-szeptember
tói, felhasználd irt ól s t b . / előre meghatározott kérdésekre, általában s t a t i s z t i k a i feldolgozásra alkalmas válaszokat gyűjtsön össze. Külö
nösen nagy jelentősége van a közvéleménykutatásban, - ahol egyedüli módszerként szerepel - a piac- és konjunktúrakutatásban, a reklámha
tékonysági vizsgálatokban, szociológiában és lélektanban.
A módszer alkalmazási feltételeinek és lehetőségeinek szemlélte
tésénél a szerző a fő hangsúlyt a piackutatásban betöltött szerepé
nek ismertetésére helyezte. Ezzel kapcsolatban részletesen f o g l a l k o z i k a lakossági, a kereskedői és a közületi megkérdezések témakörei
v e l . Az egyes témaköröket a megkérdezettek főbb c s o p o r t j a i s z e r i n t külön-külön tárgyalja, elsősorban az Országos Piackutató Intézetben végzett vizsgálatok példáival illusztrálva.
A hazai és nemzetközi gyakorlatban a megkérdezésnek számos mód
szere használatos. Ezek jellegük és végrehajtási technikájuk s z e r i n t a következők: postai megkérdezés, közvetlen Írásbeli megkérdezés, kérdezőkkel való megkérdezés, szakértői csoportos megkérdezés, t e l e fon-megkérdezés, szavazással történő megkérdezés, kombinációs meg
kérdezés és egyéb megkérdezési módszerek / p l . omnibusz módszer s t b , / . A külföldi gyakorlatban valamennyi módszer igen e l t e r j e d t , hazánkban viszont az elmúlt esztendőkben elsősorban a postai megkérdezést hasz
nálták f e l a piackutató vizsgálatok során.
A megkérdezés előkészítése és megtervezése folyamán igen fontos feladat a megkérdezendő személyek körének tisztázása és annak megál
lapítása, hogy a számításba jöhető lakosaágból /fősokaság vagy t e l jes sokaság/ hányan szerepeljenek a vizsgálatban /mintasokaság/. A mintasokaság tagjainak kiválasztási módszere lehet véletlenen alapu
ló /egyszerű, rétegezett és többfokozatú/ és kvóta s z e r i n t i kiválasz
tási módszer. A kvdtaeljárás rugalmassága, praktikussága és olcsósá
ga miatt általánosan e l t e r j e d t módszer.
A továbbiakban az un. panelvizsgálatokkal f o g l a l k o z i k a kötet, amely törzsminta néven ez alkalommal szerepel először magyar elneve
zéssel a szakirodalomban. Az információs panelnek, azaz törzsmintá
nak - a s z e r i n t , hogy k i k a megkérdezettek és mire irányul a vizsgá
l a t - három alapvető fajtája van: lakossági, kereskedői és i p a r i törzaminta. Ezek ismertetése m e l l e t t f o g l a l k o z i k a szerző a törzs- minták szervezési, módszertani, valamint a résztvevőkkel kapcsolatos különböző problémákkal i s .
Végül beszámol az információs törzsminták elektronikus számító
gépen előállított szimulációs modellekkel való helyettesítése terén elért eredményekről.
A megkérdezés t e c h n i k a i kivitelezésének két fontos területe a kérdőív-szerkesztés és kérdőív-feldolgozás, melyek megtárgyalására egy későbbi kötetben fog sor kerülni,
Ferenczy Tamásné
Figyelőszolgálat
1 7 / K / 7 2 3 7 8 . 2 4 5:69
Építésügyi kandidátusi és d o k t o r i disszertációk katalógusa.
1960-1970."
/összeáll.: Kovács Dezső/ Bp. ETK, 1 9 7 1 . 79 p.
Az Építésügyi Tájékoztatási Központ első Ízben adta közre össze
gyűjtve az 1960-1970 közötti időszakban elfogadott építésügyi d o k t o r i és kandidátusi értékezések jegyzékét. A kiadvány jelentős hiányossá
got kiván pótolni az építésügyi tájékoztatásban. A kandidátusi és d o k t o r i disszertációk ugyanis egy-egy szakterületen teljességgel ne
hezen áttekinthetők, ugyanakkor információs értékük feltétlenül j e l e n t ŐB .
A most elkészült összeállítás az alábbi tudományos, i l l e t v e ok
tatási intézményekhez benyújtott és elfogadott műszaki egyetemi dok
t o r i , kandidátusi és műszaki tudományok doktora cim elnyeréséhez szük
séges disszertációkat tartalmazza:
Magyar Tudományos Akadémia Budapesti műszaki Egyetem Veszprémi Vegyipari Egyetem
Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc Erdészeti és F a i p a r i Egyetem, Sopron Kertészeti Egyetem
Agrártudományi Egyetem, Gödöllő
Mari Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
A kiadvány t e l j e s anyagának összeállításához felhasználták az előzőekben f e l s o r o l t intézmények által a disszertációkról már koráb
ban k i a d o t t katalógusokat, de a legutóbbi időszakban készült és épí
tésügyi tartalmú disszertációkat maguk gyűjtötték össze.
A kiadvány a disszertációkat az Egyetemes Tizedes Osztályozás j e l z e t e i n e k növekvő rendjéuen s o r o l j a f e l . A tájékozódás további megkönnyítésére a kiadvány utolsó 15 oldalán a disszertációk szer
zőinek betűrendes névmutatója, a disszertációk opponenseinek betű
rendes névmutatója éa a disszertációk betűrendes tárgymutatója talál
ható. A f e l s o r o l t 323 disszertációról minden esetben közlik: a d i s z - szertáció szerzőjének nevét, a disszertáció cimét, évszámát, t e r j e delmét, a hivatkozott irodalmi irodalomjegyzéket, az opponensek ne
vét, az ETO j e l z e t e t és végül a lelőhely nevét rövidített formában, továbbá a lelőhelyen alkalmazott raktári j e l z e t e t . A kiadvány elősza
va felhívja a felhasználók figyelmét a r r a , hogy a disszertációkat a f e l s o r o l t intézmények nem kölcsönzik, de azok az egyes intézményeknél tanulmányozhatók, i l l e t v e másolatban megrendelhetők.
Az ETK által az Építésügyi Szakirodalmi Kooperációs Kör együtt
működése keretében összeállított kiadvány eredményesen járul hozzá az építésügyi kutatók, fejleBztők és tervezők minél teljesebb szak
irodalmi tájékoztatásához.
Terebessy Ákos
TMT 19.é"vf. 8-9.szam 1972.augusztus-szeptember
666.7/.9/088.8/
Magyarórazágon b e j e l e n t e t t építő- és épitőanyagipari szabadalmák válogatót v -"."ijteménye.
/Bp. EIK, 1972. 248 p./
A kiadvány az 1966-ban k i a d o t t és az 1962-1965 közötti évek épí
tő- és épitőanyagipari szabadalmak gyűjteményét magában foglaló pub
likáció folytatása. A most publikált szabadalmi leirásokat az Építés
ügyi Tájékoztatási Központ Központi Könyvtárának szabadalmi külön- gyüjtedényéből válogatták k i az intézet munkatársai. A kiválogatott 208 szabadalmi leírást két nagyobb csoportba - építőipar és épitő- anyagipar - majd ezeken belül további alcsoportokba sorolták az aláb
biak s z e r i n t !
» építőelemek és szerkezetek
• szakipari munkák
• épületek fűtése, szellőztetése és melegvizellátása
• mélyépítés
• emelő-, rakodó- és szállítóberendezések
• kerámiaipar
» cement- és mészipar o üvegipar
• beton- és betonelemipar
• tűzálló anyagok
• műanyagok
e egyéb építőanyagok
A kiadvány a szabadalmi leírások rövid t a r t a l m i kivonatát közli, amelyeket a jobb megértés elősegítése céljából a nélkülözhetetlenül szükséges áurákkal i s kiegészítettek. A kiválogatott szabadalmi l e írásokból készült kivonatok és a közölt ábrák m e l l e t t minden egyes leirás azonosításához a következő legfontosabb adatokat i s megadják:
oim, a feltalálók neve és képzettsége, a bejelentés dátuma, a megje
lenés k e l t e , a lajstromszám és a nemzetközi szabádalmi osztályozási rendszer megfelelő j e l z e t e .
Az építésügyi szakemberek a kiadványban közölt és a számukra szükséges szabadalmi leírások eredetijét az azonosítási adatok pon
tos közlése esetén megkaphatják az ETK Központi Könyvtárában, i l l e t ve az Országos Találmányi H i v a t a l Szabadalmi Tárában.
Az ETK összeállításában most megjelent válogatott gyűjtemény egyrészt az Építőipari Szakirodalmi Kooperációs Körhöz^tartozó könyv
tárak munkáját kívánja segíteni, másrészt hathatósan támogat ja. a szak
embereket aoban, hogy az 1966-70 Között e l t e l t időszak legjelentősebb hazai és külföldi építésügyi szabadalmaiból válogathassanak.
Figyelőszolgálat FOLYÓIRATCIKK REFERÁTUMOK
002.513.5:061.6 Szelektív információszolgáltató" rendszer kidolgozása a tudomá
nyos-műszaki és tervesc—szerkesztő intézete.: számára. /Razrabotka szisztemü i z b i r a t e l ' n o g o raszprosztranenija i n f o r m a c i i d i j a naucsno- iszszledovatel'szkogo i proektno-konsztruktorszkogo i n s z t i t u t a . / - GALKIS, ö.i'. = Naucsno-Tehnicseszkaja Informacija, S z e r i j a 1. 11.sz.
1971. p.14-16.
Ismeretes, hogy a kutatóintézetek dolgozói munkaidejük mintegy 30?»-át fordítják a tájékozódásra, ezért számukra rendkívül fontos a szelektív információszolgáltató rendszer kidolgozása, amely a r e l e váns információt gyorsan, a szükséges teljességgel és formában képes nyújtani. A cikk a Szovjetunió Bányagépgyártési nutatÓ-Tervező Inté
zetében kidolgozott rendszert i s m e r t e t i .
Információkereső nyelvként az ágazati deszkriptor-szótárból ösz- szeállitott és a tárgyi-tematikai elven felépitett rubrikátort haez- náljáic, az információkat peremlyukkártyákon tárolják, a feldolgozás és a felhasználókhoz való eljuttatás ideje átlagosan egy hét. A lyuk
kártyák készítésénél előnyben részesülnek a központilag f e l d o l g o z o t t tájékoztatási anyagok /referátumok, bibliográfiai leírások/- Az inté
zetbe kerülő információk átnézését ós tematikus válogatását a tudomá
nyos-tájékoztató részleg különféle képzettségű szakemberei végzik. A lyukkártyákat ezután a nyilvántartott igények s z e r i n t csoportositják, majd az egyes lyukkártyákat a felhasználók számának megfelelő mennyi
ségben sokszorositják. A másolatokat ezután elküldik az érdekeltek
nek, az eredeti pedig a központi nyilvántartásba kerül.
B rendszer tehát folyamatos tájékoztatást nyújt az intézet szak
embereinek tudományterületük u j publikációról függetlenül attól, meg
található-e az elsődleges dokumentum az intézetben, és emellett a l k a l mas a retrospektív keresést igénylő kérések kielégítésére i s .
Haraszthy Ágnes
U/72 002.513.5 Az információk "címzett" terjesztésének helye a társadalmi kom
munikációban; az informatika i B a e r e t a n y a ^ a r . a i - i rendezése, min-; ^az er
re vonatkozó vizsgálat módszere. /Spolocenské aspek^y adresnej kommu- nikácie iníormácíí v iníorwatike./ - CIGÁIIIK, M. = ueskoslovenská i n formatika, 13.k. 9-sz. 1971. p.17-32.
Az informatika további fejlődése érdekében alaposan meg k e l l i s merni a felhalmozott ismeretanyag szerkezetét, struktúráját. A s t r u k -
TMT 19.ért. 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
tura-vlzsgálátokhoz a szerző sajátos, a leíró módszerektől a l a p j a i ban különböző módszert dolgozott k i , amelynek lényege az i n f o r m a t i kában használatos terminusok kigyűjtése, meghatározott hierarchikus és asszociációs kapcsolatokat mutató szemantikai "csoportokká" szer
vezése és e "csoportok" összefüggéseinek g r a f i k u s ábrázolása. Ter
minusokként kfilönréle szakmai publikációk részeinek, fejezeteinek, a l f e j e z e t e i n e k és pontjainak cimeit veszi a l a p u l .
A módszer alkalmasságát a szerző két közleményben mutatta be.
Az elsőben / i n f o r m a t i k a ako veda. /Az i n f o r m a t i k a mint tadománya7 = Xniznice a vedecké informácie, 1971. 2.sz./ három iskolát teremtő i n f o r m a t i k a i monográfia címanyaga alapján az i n f o r m a t i k a tudományrend- s z e r t a n l helyét és kapcsolatrendszeret igyekezett felderíteni. E má
sodik közleményben A. EERTA /Spoleíenské aspekty komunikace odbor- nych i n f o r m a c i . /A szakmai információk kommunikálásának társadalmi aspektusai./ Praha, 1970/, L. IHAYER /Communication and communica- t i o n systems i n organizatlon, management and i n t e r p e r s o n a l r e l a t i o n s . Homewood, 1968./, valamint V. LAMSEH /Komunikace a spoleSnost. /Kom
munikáció és társadalom.7 Praha, 1969./ egy-egy munkájának címanya
gát dolgozza f e l , i l l e t v e ennek segítségével mutatja be, ábrázolja éB értelmezi a társadalmi kommunikáció hatalmas és szerteágazó terü
letén belül az információk oimzebt terjesztésének /közlésének/, mint szigorú előfeltételekhez kötött folyamatnak a helyét.
A szerző vizsgálódásaiból az i s kitűnik, hogy a meglévő problé
mák kiküszöbölésére a leiró módszerek meglehetősen alkalmatlanok, t o vábbá, hogy sürgősen szabványosítani k e l l az informatikában használa
tos fogalmak tartaImáT. Ez utóbbi nélkül minden további előrelépés bizonytalan és reménytelen.
Eutala Tibor
42/72 002.63
A belga országos színtű dokumentációs szervezet ügyében támasz
t o t t kívánalmak. /Souhaits en matiére d'organisation de l a documen- t a t i o n sur l e plan n a t i o n a l . / - DUBOIS, A.M. - DELCOI, G. etc. = Cahlers de l a Documentation, 25.k. l . s z . 1 9 7 1 . p.23-33.
A 70 szakdokumentációs központot magában foglaló Belga Dokumen
tációs Társaság I p a r i Bizottsága /Comité I n d u s t r i e de l'Association Belge de Documentation/ megbízásából egy munkacsoport jelentést ké
szített az országos dokumentációs szervezet ügyében és azt h i v a t a l o s szervek elé terjesztették, hogy anyagi támogatást eszközöljenek k i .
Az okmány f e l s o r o l j a a dokumentációs központokban folyó munka feltótlenül szükséges műveleteit, megoldandó f e l a d a t a i t . Ezek:
0 a tájékoztatási anyag válogatása, k r i t i k a i elemzése és s z i n tézise;
Figyelőszolgálat
• az adatok feldolgozása /ehhez megfelelő osztályozási rendszer tezauruszok kialakítása/;
• a lehető legmélyeöb indexelés;
• gépesítés /saját vagy közösen több központnak/;
• egyéb dokumentációs központokkal való együttműködés;
• dokumentációs központok létesítése olyan szakterületeken, a¬
hol még ilyenek nem működnek;
• külön szerv létesítése a központok együttműködésének irányí
tására;
• a h i v a t a l i / i p a r i s t b . / titoktartás gyakorlásának szabályozá
sa;
• az UHESOO által már szabványosított dokumentációs eljárások
nál e szabványok pontos betartása /a hivatalos szervek csak olyan központoknak adjanak anyagi támogatást, ahol ezt a kívánalmat betart' Ják/;
• a kiadóvállalatok a müvek kiadása előtt küldjenek az érdekelt dokumentációs szerveknek rézüméket;
• a Bibliotheque Koyale legyen az országos dokumentációs szer
vezet eredeti dokumentumainak központi letéti helye /raktára/;
0 egy másik országos szerv, a CIíDST /Centre Hational de Documen
t a t i o n Scientifique et Technique = Országos Tudományos és Műszaki do
kumentációs Központ/ lássa e l központilag az egész szervezet fotókó
pia szolgálatát;
• minden szakember legyen köteles a saját szakmája dokumentáci
ós központjához f o r d u l n i tájékoztatásért, s ez a szerv f o r d u l majd szükség esetén más hazai vagy külföldi szervekhez /ha a szakember máshova f o r d u l , az illető szerv köteles a kérést a szakember illeté
kes dokumentációs szervéhez megküldeni/;
• szabályozni k e l l , hogy az egyes dokumentációs központok a f e l használók mely körének nyújthatnak szolgáltatást / i t t különös hang
súly esik a diákok szükségleteinek kielégítés módjára/;
• nemzetközi sikon egy 3zakma dokumentációs központjai között a tájékoztatás cseréje bármelyik szakmai dokumentációs központ kez
deményezésére történhet.
A jelentés elkészítése azért vált szükségessé, mert a tájékoz
tatási munka j e l e n f e l a d a t a i az egymástól e l s z i g e t e l t tevékenységek utján már nem oldhatók meg.
Az okmányhoz c s a t o l t melléklet pontokba f o g l a l j a a f e n t i e k e t , és külön tárgyalja az országos dokumentációs szervezetnek nyújtandó
TMT Ig.évf. 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
hatósági anyagi támogatás kérdését, s ennek kapósán a f e n t i felada
tok ellátására külön szerv létesítését j a v a s o l j a .
Moravek László
43/72 " 002.63:621.3
Az ágazati információs rendszer optimalizálásának problémái /az e l e k t r o t e c h n i k a i i p a r példája alapján/. /Problemü o p t i m i z a e i i otrasz- l e j o v informacionnoj szisztemü /na primere élektrotehnlcseszkoj pi'o- müslennoszti/. - MALIEDÍIH, Sz.G. = Eaucsno-Tehnicseszkaja Informaci- j a , S z e r i j a 1 . 12.sz. 1971. p.12-17.
A Szovjetunió e l e k t r o t e c h n i k a i iparának információs rendszere j e l e n l e g mintegy tízezer, különböző népgazdasági ágazathoz tartozó vállalatot, intézményt lát e l információkkal. A tájékoztatási appará
t u s , amely töob mint 500 tájékoztatási helyet fog össze, 4100 főt f o g l a l k o z t a t . A dokumentumállomány 55 millió egység, amelynek évi gyarapodása 225 000.Szolgáltatásai: szelektív információterjesztés,
retrospektív szolgáltatásom nyújtása az igényeknek megfelelően, tá
jékoztató kiadványok és másolatok készitése mikrokártyán, mikrolapon, és az irányító szervek ellátása a döntős.iez szükséges információkkal.
Az információk visszakeresésére az "elektrotechnika" elnevezésű ' rendszer szolgál, amely az "Öres - nem üres - 2." szemantikai rend
szeren a l a p u l . A szövegek b e v i t e l e lyukkártyáról vagy lyukszalagról történik, orosz és angol nyelvű szövegek automatikus indexelésével egy lépésben. A programok egyidejűleg 30-40 téma visszakeresésére ké
pesek.
Néhány jellemző adat:
• az indexelés sebessége: 30-45 sec/dokumentum}
• a keresés sebessége: 5000 dokumentumot tartalmazó csoportból 30 sec kérdésenként.
A kereső rendszer szelektív szolgáltatása az e l e k t r o t e c h n i k a i gyártmányokkal kapcsolatos információkat /gyártásindltás, -megszünte
tés, termelési volumen napi helyzete, a vonatkozó normativ dokumentu
mok s t b . / ad.
Az ágazati tájékoztatási rendszer optimális kialakítása érdeké
ben 32 modellkísérletet végeztek, melynek során megállapították, hogy az információs rendszerek közül a dokumentumok centralizált gyűjtésé
nek és feldolgozásának, valamint az információ decentralizált szót- osztáaának elvén alapuló rendszer a legoperativahb.
A tájékoztatási szervezet központja az Össz-szövetségi E l e k t r o t e c h n i k a i Kutató Intézet Műszaki Tudományos Tájékoztatási Osztálya
Figyelőszolgálat /Otdelenie po naucsno-tehnicseszkoj i n f o r m a c i i Vszeszojuznogo naucs- no-lszszledovatelozkogo i n a z t i t u t a elektromehaniki. VHI1EM/ feldolgoz
za és i n d e x e l i az e l e k t r o t e c h n i k a i dokumentumokat. Az ágazati alköz
pontok számitógéppel rendelkező Tállalatoknál a l a k u l t a k meg, éa a l - ágazatuk minden intézményét kiszolgálják a területi elhelyezéstől függetlenül. Számuk 20-25.. Emellett un. területi alközpontok i s mű
ködném, amelyek a területileg hatáskörükba tartozó' intézményeket lát
ják e l , függetlenül azok főhatósági alárendeltségétől. A cikk részle
tesen i s m e r t e t i e szervezetek éa vállalatoK információs tevékenysé
gét, szolgáltatásait, az információk áramlásának folyamatát, valamint az országos információs hálózatba való beilleszkedését, végül megha
tározza az e l e k t r o t e c h n i k a i tájékoztatási rendszer fejlesztésének irányait.
Ferenczy Tamásné
44/72 021.63:025.34-/498/
A romániai központi katalógus-rendszer ós szerepe a tájékoztatá
s i tevékenységben. Eredmények, kilátások, gépesítési lehetőségem.
/The system o f unión catalogues i n the S o c i a l i s t Sepublio o f Románia and l t s r o i e i n documentary Information. Archievements, Prospects, Automation p o s s i b i l l t i e s . / - MOLDOVEANU, V. = Probleme de Informare s i Documentare, 1971. S.sz. p.5-31.
Gyors és pontos központi katalógus nélkül országos tájékoztatá
s i rendszer elképzelhetetlen. A Központi Katalógusnak területi meg
oszlás, időrend, tartalom ős forma szempontjából sokféle változata l e h e t . Elsődleges célja azonban mindig az, hogy azonnali felvilágo
sítást adjon egy meghatározott dokumentum lelőhelyéről. Ezzel nem
csak az országos ős nemzetközi könyvtári kölcsönzést könnyiti meg, hanem nagymértékben elősegíti a könyvtári állományok /könyvek és f o lyóiratok/ racionális kialakítását, cseréjét és kiegészítését, mert feltárja a hiányokat és feleslegeket, valamint lehetővé t e s z i az ösz- szehangolt szerzeményezési politikát.
A cikk részletesen közli a romániai központi katalógusok törté
netét. Az első központi katalógust a Kolozsvárott található termé
szettudományi ős orvostudományi folyóiratokról 1926-ban állította Össze E . I . RAKOVITA és A. VA1ENTINY. A következő évtizedben i s állí
tottam Össze néhány központi katalógust, de ezek i s egy városra és csak a folyóiratokra vonatkoztak. Az egész országra kiterjedő közpon
t i katalógusok szerkesztése a második világháború után kezdődött.
1955-1957-ben j e l e n t meg az első, az országban megjelent minden k i adványfajtára kiterjedő központi katalógus a romániai akadémiai könyvtár gondozásában. Majd pedig ugyancsak az akadémiai könyvtárban elkészült egy 250 000 cédulából álló központi katalógus, amely v i s z - szamenőleg az 1665-tól 1957-ig terjedő időszakra a Romániában lévő külföldi tudományos-műszaki folyóiratokat ölelte f e l . Ezt a kataló
gust kötetekben i s kiadják, kiadása még folyamatban van. A kötetek
TÜT 19.éVf. 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
nyomdai előállítása rendkívül munkaigényes, sok időt i s vesz igénybe, nyelvtudást és nagy jártasságot kiván. 1957-ben kezdte meg az Állami Központi Könyvtár a Romániában található külföldi könyvek központi katalógusának összeállítását.
Ide számítja a c i k k és i t t tárgyalja a havonta 2 1 sorozatban megjelenő u j szerzemények jegyzékét, amely A romániai könyvtárak ál
t a l beszerzett külföldi könyvek cimen j e l e n i k meg. Összeállítanak külön egyes szakterületeket felölelő központi jegyzékeket i s , mint p l . a Romániai zenei források repertóriuma /Repertory catalogue of musical sources i n Románia/, amely az UEESCO nemzetközi zenei reper
tóriumának i s részét képezi. Hasonló központi katalógus készült a r o mán közgyűjteményekben található művészeti alkotásokról és egy máBik katalógus a román rézmetszőkről.
A további tennivalók közül az egyik legfontosabb a központi ka
talógus készítése a Romániában rendelkezésre álló, nem hagyományos dokumentumokról /vállalati irodalom, kutatási jelentések, szabadal
mak Btb./, amelyek iránt a tájékoztatási szolgálatban az egész v i l á gon napról napra növekszik a k e r e s l e t . Központi katalógust kellene készíteni mindazokról a könyvtári kűlöngyüjtemónyekről, amelyekről eddig i l y e n jegyzék még nem áll rendelkezésre.
A c i k k végül a gépesítés kérdését v e t i f e l . Automatizált közpon
t i katalógusok már számos országban vannak: USA, Kanada, Kémet Szövet ségi Köztársaság, Szovjetunió, Japán, Olaszország s t b . A meglévő be
rendezések lehetővé tennék Romániában i s a Központi Katalógusok gépi előállítását.
Moravek László
45/72 027.021/438/:021.64:659.21.011.56
A lengyel tudományos könyvtárak automatizált információfeldolgo
zási pzükae^letei^ /Potrzepy p o l s k i c h b i b l l o t e k na\mowych w zakresie automatycznego przetwarzania i n f o r m a c j i . /API// - SAWOUIAK, H. - SI1ARSKA, A. = Aktualne Problemy I n f o r m a c j i 1 Dokumentacjl, 16.k.
3.sz. 1971. p.17-25.
A lengyel tudományos könyvtárak gépesítésének szükségességéről - kivéve a Nemzeti Könyvtárat /Bibliotéka Karodowa/ - eddig nem ké
szült elemző tanulmány, még kevésbé a szükséglet kielégítését célzó t e r v e z e t .
A Memzeti Könyvtárban a gépesítés levezetésének igénye a közpon
t i szolgáltatásoknál látszik a legmegalapozottabbnak. A gépesítésre
•Megéretszolgáltatások a következők:
1. A külföldi folyóiratok l-özponti katalógusa, amely /3 év óta/
betűrendben éc szlaztetvitikus Kutatóval j e l e n i k meg - három éves fcé-
Figyelőszolgálat séssel. Ez évi 2 millió nyomtatott j e l e t /betűt, számot, Írásjelet/
reprezentál, amihez - kiegészítésként - minden ujabb évben további 200 000 j e l e t k e l l hozzászámítani. A gépesítés minden bizonnyal meg
gyorsítaná mind a szerkesztés, mind a nyomtatás átfutási idejét, s külön erőfeszítések nélkül több adat több különböző - lelőhely, k i - sdó, ország, nyelv és más tetszőleges - szempont s z e r i n t i közzététe
lét tenné lehetővé.
2. A külföldi könyvek központi katalógusa, amelyet a könyvtár 1958 és 1963 között szakrendben adott k i , betűrendes mututdval együtt.
Késése és kiadásának költségigénye m i a t t azonban kiadása nem folytató
d o t t , csak cédulakatalógus szinten állítják elő. Jelenleg évente kb.
150 000 kötetnyi külföldi könyv kerül a lengyel tudományos könyvtárak / k e 250 könyvtár/ állományába, ami hozzávetőlegesen 120 000 cimet tesz k i . I t t a gépesités azon felül, hogy a kiadást i s lehetővé ten-;
né, megközelítően ugyanazokkal az előnyökkel járna, mint a központi ' folyóirat-katalógusnál.
3. A kurrens nemzeti bibliográfia /Przev.-pdnik B i b l i o g r a f i c z n y / j e l e n l e g hetenként -ielenik mep. I t t a gépesités mindene.ielőtt a l e i ¬ tárás j e l e n l e g i szempontjainakj kibővítését, negyed-, fél-, háromne
gyed- és éves indexek közzétételének lehetőségét, a kunulálás j e l e n leg megoldatlan problémájának megoldását jelentené. További előnye lenne a felvételek géppel olvasható formában történő szolgáltatása}
ezzel megszűnnének a központi ceauJ-aszolgáltatás problémái, és ez l e hetővé tenné a bekapcsolódást a legkülönfélébb hazai és nemzetközi kooperációkba.
4 . A kurrens folyóirat-repertóriumnál /Bibliográfia Zawartosci Czasopism/. amely j e l e n l e g havonta j e l e n i k meg, a gépesités előnyei hellyel-közzel azonosak, mint a nemzeti bibliográfiával kapcsolatban e m i i t e t t e k .
A Hemzeti Könyvtárban m&T hozzávetőleges számitások készültek arra nézve i s , hogy milyen fejlesztés m e l l e t t oldhatók meg ezek a feladatok. A többi tudományos könyvtár - főként a központi egyetemi könyvtárak és az országos szakkönyvtárak - gépesitési szükségletei
nek vázlatát a cikk a hagyományos szervezeti tagolódás /állonányépi- tés, feltárás, olvasószolgálat/ s z e r i n t és az országos könyvtárháló
zat legszorosabb kooperációját feltételezve adja meg. A f e l v e t e t t té- mu kiegészítéseként szól, mivel az országos könyvtárhálózattal megva
lósítható kooperációt lát benne, a könyvkiadás gépi adatfeldolgozási szükségleteiről.
A gépesités fokozatos realizálásának feltételei a következők:
• a gépi feldolgozás kérdéseit komplex módon ás országosan meg k e l l vizsgálni;
• részletesen f e l k e l l tárni az egyes könyvtárak i l y e n irányú szükségleteit i s ;
• az áttéréshez központi financiális alapokat k e l l biztosítani;
• olyan központot k e l l létrehozni, megszervezni, amely a könyv-
TMT ig.évf. 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
tárakban ós a tájékoztatási intézményekben meginduló kísérleteket és vállalkozásokat koordinálja, kutatásokkal segíti és módszertani-szol
gáltatási t e k i n t e t b e n irányitja;
• az e m i i t e t t központ az egyes könyvtárak szamára számitógépet k e l l , hogy biztosítson és tegye lehetővé az egyes könyvtárak e kér
désekkel foglalkozó személyzetének kiképzését;
• az együttműködésbe bevont könyvtáraknál biztosítani k e l l az i n p u t , output, valamint a távközlő / t e l e x / berendezéseket}
• biztosítani k e l l a gépesités során létrejött kiadványoknak a lengyel helyesírásnak megfelelő voltát;
• a könyvtárosképzésben komolyan k e l l f o g l a l k o z n i az előkészí
téssel a gépesítésre.
fatála Tibor
46/72 389.6/100/:O25.12 Ajánlások a könyvtári statisztikák nemzetközi szabványosítása
tárgySoan. /Recommandation concemant l a normalisation I n t e r n a t i o n a l e des s t a t i s t i q u e s r e l a t i v e s aux bibliothfequee./ = B u l l e t i n des B i b l i o — thequea de Pranee, 16.k. 2.az. 1971. p.81-92.
Az ajánlásokat az UNESCO közgyüléBe a Párizsban 1970. november 13-án t a r t o t t . t i z e n h a t o d i k ÜléBén fogadta e l . a t e l j e B Bzöveget pe
d i g angol, spanyol, f r a n c i a ós orosz nyelven ugyancsak Párizsban, 1970-ben egy 19 oldalas kiadványban j e l e n t e t t e meg. Jelen c i k k az ajánlások t e l j e s f r a n c i a nyelvű szövege.
A bevezetés felhívja a tagállamokat, tegyék meg a szükséges tör
vényes lépéseket j e l e n ajánlásoknak hatékony érvényesítésére a jogha
tóságuk alá tartozó területeken.
Az elsó bekezdés pontos meghatározását adja a I nemzetközi könyv
tári s t a t i s z t i k a szabványosítása szempontjából fontos fogalmaknak, mint p l . i mi a könyvtér, mi a könyvtári gyűjtemény, mi az évi gyara
podás, ml a nyomtatvány, mi a folyóirat, ml a cim, mi a kötet, k i a könyvtár használója, k i a b e i r a t k o z o t t kölcsönző, mik a rendes k i adások, mik a személyzeti kiadások, mik a szerzeményezési kiadások, mik a beruházási és fenntartási kiadások, k i a hivatásos könyvtáros.
- A második bekezdés az egyes könyvtártípusokat s o r o l j a f e l i nem
z e t i könyvtár, felsőoktatási intézmények központi, intézeti és k a r i könyvtárai, tudományos, de nem szakkönyvtárak, i s k o l a i könyvtárak kü
lönböző t i p u s a i , szakkönyvtárak különböző típusai, közművelődési vagy népkönyvtárak különböző t i p u s a i .
Plgye1őazolgálat Az ajánlások harmadik bekezdése f e l s o r o l j a a könyvtári s t a t i s z tikák a d a t a i t : könyvtárak száma; olvasok számadatai /vagyis a város vagy község lakosainak, az i s k o l a tanúiéinak és tanárainak, az egye
tem hallgatóinak és a könyvtár használatára jogosult személyeknek összes száma/; gyűjtemények adatai /könyvek és folyóiratok folyómé
terenként és kötetenként számítva, kéziratok folyóméterenként és kö
tetenként számítva, könyvek, folyóiratok és kéziratok mikromásolat ál
nál a mikrofilmek tekercsenként, sgyéb mikromásolatok az anyag egysé
geinek száma s z e r i n t számítva; szerzeményezés /csak a könyvek, kéz
i r a t o k és mikromásolatok veendők f e l , mégpedig a könyvek cimek és kö
t e t e k s z e r i n t számítva, kéziratok tételek száma s z e r i n t számítva, könyvek, folyóiratok és kéziratok mikromásolatai, mikrofilmek eseté
ben tekercsenként, egyéb mikromásolatok az anyag egységei s z e r i n t számítva/; a tárgyévben kapott kurrens folyóiratok a cimek száma sze
r i n t ; b e i r a t k o z o t t kölcsönzők száma /akiknek a beiratkozáaa a tárgy
évre érvényes, de a szakkönyvtáraknál ezt az adatot nem k e l l f e l v e n n i / ; a kikölcsönzött dokumentumok és a dokumentumok h e l y e t t k i a d o t t másolatok száma /minden esetben kötetek száma mutatandó k i / ; belföl
d i könyvtárközi kölcsönzés./mindenkor a kötetek száma s z e r i n t veendő f e l / j külföldi könyvtárközi kölcsönzés /külön a külföldről kapott és külön a külföldre küldött anyag, mindenkor a kötetek száma s z e r i n t / ; fotómásolatok éa egyéb másolatok /nem k e l l ide számítani a könyvtár
ban e l h e l y e z e t t és pénzdarab bedobására működő gépek által k i a d o t t má
solatokat, viszont be k e l l számítani a könyvtárközi kölcsönzésben k i adott másolatokat i s , a papirosra készült másolatoknál a papiros o l dalak számát, mikrofilmeknél a képek számát, mikrofilmlapoknál az egységek számát vesszük f e l / ; rendes kiadások / t e l j e s kiadások, sze
mélyzeti kiadások, szerzeményezés kiadásai/; beruházások; könyvtári személyzet /külön k e l l kimutatni a főfoglalkozású és a részfoglalko
zású személyek számát, külön a h i v a t a l o s diplomával rendelkezőkét és azokét, akik a könyvtárban nyerték kiképzésüket/.
Ezek az ajánlások hosszú évek munkájának eredményei, s ezeket a munkálatokat a szakirodalom korábban már i s m e r t e t t e , az UNESCO tagál
lamainak megfelelő szervei pedig az UNESCO külön kiküldött szakbizott
sága előtt véleményezték,
A cikk befejezésül idézi a szakértői bizottság jelentősét, il
l e t v e az ajánlások végleges elfogadása előtt adott véleményét.
Moravek László
