1 050 STATISZTIKA! iRODALMI' FIGYELÖ
kötet felöleli a Német Szövetségi Köztár—
saság Statisztikai Hivatalának statisztikai munkájával szemben támasztható kivánsá- gok ..katalógusát" is.
A könyv rendszerezésének rövid ismerte- tését követően a szerző kitér arra, hogy sok éves egyetemi oktatási tevékenysége során szerzett tapasztalata szerint sokkal nehe- zebb feladat a szakemberek képzése a gaz—
daság- és társadalomstatisztika, mint az el- méleti statisztika terén. Ez nagyrészt azon múlik, hogy az elmélet és a gyakorlat ösz- szekiapcsolása e téren rendkívül fontosyde épp ez a követelmény valósítható nehezen meg. Emlékeztet ezzel kapcsolatban Devons angol statisztikus megállapitására. miszerint:
.,Nehéz elsajátítani annak útját—módját, ho—
gyan használjuk fel korrektül a gazdaság- statisztikát. Nincsenek olyan egyszerű sza- bályok, amelyek lehetővé tennék, hogy va- laki a statisztika használatában szakember- ré váljék. Minden lépésnél nehézségek adódnak. A tudóst csak a gyakorlat és a statisztika felhasználása során tanusított körültekintéssel lehet megszerezni."
Arra a kérdésre, hogy miért szükséges a gazdaság— és társadalomstatisztika tanul- mányozása, a szerző a következőképpen válaszol: azért szükséges, mert egy jó köz—
gazdásznak pontosan ismernie kell a gaz- daság- és társadalomstatisztikai adatokat, valamint a felvételek módszereit ahhoz, hogy gazdasági modelljét a realitásokn'ak megfelelően építhesse fel, és ,,élő" adatok- kal táplálhassa azt. különben elefántcsont—
toronyban köt ki. Paul A. Barannak és Paul Sweezynek az Amerikai Egyesült Államok—
ra vonatkoztatott véleménye más országok tekintetében is helytáll. E vélemény szerint
paradox helyzet alakult ki az Egyesült Ál- lamokban a társadalomtudományok terüle- tén. A kutatásokban és oktatásban tevé-—
kenykedő tudósok száma gyorsan növekszik.
Ezek képzettsége, egyes szakterületekre vo- natkozó tudása —— beleértve a pontos ma- tematikai bizonyitásokat és a legfejlettebb statisztikai módszereket is -— sokkal maga-v sabb színvonalon áll. mint akár egy gene—
rációval korábban. Egyetemek,alapitványok, kormányzati szervek soha nem látott mérték—
ben finanszíroznak kutatási témákat; köny—
vek, tudósítások, cikkek áradata jelenik meg. Ennek ellenére ez a túlfokozatt intel- lektuális tevékenység alig járult hozzá újabb fontos ismeretekhez a tekintetben.
hogyan funkcionál a társadalmunk és merre tart. A gazdasági, társadalmi környezet egyre növekvő bonyolultsága minden terű- letén egyre nagyobb szakosodást kiván meg.
A társadalomtudományok ennek folytán egy- , re több speciális területre tagolódnak. mi- közben azok. akik ezekkel a tudományokkal foglalkoznak, egyre inkább ,,behatárolt" spe- cialisták—ká, saját területük tökéletesen ki—
képzett szakembereivé válnak, de mind ke—
vesebb fogalmuk van mások speciálisszak—
területéről, sőt már meg sem értik azt. A társadalom egésze —— amire pedig korábban az ismert társadalomteoretikusak a fő fi—
gyelmet fordították —- éppen azért, mert túl- lép a szakterületeken, a társadalomtudo- mány látóköréből egyszerűen eltűnt. E vé- lemények is megerősítik azt a szándékot, hogy a szóban forgó tankönyvben a gaz- dasági és társadalmi folyamatok egészét.
összefüggéseit kell előtérbe helyezni.
(Ism.: Meixner László)
TERÚLETI STATISZTIKA
WILLIAMSON, R. B.:
A TERULETI GAZDASÁGI ELEMZES EGYSZERÚ lNPUT-OUTPUT MODELLJEI
(Simple input—output models for area economic analysis.) — Land Economics. 1970. 3. sz. 333—338. p.
Az Egyesült Államokban évek óta tanul—
mányozzák a városok és gazdasági kistér—
ségek. gazdasági fejlődését. A tanulmányo—
zás célja rendszerint az, hogy a térség né- pességfejlődésének várható irányáról és mé- retéről tudjanak képet alkotni. A népesség- fejlődés előrejelzése bázisul szolgál a terü—
letkíhasználás tervezéséhez. Avárosi tervezés szándékait szolgáló népességelőrejelzés ti- pikus változata a népességi trendek egysze- rű előrevetítése. A szerző más módon kíván eredményre jutni.
Több könyv és tanulmány foglalkozik a térgazdasági elemzések és előrejelzések gaz- dasági bázisú megközelítésével és input—
output vizsgálatának elméleti alapjaival. A kistérségek népességnövekedési elmélete szerint a népességnövekedés arányának kü—
lönbségeit főleg a kívülről származó jöve- delmek növekedési rátáinak a különb- ségei okozzák. Ilyen kívülről származó jö- vedelem származik a térség "külkereske—
delméből", az idegenforgalomból és a nem helyi kormányzat ottani kiadásaiból. Min- den külső forrásból származó dollár hozzá- járul ahhoz, hogy az adott térségben az ösz- szes belső kiskereskedelmi forgalom, illetve a jövedelem — közvetve pedig a foglalkoz- tatottság és a népesség —— megtöbbszörö- ződjék. Másként: minden dolgozó, aki kivi- telre termel, vagy más módon. külső forrás- ból származó jövedelemre tesz szert, lehető—
vé teszi. hogy abban a térségben megnőj- jön a foglalkoztatottság. Az a bizonyos szor- zó, ami az itt jelzett elgondolás alapjait al—
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ 1051
kotja. hasonlatos a nemzetközi közgazdasá—
gi elmélet Keynes által konstruált külkeres- kedelmi szorzójának fogalmához. A ténye- zők változatossága fogja meghatározni az adott térség előnyeit és a külső forrásból származó jövedelem növekedési arányának különböző mértékét.
A gazdasági bázisú elemzés praktikus vál—
tozatát a szerző egy viszonylag egyszerű Leontief—tipusú input—output modellben ta- lálta meg. A modellt egy kicsi. világosan körülhatárolt térségre, a texasi Rio Grande alsó völgye régiójára szerkesztette.
A konvencionális input-output modell ér- tékben ábrázolja a szóban forgó térség á- gazatainak. illetve szektorainak valamennyi belső és külső —— más térségek ágazataival szemben fennálló — kapcsolatát, rendszerint egy évre vonatkozóan. A térség ágazatainak közvetlen ráfordítási együtthatói ezekből az értékadatokból képezhetők. A további szá- mítások alapjául azután ez a ráfordítási e- gyüttható matrix szolgál. amelynek segítsé- gével a térség minden egyes ágazatára meghatározható a közvetlen és a közvetett ráfordítások nagysága. a végső kibocsátás egységnyi értékére vonatkoztatva.
Az eredeti dollárértékekből a szerző fog—
lalkoztatottsági mutatókat képzett. Az át- számítás alapjául a becsült foglalkoztatott—
ság/jövedelem arányokat használta. Ezt a munkát 12 helyi szektorra végezte el.
Az elemzés adatait felhasználta egy 12x12 -es input—output matrix készítéséhez. továb- bá egy hibrid 6x12-es matrix és egy hagyo- mányos gazdasági bázisú modell szerkeszté- séhez. A hibrid modell esetében a tranzak- ciók eredeti dollárértékeit, az utolsó lépcső- ben egy megfelelő szorzó segítségével fog- lalkoztatottsági szorzókká alakította át.
Az alternatív modellek alkalmasságának vizsgálata során feltételezte. hogy a becsült egyedi szorzók nagy tévedésekhez vezethet- nek, ezért ellenőrző módszert keresett.
A szerző a továbbiakban kifejtette, hogy mérlegelés alapján arra a meggyőződésre jutott. hogy a szorzók becsléséhez a stan- dard 12x12 input-output matrix adná a leg-
jobb támpontokat. Ugyanis ennél a dollár- értékből a foglalkoztatásra átszámított vál- tozat és a közvetlenül megállapított foglal- koztatási adatok között nincs lényeges kü- lönbség. Az elvégzett további számítások is bizonyítják a két változat alapvető hason- lóságát. A szerző azután azt a kérdést is taglalja. hogy milyen esetben szükséges ta- pasztalati úton is bizonyságot szerezni. és milyen esetben elegendő az elvont okos- kodás, illetve a matematikai módszer.
A három fő modell segítségével készült el a Rio-Grande alsó völgye régió 1984—re elő—
irányzott végleges foglalkoztatási terve.
Összehasonlítási céliai.egyszerűbb és ke- vésbé bonyolult módszerek alkalmazásával, további tervek is készültek. Ilyenek a teljes foglalkoztatás növekedésének egyszerű. e- gyenes vonalú geometrikus extrapolációja 1940. és 1964. évi bázison; standard, de magas fokon aggregált óxó—Os input-output modell; a teljes exogén indítékú foglalkozta- tás előrevetítéséhez használható egyszerű szorzó; végül. mint a legegyszerűbb mód- szer: tervezett foglalkoztatási szinvonalként a bázisév foglalkoztatási szinvonalának vál- toztatás nélküli beállítása.
A következőkben a szerző foglalkozik a különböző előrejelzési módszerek értékelésé- vel, illetve az eltérések magyarázatával és egyúttal a módszer korlátaival és a hibák okainak ismertetésével is (különböző ágaza- ti sajátosságok. al modellbe beépített állan—
dák és az objektív valóság közötti különb- ség a foglalkoztatottak számát és arányát illetően, a régió ágazatainak bérszi—ntjében mutatkozó szélsőséges egyenlőtlenség, a me- zőgazdasági input elégtelen szinvonala stb.).
Befejezésként a szerző az adatgyűjtés ne- hézségeivel és költséges voltával foglalko- zik, és azt bizonyítja, hogy az általa alkal- mazott módszer — mivel a hagyományos megoldásoknál lényegesen több eredményt hoz — végeredményben a költségek szem- pontjából is megfelelő.
(Ism.: Horváth Tibor)
IPARSTATISZTIKA
CHAWLA. R. K.—-HART. P. E.;
A TERMELÉSI FUGGVENVEK NEMZETKÖZI USSZEHASONLiTASA
(An international comparison ot production tunc- tions: the coalfired electricity generating industry.) -Economícs. 1970. máj. 164—175. p.
A kérdést az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vonatkozásában a szerző—
_ kön kívül mások is vizsgálták. A szerzők véleménye az, hogy a tárgyilagos és rész- letes vizsgálat megköveteli, hogy az elem—
zés a termelésre gyakorolt összes input ha- tását szimultán módon vegye figyelembe.
A széntüzelésű villamosenergia-ipar terme—
lésének vizsgálatára ennek megfelelően a termelési függvények módszerét alkalmazzák.
A termelési függvény általános alakja eb- ben az esetben is
Y:f(X;)(i:L2,... ,n)
azzal a feltételezéssel. hogy az Y azt a
