AZ IGAZSÁGOS JÖVEDELEMELOSZTÁS Csocsán Jenő laurea dolgozata 1958

A Z I G A Z S Á G O S J Ö V E D E L E M E L O S Z T Á S

C s o c s á n Jenő laurea d o l g o z a t a

1958

B E V E Z E T É S .

Rideg és elvont fogalmak parabolikus ás hyperbolikus görbék,elleas.zenvesen hosszadalmas számoszlopok köntösét v i s e l i az a kérdéskör,amel­

lyelfoglalkozni kivánunk. Következésképen igen kön­

nyen közömbösen haladunk el m e l l e t t e . Pedig ezt a köntöst a tömegek nélkülözése és könnye, nemzetek

sóhaja és népek szerencsétlensége v i s e l i sokszor.

A jövedelemelosztás még nevében i s mennyi.- ségtani műveletre u t a l , de osztandóját az emberek hozzák l é t r e , emberek osztják el és az e l o s z t o t t osztandó az emberek igényeit f o g j a s z o l g á l n i .

Ezt a mélyen emberi kérdést szemlélhetjük társadalomelméleti,közgazdasági és erkölcstani szem­

pontból.

Korunkban az emberi társadalom organizmu­

sában súlyos zavarok mutatkoznak. A társadalom szer­

v e z e t i működésének eme zavarát s z o c i á l i s kérdésként szokták m e g j e l ö l n i . Ha a bajok okait nem is. s i k e ­ rül mindig pontosan meghatározni, de a kórisme rend-

szerint a jövedelemelosztás szabálytalanságát á l ­ l a p í t j a meg.

Á közgazdaság háztartások visszakapcsoló­

dó sorozata, amelyek közvetve, vagy közvetlenül • egymás termékeit fogyasztják. M i v e l a háztartások • k ö z t i közvetítés f e l a d a t á t éppen a jövedelemelosz­

tás l á t j a e l , a jövedelemelosztás a közgazdaságtan­

nak i s kulcskérdésévé, v á l i k .

Az erkölcstudomány sem nézheti h a l g a t ó l a ­ gosan a jövedelemelosztás l e f o l y á s á t .

A s t a t i s z t i k a azt mutatja, hogy a bűnözé­

sek sokkal magasabb arányban fordulnak elő éppen a legmagasabb és a legszegényebb rétegek k ö z ö t t , mist a társadalom középső rétegeiméi. Nem mintha a környezet szükségképen meghatározná az emberi cse­

l e k v é s t , de mivel ez olyan akadályokat á l l i t h a t az emberi haladás ú t j á b a , melyeknek leküzdésére az emberi gyöngeség nem egykönnyen v á l l a l k o z i k . Krisz­

tus Urunk mondja S z t . M á t é n á l , hogy könnyebb a t e ­ vének á t j u t n i a tü fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyek országába. A szegénységet pedig már a la­

tin közmondás i s nagy keritőnek t a l á l t a .

- 111 -

Az Egyház tehát, amelynek az Úrtól kapott f e l a d a t a , hogy az Isten országába gyűjtse a t ő l e elszakadt emberiséget, l e l k i p á s z t o r i szempontból sem nézheti közömbösem, hogy a népesség széles r é ­ tegei milyen társadalmi viszonyok között é l i k é l e ­ tüket.

Ezen a negatív nézőponton túlhaladva a jövedelemelosztásról megállapíthatjuk, hogy sze­

mélyek között z a j l i k l e , akiknek egymásközötti v i ­ szonyát az igazságosság erénye szabályozza, és e­

zen a jogcímen i s az e t i k a jogkörének i l l e t é k e s ­ ségébe e s i k .

Végül t e r m é s z e t f e l e t t i megvilágításban e­

zek a személyek Isten képmását tükrözik és igy egymás i r á n t i cselekvéseiket a szeretetnek kell á t h a t n i a .

Ezért a Szentatya leszögezi: "A hivek kö­

t e l e s s é g e , helyzetük és lehetőségük szerint, önzet­

lenül és bátran foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyeket ennek a gondterhelt és nyugtalan v i l á g ­ nak k e l l megoldania a s z o c i á l i s igazságosság t e ­ rületén s nemkevésbbé a jog és a béke nemzetközi

rendjében Í S .

Meggyőződéses keresztény nem huzódha­

t i k kényelmes és önző "elszigeteltség"-be ak­

kor, amikor tanúja testvérei .teségéaak és nys«»

moruságánakj amikor h a l i j a a gazdaságilag al«>

szegényedettek s e g é l y k i á l t á s á t ; amikor ismeri a munkásosztály törekvéseit normálisabb és igaz­

ságosabb é l e t f e l t é t e l e k után; amikor tudomása van egy gazdasági rendszer v i s s z a é l é s e i r ő l , a­

mely a pénzt a s z o c i á l i s kötelezettségek elé h e l y e z i ; amikor j ó l ismeri az ellentmondást nem

tűrő nationalizmus tévelygéseit, amely tagadja, vagy l á b b a l tapossa az egyes népek k ö z ö t t i e­

gyüttműködést, azt a s z o l i d a r i t á s t , amely mind­

egyikükre szoros k ö t e l e z e t t s é g e t ró a nemzetek nagycsaládjával szemben. "(Gravi e ad un tempo tenere)

A f ö n t e m l i t e t t három problémakör, - a társadalomtudományi, a közgazdasági és az er­

k ö l c s t a n i -, egymásba fonódik és egymástól el nem v á l a s z t h a t ó . Jelentőségük fontosságuk, de ne­

hézségük is annál i n k á b b növekszik.

Ami magát az értekezés e l o s z t á s á t il­

l e t i , a Jövedelemelosztás cimü f e j e z e t t u l a j ­ donképpen összes f e j t e g e t é s e i n k legvégére ki­

vánkozik* Ebben f o g l a l t u k össze vizsgálódásaink elméleti eredményeit* úgy hogy ez a f e j e z e t nagyobbára csak végkövetkeztetéseket tartalmaz*

benne aem biaoayitunk,9a s i z o a y l t á a tulajdonkép­

pen az összes következő fejezet*- K Z ismétlés ez elkerülése végett mégis, eélesesuaák l á t s z o t t ezt a l f e j e z e t e t előre helyezni*

A k i v á l ó magyar domininikánusnak, Horváth Sándornak tudományelméleti fogalmaiban az e l ­ ső f e j e z e t az ultimus terminus syntheticus l e n ­ ne, míg az u t á n a következők i n v i a syntesi en­

nek szintetikus fogalomnak a K i d o l g o z á s á t képezik ha ezt a tudományos f e l a d a t o t mindenben t e l j e s í t e t t ü k * vagyis ha ezt az ultimus ' tessai- aus synthetioust mindenben igazoltuk, in v i a iu­

d i c i i az egyes részleges és gyakorlati kérdések megítélése nem okozhat nehézságat a már kidalgo­

zott végső fogalom fényében.

Röviden k i k e l l még térni egy módszerta*

- -

n i kérdésre, amely aboól támadhat,, hogy érteke- zésü,nkben,noha közgazdasági j e l l e g ű , gyakran f o - gunk hivatkozni pápai megnyilatkozásokra. > •

Erre nézve azonban részben már v á l a s z t ad- tak a fönt mondottak,részben arra u t a l j u k az olva- s o t , amit az első f e j e z e t 3 . / pontjában a célok összefüggéséről, szükségszerű kapcsolatáról ós összhangjáról fogunk mondani. Különben idézzük • ^; magát X I . PIUS pápát" s bár a gazdaságnak s az er- kölcsaek megvan a, maga külön önálló területe,mé- g i s nagy tévedés volna a gazdasági rendet az, er- köic-sí rendtől ugy e l v á l a s z t a n i , hogy a gazdasá- got az erkölcstől függetlennek mondjuk. /Quadra- gesimo anno 4 2 . /

Azoknak pedig, akik magukra nézve nem t a r t j á k kötelező erejűnek ezeket a megnyilatko- zásokat, mert világnézetükből k i f o l y ó l a g aem t a r t j á k maguk f ö l ö t t illetékeseknek, legalább annyit e l k e l l ismerni, hogy ezek a kérdésben j á r a t o s tanítóhivatalnak hivatalos megnyilatko­

zásai,.. ».amelyek mellett kevésebé bölcs e l j á r á s

szemethunyva elhaladui.

Meg kell még jegyezni* hogy első k é t f e ­ jesetünket l i c e n c i a t u s i dolgozatként már bemu­

t a t t u k . Ezeket mégis a vezető tanár utasítására, most ismét közöljük*

T A R T A L O M J E G Y Z É K

B e v e z e t é s

Kérdésünket érintő fontosabb

pápai megnyilatkozások Fölhasznált irodalom

J ö v e d e 1 e m e 1 o s z t á s

1./ A f o g a l o m megközelítésének módjai

2./ AZ ELSŐ ÚT: a jövedelemelosztás okaiban

3 . / A második ut : a jövedelemelosztás céldinamizmusa

4./ A jövedelemelosztás eredménye

A n e m z e t i j ö v e d e l e m 1 . / A nemzeti jövedelem fogalma

2 . / A nemzeti jövedelem kialakulása.

3 . / A nemzeti jövedelem hatása a jövedelemelosztásra

4./ A nemzeti jövedelem a jövedelem­ elosztás anyagi oka

A t é t e l e s j o g r e n d 1 . / A jogrend fogalma

2./ A jogrend hatása a

jövedelemelosztásra^:

3 . / A jogrendet k i a l a k i t ó tényezők 4./ A f i z i k a i /gazdasági/

hatalom szerepe

5 . / A jogrend a jövedelemelosztás^: formai oka

A p i a c

1./ A piac fogalma

2./ A piac hatása a jövedelemelosztásra 3 . / A piacra ható tényezők

4./ A pénz

5 . / A piac a jövedelemelosztás v a l ó s i t ó oka

A j ö v e d e l e m e l o s z t á s c é l j a i n a k f é n y é b e n

1./A közjó f ö l é p i t é s e

2./ Az emberi személyiségnek a jövede­

lemelosztás a l a p e l v e i t képező j o g a i különös t e k i n t e t t e l a pápák tanitására 3 . / A k ö z v e t i t ő célok összefüggésének

vizsgálata

4 . / A különbösö célok hatása a jövedelemelosztásra

B e f e j e z é s

K é r d é s ü n k e t é r i n t ő f o n t o s a b b p á p a i

m e g n y i l a t k o z á s o k Quod apostolici muneris. 1878 december 2 8 .

Contra s o c . comm. n i h i l i s m u s .

Rerum novarum. 1891. május 15.

De statu operariorum.

Graves de communi.1901 január 27.

De c h r i s t i a n a democratia.

Singulari quadam. 1912. szeptember 24.

De corporationibus

Ubi arcano. 1922 december 25.

De pace mundi.

Quadragesimo anno.1931 m á j u s 11.

De renovatione ordinis s o c i a l i s . C h a r i t a t e C h r i e t i compulsi. 1952 május 3.

Divini Redemptoris. 1937 március 19.

Contra comm. atheum.

Summi pontificatus. 1939 október 20.

Lapsus moralis humanitatis et renovatio eius in C h r i s t o per Ecclesiam.

In questro giorno. 1939 december 24.

Pacis t r a n q u i l l e perduraturae quinque condi- tiose® fundamentales.

$gaaie» venerabiie f r a t e l l i » * y i dieiamo.

1940* december a4.«á©ralia requisi-ta novae pa- e i f i e a e ordinis i a t e r gente®.

La solemnita della Pentecoste. 1941 június 1.

Quaestio socialis hodierna. /In quingentesi­

mo anniversario Encyclicae Rerum Novarum/

Nell'alba e nella luce. 1941 december 24.

Fundamenta novae internationalis ordinis.

Con sempre nuova freschezza. 1942. december 24.

Fundamenta vitae socialis.

Ancora una quinta volta. 1943.december 24.

Allocutio radiophonica ad omnes patientes et Christianos.

Benignitas et humanitas. 1944 december 24.

De vera democratia.

Negli ultimi sei anni. 1945 december 24.

Ecclesia orbis et orbis pax.

Vi fu mai nella storia del genere umano.

1946 december 24. Perduraturae pacis con­

solidatio.

Conforto, letizia e giusto vanto 1947 szeptember 7.

Catholicorum religiosae-sociales obligationes.

La festivita Natalitia. 1947 december 24.

Veracitas, fraternitas et fides tamquam fun- dameata novae ordinis mundi.

Gravi e ad un tempo tenere. 1948 december 24.

De Ecclesia Christi et de pace inter gentes.

Avec une égale solicitude 1949 május 7.

Res capitalis et labor.

Non mai ferse come is questa vigilia.

1949 december 23. Conversio mundi ad Dei cogitationes in vita sociali et internatio­

nali.

Penitus commoto animo. 1950 november 2.

Hodiernae societatis moralis ruina.

Un anno e gia trascorso. 1950 december 23.

Media et viae ad veram pacis populorum.

Gia per la decimaterza volta. 1951 december 24.

Ecclesiae labor in pace stabilienda.

Ditutto cuore v ringraziamo 1952 január 31.

Christianus dominus laborantium.

Con sempre rinnovata gioia 1952 március 8.

Renovatio vitae religiosae Romae.

Dans la tradition. 1952 július 7.

De iusto distributione bonorum.

Levate capita vestra. 1952. december 24.

Necessitates oeconomicae societatis et me­

dia ad eorum mitigationem.

Il popolo, che abitava nelle tenebre.

1953 december 24. Pericula technicae pro societate.

Ecce ego declinabo. 1954 december 24.

Coexistentia in timore, in errore et in ius­

titia.

A p á p a i m e g n y i l a t k o z á s o k f o r r á s g y ű j t e m é n y e i

Marmy, Emil: Mensch und Gemeinschaft in christlicher Schau /Freiburg /Schweiz/ 1945.

Arthur-Fridolin Utz O.P. und Joseph-Fulko Groner O.P.

Aufbau und Entfaltung des Gesellschaftlichen Lebens. Freiburg /Schweiz/ 1954.

Fölhasznált irodalom

Balás Károly: A társadalompolitika új útjai.

Budapest, 1934.

Bikkal Dénes: A szociális gazdasági rend.

Budapest, 1934.

Briefs, Götz: Zwischen Kapitalismus und Socia­

lismus. Gewerkschaften im Schei­

deweg.

Gajzágó László: A nemzetközi jog eredete.

Budapest, 1942.

Heller Farkas: Közgazdaságtan

I. kötet: 5. kiadás: Budapest 1945 II. kötet: 4. kiadás: Budapest 1947 Heller Farkas: A közgazdasági elméletek törté­

nete. Budapest, 1943.

Horváth András: A laborizmus. Budapest, 1934.

Horváth Sándor: A természetjog rendező szerepe.

Budapest, 1941.

Horváth Sándor: A tulajdonjog szent Tamásnál:

Katolikus közélet. Budapest, 1928.

Horváth Sándor: Eigentumsrecht nach heiligem Thomas von Aquin. Graz, 1929.

Vesd össze: Kecskés Pál: Harc a magántulajdon körül. Recenzió a Magyar Kultúrában 1930 már­

cius 5. 229. oldal.

Horváth Sándor: Örök eszmék, eszmei magvak.

Budapest, 1944.

Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudomá­

nyi problematikája. Theologia 1936-tól.

Kecskés Pál: A keresztény társadalomelmélet alapelvei. Budapest, 1938.

Kecskés Pál: A keresztény társadalomszemlé­

let irányelvei. Budapest, 1944.

Ketteler, Wilhelm Emmanuel Freiherr von:

Die Arbeiterfrage und das Christentum. Mainz, 1863.

Magyarul: A munkások kérdése és a kereszténység. Fordította:

Katinszky Gyula. Eger, 1864.

Keynes, John Maynard /Lord/:

The General Theory of Employment, Interest and Money. London, 1936.

Kornis Gyula: A kultúra válsága. Budapest, 1934.

Kornis Gyula: Kultúra és politika. Buda­

pest, 1928.

Krasinski, O.S.B., C. K. von:

Über die Krisis des modernen Sondereigentumsbegriffes.

Freiburger Zeitschrift für Philosophie und Theologie.

1954. /1. Heft./64. oldal. /Schweiz/

Lacza István: Szociális etika. Budapest, 1943 Malthus, Thomas Richard: Essay on the Population.

London, 1798. 2. kiadás: 1803.

Magyarul: Tanulmány a népesedés törvényéről. Budapest, 1902.

Marx, Karl: Das Kapital.

I. Der Produktionsprozess des

Kapitals. Hamburg, 1867. /4. kiad: 1892/

II. Der Zirkulationsprocess des Kapitals. Kiadta Engels Hamburgban 1885-ben. /Második kiadás: Hamburg, 1893./

III. Der Gesamtprocess der Kapita­

lischen Produktion. Ugyancsak Friedrich Engels kiadásában: Ham­

burg, 1894.

Magyarul: A tőke. Budapest,

I. kötet 1949.

II. kötet 1953.

III. kötet 1951.

Marx, Karl: Lohnarbeit und Kapital. Neue Reinische Zeitung 1849 április 4-től. Engels által részben átdolgozva: London, 1891.

Magyarul: Bérmunka és tőke.

Budapest, 1919; 1945.

Merckelbach, C. P., Benedictus Henricus:

Summa theologiae moralis.

4. kiadás: Paris, 1942.

Mertens S. J., Clement:

Initiation a l'Économie sociale.

Paris, 1952.

Messner, Johann: Das Naturrecht. Innsbruck- wien, 1950. Angolul: Social Ethic, the Natural Law in

the Modern World. St. Louis, 1949

Mihelics Vid: A Beveridge-terv. Budapest, 1944.

Mihelics Vid: A szociális kérdés és a szocia­

lizmus. Budapest, 1936.

Mihelics Vid: Az új Portugália. Budapest, 1938.

Mihelics Vid: Az új szociális állam.

Budapest, 1931.

Mihelics Vid: Keresztény szocializmus.

Budapest, 1932.

Mihelics Vid: Világproblémák és a katoli­

cizmus. Budapest,1933.

Mikos Ferenc: A Quadragesimo Anno gazdasági rendje. Budapest, 1934. Vesd

össze Heller Farkas recenzió­

jával: Közgazdasági szemle, 1934. 512. oldal; és Varga Lász­

ló recenziójával: Magyar Kultú­

ra 1934. 296-298. oldal.

Mulcahy S. J., Richard E.:

The Economics of Heinrich Pesch.

New York, 1952.

Navratil Ákos: Közgazdaságtan. Budapest, I. kötet: 1933 /2. kiadás: 1936/

II. kötet 1939.

Nell-Breuning S. J., Oswald von:

Die soziale Encyklika.

2. kiadás: Köln, 1932.

Nell-Breuning S. J., Oswald von und Hermann Sacher: Wörterbuch der Politik. Különösen:

III. Zur socialen Frage. 1949 IV. Zur Wirtschaftsordnung 1953

V. Gesellschaftliche Ordnungssysteme. 1951 Freiburg im Breisgau

Noldin S. J., Henricus: Summa theologiae moralis.

1. kiadás: Innsbruck, 1885.

A. Schmidt után Gottfridus Heinzel által átdolgozott 30. kiadás:

Innsbruck 1952.

Oppenheimer, Franz: Das Bevölkerungsgesetz des T. R. Malthus und der neueren Nationalökonomie. Berlin, 1901.

Samuelson, Paul E.: Economics. New York, 1948.

Setton, Kenneth M.: On the Importance of Land Tenure and Agrarian Taxation in the Byzantine Empire, from the Fourth Century to the Fourth Crusade. American Journal of Philology. 1953. 225. oldal.

Surányi-Unger Tivadar: A gazdaságpolitika tudo­

mányos alapkérdései. Budapest, 1927.

Schumpeter, Josef A.: Kapitalismus, Socialismus und Demokratie. Bern, 1946.

Szász, Stephanus: Salarium iustum. Kolozsvár, 1941.

Szekfű Gyula: Három nemzedék. 2. kiadás:

Budapest, 1922.

Takács József: Isten gondolata az ember munká­

járól. Vigilia, 1955. 395. oldal.

Varga László S. J.: Társadalmi etika.

Budapest, 1935.

Welty, Eberhard O. P.: Herders Sozialkathe­

kismus. Freiburg im Breisgau.

I. kötet: 1952 II. kötet: 1953 Welty, Eberhard O. P.: Gemeinschaft und

Einzelmensch. Salzburg-Leipzig 1935.

Zemplén György: Commentarius in Ia IIae et in IIa IIae.

Zemplén György: Metaphysica Zimmermann, O. S. B., R.:

Das ius utendi bei Thomas v.

Aquin und in den päpstlichen Soziallehren.

Freiburger Zeitschrift für Philosophie und Theologie.

1954. /3. Heft/ 302. oldal.

Freiburg Schweiz.

A J 0 V ü J O E L i í i M E i i ö íi ü í á íj.

Bonyolult prooiéüiakörrol állunk szemoen, amikor a jövedelemelosztás j e l e n s é g é t igyekszünk magyarásni. A jöveceLemelosztás az emberi gazdálko­

dásnak e g y i k , talán legfontosabb kulcskérdéseo Sőt csirájában valami módon magában f o g l a l j a as egész közgazdaságtant, és igun terjedelmes anya­

got tartalmaz. Egy k i v á l ó magyar közgazdász e z e r - űároas&áz O i d a l a s kö zgazd&ságtaaáoan nyoloezáz- harminc o i d a l t , tenát müvének kétharmadát csák a

$övedcleselosztásnak szentéiig, de a továubi narma*

dik narmadoan i s visszatérnek az e l o s z t á s kérdé­

s e i .

A következőkben l á t n i lógjuk, hogy a köz- gazdaság proolémáit á t meg á t s z ö v i az ember vágyai­

nak, ösztöneinek, szükségleteinek oonyoiu.lt h á i í s a l és az emberi mikroKosmos- továob o o n y o l i t j a , vagy éppen ez a mikrokosmos t e s z i bonyolulttá a közgaz­

daság és e l o s z t á s kérdését.

Ez a ..onyoluitság és sokoldalúság ieuetővá t a s z i , hogy majd e r r ő l , majd a r r ó l a pontról k i ­ indulva más. más szálon, fejtsük 1 © a jövedelem-

elosztás jelenségeit*

* Így a mai túlfinomult kapitalizmus levegő- jé ben élő polgári közgazdász, PAUL A. SAMUELSON

/Massachussets, USA/ Közgazdaságtanának elosztási elmélete nem egyéb, mint a kereslet és a kínálat

grafikus görbéinek magyarázata. HELLER FARKAS szerint szintén a piac az a tén^,ez6, amelyet elméle­

té bea az elosztás magyarázatánál kiemelni fontosnak tartott,

KARL MARX rámutatott a jogrend jelentőségé­

re* .Ha szerinte a j -grend a gazdasági alapépítmény függvénye is, mindig uangsulyozta, hogy a felépít­

mény elkésve követi az alapépítmény változásait,

ami' gyakorlatilag ^annyit jelent, hogy ^a ténylegesen

adott jövedelemelosztást a íenáiío jogrendbői ve­

zetne tjük le. -*

+ "A ^néger - néger, csak oizonyos viszonyok ^Között less rabszolgává, ügy. gyapotfonógép - gép, amely-

lyel "gyapotot fonnak* Of?ak oizonyos viszonyok •

közt lesz tőkévé, ha ezokoői ^a viszonyokDÓl ki- ragadjak, ép oly Kevéssé tőse, mint aüogy az •

arany önmagában véve nem pénz.” /18/ Marx: Bér­

munka és tőke*

"bármilyen is a földjáradék sajátos iormája, min-' dea típusában közös, öjgy a földjáradék elsajá­

títása as ^{a gazdasági} forma, amelyben ^{a föld} tu­

lajdon realizálódik, s hogy a földjáradék vi­

szont feltételezi a földtulajdont, oiaonyos egyének tulajoonát, a iöldgoxyó uiaonyos réssel

lelett*" /17/ Marx: A tőke III. f >97 o«

NAVRATIL ÁKOS, aki a Pázmány Péter Tudomány­

egyetem .'jogi karának volt a tanára, természetesen • a materialista világnézettől függetlenül,. de szin­

tén kiemelni igyekszik a jogrend jelentőségét, az

egész elosztási folyamatsán. Bölcseleti reflexiók- ¹ kai tudatosan átszőtt müvében egyé óként megjelenik

a jövedelemelosztás viszonyában a nemzeti jövede­

lem jelentősege is©

HEINRICH PESCH S. J. szerint 9 akit a katho- likus közgazdászok atyjának tekintenek, a jövedelem' elc%ztás gyújtópontjában is a célfogalom, a gaz­

dálkodás célja áll, +

Mi a továbbiakban két uton igyekezünk majd a jövedelemelosztás fogalmának megközelítéséhez•

Először az jövedelemelosztást okaiban, másodszor mint céldinamizmust xogjuk vizsgálni. - •

"The ultimate principle in distribution, as in every phase of the economic process, can be no other than the principle. ruling and regulating the whole economic process: the goal of the

economy, the providing for the needs of the people conformable to the then attained cultural stan­

dards." /29/ mulcahy S. J.: The economics of Heinrich Pesch. 123 o.

Az e l s ő ;^t.ut ja, jó vedel eme ioⁱs.ztáe_o_k^ibag.__^?_

ö c i e n t i a est oognitio per causas. a tudás okokban való" ismeret. Ha tehát a'jbvedelemeiusz- ' t á s r ó l tudományos ismereteket akarunk s z e r e z n i , meg k e l l vizsgálnunk azokat a tényezőket, amelyek a jövedelemelosztást meghatározzák.'

A közgazdaságtani kutatás több tény ozőt tud J.elsorolni, amelyeknek i l y e n beío y.ist t u l a j ­ d o n i t .

bzek a tényezők pedig a következők? a p i a e , a nemzeti jövedelem, a munka megosztás.és a j o g - . rend.

mindezen hatóerők küiöaiéieképen f e j t i k k i működésüket.

A jogrend különféle normákat és megkötése­

ket nyújt a jövedslemeíosztás folyamata e l é . A nemzeti jövedelem nagyságának é s . ö s s z e t é t e l é n e k

változása az e l o s z t á s alapját bő v i l i , va,.y s.eükiti.

xs. pia© az a s z e r v e z e t , amely a jövedelemelosztást l é t r e h o z z a , ténylegesen megvalósítja*

a munkamegosztás és a jövedelemelosztás bizonyos f o k i g kölcsönös függésben van? ha nincs jövedelemelosztás, a munkamegosztás sem jöhet ^N l é t r e⁹ vagyis a munkamegosztásnak legfontosabb

eszköze és f e l t é t e l e a jövedelemelosztás* Mivel

pedig a f o l d népsűrűségének mai magassága m e l l e t t munkamegosztás nélkül aligha láthatná e l magát az emberiség, mind a.munkamegosztás? mind pedig a jövedelemelosztás különleges szükségességggel lép f e l .

A m;>giep5 az. ho&,y ezeknek a tényezokaek belső természet® megegyezik az antik b ö l c s e l e t b ő l ismert e^yes okfajok termeszeiével.

A nemzeti jövedelem öaiRagáuan éppen agy nem tartalmazza az e l o s z t á s e l v e i t , mint ahogy az anya­

g i ok meghatárol;, a lóságét 'Képvisel* A. jogrend s z o l ­ g á l t a t j a a jövedelemelosztás v e z é r l ő e l v e i t mint

ahogy a formai ok /esetünkben a tárgyi az objektum/

a dolgok meghatározó elv®. . A piacon jön l é t r e a jövedelemelosztás,

amineii tehát v a l ó é i tő oka.

Jj'önteöö már j e l e z t ü k j no'gy milyen ö s s z e ­ függés van a jövedelemelosztás és a munkamegosztás k ö z ö t t . Ez a c é l - eszköz ö;.;«zet uggés a céiokok

sorát r e j t i magában, Hsai zártuk k i , sőt éppen fel™

t é t e l e z t ü k a munkamegosztáson túlmenő további célokat, csak éppen rámutattunk, nög-y az emberi társaaaiora mai főká& elsősoraaa a munkamegosztás j e l e n i k meg, mint a jövedelemelosztás k ö z v e t l e n közbülső oka»- / F i n i s intsrmeöiüs immediatus/ • ••

ΙκβΙ δε φ®νερ&ν δ τ * τ#ν έξ &ρχ^ς δατ^@ν δ@? λ©βε?ν Ιπβ,στιίμην (ιά^® γ&ρ ε&δ$ν®& φαμΙ^ Ι^αστον,,

κρ#την αί%€α^> οίώ$ε&β γνώριζε& ν ) ^Ό

^& &" αίτια \£-χζ%αι ^8τραχ®€ο

8&ν μίαν μεν α&τιίΘν φαμίν είναδ, τήν ο$>ύ£αν «αϊ ί ο ^€

'^ν §Ιναβ, (αν^γεταβ γαρ ?© δ«,α ©Ι^ξ τον λό^ν©^

Ιοχαιτον^ρ α ί τ ι ο ν δΐ ^αΙ αρχ$! νδ δ«,α χ ρ Ι Ν ο ν )⁹ ΙτΙ'ραν δΙ τήν §λην «®| τδ ΰποκ® @\α>ν®ν ^ΰ

^ρίτην δΙ όθεν τί αρχ?| ϊτ^ς κϋ,ν^οεωξρ'

Έετ^ρΐίην δΐ τ?\ν ανν&κ©&,μ^νη^ αΙ^Ιαν ιτα^τ^,, 1?© ©§

δνεχα «αϊ ^αγαθ©%!> (ΐίίλος γ&ρ γεν€Ό®βι^ καΙ" κ&νφ*»- σεως ι^οης το0τ* έ«?τίν|'

Meglepő továbbá az is,, hogy a gazdaságtani vizsgálódásokból c s a k " e z t . a négy tényezőt ismer­

jük,, mint ahogy a külön okiajok száma i s éppen n é g y e * A jövedelemelosztást k i a l a k í t ó hatéerők szá­

ma sem neveset'bj sem több? mert szintén v i s s z a ­ vezetne tők e z e k r e⁹ /Az egyesek á l t a l külön tájnak minő s i t e t t raintaok t u l a j donképen szintén a célokok közé t a r t o z i k . / •

Elfogadván az eg.,.-es tényezőknek a mogfeleiő okfajokba való s o r o l á s á t , az ©gyes okfajok kölcsöa- natásaiuói a következő törvényszerűségeket tudjuk megállapítani*

A r i s t o t e l e s s &etapaysiea^t I I * 983/a.

1. törvényszerűség^ Amiképen a f o r ­ ma határozza meg a dolgok f a j a i t , amelyeken oeiül a mennyiséggel meg­

j e l ö l t anyag ' k ü l ö a i t i e l az egyede­

k e t , hasonlóképen a jogrend f a j a i

határozzák meg a jövedelemelosztás f a j a i t *

Á feudalizmus, a szocializmus, a rabszolga­

társadalom vagy a ifpitalizaus jöveledelemelosztá—

sai nyilván egészen más j e l l e g z e t e s s é g e k e t fognak magukon hordani. &p,.en e z é r t a jogrendi k ü l ö n f é l e *

ságek lesznek azok, amelyek a jövedelemelosztást fajokba /species/ s o r o l j á k , amelyeken belül p e r ­ es© a nemzeti jövedaLem mennyiségi és minőségi ö s z - ' s z e t e v ő i számos v á l t o z a t o t tudnak felmutatni*

I I * törvényszerűség. Amint a k ü l s i as belső formai ok, tehát a minta- ok és a forma megegyezése-hozzá • l é t r e a folyamatok H e l y e s s é g é t , o n t o l ó g i a i v e r i t a s - á t , ugyanígy minél inkább tükrözi a jogrend a f e l s ő dó normát, a természetjog f é ­ nyét, annál joouan részesül azok

tökéle tességében, annál t ö k é l e t e ­ sebb le S S a

A szellemi l é t e z ő k k ö z ö t t i viszonyt e l s ő s o r ­ ban az igazságosság a l a p e l v é i .szabályozzák, e r k ö l ­ c s i szempontbőla A jövedelemelosztás pedig szükség­

képen személyek k ö z ö t t i s z o l g á l t a t á s o k a t , j u t t a ­ tásokat , i l l e t v e e l l e n s z o l g á l t a t á s o k a t j e l e n t * Következésképen ezen elosztásokat megszabd j o g ­ rend l e s z az, amelyben magának az e l o s z t á s i f o l y a -

matnak l é trendi i g a z s á g á t , elsősor oan és lényegé­

ben? keresni k e l l *

jIX3i^..^rtÜrvenyszejfse^* Amikent a iHintaok , a célok és formai ok .egymásoa szorosan kapcsolódva a l ­

kotják seg az i n t e n t t o n á l i s rendet*

igy a n e l y t e l e n jövedelemelosztás n i - báit i s ezen az uton K e l l kiküszöbölni.

A törvényalko tások története tanúsítja, hogy az emberiség miként i g y e k e z e t t a minél

igazságosabb elosztások megvalósítására* Az ujra elosztások i s

általaoan

/A I I I * törvényszerűség a I I * reciproka.

Emez inkáub a l a n y i , amaz t á r g y i szemszögo81 v i z s ­ g á l j a a kérdést©/

IV. törvényszerűség* Miként a v a l ó s í t ó ok és az anyagi ok képezi a végrehajtás r e n d j é t , igy külön kapcsolatot találunk

a piac és a nemzeti jövedelem ^ között, i s .

A. nemzeti jövedelem változása szükségképen p i a c i árváltozásokat hoz l é t r e . A nemzeti j..vede­

lem csökkenése, i l l e t v e megszűnése szükségképen csökkenti a k í n á l a t o t , ami az egész piaci árrend­

szer átalakulását vonja magára, mivel pedig a piac nem mentesítheti magát a k í n á l a t t ó l , k ö v e t -

icezésképen a nemzeti jövedelem aiakuiásától sem.

V. törvényszerűség, iáiként az anyagi ás íormai okok szoros kapcsolatot, egységet építenek k i egymás k ö z ö t t , így nem l e ­ het a nelyes jövedelemelosz­

tás k i f e j l e s z t é s é n é l sem a jogrendet elhanyagolva.a meg­

oldást a nemzeti jövedelem f e - , kosásábah, sem a 4emzeti j ö v e ­ delem j e l e n t ő s é g é t figyelmen kivi/i hagyva a jogrendéin keresni.

Ez a törvényszerűség megmatatja azoknak az elméleteknek ne1ytelenségét, és f e l e l ő t l e n s é g é t i s , ' m e l y e k egyoldalúan szűk l á t ó k ö r r e l pusztán a jogrend ujőiagos n e l y e s b i t é s é t ő i várják a s z é l e s tömegek létének jolbbrafordulásat, s 'közben meg- íeied.keznek a r r ó l , hogy a i e g t ö k á i e t e s e o o jogrend sem használ -semmit s e , na a l a t t a , vagy éppen miat­

ta az emberek éhenhalnak.

l)e megóv a t t ó l i s , hogy az é l e t n í v ó emelke­

dését' pusztán a nemzeti jövedelem növekedésétől várjuk és kevésre becsüljük a j ó g i keretek s z e ­ repét és kihatását a jövedelemelosztás folyamatára

*^rA Quadragesimo Anno c. enoyclika ezt. r é s z ­ l e t e s e n i s magyarázza? - mondja a Dans l a f r a d i - ftion - " A javaknak o l y bőségeseknek kellene lenniök, nogy necsak a i é t f e n t a r t á s r a , és más t i s z ' . - e i e t r e ^ é i t ó szükségletek k i e l é g í t é s é r e l e ­ gyenek elégségesek, hanem tegyék.lehetővé egy ne-

m&B-§Qú k u l t ú r á i é t kivirá⁰z.<.sát, amit be helyesen alkalmazzuk, az erényes ő e t r e nemcsak, uogy nem k á r a 9⁹ nanem e l l e n k e z ő l e g egyenesen kedvező."

/AAS 22, 193a8 2o2 o . / Haoár ezen k ö t e l e z e t t s é g e k ­ nek való megfelelés - mondja továuu a bans la l ' r a ö i t i o n - legtermészete^ebb utja az, nogy a rendelkezésre á i i ó javakat a termelés rendezett kxépxtésévei iokuszuk, mégis a kuzös e r ő f e s z í t é s gyü.öicsének igazságos elosztására fokozottan k e l i úg^eJLndnk, "ha a ja-.aknák ez az igazságos e l o s z t á s a nem való uiaa me^i ve..,,,/ csak e l é g t e l e n ü l lenne

b i z t o s í t v a , agy a nemzetgazdaság nem érné e l c é l - j á t ; mert járati nagy legyen a rendelkezésre á l l ó javak f e l e s l e g e , a nép, mely aoüan nea részesdinét ne:; lenne gazdag, hanem szegény." /xüakösdi r á d i ó ­ szózat, 194-1 június I / " X I I . i'ius pápa 19!>2 j ú l i u s '/-ón i r t i e v e i e a f ranciaors/.ági 39. s z o c i á l i s nét me. .nyitására*/

Az utóbbi különösen értueto l e s z , na a ka­

pitalizmus számos t ú l t e r m e l é s i válságára gondolunk, melyeket nem egyezer m i l l i ó s tőségek énézése k í s é r , iá miatt nem találhatjuk egészen k i e l é g í t ő n e k egyes katnolikus szociológusok á l t a l mé⁰ legu^, a boán i s k é p v i s e l t i e l i o g á s t , amely a termelés fokozásától várja mind'.--n s z o c i á l i s probléma automatikus f e l ­ old ónását."

Ezek alapján a jövedelemelosztást ugy ha­

tározhatjuk meg, hogy jövedelemelosztásnak nevez- zük a nemzeti jövedelemnek /anyagi ok/ a jogrend­

ben meghatározott elosztását /formai ok/a piac ál­

tal /valósító ok/ melynek közgazdaságilag követ- len célja a munka-megosztás /cél ok/.

Ezt a meghatározást kívánjuk a további fe­

jezetekben igazolni.

3./ A második ut: a jövedelemelosztás céldinamizmusa.

Vizsgálódásaink azonban azt mutatták, hogy a jövedelemelosztás kérdését más uton is megkö­

zelíthetjük, mint ahogy ezt a további fejezetek szintén•bizonyítani fogják. Ez az ut talán közelebb esik HEINRICH PESCH felfogásához, aki először ku­

tatta a közgazdaság kérdéseit a skolasztika fogal­

mi fegyvereivel©

Az előbo jelzett négy fogalmat, illetve ha a minta okot Is hozzávesszük ötöt fel lehet oldani egy cél-eszköz sorban körülbelül igy:

© ©

m eq

t 4»

O >S o

ai d cö

+5 vrg ^4l3

S-l H Cl

'H 'H "H

d 5 d

® © 0)

f-i H . M

•-.!) H ^bfl

© ® O

f I

I

Ö3 © Ö3

"CÖ - P

-03

•f3 © -t-a N

59

S £0 CD

0 *© O 9> U ©

1 » a

Ad M

$ © q

vsi © ;5

t I

4-

a* a) cö

•H j£j H

t I *

» ' © ©

H H © <J ©

© © > >

•<"» .-rs

'H 'H

© © KI «

a ^

CÖ ©

• A létezők-hierarchiájában is a szervetlen világból egy magasabb létrend a növények épülnet- nek lei. Ezek uéx maguk is szaporodnak és fentart-

ják fajukat általában az állatok táplálására is . alkalmasak, mig az érzékszervekkel rendelkező ál­

latok közvetlenül sohasem alakítják át szervessé a szervetlen anyagokat*

Azt mondhatnánk talán, hogy az alsóbbran­

guak potentia oboedentialis-uk van a felsőbb­

rendűek szolgálatára.

így az egész világ az ember szolgálatára

alkalmas, amin* Gen. 1-26 meg is parancsolja az embernek, hogy ezt a képességiséget tőle telhe­

tőleg téaylegesitse is. lényégében ugyanezeket a gondolatokat fejtegeti Aquinoi szent Tamás is a

II.a II.ae 66qu első articulusában: " ... res exterior ... potest considerari ... alio modo

quantum ad usum ipsius- rei; et sic habet homo naturale dominium exteriorum rerum, quia per ra­

tionem et voluntatem potest uti rebus exteriori- bus ad suam utilitatem, quasi propter se factis;

semper enim imperfectiora sunt propter perfectio- ra, ut supra nasitum est. Et ex hac ratione phi- losophus probat in I. Polit., cap. V., quod posses­

sio rerum exteriorum est nomini naturalis."

A nemzeti jövedelem ezekből a külső javak-

bői* tevődik össze,, és igy a nemzeti jövedelem már eleve magán v i s e l i eszköz j e l l e g é t ás igy e l e v e

túlmutat raagán magasabb c é l o k - l e l é .

Á nemzeti jövedelem a termelők révén j e l e ­ nik meg. Az.p -kőzveUea céljuk a ,pisc.» nisaen a

jövedelem már meghatározása s z e r i n t i s per d e i i n i - tionem csak mun-íamegosztásos gazdálkodás e-, étén

lép l e i . A termelők a piacra termeinek. A piac azoek szintén nem öncéi» Kendező pályaudvarnak leuet t e ­ k i n t e n i , melyen át a forgalomoa k e r ü l t javak továob futnak távolaobi c é l j a i k l e i é ,

A gazdálkodásnak a muakame^osztáson keresz­

t ü l utolsó c é l j a a logvasztág,* ni ezen a beruházási javak csak annyiuan jelentenek é r t é k e t , ameny- nyioen közvetve, vagy közvetlen.*! iogyaoztásra alkalmas.jószágot tusnak e l ő á l l í t a n i . Ez akkor v á l i k nyilvánvalóvá, amikor, uja-o találmányok f o l y ­ tán koráubaa beruházott toké-javak értéküket v e s z ­ t i k .

minden gazdasági terméknek közvetve v. gy közvetlenül végső fogyasztója az ember. Az ember a gazdasági tevékenységnek mint ilyennek a v é g ­ c é l j a . A célok sorozatában i t t j e l e n i k meg az' em­

beri személyiség, melynek méltósága megkívánja, hőt magával hozza az e l i d e g e n í t h e t e t l e n , vagy eset­

leg v á l t o z ó jogok és k ö t e l e z e t t s é g e k rendjót, a

j o g r e n d e t . Valóságos jogalanyok csak személyek?.

P'ersoaak, tehát r a c i o n á l i s hypostasisok lehetnek, és a persona morall*-o&, j o g i személyes mindég visszavezetnetek a valóságos emueri személyekre, mint az éppen például az államok esetében v i l á ­ gosnak l á t s z i k .

Igy kerül a gazdasági é l e t az emberi szemé­

l y i s é g r e ' épülő jogrend ó é i j e l l e g ű hatóereje a l á . Az emberi személyiség azoe .,aa maga i s magasabb normák k i t e l j e s e d é s e f e l é u t a l . Végső f,kon.még a pusztán természeti rendben i s c é l j a valamiJcépen az I s t e n . Ezek a végső normák msgufc-.

ban r e j t i k természetesen az e r k ö l c s i normákat i s és igy c é l j e l l e g ű natósugaruks.al kinathataak a gazdasági é l e t r e i s . mert bár a gazdálkodás i s - mint láttuk - céliolyamat, mégis önmagában;

ép ugy közömbös művelet, mint ahogy nem l e h e t bűnnek minősíteni, ha egy művész csak t o r z é t , vagy éppen-giccset a l k o t , i l l . t v e kevésobé a l ­ kalmas eszközöket basznál művészi c é l j a i e l é r é ­

sére . Eegalábuis még- senki se t u l a j d o n í t o t t a Leonardo da Vinci-nek oűnüi, nogy Utolsó vacsorá­

j á t a milánói barátok refectóriumában olyan anyagokkal k é s z í t e t t e , melyek nem á l l o t t á k k i

az idő v a s f o g á t .

A gazdálkodás tenát mint'..emoeri müvelet

elsősoroan nem erény / v i r t u s / , nanem művészet /ars/

Bem zárja k i ez azonban, íiogy a közgazdaságtannak mint cáltudománynak t e r ü l e t é n a célok g y a k o r l a t i alkalmazására és k i v i t e l e z é s é r e ne vehessük, f e l külön iajként a gazdasági okosságot.

Ez azonban nem azonos a z z a l a készséggel amit hagyományosan prudentia oeconomioának i szoktak nevezni, mert az a család i r á n y í t á ­ sára vonatkozik*

Hiszen majdnem általánosan e l f o g a d o t t a p o l i t i k á t ars poseiüilitatuia-nak, a. l e ne tőségek művészetének meghatározni és a hadtudományok i s tárgyukat müvéé:

'szetnoK &artják» V'aléoaa esek a d i s o i p l i n á k i s mind céltudományok és Í g y ezek g y a k o r l a t i alkalma­

zására képesítő készségeket az okosság erényéről saőló értekezések, p o l i t i k a i és uadvezéri okosság­

nak nevezik•+/??udentia p o l i t i c a e t s t r a t e g i c a / . Mindamellett nem sza- ad elfelejtenünk az előbbi célsorozatunkban már -bg.Rofoglalt t é n y t , . hogy az ember nem a kanti l e na t á r ó u l atiaaságban, szaoad akaratának kénye s z e r i n t szerkeszthet normád

•kat magának, hanem az ember lényege túlmutat lg-.

f e n r e , akinek a l é t e azonos lényegével és-akire igy + / 1 9 / iaeréekibach I I * 2 ö. o . /39/ üempién in 11.a.

H a 35 o.

a normál: minta oksora az intentionális rendben • irányul és akiben ez az okiüzér iehatáro&ődik. S igy az o végtelen megkötődve ezek a formális elvek /célokok/ mint végső <é 1 , i l l e t v e az abból része­

sülő normák jelennek meg és a végső cél felé útban levő eszes teremtményeknek az élet adott körülményéi között is kötöttséggel szolgálnak, ha

talán rossz hasonlattal akarnánk élni % útjelzőkül szolgálnak.

A gazdasági élet azonban elsősorban az anya­

gi világ jelenségei között zajlik l e , amelynek számtalan .jelensége és azok "további változatai ' az eszközöknek általában többszörös kölcsönös ne- iye ttesithetöségét biztosítják. Igy az eszközök­

re, s az eszközök kiválasztására a végső cél nem szolgál kötöttséggel, /ezért művészet a gazdálko­

dás és a közgazdaságtan elsősorban nem erkölcstu­

domány/

jellenét

Mindezek a 1ejtegetések nem zárják k i , sőt éppen magukkal hozzák, hogy bizonyos esetekben a végső cél, a belőle folyó normák, és igy maga az emberi természet i s , ne irna elő normákat a gaz­

dasági élet bizonyo8 tevékenységei számára, ame-

lyek i i j e n k o r aztán nemcsak gazdaságtani j e l l e g ű e k de ethíkai kötőerővei i s üirnak.

Á célok oelső harmóniája, melyeknek.rend­

j é t .az előzőkben már láttuk,- k i z á r j a természetesen a z t , hogy ezek, az e t n i k a i elvek az i g a z i értelem­

ben v e t t közgazdaságtannal és annak t ö r v é n y e i v e l ellenkezésben, e l l e n t é t b e n álljanak*

Ezért mondja a Quadragesimo anno "az úgyne­

v e z e t t gazdasági törvények, amelyek a dolgok természetéooi és a t e s t b ő l és l é l e k b ő l á l l ó em- ber l é n y e g i b ő l foltnak, meghatározzák a c é l o k a t , 'amelyeket -az ember a gazdasági téren, vagy e l nem

érhet, vagy e l é r h e t i és ha igen milyen eszközök alkalmazásával. Az emoeri ész peuig ugyancsak a dolgodból, valamint az ember egyéni és t á r s a d a l ­ mi természetébői világosan f e l i s m e r i a teremtő

Isten á l t a l az egész gazdasági rend számára k i ­ tűzött c é l t *

Azonban egyedül az e r k ö l c s i törvény k ö ­ telez minket, no^v,y amint általában minden t e v é ­ kenységünkben legfőbb és utolsó célunkat, ugy

tevékenységünk eg„-es ágaiban az ezek számára a t e r m é s z e t t ő l , vagy inkább a természet A l k o t ó j á t ó l feiismerhetőe n megszabott külön célokat kövessünk és ezeket nelyes rendben a legfőbb célnak a l á r e n ­ deljük. Ha az e r k ö l c s i törvénynek hűségesen en~

gedeÍme eked ünk, akkor a gazdasági terén i s k e ­

r e s e t t külön c é l o k - az egyéniek és a társa almj.ak egyaránt - a célok egyetemes rendjébe önként i s helyesen beilleszkednek és mi rajtuk keresztül mint 'lépcsőkön felemelkedünk és elérjük minden dolgok végső c é l j á t , a z . I s t e n t , aki önmagának és nekünk a l e g f ő~o és végtelen J ó .^M /42-43/

Vizsgálódásaink eredményeként a jövedelem- e l o s z t á s t két fogalmi rendűén j e l e n t mg g, két uton k ö z e l í t e t t ü k meg. 1 két fogaimi rend azonosa nem zárja k i egymást,.hanem .egymásban f e l o l d h a t ó * hiszen,az. embernél i s v i l á g o s n meghatározható mind a négy oksági v i s z o n y . Az emoer formai oka a l e l k e , anyagi oka a t e s t e , testének v a l ó s í t ó oka a szülők, leckének pedig az I s t a. Öélj&' pedig a öondviselósnek ad o t t .rendjében az I s t e n , hnne^

e l l e n é r e aeia ni szem, ho..^:.y platonizmusnak k e l l e n e . minősíteni, na az ember t e s t e és l e l k e között a l é l e k r e v i s z o n y í t v a c é l v i s z o n y t t é t e l e z v e f e l i l y e n értéksort álltunk f e l 8

l'e.s.t /anyagi. ok/^EéljIc/formai okAiLaXeá. /célok/

«•++

A jövedelemelosztás eredménye a jövedelem, és rajta a termelés hozamának birtokba vett ré­

szét értjük tágabb értelemben.

Tulajdonképeni és szűkebb értelemben pe­

dig a jövedelem a''termelés hozamában a piac ál­

tal történő részesedés.

Mivel a jövedelemelosztás piac által tör­

ténik, azért szükségképen a pénz közvetí- tésével fog megjelenni.

A jövedelem tágabb és szűkebb fogalma kö­

zött látnivalóan az a különbség, hogy míg az előbbi autark gazdálkodásokra is érvé­

nyes, addig az utóbbi forgalmi gazdaságok­

ra van fönntartva.

A két fogalom között a fejlődés egy bizo­

nyos fokán - általában csak átmenetileg - egy harmadik jövedelemfogalmat is találunk:

• mikor is a birtokbavétel eszköze a csere.

Ilyenkor a birtokbavétel a pénz közbejötte nélkül zajlik le.Ezek a kezdetlegesebb közgazdasági jelenségek a forgalom rendki- vüii megzavarása vagy felfüggesztése ese­

tén /háborús állapotok, hadi cselekmények alatt, illetve után/ átmenetileg vissza-

térhetnek•

Mi a továbbiakban jövedelmen mindig a má­

sodik helyen meghatározott tulajdonképeni szűkebb fogalmat értjük.

4./ A jövedelemelosztás eredménye

. - 5g -

JU/_ A 'nemzet 1 _j8

gedelem, f gjggúmja^

lemzeti jő vedé lemnek nevezzük a nemzetgaz­

daság hozamának összességét egy adott gazdasági $Ao~

szak@n /általában egy éven/ belül*

A magyar kifejezés nem egészen egyénért^*

kii az idegennyelvü irodalomban a most táp«

gyaianöé fogalomra használt kifejezéssel.

A német Soeialproáuit jelzi <> hogy ©gy

'tir°

$ada3mi tevékenység terminus ad q.uem*já?€l van széf az angol nationai diviáend pedig kif©jesésre juttatja*hogy ugyanaz a téif©^

z© egy másik cselekvés terminus a <|uo«j&«>

ként fog szerepelni. •

a/Meghat ár egásunkban n e m z e t g a s - á• a s á g r 6 1 ' "beszéltünk*- áss emberiség ugyanis még a mai világforgalom korában is nem közvetlenül

lép be a gaz&aségi

a • gazdáikod6 ember _ nm

közvetlenül találkozik egymással* hanem mindig &

nemzetgazdaság, mint felsőbb gasd&aágl egy©ág kö*s.- vetítésével* Vonatkozik ess mind a külforgalogira

mind pedig a helíorg&loara.lgy a termelés eredrai-

nye is ezeknek az egységeknek * keretében jelask meg,

s ®s ©gyes t@rs<slési tényeáok is o®ak ezeken & te®

reteken b e l ü l , ezekre vonatkoztatva r e a l i z á l h a t j á k j övédelmükét•

Ezek az egységek g y a k o r l a t i l a g egybeesnek az államhatárokkal, és általában jellemző i s s z o ­ k o t t l e n n i , hogy külön pénzrendszerük van. Bár a

történelem tud több országot /és nemzetgazdaságot/

á t ö l e l ő pénzrendszerekről i s . Á nemzetgazdaságok különállását n y e l v i , e t n i k a i ás j o g i tényezőkön k i v ü l g e o p o l i t i k a i adottságok i s előmozdítják,

amiért i s t e l j e s kiküszöbölésüket vajmi kevéssé várnátjuk^a bár talán krisztus egyházának mindent á t ö l e l ő és a konkrét f ö l d i adottságoktól elszakad­

ni tudd s z e r e t e t e lalán képesíteni tudná az embe­

reket il⁽;^yen, az egész emberiséget á t ö l e l ő egyság megalkotására, de az ember t e s t i é l e t é v e l a tény­

leges adottságokhoz kötve kénytelen a körülmények­

hez alkalmazkodni. Szek a körülmények pedig, az anyagi valóság számtalan lene tősége között további változatokat mutatva f ö l , még az olyan s z e r e t e t - közösségnek i s , mint az Egyház, a környezethez v a ­

l ó alkalmazkodást i r j á k e l ő , talán éppen a s z e r e ­ t e t b ő l k i f o l y ó l a g . Így látjuk e z t a k e l e t i egyhá­

zak sajátságainak megőrzésében és az akkodmodáciős v i t a végső eldöntésében.

A termelő"tényezők hozama tehát a gyakorlat ban, egy-egy nemzetgazdasági egységre vonatkoztat­

va j e l e n i k meg, és miként az egyes személyeknek

jut l á t á s s a l a magántulajdon j o g i v i s z o n y l a t a i ke­

letkeznek, hasonlóképen az egyes nemzetek i s a gazdaságok K e r e t é b e n f e l l e l h e t ő javakra nézve bizonyos tágabb értelemben vett j o g i vonatkozás­

ija jutnak,- amely nem azonos a magántulajdonnal, uanem aminez iegközelebbáliénak a domínium a l t u a fogalmát t a l á l j u k .

Mxvel pedig az egy-egy nemzetgazdaságon be­

l ü l min.áen. jószág ez a l á a domínium altum alá t a r ­ tozik és mivel a gazdasági tevékenységével mindenül bozzájárul a nemzeti jövedelemhez, ebben a viszonj-i latban i s érvényes a Kerum novarum szavas "A javai ^: magántulajdonoaa lévén nem szűnnek meg a kos hasz­

nára lennie,⁸'"

p/H o z a m r ó l beszéltünk, amivel három .' dolgot igyekeztünk k i i e j e z é s r e j u t t a t n i , A nozam • ugyanis a termelés eredményét j e l e n t i . Ugyanakkor azonban eltekintünk a t t ó l , hogy ez az eredmény kinek j u t birtokába, vagyis t i s z t á n a gazdasági t e l j e s í t m é n y t vesszük figyelembe, Végül i s éppen e z é r t , mint már az előző fejezetünkben i s j e l e z ­

tük a termelésnél sem vonatkoztathatunk e l t e l j e s e n a t t ó l , hogy a közgazdaság célfólyamat, és igy maga a terhelés sem pusztán meonanikus müveiét^s hanem bizonyos célokat r e j t magában. Ez pedig annyit j e ­ l e n t , nogy a termelés, amennyiben gazdasági f o l y a ­ mat kivan maradni emberi szükséglet k i e l é g í t é s é r e

használható javakat k e l i , hogy előállítson, nem pedig selej t e t^a • •

ügy látjuk tenát, nogy a termelésnek, mint gazdasági folyatatnák, azt a problémát kell megól dani, nogy hasznos javakat á l l í t s o n e l ő . Ezt a ké.

dést majd bővebben fogjuk érinteni az értékelmé­

l e t taglalásánál, a piaccal kapcsolatban.

c/Amikor a termelés hozamát a nemzeti jöve­

delem szempontjából figyelembe vesszük, akkor ezen a szemponton tul a. közgazdasági folyamat

további céljaira is tekintettel kell lennünk, va­

gyis a fogyaszt ható s ágára. Közvetlenül azonban ezen a helyen helyesebb inkább elosztásról, elosztható- s ágr ói oesgélni. Bnne k a 1 énye o e n ugy ani s ko ránt - sem lehet közömbös, hogy'a nemzetgazdaság rendel­

kezésére á l l ó gabona, vagy bármilyen más jószág- mennyiség egy évi termés eredménye, vagy e,..y é v t i ­

zed feleslegéből kerül-e k i . Vagyis mennyi i d ő alatt tudjus ujra termelni.

d/Adott gazdasági szakaszon, időtartamon v e ­ iül a hozam ö s s z e s s é g é r ő l beszél­

tünk, jóllehet tudjuk, hogy azt az összeget meny- nyiségi értékekben nehéz kifejezni éppen mivel cél- folyamatról, kulturfolyamatról van -sző*

. . A nemzeti jövedelem összegének kiszámítá­

sára két módszer ismeretes. Az egyiket

személyig vagy -suojektiv módszernek nevezik

• mert a j o g i személyek jövedelmének összege­

z é s é v e l igyekszik c é l j á t e l é r n i , a másik &

t á r g y i / j o g i értelemben r e s / vagy o o j e k t i v módszer. E s z e r i n t a gazdasági erőforrások hozamát k e l l e n e összegezni, hogy eredmény­

hez jussunk. Mindkét módszernek számtalan hi'oaforrása van. Különösen, mivel nehezén

lenét e l k e r ü l n i bizonyos t é t e l e k többszö­

rös beszámításáto További probléma a s z e l ­ lemi teljesítmények • é r t é k e l é s e *

Á valósígban persze a nemzeti jövedelem­

nek j ó l meghatározó t i volumene van, ha ennek nagy­

sága megismerésünk számára csalt megközelítőleg á érhető e l . A megismerés, niáhyoosága -em v á l t o z t a t a tényeken, amelyeket meg K e l l e n e ismernünk. Kü­

lönben i s a rendelkezésünkre á l l ó módszerek i s a gyakorlat száaára megfelelő f e l v i l á g o s i f á s s a l szolgálhatnak az -egész Összeg ingadozásáról*

2./ A^í&^%1-i^iMslml^mi^MmM.

" . ' ténjte-zőjfcj.

A továbbiak folyamán igyekezni fogunk meg­

határozni azokat a tényezőket, melyek a nemzeti jövedelem összegét meghatározzák.

a/llyéneknek k e l i elismernünk -elsősorban

a nemzetgazdaság területén található termé- szeti kincseket, és magának a területnek

természeti termékenységét. Egy oijaan nemzetgazda­

ság, amelynek földje kizárólag a Szaharában terül .el/ - ... . nyilván lényegesen kedvezőtlenébb

körülmények között él, mint Észak-Amerikának ter­

mészeti kíncsekkel gazdagon megáldott országai©

Ezért mondja a Quadragesimo anno "«.... nem ke­

vésbbé köztudomású, hogy az'összes erőfeszítések niuk és hasztalanon'voltak, sőt még megkísérel­

ne tők sem lettek volna, na a mindeneket teremtő na..y Isten az ő végtelen jóságánál fogva előbb természetes gazdaságot, természeti kincseket és erőkéz nem adott volna, hiszen mi egyéb a munka, mint a szellemi ós testi erőket a természeti kin­

cseken vagy azok segítségéve 1 működésbe- hozni és gyakorolni?" /53/

A természet, mint a jövedelemelosztásra kinató tényező magában foglalja a terület mező­

gazdasági termékenységét, az ott lelhető nyers­

anyagokat, segédanyagodat és hajtóanyagokat^

valamint a területre jellemző éghajlatot is, • amely nemcsak a mezőgazdasági, nanem sokszor ipari sz-.-mpontoői sem közömoös. Láthatjuk ezt különösen például az angol textiliparnál. Itt kell megemlíteni a terület sajátságos fauná­

ját és flóráját ,s. Végül, de hem utolsó sor-

oan természeti fényezőnek k e l l vennünk, a mezőgaz­

dasági javak, á l l a t o k és növények termékenységét i s . döndüljünk csak. az argentin r i d e g á l l a t t e n y é s z ­ t é s r e , amelynek keretéoen _a ménest és a csoaídákat g y a k o r l a t i l a g minden l e i a g y e l e t nélkül kihajtják a pampákra.

& természeti kincsek v é g i g k í s é r i k a nemzet*

gazdaság é l e t é t , és helyes ie„iődésúkre normát szaonak?

Con sempres. "A halasztnatatlan társadalmi ujitások üteme és foka az egyes nemzetek gazdasági képességétől i u g g .ⁿ

JDivini Íieáemptorisi "Az i p a r i termelés fokozását o l y országokoan,. ahol a z e l ő t t majdnem

t e l j e s e n h i á n y z o t t , lehetővé t e t t é k mérhetetlen természeti kincsek

Á természeti kincsek jelentősége inát. t o t t a már a portugál hajósokat India f ű s z e r e i é r t és drágaköveiért útra. Kolumbuszt i s a renaissaace tudományos kíváncsiságán m l az ind iák mesés kincseinek varázsa h a j l o t t a a nyugat-indiai s z i ­ getek f e l f e d e z é s é r e . Az első spanyol hódítókat az arany felkutatásán k í v ü l , ' a l i g valami é r d e k e l ­

t e . A népesség szaporodásával és az i p a r fejlődé­

s é v e l azonban a nyersanyagok j e l e n t ő s é g e l é n y e g e ­ sen fokozódott, s e z é r t törekedtek az ipari f o r r a ­ dalom után .a c i v i l i z á l t népek l e h e t ő l e g minél

nagyobb t e r ü l e t e t gyarmati fennnatóságuk alá k é n y s z e r í t e n i . A s z á r a z f ö l d i t e r ü l e t e k n e k ' e l e v e véges v o l t a következtében ennek a folyatatnak l e k e l l e t zárulnia, ami az e l s ő világháború e l ő t t lényegében meg i s t ö r t é n t .

Az e l s ő osztozkodásból kimaradt nemzetek vagy amelyek aoban k.vésbbé szerencsések v o l t a k , különösen, ha szapora népességük miatt jobban éreznették természeti kincsekben mostohább v i ­ szonyaikat, fegyveresen kívántak maguknak joob f e l t é t e l e k e t k i c s i k a r n i . Az ezek- nyomán f e l t ö r ő náboruk szomorú, de megcáfolnatatlan j e l e i annak az érté&elésaek, i l l e t v e tapasztalatnak, amelyet a AX. század népei tulajdonítanak a nyersanyag­

forrásoknak, gazdasági életük ós életnívójuk szempontjából*

A Grravi kezdetű r á c i ó szózat i s rámutat ezekre a szempontokra, amikor hangsúlyozta§ " A keresztény békeaakarat ^Oy a £ o r i a t i és r e á l i s . Köz­

v e t l e n c é l j a e l t á v o l í t a n i , vagy legaláoo i s eny­

h í t e n i 'azoknak a feszültségeknek o k a i t , amelyek e r k ö l c s i l e g és anyagilag súlyosbitjáác a háború v e s z é l y é t . E z^ ^ . j D k j 3^ . „ t k o ^

l ü l & L ^ ü s ö j s J g e ^ ^ ^

b/Isten azonban nemcsak természeti ki:. .^;seket és lehetőségeket bocsi j t o t t a rendéIkezésünKre, hanem m u n k a k é p e s s é g e . t i s acö t t⁹ amellyel iokoshatjuk és megsokszor zonaf juk a

természeti kincsek hasznosságát, használhatóságát.

A Quadragesimo anno est mondja? "Más t e r ­ mészetű az a munka, amelyet bórért, idegen vag'von-

áíhit

tárgyon végeznek. Erre kiválóan r á i l l i k , AjEO t i s z ­ ta igazságnak'mond, t u d n i i l l i k , nogy a "dolgozók- munkája dó 1 származik az államok gazdagsága" /ka­

rúm novarum 27../ hiszen saját szemeinkkel l á t h a t ­ juk, miként nőnek k i az emberiség vagyonát alkotó nagy értékek a mun .ások k e z e i b ő l , amelyek vagy pusztán, vagy szerszámokkal és gépekkel termelő erejüket k i f e j t i k . Köztudomású, hogy minden nép a szegénységből és ny mioruságből a magasawö és DOidogabb sorsba összes tagjainak y á l v e t e t t

munkája f o l y t á n emelkedett,, Egyesek a munkát veze4 t i k , másOK v é g z i k . "

Az emberi munkáról b e s z é l v e azonoan sona- sem lenne szabad e l f e l e j t e n i a munkás emoeri mél­

tóságát. Az emberi munkaerőt ugyanis sokkal i n ­ kát o k i l e n é t használni, mint az á l l a t i t . Az - á l i a -

t i t ugyanis Ösztönei engedte iramon nem lehat .túl­

h a j s z o l n i , mig az ember kétes jövendőjét e l ő r e

*. 4-1 -

l á t v a és a t t ó l remegve, sokkal nagyobb t e l j e s í t ­ ményekre képes viszonylags mint az á l l a t ó Erre a

tényre különoea a h a r c t é r i teljesítmények l e i r ő l i s rámutattak.

Ezt figyelembevevő az I I popoio nem mulaszt­

hatja e l , , nogy l e l ne h í v j a ^{! i} a f i g y Imet az anyag- elvwségaek arra az uj formájára, amely a " t e c h n i ­ kai széliem" követelményeként j e l e n t k e z e t t az é l e t

t e r ü l e t é n , niég arra utalnunk, n-gy k i f o r g a t j a az é l e t e r e d e t i érteimét, uiszea a technika az em­

ber javára r e n d e l t e t e t t * a szellemi és anyagi' é r ­ téke-őriek azt az összegét k e l i s z o l g á l n i a , mely természeténél, személyi méltóságánál iogva az embert m e g i l l e t i . Ahol a techniüg autonómmá v á i - né i , o t t a társadálon' színtelen tömeggé torzulna, o t yan személy telén és sematikus dologgá, amely pontosan az e l l e n k e z ő j e annak, mint amit a t e r ­ mészet Alkotóba k i - a k a r t a l a k í t a n i * " '

majd nozoáfuzi "végül i s 'odajutunk, nogy lebecsülik a Teremtőt és az 5 müveit, k i j e l e n t i k , ho⁰y az emoeri természet, rosszul s i k e r ü l t kon- strnkció, amikor az'agynak és a t ö b b i emoeri o r ­ ganizmusnak - szükségképen k o r l á t o z o t t - c s e l e k ­ vőképes; ége akadályt j e l e n t az i p a r i száraxtások és tervek megvaiésitásáuaá.

nincs szánd ékunc.an bő vebben kife-'j'tem - f o l y t a t j a az 11 popoio - nogy ez a rendszer, ame-

lyet kizárólag technikai szempontok sugallnak, várakozás ellenére tulajdonképen az anyagi erő, valamint a lényeges energiaforrások eltékozlását hozza m. gával - márpedig határozottan ezek közé keli számítani magát az embert is és hogyna só­

sáig tart ez a nelyzet, akkor súlyos és költséges károkat fog okozni az egész gazdiasági életben.

A humanitásnak és annál inkább a keresztény szeretetnek szempontjai" teiiát megkívánják, hogy

„óiiehet az emberi munka talán a leglényegesebb tényezője a nemzeti jövedelem kialakulásának, mégis ne feszítsük azt azokén a határoson t u l , melyeket az eiüber méltósága - megszab. Ezt külön­

ben mint éppen az I I popolo mutatott rá, gazda­

sági szempontok is megkívánják^s.

Kitérhetnénk még i t t az egészségügyi é's oalesetmegelozési szabályokra i s . Mivel azonban ez nagyon messze vezetne, áttérünk a c s á 1 á d- a n y á k é s h á z t a r t á s b a n f o g - 1 a 1 k o z t ' a t o -t t a k munkájának értékelé­

sére «

Az asszonyoknak mint anyáknak szerepe nem közömbös közvetve az emberi munkaerőre sem. Ami&j' mértékben igaz ADAM SMii'H tétele,' nogy az emberi munkaerőkből származik a népek gazdagsága, oly mértékben- nő azokn- k szerepe, akik ezekkel a munkaerőkkel megajándékozták a nemzetgazdaságot, he nemcsak a munkaerők száma, de. minősége szem-