Deville, J.-C. – Naulleau, E.: A házasságon kívül született gyermekek Franciaországban

(1)

216 STATISZTIKAI IRODALMl FlGYELÖ

problémákhoz, ami fokozza annak indokolt- ságát. hogy a szerző által javasolt megoldási módokat figyelmesen tanulmányozzuk.

A társadalompolitika részét képező népes—

ségpolitika egyik távlati céljaként Wingen professzor a zérus szaporodási rátájú népes- ség elérését jelöli meg. Ez utóbbi, ha a sta—

bil népesség speciális esetét jelentő stacio- ner népességről van szó, az általa jelzett idő alatt csak rendkívülinek számító feltételek teljesülése esetében érhető el. Ha be is ér- nénk a 0 körül ingadozó szaporodási rátájú népesség elérésével. kérdés. hogy a népes- ség szóma, strukturális jellemzői stb. célja- inknak szintén megfelelnének—e. Belátható továbbá, hogy ha meg is határozzuk valamely népességpolitika legfőbb távlati céljait, nem feltétlenül tekinthetjük biztosítottnak,

hogy ezt a célt elérjük.

(Ism.: Valkovics Emil)

:

DEVlLLE, J.—C. — NAULLEAU. E.:

A HÁZASSÁGON KlVUL SZULETE'IT GYERMEKEK FRANCIAORSZÁGBAN

(Les nouveaux enfants naturels et leurs parents.)

— Economía et Statistlaue. 1982. 1451 sz. 61—81. p.

Franciaországban — az első világháború éveit kivéve —— még soha nem született any- nyi gyermek házasságon kívül. mint 1981- ben: számuk majdnem százezer volt. Érthe- tő, hogy a demográfusok felfigyeltek erre a jelenségre, s kutatni kezdték okait, ellent—

mondásosságát.

A szerző két kérdésre próbál választ ke- resni: vajon ez a jelenség a szexuális mo- rál átalakulásának a jele—e. vagy a fiatal párok már nem tekintik szükségesnek a for- mális házasságot, még akkor sem, ha már gyermeket várnak.

Természetesen mindig is születtek házassá- gon kivüli vagy ahogyan régebben nevez- ték. törvénytelen gyermekek. A történeti de- mográfusok (Franciaországban élükön Louis Henryval, Angliában P. Laslett—tal) a több évszázad óta folyamatosan vezetett 5 egyes egyházközségekben hiánytalanul fennmaradt anyakönyvek feltárásával rekonstruálni tud- ták mind a házas, mind a házasságon kívü- li termékenység alakulását az elmúlt évszá- zadokban. Az egyházi, majd később a pol- gári anyakönyvek bejegyzései arról tanús- kodnak. hogy a törvénytelen születések ará- nya történelmi korszakok szerint hullámzott, sőt, szigorúbb valláserkölcsöt kierőszakolá időkben és társadalmakban szinte nem is születtek törvénytelen gyermekek. Franciaor- szágban például 1760—ban csak körülbelül 1 százalék volt a házasságon kívüli születések aránya. 1820-ban már 7.5 százalék, 1917—ben elérte a 17 százalékot. Ez utóbbi érték azon-

ban megtévesztő, mert a háború következ- tében nagymértékben csökkent a házas ter- mékenység. A két világháború között az il- legitimitási arány visszaesett 6.4 százalékra.

Az ,,új hullám" 1967-ben indult meg. 1974- ben 8,4 százalékra emelkedett, majd az abortusztörvény nyomán észlelhető rövid megtorpanás után újból gyorsan emelkedni kezdett. Ma már minden kilenc gyermek kö—

zül egynél több születik házasságon kívül.

vagyis hajadon. elvált vagy özvegy anyától.

Hasonló a helyzet a szerző által vizsgált más fejlett tőkés országokban is, sőt Svéd—

ország 40 százalékos aránya messze megha—

ladja a többit.

Az elemzésben használt fogalmak tisztá—

zása és az adatok összehasonlithatósága vé—

gett a szerző részletesen leirja egyrészt a hivatalos, másrészt a saját maga alkotta definíciókat.

A házasságon kívüli termékenység többté—

le jelzőszámmal mérhető. A legegyszerűbb ezek közül az adott évben és adott népes—

ségben született természetes gyermekek és az össznépesség hányadosa.

Egy másik módszer, ha a természetes gyermekek számát egy adott év összes születé- seínek számához viszonyítjuk. '

Ez utóbbi könnyen kiszámítható. mert mind a számláló, mind a nevező adatait az évi anyakönyvi statisztika szolgáltatja.

Egy népességen belül valamely gyermek .,törvényes" volta kissé a véletlentől függ, vagyis attól, hogy szülei házasok-e születé- se pillanatában, ami viszont nagymértékben függ a házas nők arányától az adott popu—

lációban, függ továbbá a házas női népes- ség korstruktúrájától is.

A szerző véleménye szerint az ,,illegitimi- tás" mutatóit csakis a nem házas női né—

pesség létszáma alapján volna szabad szá—

mítani. A házasságon kívüli termékenység ál- talános javasolt arányszáma egyenlő a természetes gyermekek számának a 15—50 éves. nem házas nők számához viszonyított arányával. Ugyanez kisebb korcsoportokra is kiszámítható, A szerző a cikket illusztráló áb- rákhoz jobbára ezt az utóbbi mutatót hasz-

nálja alapul.

Franciaországban már hosszú idő óta meg—

figyelik a főváros, a vidéki városok és kü- lön a falvak házasságon kívüli születései közötti különbségeket, és vizsgálják ezek tár- sadalmi hátterét, okait is. A különbségek egy évszázad alatt lényegesen kisebbek lettek: 1980-ban a párizsi agglomerációban 16,5. a falvakban 7.13 és az egyéb település- típusokban 10.4 százalék volt a házasságon kívüli születések aránya.

A településtípusok közötti különbségeknél lényegesen nagyobbak voltak régebben és most is a régiók közötti különbségek. Nop- jainkban ugyan az ország közepéről eltoló-

(2)

STATISZTIKA! IRODALMI FlGYELÖ

217

dott az ún. ,,illegitlmitási pólus" a turizmus által erősen érintett déli területekre. A ré—

giókon belül megyénként is nagy különbsé- gek adódnak.

A házasságon kívüli termékenység emelke- désének a szerző szerint legfontosabb ténye- zői az anyák szülési életkorának változása és társadalmi környezetük. Az átlagos szü- lési életkor a házasságon kívüli szüléseknél 25,4 év, 5 a legérintettebb korcsoport a 20—

24 éveseké; a koreloszlás pedig erősen az átlag köré koncentrálódik.

A kétféle — házas és házasságon kívüli —- termékenységi arányszámok nagyságrendje és eloszlása nagyon eltérően alakul Francia—

országban. A korspecifikus házas termékeny- ség az életkor emelkedésével szabályos csökkenést mutat. 1980—ban például 20 éves korig 39, 410! éves kor felett 0.5 százalék volt.

A házasságon kívüli termékenység 1980-ban viszont (42 százalékkal) a 25—29 éves kor- csoportban mutatja a maximumot. A kétfé- le termékenység időbeli trendje is különbö- zőképpen alakult 1968 és 1977 között.

A néha egymásnak ellentmondó trendek elemzésére a szerző a házasságon kívüli ter- mékenység esetében is a legalkalmasabb—

nak az általános termékenység vizsgálatára használt szintetikus mutatót, a kor szerinti termékenységi arányszámok összegét tartja.

Kiszámítja. hogy a házas termékenység csök- kenése mennyire befolyásolta az utóbbi év- tizedben a házasságon kívüli születések orá-

nyát.

A szerző vizsgálja a házasságon kívül szü- letett gyermekek szüleinek társadalmi hova—

tartozását a francia statisztikában használa- tos társadalmi—foglalkozási kategóriák alap—

jan.

1980—ban az ilyen anyáknak majdnem a fele inaktív volt. Az aktívak társadalmi—fog- lalkozási összetétele pedig nagyon hetero—

gén. A skála alján találhatók a parasztnők.

:: tanftónők és a tanárnők, akiknek házas-

ságon kívüli termékenysége 1968 és 1973 közt lassan, 1974 és 1980 közt hirtelen emelkedett. A skála közepén láthatók az irodai alkalmazottak és a szakmunkásnők, felettük a segédmunkásnők. kiskereskedőnők, mű- vésznők (1980—ban a legmagasabb illegitim termékenységgel) és a háztartási alkalma—

zottak. Ez utóbbiak és a mezőgazdasági al—

kalmazottak eleve magas házasságon kívüli termékenysége meredeken csökkent 1968 és

1978 közt.

A szerző a jelenséget a következőképpen magyarázza: a nők viselkedése mintha két ellentétes befolyásnak engedelmeskedne. Az első, az ..új domináns modell", amely szerint a házasságon kívül született gyermekek szá- mának emelkedése a házasság visszautasí- tásának a következménye, s széles körben az .,entellektüelek", a ,,független" nők utánzá- sából áll. A második a ,,régi törvénytelen ter—

mékenységi modell" pedig a csökkenés irá—

nyában hat, például az azelőtt gyakran ,,megesett" háztartási alkalmazottaknál, me- zőgazdasági alkalmazottaknál a fogamzás—

gátlásnak. az abortusz legalizálásának kö—

szönhetően.

Az egész jelenség alakulásának a kulcsát a szerző a házasság intézményének hanyat- lásában látja.

A házasságon kívüli együttélés az utolsó évtizedben egyre szélesebb körben. egyre több társadalmi réteget s egyre fiatalabb korcsoportokat érintve terjedt. Az új tenden- ciát jól illusztrálja az, hogy 1972—ben még a házasság előtti fogamzások — tehát a ké—

sőbbi házassággal legalizált kapcsolatok — az összes fogamzásnak 30 százalékát tették ki, Ma már nem érvényes a ,.házasság előt- ti" megjelölés, mert egyre csökken azoknak a száma, akik házassággal legalizálják együttélésből született gyermeküket, mert a házasságot nem tartják szükségesnek.

(Ism.: Szomor Kornélné)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

SCOTT. W-z génység fogalmának használata esetében ASZEGEÉIÉYÉAÉECÉEÉ?GALMAI meghatároznak egy bizonyos jövedelem-

(Concepts and measurement of poverty.) UNRlSD.

Geneva. 3981. 62 p.

Az Egyesült Nemzetek Társadalmi Fejlődést Kutató Intézetének (UN Research Institute for Social Development — UNRlSD) e kiad—

ványa azzal a kérdéssel foglalkozik. hogyan lehet a szegénységet a fejlődő országokban statisztikai eszközökkel mérni.

Az ezzel összefüggő első kérdés. hogy a szegénység fogalmát abszolút vagy relativ értelemben használják—e. Az abszolút sze-

vagy fogyasztásikiadás—szintet. amely a lét- fenntartáshoz minimálisan szükséges. Ezt a meg—közelítést alkalmazta Rowntree híres 1899. évi yorki (Anglia) szegénységvizsgálatá—

ban. Ö is alkalmazott azonban egy másikfo- galmat. a másodlagos szegénységet, amikor felvételét 1936—ban megismételte. Másodla- gosan szegénynek tekintette azokat a csaló- dokat, amelyeknek ugyan elég jövedelmük lenne ahhoz. hogy az abszolút szegénységi küszöb fölé emelkedjenek, de a kiadások nem optimális felosztása miatt (például azért,