490 STATISZTIKA! iRODALMV FiGYELÓ
sült Államok 42 százalékkal részesedik ma is a világ közvetlen külföldi tőkebefekteté- seiből. (Az Európai Gazdasági Közösség ré- szesedése 33, Japáné 7 százalékos, a fejlődő országoké pedig 3 százalék körül van.) Az Egyesült Államok közvetlen külföldi tőkebe- fektetései meghaladják a 230 milliárd dollárt, ennek háromnegyed része a fejlett tőkés országokra jut. A befektetésekkel járó profit az amerikai gazdaság finanszirozásának fontos forrása: napjainkban az amerikai vál- lalatok profitjának mintegy harmada szár- mazik ebből a forrásból. Az amerikai bankok vezető szerepet játszanak a nemzetközi hi—
telpiacon is: az összes nemzetközi hitelnek mintegy 60 százalékát teszik ki ma az ameri- kai bankok aktivumai. A bankok expenziója nem csupán a saját forrásokból valósul meg, hanem egyre inkább a nemzetközi megtaka- rításokat is igénybe veszik.
Az amerikai monopóliumok külső terjesz- kedésének növekvő hatása a tőkés világgaz- daság valamennyi területét érinti. ismét be- következik az a helyzet (bár más politikai——
gazdasági alapon), ami a XIX. században már egyszer bekövetkezett, vagyis ismét az Egyesült Államokon kivüli tőkés világ anya- gi—technikai és pénzügyi erőforrásai válnak az amerikai ipar fejlődésének egyik döntő
és más országok ipari potenciáljánák aktiv kihasználása lehetővé teszi az Egyesült Álla- mok számára, hogy a saját erőforrásait a tudományos—technikai haladás alapvető irányzataiba összpontosítsa. s a külső erő- forrásokat egyre inkább bevonja a belső új- ratermelési folyamatba. Saját gazdasági ha- talmára támaszkodva az Egyesült Államok egyre inkább arra törekszik. hogy a világ ke- reskedelmi, valamint valutáris és pénzügyi rendszerét a saját céljainak megfelelően ala—
kítsa, azaz a világpiacon érvényesülő spon- tán jelenségekkel szembeni különböző védő és szabályozó mechanizmusok szerepét Csök- kentse. A piaci erőre támaszkodva az Egye- sült Államoknak sikerült a fejlődő országok
azon erőfeszítéseit gyengíteni, amelyek a
nemzetközi gazdasági viszonyok győkeres át- alakítására irányultak.
Az Egyesült Államok arra irányulő politi- kája, hogy az 1970——es években romió pozi—
cióit a tőkés világpiacon megjavitsá, ismét kiélezte az imperializmus három centruma közötti versenyt, nevezetesen a kutatásinten—
ziv (sőt egyes esetekben a tradicionális) ágazatok termékeinek világpiacán valamint a nemzeti monopóliumok külpiaci terjeszke—
désének támogatásában.
tényezőjévé. Az ország ..második gazdasága" (Ism.: Hegedűs Péter)
;DEMOGRÁFIA
A HÁZASSÁGON KlVÚLi SZULETÉS kutatók kutatási területe. nevezetesen: a
ÉS ANNAK ÚSSZEHASONLITO TÖRTÉNETE (Bastardy and its comparativo history.) London.
1980. Edward Arnold. 431 p.
A Cambridge-i (Népesség- és Társadalmi- szerkezet-történeti) Csoport kutatásai kez—
detben két nagy irányban össz—pontosultak:
1. korábbi évszázadok név szerinti népességösz- szeirásai alapján a háztartások összetételét vizsgál—
iókz'. és az egyházi anyakönyvek alapján a termé—
kenység. halandóság és házasságkötés történetével fogialkoztak.
A két témakör összekapcsolódott: az észak- nyugat-európai késői házasságkötés követ- kezménye nemcsak a kisebb gyermekszám volt. hanem az is. hogy viszonylag ritkábban került sor házas gyermekek és szülők együtt- élésére. Az ok-okozati összefüggés a for-
ditott irányban is érvényesült: mivel nem
tartották kívánatosnak a szülők és a házas gyermekek közös háztartását. (: felnőtt gyer- mekek viszonylag későn vagy egyáltalán nem házasodharttak meg (ha több gyermek volt a családban). Kérdés, hogyan alakultak a szexuális kapcsolatok e különleges házas- ságkötési szokások között? Ebből az önként adódó kérdésből következik a Cambridge-i
házasságon kívüli születések. Bár kétségte- ien, hogy nem lehet egyszerűen egyenlőség- jelet tenni a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok és a törvénytelen szüietések gyakorisága közé. mégis az utóbbiak alap- ján legalább hipotéziseket lehet 'megfo- gaimazni az előbbi jelenségről. Usszefiigg ezzel a kérdéssel a házasságkötés előtti ter- hességek (a kutatási gyakorl-atban azokat a születéseket sorolják ide, amelyekre a há- zasságkötés utáni kilenc hónapon belül ke—
rülhet sor) gyakorisága is.
A P. Laslett, K. Oosterween és R. M.
Smith által szerkesztett kötet különböző szer- zők 19 tanulmányát tartalmazza. Angiián és Skócián kívül több nyugat-európai ország- ban, továbbá Amerikában, Jamaicába-n és Japánban vizsgálják a házasságon kivüli születések és a házasságkötés előtti terhes- ségek történeti alakulását. Forrásként első- sorban az anyagkönyvek szolgáinak. Egy- részt kimutatják az oda bejegyzett házassá—
gon kívüli születések arányát az összes szü- letések között, másrészt a családrekonstruk- ció módszerének felhasználásával vizsgálják azt, hogy kik, milyen életkorban. milyen gya- korisággal szültek házasságon kívül. és mi
STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÓ 491
lett a későbbi sorsa ezeknek a gyermekek- nek.
A házasságkötési éiehkor és a házasságon kívüli születések történeti alakulásának ösz- szevetése a vártt-al ellenkező következtetés- hez vezet. Éppen akkor. a XVII. század első harmadától a XVI". század közepéig szüle—
tett a legkevesebb töménytelen gyermek Angliában, amikor a nők a legkésőbben há—
zasod'tak, és a legtöbben maradtalk haja- donok. Hasonló tendenciát lehet felfedezni Franciaországban és Svédországban is. Ang—
liában ezt megelőzően a XVI". század leg—
elején lényegesen magasabb volt a házas—
ságon kívüli születések aránya, és a XVI".
század közepétől Angliában, Skóciában.
Franciaországban, Svédországban egyaránt gyakoribbá váltak a házasságon kívüli szü- letések. egészen a XIX. század második fe—
léig. Ekkor új csökkenési tendencia mutat—
kozott. amelyet csak a második világháború után váirtott fel újabb növekedés. Ezzel szem- ben az Egyesült Államokban a XIX. század folyamán csökkenési tendencia érvényesült.
Japánban pedig a Meji-restauráció (1868) után meginduló modernizálódási tendencia
határozott csökkenést indított el.
A nyugat-európai példák azt sugallnak.
hogy az iparosodás és városiasodás inditotta el a házasságon kívüli születések számának emelkedését. Korábban. ezt úgy is értelmez- ték. hogy ezek a folyamatok társadalmi de—
zorgan'izálódást okoztak, és ennek megnyil—
'vá—nulása volt a házasságon kivüli szülés. Az adatok elemzése azonban nem támasztja alá ezt a következtetést. Nemcsak Amerika és Japán példája mond ennek ellent. ha- nem az a tény is, hogy több országban. így Skóciában és Németország egyes részeiben
éppen az elmaradott falusi területek egy ré- szén volt a legmagasabb a törvénytelen szü- letések aránya. A házasságon kívüli szüle- tések ,,térképei" meglehetősen nagy állan—
dóságot mutatnak egy-egy országon belül:
a magas születési gyakoriságú területek év- tizedeken keresztül azok is maradnak. A hó- zaságon kívüli szülésnek tehát erős helyi vagy regionális hagyományai lehetnek.
Laslett kimutatta, hogy az uralkodó nor- mákkal való szem'behelyezkedés hagyomá- nyai egyes családokat, rokonsági kapcsola—
tokkal összefonódó kisebb csoportokat is jel- lemez. Egy—egy falun belül a törvénytelen szü- letések néhány csallódzban több nemzedéken keresztül is halmozódnak.
A szerzők megállapítják. hogy a házas- ságon kivüli szülésnek sokféle tipusa lehet- séges: a próbaházasságtól (Bajorország) a tartós. házasságszerű együttélésen keresztül (: gazda-cseléd (sőt rabszolgatartá-rabszol- ga pe'ldóul Jamaicában) és alkalmi kapcso- latokig. Ennek megtelelően a gyermekek sorsa is eltérő volt. A kevésbé elfogadott kapcsolatokból származók halandósága sok- kal nagyobb volt az átlagosnál.
Ugyanakkor valószínű, hogy a házasságon kívüli születések gyakoriságának időbeli vál- tozásairt befolyásolták azok a tényezők is.
amelyek a házasságkötésekre és a házas termékenységre hatottak. A gazdaságilag nehezebb időszakokban, például a XVII. szá- zad elejétől a XVlll. század közepéig, nem—
csak később és kevesebben házasodtak. ha- nem a házasságon kívüli szüléstől és feltehe—
tően az ilyen szexuális kapcsolatoktól is igyekeztek tartózkodni.
(lsm. : Andorka Rudolf)
BlBLlOGRÁFlA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTI KAl ÉVKU NYVEK
JAPAN statistical yearbook 1984. Statistics Bureau.
Tokyo. 1984. SB. XXX", 834 p.
lapán statisztikai évkönyve, 1984.
l. 51 C 13/1984
STAT/STICAL abstract of lreland. Central Statistics Office, 1981. Dublini Stationery ott 1985. 362 p.
írország statisztikai évkönyve, 1981.
l 36 C 66/1981 STATISTICAL abstract. Central Bureau of Statistics, 1985. Damascus. CBS. 1985. 559 p.
Sziria statisztikai évkönyve, 1985.
l 98 B 1/1985
STATISTISCHES Handbuch für die Republik Öster- reich, 1985. Usterreíchisches Statistisches Zeniralamt.
Wien. 1985. XX, 684 p.
Ausztria statisztikai évkönyve, 1985.
l 2 C 12/1985
TURKIYE istatistik yílligí. — Stati—stical yearbook of Turkey. 1985. Devlet lstatistík Enstítüsü. Ankara. DIE.
1985. X, 465 p.. 9 !.
Törökország statisztikai évkönyve, 1985.
I 50 B 5/1985 YEARBOOK Australiai 1985. Australian Bureau of Statistics. Canberra, 1985. ABS. XVll, 705 —l— térk.
Ausztrália statisztikai évkönyve, 1985.
l 91 C 3/1985
ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK
AMARI, S.: Differentíal-geometrical methods in sta- tistics. Berlin. etc. Springer Verl. 1985. V. 290 p.
Diiferencíális geometriai módszerek a statisztiká- ban.
707 787
