Triller, Johannes: A csecsemőhalálozás csökkenése 1946 óta

122

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

eltérés és az elméleti eltérés hányadosa.

Az ábrán a (741, tehát s relatív eltéré- sét tüntették fel.)

A feldolgozás azt igazolta, hogy a min—

den századik lyukkártya kiválasztásával

végrehajtott reprezentatív felvétel álta-

lában sikeres volt és a kívánt célt elérte.

Két tartományban nem tartották be a

központi előírásokat, ezért az eredmé—

nyek is pontatlanabbak voltak, de az országos eredményeket nem befolyásol- ták döntő mértékben. A minden századik lyukkártya kiválasztásán alapuló módszer ebben az esetben is főleg a demográfiai

ismérvek tekintetében adott jobb ered—

ményeket. Az ellenőrző felvételek igazol—

ták a minta terjedelme és a felvétel hibái közötti, elméletileg már bebizonyí—

tott negatív összefüggést. Mindkét fel- ve'tel legfőbb tanulsága az volt, hogy szi—

gorúan ragaszkodni kell a véletlen

mintavétel szabályaihoz, mert az ezektől való eltérés általában a pontosság rová—

sára megy. A felvétel végrehajtása során arra is törekedni kell, hogy a szisztema- tikus hibát a lehető legkisebbre csökkent—

sek.

A szerző végül a reprezentatív felvéte—

lek egy igen fontos alkalmazási terüle—

tére. a teljeskörű felvétel pontosságának az ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.

(Ism.: Vukovich György) Triller, Johannes:

A csecsemőhalálozás csökkenése 1946 óta

(Der Rückgang der Sáuglingssterbl'ichkelt seit Will,) —— Vierlcljahrcshe/le zur Slalislík der Deal—

sclien Demokratisrhen Republik. 1958. 1. sz. 34 —————

36. p.

A háború következtében leromlott élet—

viszonyok (élelem— és lakáshiány, egész—

ségügyi szervezetlenség) hatására 1946—

Csecscnu'lhaldlords korcsoportok és a

ban a Német Demokratikus Köztársaság- ban és különösen Kelet—Berlinben igen

magas volt a csecsemőhalálozás. Azóta az

újjászervezett egészségügyi hálózat je—

lentős eredményeket ért el a csecsemő--

halálozás csökkentésében.

Csecsemőhalandóság alakulása (WM—1956) 100 élveszülött-re jutó csecsemőhalálozás

! x , .

f' . NDK [ NDK áláeígáf)3erlln

** (Kelet— § Kelet- -—————————————————-———

Berlinnel l Berlin nyers tisztított"

együtt) wm—

arányszám

1916 . . . . 13,l ; 14,9 13,l 11,9

1947 . . . . 11,4 ; 14,0 11,2 12,0

1948 . . . . 8,9 9,7 8.9 8,9

1949 . . . . 7,8 8,2 7,8 8,1

1950 . . .. 7,2 7,7 7,2 7,4

1951 . . . . GA 53 BA 6,4

1952 . . . . 5,9 5,8 5,9 5,9

1953 . . . . 5,4 5,4 r),3 5,3

1954 . . . . RO 5,0 6,0 5,0

1955 .... 4,9 5,0 4,9 4.9

1956 . . . , 4,7 4,7 4,6

* A nyers arányszámok " a közleményben külön megjelölés nélkül használt arányszámok is —— a tárgyév csecsemőhaloltainak számát viszonyítják :;

tárgyév élveszületéseihez, Tisztltott arányszámként Rahts—léle mutató szerepel: a tárgyévben meghaltak közül az előző évben születettek száma elosztva az előző évi élveszületések számával -l' a tárgyévben született elhaltak száma oszlva :) tárgyév élvo—

születéseivel.

A komoly csökkenés ellenére egyes

körzetekben még magas a csecsemő—

halandóság. Az NDK csecsemőhalandó—

sága nemzetközi viszonylatban sem ked—

vező (például 1955—ben 1000 élve—

szülöttre a Szovjetunióban 25, Cseh—

szlovákiában 32, Svédországban 17, Nor—

végiában 21, Dániában 25, Svájcban 26, a Német Szövetségi Köztársaságban 39 csecsemőhalott jutott). Kelet- és Nyugatú

Németország csecsemőhalandósága kor—

csoportok szerint a következő képet mutatja.

sn'ilclűs Iul'mfligiessőgv sfrrini

, _, _ (1955)

5 NDK (Kelet—Berlin nélkül) *

§

[ NSZK (Nyugat-Berlin nélkül) *

100 élveszülöttre jutó caecsemőhalott

!(Ol't'sorm l

f _ [( . . ,; házasságon -_ U _ _ (; ' házasságon

A 7 ! oszesen lbázass gbóll kívül óaszesm !házass laból kívül

1 napon belül ... . t 1,01 0,93 1,52 1,56 ! LM) 2,9O

2— 3 nap között . . O,77 0,70 1,31 0,63 0,59 Lm)

4 "10 nap között . . 0.35 0,33 0,49 O,33 CLS] 0,56

11—28 nap között. . . O,40 038 0,58 O,27 026 O,48

2— 3 hónap közlöm; 1,27 1,18 ],90 O,76 0,70 1,55

4—12 hónap között; . . . , . . 1,07 1,02 1,45 O,60 O,58 D,85

Osszesen 4,88 4,63 7,25 4,15 3,88 7,43

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

123

Az első 24 óra halálozása Kelet—Német—

országban már alacsonyabb, mint Nyugat—

Németországban; a többi korcsoport ha-

landósága —— és az összhalandóság ——

még a nyugati felett van.

Lényeges különbség van a fiú— és a leány—

csecsemők halandóságában.

Csecsemőhalandóság nemek és dirtkor surrinl (1955)

100 000 újszülött közül a megfelelő életkorban meghalt

Életkor , ___'_.—___._M_

(hónap) ele—*??? a,

csecsemők száma

1 ... 2859 2260

2 ... 525 364

3 ... 499 384

4 ... . ... 429 332

5 ... 302 E 242

tl ... 203 ! 187

7 ... 164 l 45

8 ... 168 116

9 ... 113 104

10 ... 101 76

11 ... 83 70

12 ... 72 '71

;

Feltűnő, hogy 1954- óta a harmadik hó—

nap csecsemőhalálozása magasabb, mint a második hónapé.1 Ennek kivizsgálása az orvostudomány feladata.

Lényeges hatást gyakorolt a csecsemő—

halálozás csökkenésére az intézeti (kór—

házi) születések arányának növekedése.

Cserscmőhaldloms korcsoportonkr'ni az intézeti és otthoni szz'ileiéseknűl

(1955)

Intézeti! Otthoni Össze—

Korcgoport —— sen

] szülotéseknél

1 napon belül ... 1 1,08 0,95 1,04 2— 3 nap között ... 0,75 O,75 0,76

4—10 nap között . (),37 031 O,36

11—28 nap között .. . O,44 0.31 DAO

2— 3 hónap között . 1,26 1,27 126

4—12 hónap között . , .. 0,95 1,38 1,07 Összesen 4 8.5 ; 4,97 4,89

!

Az intézeti születések csecsemőhalan—

dósága annak ellenére alacsonyabb, hogy a komplikációval járó szülések mind kór- házban történnek. (Ennek következtében

a korai halandóság a kórházi szüléseknél

magasabb mint az otthoniaké.)

! 1953 óta ez a rendkívüli jelenseg Magyarorszz'r gon is tapasztalható.

Rendkívül nagy különbséget mutat a

koraszülött, illetve érett magzatok halá-

lozása (koraszülöttnek —— a nemzetközi, valamint a magyar gyakorlattal egyezően

—— a születéskor 2500 grammon aluli

csecsemő számít). 1955—ben 100 élveszü- löttre az érett magzatoknál 2,90, a kora—

szülötteknél 45,18 halálozás jutott. (A ha—

landóság különösen az első napokban mutat igen nagy eltérést.) Tekintettel arra, hogy az újszülötteknek 1955—ben 53

százaléka (a házasságon kívüli újszülöt—

teknek 8,8 százaléka) volt koraszülött, a

magasabb arány az összhalandóságot is lényegesen befolyásolja. Ezért a terhes—

ségek kihordására irányuló anyavédelrni intézkedéseknek a _csecsemőhalandóság alakulására is hatásuk van.

A koraszülöttek magasabb halandósága nem csupán az eddig tárgyalt ún. postna—

talis halálozásnál, hanem az ún. prenata"

lis halálozásnál; a halvaszületések aráw nyánál is jelentkezik, (Meg kell jegyezni) hogy csak a minimálisan 35 centi—

méteres szülött jegyezhető be anya- könyvbe; ennél kisebb 'nagzat esetén a

szülészeti esemény vetélésnek minősül.)

1955—ben az érett magzatoknál a halva—

szülöttek aránya. 1.2, a koraszülötteknél 133 százalék volt.

(Ism.: Miltényi Károly)

Urlanisz, B.:

A család fogalma a népszámlálásoknál

(Ponjattije szem'i ';

l'esztnik Sztalisztiki.

perepíszjah naszoleuijaw.) lilás. 7, 57 SIS—MSZ. p.

Bármennyire világos és közhasználatú fogalom is a család fogalma, a statisz—

tikai megfigyelés pontossága és egyértel—

műsége érdekében pontosan meg kell ha—

tározni annak tartalmát. A családnak.

mint demográfiai fogalomnak három fő ismertetőjele van:

1. Az úgynevezett területi ismertetőjel, azaz az együttélés ténye. Nem nevezhe—

tünk családnak különböző helyen élő embereket, csupán azokat, akik közös lakásban laknak.

2. A fenti ismertetőjel önmagában ter—

mészetesen még elégtelen. A család második meghatározója a rokoni, illetve vérségi kapcsolat jelenléte.

3. Végül családnak tekinthető a ro- koni, illetve vérségi kapcsolatban álló és együtt élő embereknek az a csoportja,