A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PALOTÁJA ÉS GYŰJTEMÉNYEI

(1)

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉM IA

PALOTÁJA ÉS GYŰJTEMÉNYEI

MAGYARÁZÓ KALAUZ

A Z A K A D É M I A M E G B Í Z Á S Á B Ó L

IR TA

DIVALD K O R N É L

L . T A G

B U D A P E S T

A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K I A D Á S A

1917

MTA palotája és gyüjteményei.indd 1 2013.05.06. 21:40:49

(2)

(3)

(4)

(5)

ELSŐ RÉSZ.

AZ AKADÉM IA PALO TÁ JA . I. A palota története.

G róf Széchenyi István em lékezetes fellépése 1825 november 3-án, a pozsonyi országgyűlés kerületi ü lé

sén, vetette m eg harm inczhét évig tartó viták és ter- vezgetések után a M agyar Tudományos Akadém ia alap

ját. A legnagyobb m agyar, m int tudjuk, akkor birto

kainak egy évi jö ved elm ét ajánlotta föl a m agyar n yelv belső erejének fejlesztésére és általában a szellem i éle

tünk irányítására hivatott intézet czéljaira. Az 1830-ban grófi ran gra em elt V a y Abrahám , g ró f A ndrássy G yörgy és g ró f K árolyi G yörgy, Széchenyi példáján felb uz

dulva, szintén jelentős összegeket ajánlanak föl s öt nappal ezután A kadém iánk első n égy alapítója em lék

irattal fordul az alapítás ü gyében József nádorhoz, a m agyarság culturális törekvésein ek lelkes pártfogó

jához és az országgyűléshez. Ez a részben R év ai M ik

lós 1790. évi akadém iai tervén ek felhasználásával k é szült em lékirat 1826 február 15-ikén kerül az ország

gyű lés elé, a m ely az Akadém ia felállításáról szóló tö r v é n y c ik k e l együtt, külön törvén yczikkben azoknak az em lékét is m egörökíti, a k ik az Akadém ia alap tőkéjére addig nagyobb összegeket ajánlottak föl. Az 1827 augusztus 18-ikán I. F erencz királytó l szente

sített két törvén yczikk a következő : 11. czikkely.

A hazai nyeli) művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról.

A karok és a rendek gondoskodása a hazai n y e lv nek nemcsak terjesztésére, hanem a tudom ányok és m űvészetek minden nem éljen leendő kim űvelésére is

1*

(6)

irányulván, Ő szent F elségén ek jóváhagyásával hatá

roztatok :

1. §. H ogy a m agyar tudós társaság va g y akadémia, az önkéntes és szabad adom ányok útján létesítendő alapból, Pest szabad k irá lyi városban, m int állandó székhelyén, a lehető legrövidebb idő alatt minél előbb

fölállíttassék. _

2. §. E z intézetnek pártfogását Ő császári királyi Fensége, az ország nádora, a m agyar haza és nemzet iránt szívében gyökerező szeretetnél fogva magára v á lla lv á n ; m ihelyt az ő védelm e alatt alakulandó tár

saság m ajdan a m egszilárdulása czéljából szükséges s az országos bizottság m unkálatában kifejezett s az ajánlók által n yilván íto tt elvekk el m egegyező tervet, az erejéhez és eszközeihez alkalm azandó alapszabá

lyo k kal eg yü tt m ég bővebben k id o lg o zta : azt fönt

nevezett O császári királyi Fensége, országgyűlés ide

jén kívü l is, kegyes helybenhagyás végett O királyi F elsége legm agasabb színe elé terjesztendi, azután az országgyűlésnek is jelen tést tevén felőle.

1 2 . czik k ely.

Azoknak nevei, a kik a tudós társaság fölállítására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatokat tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak.

H o gy azoknak hálás em lékzete, a kik a haza és n yelv e iránti kiváló szeretetökből, annak m űvelésére v a g y terjesztésére is nemes szívű ajánlatokat tettek, minden időre m egö rö k íttessék : a karok és rendek, Ő k irá lyi Felségén ek k egyes jó vá h a g yá sa m ellett, a törvén ykön yvb e iktattatni határozták neveiket, m e

lyekn ek sora a k ö v e tk e z ő :

József úr, fenséges császári s m agyar és cseh királyi örökös herczeg, M agyarország nádora, a tudós társaság intézetének pártfogója, pengő pénzben 10,000 frt.

G ró f Széchenyi István 60,000 frt.

V a y Á brahám 8000 frt.

G ró f A ndrássy G yö rgy 10,000 frt.

G ró f K áro lyi G y ö rg y 40,000 frt.

(7)

(8)

(9)

Id. g ró f P álffy Ferencz éven kén t 400 frt.

G róf B atth yán y Kér. János 10,000 frt.

G ró f E sterh ázy M ihály 10,000 frt.

Ifj. g ró f Esterházy K áro ly 10,000 frt.

G ró f Széchenyi Pál 10,000 frt.

Justh Gábor 1000 frt. , In k ey Im re 1000 frt.

Széki g ró f Teleki József, m ostohaanyjának, néhai g ró f Teleki László özvegyének, mint az ugyanezen férjtől szárm azott fia term észetes és törvén yes g y á m ján ak s gondnokának, valam int k ét testvérének, T eleki Ádám és Sámuel grófoknak is nevükben legkevesebb 30.000 kötetet m agában foglaló kön yvtáru kat, m ely nevezett közös atyjok, g ró f T eleki László költségén és fáradozásával gyü j te t e t t ; s azonkívül 5000 frt.

Szabó Szepessy István 200 frt.

H erczeg B atthyány Fiilöp 50,000 frt.

G róf C ziráky A ntal 3000 frt.

G róf K eglev ich János 6000 frt.

K opátsy József veszprém i püspök 2000 frt.

Pápay Sámuel 1000 frt.

Báró Z ay K á ro ly 2000 frt.

Báró M andell K á ro ly 4000 frt.

Néhai Szlavniczai Sándor István hagyom ányozott 10.000 frtot, azonkívül kön yvtárát, érem gyüjtem ényét, ritka pénzeit, valam int képeket és földabroszokat is.

*

Az ugyanez évi 19. törvén yczikk m ég g ró f Festetits László 10,000 frtos alapítványát örökíti meg, a m elylyel együ tt az Akadém ia alaptőkéje m ár ekkor m eg

haladta a negyedm illió forintot.

1827 novem ber 30-ikán József nádor g ró f Teleki József elnöklete a latt 22 tagú bizottságot (választott- ságot) nevez ki o ly czélból, h o gy ez a n égy első alapí

tóval (gróf Széchenyi, V ay, g ró f A ndrássy és g ró f Károlyi) együ tt az Akadém ia alapszabályait kidolgozza.

Ezek királyi jó váh agyása után a nádortól erre fölkért g ró f Cziráky A ntal elnöklete alatt 1830 nov. 17-ikén

(10)

Pozsonyban a főrendek term ében tartja m eg első ülését az igazgatótanács, a m elynek 145 tagját a n égy alapító jav aslatá ra szintén a nádor nevezte ki s a m ely az A kadém ia elnökének g ró f Teleki Józsefet, m ásodel

nöknek g ró f Széchenyi Istvánt választja meg, egyben a 27 rendes tagsági h elyb ő l 23-nak a betöltéséről gon

doskodik. M ásodik ülését az Akadém ia 1830 deczem ber 12-ikén m ég szintén Pozsonyban tartja meg. Ezen az alapszabályok és a rendtartás végleges alak ját álla

pítja m eg s jó váh agyás végett a királyhoz terjeszti föl.

A következő évben február 2-án az első igazgatósági ülés szín helye m ár Pest.

U gyanitt, m ég pedig g ró f T eleki József elnök la

kásán tartja m eg az Akadém ia 1831 február 14-ikétől 24-ikéig első n agygyűlését, a m elyen 16 tiszteleti és 20 levelezőtagot választ. Saját lakása az Akadém iá

nak akkor m ég nem vo lt s első közülésének 18,32 no

vem ber 9-ikén, a m elyen m in tá z Akadém ia pártfogója, József nádor elnököl, a pesti várm egyeháza a szín

h e ly e .1

A következő években az Akadém ia kis és n agy gyű léseit a dunaparti Derra-házban, m ajd a Trattner- K árolyi-házban (ma IV . K oronaherezeg-utcza 3) tartja meg. De mire 1843-ban a N em zeti Múzeum palotája elkészült, az a terv m erült föl, hogy az A kadém iá

nak ebben ju ttassan ak m egfelelő otthont. Ennek azonban sok az akad álya s József nádor halála után ("1847 jan uár 13.-án) a terv et végkép elejtik. 1844-től kezd ve, a m ikor átvette a Teleki-könyvtárt, a m elyet az akk or eladott gr. Teleki-palotában addig a N em zeti Múzeum gondozott, az Akadém iának a Trattner- K árolyi-házban, az első em eleten, a következő h e ly i

ségei v o lt a k : egy terem a kis, n agy és az ig a z gatósági g yű lések szám ára (a közülést ezután is a pesti várm egyeházán, 1858-tól 1864-ig a Nem zeti Mú-

1 Uöbrenlei Gábor: A Magyar Tudós Társaság történetei.

Évk. I. Pest, 1833. — Szász Károly: G róf Széchenyi István és az Akadém ia m egalapítása. Budapest, 1880. — Márkus Dezső M agyar Törvénytár. 1740— 1835, Budapest, 1901.

(11)

Va y Abraham. (92. 1.)

(12)

(13)

zeutn nagyterm ében tartották meg), n égy tágas szoba a titkári hivatal, egyben a bizottsági ülések szám ára, levéltári helyiség, iroda és előszoba. A kö n yv tárt n égy n agyobb és négy kisebb szobában őrizték, a pénztárt egy vasajtós helyiségben, a m elyből a pénztárnok la kása nyílt. A hivatalszolga és a kön yvtári szolga_ egy- egy szobás s konyhás lakásán k ív ü l az A kadém ián ak egy másik házban m ég eg y földszinti h elyisége volt, m ely nyom tatványai raktárául szolgált.1

Az 1848/49. évi szabadságharcz s az absolutism us első évei az Akadém ia m űködését is m egbénítják s a m ikor 1853 márcz. 14-én az igazgatóság ism ét összeül, gró f Teleki József elnök azt jelenti, hogy az Akadém ia eddigi h elyiségein ek bérletét újabb három esztendőre csak 400 frt-tal m agasabb bérösszeg árán tudta m eg

hosszabbítani. Ez veti föl az eszmét, h ogy a rég óhaj

tott- házépítésről m ár most gondoskodjanak.

K ubinyi Ágoston, a Nem zeti Múzeum igazgatója, azt ajánlja, hogy, ha alkalm as, a Múzeum telkén ép ít

sék föl a palotát, a m ire az igazgatóság elhatározza, hogy A lbrecht főherczeg korm ányzóhoz fordul a telek átengedéséért s ha kérése teljesül, költségvetésről gondoskodnak és kellő pénz esetén hozzáfognak az építéshez."

Az Akadém ia palotáját a M úzeum-kertnek Sándor- utcza és E sterházy-utcza felőli sarkába szánták, a m elylyel szemben a M úzeum-utcza felőli hátsó sarok

ban a Nemzeti Múzeum czéljaira hasonló szabású épü

le te t terveztek s a kettőt árkádokkal kötötték volna össze. E gy-egy épület 40,000 frtba kerü lt volna. A l

brecht főherczeg nem fogadta el ezt a javaslato t, főleg azért nem, m ert a M úzeumnak építkezésre pénze nem vo lt s a toldalék építkezések nem csak a Múzeum palotájának m űvészi hatását zavarták voln a m eg, de

1 Berzeuiczt/ Albert: Az Akadém ia palotájának félszázados fennállása. Budapesti Szemle 1915. — Kollányí F eren cz: Az Akadémia és a Nemzeti Múzeum. Budapest, 19x0. Értekezések XXII. k. 2. sz. ii2 . s köv. 1.

2 Igazgatósági ülések jegyzőkönyve, 1853. UI. 14. VII. pont.

(14)

a sétatérül szánt kertet is m egcsonkították volna, a m elyet a palota körül terveztek .1

1858 augusztus hó 14-én Bécsben k e lt levelében br.

Sina Simon, a görög szárm azású kiválóan áldozatkész főúr 80,000 pengő forintot ajánl föl, h o g y az A k a

dém ia hozzá illő saját lakhelyre annál hamarább te

hessen szert. A lapító levelét az ünnepélyes köziilésen 1858 deczem ber 20-án olvassák föl. Gr. D essew ffy Emil, a k it gr. T eleki József halála után 1855-ben vá lasz

to tta k m eg az A kadém ia elnökévé, s aki m ár előbb 3000 frtot ajánlott föl ugyanerre a czélra, m ég a kö z

ülést m egelőző igazgatósági ülésen fölveti a palota építésének kérd ését és az igazgatóság ennek m eg

vitatására bizottságot küld ki, a m elynek tagjai báró E ötvös József másodelnök, g ró f K árolyi G yö rg y és Deák F erencz ig. tagok. A következő évben 1859 okt. 28-án gr. D essew ffy Em il elnök az igazgatóság fölhatalm a

zását kéri arra, h o gy az Akadém ia vagyonának g y a rapítására és a palota javára g yű jtést indíthasson, a m elynek eredm ényétől teszik m^jd függővé, h o gy kész épületet vegyenek-e, v a g y újat, díszest és czélszerűt építsenek.

A z absolutism us korában az Akadém ia szinte az egyedüli h ely volt M agyarországon, a hol a nemzeti szellem szóhoz juthatott. Érthető tehát, hogy sokan és örömm el adakoztak s alig e g y fél év m úlva, 1860 ápr. 18-án gr. D essew ffy Em il büszkén tesz jelentést az igazgatóságn ak a g yű jtés eredm ényéről. Erdélyből olyanok is adakoznak, a kiket föl sem szólított. 1050 gyű jtő ívet küldött szét, ebből addig m ég csak 151 é rk e zett vissza, az adakozásra felszólított főpapok és fő

urak közül 129 m ég nem nyilatkozott. A z újabb alá

írások m egújítása óta m égis 235,381 frt 14 kr, 50 arany és tallér növeli az A kadém ián ak tudományos czélokat szolgáló alaptőkéjét s a házépítésre 269,844 frt 6 kr.

230 arany, 21 tallér, 21 ezüst forint és 114 ezüst htiszas folyt be. Báró Sina Simon után a legtöbbet báró Lo P resti Árpád ajánlotta föl s az építési alap a régebbi

1 Kollányi i. m. ^{119— 120} ¹.

(15)

y. I. î ! é .

( ir. Aiulrâ ssy G y ö r g y . (90. Íj

(16)

(17)

adományokkal, az arany és ezüst pénzen k íviil 359,163 forintot és 80 k rt tesz ki, a m elyet egyelőre a budai és a pesti takarékpénztárban helyeznek el. Ugyanazon az ülésen jelen ti be az elnök, h ogy m ár telk et is k e resett a palotának a felső Duna parton, a lánczhíd fölött, az itt kim ért te lk ek sorában a m ásodikat, 1300 (helyesen i304-s) □ ölnyi területet, am elyn ek felét Pest városa ingyen, felét 120 írtjá v a l hajlandó á t

engedni s a m elyet a Dunagőzhajózási Társaságnak a térre néző első számú telk ével esetleg ki lehet cse

rélni.' A csere különösen W odianer Mór buzgólkodá- sára sikerült s az ép ítőb izottság: gr. D essew ffy Em il, br. Eötvös József és gr. K áro lyi G yörgy, az iga z

gatóság előző ülésének határozatával szem ben 1860 okt. xi-én azt javasolja, hogy n y ilt pályázat, v a g y a hogy akkor m o n d ták: csődület h elyett e g y felm uta

tott rajz alapján, a m ely az A kadém ia részére szük

séges helyiségeket kijelöli, több neves építészt szólít

sanak föl tervek rajzolására s a legjobbn ak talált munkát a rendes tiszteletdíjon k ív ü l külön jutalom ban is részesítsék. Az igazgató-tanács elfogadja a ja v a sla tot, egyben a bizottságnak a tervek m egszerzésében teljesen szabad kezet enged s csak azt kö ti ki, hogy a ju talm azásra szánt 1200 aranyból m inél többet ta

karítson m eg.2

Az A kadém ia részére szükséges h elyiségek elren

dezésének rajza Henszlmann Im re m unkája volt, a ki 1860 nyarán Parisból, a hol az építészet régi em lé

keire vonatkozó aránytanával épp akkor a legnagyobb feltűnést keltette, az igazgatóság fölszólítására jö tt vissza Pestre, hogy, mint az Akadém iának építészettel egyedül foglalkozó tagja, a palota építésénél kezére járjon.3 H enszlm ann Parisban m egszerezte az Institüt palotája tervein ek másolatát, ezekből azonban, mint Toldy Ferenczhez írt leveleiben említi, inkább csak

1 lg . ülések jegyző kö nyve 1860. IV. j8. II— V. pont.

2 L. lg. ülések jegyzőkönyvei. 1860. X. ix. I— V. pont.

3 Henszlmann : Az Akadémia palotájának eddigi története.

K ritikai Lapok i86a. 1. sz.

9

(18)

negatív tanulságokat m erített.’ V ázlatrajzán nyilván a Nem zeti Múzeumnak ebben a tekintetben is minta

szerű palotáját vette figyelem be és ennek példájára szabta m eg az Akadém ia h elyiségein ek általános el

rendezését. A négyszögletes udvart körülzáró palota főhom lokzatán a hosszanti szárnyak közé iktatott k i

m agasló pavillont tervezett : az előcsarnok, a lépcső

ház és a nagyterem , tehát a repræ sentativ je lle g ű h elyiségek szám ára. A végig három em eletes épület m ásodik em eletére bérlakásokat szánt. A harm adik em eletre k erü lt volna az Esterházy-képtár, a melyet, addig Bécsben őriztek s a m elyet herczeg Esterházy Pál, 1848-ban v o lt külügym iniszterünk, gr. Dessewffy Emil közbenjárására az A kadém iának engedett át le tétbe. H enszlm ann vázlatos rajzain a palota külsejét csúcsíves stilusban tervezte, a m it az igazgatótanács tagjai közül akkor csupán D eák F erencz helyeselt.

Mindazonáltal az építőbizottság őt is felszólítja, hogy a zárt pályázaton részt vegyen s m ivel ő m aga nem építész, Gerster és F rey építészekkel szövetkezik.

Henszlmannon kívü l a bécsi Fersteltől és Y b l M ik

lóstól kértek tervet, a k ik alighanem collegialitásból, h ogy egyform a esélyekkel versenyezzenek, szintén csúcsíves stilusban tervezik a palotát s 1861 február 15-én adják be m unkájukat. Az építőbizottság tagjai közül, H enszlm ann szerint, g ró f D essew ffy Emil Jacopo Sansovino renaissance stílusáért, g ró f K árolyi G yörgy a párisi Louvre architektúrájáért rajong s báró Eötvös József sem szereti a gótikát és valósággal összeeskü

vésnek minősítik, h ogy a pályázatra felszólított mes

terek mind csúcsíves stilusban tervezték a palotát s csak Szkalnitzky, a ki önszántából vett részt ebben, nyújtott be classicizáló renaissance stilusrí tervet.3 Y b l nyilván tudom ást szerzett erről s m ivel sohasem k e reste az összeütközéseket, m ég döntés előtt, m egokolás 1 L. Hellebrant Árpád: Henszlmann Imre levelei Toldv Feren cih ez. Akad. Ért. 1915. 635. 1.

2 L. Henszlmann id. czikket u. o.

s L. Henszlmann id. gzikkét.

1 0

(19)

(20)

(21)

nélkül visszavonta tervét. Új terv benyújtására nem szólították fö l s íg y m űvészetünknek és az A k ad é

miának bizon yára egyaránt n agy kárára m últ század

beli építészetünk legkiválóbb m estere elesett a további pályázaton való részvétel lehetőségétől. A z akadé

m ikusok n a g y része s a közvélem ény H enszlm ann ter

vét pártolta, a m elyet egyik hetilapunk n agy m agasz

talások kíséretében még a pályázat eldőlte előtt k ö zölt s a m elynek érdekében Ipolyi Arnold hosszú czikksorozattal szállt síkra.1 Az építő bizottság azonban m indennek ellenére függőben h agyja a döntést s a m üncheni K len zét és a berlini Stülert, a X IX . század derekán ak ezt a két európai hírű építészét is felszó

lítja tervek rajzolására. Az igazgatósági ülés elé 1861 deczem ber 21-ikén terjesztett jelentésében ezt az intéz

kedését Y b l visszalépésével és azzal indokolja meg, hogy költségvetés híján nem tudott m egállapodni s a beküldött tei'vek sorában stílus dolgában nem volt miből válogatnia. K lenze és Stüler szívesen m egfelel a felszólításnak s beküldi a tervet. Az építőbizottság ekkor Hild, Diesclier, C lark, W agner és W ieser pesti építészeket és építőm estereket kéri föl, h ogy az összes terveket költség, szerkezet, akusztika és m egv ilágí

tás tekintetében v izsgá ljá k meg. 1861 novem ber 24-én benyújtott jelen tésü k szerint a p á lyaterv ek e g y i

két sem lehetett volna egy m illió forinton alul m eg

valósítani, holott a palotára addig m ég csak 583,000 frt folyt be. A z építőbizottság elve az volt, h ogy az épület ne kerüljön többe, m int a m ennyi pénz rendel

kezésére áll s azért a tervek et egyszerűsíttetn i akarja.

Előbb azonban az akadém iai bizottm ányt (az igaz

gató-tanácsot) kérik föl, h ogy a palota berendezéséről és stilusáról nyilatkozzék. Ez m ost H enszlm ann tervét pártolja, m íg az építő bizottság főleg az épület czéljára és környezetére való tekin tettel a renaissance stílus

hoz ragaszkodik. Elhatározásában g ró f W aldstein Já

nos, Ung várm egye főispánja, a bécsi m űegylet elnöke, 1 Vasárnapi Újság 1861. 436. 1. és Pesti Napló 1861. 44., 51., 54-< 57- és 58. szám.

(22)

Széchenyi barátja, a nagyhírű msecenás érveiben nem épen súlyos nyilatkozata m ég inkább m egerősít

hette, a k i szerin t: «vannak és lehetn ek góthszerű indóházak, pályaudvarok, őrházak, ezek nem monda

nak se m m it; de góth-akadém iák nem lehetnek, m ert ezeknek k e ll m ondaniok valam it és ezt góth-stylben kifejezn i nem lehet. A m agyar akadém iából a kö v ek nek is azt kell han goztatn i: M agyarország nem volt, hanem lesz.»1

H enszlm ann Im re s tervén ek kivitelére vállalkozó társai, G erster és F r e y építészek hiába ford ulnak az igazgatótanácshoz, h o gy 882,000 forintért is felépítik a palotát.2 A K épzőm űvészeti Társulat, akadém ikusok és m agánosok, valam int h írlapjain k is, hiába törnek lándzsát H enszlm ann m ellett. A z építőbizottság Stüler terve m ellett dönt, a m ely elfogulatlan szemmel te

kintve, a p ályaterv ek sorában a legkiválóbb is volt, s tervén ek egyszerűsítése után 1862 április első nap

jaiban m egkezdik a palota építését.3

A pályázatra felszólított m űvészek terveit egykorú képes hetilapjaink egym ásután közlik, de többnyire rossz fam etszetű képekben v a g y m ég rosszabb kő

nyom atú m ásolatokban. E g y ik hetilapunk különösen S tüler terv ét torzította el, úgy, h ogy gr. D essew ffy Em ilnek tiltakoznia k e lle tt ez ellen.4 H enszlm annén k ív ü l az eredeti tervek elkallódtak, de a Vasárnapi Ú jság kiadója 1862-ben legaláb b a palota külsejének terveit fényképi m ásolatokban bocsátotta közre.5 E gy ilyen fén ykép az A kadém ia Széchenyi Múzeumában látható.6 H enszlm ann rán k m aradt eredeti tervén ek hom lokzati képe az itt közölt tervtől ism ét eltér s

1 Vasárnapi Ú jság 1861. 26. sz. 309. 1.

2 lg. ülések jeg yző k ö n y ve i 1861. XII. 21. IV. pont.

3 L. Igazg. ülések jeg yző kö n yve 1861. — B erg és H e n c z:

Néhány szó a m agyar Akadém ia kísérletei fölött. Vasárnapi Ú jság i86r. 562. 1. — Jelentés az Akadém ia palotája ügyének

miben létéről. Politikai Ú jdonságok 1862. 1. sz.

4 Ország T ükre 1862. 77. 1. és 110. 1. s V asárnapi Ú jság 1861. 597. és 607. 1.

6 1661. sz. Sim onyi fényirdájából, Pest, Váczi-utcza 1. sz.

(23)

13- l. ele.

(îr. Dcssewfïv Iímil. (70. 1.)

(24)

(25)

nyilván újabb átdolgozás eredm énye, a m int Stüler kivitelre kerü lt terve szintén n agy m értékben és előnyösen üt el attól, a m ely ly el a pályázaton szere

pelt. Valam ennyi pályam un ka a bérház telk é t is m a

gában foglaló 1x69 Lü-ölnyi területen, három em e

letesnek ábrázolja a n égyszögletes udvart körülzáró palotát. A Henszlm anntól ajánlott elrendezésnek m e g felelően a térre néző hom lokzaton a szárnyak között erőteljesen kiugró risalit uralkodik. Az arányok is körülbelül valam ennyi terven egyform ák. A különbség csak a tagozás módjában és a díszítésben nyilván ul. Mint láttuk, Henszlmann és Ferstel, a bécsi fogadalm i templom mestere, csúcsíves stílusban tervezte a pa

lotát. Ha m űvészettörténetünk úttörő m esterének eredeti terveit tisztán építészeti szempontból vizs

gáljuk, lehetetlenség azoktól elösm erésünket m eg

tagadni. Mintha Steindl hatalm as országgyűlési palotá

já n a k előképét látn ék, olyan hatásúak a szinte egy em beröltővel előbb készü lt s n agy szeretettel kid ol

gozott rajzok. Term észetesen H enszlm annak nem le hetett kilátása arra, h o gy m egszám lálatlan m illiók fogn ak rendelkezésére állani, m int fiatalabb kortár

sának, alkotása puritán tagoltságával, takarékos díszí

tésével kissé száraz le tt volna és u gyan csak zavarta volna fővárosunk akkoriban classicizáló stílusú épü

letekkel körülzárt legszebb terének nyugod t és előkelő harm óniáját. F erstel tervén a gótika m in

den pom pájával érvényesül, a hom lokzatok tago

zása erőteljesebb és határozottabb, m int Henszlman- nál s a monum entális hatás is je le n tő se b b ; de a tető a risalit szélességében elnyúló m eredek n yereg födelével nem szerencsés, az oldalhom lokzatok erké- lyes és tornyos járu lé k a ik k al n y u g ta la n o k ; azonfelül belső felszerelésével a palota költségei alighanem m eg

haladták volna a m ásfél m illió forintot is. K len ze L eó

nak, München újjáépítőjének a classicizáló stílusból sar

jadt renaissance hom lokzata kissé száraz hatásúnak íg é r

kezett s kivitele esetén alighanem igazolta volna későbbi m éltatóinak ítéletét, h o gy valahányszor a m ester Münchenen kívü l idegenben dolgozott, terem tő erejé-

(26)

H

nek lendülete is m egfogyatkozott (D. Joseph: G e

schichte der B aukunst III. r., 84. 1.). S zkaln itzky Antal, a pályázaton önszántából résztvevő íiatal építészünk, nagyjában classicizáló stílusú tervét azzal rontotta el, h ogy a főhom lokzat antik oszloprendjét a nagyterem padozatával szelte ketté, az oszlopok közeibe fenn és lenn ab lako k at fo glalt s a risalitnak íg y ketreczszerú külsőt kölcsönzött. Stü ler F rigyes Á gost (1800— 1865), Schinkel h alála után a berlini építészek vezére, a kit csak korunkban m éltányolnak ism ét n agy érdemei szerint, valószínűleg g ró f D essew ffy Em il kedvéért, lia nem is Sansovino szolgai utánzásával, de Felső Itália virágzó renaissance stílusának szellem ében ter

vezte m űvét, a részletekben sok hellenistikus accentus- sal. A z ő terve volt a legegyszerűbb, de arányaiban a legszerencsésebb. A F erencz József-térre néző hom lok

zat erőteljesen kiugró risalitján kívü l a Dunára néző oldal közepére enyhébben érvényesülő kiszögelést szánt, a risalit földszinti részének egész szélességében erő

sen kiugró félköríves árkádos építm ényt s ennek tetején balustráddal szegett n yílt erkélyt. E fölött a rizalit hom lokfalának oszlopos tagozása az első terven ugyanolyan, m int a másodikon, a m ely kivitelre k e rült. A risalit falai a három em eletesre tervezett szárnyak fölött is jó v a l m agasabbra em elkedtek s az alacson y tető a risaliton és a szárnyakon egyaránt közvetlen ül a koszorú párkányon nyugodott.

S tüler pályatervének kivitele esetén a palota 1.134,172 frtba k erü lt volna, holott a pályázat eldől- téig az építési alapra félan n yi pénz sem fo lyt m ég be.

Stülernek módosítania k e lle tt tehát leginkább m eg felelőnek itélt tervén s ő, a kinek, bár királyok építésze volt, szinte csak m ost n yílt először alkalm a, hogy nemes anyagból, faragott kövekből építse föl művét, szívesen vállalkozott erre a módosításra, a részletrajzok e l

készítésére, sőt az építés vezetésére is .1

Mint feljeb b láttuk, a főváros a palota czéljaira

1 Politikai Újdonságok 1862. x. sz.

(27)

Stiller Trigves Á g o st , az A k a d é m ia é p ü le t é n e k te rv e z ő je . (35. I

(28)

(29)

féláron 1304/5 D ö ln y i telk et adott, íi m elyből az Akadém ia a Dunagőzhajózásí R észvén ytársaságnak 700 D ö le t 154,350 írtért eladott s az utóbbitól 265,283 frt 82 kr.-ért 1169 D ö le t kapott. Pest városá

nak telekvétel fejében 78,970 frtot k e lle tt fizetnie, az átíratásért 3090 frt 71 krt. A m egm aradt 604'5 D ö le t 120,900 írté rt adták e l.1

Az adom ányok gyű jtése m ég fo lyt s bár 1861 v é géig a palota alapja a fővárosnak fizetett összeg le vonásával m ég csak 504,000 frtot tett ki, építésére 850,000 frtot irán yoztak elő. Stü lernek így is erősen reducálnia kellett tervét. 1169 D ő l h elyett az építő

bizottság csak 897 D ö le t szánt beépítésre. A bérbe

adandó lakásokat kiküszöbölték a tervb ől s a palota íg y szárnyaiban csak két em eletes lett, m int H enszl

mann feljebb idézett védekező czikkében epésen m eg

jegyezte, azért, mert a n agy urak az eredetileg oda

szánt E sterházy-képtár k ed véért sem m entek volna föl a harm adik em eletre. A m éretek m ódosításának m egfelelően Stiiler tervén ek architektúráján is v á lto z

tatott. A risalitot nagyjában eredeti alakjában h agyta meg s ez most az alacsonyabbra fogott szárnyak k ö zött m ég jobban érvényesült. A Dunára néző h om lok

zat középső kiszögelését öt ab lakn yi szélesség h elyett a heti ülésterem nek m egfelelő három ab la k szélessé

gében rövidebbre fogta. A m i versen ytársai tervein, különösen a K len ze-félén jó volt, abból is átvett egyet- mást. íg y kerü ltek az épület koszorúpárkányára a balustrádok, a m elyek a tető t n agyrészt eltak arják s a komoly és nemes architektúra m onum entális h atá

sát fokozzák. Stiiler átdolgozott terv ét csak 1862 n ya rán közük képes lapjaink, a m ikor m ár elült a hábor

g ás a miatt, hogy a nem zet áldozatkészségéből épülő palotát idegen m ester tervezte.2 A z építés vezetéséről azonban Stülernek le k e lle tt m ondania s az építő

bizottság ezt Y b l M iklósra és Szkaln itzky A ntalra 1 C sen gery: A M. T. Akadémia jeg yző kö n yve i III. 27. 1. 2 Vasárnapi Ú jság 1862. 31. sz. Látogatás az akadémiai palota telkén.

(30)

bizza, a k ik feladatuknak m in dvégig lelkiism eretesen s a berlini m ester terveihez és szándékaihoz híven feleltek meg.

Mire az Akadém ia palotájának építését m egkezd

ték, eg y m ásik m űvészeti esem ény is foglalkoztatta közvélem ényünket. A Vigadó építése v o lt ez, a m elyet F eszi F rig y es m agyaros elem ekkel k e v e rt byzánci stílusban tervezett. K épes lapjaink ennek a tervét is kö zlik s az eg yik m egjegyzi, hogy 1848-ban gr. Szé

ch en yi István F eszit az országgyűlési palota tervezeté

v e l bizta m eg, «a m ely mint halljuk, most is m egvan s ki lesz állítva.» 1 S lassanként utat tör az a nézet, h o gy a V igadó jelen tősége nálunk nagyobb mint az Akadém ia palotájáé s m int m űvészi alkotás is értéke

sebb, m ert m int M ünchenben K len ze, nálunk Feszi próbálkozott m eg először nem zeti irányú m onum entá

lis alkotással. Tagadhatatlan, h o gy Feszi Vigadó-épü

lete kiváló m űvészi alkotás, azonban nem nemzeti ízű járu lékai teszik azzá, hanem architektonikus jelességei.

Ez utóbbiakkal u gyan szintén nem m úlja felül az A kad ém iát; de a m ikor a két palota m ég csak épült s közvetlen ül a kettőt nem v o lt alkalom összehasonlí

tani, a közönség érdeklődése elég h elytelenül az A k a démia palotája iránt — ú g y látszik — lelohadt. A ligh a

nem ez a körülm ény vo lt az oka annak, hogy építésére további adom ányok nem fo lyta k be oly nagy m érték

ben, a m int azt az építőbizottság rem élte, midőn az építés költségeit 850,000 frtra szabta. 1861 végéig 528,728 frt 93 k r és 393 arany vo lt a gyű jtés ered

m énye, ehhez 1862-ben m ár csak 2321 frt 98 k r és 3 arany, 1863-ban 1510 frt 79 k r s 1864-ben 1921 frt 38 kr já r u lt; ebből az összegből is (551,779 frt 78 k r és 396 arany) 1864 végén 166,171 frt 52 k r m ég csak ajánlat v o lt s az aranyokon k ív ü l csak 385,608 frt 26 k r a készpénz. V égered m én yében a palota alapjára befolyt

1 Vasárnapi Ú jság 1862. H elyesebben : Feszi nyerte meg az országgyűlés palotájának pályázatán az első dijat. L.

Szendrei és S zen tiván yi: M agyar Képzőm űvészek Lexikona. I. k.

(31)

összeg az időközi kam atokkal s a telekcserével já ró n yereséggel együtt 1865-ben 672,338 frt 8 krra rú g o tt.1 Á m gr. Dessewffy Em il, a ki m in d végig lán goló buzgósággal küzdött a palota m egvalósításáért, nem csügged t el. Már 1863 jan u ár 19-én fölveti a kér

dést, hogy mire fordítsák a palota telkén ek be nem épített részét, azt a 293 □ ölnyi területet, a m elyre a telek értékéből 60,000 frt esik Ez a palota ép íté

séhez szükséges, s azért v a g y el kell adni, v a g y b ér

házat kell ráépíteni. Ez utóbbihoz Y b l k ét tervet rajzolt. Az eg yik szerint a bérház faragott kövekből készülne s a palotának m integy folytatása lenne, a másik szerint a palotával összhangzó stilusban, de pusztán va k o lt téglafalak kal. M inthogy az utóbbi alakjában is csak 140,000 frt kölcsön szerzése esetén építhetik föl a bérházat, a szerényebb tervet fogad

já k el s a palota kevésbbé m onum entális toldaléka, az építésével já ró pénzügyi m íveletek szerencsés végreh ajtása után 1864-ben, az előbbivel egyidőben tető alá kerü lt s ugyanez év novem ber havában be is fejezték.

A n cgy emeletes, de a palota k ét em eletes szárnyai

nál nem m agasabb bérház építését D iescher József építész, a ki a palotának is építőm estere volt, 171,424 írtért vá lla lta el s a telekn ek a palota-alap jav ára eső értékével együ tt a bérház költségeit 236,000 frtra szabták, de tén yleg m indenestül 243,967 frt 62 krba került, a miből 64,000 frt a palota-alap ja v á ra esett s 170,4.85 frt 34 ki t az Akadém ia tőkéiből fektettek b e.2 Az épületet D iescher 17,076 frt 75 krért bérelte s a bérrel törlesztették az Á kadém ia tőkéiből kölcsönzött összeget.

1865 jan u á r 26-án, a m ikor a bérházépítés itt fe l

sorolt költségeit is tárgyalták , gr. D essew ffy E m il az igazgatóság ülésén sajnálattal em líti, h o gy egységes palotát akartak építeni, de a körü lm ények nem enged

1 Csengeni: A M. T. Akadém ia jegyző kö n yve i III. k. Igaz

gatósági úlés 1865. I. a(i-án, a 4. s köv. lapokon.

2 V. ö. Csengery i. ni. I. 14. és III. 17. s köv. lapokon.

D iv d h i : A kadém iai K a la u z. 2

17

(32)

ték. U gyan ek kor a palota építésének haladásáról is beszám ol. K ü lseje m ajdnem kész. Belsejében az elő

csarnok, a nagyterem és a főlépcső híján minden egyéb rész közel áll a befejezéshez, a m unka seré

nyen fo ly ik tovább. 1864 v ég éig a palota építésére 558,071 frt 37 k rt fordítottak, a m ellékes költségek 396 aran yat és 47,766 frt 9 krt tettek ki. A deficit n yilván való s azért minden eshetőségre jelzálo gk ö lcsö n t akar

nak fölvenni a bérházra, az E sterházy-képtár fölös

leges h elyiségeit pedig 1600 forintért a Képzőm űvészeti Társulatnak adják b é r b e ; a bérház és a palota pincze- rak tárain ak jöved elm e az utóbbi összeggel 26,000 fo rin tra fo g rúgni. U gyan ek kor a palota költségvetéséből is sokat törölnek. A szobrok és a díszítés nemes a n yag

ból később pótlandók s bronz és m árvány h elyett o l

csóbb surrogatum okat kell felhasználni, annyival inkább, m ert pusztán az egyszerű kőfaragóm unkák költsége már is m egközelíti a 200,000 forin tot.1 íg y lön, h o gy jó lleh et az építő bizottság a külföldi m ester terve után épülő palota kivitelét és díszítését hazai erőknek szánta, m egfelelő fedezet híján a díszítő szobrokat és szoborm űveket csekély k ivétellel idegen s ott m ár felhaszn ált m inták után Berlinben rendelték m eg, a mi ellen szintén fölhangzott a tiltakozás.2

Még 1864-ben az igazgatóság bizottságot kü ld ött k i a palota és a bérház szám adásainak felülvizsgálására s ennek kim utatásában az év v é g é ig a palota b evé

telei, n yilván a telek értékével együ tt 936,090 forint 11 kr-n yi összeggel, a kiadások 934,793 frt 66 kr-ral szerepeln ek; m aradt tehát az akkor belsejében m ég u gyan csak befejezetlen épületre 1296 frt 45 k r . 3

1865 tavaszán F erencz József királyu n k 15,000 frtot adom ányozott a palotára, u gyanez év őszén V . Ferdi- nánd k irá ly és neje 4000 forintot. Uralkodóházunk érdeklődésének a palota iránt fényes bizonysága, h ogy k irá lyu n k öcscse, Miksa m exikói császár is «a 30 év

1 Csengery: i. m. III. 29. 1. 2 Vasárnapi Újság 1864. 288. 1.

3 Csengery: i. m. í n . 4. 1.

(33)

előtt alakított Tudom ányos A kadém ia befejezésére 10,000 forintot adom ányozott».1

A palota azonban akkor mai alakjában m ár készen volt. A heti ülésteremben az első ülést 1865 ápr. 24-én tartották m eg.“ A palotát belső gipsz-díszítésének b efejeztével ugyanez évben a decz. 7-én m egtartott nagygyűlés keretében avatták föl. G ró f D essew ffy Emil, a ki az épület m egterem tésében a legtöb b et fáradt, ennek fölavatásán, később halálossá v á lt b eteg

sége m iatt (t 1866 I. 10.) nem veh etett részt s a föl

avató beszédet h elyette báró Eötvös József m ásod

elnök tartotta m eg, a ki eg y év m úlva em lékbeszédet is mondott róla a gyászünnepélyen, a m e ly e n az A k a démia elsősorban mint palotája m egterem tőjének á l

dozott gr. D essew ffy em lékének s a m elyen Szász K á ro ly m éltán énekelte: -

Itt áll a ház ! — E szellős csarnokokban Nevét susogja minden fuvalom,

Emléke, képe, minden zugban ott van, Ott hallgat árnya m indenik falon.

Itt pusztaság volt, hol e dicslak áll ma;

O álmodá e z t ! — s a tündérregék Varázsaként, im teljesüle álm a:

Szólt — és e palota em elkedék.3

Pótolni és kiegészíteni való m ég azután is sok akadt a palotában s Y b l Miklós és Szkalnitzky A n tal építé

szek csak 1868 tavaszán n yú jtják be az építésére vonat

kozó végső elszám olást.4

A következő évben, 1869 febr. 3-án tűz tám adt a palota padlásán, a m ely 50,000 frt kárt okozott. A m á

sodik em elet m ennyezete nem om lott ugyan be, de, különösen az E sterházy-képtárra való tekin tettel, a fagerendás tetőt vasszerkezetűvel k e lle tt kicserélni,

1 Csengery: i. m. III. 84. 148. 1. és IV. 35. 1. 2 U. o. III. 7a.

3 A M. T. Akadém ia É vkönyvei XI. 7. Gr. Dessewffy Emil emlékezete, Pesten 1867,

4 Akadém ia Értesítője II. 100. 1.

O*

(34)

a mi 120,000 forintnál nagyobb költséggel já rt.1 Erre ism ét kölcsönt k ellett felvenni, a m elyet 1872-től, a m ikor az E sterházy-képtárt, részben közadakozásból, az állam szerezte m eg és vette át az Akadém iától, a képtár h elyiségein ek bérével és a vallás- és közokta

tásü gyi m inisterium ezenfelül fizetett évi hozzájárulá

sával törlesztettek. Belső berendezésével és díszítésé

vel eg yü tt az A kadém ia palotája k erek szám ban 800,000 frtba, a bérházzal együ tt közel egy m illió forintba kerü lt s csak a mire az Akadém ia 1881-ben működése 50 éves jubileum ának m egülésére készült, sikerült a palotát terhelő adósságokat lerón i.5

A palota építéstörténetének pénzügyi része bonyo

lódott volta ellenére aligha kevésbbé érdekes, mint a minő ennek m űvészi része volt. A körültekintő gond és ernyedetlen m unka, a m elylyel g ró f D essew ffy Em il, az építőbizottság, m ajd később az igazgató

tanács az ebben a tekintetben felm erült töm érdek a k a d á lylya l m egküzdött, a legn agyobb elism erésre méltó. Az a legapróbb részletekre kiterjeszkedő le lk i

ism eretesség pedig, a m ely ly el az építőbizottság a költ

ségvetés kereteinek m egtartására törekedett, bízvást m intául szolgálhat m indazoknak, a k ik közczélú palo

ták..építésének vezetésére hivatottak.

Ö tven év m últ el azóta, hogy az Akadém ia palotá

já t fö lavatták s az épület világos conceptiójával, m onum entális arányainak és architektonikus tagozá

sának nem es harm óniájával, valam int m indenfelől szerencsés távlati hatásával fővárosunk em lékszerű alkotásai sorában m ég ma is az elsők között áll.

A m eleg árn yalatú barna patina, a m elylyel az idő fara

gott kövekből épült falait és ezek classikus architekto

nikus tagoltságát bevonta, m ég inkább növelné előkelő hatását, ha az eredetileg ideiglenesnek szánt, de azóta fakóra kopott terracotta díszítés kevésbbé m űvészi figurális elem eivel nem rína le homlokzatairól. S bi

1 U. o. VIII. 171. 1. 2 U. o. 239. 1. 3 U. o. X V. 35. 1.

(35)

zonyára ép oly visszás hatású a palota belsejében a conceptiójában nem kevésbbé classikus előcsarnok, a lépcsőház, a folyosók, a nagyterem és a heti ülés

terem díszítésének túltengő gipsz és m űm árvány anyaga. Mint alább látni fogjuk, félszázados fönnállása alatt a palotát az Akadém ia és alapítója iránt táplált közérdeklődés díszítésében nem eg y jelen tős és nemes anyagból készült m űvészi alkotással gyarapította.

S ha m eggondoljuk, h o gy a palota ötven év alatt nemcsak az A kadém iának, de hol ideig-óráig, hol ál

landóan szinte valam ennyi társulatunknak otthonául vagy legalább gyűlésein ek színhelyéül szolgált, a m e ly szellem i és culturális életünkben számot tesz: leh etet

lenség kifejezést nem adni abbeli rem ényünknek, h o gy palotánk idővel díszítésében m egújítva, jelen tő ségének m egfelelő módon az országnak m ég kiválóbb, elsőrangú monumentuma lesz. E nnek m egvalósítá

sára — bízva a nem zet jo b b jövőjében — talán az Akadém ia alapításának száz éves jubileu m a lenne a legm éltóbb alkalom .

- 21

II. A palota ismertetése,

i. A palota külseje és ennek szobrászati díszítése.

A risalit czéljaira Pest városa részéről m ég köz

vetlenül az építés előtt átengedett 5 6 Q -ö ln yi terület egy részének felhasználásával palotánk, b eleértve udvarát, Szkaln itzkyn ak az A kadém iai E m lékkön yvben közölt adatai szerint 953 U -öln yi, a telek k ö n yv sze

rint 936 50 100 U -öln yi területen, a bérház 300 35/100 U -ö ln y i területen á ll.1 A talaj szintje alatt a palota alapfalai 5 ölnyi (9^5 m.) m élységre nyúlnak le s a hatalm as pinczéket a Duna alsó rakodó p artjá

val két alagút köti össze. A főhom lokzat szélessége 1 Pesti rész 758. sz. T elekjegyző kö n yvi betét 766. hr. sz. — A b érh áz: Pesti rész 759. sz. T elekjegyző kö nyvi betét 767.

hr. sz. Összesen 1236 8 5 'io o Q -ö l.

(36)

33 öl 4 láb és 10 h ü v e ly k (s8’307 m.), a duma

parti hom lokzaté 26° 4' o" (49‘2g6 m), az Akadémia- utczaié 270 o' 10" (5i'i92 m). A risalit m agassága balustrád nélkül 90 láb (28-440 m), a szárnyaké 70 láb (2 3 ' 1 2 m ).1

A főhom lokzat tagoltságán ak rendszerén Sansovino legk iváló b b velen czei alkotásainak, a m ég veronai b e

fo lyás alatt épült P alazzo Corner della C a’ Grande, a B iblioteca di San Marco és a Loggietta hatása tü k röződik vissza. A z inkább antik görög m intákra em

lékeztető oszlopok és párkán yok azonban arra va lla nak, h o gy tervező m esterük, Stüler m ég a hellenistikus classicizáló iskolából k erü lt ki, a m elyn ek atya

m estere K özép Európában a szintén berlini Schinkel volt. A dom borm űvek, a m elyek a risaliton az oszlop

fő k és a félp illér fejezetek közeit kitöltik, valam int a szobrok a párisi L ouvre plasticus díszítésének g a zd a g ságára em lékeztetnek, bár fakóvá kopott an yagu k szegén yesebb s a kőből faragott díszítés hatását is szaggatottá teszik. E klektiku s stílusával Stüler ily- form án mind a három építőbizottsági tag ízlésének m egfelelt.

A palota töm egeinek csoportosítása igen szerencsés.

A különböző n agyságú tractusok o ly term észetesen ékelődn ek egym ásba, m int valam i hatalm as ikerkris

tály. S a hom lokzatok helyes arányaiban, ezeknek és tag o ltságu k n ak egym ással való harm óniájában, a m es

tern ek ízig-vérig építésztalentum a sok eredetiséggel n yilatko zik m eg. P alotánk voltaképen téglaépület s csak külső hom lokzatait burkolják faragott kövek.

T alapzatának alsó hazai vörösm árvány rétegétől elte

kin tve a hom lokzatok tagozatait és az ezeket kitöltő falazá st tétén yi m észkőből és sóskúti kem ény hom ok

kőből fa r a g tá k ; a velenczei m intára berakott színes m árványlapok a n a g y terem hom lokzatának oszlop - közeiben, a legfelső em elet ablakai alatt és a risalit

1 E m lékkönyv a M agyar Akadém ia palotájának m egnyi

tási ünnepélyére. P est 1865. A M agyarország és a N agyvilág kiadása. 17. 1.

(37)

balustrádjának zömök pillérei keretében siklósi és biikkösdi m árványból készü ltek /

A Ferencz József-térre néző risalit, a m ely a n é g y szögletes udvart körülzáró palota hosszanti szárnyai közé ékelődik s az Akadém ia fogadó és ünnepi csar

nokait foglalja m agában, az épületnek kívülről is le g gazdagabban tagolt és legdíszesebb része. Földszinti homlokzatát öt hatalmas, vörösm árvány lépcsős árkád

nyílás töri át, a m ely az előcsarnokba vezető hárm as főkaput s két felől az akadém iai tagok kö n yvtári olvasószobájának és egy m ásik helyiségn ek ablakát foglalja m agában, m ely utóbbi ma a könyvkiadó hi

vatal raktárául szolgál. Az árkádnyílások boltivei fölött a n agy terem balustrádos n yilt erkélye nyúlik el.

A két em eletnyi m agasságban épüit nagy terem hom lokfalát sarkain e g y egy félpillér és oszlop, az ablakközökben párosával sorakozó korinthizáló stílusú oszlopok tagolják, a m elyek cannelurás törzsét alsó ne

gyed részében lombos ékítm ények közé fonódó alakos faragván yok díszítik, a gazdagon faragott fejezetek et pedig ezek indái között e g y-egy m agas dom borm űvű felalak. A m agas em elet oszlopai geren dázatán ak p ár

kányán sorakoznak a felső, alacson yabb em elet korinthosi stílusú, de egyszerűbb páros oszlopai, közeik

ben szobros fü lkékk el s ezek fölött m edaillonokba fo glalt s egym ással váltakozó m agas dom borm űvű Apollo és M inerva fejek terracottából. A koszorú-pár

kány a risaliton és a szárnyakon egyform a s attikai alkatú, hárm as tagú m estergerendája fölött gazdag alakítású csigás g yá m k ö vek sorakoznak, a m elyeken az erős árn yékot vető s hom loklapján terracotta oroszlán

fejekkel díszített főpárkány nyugszik. A risalitnak és az ennél alacsonyabb szárn yakn ak egyarán t h atá

sos koronázó része a zöm ök pillérekkel rhythm ikusan szakaszokra osztott orsós korlát, a balustrád, a m ely

nek sarkait a risaliton eredetileg terracottából készü lt szárnyas sphyn xek díszítették. E zek e g yik ét m ár ré-

1 L. a palota számadásait an, :i m elyeket 3 fc titkári hivatal irattárában külön dobozban őriznek,

(38)

gebben ledöntötte a szél s azért a többit is eltávolí

tották.

Mint m ár em lítettük, a risalit falait az oszlopfejezetek és az oldalsó hom lokzatok pillérfejezetei között terracotta-frizek díszítik. A főhom lokzat övpárkányának frízén a következő felirat v a n : Magyar Tudományos Akadémia. A n a g y terem középső ablaka fölött lebegő an gyalo k között M agyarország czím erének kőből fara

g ott dom borm űve látható, m elyet Izsó M iklós (*1831 11875) k iv áló szobrászunk faragott, a kinek sajátkezű m unkái a térdeplő géniuszok is, a m elyek a többi négy ablak fölé rakott feliratos m árványtáblák kőkeretét tartják. A n égy m árvány táblára palotánk tervezője a classicizáló stílus korának ízlése szerint velős mon

dásokat szánt. A bizottság azonban, a m elyet az A k a démia ezek m egfogalm azására kiküldött, fázott a m ottószerűségtől1 s a következő föliratokat vésette a n ég y tá b lá r a :

Hazafiak alapi tol Iák M D C C C X X V

+

Működni kezdett M D C C C X X X I

*

Nemzeti részvét emelte M D CCCLX

* Háza felépült M D C C C L X IV .

A főhom lokzat terracotta-szobrait az oldalhom lok

zat hasonló alakjaival eg yü tt alább soroljuk föl.

A risalit oldalfalai mind a k ét em eleten ablaktalanok 1 Csengén/. A M. T. Akadém ia jegyzőkönyvei III. 39. és III. 94 '

24

(39)

és korinthizáló stilusú aljukon dom borm űvű ékítm é

n ye k k e l díszített félpilléreik fejezeteit szintén terra

cotta írize k kötik össze. Ez a tagoltság és díszítése ügyesen közvetíti az átm enetet a risalitn ál alacso

n yabb szárnyak egyszerűbb hom lokzataihoz. Ez utób

biak talapzati részét pincze ablakok törik át, földszinti részüket a Duna és a F erencz József-tér felől n agy félkörives ablakok. Az épület n égy sarkát a föld szin ten egy-egy, a dunai hom lokzatnak közepét a heti ülésterem szélességében n égy tükrös rusticából rakott falpillér em eli ki, a m elyekn ek m egfelelően az első em eleten léczes keretű, de egyéb k én t símán faragott toscán falpillérek, a m ásodik em eleten pedig terracotta-szobrok so rak o zn ak ; a balustrád közepén és sar

kán ismét candelaberek. A félkörives ablakok mind a két emeleten korinthosi stilusú félpillérekkel vá ltak o z

nak. Az első em eleti ab lakok alját a risalit erkélyén ek m egfelelő balustrád tölti ki s keretü k sima toscan sza bású pilasterekből és egyszerű archivoltból áll. Csak az ülésterem valam ivel m agasabb három ablakát tagolják pilasterek közé fo glalt oszlopok. A m ásodik em elet kettős nyílású ablakainak félk ö riveit kétfelől korinthosi pilasterek, a középen hasonló szabású osz

lopok tartják.

A terracotta szobrok, a m elyek a palota szárnyainak m ásodik és a risalit felső em eletét díszítik, Ernst March fiai charlottenburgi keram ikai gyárából kerü ltek ki.

R évai Miklós szobrának mintájától eltekintve, a m ely Izsó Miklós m űve volt, valam ennyi szobor min

tája Emil WolfF (1802— 1879) tanár, Thorwaldsen k ö v e tőjének és más berlini szobrászoknak m un k ája.1

A berlini M arch-czég alapítója Ernst March (1798

1847) 1814-ben lett a berlini F eiln er-gyár társtu laj

donosa s 1836-ban alapította charlottenburgi keram i

kai gyárát, a m elyben IV . F rig y es Vilm os porosz király és különösen Stüler ösztönzésére főleg szobrok, építészeti részletek és antik szoborm ásolatok készü l

' Em lékkönyv a Magyar Akadém ia palotájának m egnyitá

sára. 18. 1. és Vasárnapi TJjság 1864.

25

(40)

tek. Stüler berlini épületein kívü l számos palota, pálya

udvar, lakóház, a königsbergi és a rostocki egyetem figurális és ékitm ényes díszítése ebből a gyárból k e rült ki. A g y á r szám lái is ezt bizon yítják, h o gy palo

tánkon a tudom ány különböző ágait jelképző nőalakok nem eredeti m inták után készü ltek, hanem m ár m eg

levő s az itt felsorolt épületek valam elyikét díszítő szob

ro k ism étlései. V alam en nyi, de különösen a risalit felső em eletén sorakozók, palotánkon sokkal m agasabbra kerültek, mint a m ilyen m agasságra m esterük, itteni távlati hatásuk alapján ítélve, azokat szánta. A tudo

m án yokat jelké p ező nőknek általában conventionális jellegű szobrai közül n ég y a dunaparti hom lokzat köze

pének, hat a risalitn ak m ásodik em eletét díszíti a kö v et

kező sorrendben : A rchaeologia, Poesis, Cosmographia, Politika, Physiographia, Philosophia, Jurisprudentia, M athem atika és História. E zek közül a szobrok szám lája szerint csak a Poesis alakja készü lt új minta után, m ely körülm ény azonban alig változtat jellegén . A palota szárnyainak sarkait díszítő s a tudom ány és a m űvészet n agy alak jait ábrázoló hat szobor eredeti m inta után készü lt. V alam en n yi tartalm asabb és k i

fejezőbb, m int az allegorikus alakok, de távlati hatása, R évai szobráét kivéve, itt szintén fogyatékos.

A dunaparti hom lokzat m ásodem eleti két sarkán N ew ton és R afael szobra á l l ; a k é t szárny Ferencz József-tér felőli hom lozatának sarkán G alilei és R évai M iklós, az Akadém ia-utcza felőli oldalon D escartes és Leibniz. R év ai szobrának kisebb m éretű segédm in

tájáért Izsó M iklós ioo tallér tiszteletd ijat kapott, a keram ikai g y á r viszont eg y-e g y n a g y szellem et ábrá

zoló szoborért 800 tallért, a tu dom ányágakat ábrázoló szobrokért 275 tallértól 450 tallérig terjedő összegeket.

R év ai terracotta szobráért, m inthogy m in tájáért Izsó 100 tallért kapott s ruharedőzete egyszerűbb, a g yá r csak 650 frtot szám ított f ö l ; az eredeti m inta után készü lt Poesis ala k já ért azonban 800 tallért. A palota terracottadíszítése összesen 13,993 tallérba került. Izsó Miklós, a R évai szobor m intájának árán kívül, a főhom

lokzat czím erének s a feliratos táb lákat tartó géniuszok 26

(41)

faragásáért 3600 frt díjazásban részesü lt; Stüler alább ism ertetett m árványm ellszobráért pedig 800 frtot kap ott.1 A többi kőfaragóm unka Stü ler berlini m űhelyé

n ek részletrajzai alapján csekély kivétellel szintén hazai m esterek keze alól kerü lt ki. A risalit n agy oszlop rendjét és párkányait H alász László faragta, a kisebb oszlopokat, félpilléreket s általában a palotát burkoló kövek túlnyom ó részét K auser János pesti, a színes m árványbetéteket s az első em eleti folyosó szoborfülkéinek hat vörösm árványoszlopát V o g l I.

pécsi kőfaragó.2

A z Akadém ia-utczát Pest városának tanácsa 1860- ban nevezte el így, a m ikor palotánk területét az A k a démia nevére a telekkö n yvb e ik tatták.3 A palotának erre néző hom lokzata a dunapartinál is egyszerűbb s a párkányokon k ív ü l az első és a m ásodik em eleten csak az ablakokkal egyform án váltakozó félp illérek tagolják. Földszinti részén balfelől n y ilik a palota oldalkapuja, a m elyn ek csarnoka a főépületbe vezető, oszlopos szerkezetű átjáróhoz és az akadém ia-utczai szárny főtitkári lakásának külön lépcsőházához vezet.

A földszinti hom lokzat ablakai itt alacsonyabbak mint a többi homlokzaton s ezek fölött a szolgaszem ély

zet lakásainak szánt m ezzanin kicsin y négyszögletes ablakai sorakoznak. A földszinti ablakok szintjében balfelől a Feren cz József-tér felőli sarkon m ár a palota építésekor em léktáblán ak való keretet falaztak, a m elybe azonban az A kadém ia alapítását ábrázoló bronz dombormű vet csak később foglalták. Ennek története a következő.

27

1 L. a M arch-gyár szám láját és Izsó Miklós elszámolását 1864. VII. 36-ról Y b l javitásaival a palota számadásai között, továbbá Izsó 1865. IX. 28-án k elt nyugtáját a Stüler m ell

szobráért járó 550 frtnyi hátralékos összegről, a m elyen az Y b l kezeírására valló feljegyzés arról szól, hogy a mellszobor

ára 800 frt, a kőé 95 frt volt.

2 L, a számadásokat.

3 Az Akadémia igazgatósági üléseinek jegyző kö nyve. 1860.

X- n - ik i ülés, X IV . pont,

(42)

A z építőbizottság m ár 1884-ben felh ívta az iga z

gató-tanács figyelm ét a palota akadém ia-utczai szeg

letén látható három n agy kődarabra, a m elyre dombor

m űnek v a g y feliratn ak kellen e kerülni. Az igazgató

tanács ekkor az Akadém ia alapítására és a palota építésére vonatkozó monum entális felirat m ellett dön

tött és ennek m egfogalm azására Ip olyi Arnold és P u lszk y F erencz ig. tagokat kérte fö l.1 A terv azon

ban abbanm aradt s 1890-ben g ró f Széchen yi Béla ig.

és t. tag eleveníti föl ismét az igazgató-tanács február 2-iki ülésén. A tanács erre ismét bizottságot küld ki, a m elyn ek puhatolózására Y b l azt a felvilágosítást adja, hogy a táblát a palota építésekor különösebb rendeltetés nélkül, csupán sesthetikai szempontból falazták oda, h ogy a F erencz József-téri hom lokzat és az akadém ia-utczai oldal földszinti ablakainak szín

vonala között a külön bséget kiegyen lítse. Báró Eötvös Loránd elnök jav aslatára 1891 február 15-én az igaz

gató tanács elhatározta, hogy az em léktáblán g ró f Szé

chenyi István felszólalásának jelen etét az 1825. évi országgyűlés kerü leti ülésén örökítteti m eg dombor

műben, a m elyre tervet H olló Barnabástól kértek. A k i

vitel költségeit bronzban 12,000 frtra, kőben 3000 frtra szabták. A z em léktábla-bizottság tagjai: Fraknói Vilm os másodelnök, S zily K álm án főtitkár, g ró f D essew ffy Aurél, P u lszk y Ferencz, g ró f Széchen yi Béla, Tisza Kálm án és Z ich y Antal ig. tagok, nyilvános g yű jtés m ellőzésé

vel, elsősorban azokat a hazai intézeteket és intéz

m ényeket kérték föl, h o gy az em léktábla költségeihez h ozzájáruljanak, a m elyek létüket vagy felvirágzásu kat g ró f Széchenyi Istvánn ak köszönhetik s másod

sorban g ró f Széchenyi István tisztelőit.

A g yű jtés eredm énye 10,950 frt volt s erre 1000 1000 frtot a kö vetkezők a d ta k : az Akadém ia, a m. kir.

pénzügym inisterium , m int a lánczliid tulajdonosa, Budapest főváros, a Nem zeti Casino, a M agyar Lovar- egylet, az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társu-

1 Akadém ia Értesítője X VIII. 19. 1884. I. a7*iki ig. ülés jeg yző k ö n y ve 4. pont.

28

(43)

ág lat, a Pesti Hengermalom. A többi fővárosi és a vidéki m alm ok körében az Országos M alom egyesület 1650 frtot gyű jtö tt, 2300 frt m agánosok adom ánya volt. Az em léktábla, a m elyet H olló Barnabás szobrásznak mintája után a Beschorner-czég öntött bronzba, 11,000 frtba került.' Leleplezését eredetileg m ár 1891 novem ber 21-ére, g ró f Széchenyi István születésnapjának száza

dik évfordulójára tervezték, de addig nem készü lh e

tett el s azért 1892 novem ber 6-ára, az Akadém ia ala

pításának napját (novem ber 3.) követő vasárnapra, m ajd deczem ber 18-ára halasztották el. E kkor az Országos Iparegyesü let jubileu m a m iatt ism ét nem tarthatták m eg a leleplezést, a m elyet 1893 jan uár 15-ére, m ely napon az Akadém ia első Széchenyi-ünne- p élyét ülte m eg, tűztek ki. Azonban a kedvezőtlen idő m iatt ekkor az em léktábláról csak egészen csönd

ben vették le a leplet.

Szilágyi István egyik hetilapunkban Ponori Thew- rewk József följegyzései alapján íg y írja le az A ka

démia alapításának történetét.3 1825 novem ber 3-ikán a kerületi tábla délelőtti ülésén a szokottnál nagyobb közönség volt jelen. A k ö v etek közül Felsőbüki N agy Pál az eg yik baloldali zöld asztal b alfelőli felső vége felé ült, közvetlen ül m ellette b alfelő l g ró f V a y Á b ra hám. A nagyszám ú h allgatóság között azon asztal baloldalánál, a m elynél N agy Pál ült, az asztal felső szegletétől két lépésnyire állott g ró f Széchenyi István lovaskapitányi ruhában, m ellén katonai érdem jeleivel, g ró f K áro lyi G yö rgy, gró f E sterházy M ihály és báró W esselényi M iklós társaságában. N a gy Pál épen egy m agyar akadém ia alapításának szükségéről beszélt s az erre szükséges pénz fölajánlására a gazd ag főren

1 A M. T. Akadém ia em léktáblájának története. Akadémiai Értesítő 3. (új) évfolyam 711.

2 Akadém iai É rtesítő 3. k. 710. 1. és 4 k. 44. 1.

3 Vasárnapi Ú jság 1876. 54. 1. és I’ onori Thew rew k József gróf V ay Ábrahám életrajzában. Pozsony, 1830. 9— 31. L. még Viszolit Gyula: E gyko ri tudósítások a M. T. Akadém ia m eg

alapításáról. Akadémiai Értesítő 12. k. (iog. 1.