E rovatban folyamatosan közlünk könyv- és folyó- iratolkk-ismsrtetéseket, referátumokat, továbbá Jegy
zékeket fordításokról, u j folyóiratokról, u j segéd
könyvekről,az OMKDK-ban készült irodalomkutatásokról.
.0.
/ ISMERTETÉSEK
001-815 TjELL.B.: ETO s z e r i n t i ég tárgyszavas osztályozás hatékonyság vizsgálata az alapdokumentum különböző szövegtárjedelme s z e r i n t . /InformatlonsunderlagetB betydelee för indexeringen./ * TidekHr't för Dokumentation, 23.k. l . s z . 1967. p.8-13.
A szerző egy konkrét vizsgálat tükrében a z z a l a kérdéssel fog
l a l k o z i k , hogy azonos dokumentumok /közlemények/ különböző részletes
ségű reprezentánsai hogyan befolyásolják a dokumentum témájának /té
máinak/ megjelölésére irányuló osztályozási tevékenységet.
1 dokumentumok Jellemzésére általában három adatcsoportot h a s z nálnak, amelyek a dokumentációs kartonokon i s s z e r s p e l n s k t
1. a dokumentum Isirását tartalmazó bibliográfiai adatok /szerző, cim, kiadó, évszám s t b . / f
2. a dokumentum tartalmára utaló, annak témáját megjelölő t a r t a l m i Jellemzők /osztályozási J e l z e t t e l k i f e j e z v e / ;
3. a dokumentum f i z i k a i lelóhelye*
A három adatcsoport legérdekesebb réssé v i t a t h a t a t l a n u l a máso
dik, amely a dokumentációs szakemberek bizonyos Ítéletalkotási, beso
rolási, döntési tevékenységéhez kapcsolódik. Ez a s z e l l e m i munkafo
lyamat 8 dokumentum tartalmának felfogásából, szavakban való k i f e j e zésétől, majd Jelzetalkotásból tevódik össze. Ez utóbbi tulajdonkép
pen o l y a n Jelöléenyelvezetrs való lefordítást J e l e n t , amely a p r i o r i lehatárolt, korlátozott.
548
TMT 15.évf. 7.szám 1 9 6 8 . J u l i u s
A t a r t a l m i jellemzők meghatározásával, v a g y i s az osztályozással kapcsolatban számoe e l v i ós g y a k o r l a t i probléma merül f e l , mint p l . i
az indexnyelvezet korlátozott szótárára való komprimálás során milyen mértékig l e h e t tömöríteni anélkül, hogy az e r e d e t i szövegben f o g l a l t információ e l s i k k a d j o n ;
a tartalom milyen mélyeégü ismerete szükséges ahhoz, hogy az a t a r t a l m i jellemzők segiteégével hatékonyan kifejezhető legyen;
az osztályozási kódot mennyire következetesen alkalmazzák;
hogyan l e h e t az osztályozás munkaigényéé folyamatának költsége
i t csökkenteni, elsősorban automatizálás, i l l e t v e e l e k t r o n i k u s adat
feldolgozó gépek igénybevételével.
A j e l z e t t témakörrel kapcsolatban már több vizsgálatot végeztek, több szerző f o g l a l k o z o t t az osztályozás hatékonyságával, C.W.CLEVEK- DON s z e r i n t p l . a túlságosan mélyre hatoló t a r t a l m i jellemzők megne
hezítik a releváns dokumentumok vieezakeresési lehetőségét. Megoszla
nak a vélemények a r r a vonatkozóan, v a j o n szabványosítani k e l l - e a t a r t a l m i jellemzők nyelvezetét, vagy előnyösebb a spontán tárgysza
vak alkalmazása. A szabványosítás i t t a z t j e l e n t i , hogy azonos tárgy
köröknek minden esetben azonoe j e l z e t e t adnak, és as alkalmazott J e l ¬ zeteknek sohasem adnak más értelmezést, mint amit már egyszer a l k a l maztak. A vizsgálatok egy részénél az osztályozási J e l z e t e k e t , vagy
i s az indexelést tekintették változatlannak /invariánsnak/ és a z t vizsgálták, hogy ahhoz milyen releváns dokumentum-készlet állítható ÖBaze. Más vizsgálatok /F.ATHERTON és C.A.CUADRA/ annak tisztázásét tűzték k i célul,vajor. nem-változatlannak t e k i n t e t t osztályozási rend
s z e r eeetén az osztályozási Ítéletalkotás különböző variánsai külön
böző releváns dokumentum-készletekhez vezetnek-e.
A stockholmi l e k n l s k a Literatureálskapot /TLS - Műszaki I r o d a l m i Társaság/ égiess a l a t t f o l y t a t o t t kísérletek célja a következőkben foglalható össze;
a / címleírásból, referátumból, i l l e t v e t e l j e s e r e d e t i szövegből készített t a r t a l m i jellemzők hogyan viszonyulnak egymáshoz ETO s z e r i n t i , i l l e t v e tárgyszavas osztályozás esetén;
b/ melyik osztályozási r e n d s z e r tekinthető gazdaságosabbnak vál
tozó mélységű alapszöveg esetén.
A vizsgálat menetének Ismertetése előtt célszerű röviden átte
k i n t e n i az elemzés alapjául szolgáló hipotézissket.
1, A műszaki folyóiratok egy része, többnyire a c i k k e k szerzői
v e l együttműködésben, maga l s közöl t a r t a l m i Jellemzőket, ETO-Jolzet vagy tárgyszavak formájában. Mivel a folyóirat szerkesztőségeknek mindenkor a t e l j e s szöveg áll rendelkezésére, továbbá a szerzők i s közreműködnek az osztályozásban, feltehetően az általuk készített t a r t a l m i Jellemzők tekinthetők relevánsnak, azaz használhatók mérce
ként, a más, külső személyek indexelésével való összehasonlításban.
T
Figyelőszolgálat
2. Feltételezhető, hogy minél részletesebb az Információ, H m H megfelelőbbek a t a r t a l m i Jellemzők, v a g y i s az osztályozás mélysége a rányoB az alapjául szolgáló szöveg részletességével /mélységével/.
3. A túlságosan részlates t a r t a l m i Jellemzők rontják a v i s s z a k e resési lehetőséget. Tan egy olyan határ, amelyen t u l az osztályozási mélység növeléee előnytelenné válik, vonatkozik ez az alapszöveg részleteseégének növekedésére i s t egy bizonyos határon t u l az osztá
lyozás minőségi mértéke nem fokozható, hiába bóvdl az alapjául s z o l gáló szöveg.
4. A két fő osztályosáéi rendszer /ETO ée tárgyszaván/ vonatko
záséban az a hipotézis állítható f e l , hogy az ETO esetében az a l a p szöveg bővülésével kevésbé növekszik a t a r t a l m i jellemzők mélysége, mint tárgyszavak esetében.
5. Összevetve az alapszövegek áttanulmányozására és a t a r t a l m i Jellemzők képzésére fordított időt /és Így a költséget i s / , feltéte
lezhető, hogy a hosszabb alapszöveg olvasása o l y mértékben Javítja az osztályozás /indexelés/ minőségét, hogy a hosszabb szöveg olvasá
sával járó többletköltség az elért javulás folytán i n d o k o l t l e h e t . A Tlfi vizsgálata
Az előzőkben i s m e r t e t e t t hipotézisek tulajdonképpen a vizsgálat célját konkretizálták, amennyiben azok érvényesságét kívánták a kí
sérletekkel és az azokat követő elemző munkával felderíteni.
A kiaérlet elvégzésére 8 munkacsoportot alakítottak. A munkacso
portok egyenként 6-10 információs mérnökből, i l l e t v e vállalati könyv
tárosból álltak. Mindegyik csoportnak átadták ugyanazt a folyóirat
c i k k e t , azok referátumát és cimfordítását, i l l e t v e címleírását. Min
den csoport külön-külön elvégezte az osztályozást, előbb ETO s z e r i n t , majd tárgyszavakkal. Dokumentumonként általában 3 E T O - j e l z e t e t és 6 tárgyszót alkalmaztak.
Összehasonlító mérceként a folyóiratokban közölt B T O - j s l z e t e k , i l l e t v e tárgyszavak szolgáltaki 11 cikkhez 35 E T O - j e l z e t , 5 cikkhez pedig 37 tárgyszó.
Az eredmények elemzése során először l e a z t vizsgálták, hogy az egyes munkacsoportok milyen mértékben j u t o t t a k azonos eredményhez / a - zonos dokumentum Jellemzésére azonoe t a r t a l m i jellemzőket alkalmaz
tak-e/. Ennek a szakirodalomban /V.SLAMECKA/ megbízhatóságnak l e ne
v e z e t t fogalomnak az értékelésére az un. asszociációs függvény a l k a l mazható /coheeion funotion, oontingency f u n c t i o n / .
J e l e n esetben az asszociációs függvény kiszámításához alkalma
z o t t módszer az v o l t , hogy táblázatos formában mind függőleges, mind vízszintes értelemben - mégpedig azonos sorrendben - felírták a t a r t a l m i Jellemzőket / p l . a tárgyszavakat/. Mindegyik t a r t a l m i Jellemző előfordul a vízszintes sorokban és a függőleges oszlopokban i s . Az oszlopok az egyik munkacsoport beeorolásl tevékenységét képviselik.
550
THT 15.évf. 7.szám 1968.július
l . e z . indexelő csoport T á r g y s z a v a i
t 2. 3. 4. 5
1.
u M
ff // ' y<s H.
a * 2.
2 • o
«
3.•C- H
/ /
//
/
//• Vi* K K a> a •
2 • H
* • • / • • •
*
"9 a tc -
2
ua <«
* • * *
r Ke
%
vt • K n
l.ábra
a sorok a másikát. A táblázatba az 1.ábrán látható" módon v e z e t i k be - vonásokkal - az indexelési tételeket. Feltüntetve mind a 16 dokumen
tum jellemzésére használt osztályozásokat, eloszlási spektrumot k a punk. Ha mindkét indexelő csoport azonosan osztályozta mind a 16 do
kumentumot, akkor az osztályozási Ítéletek eloszlásának képe a táblá
z a t átlós elemeire koncentrálódik, mlg az osztályozások eltérd j e l l e ge esetén véletlenszerű eloszlást kapunk.
A besorolások közti egyezés, i l l e t v e eltérés jellemzésére a H.CEAUÉH által b e v e z e t e t t asszooiáolós tényező alkalmazható. E z t
B . T O L L A K I Í E K computeres feldolgozásra adaptálva, a l g o r i t m u s t dolgo
z o t t k i , amelynek alapján a számításokat IBH/360-30 t i p u s u gépen vé
gezték.
Az asszociációs tényező a l a k j a a következői
ahol y \ i az 1 s o r és X oszlop közös rovatában leolvasható gyakoriság!
V± az j* s o r , pedig a J. oszlop összege, végül n a gyakoriságok t e l * J s s összege.
Piej«lÍ8solgál»t
A vizsgálati eredmények értékelése
AB eredményül kapott adathalmaz interpretációja során egybeve
tették mind a* E T O - s s e r l n t i , mind a tárgyszavas osztályozás v l s z o n y - latában a munkacsoportok, valamint a folyó irat-scerkesztőségek J e l ¬ zetalkotásalt. A folyóiratok osztályozását természeteeen minden e s e t ben a t e l j e s szöveg ismeretével hozták kapcsolatba, mig a munkacso
portok Jelzetalkotásai a címleírás, referátum és t s l j e s szöveg s z e r i n t i bontásban adódtak. Ugyanakkor szembeállították - a csoportokon belül - a címleírás, a referátum, i l l e t v e a t e l j e s szöveg alapján ké
szült osztályozás eredményeit.
A folyóiratok osztályozásai 35 E l O - j e l z e t e t és 37 tárgyszót, Összesen 72 osztályozást t a r t a l m a z t a k . A munkacsoportok háromszor eny- n y i j e l z e t e t alkalmaztak /címleírás + referátum • t e l j e s szöveg/t 72 x 3 • 216. A 8 csoportnál ez összesen 216 x 8 • 1728 besorolási mű
v e l e t lenne. As osztályozandó szövegek időközbeni változtatásából e r e dő és a olkkben nem részletesett okok m i a t t azonban végül l s a J e l z e tek száma osak 1181 v o l t .
A j e l z e t e k megoszlása munkacsoportok, osztályozandó szövegek, i l l e t v e osztályozási rendszerek s z e r i n t i
1,táblázat liunka-
osoport sorszá
ma
ETO Tárgyszavas osztályozás liunka-
osoport sorszá
ma
Cim R e f e rátum
l e l j * *
szöveg Együtt Cim Hefe- rátum
T e l j e s
szöveg Együtt Összeses 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
e.
22 21 28 26 21 19 22 20
23 20 25 27 22 27 28 18
34 26 33 31 27 28 26 28
79 67 86 84 70 74 76 66
11 16 27 13 12 11 10 8
27 24 31 29 26 22 19 23
41 31 48 34 33 35 26 22
79 71 106
76 71 68 55 53
158 138 - 192 160 141 142 131 119 Sssze-
j e n i 179 190 233 602 LOS 201 270 579 1181 Egy dokumentumra jutó J e l z e t e k számai
Csopor
tok 2,03 2,15 2,64 2,28 2,25 1,18 5,61 4,01 folyó
i r a t o k
- -
2*91- - -
6,16-
TMT 15.érí. 7.szám 1968.3uJ.iua
Ha a munkacsoportok osztályozási mélységét a folyóirat-szerkesz
tőségek Jelzetalkotásaival vetjük össze, akkor - a 2.táblázat tanúsá
ga s z t r i n t - kiderül, hogy a csoportok az ETQ-val kár a clalalrásók
nál elérték a folyóiratok osztályozási mélységének kb. 2/3-át, n i g a tárgyszavakkal a 2/3-os mélységi s z i n t elérése a referátumoknál kö
v e t k e z e t t be. Ugyanakkor a t e l j e s szöveg alapján történő osztályozás esetében a munkacsoportok mintegy 10 í-kal a folyőlrat-ezerkesztősé- gek a l a t t maradtak.
2.táblázat A t a r t a l m i Jellemzés mélysége a munkacsoportoknál,
a folyóirat-ezsrkesstőségek /• 100/ eredményeinek százalékában k i f e j e z v e
Az osztályozás
a l a p j a ETO
*
Tárgy
szó
*
Címleírás 69 37
Referátum 74 66
T e l j e s seöveg 91 91
M i v e l a folyőlrat-ezsrkesztőségek osztályoBását tekintjük mérőé
nek, a következő, 3.táblázatban a munkaosöpörtök osztályozásainak megbízhatóságát értékeljük az f 2 asszociációs tényező segítségével.
/Az alsó index 'első t a g j a a munkacsoportokra vonatkoBlkt 1 - címle
írás, 2 - referátum, 3 - t e l j e s szöveg, második t a g j a pedig a folyó
irat-szerkesztőségekre, egységesen 3 - t e l j e s szöveg alapján./
3ttáblázat A m u n k a c s o p o r t o k osztályozásénak megbízhatóaága
a folyóirat-szerkesztőBégek osztályozásához v i - B z o n y i t v a , különböző részletességű alapszöveg
esetén
ABBZociáclós tényező ETO Tárgyszavas osztályozás
4
0,831 0,8044,
0,616 0,8150,741 0,769
A 4.táblázat kizárólag a munkacsoportok osztályozásának megbíz
hatóságét hasonlítja össze címleírás, referátum és a t e l j e s BBÖveg s z e r i n t az asszociációs ténysző segítségével, a 3.táblázatnak megfe
jelő Jelölésekkel.
553
Figyelőszolgálat
4. táblázat
Viszonyítás Asszociációs
tényező ETO TárgyezavaB oeztályozáa
Cimleiráa/teljes SEöreg
4
0,527 0,405Referátum/teljes szöveg
4,
0,61? 0,544Összefoglaló következtetések
A 3.táblázatból az a következtetés vonható l e , hogy az ETO a l kalmazása esetén a több szöveg áttanulmányosásával járó többletmun
kát nem I n d o k o l j a a jelzetalkotáe lényeges minőségi javulása. Érde
kes módon a tárgyszavas osztályozás esetén a címleírástól a referá
tumig j a v u l a minőség, az alapszöveg további bővítésével azonban rom
lás következik be /3.táblázat/.
Ugyanakkor az 1.táblázatból látható, hogy a tárgyszavak száma 1:2:2,7 arányban növekszik a címleírástól a t e l j e s szövegig.
Ha a gazdaságossági szempontokat helyezzük előtérbe, figyelembe k e l l venni, hogy az osztályozással kapcsolatos jelzetalkotó tevékeny
ség jelentÓB költséggel jár. Egyébként egyenértékű rendszerek közül nyilván a z t k e l l előnyben réezesiteni, amelynek alkalmazásakor keve
sebb döntési tevékenység szükségéé. Mérlegelni k e l l továbbá, hogy a szövsgek áttanulmányozása, vagy különösen átolvasása i s jelentős munka-, i l l e t v e költségráfordítást igényel még az osztályozás előtt.
Ezért a z t a r e n d s z e r t , amely már a címleírás alapján végzett osztá
lyozásnál 70 £-os Indexelési mélységet szolgáltat, gazdaságosabbnak k e l l t e k i n t e n i , mint a z t , amelyiket ugyanolyan mélység eléréséhez r e - ferátumok áttanulmányozáséra k e l l a l a p o z n i .
Optimális megoldás feltehetően akkor érhető e l , ha a két külön
böző r e n d s z e r t - az ETO-t ás a tárgyszavast - kombináljuk olyan érte
lemben, hogy címleírásokat ETO-val, referátumokat p e d i g tárgyszavak
k a l osztályozunk. E z végBŐ soron annak felismeréséhez v e z e t , hogy az ETO gazdaságosabb, mint a tárgyszavas r e n d s z e r .
Érdekes kövstksztstéee még a vizsgálatnak, hogy a t e l j e s szövsg alapján történő osztályozás sok bizonytalanságot, kevés egyezést és következetességet mutat. , , .
Spsrlágh Sándor
A 3. és 4.táblázat eredményei nem hasonlíthatók össze közvetlenül egymással, mivel a 3.táblázat alapadataiból kizárták azokat a doku
mentumokat, amelyeket a csoportok elláttak t a r t a l m i Jellemzőkkel, de a folyóiratok nem.
554
XM3 lí.éví. 7.szám 196fl.jal4.iM
002/049.3/
SCHEELE.M.t w i s s e n e c h a f t l i c h e Dokumentation. Srundzüge. P r o b l e - me, Notwendigkeiten. l i a r ^ e s t e l l t an e l K e n e n Arbelten und B e l s p l e l e n . /Tudományos dokumentáció. Alapvonások, problémai, kbVTíeWnyek'". ~ j t — szerző saját munkáin óa példáin k i f e j t v e . / Schlitz/HesBen, 1967, Ver- lag Martin S c h e e l s . 3 9 1 p.
A tekintélyes kötet első látáera az I n f o r m a t i k a t a n - vagy kézi
könyv-Irodalmának gyarapodását mutatja. Más szóval a z t jelentené, hogy Ottó FRAKK k i s kompendiuma m e l l e t t /Einführung i n d i e Dokumenta- t i o n . B e r l l n - E r e f e l d - O r d l n g e n , 1949. 64 p./ az NSZK szakirodalma i s produkált Összefoglaló alapozó müvet az I n f o r m a t i k a / a dokumentáció és információ elmelete ee g y a k o r l a t a / iemsretágéban, amiként i l y e n e k k e l a 60-as évek elejétől kezdődően néhány országban, különösen Romá
niában, Hollandiában, Magyarországon, Csehszlovákiában, a Szovjetunió
ban már találkozunk.
A könyv azonban csak látszatra összefoglaló ismeretanyaga lemé
re t águnknak , valójában némileg szélesebb keretben / s z e r k e z e t b e n / u¬
gyan, de csak néhány kérdéekompleiuB kifejtését a d j a , a x t l s ugy, hogy a szerző a d d i g i tanulmányait fűzi egységbe, ujabb forrásanyag feldolgozása és további előtanulmányok nélkül. így szerkezetében és t a r t a l m i válogatásában némileg hasonló BRADFOBD egyébként beoses és értékelt müvéhez /Documentatlon, 2.ed. London, 1953. 200 p./, amely a szakterületnek szintén csak egyes, nem i s összefüggő f e j e z e t e i t f e j t e t t e k i . E m e l l e t t a kötet Impozáns v o l t a l s megtévesztő: koránt
sem 380 o l d a l a szövegterjedelme, hanem osak 170, mert a szöveg majd
nem 60 í-ét példaként bemutatott, de t e l j e s tsrjedslemben lenyomta
t o t t tezauruszok, inTexek, folyóiratjegyzékek t e s z i k , amelyek t e k i n tetében kétséges, hogy akár csak függelékben való i n extenso közlé¬
sük i s i n d o k o l t l e h e t - e akkor, amikor ezek a segédletek túlnyomó
részt a szerző vezetése a l a t t működő biológiai dokumentációé állomás házi materiállál. Mint i l y e n e k egy beszámoló jelentés mellékleteként h e l y e t kaphatnak, de a l i g h a igényelhetik nyomtatott összefoglaló t u dományos igényű műben közzétételűket. Ha pedig ez mégis bekövetkezik, a könyv értékét inkább negatíve érintik.
Ezek után felmerülhet a kérdés, mi l e h e t e t t a oélja a könyv 1- l y e n szerkezetű és módszerű közreadásának. Az előszóban közölt s z e mélyi adatok ismeretében ugy véljük, a könyv kettős célt k i v a n s z o l gálni. Egyrészt bemutatni a szerző vezetése a l a t t működő biológiai dokumentációs élloaáa munkáját, másrészt pedig fórumot n y i t n i a s z e r ző dokumentációs p o l i t i k a i nézeteinek. E z e k k e l ugyanié nem egyezett sem a Deutsche G e s e l l s c h a f t für Dokumentatlon /DOD - Bémet Dokumentá
ciós Társaság/ dokumentáoió-feJlesztő konoepclója, sem az NSZK-ban k i a l a k u l t országos dokumentációs s z e r v e z e t és annak fejlődési t r e n d j e , miért l e a szerző a DGD vezetősége keretében betöltött funkoló- jától l s megvált. A könyvnek házi munkaanyagokkal zsúfolt közreadá
sát nyilván megkönnyítette, hogy a szerzőnek magának kiadói vállala
t a i s van a m e l l e t t , hogy az e m i i t e t t dokumentációs állomás vezetője, kutató és publikáló növénybiológus, végül pedig a Justue L i e b l g E - gyetenen /GieBsen/ a tudományos dokumsntáoió o. tárgykör meghívott előadója.
Pigyelőeeolgálat
Ami a szóban lévő dokumentáción állomás munkáját I l l e t i B E a computeres feldolgozásra orientált, részben kísérleti ás fejlesztési J e l l e g g e l , részben g y a k o r l a t i feladatok megoldásával l a , Utóbblak nem t u l igényes célt szolgálnak: mindössze az NSZK-ban német nyelven megjelent biológiai vagy a z z a l rokon területű szakfolyólratokközle
ményeinek tárgyszóval ellátott címfelvételét valósítják meg. Mint
hogy azonban a számításba Jövő mintegy 150 folyóirat köteteit alapí
tásukig l s f e l kívánják dolgozni, a speciális szakterület n y e l v i l e g i s leszűkített folyóiratÍrodalmának i l y e n feldolgozása 7 évea távla
t i tervben valósítható csak meg. Az eddig f e l d o l g o z o t t anyagból kí
sérleti J e l l e g g e l szakirodáiomkutatásókat i s végeznek, eddig két i - díszakban ösBzesen 30 konkrét igényre. A oomputeres feldolgozáshoz előzetes fejlesztési feladatként t e z a u r u s z t k e l l e t t összeállítani, a¬
melynek 1966. évi kiadása 171 e z e r tárgyszóból készült, több s z e l vényre bontott komplex r e n d s z e r t a l k o t .
A túlnyomó részben a dokumentációs állomás munkájára és a bioló
g i a i dokumentációs feldolgozásra vonatkozó mondanivaló a könyv t a n könyv-szerű szerkezetében kap mindenütt h e l y e t , ahol azonban széle
sebb érdeklődéere számot tartó és az Informatika tárgykörét bemuta
tó t e l j e e kifejtés általában csak nyomokban van meg, vagy éppen h i ányzik. A könyv négy fő részre tagolódikt az A/ főrész általános be
vezetést kíván adni /mindössze 10 o l d a l Jut e r r e / , a B/ főrész a s z a k i r o d a l m i dokumentációról értekezik /több mint 300 oldalon ugyan, amiből azonban majdnem 200 o l d a l a mellékletbe sem kívánkozó eegéd- l e t l és házi szabályzat jellegű anyag*/, a 0/ főrész az un. adatdoku- mentáoióról szól, v a g y i s arról, amit általában inkább információ né
ven ismerünk / a l i g 40 oldalon/, végül a D/ főrész a könyv eredményei
nek összefoglalását a d j a és J a v a s l a t o k a t állit össze az HSZK dokumen
tációs .szervezetének tökéletesítésére /12 oldalon/.
I t t - de a könyv egyéb f e j e z e t e i b e n i s elszórtan - találkozunk a szerző dokumentációs p o l i t i k a i elgondolásaival, amelyek valójában a könyv legértékesebb fejtegetései, bár többségűk olyan, amely kevés
sé átgondolt, s Így a l i g állhatja mag a helyét. Az NSZK •koordinál
tan decentralizált" dokumentációs szervezetéről szerzőnknek lssajtő véleménye vani a~több száz dokumentációs állomás többszörösen pórhu- zsmos munkát végez, hatalmas és I n d o k o l a t l a n költség- és személyi rá
fordítással, s e m e l l e t t mégis ugy, hogy bőven maradnak l e nem f e d e t t szakterületek, fehér f o l t o k . Az egyes dokumentációs szervek más-más feldolgozási módszereket és eltérő osztályozási rendszereket a l k a l maznak, ami a dokumentációs szolgáltatásokban való eligazodást rend
kívül megnehezíti. Amiatt, hogy a dokumentációs szervek általában v a lamely intézményhez vagy vállalathoz kapcsolódnak, munkájukban n i n c s meg a szükséges egyenletesség, mert az mindig attól függ, hogy az i n tézmény vagy vállalat mindenkori vezetőjének milyen a dokumentációs munka iránti megbeoeülése. Végül a számtalan, túlnyomórészt k i s lét
számú és anyagi erőforrásu dokumentációs s z e r v a dolog természetéből folyóan nem képes fejlesztési f e l a d a t o k a t ellátni és a dokumentáolős munkák gépesítésére áttérni.
Az NSZK a l a p j a i b a n h e l y t e l e n és ésszerűtlen dokumentációé s z e r vezetének megjavításéra a szerző egy módot látt Hémet Dokumentációs Központ léteeitését a szoros értelemben v e t t dokumentációs feltáró
556
TMS 15.éri-. T.Btáfl. 1968.Július
tevékenység ellátására a tudomány és taohnika valamennyi területén.
Minthogy azonban ez a f e l a d a t meghaladná e g y e t l e n intézmény anyagi lehetőségeit a világirodalom tekintetéhen - éa nyilván annak eaubjek- t i v hatása a l a t t l a , hogy a szertő v e z e t t e biológiai dokumentációs állomás beérte az HSZK szakirodalmának feldolgozásával -, ennek a do
kumentációs központnak n y e l v i l e g erősen korlátozott lenne feladatkö
rét c s a k az HSZK szakirodalmának dokumentációs feltárására t e r j e d n e , A feltáránt csak tárgyszóval ellátott oimlelráeaal valósítaná meg, computeres feldolgozással és a folyóiratok évfolyamainak fokozatosan visszamenőiegee feldolgozáséval l s / i t t l a kísért a biológiai doku
mentációs állomás már e m i i t e t t g y a k o r l a t a / . A szerző természetesen tudatában van annak, hogy a dokumentációs feltáró Búnkénak ax NSZK szakirodalmára végrehajtott korlátozása volumenben c s a k a világiro
dalom mintegy 4-5 5í-ának kézbentartásával egyértelmű, s ezért hason
ló computeres feldolgozást ajánl a világ többi országai részére l a , mindenütt a nemzeti szakirodalomra nézve. Az i g y kiépített nemzeti központok közötti együttműködéssel k e l l e n e a továbbiakban majd b i z t o sítani az egész világ szakirodalmának un. bibliográfiai ellenőrzését minden egyes országban.
Az alapvető h i b a - véleményünk s z e r i n t - e világméretű dokumen
tációs tervben a dokumentáció 500 éve v a l l o t t céljának félreismsré- sében, helyesebben mellőzésében van. Mér a dokumentációs tevékenyéig megindultakor /1665-ben Párizsban/ a oél nem az v o l t , hogy a h a s a l Irodalomra hívják f e l a asakemberek /tudósok/ figyelmét, h i s z e n ah
hoz akkor i s , most 1B, mindenki hozzájuthatott, hanem a külföldön.
Idegen nyelveken megjelent szakirodalomra, amelynek megjelenéséről akkor 1B már nehezen, ma pedig nem vagy a l i g s z e r e z h e t tudomást a h a z a i szakember, nem l e beszélve a n y e l v i gátak leküzdhetetlen nehézsé
geiről. A h a z a i irodalom termékeiről adott hiánytalan bibliográfiai tájékoztatáe az un. nemzeti bibliográfia f e l a d a t a . A szerző j a v a s l a t a tehát valójában a" nemzeti bibliográfiák computerlzált öBBzeállitá- s l és kiadási módszerének ajánlására irányul.
Ahhoz, hogy az elképzelés a dokumentációs feltáró tevékenység
ben i s hasznosítható legyen, legalább két követelményt k e l l e n e még kielégítenie- 1. a gyors és legalább h a v i közreadást biztosító f e l dolgozást és 2. valamely egységes, nemzetközi nyelven megadott clm- közlést. Enélkül a nemzeti szakirodalom címadatainak^nemzeti f e l d o l gozása éa közreadása a dokumentáoiÓB tájékoztatás részére csak segéd
letként jöhet figyelembe, és nem mentheti f e l a nemzeti dokumentáol
öa központokat a külföldi szakirodalom más uton való figyelemmel k i sérése és feltárása alól. Mindez azonban a l i g megvalósítható, h a még feltételeznénk i s , hogy minden ország nemzeti dokumentációs közpon
t o t hozna létre. A szerző j a v a s l a t a Így a világirodalom dokumentáci
ós feltárása és gyors bibliográfiai ellenőrzése szempontjából nem é- letrevalő.
De feltéve, hogy a nemzetközi együttműködésben ritkán t a p a s z t a l t , csodával határos módon egy i l y e n egyetemes nemzeti bibliográ
f i a i szer/ezéB és folyamatos, gyors közreadás létre 1B jönne, a do
kumentáció egyik fő oélját alaptudományi ós a l k a l m a z o t t műszaki t u - cTománvi tei^Ieién'vennfaemmlbe. és ezáltal több z a v a r t keltene,mint amennyi előnyt hozna. I t t ugyanis nem arról van asó, hogy minden meg-
557
F i gy elő BZGigálst
j e l e n t közleményről bibliográfiai lelráe készüljön, vegyié az un.
bibliográfiai ellenőrzés megvalósuljon /mint a nemzeti bibliográfiák esetében/, hanem éppen ellenkezőleg, hogy osak az a közlemény kapjon felemlitést, ami érdemleges u j kutatási, fejlesztési, alkalmazási e¬
redményt t a r t a l m a z . E z t a válogatási funkciót, ami a dokumentációs feldolgozó munka egyik lényeges követelménye, a két e m i i t e t t nagy t u dománycsoportban, a közlemények computerlzált feldolgozásával f e l a d a t u l sem l e h e t kitűzni /nemhogy megvalósítani/, s Így egy i l y e n mód
szerű feldolgozás csak többszörösére növelné a z t a s z a k i r o d a l m i h a l mazt,, amelyet h e l y e s válogatással csökkenteni éppen a s z a k i r o d a l m i dokumentáció egyik alapvető f e l a d a t a l e n n e . " E g y i l y e n feldolgozó r e n d s z e r nem lenne egyéb, mint a szakirodalom tájékoztató célu. f e l dolgozáséban értelmetlenül alkalmazott gyorBitó berendezés /szósze
r i n t i atomtechnikai értelmében/, amely valóban s z a k i r o d a l m i robba
nást idézne elő a h e l y e t t , hogy az áttekintést előmozdítaná.
A dokumentáció másik fő ága: az adatdokumentáciő vagy információ munkaköre a szerző nemzetközi megoldáson nyugvó elképzelésében - ha l e h e t - még nagyobb nehézségekkel találná magát szemben. E z t a funk
ciót tudományterületek s z e r i n t látná kívánatosnak megszervezni, és
pedig vagy ugy, hogy minden ország ágazati dokumentációs intézménye szolgáltatná a nemzetközi rendszer részére a nemzeti irodalom érdemi a d a t a l t /eredményeit/, vagy méginkább, hogy az egyes országol? ágaza
t i intézményei szakosítanák maguk között az egyes szakterületek i n formációs gondozását. A második megoldás a nemzetközi együttműködés még erŐsebb e z e r v e z e t i kiépítését igényelné, mint a szűkebb értelmű dokumentáclÓB feltáró munka terén végzett, a nemzeti irodalmak s z e r i n t m e g o s z t o t t közreműködés esetében, de e m e l l e t t a z z a l a veszély- l y e l i s Járhatna, hogy a vonatkozó szakterületen illetékes nemzeti információs intézmény a f e l d o l g o z o t t információk egyes / l e g f i g y e l e m reméltóbb/ a d a t a l t saját országa részére ajánlaná f e l inkább,semmint közzétenné más országok részére i s . E z a nemzeti szempontból menthe
tő magatartás eleve bizalmatlanságot támasztana a megoldás iránt.
E m e l l e t t azonban nem szabad figyelmen kivül hagyni még két a l a p vetően lényeges tónyt.~mTnden s z a k i r o d a l m i információs tevékenység csak egy folyamatosan ellátott dokumentációs feltáró munka eredmé
n y e i n a l a p u l h a t . Ha ez az információs szervnél csak közvetve, késve és b i z o n y t a l a n u l áll rendelkezésre /ami a dokumentált anyag nemzet
közi feldolgozásából és szolgáltatásából f o l y i k / , az információs t e vékenység i s b i z o n y t a l a n és hiányos l e s z CBak. A másik és talán még fontosabb szempont - ami a szerzőben s a j n o s f e l sem merült - az,hogy r e n d s z e r e s adatdokumentációt /érdembeli információk feldolgozását/
osak a szakirodalom tört hányadára l e h e t a dolog természetéből folyó
s a megvalósítani, egyébként a dokumentáció maga ismételné meg - v a l a m e l y e s t komprimált formában - mindazt, ami a szakirodalomban megje
l e n t , s i g y a s z a k i r o d a l m i áradatot még tovább növelné. Ezért az i n - íornációs"feldolgozó munkában már nemcsak válogatásról v a n szó, mint s hályeaen s z e r v e s e t t dokumentációs feltárásban, hanem "válogatottan válogatott" információk feldolgozásáról és közvetítéséről. így tehát szó sem l e h e t arról, hogy a tudomány és t e c h n i k a minden egyes kérdé
sét v a g y részproblémáját,vagy éppen az ezekről szóló t e l j e s érdemle
ges szakirodalmat az információ eszközeivel bárhol i s r e n d s z e r e s e n feldolgozzák. Ez a feldolgozás rendszeresen csak az érdekelt nemzet-
558
TMT 15.érf. 7.szám 1968.Július
gazdaság kiemelt témáira T a g ? az érdekelt intézmények /vállalatok/
által igényelt témákra irányulhat, és ekkor i s csak a vonatkozó szak
irodalom válogatottan válogatott termékeiben f o g l a l t információkra t e r j e d h e t .
A szerző J a v a s l a t a i ezeket a z elengedhetetlen szempontokat és követelményeket mellőzik. Láthatóan a k i s biológiai dokumentációs s z e r v gyakorlatából és példájából Indulnak k i , és az i t t a l k a l m a z o t t megoldásokat és módszereket kívánnák széleskörű nemzeti és nemzetkö
z i s z i n t e n adaptálni. Az országos és nemzetközi megoldásoknak azon¬
ban a dolog természetóból f o l y o a n mások a szempontjai, más a h o r l - z o n t j a , és ezért i t t lokális t a p a s z t a l a t o k a t a l i g l e h e t változatla
n u l hasznosítani. így a könyv a l i g h a mozdíthatja eló Ortega T Gasset Idézett h e l y e s felismerését: "Az emberiség legsürgősebb teendői közé t a r t o z i k egy olyan t e c h n i k a feltalálása, amely előmozdítja a lépés
tartást a tudomány mai felhalmozásával. Ha a z ember nem fog eszközö
ket és u t a k a t találni a r r a , hogy e burjánzó vegetáción úrra legyen, bele fog abba f u l l a d n i . Az élet őserdejére egy második őserdő t e l e pül, amelynek pedig az lenne a f e l a d a t a , hogy az előbbit egyszerűbbé tegye. Ha eddig a tudomány rendet hozott a z életbe, ugy most rendet k e l l teremteni a tudományban." A könyvnek ehhez a rendhez ajánlott megoldásai - s a j n o s - a f e l a d a t nagyságához mérten - nemzetközi j e l legük ellenére - k i s kaliberűek, nem kellően informáltak és a rend megerősítése h e l y e t t csak a s z a k i r o d a l m i robbanás gyújtásához v e z e t getnek. P o l s o v i o s iTán
REFERÁTUMOK Könyvek
10/K/68- 002.513.5:681.3.06/076/
MEADOW.Ch.T.: The a n a l y s i s of Information systema. A programmer*a introauötlon to Information r e t r i e v a l . /Információ-visszakereső r e n d s z e r e k elemzése. Bevezetés az informació-viBBzakeresésbe programozók részére./ Hew-Iork - London - Sidney, 1967, J . Wiley. XV, 301 p.
/Information S c i s n c e s S e r i e e . /
A neves New-York-i kiadó Information S c i e n c e s S e r i e s elmen indí
t o t t sorozatának célja olyan alapvető szakmunkák publikálása,amelyek az információk közvetítésének, felhasználásának, tárolásának és v i s z - szakeresésének i s m s r e t e i t foglalják össze, figyelemmel a gépi i n f o r mációfeldolgozó berendezések, különösen a oomputerek által nyújtott lehetőségekre. A sorozatban már eddig i s figyelemreméltó összefogla
ló müvek láttak napvilágot, különösen BECHER,J. - HAYES, R.H.: I n f o r mation storage and r e t r i e v a l ; BOURHE.Ch.P.i Methoda o f Information handling; BORKŐ,A.: Automated language procesaing; CABTEH,L.T.: Ha-
