Ismertetések megtekintése

SZOLGÁLAT

E rovatban folyamatosan közlünk könyv- és folyó- lratoikk-lemertetéeeket, referátumokat, továbbá j e g y ­ eékeket forditáaokról, u j foly6iratokról, u j segéd­

könyvekről,az OMEDK-ban készült irodalomkutatásokról.

.0.

ISMERTETÉSEK

025i655.4/.5

A szerző, a feladó, a kereskedő éa a könyvtaros együttműködése.

/SpeaHng t e t r a h e d r a l l y . The r e l a t i o n s h l p between authors, p u b l l B h e r s b o o k e e l l e r a and l i b r a r l a n a / - G0HD0B-GRAHAM, W. - L i b r a r y A s s o c i a t l o n Secord, 70.k. Í.BE. 1968.máro. p.58-61.

W.GOHDOH-GRAHAli, a MeGraw-Hill Ügyvezető igazgatója s z e r i n t a szerző, a kiadó, a kereskedő és a könyvtáros munkája egyre Inkább egymástól függ, ezárt együttműködésüket a süllyedő hajó legényeágé- nek az együvetartozáeához l e h e t hasonlítani. Ennek ellenére az együtt működés mégis elégtelen; r e n d e z n i k e l l a következő kérdéseket: k i ktíl csönözhet könyvekett milyenek legyenek a könyvraktárak; mennyire l e ­ gyenek nyilvánosak a könyvtárak. F o g l a l k o z n i k e l l a z z a l a jelenség­

g e l , hogy a közpénzekből mind kevesebbet költenek művelődést szolgá­

ló könyvekre. Bendezéare vár a Copyright különböző értelmezés* i s . A szerző véleménye e z e r i n t tudatosítani k e l l , hogy a könyvtár nem egyszerűen köloeönzőhely. Szerepe s o k k a l Inkább a z , hogy találko­

zást biztosítson a könyv és a z olvasó között, a könyvet a z olvaaő é- leténsk nélkülözhetetlen részévé tegye. E z a azsrep nem változhat meg a jövőben a z automatizált könyvtárak korában Bem.

A szerző, a kiadó és a kereskedő jobban függ a könyvtáraktól, mint v a l a h a , ugyanié a könyvtárnak lehetősége van nagyobb tételben vásárolni, különösen tudományos és műszaki könyveket. Szek előállí­

tása 20 év a l a t t 100 £-kal drágult, azonban a piao nem nőtt, l e g f e l ­ jebb csak a tankönyvek tekintetében. Egy korszerű műszaki könyv k i * adása 2000 angol fontba kerül. Ennek egy példányát akkor l e h e t 1 s h l l llngért a d n i , h a 40 000 példányt nyomnak belőle. A tudomány azonban a n n y i r a specializálódott, hogy l e g f e l j e b b 2000 könyvtár vásárol l - l

Figyelőszolgálat

példányt, Ő B Így már 1 fontba kerül a könyv. És h o l Tan akkor még a haszon? I l y e n árak m e l l e t t már csak a könyvtárak vásárlására l e h e t számítani. Ezért fontos a kiadó számára a specializált egyetemi és műszaki könyvtárak számának növekedése.

magas könyvárak m e l l e t t a kereskedj i s fokozottabban rászórni a könyvtári p i a c r a , amelynek forgalma j e l e n l e g 1 5 millió f o n t , az Egyesült Királyság könyvforgalmának 2 5 £~a. A kereskedő számara tí­

zért l a fontos a könyvtáros, mert ő s z o k t a t j a a közönséget a könyv­

höz és a könyv használatán keresztül a vásárláshoz.

A jövőben a könyvtár és a szerző k a p c s o l a t a i s szorosabb I S B Z ,

mert a könyvtár jobban f o g j a szolgálni a szerző érdekét. Bövldeeen szabályozni fogják a könyv kölcsönzési jogát. E l v i l e g már e l f o g a d o t t , hogy a kölcsönzésért f i z e t n i k e l l , és ezáltal mindenki adósa l s s z a szerzónsk, a k i kikölcsönzött könyvét e l o l v a s s a . A kérdéssel k a p c s o l a ­ tosan több j o g i probléma merül f e l : csak angol szerző részesüljön-e juttatásban] akadémiai könyvtárakban i s legyen-e kötelező a fizetés;

a nem honoráriumból élő szakírók i s ugyanúgy részesüljenek-e a köl­

csönzési dijből, mint a regényírók s t b . ?

A o l k k kitér a kereskedő és kiadó érdekellentétének megvilágítá­

sára i s , és megállapítja, hogy örök harcban állnak egymással. F I . a McGraw-Hill 7 0 0 0 könyvből /műből/ 1 millió példányt tárol ÚB 4 0 0 0 ke­

reskedővel áll kapcsolatban, akik közül a legtöbb egyezerre általá­

ban caak egy könyvet r e n d e l . A szállítás a kiadót t e r h e l i , ée mivel a költségek egyre drágulnak, nem t u d j a a kereskedő jutalékát emelni, tehát r o s s z u l t s l j e s l t i a szállításokat. A kereskedők a könyvtárak h e l y e t t a könyvtárellátóval tartanak kapceolatot.

A kiadók és könyvtárak között l e hiányos az sgyüttmüködée, en­

nek kövstkszménye a k r i t i k a , amely a könyvtárak részéről a könyv árát, formáját, tartalmát, a kiadványok végtelen ömlesztését, a gyakori új­

ranyomást és az azonos tartalmú könyvek kiadását éri. A kiadók a ma­

guk részéről nem értik meg, hogy a könyvtárak miért nem vesznek meg minden publikált könyvet, miért akar minden szakkönyvtár nyilvános l e n n i , és nagy e l l e n s z e n v v e l v i s e l t e t n e k a könyvtárközi kölcsönzés 1 - ránt. Sulyoa sőrslms a kiadóknak az 1 9 1 1- s s C o p y r i g h t - r e n d e l e t , mely­

nek értelmében a kiadók kötelesek minden kiadványból a leggazdagabb 6 angol könyvtárnak 1 példányt l e a d n i . A szerző e z t legális rablásnak t a r t j a . A McGraw-Hill ráfizetése a kötslespéldányrendelet következté­

ben 7 - 3 0 0 0 f o n t , Ugyanakkor károsodik a szsrző és a kereskedő i s ; ez becslés s z e r i n t évi negyedmillió font veszteséget j e l e n t .

A szerző a következőket jelöli meg a könyvkiadás legnagyobb v e ­ szélyének: 1 . az emberek nem vásárolnak könyvet, a lakásokból eltűnt a könyvtár /ezért az építészeket ösztönözni k e l l , hogy a lakásokba tervezzék meg a könyvtár helyéti/, a s z e l l e m i befogadóképességet k i ­ meríti a sajtó, televízió s t b . ; 2 . h e l y t e l e n a kiadók gazdaságosaági szemlélete, mely abban nyilvánul meg, hogy tanulmányokat, monográfiá­

k a t , kongresszusi beszámolókat, kézikönyveket nem mernek k i a d n i , mi­

v e l k i c s i a piac és nem kifizetődő a kiadás. Ugyanakkor évente 2 9 0 0 0 u j oim J e l e n i k meg, amit csak az 5 0 milliós könyveiport t e B Z lehetővé; 3 . a kormányzati támogatás nem kielégíti. P l . egy egyetemi

hallgató 35 fontot kap könyvvásárlásra, de caak kb. 10-et k b l t könyv¬

r e , a többivel nem k e l l elerámolnia, Fél - egymillió k e l l e n e ahhoz, hogy e helyzetben némi Javulás álljon előt 4. a reprográfia egyre i n ­ kább t e r j e d könyvtári éa magánhasználatban, a ennek következteben a piac tovább ezUkül, a kiadványok tovább drágulnak. Egyes intézmények nem v e s z i k figyelembe a Copyrlght-ot,és a szerző engedélye nélkül má­

solnak a könyvekből.

A azerző e z e r i n t nemcsak a f e n t i e k miatt k e l l összefogni, hanem azért l e , mert megváltozik a könyv szerepe a kultúra terjesztésében, csupán egyik kommunikációs sszköe l e s z a sok közül. Vége a Gutenberg- korszaknak! A nagy amerikai e l e k t r o n i k a i cégek például kiadóvállala­

tokat vásárolnak /IES1 s t b . / . Itaga a BcGraw-Hlll l a csak kétharmad részben f o g l a l k o z i k könyvvel, mágneses azalagot, hanglemezt, f i l m e t i a forgalomba hoz. Az amerikai t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t a könyv tovább­

r a i s az oktatás központi eszköze marad, HcLUHAfl p r o f e s s z o r mégis a r ­ r a f i g y s l m s z t e t , hogy bármennyi könyv j e l e n i k i s meg nyomtatásban,az e l e k t r o n i k a nem az Írott, hanem a kimondott szó irányába t e r e l i f e l ­ fogóképességünket. S ha ez a változás bekövetkezik, a négy tényezőnek, mely könyvvel f o g l a l k o z i k , soha nem látott módon k e l l megerősítenie együttműködését.

A szerzőnek a z z a l a szemléletével, melyben támadja a kötelespél­

dányrendeletet, továbbá a könyvtárak kölceönzéei éa könyvtárközi köl­

csönzési szerepét, 111. e szolgáltatások ingyenességét mind a vonat­

kozó r e n d e l e t , mind a könyvtárak kulturális feladatából fakadóan,nem

értünk egyet. J ( J o n é ^

025:681.3

Könyvtár-automatizáláei konferencia előkészítő ülésszak. /The Preconfsrence I n s t i t u t e on L i b r a r y Automation./ - ANGELL, E.S. - RATHBB, J.C. • L i b r a r y of Congress Information B u l l e t i n , Appendix, 26.k. 26.ez. 1967.jun.29. p.410-414.

San Franciscóban könyvtár-automatizálási k o n f s r e n c i a előkéezitő ülésszakot t a r t o t t a k 1967.Június 22-24. között. A 775 résztvevőt

Stephen R.SALMOH, az ALA ISAD /American L i b r a r y A s s o c l a t i o n , Infcrma- t i o n Science and Automation D i v i e i o n « Amerikai Könyvtárak Szövetsé­

ge Tudományos Tájékoztatási és Automatizálási Osztály/ i d s i g l e n e s e l ­ nöke köszöntötte ée b e j e l e n t e t t e , hogy az üléseken a J e l e n l e g i könyv­

tár-automatizálási s z i n t ismertetése m e l l e t t a várható fejlódéei lrá- nyckra i s kitérnsk.

Az első üléBen Joseph BECKEH /EDOCOH, I n t e r u n i v e r e i t y Communica- tionB Couneil = Egystemközi Kommunikációs Tanács/ "A könyvtár-automa­

tizálás és a tájékoztatónálőzat Jövője" cimmel v i s s z a t e k i n t e t t a Hol­

l e r i t h lyukkártyarendszerrel az 1890-ee években megindult folyamatra, majd rámutatott a r r a a három tényezőre, amely az automatizálás fejlő­

dését j e l e n l e g meghatározza: 1. a computer képes nem numerikus i n f o r ­ máció feldolgozására; 2. & C o u n e i l on L i b r a r y Resourcea, I n c . /Könyv- táxfejlesztéBi Tanács/ anyagilag támogatja az automatizálás kőrdé-

Figyelőszolgálat

sát; 3. a bárom országos könyvtár /Library o f CongresB, H a t i o n a l L i b ­ r a r y of Mediclne, flatlonal A g r i o u l t u r a l L i b r a r y / együttműködési t e r ­ v e i . Véleménye s z e r i n t a computer, - amely ma a matematikailag model­

lezhető ügyvitelben hasznos segitségst nyújt - elválaszthatatlan a könyvtár jövőjétől. A hagyományos könyvtári funkciókban csak akkor alkalmazható, ha elkerül megoldani két kérdést) 1. gépre vihető f o r ­ mára hozni a nyomtatott információt; 2. megtalálni a hagyományos tárgyszó és ETO rendszernél jobb intellektuális koncepciót. Előadá­

sát a műszaki s z i n t j e l e n állásának és várható fsjlődésének Összefog­

lalásával zárta, ennek alapján várható az országos könyvtarak kommu- nikáoiós hálózatának egységesítése.

A második ülésen Edward A.CRAÍMAH és Faul L.St.FIERRE -A könyv­

tári rendszerek elemzése és tervezése" oimmel i s m e r t e t t e a könyvtári munkák elemzésének szokásos eljárását, értékelte a J e l e n l e g i módsze­

r e k e t és körvonalazott sgy u j r e n d s z e r t . Az anyagról készült nyomtat­

ványt szétosztották a Jelenlévők között, de megjelenik egy a Könyv­

tárfejlesztési Tanács által támogatott és John VILET and Sons, I n c . gondozásában publikálandó könyv egy részsként i s .

A harmadik ülést a Könyvtári Adminisztráció Osztályhoz / L i b r a r y A d m l n i s t r a t i v e D i v i a i o n / tartozó Xönyvtárépitéazeti Intézetével / L i b r a ­ ry Buildingé I n e t i t u t e / közösen t a r t o t t a Josepb BECKEE és Bobért H . E.0ELF "A könyvtári automatizálás hatása az épületre" oimmel. áttekint­

ve a műszaki fejlődést, az előadó j e l l e m e z t e a computerek három gene­

rációját és megállapitotta, hogy a gép a könyvtár távoli részében i s elhelyezhető, vagy akár az épületen kívül i s , mert a munkahelyekre érkező csatlakozókon keresztül a gép memóriáját mindig a napi s z i n t ­ r e l e h e t hozni, KARC /Macbine-Readable Cataloging - gépi katalogizálás/

adatokat távirányitható mágnestárcsás memóriában i s l e h e t tárolni. A második előadás a l a p j a az a feltevés, hogy a könyvtárak alapegysége az eljövendő 3-4 évtized során továbbra i s a könyv marad és a f a c s i ­ mile átvitel továbbra i s korlátozott I S B Z. ügy véli, hogy a könyvtá­

rak fokozottabban "információárasztók" l e s z n e k , mint a múltban, és miközben a központi könyvtárak továbbra i s gyarapodnak, a hálózati könyvtaraknak csak a száma fog emelkedni, állományuk apadni fog, mi­

v e l nagyobb mértekben támaszkodnak majd a központi könyvtárakra. Rá­

mutatott a r r a , hogy a j e l e n l e g i tendencia, amely s z e r i n t a nagy o l v a ­ sótermeket sok kisebb szakolvasóra osztják f e l , tükrözi az egyéni kon­

zultáció és kutatás iránt támasztott igényt, e z z e l tovább nő a sok hu­

zalozást igénylő segédberendezések száma. Ezek a •aslyemgubók" komoly tervezési problémát j e l e n t e n e k az építész és az épületgépész számára, majd megállapította, hogy tökéletesen msgfelelő e l e k t r o n i k u s olvasó- fülkét még nem t B r v e z t e k . További fontos téma v o l t : a vldeo-képernyők optimáliB f ó n y - B Z l n t J e , a mikrofilmtár terjeszkedése m i a t t szükséges­

sé váló különleges tárolási és nedvsBBégszabályozáei problémák, a computer-központ elhelyezési s z i n t j e és f a j l a g o s födémterhelóse.Könyv­

tárépület tervezése előtt rendkívül fontos a képzelőerőre támaszkod­

n i , hogy a léteBitmény a lehető Leghosszabb idáig m e g f e l e l j e n r e n d e l ­ tetésének.

A negyedik ülésen Connie R.DÜHLAF rövid, Jól felépített áttekin­

tést adott automatizált szerzeményezési rendszerekről. I a m e r t e t t e a használatos, szerzeményezési munkát gyorsító berendezéseket, eljárá­

sokat, amelyek olyan értékes melléktermékeket i e szolgáltatnak, mint

a könyvjegyzékek, figyelőezolgálati kiértesítések és kívánságlisták.

Egyes egyetemi könyvtárak egyedi felvételt lajstromozd berendezést / u n i t r e c o r d t a b u l a t i n g equipment/ alkalmaznak, a Y a l e Egyetemi Könyvtár időszakos / o f f - l i n e / , a Washingtoni Állami Egyetem Könyvtá­

r a állandő kapcsolatú adatfeldolgozó gépet / o n - l i n e computer/ h a s z ­ nál. Az utőbbi általános bevezetését könyvtár számára t u l költséges­

nek tartják, a költségek csökkentése érdekében szükséges az egyes munkafolyamatokat csoportosítani. A v i t a során felmerült a vezérlő­

j e l e k szabványosításának kérdése, a szerzeményezési adatok f e l h a s z ­ nálása a feldolgozás során,valamint a gépesitstt r e n d s z e r előnyei ée a költségek viBzonya. Kimutatta, hogy nagy könyvtárban a munkát a gépre k e l l bízni, t e k i n t e t nélkül az anyagi ráfordításra.

"A feldolgozás automatizálása" v o l t az ötödik előadás cime, a ¬ melyet Wesley SIMOHTOH t a r t o t t . I s m e r t e t t e a katalógus adatainak gé­

p i tárolására és kezelésére vonatkozó elméleti és g y a k o r l a t i kérdése­

ket, a katalogizálás célját és technikáját, majd bemutatta, hogy a kiemelkedő könyvtárak milyen gépekkel és munkamódszerekkel érik e l céljukat. A gépek sokoldalúsága megszabadítja a könyvtárat a cédula­

katalógus korlátaitól. A katalogizálás Jövőjét t e k i n t v e sok kérdéBt k e l l még megoldani, ha az automatizálást ésszerűen kívánják bevezet­

n i . Milyen az ideális címleírás? A különböző visszakeresési szempon­

tok érdekében mennyi információt k e l l rögzíteni? Minden könyvtár "u¬

gyanolyan" címfelvételt kíván? Adott különbségek esetén milyen l e ­ gyen a szabványos formátum, hogy a gépi rondszerek kompatibilitását biztosíthassák? A bibliográfiai adatok gépre v i t e l e megköveteli,hogy a cimfelvételezést a visszakeresés,a tartalom, a s z e r k e z e t ás a meg­

jelenés szempontjából felülvizsgálják annak érdekében, hogy a könyv­

tárak a legnagyobb hasznot nyerjék az u j technológiából.

A hatodik ülésen K e l l e y CAHTWRIGHT "Kötetkatalógusok automati­

kus előállítása" címmel t a r t o t t előadást. A folyamatot 9 lépésre bon­

t o t t a t 1. cimfelvételezés; 2. az adatok beadagolása billentyűk leüté­

se utján; 3. kiadás; 4. egy címfelvétel többBzörös beosztása szem­

pontjának a megalkotása; 5. megfelelő kategóriák s z e r i n t i rendezés;

6 . sorrendbe rendezés; 7. egybeszerkesztés; 8. az o l d a l a k vezérsza­

v a i n a k megalkotása; 9. e. kötetkatalógus előállítása. Az első lépés j e l e n l e g még nem gépesíthető, az utolsó a j e l e n l e g i nyomdatechnikai feltételeknek megfelelő, i g y csak a 2-8. lépéseket tárgyalta. Kötet- katalógus előállítására J e l e n l e g háromfajta berendezést használnak:

e l e k t r o n i k u s könyvelőgépet, sorozatfotózó kamerát és computert. A gé­

pek termékeinek illusztrálására az előadó egy kísérleti katalógus 20 oldalát o s z t o t t a szét a résztvevők között. A computerrel k a p c s o l a t o s v i t a során az előadó megvilágította, hogy a gép mennyire sokoldalú

és használható, ha korlátait felismerjük és számításba vesszük. Bár katalógusadatokat még nem tud előállítani, komoly segítséget nyújt­

hat alakrahajtogatásban, tárolásban, rendezésben, visszakérssósben és nyomtatásban, feltéve, hogy a tételeket megfelelő vezérlőjelekkel ellátták. A feldolgozóknak meg k e l l lsmerkedniök a z z a l , hogy az ada­

tokat hogyan k s l l vezérlőjelekkel ellátni, még mielőtt a nagyszabá­

sú, állandó gépi kapcsolatú feldolgozás / o n - l i n e c a t a l o g l n g / megszü­

l e t i k . A kiBérlet, hogy a gépet a munkába bevonják, még csak most v e t t e kezdetét, de az előadó reméli, hogy a kérdéseket meg l e h e t o l ­ dani a szerző és tárgy e z e r i n t i katalógusok rendezerének gyökeres változtatása nélkül.

Pigyelíoz olg álat

1 h e t e d i k ülés címe "A Kongresszusi Könyvtár MARC /Maohine- Readable C a t a l o g i n g / tervének kihatásai", s a z előadónó H e n r i e t t e AVRAM v o l t , a k i áttekintette a HARC e d d i g i történetét. 1966. novem¬

berében osztották szét a 16 résztvevő könyvtár között ac eloí s z a l a ­ gokat, azóta 16 OOO elmet v e t t e k f e l a rendszerbe. A gépi bázisú b i b ­ liográfiai hálósat kialakulásáig még sok f e l a d a t o t k e l l megoldani,al¬

sódleges fontosságú a szabványalkotás. J e l e n l e g a címfelvételek kódo­

lását és a programozási követelményeket tanulmányozzák, ennek segít­

ségével a tételeket gép f o g j a betűrendes katalógussá összsállitanl.

Az automatizálási program távlati célja a nemzeti bibliográfiai rend­

s z e r létrehozása. A másik előadónó, Barbara E . MARKOSOK, i s m e r t e t t e a könyvtár központi bibliográfiai rendszeréről készített tanulmányt.

Az összes j e l e n l e g i műveletekről átfogó folyamatábrát készttettek, felmérve a gondozott kategóriákat; a j e l e n l e g i felmérés a h i v a t a l o s katalógus tartalmára és a felhasználók számára vonatkozik. A cél nem csupán a J e l e n l e g i módszerek automatizálása, hanem olyan hatékony mű­

v e l e t s o r kialakítása, amelyet automtlzálnl fognak. Az i l y e n művelet­

éé tárgyelemzés egyéb területen még hátra van. Több adat azűkeéges a felhasználók Jsllegzstességeiről. Ajánlja, hogy a könyvtárak az u j műszaki eszközöket vegyék mielőbb használatba.

A nyolcadik ülésen Brucs STEVART "Periodikák automatizált rend­

s z e r e " oimmel t a r t o t t előadást. I s m e r t e t t e , hogyan segítenek a z auto­

maták periodikák szerzeményezési és egyéb adatainak kezelásébsn ás napi s z i n t r e hozásában az ellenőrzés, reklamálás, köttetési t e r v , használat s z e r i n t i nyilvántartás, előfizetés megújítás és igazgatási célokat szolgáló s t a t i s z t i k a i adatszolgáltatás vonatkozásában. T e k i n ­ t e t t e l a r r a , hogy a z adatfeldolgozó gépeket széles körben alkalmaz­

zák periodikákkal kapcsolatos munkákra, a z előadó e z e r i n t i g e n h a s z ­ nos lenne, ha a sok helyen fellelhető periodika-adatokat összegyűjte­

nék, vagy cserélnék. Ennek érdekében Országos P e r i o d i k a Adatprogramot j a v a s o l , amely igen jó lehetőséget nyújtana a periodika-adatok gépi kódjainak megformálására vonatkozó erőfeszítések koordinálására éa a kettős munkák kiküszöbölésére.

A k i l e n c e d i k előadást a gépesített kölcsönzési rendszerekről C.Dake GULL t a r t o t t a . Áttekintést nyújtott arról, hogy már 60 könyv­

tárban alkalmazzák e z t az u j r e n d s z e r t , s dialemezek ve ütésével bemu­

t a t t a a különböző berendezéseket.

A záróülésén C h a r l e s P. BOÜRHE "Információ visszakeresés és kapcsolódó témák" oimmel t a r t o t t előadást. Megemlítette a kivonatké- szitő és fordítószolgálat, a prlmér és szekundér tudományos publiká­

ció és a könyvtári kutatási t e r v fokozott támogatását. Egyéb lénye- gse kurrens fejlesztési f e l a d a t o k a t i s f e l s o r o l t : bibliográfiai ada­

tok rögzítése gépre vihető alakban / i t t a Kongresszusi Könyvtár MARC tervét k e l l megemlíteni/; a mikrofilm, mint könyvtári anyag e l t e r j e ­ dése. Felhívta a f i g y e l m e t a könyvtári rendszerelemzés kutatásának szükségességére, megjegyezve, hogy a j e l e n l e g i automatizálás fóleg osak törsdék a l r s n d s z e r e k r e t e r j e d k i . Befejezésül óva i n t e t t a "kü­

szöbön álló műszaki ceodákra" vonatkozó várakozásoktól.

Ceát József

621!371.385.1/083.13/

BISZTRAY-B. Sándor-STEINEE József-SZÁLAI Pál: Gépészeti l r o - dalomEütatáB. Szerit. Héberkor Károly. / / E l a d t a &7 Budapesti Müezakl Egyetem Központi Könyvtára./ Bp. Tankönyvkiadó, 1967. 247 p.

/Egyetemi segédkönyv. 44336.//A szakirodalom-kütatás segédkönyvei.2.

Gépészet./

A t e c h n i k a fejlődéséről, annak gyorsuló üteméről napjainkban egyre több szó e s i k . Ez a növskvő iramú fejlődés egyre nagyobb és sokrétűbb t e r h e t ró az egyes szakterületeket művelő szakemberekre.

Ennek egyik megnyilvánulása, hogy ma már nem t a r t j u k megfelelőnek azt a szaktudást, amely nem párosul a l e g f r i s s e b b ismeretek megszer­

zésével. Minden szakemberrel szemben követelmény, hogy szakterületét módszeresen művelje, képes legyen megkülönböztetni a lényegest a lé­

nyegtelentől, a hatalmas i r o d a l m i anyagból k i t u d j a választani a s a ­ ját tevékenységéhez legmegfelelőbb publikációkat. Ehhez az szükséges, hogy Jártas legyen a szakirodalom feldolgozásának módszerében.

Az e m i i t e t t követelmény érvényes mind a kezdő, mind a már gya­

korló szakemberrel szemben. A kezdőt be k e l l v e z e t n i az ismeretek megszerzésének módszereibe, a már gyakorlatban dolgozónak jól f e l h a s z ­ nálható, gyorsan megtérülő segítséget.kell adni, hogy problémáját rö­

v i d idő a l a t t s i k e r e s e n o l d j a meg. A műszaki könyvtáraknak i g y a l a p ­ vető f e l a d a t a , hogy segítséget nyújtsanak a z ismeretek megszerzésé­

ben. I l l e t v e ezen keresztül hozzájáruljanak a t e c h n i k a i fejlődéshez.

A Budapesti Műszaki Egyetem központi Könyvtárának munkatársai vállal­

koztak a r r a , hogy kiadványukkal elősegítsék a gépészeti szakirodalom- kutatáB oktatását. A szerkesztésben mutatkozó l o g i k u s felépítés,rend­

szerezés dr.HÍ3EBGEB Károly, a Könyvtár igazgatója l e l k i i s m e r e t e s munkáját dicséri.

A kiadványban Ismertetésre kerültek a legfontosabb könyvtári szolgáltatésok, eszközök, hogy a kutatók e l i g a z o d j a n a k a közlemények rengetegében. Hogy e r r e mennyire szükség van, annak igazolására áll­

jon i t t néhány példa. A tudományos kiadványok száma DTJB1HIH s z o v j e t akadémikus s z e r i n t 10-15 évenként megkétszereződik. Allén KEST ameri­

k a i p r o f e s s z o r a d a t a i s z e r i n t a nap minden egyes percében kb. 2000 könyv, újság, jelentés és sgyéb dokumentum lát napvilágot és ez hoz­

závetőleg 1 milliárd 50 millió o l d a l t e r j e d e l m e t t e B Z k l . Ez a né­

hány adat i s Bzamléltetően b i z o n y l t j a , hogy a kutatómérnök vagy t u ­ dós számára egyre nehezebb szakterületének irodalmát áttekinteni, e¬

zért igénybe k e l l vennie a s z e r v e z e t t dokumentációs szolgálatot, a¬

mely megkönnyiti a szakirodalom feldolgozásét. J e l e n kiadványnak i s az a célja, hogy ebben a munkában segítségére legyen,

A kötet az előszó és a bevezetés után a következő 7 f e j e z e t b e n f o g l a l k o z i k a kitűzött témával?

I . A s z e l l e m i munkáról

I I . Enciklopédiák, szaklexikonok, kézikönyvek I I I . Bibliográfiák. Dokumentációk

F i gyelő ezoigáiat

I T . Pontosabb szakirodalmi dokumentumtípusok és kutatások

7. Lényegesebb gépész- és rokon tárgya szakfolyóiratok jegyzéke T I . Az irodalomkutatás módszerei. Féldák a "rendszeres" irodalom­

kutatásra V I I . Függelék.

Az I . f e j e z e t a e z e l l e m i munka értékelése során részleteiben i s f o g l a l k o z i k a tudomány termelőerővé válásával. MegállapítJa, hogy az elméitti kutatásoknak a gyakorlatban k e l l realizálódniok. A kutatás nem képzelhető e l a szakirodalom felhasználása nélkül; a tudomány fejlődése tükröződik a szakirodalomban. Az egyetemi oktatás és min­

den más jellegű oktatás i s a szakirodalomra támaszkodik, amikor meg­

a d j a a szükséges alapképzettséget, i l l e t v e irányt ad az önálló munka végzésére. Az e m i i t e t t s z e l l e m i munka akkor hozza meg a gyümölcsöző eredményt, ha a s z e l l e m i erőket koncentráltan, gazdaságosan használ­

ják f e l . A f e j e z e t e r r e vonatkozóan f e l v e t i a s z e l l e m i munka módszer­

tanát, a jegyzetelést és biológiai vonatkozásokat /munka, pihenés/.

A I I . f e j e z e t az enciklopédiák, szaklexikonok, kézikönyvek f o ­ galmát ée felhasználását i s m e r t e t i , majd f e l s o r o l j a ezek legfonto- e a b b j a i t az alaptudományok, a gépészet és a gépészet határterületé­

nek köréből, 1960-tól. A felsorolás betűrendes, és megjegyzésként minden esetben megtalálható a szakterület jelölése. A f e l s o r o l t 325 mü olmleirása m e l l e t t s z e r e p e l a lelőhely - a könyvtár rövidítése - és a raktári szám, amelyek előnyösen segítik a gyors hozzáférést. A f e j e z e t f o g l a l k o z i k az Egyetemes Tizedes Osztályozás /ETO/ probléma­

körével, rendszerével és alkalmazásával. Végül a katalógusok típusa­

i t és azok használatát mutatja be közérthető g y a k o r l a t i példák segít­

ségével.

A I I I . f e j e z e t a bibliográfiák fogalmával, felosztásával, a k a ­ talógusokkal és a dokumentációval f o g l a l k o z i k . A dokumentációs s z o l ­ gáltatások ismertetése során a gépi feldolgozás kérdéesit /lyukkár­

t y a / i s érinti. A f e j e z e t legnagyobb terjedelmét i t t i s a referáló, gépészeti vonatkozású folyóiratok felsorolása nyújtja. A folyóirat bibliográfiai a d a t a i után f e l s o r o l j a az indulási évet, a p e r i o d i c i ­ tást, a referált folyóiratok és a referátumok számát, e s e t l e g s s kumu­

lációkat, név- és tárgymutatót s t b . Ezen túlmenően i t t i s külön jelö­

l i a szakterületet.

A V I I . f e j e z e t a függelék, mely négy részre o a z l i k i a/ Fényképek

b/ Pontosabb, főként gépészmérnöki oktatást biztosító külföldi műszaki egyetemek és azok elmei

c / Irodalomjegyzék d/ Tárgymutató.

A fényképek a kötetben f e l s o r o l t 757 könyvből, folyóiratból mu­

tatnak be példákat, igw referáld folyóiratok c i m l a p j a i t , egyes adata­

i t , külföldi szabadalmi lslráioltat, figyelőkarton-cédulákat s t b .

A fontosabb külföldi műszaki egyetemek felsorolása i g s n hasznos segí­

tője l e s z mind az i p a r , alád az oktatással foglalkozó szakembereknek.

Megkönnyíti a felhasználást az országok s z e r i n t i felsorolás. Íz I r o ­ dalom jegyzék t l z forrásmunkát tartalmaz, amely közvetlenül k a p c s o l a t ­ ban van a kiadvány t a r t a l m i vonatkozásaival. Végül tárgymutató zárja l e a függeléket, amely a I I . , a 11.11., a I I I . 1 4 . ás az V. f e j e z e t r e , v a g y i s a f e l s o r o l t 757 tételre vonatkozik. Értékes vonása a tárgymu­

tatónak, hogy a közreadott anyag tételszámai m e l l e t t a megfelelő £10 j e l z e t e t i s t a r t a l m a z z a .

A szakirodalom-kutatás segédkönyvei o. s o r o z a t 2. kötete a szak- irodalmat felhasználni és a dokumsntációs szolgáltatásokat igénybe venni kívánó szakemberek számára igen hathatós segítséget nyújt. Jól felhasználható az oktatásban, a kutatómunkában és a műszaki élet min­

den o l y a n területén, ahol módszeresen tájékozódni kívánnak napjaink egyre növekvő szakirodalmában. Davidesz János

REFERÁTUMOK

Könyvek

7/K/68

A D i r e c t o r y of Information Resources I n the Onited S t a t e s . /Az Egyesült Államok információ-forráshelyélnek cimjegyzéke^/íaohington, L i b r a r y of Congress, 1967. áll p.

A l a t l o n a l Referál Center f o r Science and Technology /Országos Tudományos és Műszaki Referensz Központ/, amelyet 1962-ben a H a t i o n a l Science Foundation /nemzeti Tudományos Alapítvány/ támogatásával hoz­

tak létre, a saját nyilvántartása alapján készítette e l ás a d t a k i az "Információ-forráshelyek címjegyzéket". A J e l e n l e g i címjegyzék sok vonatkozásban eltér az előző években k i a d o t t három címjegyzéktől.

Az összes szövetségi s z e r v , amelynek költségeit részben vagy egész­

ben a szövetségi kormány v i s e l i , a j e l e n kiadványban s z e r e p e l . B i z o ­ nyos szövetségi szervek azonban saját kérésükre kimaradtak és néhány irodát kihagytak a felsorolásból, mert kérésre a szűkségse tájékozta­

tást nem adhatják meg.

Minden egyes intézet vagy s z e r v e z e t tájékoztatási munkájának l e ­ írásit az illetékes szervekhez jóváhagyásra felterjesztették, hogy a különböző informóció-forráshelyekről éa szolgáltatásaikról a l e g f r i s ­ sebb, 1967-ee adatok kerüljenek be a címjegyzékbe.