ISMERTETÉSEK
002.63.001/75/
SIMFSOH, S.3.:
The e v o l v i n g U.S. n a t i o n a l s c i e n t i f i c and t e c h n i c a l i n f o r m a t i o n syBtem
/Az USA országos tudományos éa műszaki tájékoztatási rendszerének vár¬
ható i l i U i t S S ?
B a t t e l l e T e c h n i c a l Review, 17. k. 5-6.az. 1968.máj.-Jun. p.21-28.
BEVEZETÉS
Az OSA tudományoa tájékoztatást rendszerének előrejelzésére a 20C0. ívre már több kísérlet történt, amelyek az e l e k t r o n i k u s a d a t f e l dolgozás Tárható uagymórvu hatásán a l a p u l t a k , i l l e t v e a Szovjetunió ás az DSA tájékoztatási rendszeránek összehasonlítása alapján készUl- t e k .
Az információfeldolgozás tarán az alapvető módszerek k i a l a k u l t a k , éa • tárén f o r r a d a l m i j e l l e g i t változások nem várhatók. A valóban f o n t o a változások a szervezés ás a f o r m a i kérdések szabványos!táaa t e kintetében valószinüek. Az aláobiakban i s m e r t e t e t t tanulmány megkísér 11 f e l i s m e r n i és megmagyarázni az USA tudományos ée mtiazaki tájékozta táai rendszerében megnyilvánuló irányzatokat, amelyek a fejlődésre be
folyással l e h e t n e k . ELŐREJELZÉS
A jövő tájékoztatási rendezerében az USA kormányzatának döntő befolyása várható, részben azon az a l a p o n , hogy a magánszektor túl
terhelését elkerüljék. A tudományos és műszaki tájékoztatás Javításá
r a áe szabványosítására t e t t erőfeszítések a magánszektor számára út
mutatásként szolgálhatnak.
407
Figyelőszolgálat
A közeljövőben - 1978 körül - az országos tudományos ás műszaki tájékoztatás szabványosítási programjának eredménye várhatóan' a l e g nagyobb befolyással l e s z az országos r e n d s z e r fejlődésére. A kormány
z a t i szabványosítási előírások meg fogják követelni az egységes szab
ványokat o l y a n területeken, m i n t a kutatási jelentések, bibliográfiai adatok, szerzői referátumok és k u l c s s z a v a s i n d e x e k elkészítése a kü
lönféle szolgáltatások számára. Ezek a szabványok nemcsak az állami kutatólaboratóriumok jelentéseire t e r j e d n e k k i , hanem az akadémiai, a szerződéses és az i p a r i kutatási jelentésekre i s . Ezenkívül a mű
s z a k i t e r v e k koncepcióit ős a hadügyminisztérium mintegy másfélezer formaelőirását i s szabványosítják, összevonják, érvényességét k i t e r j e s z t i k , s összeegyeztetik a kutatásra és fejlesztésre vonatkozó szab
ványokkal .
A kormányzati szabványosítási program szövetségi j e l l e g g e l kerül bevezetésre, és alkalmazásának általánossá válása esetén ugyanezt a programot várhatóan a magánszektor i s e l f o g a d j a , ami a z t j e l e n t i , h o g y a szövetségi r e n d s z e r országos r e n d s z e r l e s z . M i n t h o g y a szövetségi tudományos éa tájékoztatási r e n d s z e r m i n t e g y 70%-as részesedést f o g elérni, a magánszektor egyre jobban kívánatosnak f o g j a t a r t a n i , hogy rendszerét integrálja a szövetségi r e n d s z e r r e l .
A kormányzati szabványosítási program megvalósításához szükséges évek a l a t t a szakmai társaságok feltehetően emelkedő költségekkel és elégtelen bevételekkel fognak kUzdenl. Mindazonáltal több referátumot fognak közreadni szorosabb együttműködéssel és munkamegosztással. De az i l y módon elért bevételeknek határai vannak. Ezért a szakmai egye
sületek dilemmáját másként k e l l m e g o l d a n i .
Ugyanez a l a t t az idö a l a t t a k e r e s k e d e l m i kiadóvállalatok t u d o mányos és műszaki információi területén számottevő változás előrelát
hatóan nem f o g bekövetkezni. Továbbra i s a szerzői jogvédelem f o g j a biztosítani helyzetüket. Az i p a r t , az egyetemeket és az intézményeket a következő t i z évben nem fogják nagyobb változások érni, minthogy részesülnek azokban az előnyökben, amelyek minden b i z o n n y a l a kormány
z a t i szabványosítási programból fognak származni.
1978 ÉS AZOK TUL
Azok a valóban döntő kérdések, amelyek az USA országos tudomá
nyos és műszaki tájékoztatási rendszerével k a p c s o l a t b a n 1978 és a z t követő időszakra nézve felmerülnek, a következőket foglalják maguk
ban: Ml l e s z a szakmai egyesületek szerepe? A tudományos és műszaki tájékoztatási jelentéseket közérdekű i r o d a l o m n a k fogják-e minősíteni ás ezáltal nem f o g rájuk v o n a t k o z n i a szerzői jogvédelem? Meg k e l l jegyeznünk, hogy a kérdések nem érintik az i p a r , az egyetemek vagy az intézmények tudományos és műszaki tájékoztatási érdekeit. Bár - m i n t f e n t e b b rámutattunk - ez a három c s o p o r t a tudományos és miisza
k i információk fő létrehozója, ezek csak távolról és csak esetenként kapcsolódtak be az USA fejlődő tájékoztatási rendszerébe. A kapcso
l a t hiánya továbbra i s valószinü, és ezért a lényegileg kormányzati orientáltságú r e n d s z e r kialakulása várható, ami lehetővé t e B z i a r e n d s z e r fő vonásainak előrejelzését 1978-ra és s későbbi időre.
TíiT 17.évf. 5.szám 1970.május
Alapvető jellegzetességek
Ha a fejlődés a f e n t vázolt v o n a l a t követi - ami valószínű - ugy az USA tudományos és műszaki tájékoztatási rendszerének főbb v o násai 1978-ban és azután várhatóan az alábbiak l e s z n e k :
m i n t e g y 90^-ban közpénzekből finanszírozzák, b e l e fognak t a r t o z n i alrendszerként:
a/ az országos szabványrendszer,
b/ az országos dokumentumletét-rendszer,
0 / az országos szabványügyi tájékoztatási r e n d s z e r ,
d/ a közfinanszírozású információelemző központok hálózata, e/ az országos könyvtári r e n d s z e r ,
magába f o g l a l j a aktív partnerként a z o k a t s azakmai egyesületeket, amelyek információs rendszerét közösségi pénzalapokból támogatják;
társult szervekként magába f o g l a l j a a z o k a t a független szakterü
l e t i egyesületeket, amelyek információs r e n d s z e r e i magánfinanszirozás alapján működnek;
magába f o g l a l j a m i n t e g y belső versenycsoportkánt a z o k a t a kiadó
k a t , a k i k érdekeltek a közpénzekből finanszírozott lnformáoióelemző központok szolgáltatásainak k e r e s k e d e l m i terjesztésében és a közérde
kű információk u j szempontú csoportosításéban, kiegészítésében, s z e r zői j o g i védelmében és értékesítésében.
FOKOZOTT KORMAUYZATI FELELŐSSÉG
Ennek az országos tudományos és műszaki tájékoztatási r e n d s z e r nek az irányítását egy megfelelő tekintéllyel rendelkező fél-kormány
z a t i h i v a t a l látná e l , az a n y a g i eszközökről közvetlenül a Kongresz- szus gondoskodnék. Kiegészítő jövedelmet b i z t o s i t a n a a r e n d s z e r s z o l gáltatásainak értékesítése, bár ezek a bevételek a költségeknek csak k i s hányadát fedeznék még abban az esetben i s , h a semmiféle Ingyenes szolgáltatást nem nyújtanának.
A Kongresszus várhatóan f e l h a t a l m a z z a a r e n d s z e r t a közpénzekből finanszírozott tudományos és műszaki tájékoztatás szabványaiért f e l e lős a l r e n d s z e r f e l e t t i felügyeleti j o g g a l , kivéve a z o k a t , amelyeket honvédelmi érdekből védelemben k e l l részesiteni. A k a t o n a i célú i n f o r mációk feldolgozása ugyanazok s z e r i n t a szabványok s z s r i n t történne, amelyeket az országos r e n d s z e r használ. Ezeket az információkat azon
ban a hadügyminisztérium kezelné és a Defense Documentation Center /Védelmi Dokumentációs Központ/tárolná.
409
P i gyelőszolgálat
SZAKMAI EGYESÜLETEK MINT PARTNEREK A RENDSZERÉÉN
Előreláthatólag a főbb szakmai egyesületek 1978-ban és azon t u l az országos tájékoztatási r e n d s z e r operatív p a r t n e r e i l e s z n e k , és i n formációs rendszerük b e o l v a d az országos tájékoztatási r e n d s z e r b e . A szakmai információs r e n d s z e r e k költségeinek legnagyobb részét i s a r e n d s z e r f o g j a v i s e l n i . Az országos r e n d s z e r szabványai elejét fogják v e n n i a nemkívánatos párhuzamos munkának az információgyűjtés, a r e ferálás és egyéb feldolgozási munkák terén. A szakmai információs szolgálatok előkészítésének legalább 70%-a az országos programon f o g a l a p u l n i .
A partner-egyesületek ugyancsak f o l y t a t n i fogják közlemények át
vételét és közreadását magántőke által finanszírozott kutatási és fejlesztési intézetektől. A szerzői j o g az egyesületnél marad, de t e k i n t e t t e l az országos r e n d s z e r költségeire és együttműködésére, a n e m z e t i szabványok l e s z n e k irányadók a feldolgozásra.
OJ LEHETŐSÉGEK A KERESKEDELMI KIADÓK SZÍMÍRA
Ahogy ma megítélhető, 1976 után a k e r e s k e d e l m i kiadók az orszá
gos rendezer tagjaitól vásárolhatnak anyagot. A kiadók várhatóan vá
l o g a t o t t anyagot f o g n a k vásárolni, a m i t azután átdolgoznak, kiegészí
t e n e k , átszerkesztenek és közreadnak. Vásárlóik - n i n t a múltban - továbbra i s tanárok, főiskolai hallgatók, általános ás szakkönyvtá
r a k , ax i p a r és a külföldi p i a c l e s z .
üj szerep jöhet számításba a k e r e s k e d e l m i kiadók számára 1978 után. Valószínűleg az IAC / I n f o r m a t i o n A n a l y s i s Centres • Információ- elemző Központok/ átfogó tanulmányainak terjesztésével i s f o g l a l k o z nak. M i a l a t t az IAC-ok a nagymértékben szakosított szakértők válasza
i t adják meg az információkeresőknek, az általuk k i a d o t t szemlék, oaz- szefoglaláeok, kézikönyvek, helyzettanulmányok előreláthatóan a k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m b a n l e beszerezhetők l e s z n e k . Ez a megoldás nem
csak csökkentené több IAC operatív költségeit, hanem növelné azoknak a felhasználóknak a körét, a k i k részére a központok publikációi elér
hetők lennének. Hasonlóképpen a folyóiratcikk-terjedelmű, válogatott IAC anyagokat a szakmai egyesületek folyóiratai t e r j e s z t e n e k .
AZ INTORMiCIŐELEMZŐ KÖZPONTOK SZEREPE
1978 után talán az Információelemző Központok fogják a l e g n a gyobb változást j e l e n t e n i az információs szolgáltatások terén. Nem s o k k a l a I I . világháború után ezeket államilag finanszírozták, az e l ső s z p u t n y i k felbocsátása után mind az államilag, mind az i p a r által finanszírozott IAC-ok száma gyorsan növekedett.
A hagyományos módszerek használata m e l l e t t , levelezéssel e a szakemberekkel f o l y t a t o t t beszélgetések révén, elsőrendű és f r i s s t u dományos és műszaki információt tudnak szolgáltatni. I l y módon az IAC-ok választ tudnak a d n i o l y a n f o n t o s kérdésedre, hogy k i , h o l , m i t csinál? Mi a teendő a tájékoztatás továbbfejlesztése céljából?
THT 17.évi. 5.szám 1970.május
Azoknak a kutatóknak a száma, a k i k v a l a m e n n y i információjukat a hagyományos forrásokból kapják, csökkenőben van, bár mág sokan saját módszerüket alkalmazzák. Minthogy egyre nagyobb a felmerülő informá
ciós igényük, mind tbbb tudós és mérnök f o r d u l az lAG-okhoe informá
ciós szükségletei kielégítése céljából. Egyre inkább a z t látják, hogy azok vannak ellátva információkkal, a k i k n e k k a p c s o l a t u k v a n i l y e n köz
p o n t o k k a l . Meg a szűkebb területen dolgozó szakemberek i s a z t t a p a s z talják, hogy h a n i n c s e n e k Összeköttetésben az I A C - o k k a l , időnként az információval e l nem látottak csoportjába t a r t o z n a k , m i n t h o g y n i n c s o l y a n széles körű, f r i s s informáltságuk, a m i t az IAC-ok tudnak b i z t o sítani.
Nem minden kutató v a n azon a véleményen, hogy más tudományos d o l gozók és mérnökök megfelelően tudnak információt elemezni ás összefog
l a l n i részükre. Valóban sokan közülük előnyben részesítik saját elem
zésüket, e l f o g a d v a vagy eldobva a d a t o k a t és i r o d a l m a t , a s z e r i n t , hogy a l k a l m a s a k vagy nem. Mégis az információ-felhasználók növekvő serege e l f o g a d j a a következőket:
1 . hozzáértő tudósok ée mérnökök kellő időben értékes információ
k a t tudnak szolgáltatni;
2. az IAC-ok leghatékonyabbak az információszolgáltatás terén;
3. pontos ás f r i a e információk beszerzése az IAC szolgáltatások kiterjesztését t e s z i szükségessé.
Az a nézet alakítható k i , hogy a közpénzekből finanszírozott IAC-oknak 1978-ban két t i p u s a l e s z :
1 . azok, amelyek szűk szakterületen jelentős problémákkal fog
lalkoznak, v i s z o n y l a g rövid idő a l a t t /informáoióelemző központok/;
2. ások, amelyek hosszú i d e i g fontos vagy gyakran használt k r i t i k a i a d a t o k k a l foglalkoznak.
Ezek az intézmények c s a k addig fognak működni, amis kellő meny- nyiaágü kutatási és fejlesztési tevékenység l e s z .
EGYSÉGES LESS-E AZ 0B3ZAG0S HEEDSZER?
A r e n d s z e r t t e k i n t v e a jövő országos tudományos és • t t s s a k i tájé
koztatási rendszere egységes l e s s . Filozófiai értelemben nem l e s z egységesebb, mint a t e l e f o n , távíró, IV, újság, koslskeáeái és köz
szolgáltatási r e n d s z e r . A központosítás és decentralizálás kérdésében a z t l e h e t mondani, hogy központilag k i d o l g o z o t t szabványok l e s z n e k a decentralizált s z e r v e z e t e k számára.
I s "egységes" ás "központosított" kifejezések, amennyiben a t u dományos ás Büezaki tájakoitatáal r e n d s z e r r e vonatkoznak, nem találó
ak, hacsak nem teszünk egyenlőségjelet a "szabványositáa" és az "egy
séges" szavak közé. A tény a z , hogy bizonyos i d d óta egyes i p a r i c s o p o r t o k ás egyesületek megállapodtak több szabványban, adótan eldön-
Figyelőszolgálat
tötték, hogy az az összes érdekelt Javára szolgál. A már 1968-ban meg
i n d u l t szabványosítási munka közös érdek, éa szükséges, hogy legalább a szövetségi tudományos és műszaki tájékoztatási r e n d s z e r t szabványo
sítsák. Ha ez befejeződik, nemzeti érdek, hogy hasonló szabványokat f o g a d j a n a k e l az egész v o n a l o n . Az irányzat a r r a mutat, hogy 1978 u¬
tán az ÜSA országos tudományos és műszaki tájékoztatási r e n d s z e r e az 1 . ábrán vázolt felépítéshez f o g hasonlítani.
1 . ábra
Az USA országos tudományos ea műszaki tájékoztatási rendszerének valószínű s z e r v e z e t e 1978-ban
O H 17.óvf. 5.szám 197C.május
Az 1 . ábrán közölt kódszámok jelentése
1 • Országos Tudományos Akadémia /Országos Műszaki Tudományos Akadémia/
• Az Országos Tudományos és Mű
s z a k i Tájékoztatási Rendszer igazgatótanácsa
3 - A SATCOa ós a COSATI helyébe lép
4 = Adminisztrációs H i v a t a l 5 - Szabványügyi A l r e n d s z e r 6 • Országos Könyvtárügyi A l r e n d
szer
7 » Országos Mezőgazdasági Könyv
tár
8 • Országos Orvostudományi Könyvtár
9 = K o n g r e s s z u s i Könyvtár
10 • Természeti Erőforrások Orszá
gos Könyvtára / t e r v e z v e / • 11 " Külföldi Tudományos és Műsza
k i Információk Országos Könyvtára / t e r v e z v e / 12 ' Országos Archívum 13 = Önkéntes tagkönyvtárak 14 = Egyetemi, magán-, nyilvános,
szakkönyvtárak
15 » Országos Dokumentumletéti A l r e n d s z e r
16 a Korlátlan Letét - Szövetségi Tudományos és Műszaki I n f o r mációk K i i r i n g Intézete 17 3 Tudományos információcsere 18 • Országos Tudományos és Mű
s z a k i Tájékoztatási Központ 19 -= i l l a m l Műszaki Szolgálatok
Irodája
20 » Technológia alkalmazás /NASA/
2 1 • I p a r i Együttműködési I r o d a 22 • K a t o n a i információs adatok 23 " Hadügyminisztérium
24 *= Atomenergia Bizottság 25 » Országos Léghajózási és
Űrkutatási H i v a t a l
26 « Országos Szabvány-Referensz- a d a t o k A l r e n d s z e r e
27 » Információelemzősi Központ.
Kb. 500 központ a l r e n d s z e r e 28 => Szakmai partner-egyesületek 29 • A továbbadás fő iránya 30 * A r e n d s z e r ellenőrzése,
min. 70jí szerzői jogvédelem nélkül
31 - K e r e s k e d e l m i kiadók 32 - Kismértékű továbbadás 33 • I p a r és intézmények 34 • Egyetemek Ó B nyilvános
iskolák
35 • Magánszemélyek
36 * A szerzői jogvédelem növe
kedése
37 - Társult szakmai egyesületek 38 • A felhasználók c s o p o r t j a ,
legalább 30jt szerzői Jog
védelem
413
Figyelőszolgálát
A hatékony működés céljából a f e n t i e k b e n tárgyalt országos r e n d szernek két feltételt k e l l kielégítenie. Először: minden nem b i z a l m a s nak nyilvánított kutatási és fejlesztési információt elérhetővé k e l l t e n n i - azonos feltételekkel - minden igénylő számára. Ennek folytán, ha a szövetségi r e n d s z e r e g y i k intézménye d i j a k a t számit f e l szolgál
tatásaiért, valamennyi s z e r v e z e t n e k hasonlóképpen k e l l eljárnia. A má
s o d i k f e l t e t e l megköveteli, hogy a rendszer biztosítson lehetőséget a v e r s e n y r e , és t a r t s a f e n n a hagyományos eszközöket a tudás közvetíté
sére. Ez természetesen magával hozza, hogy a szakmai egyesületek és k e r e s k e d e l m i kiadók szükségleteit f i g y e l e m b e k e l l v e n n i .
Az USA tájékoztatáei rendszerének problémái főként a szervezés és az irányítás területének problémái. Az irányítás főbb kérdései a következők: a j e l e n l e g i g y a k o r l a t s z e r i n t a közreadott információkat egymástól függetlenül különféle állami és magánszervezetek referál
ják; a f o l y a m a t b a n levő kutatási és fejlesztési munkák pontos és gyors megállapításának nehézsége bármely területen; a kellő mértékű k a p c s o l a t hiánya az i p a r , a tudomány és más intézmények között.
T i p i k u s s z e r v e z e t i problémákt szövetségi kormányzati s z e r v e z e t e k sokasága azonos információközlési f e l a d a t t a l ) nagymértékben független dokumentumtárak különböző szolgáltatásokkal; kormányzati és magánbi¬
zottságok, szakbizottságok, feladat-célcsoportok, amelyek a tudomá
nyos és műszaki információ problémáit a saját érdeklik szempontjából vizsgálják.
/Paku Sándor/
ÜMT 17.évf. 5-3záa 1970.május
061.231.055.5:02:65.011.56 C o u n c i l on L l b r a r y Sssouxcee
R e p o r t . 12 t h . 1967/I96S. Washington, 44 p.
/A Könyvtári Fejlesztési Tanács 12. évi jelentése/
A C o u n c i l on L i b r a r y Resources, I n c . /Könyvtári Fejlesztési Ta
nács/ Columbia államban /USA/ a l a k u l t meg a könyvtári problémák meg
oldásának elősegítésére, m i n t nem-haszonra dolgozó intézmény, üüködé- 3 e 195á-ban i n d u l t az öt évre szóló, összesen ötmillió dolláros Ford-alapítvány segítségével. Az a l a p e l v e k kimondják, bogy a Tanács célja a könyvtárak problémáinak megoldása, különösen a kutatóintéze
t i könyvtaraknál; az u j techniüai módszerek és lehetőségek kutatásá
v a l és tevésetekével, 3.z i l y e n irányú kutatások elősegítésével, veze
tésével és koordináláséval, az a m e r i k a i /USA/ és a külföldi könyvtá
r a k és archívumok közötti k a p c s o l a t megjavításával.
Az 1960-ban, majd 1967-ben t e t t Összesen 13 millió dolláros Ford¬
alapítvány t e s z i lehetővé további működését.
A Tanács meggyőződése, hogy a könyvtári szolgáltatások érdemle
ges javítása csak a computer és más adatfeldolgozó berendezések se
gítségével történő automatizálás révén lehetséges. Sajnos a könyvtá
r a k elég szük p i a c o t j e l e n t e n e k a computer fejlesztő és -gyártó cégek számára, ezért ezek a kérdések, a könyvtár igényeinek megfelelő gépek fejlesztése és gyártása, sem a hardware, sem a s o f t w a r e vonalán nem kerülnek előtérbe.
A Tanács által finanszírozott kutatásoknak a témája 71^-ban az automatizálás. Különösen i n d o k o l j a e z t a növekvő bérszínvonal és az egyre égetőbb munkaerőhiány. Tan azonban néhány zavaró momentum i s . Az e g y i k az automatizálással járó kiadások i g e n magas s z i n t j e , a má
s i k az a tulző elképzelés vágyálom, mely s z e r i n t az automatizált könyvtári hálósat éa a a i n d e n t átfogó computer-memória lehetővé t e s z i a.zt, í'ogy az TTSA, aét később az egész világ minden i s m e r e t a n y a g a , a¬
z o n n a l es bárki számára egységesen, egy r e n d s z e r b e n hozzáférhető l e gyen az u j módszerek alkalmazásával. Az USA-ban, de sokszor külföl
dön i s nég tovább f e j l e s z t i k e z t az elképzelést a z z a l , hogy mindez már a közeljövőben, elérhető: a t e c h n i k a i és a s z e l l e m i lehetőségek megvannak, naJz össze k e l l gyűjteni e z e k e t .
Az u j technológia azonban drága és b i z o n y t a l a n egyelőre. Más
részről azonban b i z o n y o s az, hogy a könyvtárak egyre súlyosbodó p r o b lémáit csak az u j technológia alkalmazása o l d h a t j a meg. A Tanács e¬
zért h e l y e z t e előtérbe az automatizálás kérdését.
Az automatizálás területén a beszámolási évben végzett munkát a következőkben l e h e t Összefoglalni:
1 , kiadták a J o u r n a l o f L i b r a r y A u t o m a t i o n megfelelő számait;
2. megindították egy nagyobb, 24 egyetemi könyvtárat összefogó computeres hálózat és központja kiépítését, amely a t e r v s z e r i n t kom-
415
Figyelőszolgálat
p a t i b l l i s l e s z a L i b r a r y o f Congreas / K o n g r e s s z u s i Könyvtár/ HARC /Machine Readable C a t a l o g u i n g = Géppel olvasható" katalogizálás/ r e n d - ezerével; J e l e n l e g katalóguskártyékat és kötetkatalógusokat állítanak eló a központban résztvevő könyvtárak részére;
3. részt v e t t e k az INTREX. / I n f o r m a t i o n T r a n s f e r Experiments = Információtovábbítási kísérletek/ t e r v e z e t munkálataiban, melynek célja a n y o m t a t o t t vagy m i k r o f i l m e n meglévő anyag közvetlen továbbí
tása nagy távoleágra megjelenítő készüléken / d i s p l a y / , szemléltető módon;
4. részt v e t t e k a MARC-program alkalmazhatóságának, a mágnessza
l a g o n szolgáltatott bibliográfiai információ hasznosíthatóságának vizsgálatában; a B r i t i s h N a t i o n a l B i b l i o g r a p h y /Angol Nemzeti B i b
liográfia/ MARC-programja lehetőséget nyújt majd a nemzetközi kapcso
l a t o k felvételére i s ;
5. r é B Z t v e t t e k - felkérésre - a három nagy n e m z e t i , az o r v o s i / N a t i o n a l L i b r a r y o f M e d i c i n e = Országos Orvostudományi Könyvtár/, a mezőgazdasági / N a t i o n a l A g r l c u l t u r a l L i b r a r y • Országos mezőgazdasági Könyvtár/ és a K o n g r e s s z u s i Könyvtárat egybefogó automatizált hálózat kiépítésére alakított munkacsoport munkáiban;
6. a könyvtári, bibliográfiai szempontból súlyos problémát oko
zd, nehezen azonosítható s o r o z a t i kiadványok áttekintésére régebben /1957/ k i d o l g o z t a k egy lyukkártyás r e n d s z e r t , amely azonban i g e n
költségesnek b i z o n y u l t . A beszámolási évben a Tanács részt v e t t a computerre a l a p o z o t t r e n d s z e r kiépítésében, amely lehetővé t e s z i egy nemzeti adatbank létrehozását. Az adatbank r e n d e l k e z n i f o g az összes i l y e n Jellegű kiadvány a d a t a i v a l , gépi információhordozón;
7. finanszírozták a Kongreeszusi Könyvtár térképgyűjteményének automatizált feldolgozására és az i g y n y e r t információk MARC program
szerű terjesztésére irányuló kutatásokat. A volumenben h a t a l m a s mére
tű - a világon a második vagy harmadik - térképgyűjtemény, amelynek éves gyarapodása 30 000 egység, a hagyományos könyvtéri módszsrekkel, nem dolgozható f e l ;
8. részt v e t t e k a dia-gyűjtemények feldolgozását elősegítő osz
tályozási r e n d s z e r kidolgozáeában, mely lehetővé t e s z i a dia-gyűjte
mények anyagáról computer segítségével kötetkatalógusok előállítását;
9. jelentést készítettek a computeres könyvtári rendszerekben az o p t i k a i Jelfelismerő berendezések használhatóságáról; a Jelentés
ben sző e s i k az o p t i k a i Jelfelismerő berendezésekről és a könyvtárak különleges követelményeiről, a költségekről, v a l a m i n t bemutatnak több könyvtári müveletet - kölcsönzés, katalogizálás s t b . - m o d e l l e ző r e n d s z e r t i s ;
10. tanulmányt d o l g o z t a t t a k k i az egyetemi könyvtárak közötti au
tomatizált hálózat kiépítésének lehetőségeiről. Mintául a Columbia D n i v e r s i t y L i b r a r i e s - t / K o l u m b i a i Egyetemi Könyvtar/ véve, a t a n u l mány leszögezi, hogy ebben az esetben az a d a t o k a t mágnesszalagon tá
roló, k i s - vagy közepes méretű c o m p u t e r r e l f e l s z e r e l t központot k e l lene létesíteni;
TMT 17.évf_ 5.szám, 1970.május
1 1 . modellkísérleten - 6000 katalóguskártyát a l a p u l véve - k i vizsgálták az adatok gépi információhordozóra való rögzítésének költ
ségeit, a z z a l a feltétellel, hogy a r e n d s z e r célja a könyvkölcsönzés automatizálása. A közvetlen bebillentyüzés, as o p t i k a i jelfelismerő berendezések alkalmazása, v a l a m i n t a l y u k s z a l a g r a lyukasztás közül az utóbbi m u t a t k o z o t t a f e n t i e s e t b e n a legköltségesebbnek;
12. egy másik tanulmány a c o m p u t e r r e l vezérelt szedőgépek a l k a l mazásával f o g l a l k o z o t t . A módszert g y a k o r l a t b a n történő alkalmazásra javasolták a Kongresszusi Könyvtár egyes kiadványai részére;
13. a t e l e f a k s z i m i l e r e n d s z e r e k könyvtári alkalmazásának az út
jában álló két tényező, a költségek és a bekötött könyv /azaz nem e- gyedülállő l a p o k / o l d a l a i n levő szöveg továbbítására a l k a l m a s r e n d szerek t e c h n i k a i megoldatlansága. A Tanács tudtával elvégzett munkák ezen a területen;
kísérleti t e l e f a k s z i m i l e r e n d s z e r működtetése, különös t e k i n t e t t e l a különböző berendezésekre, a kölcsönzési műveletekre és a költ
ségekre;
különböző t i p u s u berendezések összehasonlítása általános működé
s i e l v e i k , sebességük, megbízhatóságuk, a felmerülő költségek, v a l a m i n t a másolatminőség tekintetében;
egy másik tanulmány főleg a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségeit vizsgálta telefakszimilés könyvtári r e n d s z e r e k b e n .
A Tanács éves beszámoló jelentése f o g l a l k o z i k még az automatizá
láson kivül az archiválás, a bibliográfiai munka, a külföldi könyvek beszerzése, a katalogizálás és indexelés, a könyvtári ügyvitel, a fényképészet alkalmazása, a gépi segédeszközök, a tervezés, a könyv
tári állomány állagmegóvása, v a l a m i n t az oktatás területén f o l y t a t o t t munkálatokkal, a szabványosítással és a statisztikával.
összefoglalva közli a Tanács működésének pénzügyi jellemzőit, a bevételeket, a kiadásokat, v a l a m i n t a Tanács által nyújtott támogatá
sok részletes felsorolását, az intézmény, a téma és az összeg megem
lítésével.
A közölt j e g y z e t e k megadják a munkák eredményeképpen létrejött, vagy az a z o k k a l k a p c s o l a t b a n lévő dokumentumok részletes hivatkozá
sát.
/ S c h i f f E r v i n /
417
