Jelentés a M. kir. Országos Közegészségügyi Intézet 1938. évben végzett munkájáról

1 . szám 51 — 1940

.zik a jelentés a postabálózat berendezéseivel és eszközeivel. Az 1938. év végén az ország valameny

nyi 3.000 lakoson felüli községében volt postaszol-

gálat és valamennyi 5.000 lakoson felüli községében távbeszélő szolgálat. Az összes községeknek 71'8%-a postaszolgálattat, 47'6%—a pedig távbeszélőszolgálat-

tal van ellátva, a lakosság 94'0%-ának pedig posta- szolgálat és 84'9%-ának posta- és távbeszélőszolgá—

lat áll rendelkezésére. A jelentés képeket közöl az

év folyamán kiadott új bélyegsorozatokról, majd

.áttér a posta forgalmának ismertetésére. Megtudjuk,

hogy a magyar posta az 1938. évben 537 millió darab levélpostaküldeményt, 508 ezer darab érték-

üevelet és dobozt, 11 millió darab csomagot s 11 millió darab postautalványt továbbított. Atávíró hálózatát

és berendezéseit külön fejezet tárgyalja. A távíró az 1938. évben 2'9 millió (lb táviratot kézbesített. A táv—

beszélőszolgálat 2.146 hivatalból és ügynökségből áll.

Az év végén 124 ezer távbeszélőt'őállomás volt az országban, amelyeken át 187 millió beszélgetést

folytattak. Külön fejezet foglalkozik a rádiószolgá—

lattal. A rádiótávírón az 1938. évben 226 ezer táviratot adtak le és 236 ezer táviratot vettek. Jelentős a műsorszóró rádió működése is, így Budapest I. állomás év folyamán

5.497 órán át volt üzemben; az év végén 419 ezer ládióelőfizető hallgatta az adást. A Jelentés érdekes táblázatokat közül itt a rádióelt'ifizett'ikről, akiket, terület és foglalkozás szerint ismertet. Az utolsó fejezet a posta költségvetését és pénzügyi eredmé—

nyeit tartalmazza. A posta az 1938/39. költségvetési

évben 1055 millió pengő bevételt és 94'1 millió P kiadást mutat ki és a költségvetési évet 11'4 millió pengő felesleggel zárta. A posta Jelentése ezenkívül számos szép grafikont is tartalmaz, amelyek a for—

ílZ

galom eredményeit tíz évre visszamenőleg szemlél-

tetik. [).-H. M. hr. dr.

Jelentés a M. kir. Országos Közegészség- ügyi Intézet 1938. évben végzett munkájáról.

Rapport sur l'aetivité en 1938 de l'Institut Royal Hongrois de Sante' Publigue.

XII. évi jelentés. Közli: Toma—sík József dr.

Xlle rapport aminel. Publié parte Dr Joseph To m .:s ik.

Budapest, 1939. 332 1. — p.

Az előttünk fekvő kötetből kitűnik az a hatal—

mas szociális és kultúrmunka, melyet az Országos Közegészségügyi Intézet az 1938. évben is végzett. A bevezetésben rövid történelmi visszapillantást talá—

lunk az év világtörténelmi jelentőségű eseményeire, csonka hazánk területének megnagyobbodasára s az Intézet munkájának evvel kapcsolatos bővülésére.

Majd megismerkediink az Intézet által végzett tanító

munkával, utána az egyes osztályok s a vidéki állo- mások közegészségügyi működésével. lílénk tűnik

többek között a maláriára és bányászaszályra vo—

natkozó gyógyszer-

ellátás ellenőrzése. Külön fejezetet szentel a jelentés vizsgálat, oltóanyagtermelés,

a Rockefeller Alapítvány anyagi támogatásával ata- kult Influenzakutató Osztálynak s ugyancsak külön fejezet ismerteti azt a munkát, mely a falvak jó ivóvizéért folyik, Hosszan foglalkozik a jelentés a

különböző járványok pusztitásával is A könyv má—

sodik része nagy részletességgel ismerteti a szerte az országban folyó tanácsadói, stb. munkát. Számos statisztikai adat egészíti ki az egyes fejezeteket, a visszatekintő táblák pedig az ország közegészség-

ügyi viszonyainak javulására vonatkozólag enged- nek következtetéseket. Álljon itt jellemzésül néhány

kiragadott adat. Az Intézetben végrehajtott összes vizsgálatok száma 188195 volt. Bányászaszály-vizs—

gálatot 9.055—öt hajtottak végre, diftériást 16.813-at.

A kémiai osztály 5.139 vizsgálatot végzett. Kútat

1938 végéig 32.712—t vizsgáltak meg. A zöldkeresztes védőnők összesen 531.180 látogatást végeztek. Sok fénykép teszi még basznavebetőbbé és tetszetősebbé a könyvet, melynek gondos összeállí- tása az Intézet tudós igazgatója, Temes-ik József dr.

egyetemi tanár munkáját dícséri. L. E. dr.

Czettter Jenő: Az emberi gazdálkodás tör- ténete.

Eugéne Czettler: Histoire des Systémes Eco- nomigues.

Budapest, 1939. 2481. —— p.

A primitív ember gazdálkodásától a mai kor

bonyolult gazdasági rendszeréig az emberi hiány-

érzet kielégítésére irányuló munka időbeli és térbeli

változása széles skálát mutat. Az emberi gazdálko

a gazdaság-

összesen

dás megfigyelésével külön tudomány-.

történelem foglalkozik. Ez a tudomány az, amely

a legősibb időktől, a prehisztorikus kortól kezdve bosszú korszakokon keresztül rögzíti az emberi gaz-

dálkodás fejlődését és annak jelentős állomásait.

Czettler Jenő hiányérzet

kielégítésére irányuló teve'akenysétar szemléltetésében könyve az emberi

visszanyúlik a legősibb időkig, amikor még a leg—

szükségesebb eszközök sem állottak az ember ren-

delkezésére. A prehisztorikus őskorban az ember azonban lassankint rendekbe, nemzetségekbe tömö- rült s a magántulajdon elvén alapuló gazdasági rendszert fejlesztette ki. Ennek a kornak a végén ékszerek, használati tárgyak, fémrudak szerepeltek mint fizetési és esereeszkőzök s a kor végén a pénz

használata is kifejlődik.

Az ókori gazdálkodás, amelyről már írásos em-

léke-kkel rendelkezünk, a gazdasági fejlettség magt—

sabb fokát mutatja. Ebben a korban a nagy vizek mentén kezdődik a kultúrák kialakulása, melyek központjai: Mezopotámia és Egyiptom. Ezek már

fejlett kereskedelemmel rendelkeznek s a gyarma—

tosítasra vonatkozó törekvések is erősen éreztetik

hatásukat az emberiség fejlődésében. Az emberi gazdálkodásnak ezt a korát a liellenizmnst követő római birodalom gazdasági rendje zárja le, mely az ókor két legnagyobb gazdasági egységének, a

4?