Az 1938. évi felvidéki nép-, földbirtok- és állatösszeírás

Axl—1938, a; felvidéki nép-, földbirtok— és állatösszeírás.

Le dénombrement des habitants, des propriétés et'du cheptel dans la zone norol réináorporée en 1938.

umé. Gráce a la sentence arbitrale rendue

; te ? novembre 1938, un territoire d,envi—

000 km? comptant 1,041.000 habitants a fait á la Hongrie. Pour organiscr sur ce terri- t re*"kxl'ailmínistration civile, il fallait absolizment 'connaitre Ics circonstances, sans guoi une bonne administration est inconcevable. Les vingt ans

"dloccupation et (Padministration tchéco—slovagues

"ont si profondément transformé la structure démo- graphigue de la population, sa répartition entre les catégories de professions, ainsi (Iue ses conditions

sociales et culturclles gue l'étatae choses dlavant la guerre se trouve aujourdlliui bouleversé de fond en comble, Les statistigues tchéaues n'e'taient,*d'un autre cóté, pas propres a inspirer a Padministra- tion hongroise les mesures a prendre, parce gue, d'une part, elles reposaient sur des fondements diffe'rents'de—ceu'm de la statistigue hongroise et 'aoaient ser—vi a des buts administratifs tout a fait zárt—es Lauer ceux du régime hongrois, et gue, une part, l'arbitrage de Vienne a eu pour con—

se'ai'ience on*environ 100000 agriculteurs, artisans, cornmergants, fonctionnaires, militaires, etc., pour la plupart d'origine tchégue ou moraoe, sont rentre's dans leur pays, ce gut fait gue les territoires re—

couvrés se trouvaient dans un état dont ni _Pun—

cienne statistiflue hongr'oise, ni la statistiaue tchégue

*ne donnaient Pimage fidéle. Un rapide bilan'statís-

tiaue slimposait donc, (ljurgence. Aussi le Gouverne- ment royal ]iong'rois a-t—il ondonné deux grandes cnguétes et en avait-il con/ie llexécution immediate rá POffice central r. h. de statistiaue. KOffice slen est

cguitte' avant dlengagcr les enguétes systématigue's nues pour le de'but de Pannée 1939. Le premier fl dlinformation générale et sommaire, gui apait pour objet la situation économioue, culturelle, fu; fiaim, etc., fut eace'cuié dés le mois de novembre ,,zesspar les agents de llOffice. Le recensement général de la population, de la proprie'té fonciére __u cheptel, oeuvre de grande envergure, cut lieu íuers la *mi-de'cembre 1938.

Le temps était mesure pour préparer et eocé—

ce;:trauail, et pour analyser et coordonner [eséléménts %d3ínformation recueillis. KOffice a pourtant réussi, au prix diefforts soutenus, a mener— a bien le recensement cina semaines aprés lc retour des territoires libérés. Et gue cim] mois aprés le recensement', les statistigues sont établies et méme imprirne'es, on en est redevable () ses collabornteurs (lui, le jour ne suffisant pas, ne

ménageaient pas leurs nuits. ;

.

Le recensement avait pour objet uniauemeril

le territoire réannexe' dont la sentence de *Vie'rme

avait ficee' les limites; celles-ci coincidaient, au Sud, avec Pancienne frontiére du traite' de Trianon, Iet, au Nord, avec la ligne de démarcation provisoire.

La de'limitation définitive de mars 1939 a entraine' des changements dont on a tenu compte dans le travail de coordination —— au besoin, en procédant a une enguéte complémentail'e.

Pour faire vite au milieu des circonstances extraordinaires, on a donne' au tecensement une forme toute spéciale, sye'cartant des normes habi- tuelles. Liopération statistiaue, poursuivant d,ordi- naire des buts essentiellement scientifigues, slest transformée pour une bonne part en opération administrative. A son commencement, l"administr'a—

tion était entre les mains des autorités militaires

gui prétaient leur bienveillant concours aux en-

guéteurs; a la fin du recensement, les autorités civiles étaient déja a lent place. L'Office avait de'le'gué sur les lieuac environ une centaine de ses fonctionnaires gui veillaient' a la mise en' train du travail, instruisaient les 2.866 reeenseur's locamc et les 635 contrőleurs, dirigeaient toute l'ope'ration, etc.

En principe, le recensement eut lieu le 15 de'cembre 1938; en fait, il se déroulait du 15 au 22 décembre, intervalle de temps notablement plus court gue les délais ordinairement impartis á ces sortes de travail. Les vérifications locales devaient étre termine'es aa 30 decembre, et les matériaux convenablement classes remis a l'Office au plus tai-d le 2 janvier. Il est caracte'rístigue pour la rapidite' du travail gue POffice a regru le premier envoi dés le 29 décembre; le dernier lui est par- venu le 25 janvier, mais le retard était pleinement justifiéi A peine disc jours aprés la re'ception de la derniére tranche de la documentation, l'Office a pu publier les résultats provisoires dans le no ! de la Revue Hongroise de Statistigue, paru le 4 fe'vrier 1939. L*analyse et la coordination proprement dites des matériauze recaeillis commenga aussitöt et furent achevées en moins de trois mois, le 2 mai dernier. A la fin de mai, le volume contenant les résultats partiels relatifs aux communes, ainsi gue les principaux résultats généraux, sortit de [a presse diimprimerie. Environ 300 collaborateurs- de I'Office prenaient part a Pétude des documents du recensement de la population; avant au recensement de la proprie'te' fonciere et du cheptel, cent fone- tionnaires de POffice s,en oecupaient.

34

5. szám ——448—

Sept formulaires furent utilisés pour atteindre le but principal de Pope'ration (oni consistait á déterminer le nombre des habitants, á mettre en lumiere la situation de la propriété foneiére, et d dresser llétat du cheptel):

A) Feuille de recensement enregis- trant les données indivíduelles de chaoue habitant présent sur le territoire.

Aa) Feuille de statistígue pour les renseignements relatifs a la propriété fonciére des personnes morales ou des personnes physiaues non re'sidantes ou absentes.

Ab) Feuille de statistiaue

personnes gui furent dépossédées de leurs biens agricoles postérieurement a la date du 31 oetobre 1918 en application de la loi tchéco-slovogue sur les saisies ou de n'importe guelle autre régle juri—

digue.

Ae) Feuille de statistigue pour les personnes auxauelles, postérieurement ti la date du 31 oetobre 1918, les pouvoirs publics ont donné de la terre en application de la Ioi sur les saisies ou (Pane autre régle juridigue.

B) Enveloppe-maison pour Penregis—

trement des données príncipales relatives aux báti- ments et Iogements, aux personnes demeurant dans la maison, aua' personnes provisoirement absentes, et aux personnes définitiuement parties.

C) Bordereau communal relatant les

enveloppes—maison et les feuilles de recensement de la commune, par rayon de recenseur et, a Pinté—

rieur de chaaue rayon, par numero de maison.

D) Feuille totalisatrice pour résu—

mer les données inscrítes sur les bordereauac com—

munaux de la localité.

Les feuiIIes de recensement posaient 36 gues—

tions a l'individu recensé. Elles s,enguirent aussi des données relatives aux biens agrieoles et au cheptel appartenant aux personnes physigues. Le teste des formulaires servait aux buts précisés plus hant.

Le recensement a été organise' pour combler les uides diune information absolument insuf—

fisante. Comme iI cherchait a saisir les caractéris- tigues d'une période transitoire, il devait aboutir á des résultats fatalement incomtplets. En voici les principales raisons: Uenguéte se rapportait unigue- ment a la population civile présente et négligeait les militaires. Le tableau des professions ne pou—

vait étre guiimparfait, puisaue bon nombre (il-"établissements industriels chómaient ou travail- Iaient á personnel réduit dans les circonstances extraordinaíres cre'écs par les événements poli—

tigucs. La plupart des registres cadastraux man- guaient, et sans ces registres, il était impossible de dresser l'état exact des biens immobiliers. Malgre' toutes les difficultés, lc reeensement reiléte assez pour les

1939

bien la situation gui existait au milieu de décembre 1938 et ses résultats nous permettent de faire une, idée généralement juste de l'état— des territoires recouvrés.

A Magyarbirodalomnak Trianonban el- szakított részein, az elszakítás óta lepergett két évtized alatt mindenütt a magyar nyelv- vidékek népességiés gazdasági (kivált föld—

birtok— ) viszonyai változtak meg a legna—

gyobb mértékben és a legerőszakosabb mó- don. A bécsi döntés alapján visszacsatolt, túlnyomórészben színmagyar fel-vidéki terü- letsáv húszéves története úgyseólván iskola- példa erre. A békediktátnmok legképte—

lenebb és legsérelmesebb rendelkezése két- ségen kívül az egységes nyelvterületek kettévágása volt. A minden ízében "

nem illő részekből egybeforrasztoitt szlovák állam létét és fennállását la részéről, vagyis: az északnyugati határo települt szudétanémetség és a déli-délke határ mentén őslakos magyarság részér fenyegette a legnagyobb veszedelem. Nem csoda, hogy a cseh uralom a mesterséges államalakulatnak ezen a részein a nyo—

masztó túlsúlyban élő ,,kisebbségi" elemek- kel szemben lélekszámuk eröszakos csök- kentésében, zárt soraik megbontásában, meg—

élhetési viszonyaik, gazdasági körülményeik és általában egész életsorzsuk megnehezíté—

sében kereste és látta a védekezés legfőbb

eszközeit és módozatait. Valójában és végső- sorban azonban ezáltal csak a bomlási folyamatot gyorsította meg.

Elsősorban tehát ,,államvédelmi" okok magyarázzák azokat a törekvéseket, amelye—

ket a csehek a magyar nyelvterülethez tar- tozó cseh-szlovákiai magarság gyengítése és meglazítása céljából két évtizeden át ki—

fejtettek. Ezért kellett a városlakówma—gyar értelmiség jelentékeny menének életpályáját elhagyni és ezért vált menekülővé, vagon- lakóvá a magyar középosztály oly sok érté- kes ta-gja. Ezért sujtotta tulajdonképen csak a magyar birtokososztályt a cseh-szlovákiai földbirtokreform s ezért árasztotta el a szin- magyar falvakat a cseh—morva telepeseknek, a városokat pedig a Kárpátokon túlról szár mazó tisztviselőknek, xiparosoknaxky kereske- dőknek, ügyvédeknek, orvosoknak és más hasonló foglalkozást űz—őknek népes tömege.

Ezért vesztette el adótartozás címén ingó- ságainak, gazdasági felszerelésének, sőt sok—

szor földtulcajdonának egy részét a magyar parasztság és ezért öltött éppen a magyar

5. szám

kisiparosokés munkások körében csaknem félelmetes méreteket az elprol—etarizálódás.

Végül pedig ezért kísérelte meg a magyar érzés kiirtását, a nemzethűség gyengítését a cseh-szlovák iskola- és kultúrpolitika is.

Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a húsz trianoni esztendő a magyar- lakta felvidéki határsávon is sok nyomot hagyott. A gyors statisztikai tájékozódás te-

hát talán sehol sem volt olyan szükséges,

mint éppen a bécsi döntés alapján visszacsa- tolt területen. A legfontosabb statisztikai alapfelvételeknek: a népösszeírásnak, vala—

mint a földbirtokok és az állatállomány számbavételének soronkívüli lebonyolítását e mellett még a cseh-szlovák statisztika tor—

zításai s a területtelszabadulást termé5zet- szerűen nyomon követő változások is szűk- ségessé tették. A cseh összeíró közegek ——

mint ismeretes —— a magyarlakta vidékek-en igen gyakran a népszámlálási utasítások szellemével ellenkező módon jártak el., s ez- zel sok esetben a magyarság kárára módosí- tották a nemzetiségi adatokat. A cseh nép-

sziámlálások eredményei azonban nemcsak

eZért, hanem a cseh uralom megszűnésével járó népességi és gazdasági eltolódások miatt sem szolgálhattak magyar részről kor- mányzati és közigazgatási intézkedések alap- jául. Azok az idegen, túlnyomóan cseh-morva népelemek (telepesek, iparosok, kereskedők, hivatalnokok, katonák stb.) ugyanis, ame- lyek a trianoni békediktátum óta még a leg—

magyarabb felvidéki helységeket is elárasz—

tották, többnyire már jóval a magyar csapa—

tok bevonulása előtt elhagyták a Magyar- országnak visszaítélt területet s tulajdonké- peni hazájukba: Cseh- és Morv—aországokba, 7 valamint részben Szlovákiába tértek vissza.

Óvatos becslés szerint százezernél is sokkal többre tehető azoknak a túlnyomóan cseh nemzetiségű egyéneknek a száma, akik a esetb—szlovák vállság kiéleződése és 1938 no-

vember eleje között eltelt időben a számukra

Megen vidékekről hazavándoroltak. Ez a

termés-zetes irányú visszavándorlás azután nerm—zsak a lélekszám nagyságát, hanem a népesség összetételét, főleg annak anya- nyelvi megoszlását is befolyásolta, sőt mint—

hogy a telepesek közül szintén nagyon sokan visszatértek szülőfalujukba, a földbirtok- viszonyokat is módosította.

A Magyar kir. Kormány az itt csak nagy vonalakban vázolt szempontokra való tekin—

tettel két nagyobb statisztikai munka soron—

kívül való elvégzését rendelte el és bízta a

_..449— 1939

M. kir. Központi Statisztikai Hivatalra. A Hivatal mindkét munkálatot még a rend—

szeres statisztikai adatgyüjtéseknek 1939 év eleji megindítása előtt foganatosította. A gyors tájékoztatás céljait szolgáló első adat- gyűjtést, amely általában községi részlete- zésben kutatta a gazdasági, kulturális, egész—

ségügyi stb. viszonyokat és írta össze a kü- lönféle intézményeket, valamint a terület—

kiürítés során okozott károkat is, a Hivatal kiküldöttei még 1938 novemberében hajtot- ták végre. Ennek az adatgyüjtésnek eredmé—

nyeit a Magyar Statisztikai Szemlének 1938.

évi 11—12. (felvidéki) száma már közzé is tette. A jóval nagyobb terjedelmű második munkálatra, a nép-, földbirtok- és állatössze- írásra pedig 1938 december közepén Ice- riilt sor.

Ez utóbbi nagyszabású statisztikai műve- let előkészítésére, végrehajtására és az általa nyert adatok feldolgozására ezúttal sokkal rövidebb idő állt a statisztikai szolgálat ren- delkezésére, mint bármikor máskor. A Köz- ponti Statisztikai Hivatal csak a legnagyobb körültekintéssel, az összeírás programmjá—

nak legszigorúbb betartásával érhette el azt, hogy már alig öt héttel a felszabaduló terü- letek birtokbavétele után ezt az igen bő ter- jedelmű összeírást végrehajthatta. Azt pe- dig, hogy öt hónappal az adatgyűjtés foga- natosítása után már az anyag feldolgozása is befejezést nyert, sőt az összeírás ered—

ményei nyomtatásban is közkinccsé válhat—

tak, csak éjszakákba nyúló megfeszített munkával biztosíthatta.

Az 1938. évi felvidéki nép—, földbirtok- és állatösszeírás eszmei időpontja 1938 de- cember 15. volt. Az adatgyűjtés természete- sen csupán a bécsi döntés alapján visszacsa—

tolt teriiletre terjedhetett ki, vagyis arra a trianoni határokkal többé—kevésbbé párhu- zamosan húzódó, nagyrészt elég keskeny l'öldsávra, amely a felvidéki magyar nyelv- területnek legalább is túlnyomórészét fog- lalja magában. Ennek az összeírási terület—

nek az északi határa a bécsi döntést köve- tően megállapított ideiglenes katonai demar- kációs vonal volt. S mert ez a demarkációs

vonal számos község területét átszelte, az adatok általában az 1938 november elején magyar fennhatóság alá jutott községekre és községrészekre vonatkoznak. A község- határo—khoz igazodó végleges határ kijelölése nagy általánosságban csak 1939 március ele— ' jén történt meg. Ennek az alapján bekövet- kezett kisebb területmódosulások túlnyomó

34*

5. szám.

része már nem volt figyelembe vehető. A vég- leges határmegállapodás alapján 1939 már- cius 14-én visszacsatolt 18 községben, vala—

mint Alsójattó külterületi településen és Jászó községnek csupán ekkor magyar kézbe jutott nagyobbik részében azonban az összeírást a Központi Statisztikai Hivatal 1939 március 15—i eszmei időponttal pótló—

lagosan mégis végrehajtotta. E 18 község és 2 községrész adatai tehát az összeírás vég—

eredményeibe még beleioglaltattak. Ezzel szemben viszont kihagyattak a végeredmé- nyekből a határ-egyezmény alapján szlovák fennhatóság alá került 8 községnek és a végleges határvonal szerint szintén Szlová- kiát megillető néhány jelentéktelenebb kül—

területi lakott helynek az adatai. A közzétett eredmények tehát egyrészt a szomorú eni—

lékű trianoni mesgye, másrészt szlovákiai viszonylatban —— néhány lényegtelen ponttól eltekintve a végleges magyar-szlovák ha- tár, kárpátaljai viszonylatban pedig az ideig—

lenes katonai demarkációs vonal közötti te- rületsáv (már( a bécsi döntéskor hazatért városok és községek) adatait foglalják ma—

gukban. És bár ezek az eredmények időbeli- leg nem teljesen homogének, azok nagy ál—

talánosságban mégis az 1938 december 15-i demográfiai és birtokviszonyokat, valamint az állatállományt szemléltetik.

Talán nem felesleges itt röviden e nagy állapotfelvétel szervezeti kérdésein és idő—

rendjén is végigpillantani. Az összeírás e'lő- készítés—e és megszervezése, sőt részben végrehajtása is a katonai közigazgatás idő—

szakára, illetőleg a katonai közigazgatás végét és a polgári közigazgatás elejét jel- lemző átmenetre tes-ett; annak befejezése pe—

dig már abban az időben zajlott le, amikor a közigazgatás teljesen a polgári hatóságok kezében összpontosult. A közigazgatási szer- vezet megváltozása — pillanatnyi kisebb nehézségektől eltekintve —— komoly zökke- nőt az összeírás helyszíni munkálataiban nem okozott, mert mind a katonai, mind a polgári hatóságok a nagy munka jelentősé- géhez illő támogatásban részesítették a szám—

lálóbiztosokat és kellő gonddal teljesítették az összeírás körül rendeletileg rájuk bízott feladatokat. Minthogy az alapvető munkála- tokat még a katonai közigazgatás idején kellett elvégezni, az összeírás időpontját, tartalmát, terjedelmét, valamint végrehajtá- sának eszközeit, módozatait és végül pénz-

ügyi vonatkozásait (munkadíjak stb,) is a honvéd vezérkar főnökének rendelete sza-

450 —

_ , maa

bályozta. A szokásos kiválóképen tudo nyos 'cél'ú statisztikai :száimlálásból ezút a — jelentős mértékben közigazgatási jellegű

összeírás-Sá módosult művelet során a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal mindvégig a leg- nagyobb mértékben élvezte a honvéd vezér- kari főnökség, valamint az érdekelt katonai

hatóságok ——_elsősorban a honvédelmi mi- nisztérium _itámogatását; a polgári köz-, igazgatás megszervezése után pedig hasonló—

képen azoknak a központi és helyi polgári hatóságoknak (városi polgármesteri hiva- taloknak, községi és .ktörjegyzőségeknek) tá- mogatását is, amelyekre az összeírás köz- vetlen foganatosításának meglehetősen ne- héz feladat—'a háramlott. ! ,

Az előkészítésre rendelkezésre állójhidő

rövidsége miatt, valamint a munká t' rs

lebonyolítása érdekében a Központ ;

tikai Hivatal az anyag megküldése é ?.

összeírás statisztikai irányítása szempori ból különleges intézkedésekre is kényszem

A Hivatal ugyanis a közel 24.000 kg—n**'

nagy anyagot (kérdőívek, utasítások stb.), időnyerés céljából nem a szokásos postai úton továbbította rendeltetési helyére, ha—

nem az 1938. évi december hó 10-én éj- szaka, illetőleg ll-én hajnalban induló négy (részben pótkocsis) teherautón szállíttatta el a járási (városi) katonai parancsnoksá- gokra. A szállítás, valamint az anyaglerakás pontosságáról pedig a küldeményeket kí- sérő saját hivatali kiküldöttjeivel gondosko- dott. A nyomtatványokat a jegyzőségek kö- zött a járási (városi) katonai parancsnoksá—

gok székhelyén december hó 12—én tartott becktatóértekezleteken osztották szét. [Eze—

ken az értekezleteken az összeírás járási ve- zetőin és a helybeli összeíróközegeken ki'—vii!

mindenekelőtt a számlálást közvetlenül lek

bonyolító polgári megbízottak *(a' járás, te—

rületén működő községi és körjegyzők stb.) vettek részt és a beoktatóelőadást'a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal járásikiküldöttei tartották. Ezeket az előadásokat azután de—

cember hó 13—án és 14-én az előre kijelölt körzetekbe kiküldött hivatali alkalmazottak előadásai követték, akik a jegyzőségexk szék- helyein a közigazgatás helyi vezetői és a jegyzőség területén működő számlálóbizto—

sok, felülvizsgálók és másolók részére tar- tottak beoktatóelrőadást. A Hivatalnak mint- egy 100 alkalmazottja volt járási és körzeti kiküldött. Ezek a kiküldöttek azonban nem—

csak a beoktatást végezték, hanem azáltal,- hogy a tulajdonképeni össz—eírási művelet egész tartama alatt, tehát 1938 december

5. után.

." 1

15; és 22. közt is a helyszinen maradtak s a körzetükbe tartozó összes jegyzőségeket és községeket (városokat) végigjárták, az adatgyűjtő tevékenység helyességét, hiány- talanságát és főleg a rendeletben előírt idő—

pontig való sikeres befejezését is ellenőriz—

ték. Úgyanez a jól bevált rendszer biztosí- totta a végleges határmegállapítás alapján 1939 március 14-én visszatért 18 községben és 2 községrészlmn a március 24. és 30. közt végrehajtott pótösszeirás gyors és eredmé—

nyes befejezését is. Ennél a pótlólagos mű- veletnél azonban 'a Hivatal 9 kiküldötte nemcsak a beoktatásokat bonyolította le március 22—én és 23-án a körjegyzőségi székhelyeken, hanem elvégezte az anyag—

szállítást, a szétosztást s a nagy forgalmi zavarok—at okozó áradás, valamint az abban az időben folyó katonai műveletek és határ—

incidensek által megnehezített számlálás községenkinti megszervezését, végrehajtá—

sát, ellenőrz—ését, végül a begyűjtött anyag—

nak késedelemmentes beszállítását is.

_ Az összeírást szabály ozó rendelet a mun—

hátat gyors lebonyolítása érdekében a hely—

színi adatgyűjtés (a kérdöminták kiosztása, kitöltése, ellenőrzése és begyűjtése) szá- mára jóval—rövidebb időtartamot (1938 de—

cember 15—22.) szabott ki, mint máskor.

A további határidők (az anyagnak a jegyző-

ségeken való beadása: december 24., a fe—

lülvizsgálás befejezése: december 30, az anyag postáraadása: 1939 január 2.) szín- tén a megszokottnál lényegesen gyorsabb ütemben követték egymást. A gyorsított ütem és a kérdőminták nagyobb számára s megnőtt terjedelmére való tekintettel a (égrehajtási rendelet a normálisnál kisebb mlálókel'ületek és felülvizsgálati körök 'lakítását írta elő. A száiinlálásban te- helyi közigazgatási irányitókon kivül szeres népszámlálásokhoz képest igen zámú helyi számlálóbiztos (2.866) és áló (635). valamint a közigazga- maa szükséges adatok kijegyzését sók'száz másoló vett, mégpedig minta—

ea dással részt. Ez a mintegy négy—

nő összeírást személyet szinte

;: visszacsatolt városok és köz—

ágából került ki Ennek foly-

tt ömzeirási munkadíjak címén kifize-

seti nehézségeken15 enyhithetett sőt _ bár csak szerény mértékben — a felföldi terü-

*lsáv gazdasági vérkeringésében is érez—

e hatását

1939

_ tm mi ,_A..W._ %,

Az adatgyűjtés fontosabb állomása-i kö- zül említést érdemel még, hogy bár a ren—

delet szerint az anyagot 1939 január 2—ig kellett postára adni, az első szállítmányt már 1938 december 29—én megkapta a Köz- ponti Statisztikai Hivatal, az anyag zöme pedig már 1939 január 3. és 8. közt a Hiva—

talban volt. ' Úgy, hogy a nyomtatványok—

nak csupán egy kis része érkezett — főleg közlekedési nehézségek miatt —— megkésve;

a legutolsó küldeményt pedig január 25-én vette kézhez .a Hivatal. Időnyerés céljából természetesen nyomban az első küldemé—

nyek beszolgáltatása után megkezdődött a csomagok bontása, a különböző nyomtatvá-

nyok szétválasztása, nyers rendezése, elrak- tározása, teljességének ellenörzés-e, valamint az ideiglenes végadatok kijegyzése és össze- állítása. A munkálatok gyors ütemét talán az jellemzi leginkább, hogy alig tíz nappal az utolsó küldemény beérkezése után, 1939 február 41-én a Magyar Statisztikai Szem—

lének folyó évi 1. száma már (az előzetes eredményeket (terület lakóházak száma, lélekszám összesen és nem szerint, népsűrű—

ség) községi részletezésben és az 1910. és 1930. évi lakosszámadatokkal, valamint egy községi alapon készült színes népsűrűségi térképpel kiegészítve közzé is tette.

A tnlajdonképeni anyagieldolgozás -——

a január 24—én megkezdett első átfogó re—

vízió után, majd azzal párhuzamosan -———

1939 fe'brlzár 4-én ke"dődött és alig három hónap alatt: május 2--ig be is fejeztetett.

Közvetlenül ehhez csatlakozóan s hasonló—

képen a leggyorsabb ütemben készültek el a különféle összesítés-ek is, úgyhogy május vé- gére már (: községenkinti részletetedménye—

ket, valamint a fontosabb összefoglaló ada—

tokat tartalmazó kötet is elhagyhatta a saj- tót. A több oldalról felmerült, igen sokirá—

nyú adatszükségletnek megfelelően a feldol- gozás egyrészt a legutolsó általános népszám—

lálás, másrészt az 1935. évi mezőgazdasági összeírás adatcsoportositásainak legtöbb részletére kiterjedt. Az ilyen módon igen terjedelmessé és aprólékossá vált anyagjel—

(lolgozásnak a jelzett rendkívül rövid idő alatt való elvégzését nemkülönben a kötet gyors megjelenhetését csupán a hivatali munkaidőnek az éjszakai órákba nyúló meghosszabbításával és igen nagymértékű hivatalon kívül végzett 11. n. szakmány—

munkák útján lehetett biztosítani. A köz- ponti anyagkezelés (szétküldés, bontás, rak- tározás) munkáját, továbbá a népösszeirási feldolgozások irányítását a körülbelül

5. szám

a

20 főnyi — több ízben 40—50 főre kibő—

vülő —— népszámlálási törzscsoport végezte.

A népességi feldolgozásokban e törzscso- port tagjaival együtt mintegy 300, részben nem a Hivatal kötelékébe tartozó munkaerő vett részt; a földbirtok— és állatstatisztikai feldolgozásokat s az ezzel kapcsolatos anyagkezelést pedig a Hivatal mezőgazda—

sági osztályának körülbelül 100 alkalma- zottja foganatosította. E munkálatokkal kapcsolatosan meg kell azonban jegyezni, hogy mind a demográfiai, mind a mező—

gazdasági vonatkozá—sú feldolgozásokat végző osztályokra .a munkálatoknak szinte minden szakaszában — előbb a határmeg- állapitó bizottsági tárgyalásokkal, utóbb Kárpátalja visszaszerzésével kapcsolatban ——

számos más soronkívüli összeállítás és községjegyzék stb. elkészitése is háramlott.

Ezenkívül meg kell itt emlékeznem arról is, hogy a rendelkezésre álló munkaerők teljes kihasználása, valamint a feldolgozások sür- gős befejezés—e természetesen csak azáltal vált lehetségessé, hogy a Hivatalnak a múl—

hatatlanul szükséges anyagi fedezet teljes mértékben rendelkezésére állott.

Az 1938 december 15-i Összeirás a bécsi döntés alapján visszacsatolt több mint 11.900 négyzetkilométemyi területre, mint- egy 195000 lakóházra, valamint körülbelül 1,040.000 lakos és majdnem 100000 nem helybenlakó, távollévő és jogi személy föld- tulajdonos népességi adataira, illetőleg föld- birtokviszonyaira és állatállományára ter- jedt ki. Az 1940. évi általános népszámlálás közelségére és az állapotok átmeneti voltára való tekintettel a Központi Statisztikai Hi—

vatal eredetileg tudományosan kiépített l'iépszámlálás helyett csupán szűkebb körű néPCSségi összeírást tervezett. A cseh ada- tok megbízhatatlansága és a hiányzó köz- ségi részleteredmények miatt, valamint a különbözö minisztériumok részéről támasz—

tott igények következtében azonban az ősz- szeírás népességi tekintetben lényegesen ki—

bővült, a földbirtokviszonyok és az állat- állomány tudakolása, valamint a népesség—

(nyilvántartási célra szolgáló 'számlálólap- másolatok kiállítása folytán pedig ezenfelül még nagy mértékben közigazgatási jelle—

gűvé is szélesbedett. Céljaira hétféle nyom- tatványminta szolgált:

A) Számlálólap a jelenlevő népesség adatainak egyén—enkinti számbavételére.

Aa) Statisztikai lap a jogi személyek, a nem helybenlakó és a távollevő egyé—

—452——

1933

m

nek mezőgazdasági adatainak bevallják-f';

sára.

Ab) Statisztikai lap azok részére, akik-

től a cseh-szlovák tefoglalási törvény vagy más jogszabály alapján közhatalmi úton 1918. év október 31-e után földbir- tokot vettek el.

Ac) Statisztikai lap azok részére, akik (a lefoglalási törvény vagy más jogszabály alapján közhatalmi úton 1918. év októ- ber 31-e után földhöz jutottak.

B) Házboríték az épületekre és a la- kásokra vonatkozó főbb adatok bejegyzé- sére, továbbá az egy-egy épületben lakó egyéneknek s a lakástokjból ideiglenesen

távollévőknek, valamint véglegesen eltá- vozottaknak kimutatására. *

C) Községi gyűjlőív az egy—egy köz-

ségben vagy városban kitöltött házba koknak és számlálólanpoknak számi biztosi kerületenkint, ezeken belül pe"

házszámok szerint való kimutatására.

D) Községi összesítőív egy—egy község vagy város összes községi gyüjtöívei vég- eredményeinek összefoglalására.

E hétféle nyomtatványt a magyar—, szlo- vák- és ruténnyelvű hirdetményeken kívül még az összeírás alkalmával felmerült költ- ségek kimutatására szolgáló táblázat, a vég- rehajtási rendelet, a részletes utasítás, vala- mint a magyar- és szlováknyelvű 11. n. Iris utasítás és még néhány kisebb jelentőségű nyomtatvány egészítette ki. De ott szerepelt a nyomtatványok között az az ü. n. zöldnyo—

mású másolati számlálólap is, amely a köz—

igazgatási szempontból szükséges nyilván—

tartások elkészít—ésének alapjául szolgál, s amelyre e célból a 11 évnél idösebb—fér—

fiak és bizonyos meghatározott foglalkozási ágakba tartozó hasonló korú'nők számláló—

lapjainak egyes adatbejegyzései vezettet- tek át.

Az egyéni számlálólap— minden népösz- szeir—ásnak legfontosabb, legsajátlagosabb adatgyűjtő nyomtatványa -—— ezúttal a meg- számlált egyén nevét,nszüleinek nevét, majd a megszámlált születésének időpontját és be,—

lyét, állandó lakóhelyét, helybenlakásának és a visszacsatolt területen való állandó tar—

tózkodásának időtartamát, állampolgárságát és illetőségét, nemét és családi állapotát, majd törvényes gyermekeinek számát kér—

dezte az összes, az életben lévő és az ellá—

tatlan gyermekek részletezésével; tudakolta"

a vallást, anyanyelvet, nyelvismeretet és is;

kolai végzettséget; 'a foglalkozást, szakképá

5. szám

zettséget és foglalkozási viszonyt; az ön- álló iparosok, kereskedők és közlekedési vállalkozók vállalkozásának természetét, al- kalmazottaik számát és az előállított vagy eladásra kerülő áruk nemét; az alkalm—azot—

tak munkaadóját, az alkalmazás időtarta—

mát stb.; végül a közsegélyezésre és a kato- nai szolgálatra vonatkozó igen részletes kér- déaeken kívül még a ház- és földtulajdonra

és egyéb földhasználatra, valamint az állat—

és jámiűállományra vonatkoz—ó bő kérdése- ket is tartalmazta. A számlálólap mellett még a nem helybenlakók, a távolleuök és a jogi személyek földbirtokviszonyát s állat- létszámát tudakoló kérdőlap volt a tulaj—

donképeni demográfiai és agrárstatisztikai feldolgozások tárgya. A közlésre kerülő adatok e két alapnyountatványanyagból származnak. A földreform során bekövetke- zett eltolódásokat számbavevő két kérdő—

minta a változásokról teljes képet a dolog természeténél fogva nem nyujthatott s csu—

pán belső célú, tájékoztató feldolgozások alapjául szolgált. A házboríték és a községi gyüjtő— és összesítőív pedig az előzetes adat—

ö'Sszefoglalások gyors elkészítését tette lehe—

töve, egyébként azonban nem került feldol—

gozásra.

Az összeírás rendkívül nagy adathiány pótlása céljából rendeltetett el. De mert ki—

fejezetten átmeneti időpontban kutatta a leg- fontosabb népességi és mezőgazdasági ada- tokat, már kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy annak valamennyi eredményét nem lesz szabad teljes értékűnek tekinteni. Tel- jes értékűvé már csak azért sem válhatott, mert a szabadságon lévő katonáktól és a hadsereg kötelékébe tartoz-ók hozzátartozói- tól eltekintve csupán a jelenlévő polgári né- pességre terjeszkedett ki. Ezenfelül a vissza- atolt részeken az összeírás időpontjában özigazgatási személyzetnek és az értel- égnek létszáma sem volt teljes; viszont mek az adatokban szórványosan még benne foglaltatnak. A foglalkozási adatkép sem

lehetett tökéletes, mert mint ismeretes, a

bizonytalan őszi hónapok alatt, valamint a nagy fordulat idején és után az üzemek egy része egyáltalában nem, vagy csak csökken- tett munkáslétszámmal dolgozott. Sőt a ta—

pasztalatok szerint némi adatszolgáltatásí bizonytalanságot okozott az is, hogy a cseh népszámlálások helyi végrehajtói több he—

lyütt az anyanyelv befolyásolástól mentes vallásáról teljesen leszoktatták a lakossá- got. A községi egységeken (birtokokon és

—— (453 _

ég ott talált telepesek és egyéb cseh ele- .

1939 birtokrészeken) nyugvó földbirtokstatisztika adatainak taglalásánál pedig mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy a kataszteri birtokívek az esetek túlnyomó részében egy- általában nem állottak rendelkezésre, vagy legfeljebb a járási központban voltak — felhasználásra alkalmatlan, rendezetlen ál- lapotban —— felhalmozva. Az adatbejegyzé- sek ezért általában csupán a lakosság egy—

szerű bemondásán nyugodhattak. Itt-ott na—

gyobb hiányok mutatkoztak még azért is, mert a távollévő és nem helybenlakó föld- tulajdonosok birtokának t—elljes számbavétele nem járt sikerrel; úgyhogy a Hivatal egyes esetekben régebbi adatok alapjánzterül-et- kiegészítő becslésektől sem tekinthetett el.

Az összeírás adatainak minél nagyobb pon- tossága érdekében egyébiránt a Hivatal a legfontosabb eredményeket a korábbi — részben cseh — hivatalos statisztikai fel—

jegyzésekkel s más — saját —— összeírásai- val is egybevetette, söt a jogi személyek in—

gatlanaira és különösen a nagyobb birto—

kokra vonatkoz—ó válaszokat külön adat—

gyűjt—és útján is helyesbítette. Ezzel azután el is érte azt, hogy a Magyar Statisztikai Közlemények új sorozatának most meg—

jelent 108. számú kötetében részletesen közreadott, a Szemle jel—en számának három cikkében pedig összefoglalásszeríien előtárt számanyag nem csupán tájékoztató értékű, hanem az 1938. évi december közepén fennállott viszonyoknak, ha nem is tökéle—

tes, de nagyban-egészben hű tükörképe.

Teljesen pontos területi és földbirtokada- tokra természetesen majd csak néhány év mulva, a felmérések megtörténte, vagy leg- alább is helyesbítése után számíthatunk, míg a véglegesen kialakult népességi álla- potok feltárása az 1940. évi deoember 31—i országos népszámlálás feladata lesz.

A magyar Felvidék felszabadult terüle- tein nagy feladatok megol-dása van folya- matban s nagy problémák várnak feltárásra és megoldásra. Mindez a most közzétett statisztikai adatanyagnak rendkívüli jelen—

tőséget kölcsönöz. Ezért a Központi Statisz- tikai Hivatal joggal remélheti, hogy a fel- vidéki összeírás gyorsan feltárt eredményei—

nek közreadásával nemcsak a tudomány—

nak, a szülőföldismeretnek lehet javára, ha- nem hozzájárulhat a kormányzat és a köz—

igazgatás intézkedéseinek eredményes—ségé- hez is, a magyar életnek minden vonatko- zásában pedig általában hasznos szolgálato—

kat tehet.

Konkoly Thege Gyula dt.