Il'enkova, Sz.: A könnyűipari gépi berendezések extenzív kihasználásának reprezentatív vizsgálata

494

,,észáramlás" nem nagyobb arányú, mint az általános bevándorlás, vagy az Egye- sült Államokon kívüli egyéb országokba

való vándorlás. Ez a megállapítás támo—

gatni látszik azt a feltételezést, hogy a

nyelvtudásnak is szerepe van a vándor—

lásnál. Feltételezik, hogy a vándorló

diplomások nagy része rendelkezik an—

gol nyelvtudással, valószínűleg nagyobb

részük, mint az egyéb foglalkozásúak- mk, s ez elhelyezkedés, beilleszkedés

szempontjából könnyebbséget jelent.

Minthogy azonban az adatok nem tel—

jeskörűek, a vizsgált dinamika a rövid időszak miatt sem határozott, a cildk nem tesz általános megállapításokat, és nem von le hatánozott következtetések—let.

(Ism.: Hankó Zoltánné) ,

A ROMÁN NÉPSZÁMLÁLÁS ELÖZETES EREDMÉNYEI

(Comunicat cu privire la rezultatele preli- minare ale recensamintului populatiei 31 10- cuintelor din 15 marcie 1966.) —- Revista de Statisica. 1966. 9. sz. 109—110. p.

A népszámlálás előzetes adatai szerint

a Román Szocialista Köztársaság népeik

sége 1966; március 15—én 19 105 056 fő volt. Ebből férfi 49, nő 51 százalék. Az előző népszámlálás óta eltelt 10 év alatt az omzág lakossága 9,2 számlákkal nőtt,

ami 0,88 százalékos évi átlagos növeke—

dési ütemnek felel meg.

A lakosság 38,2 százaléka városok—

barn él és 61,8 százaléka pedig falusi kör—

nyezetben lalkik. 1956—ban a városi né-

pesség aránya 31,3 százalék volt. A nép-

számlálás időpontjában 183 várost bar- tobtak nyilván, 12—ve1 többet, mint 1956—

ban. A 30000 lakosnál nagyobb városok

számla 28—ról 37—re, a 100 OOO—nél népe—

sebbeké pedig 8-ról 13-ra növekedett a

vizsgált időszakok alatt.

Az ország népességének 87,8 százaléka

román, 8,4 százaléka magyar, 2,0 száza-

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

léka német nemzetiségűnek vallana ma'—

gát. A népesség 1,8 százalékát az egyéb

nemzetiségek teszik ki.

A Román Szocialista Köztársaság népessége a különböző népszámlálások ldejében'

Terület 1930 1906

Román Szocialista

Köztársaság ... 14 280 729 19 105 056 Városok ... 3 051 253 7 305 808 Községek ... 11 229 476 11 709 753 Tartományok

Argea . . 917 680 1 188 855

Bacáu . 715 825 1 110 824

Banat . 1 178 976 1 285 313

Brasov ... 776 092 1 100 863 Bucurestl ... 1 286 277 1 049 714 Cluj ... 990 423 1 207 488 Oriana ... 801 487 852 025 Dobrogea ... 370 803 510 500 Galati ... 781 773 1 105 351 Hunedoara ... 503 111 670 298 lag! ... 755 037 1 067 968 Hammill-es ... 625 273 796 329 Mures—Autonomá Maghiará . 659 251 818 968 Oltenla ... 1 288 657 1 564 641 Ploiesti ... . A . 1 052 578 1 456 738 Suceava ... . . . 808 680 1 002 938 Bucuresti város ... 706 713 1 511 389 Constanta város ... 74 093 199 356

A népesség megoszlása nemzetiség szerint'

Nemzetiség 1930 1966

Román ... 12 981 324 16 780 778 Magyar ... 1 425 507 1 002 604 Német ... 745 421 870 792

' A népszámlálás 1930—ban december 29—én, 1966—ban március 15-én volt.

A népszámlálással egyidőben 4517 993 épületben 5402 070 lakást írtak össze.

A háztartás ear tagjára 7,9 m2 lakó—

szoba—terület jut.

(Ism.: Pallos Emil)

!PARSTATISZTIKA IL* ENKOVA, sz.:

A KÖNNYÚIPARI GÉP! BERENDEZÉSEK EXTENZIV KIHASZNÁLÁSÁNAK

REPREZENTATíV VIZSGÁLATA

(Vüborocsnüj metod v iszszledovanii éksz—

tenszivnogo lszpol'zovaniia oborudovanija v legkoj promüslennoszti.) — Vesztnik Sztatisz—

tiki, 1966. 10. sz. 25—33. p.

Az iparvállalati munka hatékonyságá—

nak növeléséme szolgáló egyik eszköz --

amint a szerző a cikk bevezetésében hangsúlyozza — a vállalati termelő álló—

alapok, s különösen a gépek és berende—

zések ésszerűbb kihasználása. Ez azt

jelenti, hogy a gépek és berendezések üzemidő-szerkezetének tanulmányozására

nagy figyelmet kell fordítani.

Igen gyakori, hogy a vállalatok a való-

ságosnál kisebb gépi veszteségidők'et je—

lentenek, főleg a rövid állásidők hiá—

nyos számbavétele miatt. A könnyűipari

LSTATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

495

széles gyártmányválaszték, a gépek sok—

félesége kétségtelenül meg is nehezíti a

teljeskörű számbavételt. Ezért a könnyű-—

ipari gépek és berendezések extenzív kihasználásának megfigyelésére a repre—

zentatív módszer a legalkalmasabb. A

szerző e módszer bevezetésének a bőr- iparban szerzett tapasztalatait kívánja cikkében ismertetni, azzal, hogy —— vé—

leménye szerint —— e tapasztalatokat, lé—

nyeges módosítás nélkül, a könnyűipar

többi ágazatában is hasznosítani lehet.

A tapasztalatok közlése a vizsgálatot

megelőző szervezési, kiválasztási stb. te—

endőkre vonatkozó "tanácsokkal" kezdő—

dik. A főbbek:

1. a megfigyelésbe vont berendezéseket a termelés olyan ,,csomópontjain" kell kiválasz- tani, melyek az egész technológiai folyamatra döntő hatást gyakorolnak;

2. az 1. ponton belül, az egyes berendezé—

seket véletlenszerűen kell kiválasztani;

3. a megfigyelést végző személyek száma a megfigyelés volumenétől, s a berendezés sajá- tosságaitól függ, a bőriparban például: az elsődleges nyersanyagfeldolgozó berendezések esetében, elegendő 10—20 gépre egy meg—

figyelő.

A megfigyelő személy 3—5 percenként méri a berendezések üzemidejének ele—

meit (hasznos gépidő, selejtre fordított

gépidő, előkészítő—befejező idő, ldsegítő idő, munkástól nem függő állásidő, mun- kástól függő állásidő), éspedig előfor—

dulásuk számát. A megfigyelést végző személy az elemek előfordulásainak szá—

mát az e célra rendszeresített űrlapon jegyzi, s a szerző az elemek előfordulá—

sának példaszerű százalékos megoszlását

is közli.

Mint ismeretes, a reprezentatív vizs—

gálat előtt, célszerű teljeskörű analóg

felmérést is végezni, s a ,,teljes" átlagot és szóródást megállapítani. Minthogy a

működő berendezések feltételei hosszabb időn keresztül nem szoktak változni: a kapott jellemzőket tartósan alapul lehet

venni.

A szerző bemutatja adott üzemre vo—

natkozó megfigyelések 'és felmérések eredményeit, majd az alábbi képlet alap- ján kiszámítja a repnezentációba vo—

nandó berendezések számát:

zza:

AZ

n:—

ahol:

n —— a bevonandó gépek száma,

! — a megfigyelés meghatározott, ,,ga-

rantált" valószinűsége,

A* — a reprezentáció pontosságának fo—

kát mutató értéknagyság (a maxi—

málisan megengedett hiba),

03 —— szórásné . '

A bőriparban viszonylag kevés fajta

berendezés működik, így az ún. ,,kis rep-

rezentációval" lehet dolgozni, ebben az esetben azonban korrekciós tényezőt kell

alkalmazni:

anw

a' , : a' ,

Ar n — 1

(rk, —-—— a ,,kis reprezentációnálF' al—

kalmazott szóródás,

" — a bevonandó gépek szá—mal ahol:

Az előbbi képletben szereplő 02 he—

lyett a Uma kifejezést kell a képletbe helyettesíteni.

A szerző konkrét példával mutatja be,

hogy a fentiek szerint kialaldtott rep—

rezentáció kielégítő. Az extenzív kihasz—

nálás mutatószámára vonatkozóan., az

alábbi képletet javasolja:

Th

Kex : ?

m

ahol:

Kex —— az extenzív kihasználás koeffi—

ciense,

Th —— a termelési folyamatban tényle-

gesen részt vevő berendwések hasznos ideje,

Tm —— a felszerelt berendezések mun—

karend szerinti időalapja.

E képletet azért javasolja a szerző,

mert sok könnyűipari vállalatnál igen nehéz lenne a termékek termelésére tör—

tént hasznos gépidő—rá—fordítást közvet-

lenül mérni. A fenti képlet alkalmazásá—

hoz Viszont elegendő az álliásidők, vala-

mint a selejtes termékek számbavétele

(ez utóbbira fordított gépidő levonásba kerül).

A cikk bemutatja a veszteségidők fel—

mérésére szolgáló úln. ,,önfényképezési

űrlapot", s alkalmazásának ,,teehniká—

ját".

A könnyűipari vállalatoknál igen je—

lentős kérdés a berendezések állásokai—

nak felderítése. Ugyanazon elméleti lala—

pokon, melyeken a reprezentatív mód—

szer is nyugszik, meghatározható: mi—

lyen okok idézik elő leggyakrabban a gépállást, s ezek a berendezés működé—

sének milyen feltételei esetén állanak

elő. Közli az idevonatkozó matematikai levezetéseket és képleteket, s konkrét

üzemi példán mutatja be alkalnnazásu—

kat. '

(Ism.: Lacfalm' József)