Neszterov,L.–Csekmazova,V.: A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok beruházásainak összehasonlítása

430

A termelési volumen indexeit Fisher formulájával számították és az egyes

időszakok indexeit a láncmódszerrel kö—

tötték össze. "

A szerző befejezésül jelzi, hogy szük-

ségesnek tartja az indexek kiszámítását

STATISZTIKAI IRODAWI *,MGYEM

nemcsak globálisan az egyes időszakokra, hanem évről évre is. Feltételezi, hogy ilyen évenkénti számítás az időszakok glo—

bális indexeinek helyesbítéséhez fog ve—

zetni.

(Ism: Juhász László)

BERUHÁZÁSI STATISZTIKA

NESZTEROV, L. mCSEKMAZOVA, V. :

A szowETUNIó

És Az AMERIKAI EGYESÚLT ÁLLAMOK BERUHÁZÁSAINAK ÖSSZEHASONLlTÁSA

(Szoposztavlenie kapitalnüh vlozsenij SZSZSZR i SzSA.) -— Vesztm'k sztatisztiki. 1962. 9. ez.

59—67, 9.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának munkájában egyre jelentő- sebb szerepet játszanak a nemzetközi ösz—

szehasonlítások, elsősorban a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok legfon—

tosabb gazdasági mutatóinak egybevetése.

A szerzők munkája ebben az esetben a

beruházások összehasonlítására irányult.

Ennek során több kérdés tekintetében kellett dönteniük, illetve helyes módszert kialakítaniuk; így

1. meg kellett állapítaniuk, hogy az

Amerikai Egyesült Államok beruházásai

tekintetében milyen adatforrásokra tá- maszkodjanak;

2. fel kellett kutatniok a beruházások fogalmi meghatározásában fennálló kü-

lönbségeket;

3,- azonosítaniuk kellett a beruházások anyagi—műszaki összetételét és ágazati

összetételét;- ,

4. ki kellett dolgozniok az Amerikai

Egyesült Államok beruházásainak átszá—

mítási módszerét.

Az említett kérdések tekintetében szer-

zők az alábbi eredményre jutottak.

Az Amerikai Egyesült Államokban a

beruházásokra vonatkozóan nincs orszá—

gosan egységes beszámolási rendszer.

Az állami szervek közül például a Keres- kedelmi, a Munkaügyi, a Földművelésügyi és a Belügyminisztérium foglalkozik a be- ruházási adatok gyűjtésével, feldolgozásá—

val és publikálásával. A fő nehézséget az okozza, hogy e szervek különböző módsze—

reket alkalmaznak, és még eddig nem kő—

zöltek olyan adatokat, amelyek országos szinten, teljeskörűen tartalmazták volna a

megvalósított beruházásokat.

A különböző adatforrások közül szerzők a Kereskedelmi Minisztérium kiadványait tartják leginkább elfogadhatónak

_ kb.

A Kereskedelmi Minisztérium adatfor—

rásait ismertetve szerzők felhívják a fi-

gyelmet a pontatlanságokra is.

E kiadványok az új építkezések adatait

például *a számlák, a megkötött szerződé-,;

sek, az építési engedélyek,,és egyéb adat- források egyiittes összegéből képezik. A

magán beruházásokkal _ kaposolatban vala—

mennyi ——

felsorolt —— forrást felhasznál—

Ják, míg az állami befektetések adatainál

csak a számlák és a szerződésekössz egét

veszik figyelembe. '

A szerződések adatai azonban, mint i sme

retes, nem elég megbízhatók, mert az épít—

kezés tényleges kezdési időpontj a és a szer—- ződés megkötése kö ött több hónap is el—

telhet Ugyanakkor a befejezés is az ob- jektum jellegének megfelelően sok eset- ben egyik évről áthúzódhat a másikra.

A gépi

beruházások adatforrását repre- zentativ jellegű adatgyűjtés képezi. A be—

számolók adatait más ipari és kereske—

delnfgi összeírások eredményeivel is egybe—

veti .

Az utóbbi években a Kereskedelmi Mi-

nisztérium mindinkább támaszkodik a rendszeres, negyedéves kérdőívekre. Kb.

2000 nagy— és 1000 kisvállalat szolgáltat adatokat a tervezett és megvalósult beru- v házásokról. A begyűjtött adatok a bányá—

szat, a megmunkálóipar, a szállítás, az elektromos társaságok és a szolgáltatás

50—60 százalékát reprezentálják;

A beruházások fogalmi meghatározása az Amerikai Egyesült Allamokbankülön—

böző a statisztikában és a könyvelésben.

A statisztika fogalmai azonosíthatók leg—

inkább a szovjet statisztika meghatározá-

saival. A statisztika ugyanis csak az álló—

alapok anyagi elemeinek megszerzésével,

a gépek—berendezések beszerzésével, egyéb eszközök és leltári tárgyak növelésével, valamint az építkezéssel összefüggő kiadá—

sokat tartalmazza. A könyvelés viszont a

beruházásokat tágabban állóalapnöveke—

désként értelmezi, mivel a felsoroltakon

kívül a földterület mamám—vel, az

épületek átalakításávm, "a felújításokkal

és az értékpapírok megszerzésével kap-

csolatos költségeket is idesorolja

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO

Szerzőknek a beruházások anyagi—mű- szaki összetételét jellernző főcsoportokat

metodikai különbségek miatt —— mindkét ország adatában -— bizonyos fokig át kel—

lett dolgozniok. A szovjet statisztika a be—

ruházásokat építés—szerelés, szerelést igény—

lő gépek és berendezések, szerelést nem

igénylő" gépek, leltári tárgyak és egyéb

beruházások szerint osztja fel, míg az

amerikai statisztika csak az új építkezések és a berendezés-felszerelés költségei kö- zött tesz különbséget, Az egyes tételek összevonása még nem biztosíthatta volna

az összehasonlítást, mivel a főcsoportokon

belül az egyes tevékenységek besorolása is országonként eltérő. Ezért vált szüksé—

gessé olyan korrekció, amely mindkét or-' szág adatait egyaránt érintette.

Módszerük röviden az alábbi volt: Az

Amerikai Egyesült Államok berendezés- felszerelés beruházásainak összegét csök—

kentették a szerelési költséggel, és hozzá—

adták az új építkezések összegéhez, hogy megközelítsék a szovjet építési—szerelési munkák körét. (Szerelési költségként — ta-

pasztalati adatok alapján -— a gépbeszer-

zés 10 százalékát vonták le.) Ugyanakkor összevonták az egyes szovjet adatokat. Meg

kellett például szüntetniük az ,,egyéb be—

ruházások" csoportját, amely az amerikai

statisztika szerint az építkezések körébe tartozó munkákat tartalmaz.

A gépek, felszerelések és leltári tárgyak

adatait szerzők közvetett úton állapították

meg. Az összvolumenből az előzők levo—

nása után fennmaradó összeget azonosítot- ták mindkét ország adatában ezzel a kör- rel.

Az ismertetett átcsoportosítások után szerzők véleménye szerint az összehasonlít—

hatóság —— az anyagi—műszaki összetétel—

lel kapcsolatban — elvégezhető. Szüksé- gesnek találták azonban ezzel összefüggően a korábbi megnevezések módosítását is.

így a beruházáson belül az építési—szerelési és egyéb munkák, illetve ráfordítások, va-

lamint a berendezés-felszerelés és egyéb leltári tárgyak megnevezést alkalmazták.

Az ágazati összetétel összehasonlítása

során a szovjet beruházásoknál alkalma—

zott ágazati felosztást tartották a szerzők helyesnek és ezért az amerikai adatokat is eszerint dolgozták át. A munka során úgyszólván valamennyi népgazdasági ág adatát módosítaniuk kellett. Minden ága- zat adatához külön hozzá kellett adniok az állami beruházásokat, amelyeket az ere- deti ,adatok nem tartalmaztak. Ezenkivül átcsoportosításokat is végeztek. Néhány

esetben a módosítást a következőképpen hajtották végre: az elektromos s egyéb ve—

zetékek adatait, amelyeket az Amerikai

Egyesült Államok beruházásait tartalmazó

431

publikációk a közlekedési ágazatban sze—

repeltettek, az iparhoz adták hozzá, és le—

vonták a közlekedésből. A mezőgazdaság adatait úgyszintén csökkentették a far-

merek lakásépítéseivel és ennek összegét

a lakásépítés között mutatták ki.

Az összehasonlítás elvégzéséhez a szer—

zőknek meg kellett találniok az amerikai beruházások átszámítási módszerét. A munka kapcsán először tekintettel kellett

lenniök arra, hogy az állami beruházások

összege teljeskörű adatközlések hiányában csak számítások útján állapítható meg.

A két ország árrendszerének eltérő jel—

lege miatt szerzők véleménye szerint az átszámítás a hivatalos árfolyamon nem végezhető el. Ezért olyan koefficienst ké- peztek, amely alkalmas a torzítások kikü- szöbölésére. Ebben a koefficiensben az

egységnyi beruházásban levő anyag-, illet-

ve munkaráfordítás arányt veszik figye- lembe, és ezzel súlyozzák a valutában ki—

fejezett beruházást. A koefficiens kiszá—

mítása az alábbiak szerint történik:

Z Rrub ' ! ERdou - a

ahol , " § "_

9 —— 1 millió(rubel vagy dollár) ér—

tékű beruházásra jutó anyag- vagy munkamennyiség (termé—

szetes mértékegységekben)

mb ——- az anyagi értékek vagy a munka

egységára rubelben.

-— az anyagi értékek vagy a munka egységára dollárban.

A koefficiens alapján a beruházások te- rületén 1 dollár 60 kopejkával egyenlő.

(Ism.: Huszár Józsefné)

R don

TOMALA, JERZY:

AZ ÁLLÓESZKÖZ-EGYUTTHATÓ TÁVLATi TRENDJE

(Dlugofalowy trend wspólczynnika kapitalu.)

—— Ekonom'lsta, 1962. 6. sz. 1392—1406. p.

Az állóeszköz-együttható vagy tőke—

együttható, a munka termelékenysége és a

munka technikai felszereltsége közötti összefüggést a gazdasági növekedés kér—

déseivel foglalkozó számos munkában le—

írták. Az állóeszköz-együttható nő, ha a munka felszereltsége gyorsabban nő,

mint a munka termelékenysége, fordi—

tott aetben pedig csökken. Számos pol—

gári közgazdász, például Nurske és egyes

hivatalos ENSZ kiadványok szerzői arra