A fontosabb gépek, berendezések állománya és kihasználása az iparban

A FONTOSABB GÉPEK, BERENDEZÉSEK

ÁLLOMÁNYA ÉS KIHASZNÁLÁSA AZ IPARBAN

PÉTERFFY TIBOR

A gépek, gépi berendezések állománya és teljesitöképessége az ipar terme- lési lehetőségeinek fontos meghatározója, korszerűségük a termelékenység egyik fontos tényezője. A gépek kihasználása jelentősen befolyásolja a termelés és a termelékenység alakulását is. A gépek, berendezések szerepe, jelentősége a tech—

nikai haladás nyomán egyre jobban növekszik, hiszen a társadalmi össztermék létrehozásában egyre negyobb a lekötött eszközök formájában megtestesült holt munka aránya. Ha az állóeszköz—felhasználás volumenét az értékcsökkenési le—

irás összegével jellemezzük, s ezt —— az ágazati kapcsolatok mérlegének segitsé—

gével — munkaidő—ráfordításokra számítjuk vissza, az állóeszközökben meg—

testesült munkának az élőmunka—ráfordításokhoz viszonyított aránya átlagosan mintegy 30 százalékot tesz ki. Az iparstatisztikában ennek megfelelően az utóbbi évek folyamán jelentősen bővült a gépek és gépi berendezések megfigyelése.

Az állóeszközök e csoportjának alakulását az állóeszköz—statisztika keretében is részletesebben vizsgálják. Az ipar gépeinek, berendezéseinek és felszerelései- nek összevont értékbeni adatain felül 1964. évre vonatkozóan az egyes iparágak fontosabb gépeinek és berendezéseinek részletesebb adatait is begyűjtötte a Központi Statisztikai Hivatal. E felvétel mintegy 500 gép— (berendezés-) cso——

portra, bruttó értékben számolva az állami ipar összes gépi berendezéseinek'Sö százalékára terjedt ki, s az egyes gép- (berendezés—) csoportokra vonatkozóan az állományi adatok mellett a gyártási év szerinti megoszlást és az időbeli ki—

használást is vizsgálta.

Az alábbiakban a gépek, berendezések (a továbbiakban röviden: gépek)

——,- 1964. évi —— állományáról, valamint az üzembe helyezések és kiselejtezések

—— 1961—1964. évi — arányáról kívánunk képet adni az összevont értékbeni adatok alapján, 5 az egyes ágazatok fontosabb gép- (berendezés-) csoportjairól készített részletesebb felvétel alapján vizsgáljuk a gépállomány ,,életkor" sze-

rinti összetételét, valamint kihasználását is.

A FONTOSABB GÉPEK ÁLLOMÁNYA

A rendelkezésre álló összevont adatok szerint 1964. december 31—én az állami

ipar összes állóeszközeínek értéke 206 milliárd forint volt. Ez az érték az iparban

egy év alatt (1964—ben) termelt nemzeti jövedelemnek mintegy kétszerese. (Meg— ' jegyezzük azonban, hogy az állóeszközök értékének volumene helyes értékelés esetén az itt közöltnél minden bizonnyal lényegesen nagyobb lenne.) A teljes állóeszköz-állománynak több mint felét (56 százalékát) a gépek értéke tette ki.

3 5 2 PÉTERFFY TIBOR

A gépek értékének aranya nehány ipar-csoportban lényegesen eltér-az átlagostól:

jóv-al alacsonyabb a bányászatban (360/0), az élelmiszer-iparban (43%), az egyéb ipamban (45%), valamint az épitőanyag-ipanban (450/0), magasabb a villamos- energia—iparban (79%), a nyomdaiparban (72%), a textiliparban (67%) a; a

papíriparban (650/0). _

A gépek értékének majdnem négyötöde (79 százaléka) a nehézipari ágaza- t—okban összpontosul; ami azzal is összefügg, hogy ezeknek az ágazatoknak mem

gas a gépigényessége. A gépek egy munkásra jutó éntéke (az első műszak (lét—

száma alapján számolva) az állami ipanban átlagosan 186 000 forint volt; a nehéziparban közel 220, s ezen belül a villamosenergia—iparban —— ahol a leg-

magasabb e mutató értéke —— 1 366 000 forintot tett ki. Az átlagosnál lényegesen magasabb volt még e mutató a papír-iparban, a vegyi- és gumiipanban és a kohászatban, sokkal kisebb viszont a textilrrwhxázati ipanban, az egyéb iparban, a fafeldolgozó iparban, a bőr—, szőrme- és cipőiperban 's a gépipari ágazatokban

is az átlagos értéknek csak mintegy felét teszi ki. Az arányok megítélésénél

természetesen tekintetbe kell venni az állóeszköz-értékelések rendemtlenségét,

de feltehetően az egyes ágazatok jelenlegi gépesítettségi foka mellett közelítően

jellemzik az egyes ágazatok gépigényesaégét. [Az állóeszköz-igényesség (felsze—

relwég) dinamikai és nemzetközi összevetésétől jelen cikkürnkben az árproblén mák'miatt eltekintettünk.]

Uzembe helyezések —— kiselejtezések

Az állami iparban 1964. évben üzembe helyezett új gépek entéke az 1964.

január 1—i (aláértekelt) állományhoz viszonyítva 11 százalékot (több mint 12 ' milliárd forintot) tett ki. Az üzembe helyezések—ből közel 10 milliárd forint a

nehézipari ágazatokra jutott, s ezen belül a Villamosenergia-ipar 2,6, a vegyi— és ,gumiipar 1,7, a bányászat 1,7, a kohászat 1,2 és a gépipari ágazatok összesen

1,8 milliárd forinttal részesedtek. A könnyűipari ágazatok közül a textilipar

nészesedése volt a legmagasabb (O,? milliárd, a könnyűipari ágazatok összesen 1 ,2 milliárd forintjából)

Ha az év folyamán üzembe helyezett új gépeknek az év eleji állományhoz viszonyított aranyat vizsgáljuk az iparmoportok közül az epítöanyag—ipar állt az

első helyen (2100) utána az egyeb ipar (190/0), majd a bányászat (170/0) és a

vegyi- és gumiipm következett (160/0); a legalacsonyabb ez az arány a bőr—,

szőrme— és cipőipanban. (GO/o).

Az év folyamán üzembe helyezett új gépek aránya —— amely az egesz álla—mi

ipart tekintve 11 százalékot tett ki —— lényegesen magasabb volt mint a kiselej—

tezetteké, mely csupán 1,7 (1,8 milliárd forint) volt. Az iparcsoportok közül a

kiselejtezések aránya a legmagasabb az egyéb iparban volt (3,6%).

Az év folyamán kiselejtezett gépek bruttó éntéke az üzembe helyezetteké—

hez viszonyítva az állami iparban 15 számlák volt. Ez az arány :az ipar-csopor-

tok közül a textil—, valamint a bőr—, szőmne és cipőipamban, az iparágakat te—

kintve pedig — a vizsgált 64 iparágból _ 18—ban haladta meg a 25 százalékot (a 18 iparág azonban az állami ipar 1964. december 31—i gépállományámak mak 14 százalékával rendelkezett). Ez arra utal, hogy az üzembe helyezett új gépek nagyobb részben állóalap-bővülést (nettó növekedést) jelentettek",— s csak kis—

mértékben szolgáltak a kiselejtezettek pótlására.

Egy évre vonatkozó selejtezési arányokból természetesen nem lehet messze

menő következtetéseket levonni. Ezert az alábbiakban 4 év (1961—1964. évek)

A FONTOSABB GÉPEK ÁLLOMÁNYA

3531

átlagos adatait idézzük/Ez az arány majdnem ezt egész enm iparban azonoe (1,8%), nagyobb eltérés csak az építőanyag—iparnál és az élelmiszeriparnál

jelentkezik. , ' ' , , . ' v

1, tábla

A kiselejtezett gépek. értékének átlagos aránya 'az 19614—1964. években '

A népgazdasági

beruházásként A kiselejtezett A selejtezések

, üzembe helyezett aránya az üzembe

A gumit * —.

helyezéseíkhez

, , . viszony tva

gepek bruttó értéke az év elen '

állomány százalékában (BZázalek)

!

Bányászat ... 1 6, 7 2, 8 17, 7

Villamosenergia—ipar ... 9,6 l,0 10,6

Kohászat ... 9,3 2,l 22,3

gépipar ... ll,1 l,3 ll,6

Epitőanyag-ipar ... 1 6,9 2 , 2 l 5, 8

Vegyi— és gumiipar ... 15,'7 I,?) l0,0

Nehézipar (bányászat nélkül) ... ll,2 l,4 125

Könnyűipar ... 8,8 2,0 22,4

Ebből :

Textilipar ... 7,8 2,2 27,U

, Bőr—, szőrme- és cipőipar ... 7,l l,? 23,3

Élelmiszeripar ... (JJ 2,9 31,9

Állami ipar u,,e La 15,6

Az 1,8 százalékos selejtezési arányt alacsonynak tekinthetjük. Az üzembe helyezések és kiselejtezések elvi módszertani kérdéseit részletesen vizsgálta

Dániel Tamás ,,Az áuóazközgezdálkodás és a vállalati önállóság" c. cilrrkeltxen.t

Fejtegetései alapján olyan következtetés is levonható, mely szerint a kiselejtezés arányát a korszerűtlen, á kiselejtezésre érett gépi berendezésekre vetítve is célszerű vizsgálni. Cillekünkben e szempontból —— közvetlenebb adatok hiányában

—— a kiselejtezések arányát a régi (is feltehetően elavult) gépek arányszámeival is összevetettük. A 25, sőt a 35 évesnél is négebbi gépek aránya —— az egyes iparágak fontosabb gépeiről és berendezéseiről készitett részletesebb felvétel eredményei szerint —— 31, illetve 22 százalékot tesz ;ki. Ehhez kepest a selejtezés aránya elenyésző.

A helyzet ilyen alakulásában nagytméntékben közrejátszott az állóeszköz—

gezdálkodás eddigi rendszere: a korábbi években csupán a bővítésre való törek—

vés, ez állóeszközök költségelszámolásának módja, majd pedig a selejtezési el—

járások számos bürokratikus kötöttsége. Megjegyezzük itt még, hogy a régi gépek arányát naturális (temhésZetes mértékegységben kifejezett) alapadatok

alapján számítottuk; súlyuk érték—ben számítva bizonyára lényegesen kisebb _—

de nagyságrendileg vitathatatlanul így is nagyon magas —— lenne. Az egyes ipar—

csoportokban kiszámított arányok még szembetűnőbbek: így az iparcsoportok közül a 25 évesnél régebbi gépek (berendezések) aránya a papíriparban 69,5, a kohászatban ése. nyarndaiparben 59,8, a textiliparban 56,0 százalék; a 35 évesnél

is régebbiek aránya a kohászatban 52,6, a nyomdaípenban 44,8, a textilipanban

445. s e papíriparban 37,9 százalék volt A gépipanban az'átlagosnál jóval ki—

sebbek, de még így is igen jelentősek ezek az arányok (213, illetve meg?/(.). Az

' Közgazdasági Szemle. 1965. évi 12. sz. 1420—1430. old.

2 Statisztikai Szemle

354 perm? mmm —

egyes, iparágakat nézve a 25 évesnél régebbi gépek (berendezések) aránya a selyemiparban a legmagasabb (MAO/o), ezzel (közel azonos a len—, kader—"és"

jutaipar (70,2%), a papíripar (69,5%) aránya is. A részletesebben vizsgált gép——

esopontok adatai szerint az ágazatok nagyobb részében Viszonylag alacsony a

gépek kihasználása is, s így a selejtezéseknek ilyen irányban nincsenek korlatai.

2. tábla— _ A kiselejtezett, valamint a 25, illetve 35 évesnél régebbi gépek aránya "

és a gépek időbeli igénybevétele az egyes ipamsoportokban

A vizsgált fontosabb gépek

Az 4-ben 1964, december 31-i '

kisexestlggtc gépek M'ományból ** időbeli igénybevétele

Ágazat bruttó értéke "***—"mm 1964—ben, _ ' az év eleji állomány 25 35 a teljes mmm , A

százalékában W időhöü maximálva

évesnél régebbiek aránya (százalék)

(százalék) *

Villamosenergia-ipar ... 1,1 18,0 10,3 67,2 ,

Kohászat . ... 2,0 59,8 52,6 72,9 '

Gépek és gépi berendezések

gyártása*** ... 1,0 15,0 7,l 35,5

Közlekedési eszközök gyár-

tása** ... 1,2 20,l 10,6 37,1

Villamosipari gépek és készülé—

kek gyártása" ... 0,9 lő,? 9,0 30,4

Hiradás- és vákuumteehnikai

ipar" ... l , 3 13, 7 5,5 3151

Műszeripar* * ... (),6 1 7,0 7,0 33,4

Fémtömegcikk-ipar" ... 1,7 38,4 25,5 28,4

Gépípar** ... . , l,l 2l,3 ll,9 33,l

Épitőanyag-ipar ... 1,9 22,8 20,1 50,4

Vegyi— és gumiípar ... 1,7 IBA 7,8 68,2

Fafeldolgozó ipar ... O,?) 19,5 10,8 43,0

Papíripar ... l,8 69,5 37,9 80,5

Nyomdaipar ... 2,0 59,8 44,8 45,6

Textilipar ... 2,5 56,0 44,5 713)

Bőr—, szőrme- és cipőipar . . . l,5 26,4 11,2 33,9-

Te'xtilruházati ipar ... 1,2 "L'! 3,4 ' 45,9

Élelmiszeripar ... 2,3 40.o 30,2 45,6

* Az egyes ágazatoknál a rendelkezésre álló időkihasználási mutatókból (üzemnap, műszak-g ' gépén-kihasználás) _a leginkább jellemző, a legátfogóbb mutatókat vettük figyelembe. , _

*** A gépipari ágazatokban az adatok az 1964. szeptember 30—i állományra, illetőleg 1964; szep-—

tember havi időkihasználásra vonatkoznak (a számítás az ún. kisegítő-gépekre nem terjedt ki).

,. A kiselejtezesi arányok között igen csekély külömbsegek vannak s a ki-A

selejtezések alig mutatnak összefüggést az öregebb gépek magasabb aránya által

indokolt [és az alacsony időbeli kihasználtság folyrtán fennálló lehetőséggel. Fél—!

dául aA fémtömegcikk—iparban *a régi gépek aránya kiugróan magas, a gépek átlagos időbeli kihasználása pedig nem magasabb a gépipari átlagnál, a kiselej—

temett— gépek aránya mégis csak valamivd magasabb, mint a többi gépipari ága—

zatban. *A gépipar —— gépállományának igen alacsony kihasználásával -——' kitűnik valamennyi iparcsopomt közül; a régi gépek, illetve a xselejxtezések aránya nem igazodik ehhez.

a, FONTOSABB GÉPEK ALLOMANYA 3 5 5-

A 3. tábla a kiselejtezés és az időbeli ígénybevétel'arányait azokra az ipar- ágakra mutatja be, melyekben a 25 évesnél régebbi gépek aránya meghaladja a 25 százalékot, ez utóbbi arány nagysága szerinti sorrendben. *

3. tábla

A kiselejtezés és az időbeli igénybevétel aránya

ggpgkzslgllgí.fg§ggfnat?dl Az. 1964-ben fonűlgglllllgálétpek

31—i állományából kisemmizett gépek időbeli igénybevétele

iparág a 25 évesnél régebbiek bruttó értéke a ""Már 1964—ben* a teljes aránya 1'1 állomány naptári idő alatt

(százalék) százalékában (százalék)

Selyemipar ... 74,4 0.7 74,4

Len—, kender- és jutaipar . . . . 70,2 Z,? 64,1

Papíripar ... 69,5 LS 70,5

Rövidámipar ... 66,2 1,3 67,2

Gyapjúipar ...

65,6 4,5 68,5

Cukoripar ... 63,7 1,5 38,3

Malomípar ...

63,1 3,'7 53,5

Nyomdaipar ... 59,8 2,0 45,6

Vaskohászat ... 59,8 2,2 72,9

Városi gáz gyártása ... 51,3 LO 95,6

Pamutípár ... 50,5 2,l 75,5

Mész- és oementípar ... 47,0 l,1 65,9

Szesz— és keményítőípar ... 43,0 1,8 58,1

Kötszövőípar ... 39,7 2,0 62,2

Söripar ...

38,8 l,0 54,6

Fémtömegcikk—ipar** ... 38,4 l,7 28,4

'Dohányl'par ... 37,l 5, 2 24,5

Finomkerámia— és csiszoló—

korong—ípar ... 36,6 1,0 39,6

Bőr- és szőrmeipar ... 34,1 l,8 2S,3

Egyéb fafeldolgozó ipar ... 32,7 l,0 35,6

Kőolajfeldolgozó ipar ... 27,5 1,3 87,8

* Az egyes ágazatoknál a rendelkezésre álló időkihasználási mutatókból (üzemnap-, mű—

szak-, gépóra-kihasználás) a leginkább jellemző, a legátfogóbb mutatókat vettük figyelembe. '

** Az adatok az 1964. szeptember 30-i állományra, illetve az 1964. szeptember havi kihaszná—f lásra vonatkoznak.

A selejtezés arányának megítélésekor figyelembe kell venni azt is, hogy

—— az állóeszközök értékelésének rendezetlensége miatt; a selejtezési arány ——

amennyiben a selejtezéseket a ,,kiselejbezésre érett" gépek és berendezések volumenéhez viszonyítanánk lényegesen magasabb lenne; ugyanúgy ha a selej—

tezéseket az üzembe helyez—ésekhez viszonyítjuk, erősen torzított képet kapunk.

Elmondottalkat alátámasztja, hogy a fontosabb gépek mennyiségi adatai 'a gép—

csere lényegesen nagyobb arányára utalnak. Például a gépiparban 1964—ben értékben 1,1 százalék volt a selejtezéseknek az év eleji állományhoz viszonyí—

tott aránya, darabszám szerint — az összes vas— és fe'mmegmunkálógépek adatai alapján számolva —— Viszont [kb 1,9 százalékra tehető ez az arány. Ugyanitt az

üzembe helyezések aránya értékben 11,4, darabszám szerint pedig 44,1 százalék

volt. Az új és a régi gépek darabszám szerinti összevetése temészetesen nem ad pontos eredményt, hiszen az új gépek teljesítménye a réginek többszöröse lehet, a darabszám szerinti össze-hasonlítás mégis bizonyos fokig helyesbítheti az érték-—

beni adatok alapján kapott eredményeket. A gépek darabszám szerinti össze—

2*

356 , ,- f PÉTERFFY-MW

adása azonban csak közelítő eredményt adhat, mert az egyes gepesoportok átlag—

ára igen különböző. Az alábbiakban néhány olyan ágazatra vonatkozóan, ahol

ez Várhatóan nem okoz nagyobb hibát, az ilyen módon számított arányokat is bemutatjuk.

4. tábla A kiselejtezett gépek és berendezések aránya értékben és darabszám szerint;

Az 1964. év folyamán kiselejtezett gépek

Á gum L értékben díífgiüím ért—ék ben § dagí'ggáím

az 1964. január M az év folyamán állományba állomány százalékában vett új gépek százalékában

Öntődék ... 2,2* 3,1 22,4 ' 1153;

Gépek és gépi berendezések gyártása." l,0 l,9 1 1,2 38,7

Közlekedési eszközök gyártása" 1,2 2,0 13,6 54,2

Villamosipari gépek és készülékek : f

gyártása" ... (),9 l,6 6,5 419 Hitadás- és váknumtechníkai ipar" . . l,3 l,6 10,1 33,3

Műszeripar" ... 0,6 1,7 4,6 2258

Fémtömegcikk-íper** ... 1,7 2,1 20,7 75,6

— Gépipar" ... l,l 1,9 ll,4 44,1

_ Nyomdaipar ... 2,0 1,9 20,8 50,0

Kötszövőipar ... 2,0 2,6 16,2 50,5

inőipar ... 1, l l ,4 1 8,0 31,8—

Textilmházati ipar ... l,? l,5 [(),3 7 25,U (

* A vaskohászat iparág adatai alapján. ,

** A gépipari ágazatokban a darabszám szerinti adatok az 1963. szeptember (in—1964. szep- tember 30. közötti időszakra vonatkoznak.

Figyelembe véve a gépek és berendezések életkor szerinti megoszlását és gyakori alacsony időbeli kihasználtságát, a _selejtezések jelenlegi aránya való—

színűleg a fent mondottak ellenére is alacsonyabb a kívánatosnál, különösen egyes ágazatokban, mindenekelőtt a gépi—perben, (a mégi, feltehetően elavult gé-

pek üzemben tartása nagyménbékben fékezheti a konszerűtlen technológiák fel—

számolását, a termelés ,,munkaiglényének" csökkentését.

A gépek életkora

A gépek életkor szerinti vizsgálatának elsődleges célja képet adni a gép—

park korszerűségéről. A gépek életkorából korszerűségükre két feltételezés mel—

lett következtethetünk; ezek: az újabb gép korszerűbb; a felújítás során (vagy egyébként) végzett korszerűsítések lényegesen nem változtattak a gép korszerű—

ségén. Mindkét feltételezésben sok bizonytalanság van, ennek ellenére —— mint—

"hogy ez ez egyetlen mód összefoglaló adatok nyer-ésére e géppark korszer-(isége—

ről — ez ilyen irányú vizsgál—atok e szempontból is fontos információkat ad—

hatnak.

A gépek életkor szerinti vizsgálatát'indokolja az is, hogy a technikai habe- dás gyorsuló üteme folytán a gepek és berendezések fizikai ehhasználódását egyne inkárbb megelőzi enkölcsi avulasuk. Míg a műszaki élettartam sok munke— * eszköznél -——— helyes felújítási rendszer esetén -— c'saknem ,,korlátlen", az erköl—

esi élettartam. illetve ennek optimtima egyre rövidül.

A FONTOSABB GÉPEK ALLOMANYA ! 357

A Központi Statisztikai Hivatal -——— 1964. évről — az iparágak fontosabb

g—épeiről e vonatkozásban gépesoportonkiénti teljeskörű felvételt készített. A vizs—

gált gépcsopontok értéke az állami iparban az összes gépek értékének 36 száza—

lékát ölelte fel. Ez az arány az egyes iparcsoportokban — a bányászat kivételé—

vel, ahol 12 százalékot tett ki —— 20 és 60 százalék között változott. A megfigyelt gépcsoportok életkor szerinti lmegoszlására vonatkozó adatokat iparága-k és ipar- csoportok szerint is aggregálták. Az összegezés (átlla—golás) iparágak szerint a megfigyelt gépcsoportok állományának bruttó értékével mérlegelve törtent.

lparcsoportok szerint pedig az egyes iparágakban megfigyelt gepek átlagolt mutatóit az iparágak állományában levő összes gépek bruttó értékének súly—

arányai alapíán összegezték.

5. tábla A fontosabb gépek kor szerinti megoszlása az állami iparban

A vizsgált fontosabb gépek

1964.'december 31—i* állományából a

633ka 35 l 25 ' legfeljebb

Ágazat az ágazat

össze.?) gétlzeinek évesnél 25 10 5 __

I'll ) ' ,..—N__—__

értékében régebbiek évesek

(százalék)

aránya (százalék)

Villamosenergia-ipar ... 44,0 10,3 18,0 82,0 47,1 27,9 Kohászát ... , ... 43,2 52,6 59,8 40,2 19,5 10,0 Gépek és gépi berendezések gyártása 54,6 7,1 15,0 85,0 43,4 16,1 Közlekedési eszközök gyártása ... 48,4 10,6 20,1 79,9 38,2 13,4 Villamosipari gépek és készülékek gyártása 33,6 9,0 lő,? 83,3 44,7 11,3

Hiradás— és vákuumteohnikai ipar ... 2(),() 5,5 13,7 86,3 49,0 21,6 Műszeripar ... 40,9 7,0 1 7,() 83,0 44,5 14,5 Fémtömegcikk-ipar ... 52,9 25,5 38,4 öl,?) 27,4 9,5 Gépipar ... 44,6 11,9 21,3 78,7 39,6 14,2 Építőanyag-ipar ... 2] ,(J 20,1 22,8 77,2 42.2 21,5 Vegyi- és gumiipar ... 22,1 7,8 16,4 83,6 ÖÚ,7' 30,6 Nehézipar (bányászat nélkül) ... 39,5 18,2 26,1 73,9 42,2 21,4 Fafeldolgozó ipar ... 28,2 10,8 19,5 80,5 l'8,'7 24,9 'Papíripar ... 39,6 37,9 69,5 30,5 18,5 9,4 Nyomdaipar ... 60,"1 44,8 59,8 40,2 31,2 14,2 Textilipar ... 52,1 44,5 56,0 44,0 28,2 15,4 Bőr-, szőrme— és cipőipar ... 36,9 11,2 26,4 73,6 , 433 21,0 Textilruházati ipar ... 44,2 3,4 "I,"! 92,3 60,0 29,6 xKönnyűipar (egyéb ipar nélkül) ... 46,4 37,4 51,5 48,5 31,6 16,1

Élelmiszeripar ... 20,u 30,2 40,9 59,1 41,8 ,19,0

Állami ipar (bányászat és egyéb ipar nélkül) 36,0 22,0 31.12 69,0

40,7 20,4

* A gépipari ágazatokban az 1964. szeptember 30-i állomány.

Az egyes ágazatok fontosabb gépeinek életkor szerinti nészletesebb vízs—

gálata, s az eredmények átlagolása azt mutatja, hogy az állami ipar gépi beren- dezéseinek e szempontból való megoszlása, struktúrája eléggé kedvezőtlen. Bár a 10 éves és fiatalabb —— feltehetően többnyire még korszerű — gépek aránya

viszonylag magas (410/0), igen magas hányadot tesz ki a 25 uéüesné'l 'lrégebbiek

aránya is (31%), s ez utóbbiak aránya nagyobb, !mint a 11—25 közöttieké (289/0).

358 , PETERPFYÉXB'OR

, , A vizsgált fontosabb gépekbőlalegfeljebb ,10 évesek aránya az iparcsopors/

tok közül közel 50, vagy annál több százalékot tett ki a vegyi— és gumiparban ;

,(610/0),atextilrwhxázati iparban (60%),afafeldolgozó iparban (590/0),ahíradáe—' és vákuumtechniloai iparban (49%), valamint a villamosenergia-iparban (479/0); né—

hány iparcsoportban, a papíriparban (190/0), a kohászatban (ZOO/o), a fém-tömeg—

cíkk-ipanban (270/0) és a textiliparban (28%) pedig 30 százalék alatti volt ez az

arany. _ ,

A 25 évesnél nem régebbiek aránya (mely az állami iparra szánútva Csak _'

690/0), csupán egyetlen iparcsoportban, a textilruházati iparban haladja mega

90 százalékot (920/0), néhány iparcsoportban: a' kohászatban, a papír—,— a nyomóe—

és a textiliparban viszont az [állomány felét sem teszi ki. A gépiparon belül a

gépek lkomnegoszlása a legkedvezőtlenebb a híradás— és vákuumteohnikai, va—

lamint a műszer—iparban.

A megfigyelt fontosabb gépek iparági átlagait tekintve a 10 éves és fiata—

labb gépek aránya az e szempontból vizsgált 49 iparágból kilencben a 70 szá- zalék—ot is meghaladja, kilenc iparágban viszont a 25 százalékot sem jériel. [Az

iparágak e két csoportja az állami ipar gépállományának 5,6, illetve 15,5 száza—

lékával rendelkezik. *

6. tábla

Az állami ipar vizsgált iparágainak megoszlása a 10 évesnél nem régebbi gépek aránya szerint

Azon iparágak száma, amelyekben a 10 évesnél. ; nem régebbi fontosabb gépek aránya

)IegnevezéS 25,1 __ 30; ,_ 40; _ 5091 _ Összeaen

*25 303 40,0 50,0 mio 70" ,

százalék

Állami ipar (bányászat és egyéb ipar nélkül) 9 4 s 1 2 7 9 49 '

Ebből : _ *

_, Gépipar ... — 1 1 4 — _ 6

Építőanyag-ipar ... 1 — 4 —— —— 1 6

Vegyipar ... l 1 — —— l 5 8

Könnyűípar (egyéb ipar nélkül) ... 4 2 l 4 4 — 15

Élelmiszeripar ... 2 — 2 3 2 3 12

Az iparágak aránya az állami iparban*

(százalék)

Államíipar(bányászatésegyébiparnélkül) 15,5 7,9 123 38,1 (xs 545 85,8

Ebből:

Gépipar ... —— 2,1 5,2 10,0 —- _ 173

Épitőanyag—ipar ... 0,4 —— 3,5 — —— O,? 4,6' Vegyipar ... l,1 1,2 — —— 4,7 3,7 10,7 Könnyűipar (egyéb ipar nélkül) ... 3,9 4,6 O,8 l,? l,]. — 12,1 Élelmiszeripar ... 1,2 — 2.7 l,4 (),7 1,2 7,2

* A gépek (berendezések és felszerelések) 1964. december 31—i bruttó értéke alapján.

, A vizsgált fontosabb gépekből 25 évesnél nem. régebbiek, többnyire _még nem teljesen, elavult gépek aránya tizenkét iparágban van 90 százalék felett.

Ezek az iparágak azonban az állami ipar gépállományána—k csak 70 százaléká-

A FONTOSABB GÉPEK ALLOMANYA 359

val rendelkeznek. Néhány (5) iparágban a 25 éves és fiatalabb gépek aránya még a 40 százalékot sem éri el.

' 7. tábla

Az állami ipar vizsgált iparágainak megoszlása a 25 évesnél nem régebbi gépek aránya szerint

Azon iparágak száma, melyekben a 25 évesnél nem régebbi gépek aránya

. ' :

Megnevezes 40,1 _ 60,1 __ 80,l — Összesen

** 40 60 ,o son 90,0 90

százalék

Állami ipar (bányászat és egyéb ipar nélkül) 7 6 ! 12 12 ? 12 49

Ebből :

Gépípar ... — —— 2 4 — 6

Építőanyag—ipar ... — 1 1 l 3 6

Vegyipar ... — l l l 5 8 Könnyűipar (egyéb ipar nélkül) ... 5 2 4 3 l 15

Élelmiszeripar ... 2 1 4 2 3 12 Az iparágak aránya az állami iparban*

(százalék)

Állami ipar (bányászat és egyéb ipar nélkül) . . 7,4 17,5 11,8 42,1 7,0 85,8 Ebből :

Gépipar ... —— —— 7,3 10,0 — 1 7,3

Epitőanyag-ipar ... — 1, 8 O,4 0,6 l , 8 4,6 Vegyipar ... — l,1 l,2 4,7 3,7 10,7 Könnyűipar (egyéb ipar nélkül) ... 4,2 5,2 IA l,1 O,3 12,2 Élelmiszeripar ... 3,2 0,5 1,5 0,8 1,2 7,2'

* A gépek 1964. december 31—i bruttó értéke alapján.

A gépek kor szerinti megoszlását a nagyobbrészt csak irodalmi forrásokból rendelkezésre álló külföldi adatokkal is összevetettük. Bár az adatok módszer—

tanílavg nem pontosan összehasonlímhatók, ezek alapján mégis eléggé egyértel—

műen olyan következtetés vonható le, mely szerint a magyar iparban a régi gé—

pek aránya magas. így míg nálunk az állami iparban a 20 évesnél régebbi gépek aránya 1964. december 31-én 35 százalék volt, a szovjet iparban 1963. január l—én az állóeszközök értékéből csupán 8,6 százalékot tett ki a 22 évesnél régeb—

biek arái'lya.2 A 20 évesnél nem régebbi gépek aránya már 1958—ban is kedve-

zőbb volt az Egyesült Államokban (190/0) és Olaszországban (330/0).3 Ezeknek

értékelésénél figyelembe kell venni, hogya nyugati országokban az elmúlt 10 év- ben jelentősen (az Egyesült Államokban kb. 15 százalékkal) nőtt a 10 évnél fia—

talabb gépek aránya. A fémmegmunkáló gépekből a rendelkezésre álló külföldi adatok szerint a 20 évesnél régebbiek aránya az Egyesült Államokban (1963——

ban) 20," a Szovjetunióban (1962—ben) 22,5 a brit gépiparban (1961—ben) 228 szá—

? Kvasa, Ja. —— Kruszovszkij, V.: Kapital'noe sztroitePsztvo i problema vozmescsenija. Vopro—

szu Ekonomiki. 1964. évi 11. sz. 10. old.

3 The Ninth American Machinist's Inventory of Metalworking Eguipment. American Machir nist. TUMetallworkíng. Manufacturing. 1963, június. 17—72. old.

o.

5 Voproszü Ekonomiki 1964. évi 11. sz. 10. old. M

" Jampol'szkij, Sz. M.: Nadezsnoszv i dolgovescsnoszt, masin kak ékonomicseszkie kategox'li.

(Vesztnik Masinoszrroeniia. 1963. évi 1. sz. 79—82. old.) e. cikk alapján.

360 e' "i'w PETEREFYTIÉOR

zalék volt; nálunk ez az arány 1964—benf*26;2..'szíázalékzotktett ki. A '10 évnél fia——

tala—bb fémmegmunkáló gépek aránya ugyanezekben az nr'száígbkban (és [éve—kí—

b'án) .36, 58 és 41 százalék volt, a magyar gépipar 40 százalékos arányával szem— * ;

ben. Az idézett adatok szerint a *10 évnélgfiamalabbmimkagépek aránya az Egye- sült Államokban kisebb mint nálunk; ísmeretesímz is, hogy az Egyesült Álla-

mok gépipar-a magasabb termelékenységgel dolgozik mint bármely ország. Ennek

alapján úgy tűnik tehát, hogy gépiparu—nkban nem az az elsődleges'probléma, hogy [kevés beruházást kap, hanem hogy egyrészt a régi gépeket is üzemeltetik,

"másrészt pedig, hogy az újonnan. beruházott gépeink sem eléggé korszerűek.

Egy 1962. évi szovjet felvétel adatai alapján néhány egyéb gépcsoport élet-—

kor szerinti megoszlását is össze lehetett vetni. Az összehasonlítás —— a papír——

ipam gépek kivételével —— számunkra mindegyik géposoportnál kedvezőtlen

eredmenyt mutat. !

' 8. tábla

Néhány gépcsopo'rt kor szerinti megoszlásának összehasonlítása

a szovjet és a magyar iparban ( ,

A legfeljebb 10 évesek ' A 10—20 évesek ; ! A 20 évnél régebbiek; ;

Gépcsoporb ; A _ . .

Szovjetunió giga? Szovjetunió lágya! Szovjetunió 15333!

. _ !

Gőzkazánok ... . 64,5 44,4 16,0 30,7 19,5 , §24,9 Túrbinák . . . i . ... 73,5 50,5 12,0 27,4 14,5 . 22,1 ' Klínkerége'oő kemencék . . . . 69,5 25,0 15,0 15,0 15,5 , ;60,0 Eonógépek ... -... 44,6 24,0* 19,0 23333 36,4 ; 52,2*

Szövőgépek ... 41,2 30,2* 9,7 2,2* 49,1 ,67, 6*

Fameg'munkáló gépek ... 75,0 5857, 19,3, , lő,? -5,—7 2416

Papíripari gépek ... Hi,? 18,5 7,6 1 S,?) 75,7 , 73, 0

l !

* Csak a pamutipar adatai.

A GÉPEK KIHASZNÁLÁSA

A gépi berendezesek kapacitásának es kihasználásának szélesebb körű ösz—

xszegezhető statisztikai Vizsgálata gyakorlatilag eléggé problematikus. (Egy—egy gépfajta vagy gépcsoport teljesítőképessége csak abban az esetben jelenti egy—

ben a termelési kapacitást is (bizonyos termékből vagy termékekből), ha a ter—

méket, ezen az egyetlen gépen állítják elő. Ha sikerül kijelölni ,,alapvető kereszt—

metszetet", az ezt alkotó berendezések fbeljesítőke'pessége jellemzőnek tekinthető az egész tennelési egység kapacitására, bár problematikus, hogy a ,,szűk" ke—

nesztmefbszeteket hogyan vegyük figyelembe. Az ágazatok nagyobb része tarto——

zik azomban abba a kategóriába (például a gépipar—is), ahol gyakran az egyes berendezések teljesítőképességét is nehéz számszerű adattal jellemezni, emelletat az egyes berendezések teljesítőkepességéből a termelési egység kapacitására még nem lehet következtetni

A kapacitás adatára egyébként elsősorban a kapacitás kihasználásának elemzéséhez lenne szükségünk. Ennek egyik íontos _— volumenében legnagyobb

*r elemét az extenzív (idő—) kihasználási: egyébként kapacibáeadaft nélkül is vizsgálhatjuk.

, A Központi Statisztikai Hivatal—— 1964 évi —— gepcsoportonkenh statisz—

tikai Vizsgálata nagyobbrészt csak az extenzív kihasználás fbényezőit ölelte fel

A FONTOSABB GÉPEK ALLOMANYA 361 A fontosabb gépcsopontokra egységesen (összegezhetően) felmérte a rendelke—

zésre álló, a felszerelt és az ebből tartalekot képező állományt, valamint -— a gépek és üzemeltetésük külömböző jellegének megfelelően —- e. teljesített üzem-—

napok, a teljesített gépműszakok (illetve a gépipa—rban: üzemórák) és néhány ágazatban a teljesített agépórák számát.

A felvételnél teljesítem gépműszaknak, illetve üzemnapnak számitott mindemn műszak, illetve üzemnep, amikor a géphez munkás volt beosztva, függetlenül attól hogy a gép Obenendezes) a megkezdett műszak (iiletve üzemnep) milyen részében dolgozott, a megkezdett műszakot (üzemnapot) ledolgozta—e vagy sem.

A gépipanben vizsgált üzemórák száma megközelítően a gépműszakszám nyol ——

szomsánsak felel meg; teljesített üzemórának számít, ugyanis mindaz ez üzemidő, mely alamt a géphez munkás volt beosztva, függetlenül attól, hogy a gépkezelők a munkaidőt (illetve a gépi berendezések iudőaialpját) milyen méntéleben használták ki.

Teljesített gépórának számított az az idő, mely alatt a gép dolgozott: amikor a géphez munkás volt beosztva, levonva ebből a nyilvántemtovt-t állásidőke—t

Fentiek alapján elemzésiink során a vizsgalt gép— (berendezes—) csoportok időbeli kihasználásának jellemzésére a következő mutatókat számítottuk.

a) kiszemelt, illetve üzemelő gépek aránya

,

-— , illetve .—t ,

R R

ahol :

F -——— a felszerelt gépek állománya,

F'g— a termelő (üzemelő) gépek állománya, R -—-' a rendelkezésre álló gépek állománya;

b) műszekkihasználés

M( M

—————-————— , illetőleg ————————— ,

R-N-3 'R-Nt-3

ahol:

teljesített gépműszakok száma, M -— a

N' —— a naptári napok száma,

N, — a törvényes munkanapok száma;

0) üzemnep—kihasználás

ahol:

U -——- a teljesített üzemnapok száma;

** d) időalapskihasználás

G '

——————————-—— , illetőleg —_———————,

R—N-24 R—Nt-24

ahol—:

, H G ?— a'teljesített gépórák száma.

(A b)———-d) aletti mutatókat az :; alattival osztva az üzemelő gépek kihasználását kapjuk)

' ' Agepcm'pontankent vizsgált mutatókat —— átfogóbb kép éldekében —-— iparágak és iparcsópdrtok szea—mt is aggregálták. Az összegezés (átlagolás) iparágak szerint a

362 , ,, _VPÉTEIRFE'Y 171303 * megfigyelt gépcsoponbok áumnanyának brutto énbékével mérlegelve töm-nálam, Ipazmso—

pormk szemit az egyes iparágakban megfigyelt gépek átlagon mutatóit az iparágak állományában levő összes gépek bruttó énbékének súlYarányal alap' összegezték.

A vizsgált adatok alapján megállapítható, (hogy az időkieaésekből átlagosan

csupán 2—3 százalék adódik a felszereletlen vagy a felszerelt, de tartaléknak ,

minősített vagy javítás alatt levő gépek arányából. Ezeknek együttes aránya

csupán néhány szalagszerű termelést foly'oató, vagy sZezonális iparágban van 5 százalékon felül (így a kötszövőiparban kb. 15, a bőr— és szőrmeiparbah kb., 7, a cipőiparban (kb. 15, a textilrwházati iparban kb. 15, a húsiparban kb515,a tejipamban kb. 10, a malomiparban .kb. 10, a sütő- és bésztaiparban 111118 szá—

zalékra tehető).

A 9. és a 10. tábla összefoglaló adatokat mutat be a szakaszosan üzemelte—

tett gépek műszak- illetve a folyamatosan üzemeltetett gépek időaláp—kihasz—

nál—ásáról.

_ , ,a; tábla

A fontosabb gépek műszakkihasználása az állami iparban, 1964*

A vizsgált gépek értéke A gázáílgkíiggggzgággeyek az ágazat összes

Ágazat gépeinek bruttó

értékéhez viszonyítva az I. a II, a III. az összes (százalék)

műszakban (százalék)

Gépek és gépi berendezések — ,

gyártása, ... 54,6 62, 1 33,3 1 2,5 ; * 35,5

Közlekedési eszközök gyártása 48,4 62,1 314 ] l,8 37 ,l

Villamosipari gépek és készü—

lékek gyártása ... 33,6 55,8 28,2 7,3 30,4

Híradás— és vákuumtechníkaí '

ipar ... 20,0 54,8 31,1 7,5 3l,l

Műszeripar ... 40,3 59,1 30,9 10,1 33,4

Fémtömegcikk-ipar ... 52,9 52,9 26,7 5,6 28,4

Gépipar ... 44,6 58,4 31,6 9,4 33,1

Fafeldolgozó ipar ... 28,2 68,2 43,2 17,6 43,0

Nyomdaipar ... 60,7 69,6 43,8 23,6 45,6

Textilipar ... 52,1 _79,1 75,7 61,1 71,9

Bőr-, szőrme- és cipőipar . . . 36,9 49,6 42,9 9,4 33,9

Textilruházati ipar ... 44,2 72,2 65,0 0,4 45,9

Élelmiszeripar*** ... 18,2 67,7 48,0 25,9 412

Ebből:

Malomipar ... 47,7 74,7 53,6 32,0 53,5

Édesipar ... 15,9 68,1 63,8 414 59,8

* A gépipari ágazatokban az 1964 szeptemberében teljesített és a lehetséges üzemórák alapján számított adatok; a számítás az ún. kisegítő gépekre nem terjedt ki

** A. naptári idő alatt teljesíthető műszakszámhoz viszonyítva.

*** A folytonosan üzemelő berendezések adatai nélkül.

A megfigyelt fontosabb gépi berendezések átlagolt adatai szerint az állami ipar vizsgált ágazat—aiban 1964-ben a teljesített gépműszakok száma a naptári

idő alatt teljesíthető gépműszalkok számának csupán a felét tette ki.

A műszakkihasználás aránya a bextilupar gépeínél volt a legmagasabb, itt '71,9 százalékot tett ki, s ez a törvényes munkanapokm számítva —- 20 százalék—

kal többet —— 86,0 százalékot ad. Az iparcsoportok közül a textiliparon kívül csu—

pán a papíripar fontosabb feldolgozó gépeinek műszalckihasználása haladja meg

A FONTOSABB GÉPEK ÁLLOMANYA

363

az 50 százalékot (GBo/0). Az építőanyag— és az élelmiszeripari ágazatok megíté—

lésénél temészetesen figyelembe kell venni erősen szezonális jellegüket is. A vizsgált iparcsoportok közül a gépipari ágazatokban legalacsonyabb a műszak—

kihasználás (átlagosan 33,l%). Itt tehát a rendelkezésre álló gépállomány egy- harmadát -— durván számítva a megfigyelt 80 000 fémmegmunkáló gépből több

mint 25 OOO—t — ,,elvileg" nem használnak. Ennek alapján olyan megállapítás tehető, hogy a gépipanban jelenleg csak korszerűsítő beruházások indokoltak.

Az iparcsoportok közötti összevetéenél figyelembe kell venni, hogy a gépipar—

ban a teljesített üzemórák alapján, a többi ágazatban a teljesített gépműszakok alapján számították ki a mutatót. E módszerbeli eltérés azonban számottevő különbséget nem okoz, vizsgálataink szerint az arányokat lényegesen nem mó—

dosítja; ugyanakkor a gépiparb'an kitsegítőnek minősített (gépek számításon kí—

vül hagyása nyilvánvalóan lényegesen kedvezőbb eredményt adott.

10. tábla

A fontosabb gépek időalapjának kihasználása az állami ipar egyes ágazataiban, 1964

Az év folyamán teljesített gépórák száma*

A vlzsgíltíígggík érték:-, _W

; ' " a el'esít,t.t

Ágazat ; 33759?) giggkgggz a naptári idő alatt 3 miíszgkbk (illetve

viszonyítva ; üzemnapok) alatt

(százalék)

a teljesíthető órákhoz viszonyítva (százalék)

l

Villamosenergia—ipar ... 44,0 (% 7, 2 l —

Kohászat ... 432 719 1 M,]

Építőanyag-ipar ... 25,4 50,4 ; 7943

Papíripar* * ... 35,l 8 2.0 .

Textilipar ... 345 cm,? § 9 l ,5

Élelmiszeripar ... 1 D.? 41.53 ! HM

Ebből : §

Baromfí- és tojásfeldolgozx') ipar*** . 1.7,1 313 ; 4 1.7 Malomipar ... 4 7 , 7 50, 2 § 03, 8

Cukorípat*** ... l5,9 383 § 93,7

Édesipar ... ISA, ne,] 1 96,()

Dohányipar ... 4 8, 2 ! 24 . S : 00,1

l

* A. folytonosan üzemelő berendezések adataival együtt.

** Csak a folytonosan üzemeltetett berendezések adatai.

*" Az év folyamán teljesített üzemórák alapján.

Műszakonként nézve a vizsgált ágazatok átlagában a műszakkíhasználás mutatója csak az I. műszakban haladja meg a 60 százalékot. Az I. műszak tekin—

tetében a kihasználás úgyszintén a textiliparban a legmagasabb (75,5%), de 70

százalék körüli még a fafeldolgozó-, a papír-, a nyomda—, a textilruházati- és az élelmiszeriparban is. E mutató itt is a gépipari ágazatokban a legalacsonyabb (átlagosan csak 58,4 százalék). A kihasználás arányszámai néhány iparcsoportot (a papír-, a textil— és a textilruh—ázafti ipart) kivéve már a II. műszakban is lé—

nyegesen alacsonyabbak, mint az I-aben, a III. műszakban pedig a gépipari ága—

zatokban (átlagosan 9,4%), a bőr—, szőrme— és cipőiparban (9,4%), valamint a

textilruházati iparban (DAO/o) 10 százalék alá esnek; a 30 százalékot csak az

építőanyag—iparban (33.0%), a papí'iriparban (5100/0) és a textiliparban (61,0%)

haladja meg.

364 - , PÉTERFFY neon,

_ A gépipar munkagépeinek műszek'kihesználási színvonalát összeVe'oe-ttüfka

szovjet gépipari vállalatokról rendelkezéSre álló 1964. évi (hasonló) adatokkal

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala rendszeresen vizsgálja a gépi bej—

rendezések ki'használását. Az 1964. évi (október 21—i időpontra vonatkozó), 'a'

népgazdasági tanács irányítása alatt álló valamennyi gépipari vállalatra (ezek- nek több mint 1 millió munkagépei-e) kiterjedő felvétel adatai alapján megálltak pitható, hogy a magyar gépipar megmunkáló gépeinek műszakkihesználása .—_-—

a magyar adatoknál e. kisegítő jellegű gépeket számításon kívül hagyva is ——

lényegesen kedvezőtlenebb, mint a szovjet gépipané. '

n. tábla

A gépipari megmunkálógépek müszakkihasználása a szovjet és amagyar iparban

A műszakkihasználás a naptári idő alatt teljesíthető műszakszámhoz viszonyítva

Ország: '

l az I. ' a II. a III.

! műszakban

Szovjetunió ... 75 , l 55 15

Magyarország ... 58 ; 32 9

A magyar adat a szovjet adat százalékában ? ? § 58 80

i l

A gépipari munkagépek alacsony kihasználásának részben az a magyarázata,

hogy e gyáregységek nagy nesze ,,vertikális"; nagyrészt mguk gyártják,,az al—

katrészeket, s ebből következően technológiájwkat tekintve nagyon heterogének.

E technológiai ,,sokoldelúság" az indokoltnál nagyobb kapacitást köt le, gátolja a korszerű, nagyteljaesitme'nyű oélgépek üzembe állítását, a meglevő állomány ki-_

hasmálásáfc, az elavult, esetleg csak ritkán használt gépek kiselejtezését. Eléggé

elterjedt az a nézet is, hogy a jelenlegi gépállomány extenzív kihasználásának '

fokozását —— több műszak bevezetését —-— egyre inkább gátolja a munkaerőhiány.

Ehhez hozzátehetjük, hogy a gépipar jelenlegi rendelésállománya látszatra nem is követel extenzívebb ekihesználást- (a rendelésállomány csokkenese folytán az utóbbi években a munkagépek extenzív kihasználása néhány százalékkal csökkent is),8 de a jelenlegi ihelyzet lehetővé tenne a korszerűtlen gépek nagyobb arányú ici—selejtezését, a korszerűtlen üzemek felszámolását, s a viszonylag korszerűbbek jobb kihasználását, s ennek révén e termelékenység, a minőség növelését. E

megoldás pedig nem munka—erőtőbbletet igényelne, hanem e téren is megtakarí—

tást tenne lehetővé.

Néhány nagyobbrészt (folytonosan üzemelő ágazat fontosabb gepi berende—

zéseinek e gépórák alapján vizsgált igénybevétele Viszonylag kedvező képet mu—

tat; A, teljesített gépórák számla, a naptári napokon teljesíthetőkhöz viszonyítva a szezonális jellegű építőanye - és élelmiszeripart kivéve, mindenütt lényege—

vsen 60 százalék felett volt, s a papíwipa—rbán volt a legmagasabb, itt a 80 szá—

zalékot is meghaladta. Ha e teljesitett gépórákat a naptári napok helyett a tel- jesített gépműszakokhoz (illetve üzemnapokhoz) viszonyítjuk, akkor a vizsgált ipa—rcsoportok mindegyikében 80—90 százalék körüli arányt kapunk.

, . Krakovszkij, A.: Vazsnüj rezerv uvelicsenija proizvodsztva. (Vesztnik Sztaüsz—tikt, 1965. évi

10. sz. 11—17. old.) e. cikk alapján., ' '

8 Lásd a gépipar-ra vonatkozóan e kérdés dinamikai vizsgálatát dr. Nagy Sándor: Az állami gépipar megmunkálógép—állománya és kihasználása (1959—1964) (Sfatisztikai Szemle, 1966. (évi

. sz. 51—67. old.) 0. cikkében.

A FONTOSABB GÉPEK ALLOMÁNYA 365

A műszakon belüli iidőkihasmálással kapcsolatban még utalni szeretnék arra, hogy a gépipari-i vállalatok nagyobb része ún. mintavételes munkanapífelvételi eljárással rendszeres időközönként vizsgálja a munkagépek (gépi munkahelyek) üzemidőn belüli kihasználását is. A rendelkezésre álló (3540 gépi munkahelyet felölelő) adatok alapján megállapítható, hogy a gépipar munkagépeit a már eleve alacsony igénybevételt biztosító üzemidőben sem használják ki kielégítő mér—1 tékben. Az átlagos adatok szerint a teljesített gépórák száma, a teljesített műs- szavkok (illetve üzemórák) alatt teljesíthető ge'pórák számához viszonyítva 87,6 százalékot tesz ki. Az állásidő aránya, tehát —— a vállalatok részéről készített adetfelvételek szerint —— átlagosan 12,4 százalék, s az összesítésünkben szereplő 68 gyáregység, illetve üzem közül nyoleban 20 százalék felett volt. Az állásidő nagyobbrészt szervezési hiányosságokból (anyagra, szerszámra stb.—re való vára-

kozás) (4,10/0) és munkafegyel'mí okokból (5,l%) adódik.

A vegyiparban, ahol a megfigyelésbe bevont gépek (berendezések) időbeni kihasználását csak a teljesített üzemnapok alapján vizsgáltuk, viszonylag ked—

vező arányt: (a *nlap'ő'ári napokboz viszonyitva) 682 százalékot kaptunk.

iz. tábla A vizsgált iparágak megoszlása a fontosabb gépek (berendezések) időbeli

kihasználása alapján, a 10 éves és fiatalabb gépek (berendezések) arányszámaival kombinálva

Azon iparágak száma, amelyekben a Vizsgált § fontosabb gépek és berendezések kihasználása ; 1964. évbe-m' a naptári idő alatt (

il

Megnevezés , Ömzesen

—— 50 SOJ — 80.0 § Hl) ——

1 _ —- ' Százalék

! ?

A 10 éves és fiatalabb gépek aránya ; §

(százalé—k)" l

—40 ... s m § :; ez

40 — ... lő 10 § l 26

Összesen 2; 20 § J ; 47

Az iparágak aránya az állami iparban a. gépek 1964. december 31—i bruttó értéke alapján számítva,

(százalék) A 10 éves és fiatalabb gépel—; aránya _

(százalék)** ', ( ; _

— 40 ... 12,0 ; 235 ; 2.5 : 38,3 40 _ ... 13,9 344 § 05 : 4.9,1

_,W ; ("___

(im-tesen f.,-5.9 57,9 , §),/i § 87,4

É

A gépipari ágazatokban 1964. szeptember hónapban.

** 1964. december 31—én.

A fontosabb gépek időbeli kihasználását összesen 47 iparágban vizsgáltuk.

Ha ez egyes iparágakat (pontasabban az azokban megfigyelt gépi berendezések

aggregációit) az azokat leginkább jellemző (a legátfogóbban rendelkezésre álló) kihasználási mutatók nagyságrendje szerint ketegorizáljuk, akkor a következő képet kapjuk: e szempontból vizsgált (illetve átlag—olt) 47 iparágból az időbeli kihasználás mértéke csak 4—ben haladja meg a 80 százalékot (ezek az iparágak