A mezőgazdaság gépesítésének fontosabb adatai

Am.—f—

1——6. szám 38 1948

Eláll/oka az 1942. évinek. A .illhOliIlvak 83"ó—a lnjdonképpeni szaporítás előtt, 12—13 mil—

YÖVi'dxg'YvajfaS (1935—ben 759/04bla11 merinó) lió darabból állott maximális létszáma, ha fajba, amelynek a gyapjából a multban a baroml'ivész nagyobb arányban nem fog kivitelünk ls VGlll; alz exporlol azonban pusztítani, az év folyamán elérheti ennek

a másl'inomság'ú kés a llosszús-zálú gyapjú a (lswnalbszámrmk a 4—4 és félszeresét is.

behozalala mennyiségileg messze lúl- A mult év őszén végrehajtott ndatgyüjie's halllznhlsa. I gon fontos érdekünk íűzörlrwlf alkalmával a baromfihizllailrálsi idényben l-i') ahhoz, hogy fertiliparunlcal minél nagyobb milllió libát és 2 millió kacsát "vetlek mértékbrn el tudjuk [álni voluhíí m'm számba, valóságos létszámuk azonban en—

igűnylő belföldi nyersanyaggal és (: br— nél mintegy 30—40%—'al magasabb lehetett.

hozatal! vsak az országban nem [or—mult A baromfiten'yésztés lelj—esítőképességére mag/elelő minőségű és Izosszr'zságú yyup- nézve jellemző, hogy lmromfíból és ba—

júm korlátozzuk. l'rxrlltliterrnékelkbiil 1946—ban 482 millió,

Az állománynak fejlesztésű szolgálná, lm 1947-ben 121-7 mi'lluiÓl _1948 január—április:

az egyes törpe és kisgazdaságok nrímylng havában pedig 36-3 nmllió fomant értéku

(sekély létszámú jnhálllomúnyz'll [alkálbu kivitelt bOIlyOllílOil—llnk_i'C/Aln ragadós bn—

összefogva. su'ivetkezcn' alapon lehotnv lv- roml'rheteg' vgelk ellenl *v—ndfelkezes ered—

nyészieni, ami—ly vasmbxm a nagyüzemi 10- nyószlós előnyei érvényre jlllllülnánük, Fel lehetne talán használni a l'öldmix'elsszi'ivef—

kezeteknelk lege-lőn, [ovábbá n közületek—

nek és az z'rllznnkincstárnnk tnlnjclmálmn lévő lnelzölgramln—séxg'i flormf-lúsre nem szolgáld

(lo legollmlósrv alknlmlns lvrülloloil. Á gyun

jr'láraknnk megfelelő összegben 'nló mog—

állnpítz'lsn is bizonyárn ösztönzőleg hamm

az állúlllllllyósllők körében ;; jnhtvnyészlős

fejlesztésére.

%

A m;,mk rgénytO'llen le úllnllnnk, n, [comin— , az utóbbi években igen nagy lélszámmnvl—

kedési, ért el és állománya nm már

100000 darabot is Izlogllaladja. A színn—

szerű gyarapodás mértékére jellemzo hogy

a jelenlegi állomány 44.3%—knl nagyobb az

1942. évínézl.

_ Az ország baromiiálloinánma .a gyakori ragadós betegségek súlyos ka'n'llétleleinok ol—

lwenére nagyjáln'rl már megközelítette a béka—

létszámot. A iyúkfélék r'íliományúnuk (! l'o—

lyó évi február közepén. tehá-i n'lóg ;) ln—

114

nyességénefk foknmsia' útján és gyorsan fej—

lödö, jó lenyó—szanyag szétoszllálslávvall az állallmyészlés eme ágának lr'ljesítőicápesvé- gé! bizonyára még lényegesen fokozni IP-

hvínc. ,

A felsorakoztatott adalek álmlábun úl- lnlhwyríszfésün/g helyzetének fokozatos jaru- Iásáról adnak számol. A szarvasmarha—, a ló- és a juhtenyésztés a háromévcs terv (előirányzatát eddig majd mindenben elérte és ha (sak rendkívüli csapások nem ki') velkeznok be, a következő évek is lmsonló

ÚnHikOI'l'Ul zárulnak. A sertéstenyésztés ered!

ménye nem alakul ungrn n várakozz'lsnayk

megfelelően. (10 az állomány ennél az ál—

lalfajnál is fejlődöbon van. A takarmányo—

zási viszonyok javulásával; (s a tenyésztés megfelelő irányílása és támogatása mellén 041st áll—altenyészlésünk a jövőben is lllzo—

nyílra súlyának megfelelően fogja a több——

lemn-lést az ólolszím'onrzrl emelését szol-

(rfl '

hmm.

és

Szöllősy Zoliún fir.

A nnezőgazdaság gépesüésének.fontosabb adatai

A második világháború a világ élelme—

zési helyzetében súlyos válságot okozott.

A helyzet megjavítását világszerte a me—

zőgazdasági termelés fokozásával igye—

keznek elérni. A mezőgazdaság gyors és

széleskörű gépesítése ennek érdekében jó

szolgálatot tehet. A gépesítés gondolata mellett nemcsak a gépesítéssel eddig el- ért termelési eredmények szólnak, hanem

az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Me—

zőgazdasági Szervezetének első vezérigaz—

gatója —— John Boyd Orr — által han—

goztatott az a megállapítás is, hogy az

emberiség gyorsütemű szaporodásával az élelmiszerek termelése a korábbi terme- lési eszközök és módszerek mellett való—

színűleg már nem sokáig tud lépést tar- tanil A gépesítés kérdése tehát korunk—

ban az egyik legsürgősebben megoldandó agrár—probléma lett.

A mezőgazdaság gépesítése terén né—

hány állam már igen előre haladt s tekin- télyes gépállománnyal rendelkezik. Trak—

1gnzd .

?Inlr'vzel közleménye, Ill—47. január.

torzul 1944/45—ben az alábbi 10 ország volt legjobban ellátva:l

; L A É.) A

x 555252

Ország § E _; É—E'

*: " a :: ?;

3 5

l'j-Zólnnd ... 13.970 2 5 Nagy-Britannia ... 175000 38 Amerikai lügyosnll Államok 2,()72.0(l(l 7 ! Svájc ... 4.880 78 Norvégia * ... 4.340 107

Svédország 'gmloo 730

Nőmetnlröld (3.000 III

Kanada ... 196534) [68

Szín'jvlsUnió ... ll 312000 M 209 Ausztrália ... 3) 52.510 327

') Szentkirályi Miklos dr. : 'l'lzóves terv a mezo—

Ag gépesílósóre. A illngvnr ('xnzdaságkutnlo

3) Ezenfelül 325.()OO 'lrakhr gyártás alnll.

3! 1912, évi mint.

') A gyártás nlntl lévő lrnktnruk figyelembevéte- lóval.

31—5—6. szám 39 '- 1948

Minthogy a traktorlétszámot a'gépesite's fokmérőjének szokták tekinteni, a fenti

országok a világ legjobban gépesített ,,államainak mondhatók. Magyarország vi- lágviszonylatban a gépesítés terén még ("eléggé elmaradott s az 1947. évi gépössze—

irás adatai szerint is csak 12.545 traktor—

ral rendelkezett, minek következtében ná—

lunk egy traktorra 621 kat. hold gabona—

neműekkel és kapásnövényekkel bevetett

.,É/_,terület

,aM,;

'b) az

*gép— és traktorállomások felállítása által

esett. Megjegyzendő azonban, hogy a mi gazdasági és birtokviszonyaink mellett a gépesítésben nem szabad fenn—

tartás nélkül követnünk az egészen más

mezőgazdasági struktúrájú távoli orszá—

gokat, hanem szigorúan _helyi adottsá- gainkhoz kell alkalmazkodnunk. Ilyenfor-

mán nálunk ezidőszerint a gépesítésnek

vmár egy valamivel alacsonyabb színvo—

nala is kielégítő lehet, annál is inkább, mert ez a kérdés szorosan összefügg me—

zőgazdasági népességünk foglalkoztatott—

iságával.

Magyarországon a földreform megvaló—

sítása után a mezőgazdasági termelés tervszerű irányításával a mezőgazdaság

gépesítése terén is új korszak kezdődött.

'Ennek kiindulási pontjaként a kormány

"ez év áprilisában kiadott 4.910/1948. sz.

rendelete tekinthető, mellyel felállította

a Magyar Állami Mezőgazdasági Gép- üzemet (AMG). Az ÁMG egyéni cég for—

"májában működő állami szervezet, mely—

nek feladata —- ,,a mezőgazdasági terme—

"lésnek előmozdítása és fejlesztése érde—

kében a mezőgazdaságnak traktorokkal és egyéb mezőgazdasági gépekkel való ellátása, továbbá a köz— és a magántu—

lajdonban lévő traktorok és egyéb mező-

gazdasági gépek illetőleg eszközök hasz—

nálatának előmozdítása és biztosítása, valamint a mezőgazdaság gépesítésének

fokozása, végül a mezőgazdasági terme—

Alésself a mezőgazdasági termények és ter—

*mékek feldolgozásával, :sítésével

feladatok megoldása".

valamint értéke- kapcsolatban felmerülő egyes Az említett fel—

adatok megvalósítása érdekében az AMG fontosabb ténykedései a következők:

a) az állami tulajdonban lévő mezőgaz- vídasági gépek, traktorok, eszközök és ezek alkatrészeinek kezelése és hasznosítása;

ország területén A mezőgazdasági állami gépállomásszervezet létesítése,

mezőgazdasági gépek és traktorok üzem-

"bentartása és karbantartása; c) a nem köz—

"tulajdonban lévő mezőgazdasági gépek és

traktorok működésének, üzembentartásá—

'nak— előmozdítása, stb: Ezzel a rendelet—

"tel és az átgondolt és tervszerű irányi—

*tássa1 gépesítésünk eddigi lassú fejlődését

lendületes előretörés váltja fel, melynek 'adátszerű feltárása is természetesen nagy

iérdeklődésre tart majd számot. Ennek az '.új fejlődésnek a leméréséhez az ezt meg—

előző utolsó időszak — vagyis az 1947. év

,_ gépesítési állapotát kell majd alapként

A felhasználni.

Ezért rögzítjük le az aláb- biakban az 1947. évi állapotot legalább

néhány fontosabb mezőgazdasági gépre

vonatkozóan a lehetőséghez képest rész-

letesebben. _

A Központi Statisztikai Hivatal addig

is, míg egy részletesebb gépstatisztikai

felvétellel mezőgazdaságunk gépesítésének

általános helyzetét tüzetesebben megví—

lágithatja, módját ejtette, hogy legalább

néhány fontosabb mezőgazdasági gépről

adatokat gyűjtsön. Ezek az adatok

költségniegtakarítás miatt az 1947.

májusi vetésterületi és állatösszeírás ke—

retében a közigazgatási hatóságoktól lajstromos felvétellel szereztettek be. A közigazgatási hatóságoknak gondoskod—

niok kellett arról, hogy a területükön ta- lálható valamennyi kérdezett mezőgazda—

sági gépet összeírják, kivéve azokat, ame- lyek a szokásos kisebb-nagyobb javítás-

sal üzemképessé nem tehetők. Ilymódon

nemcsak a használatban lévő, hanem a

javítással helyrehozható gépek is benn- foglaltatnak az adatokban. Az"alábbi be'—

számoló gépesítési helyzetünk jellemzé—

sére a traktorok, a traktorekék, a cséplő—

gépek és a szelektorok adatait kívánja , bemutatni.

T r a k t or 0 k. A traktorok Magyaror—"É

szágon erőteljesebb iramban az első vi-*

lágháború befejezése után kezdtek elter-, jedni. Számuk 1925-ben 1183, 1935—ben

7014 s 1944-ben már 12.000 volt. Húsz év '

alatt tehát traktorállományunk megtiz—

szereződött. A második világháború puszit títása következtében traktorainknak jó—1

része üzemképtelenné lett s egy kisebb hányada teljesen megsemmisült vagy'el—

tése azonban a háború befejezése után

elismerésre méltó lendülettel folyt s an—

nak eredményeképpen az 1945. évi 6700

üzemképes traktorral szemben 1947—ben már 8500 traktor vehetett részt a mező- gazdasági munkákban.- Az 1947. évi má—

jusi adatgyűjtés időpontjában Magyaror—

szágon 12. 545 traktort írtak össze. Az 19 tábla ennek az állománynak a várme—

_ gyénkinti megoszlását mutatja be, utalva a traktorsűrűségre is és egyszersmind összehasonlításul az idevonatkozó 1942 és 1945. évi főbb eredményeket is feltünteti.

Az 1947. évi traktorállomány mintegy

20%—kal nagyobb, mint az 1942. évi volt.

A hároméves terv során pedig még 7750 (1500—i—3000—l—3250) új traktorral kell állo- mányunkat gazdagítani Ilyenformán me—

zőgazdaságunk traktorsziikséglete, mely a

gépesítés folyamatának első fázisában mintegy 20.000 db-ra tehető, valószínűleg már a harmadik tervév végén kielégíthető

lesz. A* további haladás ezen az úton or-

szágunk ,,jó gépesítésének" elérése lenne,

melyhez egy számítás szerint az kellene, hogy 12000 nagy típusú, 18.100 közepes típusú és 49. 500 kis tipusú traktorunk le—

gyen, vagyis, hogy traktorállományunk

é-viw'"

1—6. szám

csaknem 80.000 darabból álljon.1 Ez a —;

túlzottnak tekinthető —— kívánalom azon- ; ban legfeljebb hosszabb idő alatt lesz—

csak megvalósítható.

L Traktorral való jelenlegi ellátottságunk

azonban egyáltalán nem mondható kielé-

5 gítőnek, mert nálunk 10.000 kat. hold : szántóterületre 1947-ben is még csak 13.0

" traktor jutott, ami annyit jelent, hogy

. egy traktorra 767 kat. hold szántó, vagy—

is még mindig túl nagy terület esett.

Bár az 1942. évi 10.000 kat. holdra eső 108 db—os traktorarányhoz képest javu—_

lásxmutatkozik, a

)) Szentkirályi Miklós dr

,tés A ,,Kö ' , ovkonyvc. Sz k.,Jlarkos

* ' g§"Kiadja Lá ,,Klűgnzdasáp" Lap— és Könyv—

kiadó Rt. Budapest 1947.

X mezőgazdaság gépesí-

helyzet valójában a *

vonóerővel való ellátottság terén lénye-_

gesen rosszabb lett, mert _,az lgaerőben.

bekövetkezett háborus pusztulás igen.

nagymérvű volt s az csak fokozatosan el

hosszabb idő alatt pótolható. A traktor—

létszám növelésének a minőségi termelés megjavítása szempontjából is igen nagy jelentősége van.

A vonóerő hiányára való tekintettel a íkormányzat az őszi szántási munkálatok

biztosítása végett, a traktorok teljesítőke—

pességének figyelembevételével elrendelte:

a traktorok szántási kötelezettségét. Trak—

tóraink teljesítőképessége lóerőszámulc

alapján vizsgálható, melyről adataink ki——

elégítő felvilágosítást adnak. Eszerint Étraktorainknak majdnem fele 20 lóerősnél íkísebb típusú volt míg a 30 lóerőt meg-—

!. Traktorállomány 1947 májusában.

Nombre des tracteurs en maz" 1947.

M ! - — — )

'lraktornk—Tracleurs ,): § S 9-3? t

44 N 9 :: §: "

. , ,, _ ; Ö '" 2 r..

száma lóerő szerint száma ha) loero szennt § gli? § "§

, t 1 (, V sulvanl la jor-ce m _ : § % %

smvan e .. . propulmve *o § §. ": %%

,.f "m L %- _ .

'S l— d .— — ;; _,

Országrész, vármegye § ÉS 3: . ÉÉÉE §

He'yions, conlilals : _. N § ÉL: % § § . ? m .

:: _{; : -—20} — *S- u a: 833333—

20—30 30—— f; "* :; E '5 as ige—§ E E M: " a i

m 5 ,—_ :— _, b Ha.—*** mm§_,—

IF— ...:u 0'5. ma;. *S*—t— %ohg'eawe

"% % á— 6": tagsag—eses

'n ?, .'— EN ' a. ces?

es 53. 35 as, %% "$$$ v

garanya. . . ... 304 270 159 73 368 126 10 816 12

bejár ... . . 564 225 140 199 379 165 20 ' 806 12

Győr—Moson . . . . . ... 381 159 153 67 268 92 21 688 15

Komárom-Esztergom ... 252 102 68 82 1 79 30 14 7 4 0 13

Somogy . . ... . . . . ... 889 420 290 179 653 219 17 704 14

Sopron . . . 333 139 130 64 222 97 14 623 10

Tolna . . 566 291 185 90 436 113 17 735 14

Yas . . ... _. . . . 43§ 230 151 55 307 118 11 756 :

V eszprem ... 470 229 171 75 304 160 1 1 7 98 1;

Zala ... 392 231 116 45 280 97 15 829 la

Dunántúl összesen ... 4792 22.96 1.565 931 3.396 1 246 150 751 13

Transdanubie au total — _

Bács-Bodrog . . . . ... 223 79 7 57 144 72 7 1.074 9

Bekes . . . . ... . . . . ... 822 377 211 234 541 258 23 . 637 16"

Bihar . . ... 189 50 64 75 89 95 .") 1.732 (*

Csanád, ... 347 10 1 148 98 226 107l 1 4 792 1 3

Csongrad ... 74 0 8": 9 234 1 27 538 1 96 6 5 4 3 18

Hajdu ... 239 "41 111 54 125 90 24 1.493 7

Jász-Nagykun Szollwk ...Pest—Pilis— Solt Kiskun ... 1.0711.351 348624 360452 363275 1.018731 . 327302 3113 875651 1.)11 Szabolcs . . . . ...A. ")18 318 123 77 381 123 14 1.095 9

Szatmár—Bereg ... . . . 361 204 113 4-1 263 83 13 7 01 14

Alföld összesen ... 5.861 2.554 1.903 1.404 4.058 1.653 150 823 12

Grande Plaine, au tolul

Abaúj ... 208 160 35 13 143; 41 22 693 134

Borsod-Gömor ... . . 517 354 1 10 53 394 107 16 608 15

' Heves . . . ... . 566 274 202 90 406 139 21 615 15

Nógrád-Hont . ... 300 168 68 64 249 49 2 788 13

Zemplén ... 301 180 68 44 229 68 4 529 19

Észak Összesen ... 1.892 1.145 483 264 1.423 * 404 6.5 635 16

Nord, au total f" —''''''' _ , ! 1

.Magyarország 1947 12.545 25.995 3.951 2.599 8.877 3.303 365 ; 767" """ "lt,

Hongrie 1945 . . . . . 39.137 .4' 2.518 2.108 6.707 2.416 14 ? 1.060 9

1 942 . 10.544 ') ') "7.918 2.426 200 927 [1

;..Mdddddd . ,_ __*§ ,

1) 75 ismeretlen lóerejű traktorral e"; ütt __ Y compris 75 lrzlcleurs dont le G. Y. ost incannu.

:) Nincs adat w— les données lom riéiaul.

1 948;

'

1——-6. szám V ' 41

haladó típusú traktorok száma az állo—

mánynak csak egyötödrészét tette. Ná—

lunk tehát a kistípusú traktorok domi-

§nálnak. Az a kérdés, hogy vajjon kisebb, 2vagy nagyobb típusú traktorokra lenne-e inkább szükségünk, egyelőre nehezen

dönthető el. Mindenesetre figyelemmel kell lenni arra, hogy birtokmegoszlásunk-

_ nak a kisebb típusú traktorok felelnek meg jobban. Viszont nem szabad elfelej-

teni azt sem, hogy a szövetkezeti közös

traktorhasználat esetén a nagyobb típusú

traktorok beállítása volna kifizetődőbb.

Igy a traktornagyság kérdése bizonyos fokig a szövetkezeti mozgalom kifejlő—

désének is függvénye. Egyébként a Pá—

rizsban nemrég lezajlott Nemzetközi

Mezőgazdasági Gépkiálli-tás az európai

igényekhez igazodva, inkább kisüzemi

használatra alkalmasabb géptípusokat

mutatott be s ezzel talán mintegy irányt

is mutatott. Adataink a traktorokat mo—

toruk üzemanyaga szerint is részletezik.

A traktorok közel háromnegyed része benzin-, benzol—, petróleum- és szeszmo- toros meghajtású volt, míg valamivel

több mint egynegyed része nyersolaj mo-

torral működött. [A generátor gázmotoros traktorok száma elenyészően kevés. Az 1942. évi állománnyal szemben a nyers- olaj— és generátorgázmotoros traktorok

aránya némileg emelkedett a többiek rovására. "A teljesítőképesség és a hajtó—

erő együttes figyelembevételével meg—

állapíthatjuk, hogy a legnagyobb elter—

jedtségnek a 20 lóerősnél kisebb benzin,

stb. traktorok örvendenek (40%), továbbá a 20—30 lóerős ugyancsak benzin, stb,

motorosok (ZOO/o). Majd a nyersolajtrak—

torok 30 lóerőn felüli és 20—30 lóerős

típusai következnek (10—109/0), míg a 30

lóerőnél nagyobb benzin, stb. —motoros traktorok száma csak megközelíti az

utóbbiakét. —

A traktorok területi megoszlásánál azt

látjuk, hogy míg országos átlagban

10.000 kat. holdra kereken 13 traktor jut, az Alföldön ekkora területre csak 12, az északi országrészben ellenben 16 traktor esik. Tekintve, hogy a Dunántúl adata az országos átlaggal egyezik, a traktor—- ellátottság terén a sorrend akkép alakul, hogy első az északi országrész, második a Dunántúl, harmadik pedig az Alföld.

A vármegyék közül a maximumot Csong—

rád és Zemplén vármegyék képviselik 10.000 kat. hold szántóra eső 19—18 trak—

torral, a minimumot Hajdu és Bihar vár-

megyék ?, illetve 6 traktorral. Szám sze—

rint a legtöbb traktor a legnagyobb or-' szágrészben, az Alföldön található, még pedig 5861 db., melynek legnagyobb

része Pest vármegyében van (1351 db.). A legkevesebb traktor nem a legkisebb szántóterületii vármegyében, Abaújban

11732 kat. hold szántóterület

_ vármegyében,

1948

található, hanem a kétszer nagyobb

szántóterülettel rendelkező Biharban, ahol csak 189 traktort számoltak össze. Az egy traktorra eső szántóterület adata

szerint az országos átlagot jelentő 767 kat. hold szántóval szemben 1 traktorra

maximumként s egyben a legrosszabb ellátottságot jelezve Bihar vármegyében

jut, míg,

minimumként Zemplén vármegyében 529

kat. hold. szántó esik.

Országrészenkint megvizsgálva a trak-

torok lóerő szerinti megoszlását, feltűnő?

eltérést látunk az alföldi és az északi országrész traktorviSzonyai között, amenyw

nyiben az Alföldön kevesebb kistípusú

és több nagytipusú traktor található,

mint Északon. Az Alföldön ugyanis a'

traktoroknak 24%-a 30 lóerőnél nagyobb

teljesítményű s csak 43.50/o-a kisebb 20

lóerőnél, mig Északon a nagy traktorok

aránya l4%, ellenben a kis traktoroké a,

600/o-ot is meghaladja. '

A vármegyék közül a lóerő szerinti

traktor-megoszlás szempontjából emlí-' tésre méltó Jász és Bihar Vármegye, mint olyan, ahol a nagy traktorok száma, több, mint a közepes vagy kis trakto—

roké. A közepes nagyságú traktorok

Hajdú és Csanád vármegyében dominál—f nak, mig a kistipusúak Abaújban. Szám-'

szerint a legtöbb nagytipusú traktor Jász a legkevesebb Abaújban található. A közepes típusból a legtöbb) van Pest vármegyében, a legkevesebb

ugyancsak Abaújban, míg a kistípusú.

traktofokban Somogy vármegye az első,

Bihar pedig az utolsó. _

A traktorok hajtóerő szerinti megosz—

lása mind a három országrészben közel, áll az országos arányhoz, e tekintetben országrészenkint tehát nagy eltérések nincsenek. Mégis az Alföldön a nyers- olajtraktorok aránya, Északon pedig a;

benzin—, benzol—, petróleum és szeszmo—

toros traktoroké valamivel jóbb az átlag—

nál. Nógrád—Hont vármegyékben főleg.

benzin, stb. motoros traktorokat használ—

nak, Biharban pedig nyersolajmotoroso—

kat, míg a generátorgázmotoros trakto—

rok aránya minden vármegyében elenyé—

sző. Számszerint a legtöbb benzin, stb., motoros traktor Pest vármegyében, a leg- kevesebb .Biharban van. A nyersolaj- traktorok száma Jászban a legnagyobb, Abaújban a legkisebb.

A traktorok területi megoszlásával' kapcsolatban megemlítendő, hogy —— mix—_N—§

vel rendelet szerint a traktorok a táro—

.lási helytől számított 200 km-es köme-,!

ten belül kötelesek dolgozni —— a területi—?

megoszlás jelentősége e nagy akcióró—

dtus'ra való tekintettel a traktoroknál sokkal kisebb, mint egyéb, helyhezkötöt—v tebb mezőgazdasági gépeknél.

:

'1—6. szám

A már említett traktorhiányon a kor—

mányzat az országszerte felállításra ke—

rülő és már részben fel is állított állami

mezőgazdasági gépállomások útján kiván

segiteni.

A tervek szerint még ebben az évben

f'ímintegy 120 gépállomást létesíteneksezek

ellátására mintegy 600—700 új traktort szereznek be. A gyáripar havonkint egy- előre 60—70 traktort fog a mezőgazda—

,_ ság rendelkezésére bocsátani. A NIK ál—

tal gyártott 30 db. új mezőgazdasági traktort a Földmívelésügyi Minisztérium már néhány hónappal ezelőtt átvette és szétosztotta a Hajdu, Jász és Fejér vár—

megyei gépállomások között s azóta is számos új gépállomást szervezett és sze—

- relt fel. Úgy tervezik, hogy 1951—ig min—

den járásban legalább egy gépállomást létesítenek. Az állatállomány szaporításá—

V"Wfról a hároméves terv keretében ugyan—

csak gondoskodás történt s igy a vonó—

erőben mutatkozó hiány fokozatosan csökkenni fog.

A traktorok tárgyalásánál nem feled—

kezhetünk meg a traktorhasználat elő—

nyeinek felvázolásáról sem. Szakértői

; vélemény szerint egy munkanap alatt , 'középkötött talajon 20 cm mély megmun—

kálást véve számításba, emberi erővel 120 m2, igaerővel (kettős lófogat) 0.75 kat. hold, traktorral (35 lóerős) 6 kat.

hold művelhető meg, vagyis traktorral ff'az emberi teljesítmény 287—szerese.1 Az

őszi és tavaszi munkákra alkalmas rövid

időszakot traktorral könnyebb jól kihasz- nálni, mert ennek napi üzemideje 20—24 órára is felemelhető. A traktor előnye,

hogy a talajmunkák (tarlóhántás, tarló—

buktatás, stb.) mellett cséplésnél, aratás—

mnál, fuvarozásnál, stb. is rendszerint jól

ihasználható. A traktortartás továbbá ol- csóbb, mint az igásállat tartása. A trak-

tortartás költsége ugyanis 100 napra szá-

mítva egy pár ló 20 napos üzemköltségé- nek felel meg. 150 napra pedig egy pár

ló 36 napos üzemköltségének; ez egyben a traktor fokozottabb kihasználásánál mutatkozott növekvő rentabilitásra is rá- írányíthatia a figyelmet.2 Végeredmény—

ben a traktor sok és fáradságos fizikai

munkától kíméli meg a gazdát, házné—

Dét és állatállományát s ugyanakkor alanosabbani gyorsabban és eredménye—

sebben dolgozik a mezőgazdaságban. mint emberi. vagy állati erővel lehetne Mind—

ezek felismerésével a mezőgazdasági ter—

melés terén a feilődés menetébe bekan—

csolódva egyre több ország adja fel szá—

zadokon át gyakorolt talajmívelési mód—

szereit s tér át a mezőgazdaságban a géni erő adta lehetőségek minél teljesebb ki—

aknázására. ,

Traktorokék. A traktorekék a

traktorokhoz kapcsolt munkagépek, me—

1) Rázsó Imre: illen'ítfnzdnságunk eépesítése. Ma—

gyar Mgzőgazdaság. 1947. (II. évf. 1. sz.)

*) Lovas László: Pontos vagy rzénesített szántás.

Magyar Technika. 1948. (III. évf. 2. szA

42 1948

lyek sokféle változatban fordulnak elő.'

Szántógépek lévén, legegyszerűbb cso—

portosításuk aszerint történhet, hogy hány ekevassal vannak ellátva. Igy Ábe—

szélhetünk kétvasú, háromvasú, stb. trak-

torekéről. A traktorekék adatai 1947-ben összeirattak, de a rájuk vonatkozó ko—

rábbi összehasonlító adatok nem állnak

rendelkezésre, mert az előző gépstatisz—

tikában a traktorekék és billenőekék

adatai egybefoglalva szerepelnek. Ezért a 2. tábla csupán az 1947. évi adatokat

tartalmazza területi megoszlásban

ekevasak szerinti részletezéssel.

A 7803 db-ból álló traktorekeállomá—

nyunknak mintegy _ 40—40%—a kétvasú,

illetve háromvasú eke volt, míg a több-

vasú ekék aránya alig haladta meg a

200/o—ot. Országrészenkint tekintve, az

Alföldön nemcsak számszerűen van több

traktoreke,"mint a Dunántúlon, hanem a

szántóterülethez viszonyítva is, ha pedig

a traktorekék számát a traktorok számá- hoz viszonyítjuk, azt látjuk, hogy az Al- földön lOO traktorra 74 traktoreke esik, a Dunántúlon ellenben csak 51. Orszá- gos viszonylatban minden 100 traktorra 62 traktoreke jut. A vármegyéket te—

kintve, Jász vármegye adata kiemelkedő, mert a legtöbb traktoreke e megyében található és a három- és többvasú ekék—

ből is több van itt, mint akármelyik má—

sikban. Pest, Csongrád és Békés várme—

gyének a traktorekelétszáma szintén ma—

gas, Csanád vármegye pedig azzal tűnik ki,

hogy több traktorekéje van, mint trak-

tora. Zala vármegyében viszont a trak—

torlétszámhoz és a területhez viszonyítva a traktorekék aránya a legalacsonyabb és számuk is csaknem a legkisebb. Ha a traktorekék áthelyezésével a traktorok és

traktorekék fenti egyenlőtlen arányát

meg lehetne szüntetni. bizonyára mind—

két fajta gép kihasználása racionálisabb

az

mlehetne;

Az egy traktorekére eső szántóterület

1233 kat. hold volt s ennek megfelelően minden 10.000 kat. hold szántóra 8 trak—

toreke jutott. Traktorekeállományunk azon az alapon számítva, hogy egy trak—

toreke 7.8 normáleke egységnek felel

meg,1 mintegy '60.000 egytestű eke mun—

kaját képes elvégezni Az ország szük ségletét traktorekékből 84.000 db—ra te—

szik,2 melynek lott—át sem éri el az összeírt traktorekék száma. A hároméves ! terv a traktorokkal vontatott talajm'ivelő § gépek számát 10.250 (2000—l—4000-l—4250) db-bal kivánja szaporítani, minek foly— , tán a traktorekék száma is emelkedni '

fog. '*

1) Szentkirályi Miklós dr.: Magyarország mező—

vnzrlasáei gépszükséelete. A Magyar Gazdaságkutató Intézet 26. sz. külön kiadványa. 1946.

*) Szentkirályi Miklós dr. : A mezőgazdaság géne- sítése. A .,Közgmzdnság" évkönyve. Szerk. Markos György. Kindin :] ,,Közgazdaság'" Lap— ("s Könyv—

kiadó Rt. 1947.

mm,; w. im"

1—6. szám 43 1948

2. Traktorekeállomány 1947. májusában.

Nombre des charrues á tracteur en mai 1947.

, , ,Himww v.

hozatott járgányos cséplőgépek, a 80-35 .

. * Traktorekék

Charrues á tracieur

. száma ekevzisak szerint

" ** Országrósz, vármegye összes suivanl le nombre des socs

,. Régions, comilafs száma

Nombre kétvasú három" __ ,

vasu , tobbvusu

total double . '

socs lrlple polgsocs socs

" Baranya vm. ... ... . . 334 151 121 62

Fejér vm. ... 386 146 167 73

Győr-Moson vm. 188 98 6—1 26

Komárom—Esztergom vm. ... 133 36 62 35

Somogy vm. ... .. . ... 378 148 145 85

Sopron vm. ... 170 50 50 70

Tolna vm. ... _. ... 290 127 102 61 Vas vm. ... . ... 135 46 27 62 Veszmí'm vm. ... . . . .. 318 116 % 151 48

Zala vm. ... 98 36 40 22

Dunántúl összesen ... 2.430 954 932 54—i Transdunubic, au total

Bács-Bodrog vm. ... 168 93 51 24 ,

Békés" vm. . . . . . 644 293 237 114

Bihar vm. . . . . . 126 —— 69 57

Csanád vm. . . . ... . . 378 174 132 72

Csongrád vm. ... . . . 646 277 929 140 Hajdu vm. ... . . . . 214 59 94 61 Jász—Nagykun-Sznlnok vm. ... . ... . . . . 906 211 497 198 Pest—Pills-Soll—Kískun vm. ... 758 294 992 17;

Szabolcs vm. ... 203 93 73 87

Szatmár—Bereg vm. ... _ ... . . ... 292 70 51 171 Alföld Összesen . . . ... . . . 4.335 1.564 1.725 1.1) 16 !

Grande Plainc, au tolul '

Abaúj vm. ... 94 58 28 8

Borsod-Gömör vm. . . 244 135 62 47

Heves vm. . . . ... 359 176 109 74

Nógrád—I [ont ... . . 214 99 69 46

Zemplén vm. ... . ... 127 48 45 34

Észak összesen ... . 1.038 ! 516 313 209

Nord, au talal .

Magyarország —— Hnum-ie nm. ... . ... 7.803 3.034 2.970 1.799

WWW

C s é p l 6 g é p e k. A cséplőgépek a mult ra esett, de oka volt ennek a gőzcséplő- század második felében terjedtek el ná— gépek állandó fogyása is, melyeknek

lunk, éspedig a 70—es években a lóval állománya ugyanez idő alatt 9786-ról 5865—re esett. A hőmotoros cséplőgépek kévek táján pedig az akkor tűzgépeknek száma ez időszakban 5712-ről 10.814-re

nevezett gőzeséplőgépek. A cséplőgépek ugrott s ennek volt köszönhető, hogy

a mezőgazdasági termelési statisztika ke—

retében 1922 óta évről-évre rendszeresen összeirattak a cséplési statisztikai adat—

gyűjtés során, mely a gabonafélék ter—

mésátlagainak pontosabb megállapítása

végeredményben a motoros cséplőgépek száma 15.500—ról 16.700—ra emelkedett.

A n'i'otoros cséplőgépek térhódításával a

gabona osztályozása, a szemkiválasztás

Sokkal tökéletesebbé vált s így a csep-

végett szerveztetett. Ezenkívül külön lési eredmény megjavult. 'A, cséplőgéoek

gépstatisztikai adatgyűjtések során is hajtóerő szerinti megoszlasaban tortent

természetesen számbavették a cséplőgép— átalakulást 301 szemleltetlk aze——————3.1 ÉPbl)

állományt. adatok.

A cséplőgépek száma a két világhá— (iséplőgépek 1895 1923 ;1938 1947

ború között évről-évre állandóan csök- (h'ízcséplőgépek sz. .; 4.555 9.786'5365 2.240

kent, ú ho az 1923. évi 26.700 db-ról , % 16'8 36-6 325 15—§

1938—rag1yBOÉgg db-ra apadt A csökkenést Másmm'méplóg'sz'a; 5971131058913113933

főleg a járgányos cséplőge'pek kiszoru— Jámányos cséplőg- sol 2253321122222 1.3;(4 5315;

lása okozta, melyeknek száma az emlí—

tett időszak alatt 11.060 db—ról 1400 db—

27.135 26.718 18.049 14.658 100'0 III/Pl) 100'0 100'0 (iséplűg. össz.: sz. . . .

(, ,o

1——l3. szám '

A cséplőgépek 1947. évi területi meg—

oszlását hajtóerő szerinti részletezéssel, továbbá a cséplőgépsűrűség és az egy cséplőgép által elcsépelt gabonamennyi-

ségre vonatkozó adatokat a 3, számú

tábla tünteti fel.

A háborús események folytán Cséplő—

gépállományunk l4.öoS—ra esett Vissza, az állományon belül azonban a homo—

toros cseplogépek tulsulya a gozcseplő—

gépekkel és a járgányos gépekkel szem-

ben tovább növekedett. A járgányos

cseplőgépek mellett az utóbbi 10 ev alatt a gözcseplőgépek fogyása is rohamossá vált, amit a hömotoros cséplőgépekben történö lassúbb gyarapodás nem tudott ellensúlyozni. A meglévő cseplőgépállo—

mány a még nem teljes termelokeszseg mellett és az aszály miatt különösen ala—

csony terméshozamhoz képest az 1947—es évben teljesen elegendőnek bizonyult s így a cséplésben fennakadás nem állt elő. A termelés fokozódása és a termés—

átlagok javulása, esetleg megkívánhatja a cséplőgépek számának szaporítását, te—

kintettel a felújítás szükségességére viszont a gabonatermesztö terület csök- kentésére irányuló törekvéssel számolva.

a mostani létszám nagyobbarányú fel—

emelésére valószínűleg nem lesz szükség.

A hároméves terv is elsősorban az egyéb mezőgazdasági gépek pótlását tartja szük—

ségesnek. Erre mutat az is, hogy—a terv keretében egyelőre mindössze 200 (SO—.k

70-1L70) db. új cséplőgépet szándékoznak

a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani.

Cséplőgéppel való ellátottságunk álta—

lános vélemény szerint viszonylag elég jó, amit igazolni látszik a következő szá—

,v-mitás is. Kiindulva abból a feltételezés—

í ből, hogy egy cséplőgép átlagos évi hasz- nálata 45 nap s hogy egy gép naponkint

átlag 6 kat. hold kalászos termését képes

elverni, megállapítható, hogy nálunk leg—

alább minden 270 kat. hold kalászossal bevetett területre kellene egy—egy cséplő—

gépnek jutnia,1 Ezzel szemben a mult évben 308 kat. hold kalászossal bevetett területre esett egy—egy cséplőgép, mely arány nem mutat rossz ellátottságra.

Persze, a valóságban nem ilyen jó a helyzet, mert a cséplőgépek egy része el—

használódott állapotban van, vagy nem korszerű.

Az_1947. évi májusi összeírás alapján a cséplőgépek országrészenkmti megosz- lása azt mutatja, hogy a legtöbb cséplő—

gép a Dunántúlon (42.5%) és az Alföldön

(42.0%) volt található és ennél jóval ke—

. vesebb akadt az északi országrészben (15.50/0). Azonban a gabonaterülethez vi—

szonyítva a cséplőgépek számát, már más képet kapunk, ugyanis a cséplőgéppel vi—, szonylag az, északi országrész van legjob- ban ellátva, ahol 10.000 kat. hold leara—

1) Intrkas Árpád : A niezí'íguzdaság gép- és eszköz- felszerelósének üzemi Összefüggósoi. A Mt-zt'igazdnság- politikai [mezot kiadása. lül—l.

is,.

44

r—eséplőgépek területi

1048

tett gabonaterületre 41 cséplőgép esik?

a Dunántúlra számított 37 és az Alföldre kimutatott 29 db—bal szemben. Ha pedig figyelembe vesszük azt is, hogy az 1 cséplőgépre eső elcsépelt gabona mennyi—

sége az északi országrészben 831 o volt,

a Dunántúlon 1524 (; és az Élföldön

l736 (;, méginkább szembetűnik az északi

országrésznek kiemelkedő és az Alföld—

nek e téren elmaradottabb helyzete, A hajtóerő szerinti részletezésből ki—

tűnik, hogy a cséplőgépeknek legnagyobb—

része (81.20/9) hőmotoros, stb. cséplőgép,

kisebb hányada (15.3"o) pedig gőzcse'plő—

gép, melyek mellett még jelentéktelen

számban (3.595) járgányos cséplőgépek is

működnek. A legtöbb bőmotoros cséplő—

gép (5025 db.) a Dunántúlon van, majd—

nem ennyi (4878) van az Alföldön is, de.

ez nem jelenti azt, hogy efajta gépekből e két országrész az északinál jobban el volna látva, mert ott 104000 kat. hold gabonaterületre 36 gép jut a dunántúli 30 és az alföldi 23—mal szemben. A leg—

több gőzcséplögép (1177) az Alföldön ta—

lálható s a gabonaterülethez viszonyítva is ezzel a fajtával az Alföld van a leg—

jobban ellátva. Viszonylag is és szám—

szerint is a legtöbb járgányos gép a Dunántúlon maradt még használatban.

Országos átlagban minden 10.000 kat., hold gabonaterületre 34 cséplőgép jut, egy cséplőgép pedig országos átlagban 1505 g gabonát csépelt el. A gabonaterü-

léthez képest cséplőgéppel Sopron várme—

gye (49) van legjobban ellátva, míg a leg—

gyengébben Bács (26) és Szabolcs (26). Az elcsepelt gabonamennyíséget is figyelem-

bevéve, az egy cséplőgépre eső gabona—

mennyiség Abaújban volt a legkisebb (626 (1) s Csanádban a legnagyobb (2616—

(3), amiből kitűnik, hogy az 1947. évi

cséple's alkalmával Csanád cséplőgépei egyenkint csaknem négy és félszer any- nyit teljesítettek, mint az Abaúj várme—

gyeiek, ha valamennyi cséplőge'p üzemben volt és valamennyi csak a saját megyéje területén dolgozott, De ha pontosan nem, is állapítható meg az egyes vármegyé—

ken belul a cséplőgépek kihasználásának a foka, nyilvánvaló, hogy a cséplőgépek—

nek az ország területén történő arányo—

sabb elosztásával hamarabb és a gépek rentabilisabb igénybevételével volna el—

végezhető a cséplés. Remény van arra,

hogy a cséplőgépek jobb kihasználását

a földmivesszövetkezetek is elő fogják mozdítani, annál is inkább, mert már elég nagy számú —— az Országos Föld- hivatal 1947. évi közlése szerint mintegy 6000 cséplőgéppel rendelkeznek. A.

megoszlásából vég- — eredményben nagyvonalakban az olvas—

1——t3. szám

ható ki, hogy elsősorban az Alföld és a Dunántúl déli megyéinek cséplőgépállo—

mányát kellene gyarapítani, esetleg _az

§xé32aki országrész megyéinek rovására.

?

;

§

;,

Szelektorok.

melyeken itt a

A szelektoroknak, géphajtású kombinált vetőmagtisztító-gépeket kell érteni, a létszáma az 1947. évi májusi összeírás szerint csupán 652 volt, alig valamivel '*több, mint 1942-ben, amikor is 645 ilyen—

%fajta gépet írtak össze. Motoros vetőmag—

gtisztító gépekből a szükséglet még mint—

Éegy 4000 db-ra tehető s ha ezt csak jó

gépesítés esetére tekintjük is irányadó—

nak, mégis megkell állapítani, hogy motoros magtisztítóink száma országunk legszerényebb igényeihez képest is na—

gyon kevés. A szelektorok hiányát a há—

roméves terv során pótolni kívánják s a terv szerint 1800 db új szelektort bo—

* csátanak a mezőgazdaság rendelkezésére

45 1948

Szelektorokkal legjobban a Dunántúl van ellátva, az állománynak 51.50/0—át

itt használják és a 10.000 kat hold szántó—

területre eső szelektorok száma is ittaleg—

nagyobb. A legtöbb szelektor Pest vár- megyében (88), a legkevesebb Szatmár

vármegyében (3) található. A géphajtású motoros magtisztítók mellett konkolyvá—

lasztók és egyéb gabonatisztítógépek is

használatosak, melyek bizonyos fokig

enyhítik a szelektorokban érezhető hiányt.

A traktorok, traktorekék és cséplőgé—

pek adatainak rövid ismertetése után né—

hány sorban érintenünk kell még gépe- sítésünk általános problémáit. Már ma- gának a mezőgazdaságnak legoptimáli- sabb gépállományát is igen nehéz prob—

léma meghatározni. A belső viszonyok figyelembe vétele mellett a szomszédos

és a táVolabbi országok helyzetére is te-

3. Cséplögópállomány 1947. májusában.

Nombre (les ballcuses en mai 1947.

. — _

2 .J— k "' Jx : "L' co

(Ésóplűgópvk 3_§ ; §É Éhca—É

. es 57 a §, ': _. .2' :

Raileusts 5; alá : ; __g a ; E %

áss 3" %% 32 %e

w—w-————Á———————f : "§ sex—:. ?: § % ..

. . _, . amo ;5'44 233 kg;—u;

r (),—__záurüsz' vármvgyv szamu [numero szenn! ha % ;; if ; u S ;: 3-3? §

Régionx, (*umiluís murvhanl ggg is : É: ggg ggg

' .,,,.,____—,-

_{. _}

e %: : : .

_{_ ,}

ag *: gi

_{§ _ m}

Xrnnbru melo— ! gól. jár" L': E: 6 Égi ÉÉÉ %m Eɧ

! ros _ gz'mvos jul—sámli sárga—S _ u :gk

"M' a 141 **:E aza 0. esseni— rz— ö : e

"" vapmu- "". $$$—":: .: § : S:: el:—, N 23 ;? a 5 er-

mole'ur nmnryr - 13 " ' "— V

lám—anya vm. (310 161 M'). 7 208 33 1.915

Fejér vm. ... 533 312 23 18 260 38 1.305

Győr—Moson vm. ... 131 347 74 33 245 41 1.114

! Knmárom-liszh (J'-' m vm. . .. 368 313 27 26 284 47 875

Somogy vm. ... 1.017 922 76 19 301 33 1.904

Sopron vm. ... mt.) ma 29 m 203 49 1.206

Tolna vm. ... 573 477 80 16 307 33 2.304

Vas vm. ... 783 492 lő? 126 91"! 41 1.218

Veszprém vm. ... 620 368 26 26 ;)!IX 34 1.534

Zala vm. ... 710 St.; 201 26 251 40 1.467

Dunántúl összesen ... (Lm 5.035 815 358 266 37 1.524

Transdanubfv,_ au tom!

Bács—Bodrog vm. ... 232) 206 31 2 361 _26' 2.437

Békés vm. ... 710 366 168 b 331 30 1.945

Bihar vm. ... 377 126 243 8 367 27 2-01'5

Csanád vm. ... 353 295 00 " 343 29 2-615

Csongrád vm. ... 660 581 78 1 288 35 1—528

Hajdú vm. ... 412 206 206 375 27 1.754

Jász-Nkún-Sznlnok vm. ... 911 886 43 12 329 30 1515

Post-Püis—Soit-Kiskun vm. ... 1.558 1.213 315 30 343 72!) 1.500

Szabolcs vm. ... 312 500 22 20 381 26 7-701

Szatmár—Bereg vm. ... , , 332 999 11 22 317 31 1.087

Alföld összesen ... (5.156 4.878 1 177 101 342 29 1.736

(lrandv Maine, (uz tolul

Abaúj vm. ... 298 M .! 32 626

Borsod—Gömör vm. ... 625) 131 0 41 719

lleves vm. ... 603 18 18 3 1.017

Nógrád—l Ion! vm. ... 463 . 151 7 46 717

Zemplén vm. ... 283 i 6 36 1.083

Ész ik Összesen ... 3.327! 2 18 31 21 1 41 831

Nord, au lola! A—

Magyarország összest-u ... ? 11.905 : .zm , m:; 295 3.1 1 1455

Ilongriv, loialu: généráuac §

: s

kintettel kell lennünk és a külföldi gép—

termelésből adódó ellátási lehetőségeken kivül gondolnunk kell ezeknek az orszá—

goknak termelési irányzatára, valamint ,a várhatóan kialakuló világpiaci hely—

* zetre is._ Már közhellyé vált felfogás sze—

rint Magyarország a jövőben a tengeren—

túli és 'a szovjet gabonatermesztés óriási

fejlődése következtében a világpiacon

gabonafélékben nem lesz versenyképes

s így a gabonatermő területek csökken—

tése mellett nálunk a belterjes gazdál—

kodás és a munkaigényes termelési ágak kifejlesztése látszik kívánatosnak. Gépesí- tésünk kérdése tehát ebből a szempontból is feltétlenül megvizsgálandó.

Sok probléma adódik a gépesítéssel kapcsolatban a nemzetközi vonatkozá—

sok leszámitásával is. Többek között fel—

merül, hogy mekkora az a, birtoknagyság, mely bizonyos gépeket (pl. traktort, vető—

gépet, stb—t) egyedül képes gazdaságo—

san kihasználni és hogy milyen és mek—

kora birtokok egyesithetők, vagy tömö- ríthetők valamely gép közös használa—

tára. Népünk lelki alkatával is számol—

nunk kell, ugyanis a magyar gazda nagy állatszeretetében gyakran még olyan esetben is ragaszkodik az állattartáshoz (pl ló), mikor az már egyáltalán nemki—

fizetődö. Természetesen a traktor- és állattartás kérdésébe a trágyázás prob—

lémája is belejátszik.

A traktorellátás másik kérdéstömege ipari oldalra esik. Elbírja—e gyáraínk kapacitása a traktorszükséglet fedezését, a nagytípusú traktorok gyártására alkal—

mas gyári berendezést lehet-e és érde—

mes—e a gépesítés kívánalmai szerint át—

állítani, vagy érdemesebb——e behozatalra gondolni; A további probléma a gepek ára, vagyis az a kérdés, hogy meg tud—

ja—e venni a gazda az idők, kívánalmai—

nak megfelelő legszükségesebb felszere—

lést a mezőgazdaság mai jövedelmező—

sége mellett. A felsorolás még folytat—

ható lenne a gépesítésnek a mezőgazda—

sági munkanélküliségre gyakorolt hatása—

tól kezdve a gépesítés pénzfedezetenek biztosításáig, de ehelyütt a felmerülő kérdések egész sorát még csak érinteni sem lehet.

Amint látjuk, a gépesítés problémája elég nehéz és elég sokoldalú. Azonban a kormányzat nem riadt vissza a nehez—

ségektől, hanem az adott lehetőségek ha—

tárán belül a gépesítés érdekében máris sok jelentős intézkedést tett. A Földmi—

velésügyi Minisztérium kebelében gépe—

sitési ügyosztályt állított fel, annak ke—

retében megszervezte az állami mező—

gazdasági gépszolgálatot, mely többek között a mezőgazdasági traktorok tulaj—

donjogának igazolását is elvégezte és az

1948

állami mezőgazdasági gépállomások szer-—

vezéséhez is hozzáfogott. Legujabban a

gépesítési feladatok megoldására egyéni, cég formájában egy új szervezetet leten—

sítettek, __ az Állami Mezőgazdasági,

Gépüzemet —— melyen keresztül a mező——

gazdasági gépállomások szervezését is végzik. Országszerte szép sikerrel gépáw

kezelői tanfolyamok is .működnek:

től 1948 februárjáig 140 gépkezelői tane folyamot tartottak 4250 hallgatóval. Az

állami birtokok gépparkját felújítják. A,

gépesítésbe a szövetkezetek is bekapcso—

lódnak, így pl. a ki'sgéphitelakció lebo——

nyolítására a MOSZK kapott megbizástj A mezőgazdasági épek üzemanyagellá—

tásáról szintén gondoskodás történt, a;

javításra szoruló gépek pedig szállítási kedvezményben részesültek. / Mindezek az intézkedések arról tanus—

kodnak, hogy az illetékesek a mezőgaz—

daság gépesítésének ügyét szívükön Vi—

selik.

Külön meg kell emlékezni a hároméves tervről, melynek a mezőgazdaság gépe—

sítése szempontjából kiemelkedő j'é'ÉntNőM—W

Ugyanis az 1947. évi augusz—i tus hó l—től számított három esztendőre;

előirányzott összesen 6585 millió forint :' sége van.

értékü beruházásnak a mezőgazdasági szektorra eső 2000 millió forintos össze——

géből a mezőgazdasági termelés fejlesz—

tésére szolgáló 912 millió forintból 345 millió forint a mezőgazdaság gépesíté—

sére, valamint eszköz- és vasanyag ellá-

tására,,,fog fordíttatni. Ez az előirányzat az! alábbiak szerint kerül felhasználásra.L

Tervévek 5 ig E M u

ax Enzo E :

E 8. 31—55? :"

a a Ha

millió forint

1. év ... 60 20 80

2. év ... 100 20 120

3. év ... 125 20 145

Összesen : 285 (m .? 4.7

Befejezésül rá kell mutatnunk meg?

arra, hogy gépesítési problémáink megn oldásához szükség volna egy minél tel—

jesebb és részletesebb mezőgazdasági gép—

statisztikára, mely nemcsak az egyes mezőgazdasági gépek számát, hanem azoknak üzemi és termelési összefüggéseit 'is feltárná s így az intézkedésekhez szi—

lárdabb alapokat teremtene. V

Durkó Gábor dr.

A nl07őff izdas:ig pépe—

SZPIlll:ír(i]I]í Miklos (ll

Szerk lllarkos , A ..KÖZ)": 1le is: i,— '

gy. lx'iulia zi ,,lx'őzg kiuio ill lilldlllthl l$l17

1945— ,

;