SZEMLE
1141
A Statisztikai Szakosztály megválasztott áj vezetősége:
Barta Barnabás, a KSH elnökhelyettese. az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke,
Dr. Belyó Pál. az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa,
Dr. Csahák Istvánné, a KSH főosztályvezetője, Dr. Gyulay Ferenc, statisztikai főtanácsos, a Sta- tisztikai Szemle főszerkesztője,
ignácz Beáta, a KSH munkatársa.
Keleti András. a KSH mb. csoportvezetője,
Lendvai János. az ipari Minisztérium főosztályve- zető-helyettese.
Dr. Melega Tiborné, az MKKE Statisztikai Tan—
székének adjunktusa.
Németh Pál, a KSH munkatársa,
Nyers József. a KSH főosztályvezetője, az Ipar- statisztikai és üzemgazdasági Szekció elnökségének tagja.
Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a KSH elnöke, Dr. Ollé Laios egyetemi tanár (MKKE).
Oros Iván statisztikai főtanácsos. a KSH osztály- vezetője.
Osváth Lajos, a Gazdaságkutató Intézet Igazga- tája.
Dr. Párníczky Gábor egyetemi tanár (MKKE), Pesti Laios, a KSH elnökhelyettese. a Statiszti- kai Informatikai Szekció elnöke.
Sándor György. a KSH munkatársa.
Tóth Péter, a Csepeli Szerszámgépgyár gazdasági igazgatója.
Dr. Vavró István, az Igazságügyi Minisztérium asz- tályvezetője.
Végvári Jenő, a KSH elnökhelyettese. az Ipar- statisztikai és üzemgazdasági Szekció elnöke,
Dr. Vincze István egyetemi tanár.
Küldöttek: Barta Barnabás, dr. Belyó Pál, dr. Csahók Istvánné, dr. Csepinszky Andor, Dudás lános, Farkas Gizella, dr. Fazekas Bé- la, Juhász Jánosné, Nyitrai Ferencné dr., dr.
Ollé Lajos, Oros Iván. Osváth Lajos, dr. Pár- niczky Gábor, Pesti Lajos, Tóth Péter, Vég- vári Jenő,
A Szakosztály újonnan megválasztott ve- zetősége a közgyűlést követően megtartotta alakuló ülését, amelyen a Magyar Közgaz- dasági Társaság Statisztikai Szakosztálya el—
nökévé dr. Párniczky Gábor egyetemi tanárt, titkárává ismét Oros Ivánt, a KSH osztályve- zetőjét választotta meg. A Szakosztály ifjú- sági felelőse lgnácz Beáta lett.
KONFERENCIA A NEMZETKÖZI ÓSSZEHASONLlTÁSOK PROBLÉMÁIRÓL
CSIZMADIA MAGDOLNA
A Florida International University 1986.
július elején kétnapos konferenciát szerve- zett Miamiban a nemzetközi összehasonlí- tások időszerű problémáiról. Minthogy az utóbbi évek takarékoskodó világában na- gyon kevés alkalmuk volt e szakma művelői-
nek közvetlen véleménycserére, a miami konferenciát érthetően nagy érdeklődés ki- sérte. A tanácskozáson elsősorban a nemzet- közi összehasonlitások felhasználói voltak je—
len, de képviseltette magát számos nemzet- közi szervezet is, amelynek keretében ilyen munkákat végeznek. Legtöbbet az ENSZ Nemzetközi Összehasonlítási Programja (ICP) jelenével és jövőjével foglalkoztak a konferencia résztvevői. Mivel ebben a prog—
ramban Magyarország a kezdet (az 1960—as évek vége) óta aktívan részt vesz, a tanács- kozás számos tanulsággal szolgálhat a téma iránt érdeklődő hazai szakemberek számára.
Ezért indokolt, hogy a konferencia dokumen—
tumai, a benyújtott 16 dolgozatban kifejtett álláspontok alapján tájékoztatást adjunk az ott elhangzottakról.
A konferencia középpontjában az ENSZ keretében végzett, jelenleg már az ötödik fázisnál tartó Nemzetközi Összehasonlítási Program állt. A negyedik fázisig e projekt fejlődése egyirányú és impozáns volt: az el- ső fázís 10 résztvevője után a másodikban 16-ra, a harmadikban 34—re, a negyedikben 60—ra emelkedett a részt vevő országok szá- ma. Az ötödik (1985. évi) fázisban azonban
-— úgy tűnik — törés következik be, a részt- vevők száma minden valószínűség szerint valamelyest csökkenni fog a megelőző fázis- hoz képest.
Nem mintha az ICP-típusú nemzetközi összehasonlítósoki eredményei iránti keres- lettel volna valamilyen probléma. Ez az igény állandóan növekszik, aminek a konferencia is számos tanújelét adta. Különösen azóta.
hogy az árfolyamok ..lebegni" kezdtek. a va- lutaárfolyamokkal való átszámítások még a fejlett tőkés országok egymás közötti össze- hasonlításainál is szeszélyes ingadozásokat okoznak az eredményekben. (Például 1985 és 1986 tavasza között az angol font mintegy 40 százalékkal felértékelődött az USA—dollárhoz képest, anélkül, hogy a két ország pénzne- mének inflációs rátái közötti különbségek bármit is indokoltak volna ebből.)
Ehhez a képhez azonban az is hozzátar- tozik, hogy az ICP—típusú összehasonlitások iránti igény nem egyenletes. A fejlett orszá- gokban lényegesen erősebb, mint a fejlődők—
ben: ez utóbbiakban a gazdasági elemzé—
sek színvonala általában még nem jutott el arra a fokra. amelynél a nemzetközi össze- hasonlításoknak is megvan a maguk hatá- rozottan kialakult helye. A nemzetközi ösz-
i Az lCP—tipusá összehasonlitásoknak az a lénye- ge. hogy itt a bruttó hazai termék (GDP) alkotó- elemeit külön erre a célra szerkesztett térbeli árin- dexekkel (vásárlóerő-paritásokkol) ározzák át vala—
milyen közös pénznemre.
1142 SZEMLE
szehasonlítási munkákba való bekapcsolódás mellett szól viszont az, hogy az lCP-ben va- ló részvétel legalább annyira szolgálja a nemzeti statisztika fejlesztését, mint valami- lyen konkrétan meglevő összehasonlítási
igény kielégítését.
Semmiképpen sem az érdeklődés hiányá- ban kell tehát keresni a visszaesés okát. Az ötödik fázis gondjainak — amint az a kon- ferencián is megfogalmazást nyert — kizá- rólag financiális okai vannak. Amikor csak- nem két évtizeddel ezelőtt az lCP beindult, volt egy olyan — azóta illuzórikusnak bizo- nyult — feltételezés. hogy amint a projekt túljut a kutatás és a beiskolázás szakaszán, az országok részvétele mintegy automatikus- sá válik. s a továbbiakban már nem igényel olyan jelentős támogatást. mint amire a kez- deti szakaszban szükség volt. Ez a feltétele- zés azonban csak részben vált valóra: nem igényelnek külső támogatást a részt vevő fej—
lett országok. amelyek általában fedezni tud- ják ennek költségeit. A fejlődő országok többsége azonban. ha hajlandó is saját költ—
ségén elvégezni az lCP—ben való részvétel ..házi feladatait" (áradatok gyűjtése. orszá- gos átlagárak meghatározása, a bruttó ha- zai termék esetleges módosítása az össze- hasonlíthatává tétel érdekében), a multila- terális értekezletekre való utazás költségeit rendszerint nem tudja előteremteni. márpe- dig ezekre —— elsősorban a kiválasztott árureprezentánsok egyeztetése céljából — eiengedhetetlenül szükség van. Ráadásulaz ötödik fázisra a külső adományok is alapo- san megcsappantak. A következmény az, hogy ebben a fázisban csak a fejlett orszá—
gok összehasonlitása zökkenőmentes, vala- mint Afrikáé, amelyet az Európai Gazdasági Közösség továbbra is támogat. A latin-ame—
rikai térség országainak ebben a fázisban nincs tómogatójuk, igy részvételük a koráb- bi 16—ról egyetlen országra csökkent. Támo- gatás hiányában nem tudott beindulni ide- jében az ázsiai összehasonlítás sem, bár itt még van remény arra, hogy a lemaradást behozzák, és végül lesz az ötödik fázisnak egy ázsiai régiója is. További gondokat okoz az. hogy az ENSZ pénzügyi válsága követ- keztében az lCP—központ (az ENSZ Statiszti- kai Hivatala) koordináciás funkciója is meg- gyöngült, ugyanis utazási keretek hiányában maguk a titkárság munkatársai sem tudnak részt venni a regionális értekezletek többsé- gén.
Minthogy egyelőre semmi jele annak. hogy ezek a pénzügyi problémák megoldást nyer- nének. a konferenciát a benyújtott előadások tanúsága szerint erősen foglalkoztatta az a kérdés, hogy miként reagáljanak az IC? ve—
zetői és a részt vevő országok ezekre a ne—
hézségekre. Mondjanak le (egyelőre) a,vi- lóg-összehasonlításról, s korlátozzák az ICP-
munkát a következő fázisban azokra a ré- giókra, amelyeknek nincsenek pénzü yi gondjaik? Vagy ritkitsák az összehasonlítás tárgyéveit és az eddigi 5 éves időközök he—
lyett 10 éves intervallumonként végezzék eze- ket a munkákat?
Mindkét előbbi javaslatnak voltak ugyan hívei a konferencián, de annyira megoszlot—
tak a vélemények. hogy a szakemberek sem- miféle határozott álláspontra nem tudtak jut—
ni. Érdekességként megemlítjük E. E. Mur- phynek, a U. S. Treasury Department mun- katársának javaslatát. Ö nem ritkítani akar- ta az ötéves időközöket az lCP egymást kö- vető fázisai között, hanem ellenkezőleg, sű- ríteni. folyamatossá tenni. Mozgó báziséve- ket (rolling benchmark years) javasolt, ami- koris minden évben a bruttó hazai termék mintegy egyötödére terjedne ki az összeha- sonlítási munka. (Például a O-val és 5-tel végződő években hasanlitanák össze az élelmiszer-fogyasztást. az 1-gyel és ó-tai vég—
ződő években a felhalmozást stb.) Legfőbb érve az volt, hogy az lCP-munkák végzésére minden részt vevő ország statisztikai hivata- lában külön részlegeket hoznak létre, erre a célra képzett szakértőkkel. Ha a munkák csak ötéves időközönként ismétlődnek (mint eddig), az lCP-részlegek -— úgymond -- 3—4 éven keresztül munka nélkül maradnak, a legtöbb esetben szétszélednek, s amikor jön a következő forduló, szinte előlről kell kez- deni mindent, a szervezeti keretek kialaki- tásától a munkatársak betanításáig.
Több szerző foglalkozott előadásában a re- gionalizálás problémájával. Mint ismeretes, az lCP első három fázisában semmiféle re- gionális bontás nem történt. valamennyi részt vevő országot együtt kezeiték az összehason- lítás munkáiban. A negyedik és az ötödik (je- lenlegi) fázisban első lépésben regionális (például afrikai) összehasonlitások zajlanak le, majd ezeket néhány interregionális össze—
hasonlitással összekötve jutnak el a világ- összehasonlításhoz. Korábban többen bírál- ták a regionalizálást mondván: egy sor mód- szertani megoldatlanságot okoz az összeha—
sonlitásban. A szóban forgó konferencia résztvevői egyetértettek az ENSZ Statisztikai Hivatalát képviselő Drechsler László tanul- mányában kifejtett állásponttal, miszerint a regionalizálás lényegében rétegzésnek fogha-
tó fel, s az intraregionális összehasonlitások nagyobb összehasonlíthatósága következté- ben a regionalizálásnak jóval több az elő- nye. mint hátránya. ezért erre akkor is szűk- ség lett volna, ha az anyagi tényezők (ugyan-
is egyes alapak csak régión belüli összeha- sonlitásra álltak rendelkezésre) nem ebbe az irányba hatnak.
Ugyancsak viszonylag egységes álláspon- tot foglalt el a konferencia az ún. ,,fixity"- elv körüli vitában. A negyedik fázisban az
SZEMLE 1143
Európai Gazdasági Közösség kezdeményezé- sére olyan határozatot fogadtak el, hogy a világ—összehasonlításban nem publikálhatók olyan nemzetközi összehasonlítási indexek.
amelyek nem egyeznek meg a már publikált regionális összehasonlítások indexeivel. Ez az első hallásra nagyon szigorú s egyúttal igen vonzónak tűnő követelmény — mint kiderült - roppant sok nehézséget támaszt. merta vi—
lóg—összehasonlítást valamilyen világ-árakon kell végezni. ez pedig más mércét jelent, mint a regionális összehasonlitások regioná—
lis árai. A konferencia egységesen úgy fog- lalt állást. hogy az ötödik fázisban rugalma- sabban kellene kezelni a ,,fixity"-elvet2 s bi- zonyos határokon belül meg kellene enged—
ni a regionális indexektől eltérő indexek köz- lését is.
Mint örökzöld téma, erről a konferenciá- ról sem maradt el az lCP—ben jelenleg hasz- nált formula. az ún. Geary—Khamis-index védelmezőinek és biráláinak párviadala. A vita most arra koncentrálódott. hogy van-e Geary—Khamis-indexnek szisztematikus torzí- tása (bios—je). A szerzők egy része erre a kérdésre határozott igennel telel, arra ala- pozva álláspontját, hogy a súlyozott átlag- árak (amelyeken ennél a formulánál az ősz- szehasonlítás történik) közelebb esnek a na- gyobb országok, illetőleg a gazdagabb or- szágok árarányaihoz, mint a kisebb és sze- gényebb országok árarányaihoz. s így az előbbiek színvonalát lefelé, az utóbbiakét fel- felé húzzák. Némi politikai árnyalatot kölcsö—
nöz ennek a tradícionális módszertani vitá- nak az. hogy egyes előadók. illetve hozzá- szólók a fejlődő és fejlett országok egymás—
sal szembeni összehasonlithatóságának prob- lémájaként vetették fel ezt a kérdést. A vitá- ban állástfoglalók másik fele viszont tagadja a Geary—Khamis-formula torzitását, elsősor—
ban arra hivatkozva, hogy ha nem tudjuk,
? Bővebben a ,,fixity"—problémárál lásd: Yoshi- masa Kurabayashi — Drechsler László: A Nemzet- közi Usszahasonlitási Projekt fejleményei. Statiszti—
koi Szemle. 1986. évi 1. sz. 68—81. old.. valamint
mi az igazi index (valóság). nem beszélhe- tünk torzitásról.
Érdekes módszertani felvetést találunk a konferencia anyagában az Éltető—Köves- Szulc (EKS—) formuláról. amely ezen a kon- ferencián a korábbiaknál sokkal pozitívabb megvilágítást kapott. Prasada Rao ausztrá- liai egyetemi tanár előadásában azt fejte—
gette, hogy az ő értelmezése szerint az EKS- módszer lényege a kétoldalú összehasonlitá—
sok legkisebb költséggel történő multilate—
ralizálása (tranzitivvá tétele), az pedig, hogy az eredeti szerzők a Fisher—formula alapján szemléltették módszerük tulajdonságait, in- kább véletlen. Rao szerint akármilyen más alapformula szerinti indexeket is lehetne .,ek- sizálni", például kétoldalú Geary—Khamis- indexekből lehetne multilaterális (tranzitív) Geary-Khamis—indexeket szerkeszteni.
Nagy érdeklődéssel kísért tájékoztatás hangzott el a konferencián az ENSZ Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) titkársága által készített mezőgazdasági ter- melés összehasonlitásról. A FAO képvisele- tében Ay lános mutatta be a 95 országra kiterjedő munka eredményeit. A konferencia résztvevői igen kedvezően fogadták ezt a je- lenleg egyedülálló, világméretű, termékolda- lú nemzetközi összehasonlítást. és reményü—
ket fejezték ki az iránt. hogy a FAO ezt a munkát a nemzeti statisztikai hivatalokkal együttműködve folytatni fogja.
A konferencián felmerült valamennyi téma részletes taglalása meghaladná jelen ismer- tetés kereteit. Csupán néhány kérdéskört emelhettem ki a tanácskozás gazdag tema- tikájából. A konferencia nem említett elő- adói számos aktuális kérdéssel foglalkoztak.
Gondolataikkal -- melyek letisztulósához eza konferencia is hozzájárult — bizonyára talál- kozunk majd a közeljövő nemzetközi összeha-
sonlítási szakirodalmában.
Bóday Erzsébet — Dr. Szilágyi György: Nemzetközi összehasonlítások összekapcsolása. Statisztikai Szem-
le. 1986. évi 7. sz. 681—696. old.
