' CSORBA MIKLÓS:
KISKERESKEDELMI BOLTI ELADÓK
FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA*
Kereskedelmi vonatkozásban a meghatározott időszak alatti forgalom—
nak egy főre jutó részét (egy főre jutó forgalom) a magyar szakirodalom a kereskedelem termelékenységi mutatószámának nevezi.
Kiskereskedelmi vonatkozásban nem csak a fenti értelemben vett terme—
lékenység kimutatása fontos. Nagy jelentőségű a bolti eladók munkával való megterheltségének figyelemmel kísérése is, miután az a bolti forgalmat befo- lyásolja. A bolti eladó közvetlen érintkezésben van a vevőkkel, akiknek meg- felelő kiszolgálása a kiskereskedelmi vállalat elsőrendű érdeke. Ezt azonban a termelékenységi mutatóval (a bolt összlétszámával számított egy főre jutó forgalom) mérni nem lehet. Szükséges tehát oly mutató, amelynek alakulá—
sából a vevőközönség megfelelő kiszolgálására is következtetni lehet.
A szakirodalom általános álláspontja az —— mint említettük —, hogy a ioglalkoztatottságot a meghatározott időszak alatt elért teljesítmény-egységek számával kell mérni. Ennek az álláspontnak megfelelően a kiskereskedelmi bolti eladó foglalkoztatottsága nem csak az időszak alatti forgalommal, ha—
nem az időszak alatti eladások (kiaszolgálásokl számával is mérhető. E méreta—
hől kapott mutatószám (egy eladóra jutó kiszolgálások száma, egy eladóra jutó vevőszám) az eladó tényleges munkával való megterhelését fogja fel-
tüntetni.
A bolti eladó munkájának megítélésére azonban nem csak ez a két mu—
tatószám szükséges. Az olyan boltban, ahol a vevők számához viszonyitva túl kevés az eladó, a vevők megfelelő, kívánságuk szerinti kiszolgáláshoz nem juthatnak. Az eladó kénytelen csupán a vevő által kért árut kiszolgálni és utána rögtön a következő vevővel foglalkozni. Az ilyen boltban a vevő leg—
többször csupán egyetlenegy cikket vásárol, tehát vásárlásának értéke viszony—
lag alacsony. Az oly boltban azonban, ahol az eladók létszáma megfelelő, az eladónak van ideje a vevővel foglalkozni, árut ajánlani. Az ilyen boltból a vevő nem úgy távozik el, hogy csupán azt az árut veszi meg, amelyért a boltba betért, hanem más árut is, amelyre az eladó irányította rá a figyelmét. Az ilyen vevők vásárlásának értéke viszonylag magas lesz. Ha tehát a boltban megfigyelhető adatokból egy vevő vásárlásának átlagos- értékét számítjuk ki, oly mutatószámhoz jutunk, amely a bolti eladók munkájának minőségére vonatkozólag ad felvilágosítást. E mutatószám kiszámításának menete az, hogy az időszak alatt elért forgalmat elosztjuk az időszak alatti eladások (vevők) számával. Több bolt ily muta'tószámának összehasrmlításáva] meg—
:? Vitacikk.
CSORBA: KISKERESKEDELMI ELADÓK FOGLALKOZTATOTTSAGA 1003
ítélhető az egyes boltokban lév'o' eladók munkájának, azaz a vevőközönség kiszolgálásának minősége.
Összefoglalva fentieket; a kiskereskedelmi bolti eladók munkáját három mutatószám jellemzi: az egy eladóra eső forgalom (termelékenységi mutató), az egy eladóra eső vevőszám (foglalkoztatottság-i mutató) és az egy vevő vásárlásának átlagos értéke mutatószám. Az egy eladóra jutó vevőszám és az egy vevő átlagos vásárlása mutatószámok között azonban szoros kapcsolat van. Ez a tanulmány e kapcsolat bizonyításával, valamint a korrelációszámí—
tás során megállapított egyenletek gyakorlati alkalmazásával foglalkozik.
I.
A módszer gyakorlati alkalmazásának alapja a boltokban történő adat—
felvétel. Ezt az adatfelvételt az ú.n. ve'vőszámlálással hajtjuk végre, amikor egy meghatározott időszakon belül történt eladások számát állapítjuk meg.
Felvesszük ezen kívül az ugyanazon időszak alatt elért készpénzeladási for- galmat is, valamint a ténylegesen dolgozó eladók számát. Kis boltokban álta- lában egy eladó szolgálja ki a vevőt, aki, ha sokféle árucikket vásárol is, egy tételben fizet. Ezt az egy tételt tekintjük egy vásárlásnak. Nagy boltokban
gyakman előfordul (áruházakban pedig általános gyakorlat), hogy bizonyos
árucsoportokhoz tartozó árut csak egy helyen szolgálnak ki (pl.: hentesárut' egyik helyen, kenyeret egy másik helyen). Az a vevő, aki hentesárut és hozzá kenyeret kíván venni, két különböző helyen kapja azt meg és kétszer is kell ' fizetnie. Ez a vevő két pénztártétellel jelentkezik a megfigyelési anyagban, így két vevőnek számit, Ez helyes is és a vizsgálat céljával összhangban van, mert e személy kiszolgálásával két eladó foglalkozott. Az eladások számának megfigyelésével (vevők megszámlálásával) nem a boltban vásárolt személyek számát keressük, hanem a kiszolgálások (eladásokí) számát.
A bolti eladók foglalkoztatnitis-ágának vizsgálatához tehát a bolt vwevőinek a fenti értelemben vett megszámlálása szükséges. Felhasználható erre a célra a bolti pénztárgép, amely minden egyes fizetett tételt nem csak a fizetés iga—
zolására szolgáló blokkra, hanem a gép ellenőrző szalagjára is rányomtat.
A pénztárgépek minden modern tipusánál tételszámláló beren-dezés van, ez a berendezés szolgáltatja a tételek (vevők) számát.
A vevőszámlálásnál a munkanap az az időegység, amely alatt a teljesít- ményegységeket megszámoljuk. Több műszakos boltegységekben végrehajt—
ható műszakonkénti vevőszámlálás is. .
Az eladók számának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a bolt belső viszonyaira. Ha a bolt kislétszámú és a vezető maga is kiszolgál, a vezetőt is eladónak kell számítani. Nagy boltegységeknél, ahol sem a vezető, sem helyettesei nem szolgálnak ki, ezek eladóként nem vehetők figyelembe.
Ha más olyan alkalmazott (csomagoló stb.) is van, aki kiszolgálással nem foglalkozik, ezeket sem szabad eladóként figyelembe venni,
is Nagy boltegységeknél előfordul a ,,reszort". Ez alatt a bolt olyan osz- tálya értendő, ahol rendszerint egy árucsoporthoz tartozó áruféleségeket hoz—
nak forgalomba és a vevő nem a pénztárnál fizet, hanem az eladó kezéhez.
Ily reszortnál csak akkor lehetne vevőszámlálást tartani, illetve a neszortot abba belevonni, ha külön pénztárgépet adhatnánk a vevőszámlálás tartamára. _ Az eladók által jegyzett vevőszám ugyanis nem megbízható. Leghelyesebb tehát, ha vevőszámláláskor a reszortot kihagyjuk. Miután azonban a reszort
?, * 1004
bevételeit naponta —— esetleg többször -—— befizetik a bolt pénztárába és e téte—
leket leblokkolják, a reszort befizetett bevételeit és a befizetés tételszámát,
valamint a reszei-tban dolgozó eladók létszámát is fel kell venni a vevőszám—
látás során. Ezeket az adatokat természetesen a bolt adataiból le kell vonni.
A vevőszámlálás napi adatait táblázatba rendezzük (lásd: 1. sz. táblázat) és a hét hat hétköznapjának adataiból átlagot számítunk.
l. sz. táblázat.
Egy élelmiszerkískereskedelmi boltban végrehajtott vevőszámlálás adatai.
Időszak: 1954. március 22—27.
Nap Vevőszám Készpégzeladás Eladók száma
22. h. ... 2 505 22 054,75 8
23. k. ... 2 556 19 51830 7
24. sz. ... 2 679 20 976,45 8
25. es. ... 2 624 21 201,08 8
26. p. ... 2 570 22 960,10 8
27. ez. ... 3 008 28 096,55 8
Összesen 15 942 134 807,23 47
Napi átlag 2 657 22 469387 8
A napi adatokból számított átlagok csak akkor lesznek jellemzőek, ha a megfigyelés egy egész ciklust (egy hetet) felölel. Az 1. sz. táblázat szerinti bolt vasárnap csak 2 órát van nyitva. A vasárnapi nyitvatartás adatait tehát nem szabad figyelembe venni, mert nem teljes munkanapról szólnak. E boltnál
*a ciklus: 6 munkanap. Ha azonban oly boltról van szó, amely vasárnap is a hétköznapi nyitvatartás mértékében van nyitva, a vasárnapi adatokat is figyelembe kell venni, mert az ily boltnál a ciklus időtartamába a vasárnap
is beletartozik.
II.
Az átlagolt megfigyelési adatokból (napi átlagos vevőszám, napi átlagos kéazpénzeladás és a ténylegesen dolgozó eladók napi átlaglétszáma) a követ- kező viszonyszámok'at számítjuk:
1. Egy eladóra eső átlagos napi vevőszám (vásárlások száma), 2. Egy vevő vásárlásának átlagos értéke Ft-ba-n,
3. Egy eladóra eső átlagos napi forgalom.
Az 1. sz. táblázat adataiból ezek a viszonyszámok a következők lesznek:
2657
:: 832 jő 22467,87
——-——-————-———- a: 8,46 Ft 2657
22467,87
a 2808 Ft
KISKERESKEDELMI ELADÓK FOGLALKOZTATOTTSAGA 1005
Egyetlenegy bolt mutatószámai természetesen önmagukban semmit sem mondanak. Ahhoz, hogy egy bolt belső viszonyai megítélhetők legyenek, szük—
séges oly mutatók kidolgozása, amelyekhez a bolt adatait hasonlítjuk. Ezek a mutatók ugyanezeknek a viSzonyszámoknak vállalati átlagai és e viszony—
számok vállalati szóródása (diszperziója). A gyakorlatból azonban ismeretes, hogy a kiskereskedelmi forgalom a heti cikluson kívül havi és éves ciklusokat is mutat. Ha a vállalat boltjainak belső viszonyait meg akarjuk ismerni, a vevőszámlálást a vállalat valamennyi boltjában egyazon időszakban kell vég—
rehajtani. (Csak ily esetben kapunk oly vállalati átlagot és szóródást, amelyet bázisként használhatunk és amelyhez viszonyíthatjuk a későbbi időszakok
hasonló mutatószámait, az esetleges változások megállapítása végett.)
Példaként egy élelmiszer kiskereskedelmi vállalat 68 boltjának adatait dolgozzuk fel. A vevőszámllálás nyers adataiból számított napi átlagokat tar- talmazza az alábbi 2. sz. táblázat.
2. sz. táblázat.
Egy élelmiszerkískereskedelmi vállalat boltjaínak vevőszámlálás útján megállapított mutatószámai. (Felvételi időszak: 1954. február 1—6.)
Egy Egy Egy
eladóra Egy eladóra Egy eladóra Egy
632313, Egy vevő eladóra Határtala- Egy vevő eladóra eSőgÉgm- Egy VGVÖ eladóra
napi vásárlásá— eső napi vásárlásá— esö napi vásárlásá- eső vevó- nak átla- napi vevó- nak átla— napi vevő- nak átla- napi
5 Szám goa átlagos 5 szám gos átlagos 8 szám 'gos átlagos
% (vásár_ értéke Ft forg. § (vásár, értéke Ft, forg. g (vásár_ éneke Ft forg.
; lások Ft ; lások Ft ; tások Ft
8 száma) 8 száma) ; szama)
] 106 13,69 1440 l 23 220 11,54 2538 45 254 10,01 2540
2 199 9,76 1940 24 105 16,77 1767 46 204 18,5O 3760
3 96 16,ll 1500 25 161 13,65 2200 47 208 10,93 2270
4 156 l4,17 2200 26 228 9,80 2233 48 290 6,98 2027
5 200 14,45 2875 27 138 19,67 2700 49 249 11,24 2800
6 87 ll,13 960 28 146 12,67 1840 50 537 4,75 2550
7 174 11,46 2000 29 165 10,68 1750 51 104 15,69 1630
8 132 l3,04 1725 30 236 12,75 3000 52 603 5,97 3600
9 161 11,03 1767 31 276 9,15 2517 53 407 5,96 2430
10 206 13,09 2675 32 170 15,85 2686 54 227 7,92 1800
11 152 11,36 1725 33 278 5,85 1627 55 211 8,16 1725
12 172 11,18 1933 34 526 5,18 2720 56 469 5,03 2360
13 189 11,75 2225 35 186 10,24 1907 57 238 0,75 2314
14 138 14,78 2020 36 130 16,45 2 150 58 203 11,09 2250
15 223 13,76 3050 37 294 8,42 2471 59 184 9,4O 1733
16 196 12,67 24715 38 366 5,46 2000 60 176 10,99 ' 1930
17 126 19,23 2033 39 297 8,55 2537 6 1 301 5,92 1783
18 256 10,65 2720 40 207 6,83 1420 62 181 9,14 2652
19 165 13,87 2280 41 263 10,61 2792 63 _ 221 10,70 2371
20 141 8,97 1267 42 224 11,08 2428 64 665 4,35 2889
21 172 10,98 1883 43 299 6,78 2031 65 223 10,00 2228
22 197 17,24 3367 44 264 9,81 2591 66 267 11,3l 3000
67 235 7,89 1853
68 170 11,64 1975
1006 CSORBA mm
Mielőtt a vállalati átlagok és szóródások kiszámítását elvégeznénk, készít—
sünk diagrammot az egy eladóra jutó vevőszám és az egy vevő átlagos vásár—
lása mutatószámokból.
' Az egy eladóra eső vevősz-ámsot és egy vevő átlagos vásárlását boletonként egymás fölött ábrázoljuk a diagmmmban. Megállapíthatjuk, hogy minden olyan boltnál, ahol a vevőszám magas, az egy vevő átlagos vásárlása alacsony, viszont ahol alacsony az egy eladóra jutó vevőszám, magas az egy vevő _,átlagos vásárlása. A két mutatószám közötti kapcsolat ' szembetűnő. Meg—
gondolva azonban, hogy e két mutatószám kialakítását számtalan tényező befolyásolhatja, a kapcsolat csak valószínűség-elméleti (sztochasztikus) lehet. _ Ennek folytán a kapcsolat szorosságának és irányának moghaláro- zása céljából célszerű korrelációt számítani, miután e számítás során kapott átlagokat, szóródásokat és a regresszió egyenesek egyenleteit a boltok értékelé- sénél, illetve a túlalacsony mutatószám által jellemzett boltok érdekében ho- zandó intézkedéseknél felhasználhatjuk.
A korreláció—számításánál az egyik változó, az egy vevő vásárlásának átlagos értéke lesz (X), a másik változó pedig az egy eladóra eső átlagos
veVÖSZám (Y). _
3. sz. táblázat.
Egg vevő vásárlásának átlagos értéke (X)és egy eladóra eső átlagos vevőszám (Y) közötti korreláció számítása
Boltazám X (X—M x) (x— M x)! Y (Y _nzy) (y _.My)z (Kliff—Sky)
1 2 3 4 1 5 6 7 s
l 13,69 4— 2,77 7,6729 106 —— 124 15376 — 343,48
2 9,76 _ 1,16 13456 199 _ 3 1 96 1 á— 35,96
3 16,11 _ 5,19 26,9361 96 —— 134 17956 — 695,46
4 14,17 _E— 3,25 10,5625 156 —— 74 5476 _— 240,50
5 14,4ő %— 3,53 123609 200 _— 30 900 —— 105,90
5 11,13 _ 0,21 o,0441 87 _ 143 20449 _ 30,o3
7 ll,46 4— 0504 02916 174 _— 56 3136 —— 30,24
3 13,04 4- 2,12 4,4944 132 _— 98 9604 _— 207,76
9 11,03 vl— O,11 0,0121 161 — 69 4761 _— 7,59
10 13,09 4— 2, 17 4,7089 206 —— 24 576 —— 52,08
ll 1 1,36 %— O,44 O,1936 152 —- 78 6084 —— 3432
12 11,18 4— 0,26 0,0676 172 —_ 58 3364 — 15,08
13 11,75 4- 0,83 0,6889 189 _ 41 1681 _ 34,o3
14 14,78 4— 3,86 143996 138 —— 92 8464 _ 355,12
15 13,76 _ 2,84 s,0656 223 _ 7 49 _ 19,88
16 12,67 _ 1,75 3,0625 196 _ 34 1156 _ 5950
17 16,l3 4— 5,21 27,1441 126 _ 104 10816 _ 54154
18 10,65 —— 0,27 0,0729 256 —f— 26 676 _— 7,02
19 13,s7 4— 2,95 8,7025 165 _ 65 4225 _ 191,75
20 8,97 _ 1,95 3,so25 141 _ 89 7921 4. 173,55
21 10,98 Jr 0,06 0,0036 172 —-—— 58 3364 -—— 3,48
22 1 7,24 -l— 6,32 40,4496 197 _ 33 1089 _ 208,56
23 11,54 4— 0,62 03844 220 —— 10 100 _— 6,2O
24 16,77 4— 5,85 34,2225 105 " s— 125 .l5625 _— 731,25
25 13,65 _ 2,73 7,4529 161 _ 69 4761 _ 18837
26 930 _ 1,12 13544 228 _ 2 4 % 2,24
27 19,67 4— 8,75 '76,5625 138 -— 92 8464 _- 805,00
28 12,67 4—- 1,75 3,0625 146 —— 84 7056 -—— 14100
_? _
KISKERESKEDELMI ELADÓK FOGLALKOZTATOTTSAGA' 1007
Boltsz ám X (X—M Jc) (X—Mx )! Y (Y—My) (I'—My)? (X _ áll,-(31119
1 2 3 4 5 6 7 8
29 1068 _ 0,24 0,0576 165 _ 65 4225 _ 15,6O
30 1275 _ l,83 33489 236 _ 6 36 _ 10,98
31 9.15 _ 1,77 31329 276 _ 46 2116 _ s1,42
32 15,85 _ 4,93 243049 170 _ 60 3600 _ 295,80
33 5,85 _ 5,07 25,7049 278 _ 48 2304 . _ 24336
34 5,18 _ 5,74 32,9476 526 _ 296 87616 _1699,04
35 10,24 _ O,68 0,4624 186 _ 44 1936 _ 29,92
36 16,45 _ 5,53 30,5809 130 _ 100 10000 _ 55300
37 s,42 _ 2,50 62500 294 _ 64 4096 _ 160,00
33 5,46 _ 5,46 29,8116 366 _ 136 13496 _ 742,56
39 s,55 _ 2,37 5,6169 297 _ 67 4489 _ 15s,79
40 6,83 _ 4,09 16,7281 207 _ 23 529 _ 94,07
41 1061 _ 0,31 00961 263 _ 33 1039 _ 10,23
42 11,03 _ 0,16 0,0256 224 _ 6 36 _ 0,96
43 6,78 _ 4,14 17,1396 299 _ 69 4761 _ 23566
44 9,81 _ 1,11 1,2321 264 _ 34 1156 _ 3734
45 1001 _ 0,91 O,8281 254 _ 24 576 _ 21,84
46 18,50 _ 7,5s 57,4564 204 _ 26 676 _ 197,08
47 1093 _ 0,01 00001 208 _ 22 464 _ 0,22
43 6,98 _ 3,94 15,5236 290 _ 60 3600 _ 236,40
49 11,24 _ 0,32 0,1024 249 _ 19 361 _ 6,08
60 4,75 _ 6,17 38,0689 537 _ 307 94249 _ 1894,19
51 15,69 _ 4,77 227529 104 _ 126 15876 _ 601,02
52 5,97 _ 4,95 24,5025 603 _ 373 139129 _ 184635
53 5,96 _ 4,96 24,6016 407 _ 177 31329 _ s77,92
64 7,92 _ 3,00 9,0000 227 _ 34 9 _ 9,00
55 8,16 _ 2,76 7,6176 211 _ 19 361 _ 5244
56 5,03 _ 5,89 34,6921 469 _ 239 57121 _.1407,71
57 9,75 _ 1,17 1,3689 233 _ 8 64 _. 9,36
66 1109 _ 0,17 (),0289 203 _ 27 729 _ 4,59
59 9,4.0 _- 1,62 23104 184 _ 46 2116 69,92
60 10,99 _ 0,07 0,0049 176 _ 54 2916 _ 3,78
61 5,92 _ 5,00 25,0000 301 _ 71 5041 _ 356,00
62 9.14 _ 1,7s 3,1684 181 _ 49 2401 _ s7,22
63 1070 _ 022 00434 221 _ 9 21 _ 1,90
64 4,35 _ 6,57 43,1649 665 _ 436 189225 _ 2857,95
65 10,00 _ 0,92 O,8464 223 _ 7 49 _ 6,44
66 11,31 _ 039 0,1521 267 _ 37 1369 _ 14,43
67 7,39 _ 3,03 91309 235 _ 5 25 _ 15,15
68 11,64 _ 0,72 O,5184 170 _ 60 3600 _ 43,20
): 74233 __ 0,18 817,0002 10650
_ 10 861966 _19092,01 A 3. sz. táblázat szerint számítjuk ki az egyes változók átlagtól való elté- réseit,'ezek négyzet—ait, valamint az átlagtól való eltérések ,szorzatiait. Ezek Összegeiből (szummáiból) számíthatjuk ki a szükséges átlagokat, szóródáso—
kat, a 111 paramétert, korrelációs tényezőt (r) ———-— Mindezek a 3. sz. táblázat , szummáinak felhasználásával a következők lesznek:
;: X, 74236
MX :. _— _ __ :: 1032
N 68
,: "Yi 15650
JlIy—z—M— m— 3230
N 68
! 008
CSORBÁ' * Miaz—ms —
Pl.: 20. sz. bolt adatai (X változóra vonatkozólag):
X20 : 8,97
ma 68, tehát N :: 68
A változók átlagainak megállapítása után azok szóródásait (diszperzióját)
! számítjuk ki. A 3. és 6. oszlopokban az átlagok'tól való eltéréseket képezzük értékpáronként. Bár elméletileg
$(X1—Mx):0 és
mégis a 3. és 6. oszlopok összegeként eltérő értékeket kaptunk azért, mert a megfigyelési anyag előzetes feldolgozásakor már átlagoltunk és kerekítéseket hajtottunk végre.
Következő lépésként a 3. és 6. oszlopokban kapott eltéréseket négyzetre ' emeljük (4. és 7. oszlopok).
;
E(Y,-———My):.-O
X20 '*'Mx : '*'—1495
(XM, —— Mx)2 : 3,8025
A 4. és. 7. oszlopok összegeiből számítjuk a szóródáéokat.
(TX : VZ(Xi§Mx)2 : Van
U : Van—114923!
y N /
7 ,0002 68
ism 966
68
: 3,47
:: 112,6
; ' ahol M;; az X változó számtani átlaga, My pedig az Y változó számtani átlaga.
Az összes megfigyelt értékek szá
4. 33.
Egy vevő átlagos vásárlása (X) és egy eladóra eső Egy vevő átlagos
! 4,50
5,50 6,50 7.50 8,50 9,5o [ 10.50 ! 11,5o 12,50
5 75 _, 1
§ 125 M 1
3 175 __ 3 4 6 2
§ 225 1 2 1 3 3 4 1
§ 275 1 2 2 2 2 1
; 325 1
§ 375 1
§ 425 1
_a 475 1
§ 525 1 1
":; 575
'5 625 1
§ 675 1
n, 2 7 3 2 4 s m 9 12 3
mg? 600 432,1 * 258,3 225,0 225,o 213,75 213,9 191,7 191,7
"!?—My 1L370,o _mom lms ——5,o "ao _—11,3 ——-16,1 .—33,3 ——38,3
MU :: 230
KISKERESKEDELMI ELADOK FOGLALKOZTATO'I'TSAGA 1009
A szóródás fenti módon történő megállapításából kapjuk a további számí—
tásokhoz szükséges szóródási mértékeket is.
(7; : mom U ': 12 675,97
2g
A 8. oszlopban a két változó átlagtól való eltéréseinek szorzatát számít—
juk ki, az oszlop összegéből pedig a MI paramétert.
Z[(X _ MX) (Y _ My)]_ _ —_ 19 0929;
N 68
A 3. sz. táblázat 4., 7. és 8. oszlopainak összegeiből számítjuk ki a korre- lációs tényezőt, amely a kapcsolat szorosságát és irányát jellemzi.
ZKXWMX) (Y"My)l ______ _______;Mol_m __ ___07194
V[Z(X ——Mx)2] [):(Y _ Mm] _ V(§i'7,0)(851§"665 * ,
A korrelációs tényező közel áll az egyhez, tehát szoros ok —— okozati Ösz—
szefüggésre mutat. Miután a korrelációs tényező negatív előjelű, a kapcsolat fordított a két változó között, ami azt jelenti, hogy az egyik változó növeke- dése esetén a másik változó csökken és viszont.
A korrelációszámítás további menetéhez fontos tudni azt, hogy vajjon két változó közötti kapcsolat lineáris, illetve azt még lineárisan kezelhetőnek lehet-e minősíteni, miután lineáris korrelációról van szó. A lineáritás kérdé—
sében döntő a gyakoriságok elhelyezkedése a korrelációs táblázatban.
: —— 280,76
Ha:
r:.—
táblázat
átlagOs napi vevőszám (Y) közötti korreláció táblázata _ Mx : IO,92
vásárlása, (Ft) (X) u] mg) m(j)— MX
13,50 ! 14,5o [ 15,50 ! 16,50 17.50 18,5O 19.50 * ; x
1 l 2 14,00 4—3,08
2 2 2 1 x 9 m 14,s3 4-3,91
2 2 lm 1 21 mm tus
2 % " 1 18 ' 10,78 _o,14
10 8,70 —.2,22
1 5,50 _5,42
1 5,50 —5,42
* 1 5,50 —_5,42
1 5,50 __5,42 2 5,00 __5,92
__ — _ 1 5,50 ——5,42
1 ' 4,50 ——6,42
6 3 3 3 __ 1 1 1 68 N sss
175,o 158,3 141,7 108,3 175,o 225,o 125,o .-—55',o —71,7 —ss,3 —121,7 ——55,o ._5,o .—75,o
*1010 , , " , ' ' f , csoRBA—MlÉÉÁa—v—
A korrelációs táblázat elkészítéséhez az X és Y változók adatait osztály—v
"közökbe kell besorolnunk. Az osztályközöket mindig a célszerüségnek meg—
felelően kell megválasztani úgy, hogy ne legyen túl nagy számú osztályköz, ami a számításokat megnehezítené. Jelen esetben X változónál l ,00, Y vál—
tozónál 50 az osztályközök terjedelme Az osztályközöket a korrelációs táb—
lázatban az osztálykőz közepekkel jelöljük. X változonak az az osztályköze például, amelyet a táblázatban 9, 50 osztályköz középpel jelölünk, 9, 01—40, 00 Ft terjedelmű. E két határ közé eső megfigyelési adatokat kell tehát ebbe az osztályközbe hesorolnunk.
A korrelációs táblázat osztályközeinek megfelelő vízszintes sorok Y vál—
tozó gyakoriságait tartalmazzák, a függőleges oszlopok viszont az X változó gyakoriságát. ——- Az egyes osztályközök sorai, illetve oszlopai után még egy sort, illetve oszlopot (ni, uj) iktatunk be, amelyekbe az egyes osztálykőzök gyakoriságainak összegei kerülnek Pl.: Y változó 275 osztályköz- középpel jelölt osztályközébe (amely 250—300 fő terjedelmű) összesen 10 olyan érték—
pw tartozik, amelynél az Y változó értéke ebbe az osztályközbe esik. Az X változó értéke viszont
! értékpámál az ám jelölésű osztályközbe,
2 n 79 6950 9! s,
2 i' " 81.50 :, 9!
2 " n 9750 99 u
2 ,, ), 10950 ,) ?!
1 ,. ,, UM ,. ,, sorolható.
Y változó 275 osztályköz—középpel jelölt sorában tehát összesen! 10 gyakoriság fordul elő, mely az u] oszlopba kerül. w- Az uj jelzésű oszlophoz hasonlóan az X változó gyakoriságának összegeit az m jelű sor tartalmazza.
Az említett ni sor és %; oszlop után még egy sort illetve oszlopot készí—
tünk a két változó egyes osztályközei mérlegelt átlagainak számára. —— Az osz—
lop jelzése mm, a sor jelzése mi. Az ezekben feltüntetett ertekeket a követ—
- kezőke'pp számítjuk ki:
(125 osztályköz-Icöze'ppel jelölt sor értékeinek számítása)
1 (sem : sm 2 (1350) —— 2100 1 (1450) a 14,50 2 (15, 50) : amo 2 nem) a sem 1 (1950) : 19,5o
9 13350 133,5o.9 — 1483
Azokban a boltokban tehát, ahol egy eladóra 100—150 vevő esik, az egy vevőre eső vásárlás értéke átlagosan 14,83 Ft.
Az egyes osztályközök gyakoriságát tartalmazó, valamint az előbbiek- ben tárgyalt sorokon, illetve oszlopokon felül még egy harmadikat is készí—
tünk az osztályközök mérlegelt átlagainak az Mx, illetve M y átlagoktól való eltérései részére.
Az oszlop jelzése: (mg) _— x) A sor jelzése: (my—My)
Az eltérések számításához különösebb magyarázat nem szükséges.
KXSKERESKEDELMI ELADOK FOGLALKOZTATO'ITSAGA 101 1
Vizsgáljuk meg ezután a korrelációs táblázatot.
Első rátekintésre bizonyos rendszeresség állapítható meg a gyakorisá- goknak a táblázatban való elhelyezkedésénél. A jobb felső saroktól a bal alsó sarokig húzott képzeletbeni átlón felül helyezkedik el valamennyi gyakori—
ság, csupán az X változó néhány utolsó osztályközeben van olyan, amely az átló alá esik. Ez a korrelációs-táblázat tipikusan negatív korrelációm mu- tat. A gyakoriságok elhelyezkedésével biztos jelét (kapjuk azonban annak, hogy a korreláció nem lineáris, de még lineárisként kezelhető. Erről a korre- lációs arányszám megállapítása útján más módon is meggyőződhetünk.
A számítások tov—ábbi menetében meghatározzuk a kapcsolatot kifejező egyenesek (regresszió egyenesek) egyenleteinek együtthatóit és ezek meghatá—
rozása után felállítjuk az egyenesek egyenleteit.
Az egyenesek egyenleteinek általános alakja a következő:
Yzma—a,);
ísba—j—aaY
ahol ? az Y változónak várható értékét jelenti, X pedig 55 változó várható értékét.
A kiszámítandó együtthatók az egyenlet fenti általános alakjából folyóan a következők lesznek: a,, az, bl, bz. Kiszámításuk a következő összefüggések-
ből történik:
ra'y (_ 0.7194) (112,59)
al : : :: —— 233421
03: 3,47
ro- ——o,7194 3,47
a2 : x :: ——(-————lí————)——— ; —0,02217
G'); 1 12,59
b1 :. My —a,Mx : 230 —— [(—— 233421) (10,92)1 : 48439
Az együtthatók meghatározása után felállítjuk a kapcsolatot kifejező egyenesek egyenleteit:
"Y" :: 484,89 —— 23,34X X :: 15,52 —— 0,02X
III.
Az egy vevő átlagos vásárlása és az egy eladóra eső átlagos napi vevőszám között számított korreláció eredményeiből most már a gazdasági következ—
tetéseket kell levonnunk. Legfontosabb eredmény a korrelációs tényező kapott értéke. Ez közel áll az egyhez, tehát szoros, függvényszerü kapcsolathoz kö- zelálló összefüggést bizonyít. A korrelációs tényező negatív előjelű, tehát afor—
dított kapcsolatról van szó. Ez azt jelenti, hogy ha az egy eladóra jutó átlagos napi vevőszám emelkedik, akkor az egy vevő átlagos vásárlása csökken.
Ugyanez temészetesen fordítva is érvényes. Logikailag sem szükséges ezt különösebben bizonyítani. Ismeretes az a tény, hogy ha a bolt teli van vevő—
vel, az eladónak éppen csak arra van ideje, hogy az eléje kerülő vevőnek kiszolgálja azt, amit kért, további áru ajánlása nem áll módjában, mert kény—
telen a következő vevővel foglalkozni. Ez természetszerűleg csökkenti az egy vevőre eső átlagos vásárlás értékét.
' ; 1012 CSORBA mama
Korreláció számítása révén tehát statisztikai módszerrel meghatározhat—
juk azt a számszerű összefüggést, mely megmutatja, hogy mekkora átlagos vevőszámnak kell lenni ahhoz, hogy az eladónak lehetősége legyen a vevők- kel kellőképpen foglalkozni és ezzel eléggé magas egy vevőre eső vásárlás szintet elérni. Az egy vevőre eső vásárlás elérendő szintjével pedig egyide—
jűleg meg tudjuk határozni a szükséges eladói létszámot is. A továbbiakban fentiek meghatározásával fogunk foglalkozni.
Közbevetőleg bemutatjuk az egy eladóra eső átlagos napi vevőszám vál- tozásának hatását:
5. sz. táblázat.
52. sz. bolt különböző időszakokban végzett vevőszámlálásai során megállapított
mutatószámok "
Vizsgálati Eladó]: Egy vevő átlagos Egy eladom
- vásárláaáuak )utó átlagos
időszak ! létszáma, értéke Ft napi vevőszám
II 1—6. ... () 5,97 603
III. 1.——-6. ... 8 6,31 453
III. 22—27. . . . 8 8,45 332
!
Ezekhez az adatokhoz a következö megjegyzéseket fűzzük: A február 1—6. terjedő időközben a bolt elvadóinak állományi létszámából betegség miatt 2 fő hiányzott tartósan. A március 1—6. időközben minden eladó dol—
gozott, azonban az egy eladóra eső átlagos napi vevőszám még mindig magas volt. A március 22—27. időszakban szezonális ok miatt (hónapvégi hét) a vevőszám csökkent és a túlterheltség csökkenésével a bolt el'adóinak volt ideje a vevőkkel jobban foglalkozni. árut ajánlani. így az egy vevőre eső átlagos vásárlás emelkedett.
Fentiekben említettük már, hogy egyetlen egy bolt vevőszámlálás útján nyert mutatószámai önmagukban nem mondhatnak semmit összehasonlítási alap nélkül. Az összehasonlítási alap a mutatószámok vállalati átlaga. A példa—
ként feldolgozott élelmiszerkiskereskedelmi vállalat adatainál ezeket a korre—
láció számítása .somán megállapítottuk. Egy vevő átlagos vásárlásának vállalati átlaga: Mx :: 10,92 Ft, az egy eladóra jutó átlagos napi vevőszám vállalati átlaga pedig: My: 230 fő. Ezeket a vállalati átlagokat önkényesen oly szint—
nek(normá*nak) tekintjük, amelyet a vállalat minden boltjának el kell térni.
Ezeknek az átlagoknak normaként való elismerése azért önkényes, mert ezek
az átlagok csak arra a vitxsgálati időszakra jellemzőek, amely időszakban az adatfelvétel történt. Ha különböző időszakokban végzünk a Vállalat minden boltjában vevőszámlálást, szezonális okoknál fogva más és más vállalati átla- gokat fogunk kapni. Ha több egymástól különböző időszakban állapítjuk meg vevőszámlálás útján az említett vállalati átlagokat, azok egy bizonyos érték körül fognak elhelyezkedni akkor, ha a vállalat viszonyaiban változás nem történt. Ha azonban a vállalat intézkedései folytán a bolti eladók foglalkoztatottsága racionálisabb iesz, a vállalati átlag az intézkedé—
seknek megfelelően változni fog. Itt jelentkezik azután a szóródás szerepe. Ha a vállalat intézkedései helyesek voltak, az új vevőszámlálás útján megállapí—
tott bolti mutatószámok szóródásai is kisebbek lesznek. jelezve. hogy az a tö—
meg, amelyet jelemeznek. homogénebb lett.
KISKERESKEDELMI ELADÓK FOGLALKOZTATOTTSÁGA 1013
A vállalati átlaggal együtt kiszámított szóródást azonban nemcsak a hol- tokfelé *tett intézkedések hatásának ellenőrzésére használjuk fel, hanem a boltok mutatószámainak elbírálására is. Ha ugyanis a vádalati átlaghoz hozzáadjuk, illetve levonjuk a szóródás értékét, két szélső értéket kapunk. (Ezek az értékek együtt egy sávot határoznak meg). A boltokat elsősorban az ,,egy vevő átlagos vásárlása" mutatószám szerint értékeljük, miután ez kapcsolatos a bolt jövedelmezőségével. Ennek megfelelően vizsgálat alá kell venni mind- azokat a boltokat, amelyeknél az ,,egy vevő átlagos vásárlása" mutatószám az alsó szóródáslmtát', vagyis ?,!1—5 Ft alá esilc.
.Mx —— O'x : 10,92 —— 3,4'7 a 7,45
Ezek a boltok a 2. sz. táblázat adatai alapján a következők: 34, 38, 50, 53, 56, 61. és 64. boltok. E hét bolt mutatószámait a 6. sz. táblázat tartal-
mazza. ,
Vizsgálati időköz: 1954. 11. 1—6.
Egy vevő átla—
(
Egy eladom ' Tényleges dol-
Boltszám goa vásárlása, eső útlagm na- gozó eladók át—
! Ft pi vevöszám lag létszáma
34. 5, 18 526 10
38. 5,46 366 2 I
50. 4,75 53 7 1 2
53. 5,96 407 10
56. 5,03 46 9 10
6 1. 5,92 301 1 2
,/ 64. 4,35 665 ?)
l
Valamennyi bolt egy eladom jutó átlagos vevőszáma a vállalati átlag:
My :: 230 felett van, tehát az alacsony egy vevő átlagos vásárlása mutató—
szám az ugyancsak alacsony eladói létszám következménye,
A helyes eladói létszámot a regresszió egyenesek megfelelő egyenlete útján ki tudjuk számítani.
Vegyük példaképpen az 50. sz. bolt esetét. E boltban a vevőszámlálás ' időszakában 12 eladó dolgozott, a napi átlagos vevőszám összesen 6442 volt, a napi átlagos készpénzeladás pedig 30 600 Ft. Az egy vevő átlagos vásárlása mutatószámot —4,7/i-ről 8,00—ra kívánjuk felemelni. A kívánt mutatószám—
szintet behelyettesítjük az egyenletbe: V
484,89 —— 23,34 (8,00) : Y : 298,17
8,00 Ft egy vevő átlagos vásárláSa mutatószám—szintnél tehát az egy eladóra jutó átlagos napi vevőszám 298 lesz. Megjegyezzük azonban a következőket:
Y változó így kiszámított értéke várható érték, a valóságban jelentkező érték tehát nem pontosan ez lesz, hanem ehhez közeleső.
A bolt átlagos napi vevőszáma 6442 volt. Hogy tehát a kívánt egy vevő átlagos vásárlása mutatószám-szint elérhető legyen, 23 eladó szükséges.
6442 : 280 : 23,007 % 23
Sokkal egyszerűbb a számítás akkor, ha a vállalati átlaghoz igazítjuk a tűréshatár alatti boltokat. Ily esetben az M vállalat—i átlaggal kell csupán
5 Statisztikai Szemle
1014 ' CSORBA Miklos] ;
osztani a bolt átlagos napi 'vevőszámát, az eredmény a szükséges eladói lét—
'szám lesz. Az 50. sz. bolt esetében ezt az eredményt kapjuk:
6442 : 230 :: 28,009 % 28
A vállalati átlag szintjének eléréséhez tehát 28 fő eladó szükséges.
Az alacsony ,,egy vevő átlagos vásárlása" mutatószámmal jellemezhető boltokon kívül alacsony foglalkoztatottságú boltok is vannak, mint az kitűnik a 2. sz.táblázat adataiból. Ezeknek vizsgálata már nem az ,,egy vevő átlagos vásárlása" mutatószám alapján történik, hanem az ,,egy eladóra eső átlagos napi vevőszám" alapján. A módszer azonos: meghatározzuk az egy eladóra jutó átlagos napi uevó'szám vállalati átlagától számított alsó szórádáshatárt. Ez
a következő lesz:
My—Ú'yzz 230 "" 113 : 117 vevő
Az alsó szóródáshatár alá itt a következő boltok esnek: l., (i., 24.és M.. , E boltok adatait a 7. sz. táblázat tartalmazza:
7. sz. táblázate Alacsony foglalkoztatottságú boltok adatai.
Vizsgálati időszak: 1954. II. 1—6.
Egy vevő átla- Egy eladóra Ténylegesen dol- Bolcazám gos, vásárlása jutó átlagos gozó eladók
Ft napi vcvőszám átlagos létszáma
1. 13,69 ! 106 5
3. lő,]l 96 3
6. 11,13 % 87 5
24. 16,77 ; 105 5
sit 14169 ; 104 30
!
Az alsó szóródáshatár alá eső boltok között egy 3 főnyi személyzettel ren—
delkező bolt is van, a 3 fős létszámba beleszámítódik a bolt viszonyai folytán a vezető is. Ez a létszám oly kicsi, hogy abból elvenni már nem lehet. Ennél a boltnál a vállalati intézkedésnek nem létszámapasztásra kell irányulni, ha nem a forgalom összetételének, a vevőközönségnek, bolti dolgozók szaktudá-
sának megvizsgálása útján esetleg különleges áruellátás segítségével a for—
galom emelésére, esetleg a bolt megszüntetésére.
Más intézkedést igényel azonban a 30 fő eladóval rendelkező 51. sz. bolt.
Itt létszámcsökkentésre van szükség, miután az eladók létszáma túl magas és ezért a foglalkoztál—tonság alacsony. A helyes létszámot az átlagos napi vevőszámnak a kívánt foglalkoztatottsági szinttel való osztása útján számít- hatjuk ki. Miután azonban az új foglalkoztatottsági szint az egy vevő átlagos vásárlása mutatószám alakulására hatással van, ennek várható értékét is ki kell számítani. A számítások menete a következő lesz: az 51. sz. bolt átla—
gos napi vevőszáma a megfigyelés időszakában 3115 volL El akarjuk érni az egy eladóra jutó vevőszámnál a 250-es szintet.
3115 : 250 ::12,5f3:a 13
KISKERESKEDELMI ELADOK FOGLALKOZTATOTTSAGA ' 101 6
E szint eléréséhez tehát 13 eladó szükséges, A 250—es szint viszont meg- határozza (befolyásolja) az ,,egy vevő átlagos vásárlása" mutatót is.
X : 15,52 -— 0,02 - 250 : 10,52 Ft
Az egy vevő átlagos vásárlása mutatószám tehát a vállalati átlag alatt lesz, de annak közelébe fog esni, tehát még elfogadható. Ebből a boltból ezek szerint 17 eladót át lehet helyezni oly boltba, ahol az egy eladóra jutó vevő—
szám magas.
Ha az egyszerűbb számítást igénylő vállalati átlaghoz való igazítással kívánjuk megoldani ezt a feladatot, a megoldás a következő lesz:
3115 : 230 a 13,6 % 14
E létszám megközelítőleg az egy vevő átlagos vásárlása mutatószámnál szintén a vállalati átlagot eredményezi.
)? : 15,52 -— 0,02 ( %i) : 11,08
Az egy vevő átlagos vásárlása mutatószám eltér a vállalati átlagtól, mert az ahhoz szükséges eladót létszámnál kerekítést hajtottunk végre.
Ha egy adott vállalat e módszer szerint felülvizsgálta a boltjait és az eladói létszámot a kívánalmaknak megfelelően korrigálta, helyesen jár el, ha egy "újabb, minden boltra kiterjedő vevőszámlálást hajt végre. Az új vevő- számlálásnak az a célja, hogy újból megállapítsa az átrendezett hálózatot jellemzö vállalati átlagokat és szóródásokat. Az új vevőszámlálás útján kapott vállalati átlagok az előzőekhez viszonyítva magasabbak lesznek, a szóródások kisebbek, miután homogénebb tömeget fognak jellemezni.
A kiskereskedelmi bol—ti eladók foglalkoztatottságának fentiekben ismer—
tetett vizsgálati módszere nem csak a vállalaton belüli foglalkoztatottsági aránytalanságok kiegyenlítésére ad lehetőséget, hanem a vállalati forgalom emelésére is. Azzal ugyanis, hogy a boltok eladóinak létszáma a vevőszámhoz megfelelően igazodik, az egy vevőre eső átlagos vásárlási érték is emelkedik, ami azonos vevőszám mellett is magasabb forgalmat jelent. A jelen tanul—
mányban tárgyalt élelmiszerkiskereskedelmi vállalatnál például az egy vevő átlagos,,vásáfrlásának mutatószámát csak 1 forinttal emelve, heti 853 0th Ft
forgalomemelkedés áll elő.
IV.
Az előző fejezetekben a kiskereskedelmi bolt két mutató-számának (az egy Vevő átlagos vásárlása, valamint az egy eladóra jutó vevőszám) kapcsolatát bizonyítottuk egy élelmiszerkiskereskedelmi vállalat boltjaiban végzett adat—
felvételek feldolgozása útján, ezenkivül bemutattuk az így kapott eredmények gyakorlati alkalmazását. Ezeken az eredményeken túl azonban további kér- dések merülnek fel éppen a két mutatószám bizonyított kapcsolata alapján.
E kérdések a következők: *
"
l. Vajjon a két mutatószám (egy vevő átlagos vásárlása és az egy eladóra jutó vevőszám) szintjének kialakításában egyedüli tényezőként működik—e a két mutatószám közötti kapcsolat?
50:
_ 1016 - csoka; nmms
2. Fennáll—e ez a kapcsolat minden kiskereskedelmi vállalatnál és álta-
lánosítható—e? '
Az első kérdésre a további vizsgálatok eredményei alapján hatámozott nemmel kell válaszolnunk. Az az állapot, amelyet a példaként felhozott élelmi- szerkli—skeneskedelmi vállalat boltjaiban találtunk az adatfelvételi időközben, több tényező összhatásá-nrak eredménye volt. Nem lehet vitás ugyanis első—
sorban az, hogy egy adott kiskereskedelmi vállalat boltjának a jelen tanul- mány által tárgyalt mutatószámai nagyságrendjét (szintjét) elsősorban a bolt_
szakmája határozza meg. A szakma meghatározza ugyanis, hogy milyen áru- csoportokba tartozó árukat hoz a bolt forgalomba és ezzel alakítja ki dön—
tően a mutatószámok szintjét. Hogy ez mennyire így van, bizonyítják a 8. sz.
táblázat adatai. V
8. sz. táblázat.
Különböző élelmiszer ,szakboltok mutatószámai.
Felvételi időszak.- 1954. 11. 1—6.
Egy vevó átla- Egy eladóra Szakbolt gos vággrlúsa jutó vevöazám
!
Csemegebolt . . . . 13,76 223
Kávé-tea szak- ' '
üzlet ... 18,50 204
Pékbolt ... l,06 1839
Tej— és tejterm.
bolt. ... 9,42 l 269
Édességbolt .... 436 1 220
A fenti táblázatban szereplő boltok mind az élelmiszer szakmához tar—
toznak, az egyes szakboltok mutatószámai mégis jelentős eltérést mutatnak.
Mennyire éles különbségnek kell lenni tehát egészen különböző szakmák között!
Ugyanazon szakmán belül is előfordulnak azonban eltolódások. ha a forgalom egyes árucsoportok között más módon oszlik meg. Az alábbiakban két megközelítőleg azonos forgalmú és teljesen azonos foglalkoztatottsági fokot mutató bolt mutatószámait és forgalommegoszlását mutatjuk be.
A forgalom—megoszlás kiszámításának "technikájára vonatkozólag meg—
jegyezzük a következőket: Az ada'tfelve'telek idejében az élelmiaszerkiskeres—
kedelmi boltok dolgozóit az elért tervteljesités után premizálták úgy, hogy egyes cikkek (kenyér, hentestáru, zsiradék, liszt, cukor) ki voltak véve a pro—
mizálás alól. A bolti forgalom tehát két részre oszlott: premizált és nem pre- mizált cikkek forgalmára. A kisebb rész lévén a nem premizált cikkek for- galma, ezt havonta a következőképpen számították ki: minden bolt a hó utolsó napján üzletzáráskor pontos leltárt vett fel minden nem premizált cikk—
ről. Ezt a leltárt a vállalat szigorúan ellenőriztette a bolti ellenőrökkel és központi dolgozókkal. A példaként felhozott vállalatnál ezenkívül be volt vezetve egy bolti beszerzési jelentés, amely a napi beér-kezesek értékét tartal—
,mtazta fogyasztói áron árucsoportonkén't. Ez a beszerzési jelentés egyezett a tablóval. Ezeket az adatokat használták fel a nem premizált cilkkek forgal—
mának kiszámítására a következőképpen: az előző hónap zárókészletéhez (amely a tárgyhó indulókészlete volt egyben) hozzáadták a fent részletezett
KIS'KERESKEDELM/tl ELADOK FÖGLALKOZTATOTTSAGA ' 1017
beszerzést és levonták ezek összegéből a tárgyhó utolsó napján záráskor fel- vet-t nem premizált cikkek leltárával megállapított zárókészletet. Az így ka—_
' pott eredmény a nem p'relmizált cikkek forgalma volt. Ezt azután levonták az összforgalomból, a maradék a premizált cikkek forgalmát mutatta. Ezeket az adatokat használtuk fel a 9. sz. táblázat szerinti két bolt forgalom-meg- oszlásának kiszámítására azzal a kiegészítéssel, hogy a sütőipari termékek árucsoport beszerzési adatai a pék'sü'temény beszerzését is tartalmazzák (holott az premizált cikk), amit annak a köztudomású ténynek alapján ad—
tunk hozzá a kenyér beszerzési adataihoz, hogy gyakorlatilag a péksütemény- ből nem marad készlet, így joggal feltételezhető az, hogy —— bár a készlet—
felvétel erre a cikkre nem terjedt ki ——- készlet nem is volt. így elértük azt,, hogy a kimutatott forgalomrész a teljes sütőipari termék forgalmat mutatja.
9. sz. táblázat.
Két élelmiszerkiskereskedelmi bolt mutatószámai és forgalommegosz/ása árucsoportonként.
Felvételi időköz.- mutatószámokra 7954. VII. 26 —31., forgalom megosztásra.- 1954. VII. hó
] Forgalom megoszlása az összforgalom százalőkában
Egy vevő Sütő-
Bomel átlagos vásár- Egy emma Egyéb
lutó vevőszám ipari Hentes— Zaira. :
lása, Ft termé- ám dák Liszt Cukor pofkkgglt
kek V
A . 8,84- 392 6,05 24,20 0,24 3,36 6,64_ 59,5l
B 6,88 , 391 1234 2139 . 0,86 4,34 8,47 ! 52,5O
! .
,,A" bolt sütőipari termék forgalma, tehát 'az alacsony egységáru cikkek forgalma, felét teszi ki a ,,B" bol'tének. Ezenkívül kereken 70/0—kal magasabb az egyéb premizált cikkek forgalma az ,,A" boltnái. (Ebbe a kumulatív áru- csoportba tudvalevőleg beletartoznak a magas egységáru italok, konzervek stb.). Mindezeknek a tényezőknek hatásaként ,,B" boltban egy vevő átlagos vásárlása mutatószám kerek két forinttal alacsonyabb. A sütőipari ter—
mékek forgalmának hatása egyébként logikusan következik a 8. sz. táblázat pékboltra vonatkozó adataiból is. A foglalkoztatottsági fok azonossága viszont azt bizonyítja, hogy a két bolt által lebonyolított forgalom munkaigényessége lényegesen nem tér el az árucsoportonkénti megoszlásban tapasztalható elto—
lódás ellenére sem. '
Mindezekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy egy adott bolt ,,egy vevö átlagos vásárlása" mutatószámának szintjét az általa forgalomba hozott cikkek átlagos egységára határozza meg, az ,,egy eladóra jutó vevőszám"
mutatószám szintjét pedig ugyanezen cikkek átlagos munkaigényessége.
Miután pedig ezek szakmánként különbözőek, következik ebből, hogy szak- mai átlag is megállapítható eléggé nagy számú megfigyelés adataiból. Ezeket a szakmai átlagokat összehasonlítva viszont megállapítható volna a szakmák
közötti arány is. . '
A szakmai átlagból további következtetést lehet levonni. Egy adott vál- lalat, amely meghatározott szakmához tartozik, boltjainak mutatószámait nem alakíthatja korlátlanul, miután itt a szakmai keretek határt szabnak.
Az előző fejezetekben leírt módszer alkalmazásánál erre figyelemmel kell
lenni. * '
1018 ' CSORBA: KMSKEDELMI ELADOK FOGLALKOZTATemAGA
Ugyanazon szatkma különböző helyeken lévő boltjainak mutatószámai—
nál a szakmai tényezőn felül további alakító tényező hat a szint meghatáro- zásánál és ez a bolt földrajzi helye, amely tényező a bolt vevőközönségének vásárlóerejével kapcsolatos.
Egy bolt mutatószámainak szintjét a fentiek szerint tehát elsősorban a szakma, másodsorban a vevőközönség vásárló—ereje (bolt helye), harmad—
sorban a forgalom árucsoponkénti megoszlása és csak utolsó sorban a bolt vevőinek száma, val-amint a bolt eladóinak létszáma közötti arány szabja me .
gA feltett második kérdésre adandó válasz következik fentiekből. Az elő—
zőkben kimutatott kapcsolatnál végeredményben a sorrendben utolsó befo- lyásoló tényezőről, a bolt vevőszáma és az eladók létszáma közötti arányról van szó. Ez pedig minden oly kereskedelmi vállalatnál fennáll, amelynek eladói a fogyasztói közönség kiszolgálásával foglalkoznak. Ebből következik viszont, hogy minden ilyen kereskedelmi vállalat boltjánál az előzőkben tár—
gyalt kapcsolatot ki lehet mutatni.
IRODALOM
Bogárdi János..- Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában. Budapest, 1951 Erich Schüier: Beschüftigung und Beseháftigungsmessung in Untemehmnng und Betrieb. Nürnberg, 19311.
F. Henzel: Marktanalyse und Budgetierung. Berlin,'"1933.
D. F. Heinzel: Kostenanalyse. Bühl—Baden, 1937.
A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÓNYVTARA"
c. kiadványsorozat negyvenharmadik számaként megjelent
8
STATISZTIKAI PÉLDATÁR
(MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA)
A könyv segítséget nyujt a mezőgazdasági statisztika oktatóinak és az oktatásban résztvevőknek. A könyvet eredményesen használhatja mindenki, akit érdekelnek a statisztika ezen területének kérdései és gyakorlati munkájuk- ban foglalkoznak azokkal.
A példatár foglalkozik a mezőgazdaság minden területével. A földterület és agrártársadalmi rétegeződés, a szántóföldi növénytermelés (ezen belül a vetésterület, agrotechnika, terméseredmények), egyéb művelési ágak, az állat- tenyésztés és állati termékek, a gépesítés, a munkaügy, az önköltség és jöve- delmezőség területei mellett több komplex példa alkalmat ad a mezőgazdaság egész területére kiterjedő összefüggő elemzésre. A Példatár használóinak nagy segítséget ad az, hogy fejezetenként 1—2 példa részletes megoldását is tar—
talmazza.
Ára fűzve 19,—- Ft Kapható:
: 14. sz. Pénzügyi és Statisztikai Könyvesboltban (Budapest, V., Kecskeméti-u. 2.)
és valamennyi Állami Könyvesboltban
