Üzemi statisztika és vállalatvezetés

KOREIN ARMAND

ÁPRILISJ GÉPGYAR

Uzazyu STATISZTIKA — Es VALLALATVEZETÉS

,,Az adminisztráció olyan, mint a levegő: ameddig jó, senki sem vese—' róla tudomást, de amint kezd romlani, amint nehéz a lélekzet, azonnal mindenki észreveszi." Ha nem is abszolút érvényű egyik egyetemi taná—

runknak ez a tréfás megállapítása, a való életet nézve, sok igazság van benne és talán még helytállóbb az, ha a vállalati statisztikai osztálya-a, annak munkájára vonatkoztatjuk. Szembenézve a tényekkel, meg kell — állapítanunk, hogy általában a vállalati adatszolgáltatási ténykedést szük—

séges rossznak tekintik és nem tölti be azt a szerepet, amire tulajdonkép— ' pen hivatott. Ezt —— a tárgyi okokon kívül, melyekre még rátérünk ——

a kapitalista gazdálkodásból visszamaradt szemlélet okozza. A multban a vállalati statisztikai osztály valóban távol esett a temnelés vonalától és lényegileg csak olyan adatoknak csoportosítását végezte, amelyeket a pil—

lanatnyi vállalati politika megkívánt. A szocialista termelési rendszerben ez a szerep merőben megváltozott és feladata az, hogy a vállalatvezető- nek, az egyes ágazati vezetőknek hathatós támogatást nyujtson a bizony-—

lati elvnek megfelelő adatszolgáltatáson keresztül, mind az ellenőrzés

! vonalán, mind a jövőbeni célkitűzések, tervek készítése vonalán. Ezt a feladatát pedig úgy kell elvégeznie, hogy az üzem termelő életével össze- nőve, mindig a ,,ma"—t is, nemcsak a ,,tegnap"—ot, való megvilágításba tudja helyezni.

Az adatszolgáltatásnak tehát két célt kell szolgálnia:

]. elősegíteni az ellenőrzést, rámutatni a hibákra, lehetővé tenni ezáltal az idejekorán való operatív beavatkozást, tehát gyüjteni, csoportosítani;

és kiértékelni a vállalat működésére vonatkozó minden jellemző adatot és azt szolgáltatni egyrészt a felettes hatóságok, másrészt az üzemen belül érdekeltek — elsősorban tehát a vállalatvezetőség —— felé;

2. szilárd alapot nyujtani a következő tervperiódus tervezése felé, mert reális, de egyben feszített terv csakis az előző periódus kiértékelt

adataira épülhet fel. '

Melyek azok a tárgyi okok, amelyek ma még részben akadályozzák, hogy ezt a feladatot a statisztikai osztály valóban ellássa és milyen módon lehetne segíteni?

Nem kívánom ezt a nagy kérdéskomplexumot az egész iparra átfogóan és minden részletében tárgyalni, hanem inkább az általam aprólékos- ságaíban is ismert középnagyságú gépgyár tapasztalatait és intézkedéseit összefoglalni.

Az első csoportba tartozó feladatkörnél az első megállapításom az, hogy meg kell szűnni az úgynevezett külső és belső adatszolgáltatásnak.

Helyes értelmezés esetében nem lehet a vállalatnak olyan ténykedése, amely a felettes hatóságokat érdekelné, de magát a vállalatot nem. A min

den szempont mérlegelésével összeállított statisztikai szolgáltatásolmak

xonnm; üzem sem

, * teti

övetkezménye annak, hogy a,,ls'tatiszükus sem. [tudja, ki, *

* __ és milyen hasznát látja tevékenységének. * _ _ _

' ,A' hivatkozott vállalat statisztikai osztálya jelenleg kb. 76 különféle — külső" és 38 "belső" adatszolgáltatási bejelentést dolgoz fel és ebben

a számban csak a rendszeresítettek foglaltatnak, tehát az alkalmiak nem;

Nyilvánvaló, hogy a vállalatvezetőség részére ezeknek összessége inkább , tanulmányozandó adathalmazt -—- tehát többletmunkát —— jelent és nem

Olyan Segítséget, ami a napi munkát megkönnyítené, az operatív beavat-f—

kozást lehetővé tenné. ' * J **

: Szerintem a fejlődés helyes iránya azt követeli, hogy az üzemi terv- felaclatok és 'a statisztikailag kimunkálandó eredmények csoportosítása

teljesen egybevágó legyen.: Ez a manuális munkát is megkönnyíti ésaz , összehasmúítást egyszerűsíti, tehát gyors intézkedést tesz lehetővé. Még annál is fontosabb azonban súlyponti feladatok megjelölése, lehetőleg országos viszonylatban és azok grafikus ábrázolásának egyöntetű meg- szervezése. Általában a diagrammokbanwtörténő feldolgozást sokkal széle- , sebb kör—ben kötelezővé kellene tenni, éspedig elsősorban a súlyponti fel—_ —

adatok vonalán. _ _ ' ,

, A Szovjetunió temeléstechnikai eszközökkel foglalkozó III._ összszö- *

vetségi ülésén J. P. Gercsuk elvtárs külön előadás ker—etében foglalkozott *

a diagrammkészítés technikájával és felhasználási, területének ismerteté- sével. Elsösorban meg kell állapítani, hogy a készítendő diagrammokat , többféle elv szerint lehet csoportokba osztani. Az egyik 'elvnél az időren—

diség képezi az alapot: , * , __ j '

a) lezárt időre, vagy 'munkaperiódusdkva vonatkozók,

b) folyamatosak. ,

, Technikai kivitel és ábrázolási mód szerint is különböznekezek egy_- mástól. Az" első cmrtba tartozék meghatárolt területi , egységben és — formában rajzolható]; fel, az utóbbiaknál sa fokozatos feljegyzéSek Számára , hagyandó hely és a mindenkori sokszorosításlehetőségét kell biztosítani.

Egy másik felosztási szempont lehet az abszolút számokat tartalmazó—

_ diagrammök készítése, illetve a százalékos arányszámokat mutatóké. Külö—

* nösebb magyarázatra nem szorul, hogy azewzök csak teljesen biza—lmas haSZnálat esetére szolgálhatnak, míg az. utóbbiak tágkörű ismertetés cel-'-

, ját is szolgálhatják; _ _ _ * , , * __ * _

; Végül feloszthatók enedménymutátó diagrammokra és összehaSOnli

tókra. Az előbbiek csak a fokozatos fejlődés, vagy, esetleges megt rpaa

; mások kimutatására alkalmelsak, az utóbbiak medig viszonyított érté eket ,

is mutatnak. , * V ' ' _; * -

* _ , Mindezeknek különböző Variációit is alkalmazhatjuk. Ismét nemlehet

feladatom rövid tanulmány kereteiben ezeket részleteiben isinertetni, de

: _.taláncélaravezetőbb is, ha néhány'olyan diagramot bemutatok, amelye—- ket vállalatunknál rendezeres'itettünk, használunk és ismertetem azokat

, _ a következtetéseket, amelyek azok—ból levonhatók. _ *' * "

KOREIN ARMAND

1. Teljesített órák megoszlása bérrendszerek szerint.

A lezárt ciklus egy év, amely négy (jelen esetben 3) negyedévre bom—

lik. Ezeket a legbelső kör területté, illetve a körkörösen rajzolt gyűrűk jelen—

tik. A diagramm független az abszolút számoktól, a százalékos változást mutatja (1. sz. ábra). A :darabbéres elszámolás biztosítja a legigazságosabb fizetést, tehát a termelékenység fejlődését is ez segíti Legjobban. Utána következik a mutatószámos, végül az órabér. Ennek folyománya, hogy minden igyekezettel az első bérkate—górí'a százalékos növelésére kell töre—

kedni, a második és harmadik rovására. A diagrammra való rátekinztés már mutatja, hogy a darabbérben dolgozók aránya az ö'sszdolgozókéhoz növekedett —— nagyobb .a határolósugarak által bezárt szög —, de növe—

kedett az első két kategória együttes százaléka is az órabérben dolgozók rovására. A szögek növekedése negyedévenként kb. egyforma, tehát a fokozatos fejlődés megvolt.

1. 32. ábra

A TELJESíTETT ÓRÁK MEGOSZLÁSA BÉRRENDSZEREK SZERINT

, , , ! ,

Oanaábe/"mndszeréen e/szama/f munkav/mí;

% Mu/afa'szamas ÚÚPFÚHÚSZEFÚEH e/sza'mO/f muná'ao'f'JZf

; . , ' I I I

[; Úraberrena'mmróen e/szama/f mun/(sara/f

'ÖZEMI STATISZTIKA És VÁLLALATVEZETÉS A 853

A grafikus ábrázolámak ez a formája még tovább fejleszthető: ugyan—

ilyen felrajzolással több év eredménye szembeállítva, hosszabb időközre mutatja a fejlődést. De (az abszolút számok is belevihetők azáltal, hogy az egyes évnegyedek körgyűrűinek területét, vagy __ ami szemléltetőbb __

*a sugarát arányba hozzuk (a tényleges létszámmal.

Ez a diagramm tehát ellenőrzési célt szolgál, folyamatos, de az év végével lezárható. Ugyanezen diagrammnak kivitelileg és időrendileg fíno—

mitott imáját is használjuk, amikor negyedévek helyett havi változás van ábrázolva, egymás mellé rajzolt körök formájában (2. sz. ábra).

:

2. sz. ábra

A TELJESíTETT ÓRÁK MEGOSZLÁSA BÉRRENDSZEREK _ SZERINT

JANUÁR FEBRUAI? MA'M/w ÁPRILIS MÁJUS JU'Mz/s

JUL llló AUGUSZTUS 62507511486? OKTÖBÉR Mal/EMBER DECEMBER

. Daraóáérrendszwbnn M ' ' ' " * '

, , ;

u/afaszamas befrend

e/szamo/f mun/(apró)? ,— % , szarba; Orabarfendszeráan

e/szama/f mun/(adnák — — e/sza'mo/f munkaóra/k

2. Ledolgozott munkaórák megoszlása.

A vállalatvezetés részére igen fontos kérdés annak az ismerete, hogy a fokozatosan fejlődő temelés az elszámolt munkadráknak milyen meg—

oszlásával volt elérhető. Nyilvánvaló, hogyha a túlórák számát növeljük, az töblblettermelést von maga után. Ez azonban nem igazi fejlődést, mert rendszerint csak a hirtelen fellépő szűk keresztmetszetek leküzdésére szol—

gál, vagy —— ami még károsabb —— szervezési hiba következménye. A helyes tehát, ha a túlórák százalékos részesedése csökken.

KOREIN ABMAND' f x 854:

3. sz. ábra

A MUNKÁSOK ÖSSZES ELSZÁMOLT MUNKAÓRÁINAK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA

400 400

90 * eo , -

7 ? 7 7

80 § ; / 7 3 80

/ / ? 7' / / /

/ / / / /

70—/ / 70

/ § / § / § %

so — / so

/ / /

/ ; ;

50 — x / § / / so

! / / x _

ao —/ / / / 40

x /

30 f / ———/ / 30

/

; _ /

20 f

,

/ /

, 9—9

,

40 — / / / 40

al

l l

/

l l

*

I

/

I 1

0 r' 0

1 I u ! m IV v w ! vu vm ! IX ! x 1 x: í xu

Norma/óraszám e iii/g'm'ú Lene/n dalgaza/fa'ra'k

százalé/(á szam/éke B szám/éke

A szóbanforgó üzemnél (Április 4. Gépgyár) oszlozpos, havi megosztású diagrammot készítünk, szintén csak százalékos megosztást ábrázolva, havi bontásban. A díagramm (3. sz. ábra) technikája a következő: az összes elszámolt órák mennyisége 10070. Az első oszlop a normál óraszám száza- lékát, a második a túlórák százalékát, a harmadik a le nem dolgozott órák;

százalékát mutatja. Milyen hasznát veszi a vállalatvezetőség ennek a diagrammnak? Januárban 85%, 6% és 9% volt a megoszlás. Ez február hónapban nagyjában valtozatlan volt, sőt a túlórák százaléka némileg csökkent. Ellenben a harmadik oszlop márciusban 13%—r.a, sőt júniusban 19%-—ra ugrott fel, ugyanakkor a túlórák százaléka 4—re esett Vissza. Nyil—

vánvaló, hogy a szabadságterv végrehajtása körül történt hiba (nyári hónapról lévén szó) és könnyen fennállott 'az a lehetőség, hogy ez a hiba a következő hónapokban még fokozódott volna. A szemléltető ábrázolás rávilágított erre, mód volt az azonnali operatív közbelépésr—e, aminek meg is volt az eredménye, mert júliustól kezdve a harmadik oszlop egyenle- tesen 11% körüli érté-ket tüntetett fel. De még egy következtetés: is levon—

ható. A le nem dolgozott órák arányszámának emelkedésekor a túlórák száma csökkent, jóllehet logikus az lett volna, ha a szabadságolások foly— _ tán az effektív dolgozók túlórákkal pótolják 'a kiesést. Ez a jelenség arra mutatott rá, hogy valószínűleg nagyszámmal voltak olyanok, akik külö-

7'— Vígh: ;

'en— ,.

ijznmr STATISZTIKA És VÁLLALATVEZETÉS 855

nös ok nélkül, megszokásból, jövedelemnövelési célzattal állandóan túl- _ óráztak és szabadságolásukkal kapcsolatosan ez is megszűnt. A diagram értelemszerű vizsgálata ezt a szervezeti lazaságot is megszüntethetővé teszi. Viszont ha ugyanez az ábrázolás a túlórák vonalán mutatna kiugrást, azonnal ;megvizsgálandók volnának a tárgyi hónap termelékenységi adatai, mert egészségtelen eltolódásnak kell mutatkozni a 100 Ft bérre eső és egy munkásra eső termelékenység értékei között. (Az utóbbi feltűnően javul, mert kisebb létszámmal volt nagyobb termelés elérhető, az első azonban esik, mert a túlidőben végzett munka produktivítása nem magasabb, sőt

10 órán túl alacsonyabb, viszont a díjazás magasabb.) '

3. Létszámnyilvántartó diagramm.

Használunk üzemünkben továbbá munkaügyi diagnammokat is; vona- las kivitelben készül a létszámváltozást feltüntető, munkavállaló csopor—

tonként (munkás, műszaki alkalmazott, adminisztratív és összes), továbbá a 100 Ft termelési értékre eső bér, ugyancsak ,szalnnacsoportonként. Ezek—

nél a divergencia mutatja, hogy a fejlődés kellő mértékű és irányú volt—e.

(Nyilvánvaló, hogy a létszámemelkedés az adminisztratív dolgozók csoport- jánál laposalbb görbét kell, hogy adjon, mint a fizikai dolgozóknál, a bér- vonalon pedig erősebb lejtéssel kell bírnia. Ezeknek részletes ismertetése—

túl messzire vezetne.)

4. Untödei anyaggazdálkodási diagramm.

Kimondottan termelési értékeket feltüntető grafikonok közül, ugyan- csak példa gyanánt, bemutatom az öntöde produkciójára vonatkozót (4. sz.

ábra), melyet a statisztikai osztály rendszeresen vezet. Ez kissé újszerű, mert vonatkozási alapja nem abszolút szám és nem is százalék, hanem 100 kg selejtmentes tiszta öntvény. A vízszintes tengelyre az év hónapjai, a függőlegesre pedig kilogrammsúlyok vannak felvíve. A legfelső vonal (1 ) a 100 kg öntvény előállításához felhasznált nyersanyagmennyiséget mutatja. A 2. a visszanyert vasmennyiséget (holt fejek), a 3. a kálót (elégés), a 4. az öntödei selejtet (fekete selejt), az 5. a megmunkálási anyagselejtet (fehér selejt) jelenti.

Ez a diagramm teljes képet ad az öntöde anyaggazdálkodásáról. Amig általában csak a selejtet szokás vizsgálni, ez az ábrázolás világított rá éle—

sen arra, hogy a betétanyagmennyiségnél elérhető megtakarítások alaku- lása ugyanúgy figyelemmel kísérendő, továbbá a holtfejek racionálisabb alkalmazása is jelentős önköltségcsökkentést eredményezhet. Az ábrázoló vonalakban kisebb—nagyobb ingadozások természetesek, mert a havi ter-—

melés fajtasága is befolyásolja a holtfejek mennyiségét, a selejtvalószínű- séget, stb., de a csökkenő tendencia megkívánható. Tisztára számsor—os és számtáblás kimunkálás nem ad olyan világos képet, mint a grafikus, ezért az ellenőrzés gyors megejtésére és az esetleg szükséges operatív beavat——

kozás kiváltására ez a grafikon használatos. Ugyancsak egyik változata

—-—- összehasonlítási célból — is készül, amelyiknél a hasonlítási bázis a tervév kezdeti időpontja, amelyik mindegyik vonal indulásánál lOO%—ot képvisel. Ebből kiindulva, ábrázoljuk a százalékos csökkenést, vagy emel——

kedést, ugyancsak mindenkor 100 kg tiszta öntésre vonatkozt tv_a

Statisztlíai Szemle

Szerkesztősége

* KDB'EIN mmal sch

4. sz. ábra

SZÚRKE VASÖNTÖDEI TERMELÉS

zoo ,, 200

1150 x 430 :;

A Na Il- _'

"90 460 '

440 ! 4540

420 * 420

V/loo

409

80 80 __ ,

60 k 80

— xx ,/"'g.- . ..

140 '*'- x . f:, x., 140

'N __ _.A.._

""—.1/ 'x

20 "* " --- ;,3- - "av-'" 20

"""." . /*

_7'7 g—T:/**Á-—.-—"'_'í '*':an—w'x

( XV.—""w—i "5. NN',.*

0 o

! H m IV V VI VH VH! IX X X! X"

1. :: 100 kg öntvény előállításához felhasznált nyersanyagmennyiség.

Z.:visszanyert vasmennyiség (holt fejek).

3. —— káló ( elégés ).

4. : öntödei .sjelejt (fekete selejt).

* 5. :: megmunkálási anyagselejt (fehér selejt).

üznm STATISZTIKA És VÁLLALATVEZETÉB

5. sz. ábra

TERMELÉKENYSEGI MUTATÓSZÁMOK HALMOZATLANL '

' VÁLTOZATLAN ÁRON ' '

430 4904

neo _ 420

440

400

90

770 * ' 70

I !] m , IV V V! V" W" IX X X! )(H

1. : 100 Ft bérre eső termelékenység.

2. : 1 munkásm eső termelékenység.

3. : 1 órára eső termelékenység.

4.::kollektív munkanapra eső termelékenység.

5. :; ledolgozott munkanapra eső termelékenység.

5. Teraelékenységi diagramm.

A szocialista termelésnek alapvető parancsa a termelékenység állandó növelése, természetes, hogy a vállalatvezető részére. ez súlyponti kérdés '

és így a statisztikai osztálynak is feladata az. erre vonatkozó adatok gyors és áttekinthető kimutatása. Erre a célra is bevezettük a grafikus ábrázo—

lást (5. sz. ábra). A kiinduló pont, 100%, az előző tervév Végén elért és így a rajz a százalékos Változást mutatja. Az 1, 2, 3 jelzésű vonal által ábrázolt közismert termelékenységi mutató a 100 Ft bérre, 1 munkásra és 1 órára vonatkozik. Az operatív vezetés részére azonban fontossággal bír a 4 és 5 jelű érték feltüntetése is, ami a kollektív munkanapra, illetve ,a ledolgozott munkanapra eső termelékenység változását tünteti fel. Ennek . jelentősége abban van, hogy a kollektív munkanapra eső (4), .az egy órára eső (3) és a ledolgozott munkanapra eső termelékenységnek (5) elméletileg azonosnak kell lenni, —— mégis mutatkozik eltérés, sőt még a párhuzamos—

ság is csak az év egyes szakaszaiban állt fenn. Ennek oka az igazolatlanul

-—5 Statisztikai Szemle

858 KOREIN: üznm STATISZTIKA És VÁLLALA'IVEZETÉS

kiesett munkaórákbzan, napokban jelentkező, nem hasznosított idő. A nagy eltérés feltétlenül a káros jelenség megszüntetésére irányuló intézkedést, kíván; ez a díagramm felhívja az illetékesek figyelmét a kivizsgálás és a beavatkozás szükségességére. A március hónapban mutatkozó metszés-—

pont mutatja is, hogy _az intézkedés megtörtént, kellő eredménnyel, de a folytatás jelzi, hogy nem elég hatékonysággal, mert nem állandósult

a javulás. *

Temészetesen a telsorolt és bemutatott diagrammok csak példák, amelyek azonban a gyakorlatban jól beváltak. A feltüntetett értékek nem a ténylegesek, de azoktól nem nagyon térnek el. Nyomatékosan kívánok rámutatni arra is, hogy a grafikus ábrázolás nem pótolja a számsor-os és számtáablás kimunkálást, hanem annak csak szemléletes képe és segéd- eszköz a vállalatvezetés részére.

Végül szeretnék arra is rámutatni, hogy minden fejlődésnek megvan—

nak a maga törvényszerűségei, amelyek a különböző tervperíódusokban egy- . aránt érvényesülnek, több-kevesebb indokolt, vagy indokolatlan ingado- zásokkal. Minden 'diagrammból kiolvashatók ezek a törvényszerűségek, mert az ábrázolás irányvonala azt megmutatja, szembeszökővé teszi. Kidol—

gozásuk már csak ebből a szemszögből nézve is indokolt, mert az elmult.

periódusra vonatkozóból a jövőre várható irány megállapítható; az új szempontok, vál'wzások ugyan a reális tervezés részéről figyelembeveen—

dők, de ez az irányvonal éppen azt a kiindulási alapot teremti meg, amire a változásokból adódó módosítások felépíthetők. Ezért az üzemmel össze—x nőtt statisztika a vállalatvezetőnek nemcsak operatív beavatkozás tekin-x tetében ad jó támasztékot, hanem a tervezés felülbírálatát is elősegíti,

a bizonytalanságot megszünteti és lehetőséget nyujt arra, hogy a tervek—- ben az elérhető legnagyobb feszültség valóban érvényre is jusson.

:.

A KERESKEDELMI SZAKKÖNYV; ÉS LAPKIADÓ kiadásában decemberben megjelenik F. ]. OBLOVACKI]

A SZOVH'JT KERESKEDELEM GAZDASAGTANA

cimű könyvének magyar kiadása

A könyv behatóan foglalkozik a szovjetkereskedelem kialakul:

lásával es ismerteti a szovjet nagy: és kiskereskedelem minden ágának jelenlegi szervezetét és tervezésének módszereit.

A Szovjetunió kereskedelmi technikumai számára készült mű ki:

adásával segítséget kivánunk nyujtani a magyar szocialista keres:

kedelem építés—rben dolgozóknak, hogy munkájukat a szovjet szocialista kereskedelem tapasztalatai alapján megjavithassák.

A kb. 320 oldalas könyv ára kötve: 22'MFt, fűzve: 16'——Ft

Előjegyezhető a

Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat és a ,,Szikra" könyvesboltjában