• Nem Talált Eredményt

Bevezetés, mérési kérdések, alapjellemzők

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Bevezetés, mérési kérdések, alapjellemzők "

Copied!
16
0
0

Teljes szövegt

(1)

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Szilágyi Katalin

Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január

(2)

2

1. hét

Bevezetés, mérési kérdések, alapjellemzők

Szilágyi Katalin

Fejlődésgazdaságtan

• Fejlődő országok: bármely (önkényes) definíció szerint a világ lakosságának többsége

• Fejlődés: jövedelem, jólét, gazdasági lehetőségek („életminőség”) bővítése

• Kiindulópont: mérés és empíria

• Hogyan mérjünk? GDP/GNP vs. multidimenziós jóléti mutatók (szegénység, alultápláltság, ivóvíz, várható élettartam, csecsemőhalandóság, írástudók száma stb.)

• Stilizált tények a növekedésről és a konvergenciáról

• Mire figyeljünk (még)?

Menetrend

1. Mérési kérdések

A) Összehasonlíthatóság B) Mutatók

2. Stilizált tények

(3)

3

A) Növekedés a világban B) Konvergencia?

3. Fejlődő országok strukturális tulajdonságai

1. Mérési kérdések 1. Mérési kérdések A) Összehasonlíthatóság

• Fejlődő/szegény: alacsony jövedelmű

• Jövedelmek összehasonlítása

• Egy főre

• Közös mértékegységben (valutában)

• A piaci árfolyamon való átváltás torzít

• Miért is?

• Szegény országok olcsóbbak, megélhetési költségek különbségei tompítják a jövedelemkülönbségeket

• BS: árkiegyenlítődés csak a traded javakra

• Kezelése: Penn World Table (Summers-Heston adatbázis)

• GDP nemzetközi árakon (USA-hoz viszonyítva)

• Real GDP: PPP-alapon (USA-árszinten)

• Egyéb problémák:

• Jövedelembevallás

• Saját fogyasztásra előállított output aránya

(4)

4

• Nem versenyző piacok

• Mindig és mindenhol, tudjunk róla

1. Mérési kérdések B) Mutatók

• GDP/GNP természetes kiindulópont

• Nemzetközi szervezetek és nemzeti statisztikai hivatalok adatai: alultápláltság, várható élettartam, csecsemőhalálozási arány stb.

• Indexesítés: United Nations Development Programme: Human Development Report

• Human Development Indicator (HDI)

• Születéskor várható élettartam

• Felnőtt írástudók aránya (2/3) és beiskolázottsági mutatók (1/3)

• Korrigált egy főre eső jövedelem (PPP, 5000 $-os küszöb)

• 0 és 1 közti szám

• Országok rangsorolása az éves jelentésekben

• Relatív rangsor értelmes lehet?

• GDP nagyon egydimenziós mutató ugyan, de jó proxy lehet

• Korrelációk erősek

(5)

5

(6)

6

2. Stilizált tények 2. Stilizált tények

A) Növekedés a világban

Állítások:

• A világgazdaság folyamatosan bővül.

• Egy főre jutóan is.

• A növekedési ütemek erősen ingadozóak, de átlagosan magasak.

• Országcsoportok nagyon eltérnek.

(7)

7 World GDP

$0

$5,000,000,000

$10,000,000,000

$15,000,000,000

$20,000,000,000

$25,000,000,000

$30,000,000,000

$35,000,000,000

$40,000,000,000

$45,000,000,000

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000

World Population

0 1,000,000 2,000,000 3,000,000 4,000,000 5,000,000 6,000,000

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000

(8)

8

2. Stilizált tények B) Növekedés

World GDP Per Capita

$0

$1,000

$2,000

$3,000

$4,000

$5,000

$6,000

$7,000

$8,000

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000

World Growth Rate

-2%

-1%

0%

1%

2%

3%

4%

5%

1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

(9)

9

Átlagos éves GDP-bővülés országcsoportok szerint1 (1970–2000)

• Alacsony jövedelműek: 0,17% (1,05)

• Közepesek szegényebb fele: 1,01% (1,35)

• Közepesek gazdagabb fele: 0,99% (1,34)

• Újabban robbantók: 3,79% (3,05)

• Régebben robbantók: 4,89% (4,4)

• Magas jövedelműek: 1,95% (1,8)

2. Stilizált tények:

C) Konvergencia?

• Konvergencia: jövedelmek közeledése

• Kérdések:

• Gyorsabban nőnek-e a szegényebbek?

• Csökken-e az országok közötti jövedelemegyenlőtlenség?

• Csökken-e a világ népességében a jövedelemegyenlőtlenség?

1Hulten-Isaksson: Why development levels differ

(10)

10

Minta: országon belül erős empíria

growth

ypc70l

5.8041 9.93357

-.027063 .05886

(11)

11

Konvergencia: csökken-e az országok közötti jövedelemegyenlőtlenség?

Csökken-e a világ népességében a jövedelemegyenlőtlenség?

Figure 2. Variance of Log- Per Capita Income: 125 Countries

0.70 0.80 0.90 1.00 1.10 1.20 1.30 1.40

1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998

Variance of Log Per Capita Income Across Countries

growth

ypc70l

6 7 8 9 10

-.03 -.02 -.01 0 .01 .02 .03 .04 .05 .06 .07

(12)

12

Jövedelemeloszlás a világban:

egy ország = egy adatpont

(13)

13

Jövedelemeloszlás a világban:

egy ország = egy eloszlás

Figure 2a: The WDI and Individual Country Distributions in 1970

0 40,000 80,000 120,000 160,000 200,000

$100 $1,000 $10,000 $100,000

thousands of people

Individual Countries World World

China

India

USSR

Japan USA

$1/day

Figure 2b: The WDI and Individual Country Distributions in 2000

0 40,000 80,000 120,000 160,000 200,000 240,000 280,000

$100 $1,000 $10,000 $100,000

thousands of people

Individual Countries World World

China India

FSU

Nigeria Japan USA

$1/day

(14)

14

Jövedelemeloszlás a világban:

egy ember = egy adatpont

WDI-Various Years

0 50,000 100,000 150,000 200,000 250,000 300,000

$100 $1,000 $10,000 $100,000

thousands of people

1970 1980 1990 2000

(15)

15

Országok relatív helyzetének változása:

mobilitási mátrix

Mobilitási mátrix 1962-84

• Közepes jövedelmű országoknak messze nagyobb a mobilitása, mint a gazdagoknak vagy a szegényekek.

• Holott a történelmileg fejletlen országoknak elvileg lehetne nagyobb növekedési potenciálja (fejlettektől átvett technológiák).

• Összegezve

1. Relatív jövedelemeloszlás stabilnak bizonyult.

2. Ez nem jelenti azt, hogy kevés mozgás lett volna.

3. Nincs egyértelműen fejlődési csapda.

4. A történelmi meghatározottsággal bánjunk óvatosan.

(16)

16

3. A fejlődő országok strukturális jellemzői

• Demográfia

• Nagy népességnövekedés esetén a teljes vagyonnak is relatíve gyorsabban kell gyarapodnia. Ki nyer azzal, ha több a produktív munkaerő? (termelési tényezők vs. elosztás)

• Fiatal népesség (ellátási problémák, gyerekmunka, alacsony szintű oktatás)

• Világszinten negatív korreláció az egy főre eső jövedelem és a népesség növekedési rátája között

• Mezőgazdaság aránya

• Agráriumban keletkezett jövedelem és ott dolgozók aránya

• Város-vidék migráció

• Városi lakosság gyorsabban nőtt, mint a teljes

• Tercier szektor: banki szolgáltatások ÉS cipőpucolás. Nagy szürke szolgáltatás szektor.

• Nemzetközi kereskedelem

• Nincs egyértelmű trend egy ország fejlettsége és nyitottsága között.

• Nagyobb különbség a kereskedelem összetételében (feldolgozatlan termékek, nyersanyagok nagy súlya)

• Árak változékonysága probléma

• Cserearány (így: jövedelem) erősen ugrál

Ábra

Figure 2. Variance of Log- Per Capita Income: 125 Countries
Figure 2b: The WDI and Individual Country Distributions in 2000

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A társadalmi rétegek egymáshoz viszonyított helyzete lényegében ha- sonló akár az egy főre jutó jövedelem, akár az egy keresőre jutó munkából származó jövedelem

évi népszámláláskor 100 millió volt, 136 millióra növekedett, a falusi népesség száma ugyanakkor 108,8 millióról 1057 millió főre csökkent.. A városi népesség 36

Feltételezhető ugyanis, hogy a létszámcsökkentés következtében a munkás és alkalmazott családokon belül a keresők aránya kisebb lesz (az egy főre jutó jövedelem,

a nagyobb háztartások több keresőinek viszonylag sokkal több eltartottról kell gondoskodniok, mint a kisebb háztartások, kevesebb keresőinek; a nagyobb háztartásokban tehát

A munkás- és az alkalmazotti háztartásokhoz tartozó személyek számának megoszlása az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint.. Az alkalmazotti A munkás- Egy főre

Empirikusan adott jövedelem- rugalmassági együtthatók művelődési kiadás élelmiszer kiadás Egy főre jutó.

lést akadályozzák; ezek például: a jöve- delem és a tőke összefüggése; minél kisebb az egy főre eső tőkeállomány, annál kisebb a jövedelem, viszont minél kisebb

lon végzett számítás szerint csak 37 százalék volt. Ez az arányszám vethető össze az ipar 1949. évben elért 42 százalékos és 1962—ben elért 62 százalékos