A kiskereskedelmi boltok jövedelmezőségének vizsgálati módszere

266 szamla

A kiskereskedelmi boltok iövedelmezőségének vizsgálati módszere

A kiskereskedelmi vállalat áruforgal—

mi tevékenységéről, kereskedelmi mun—

kájáról és gazdálkodásának eredményé- ről a mérlegbeszámoló ad tájékozta—

tást. Az adott tervidőszak mérlegbe—

számolójának adatai adnak választ arra, hogy a vállalat eladási forgalma a

vizsgált időszakban hogyan alakult, az el—

ért áruforgalmi árréssel és egyéb Xbevéte—

lekkel szemben mennyi forgalmi költség,

kereskedelmi veszteség stb. jelentkezett

és a Vállalat gazdálkodásával végső soron

milyen összeget tudott akkumulálni a népgazdaság számára. Mint ismeretes, a mérlegbeszámolók adatai e kérdésekre a tervszámokhoz viszonyítva, valamint a bázisidőszak adataival összevetve adnak választ. Ezek az adatok azonban minden esetben az egész vállalat működését és eredményeit tükrözik vissza.

A kiskereskedelmi vállalatok eladási forgalma és kereskedelmi tevékenységea számos egységből álló bolthálózatban bo- nyolődik le; az egyes boltok jó vagy ke—

vésbé jó kereskedelmi munkája, takaré—

kos vagy könnyelmű gazdálkodása hozza

létre a vállalat jó vagy rossz eredmé—

nyeit. A mérlegbeszámolónak a vállalat működését kifejező számadatai mögött

meghúzódnak tehát a jól vagy közepe—

sen dolgozó boltok átlagos eredményei éppen úgy, mint a gyengén, rosszul dol—

gozó boltok eredményei is. A mérlegbe—

számolókban szereplő abszolút számok—

ban, valamint a különböző viszonyszá—

mok formájában kifejezett áruforgalmi és gazdálkodási mutatók valójában a vál—

lalat összes boltjainak átlagmutatóit ad—

ják.

Ha a kiskereskedelmi vállalat meg

akarja javítani, tovább kívánja fejleszte—

ni kereskedelmi munkáját és gazdálkodá—

sát, nem elégedhet meg a vállalat gazdál-

kodásának vizsgálatával, hanem a hiá—

nyosságokat és hibákat, de ugyanígy a kedvező eredményeket és azok okait is sokkal mélyebben, a tényleges felmerülés helyén, tehát az egyes boltegységeknél kell keresni és vizsgálni.

Nem kétséges, hogy ha a vállalatnak

sikerül megfelelő módszerekkel megálla—

pitani a kevésbé gazdaságosan, esetleg

ráfizetéssel működő boltokat, a hibák fel—

tárásával és felszámolásával megjavíthat—

ja munkájukat, ami viszont kedvezően befolyásolja a vállalat eredményeit is. A jól gazdálkodó boltok eredményes mód—

szereit felhasználhatja az azonos vagy hasonló típusú boltok munkájának meg—

javítására, ami szintén hozzá fog járulni

a vállalat jobb eredményeihez.

A feladat az, miképpen szervezzük meg a kiskereskedelmi vállalatok ——- gyakran 100—160 egységből álló —— bolthálózata gazdálkodásának rendszeres megfigyelé—

sét és vizsgálatát olyan formában, hogy

ez a legkevesebb munka— és eszközráfor—

ditással járjon, ugyanakkor az adatok gyors feldolgozásával idejében és megfe—

lelően támogathassuk a vállalat vezetői- nek munkáját. ,

, A Belkereskedelmi Minisztérium Fő—

könyvelőségének kezdeményezésére a kis—

kereskedelmi vállalatok terv— és statiszti—

kai osztályai 1955. év I. felében kezdték meg a bolti rentabílitás—vizsgálat meg-—

szervezését. A kezdeti időszak a kísérle- teknek és a megfelelő módszerek kiala—

kításának időszaka volt, és a konkrét eredmények mellett hibák és hiányossá—

gok is előfordultak. így például egyik hi—

ányosság volt, hogy túlzott adatigények jelentkeztek, ezzel elhúzódott az elemzés

munkája, a végső megállapítások későn,

sokszor idejemúltán jutottak el a veze—

tőkhöz. Előfordult az is, hogy az elemző munka megállapításait vizsgálatok, intéz-

kedések nem követték; a boltok vezetői

sok esetben nem szereztek tudomást a feltárt hibákról és így a bolti rentábili—

tás elemzése végeredményben öncélúvá

vált. *

Az elmúlt év második felében már si—

került az egyes kiskereskedelmi rendsze—

rekben kialakítani a bolti rentabilitás—

vizsgálatoknak olyan módszerét, amely

egyszerűbb, csupán a főbb mutatókra ki—

terjedő anyag feldolgozásával lehetővé teszi az adatok gyors elemzését és a meg—

felelő intézkedések hatékony megtételét.

A továbbiakban az élelmiszerkiskeres—

kedelemben kialakult rentabilitás—vizsgá—

lat módszerével foglalkozunk. A többi kiskereskedelmi rendszerben a bolti ren—

tabilitás-vizsgálat lényegében azonos

módszerekkel történik, csupán egyes rész—

letekben mutatkozik eltérés.

A vizsgálat módszere

Az első feladat az, hogy a hálózathoz tartozó boltegységeket jellegük szerint tí—

puscsoportokba soroljuk abból a célból, hogy a boltok mutatói összehasonlíthatók

legyenek, ugyanakkor mód nyíljék az

egyes boltcsoportokra jellemző átlagmu-

tatók kiszámítására. Ugyanis, ha az egyes boltok mutatóit a boltcsoportra jellemző átlagmutatókkal hasonlítjuk össze, meg—

állapíthatjuk, hogy a vizsgált bolt műkö- dése egy—egy területen (például készlet-

gazdálkodás vagy termelékenység terü—

letén) kedvezőbb-e vagy gyengébb az át-

lagnál. Ezzel a módszerrel lehetőség nyí—

lik arra, hogy minden boltcsoportból ki- válogassuk a nem megfelelően gazdálkodó boltokat, amelyeknek rossz munkája ked—

vezőtlenül befolyásolja a vállalat ered- ményeit. Ezzel a módszerrel megállapít-

hatjuk, hogy melyek azok a boltok, ame—

lyeknek adatait részletesebben kell ele—

mezni, ahol esetleg a helyszínen kell meg—

Vizsgálni az áruforgalmi munka és agaz- dálkodás hiányosságainak okait. A cso—

portosítás lehetőséget nyújt a legeredmé—

nyesebben dolgozó boltok megállapítására

és így arra, hogy az alkalmazott módsze—

reket elterjesszük a gyengébben dolgozó boltok munkájának megjavítása céljából.

Az élelmiszerkiskereskedelemben álta- lában a következő bolt—típusokkal talál—

kozunk: fűszer- és csemegeboltok, édes—

ségboltok, tejboltok, húsboltok, zöldség- és gyümölcsboltok.

Az egyes bolttípusokon belül is előfor—

dulnak azonban egymástól jelentősen el—

térő adottságú boltok. Főleg a fűszer— és csemegeboltoknál találkozunk a cseké—

lyebb forgalmú szatócsboltoktól kezdve egészen az áruház jelleggel dolgozó na—

gyobb szakboltokig a legkülönbözőbb

boltegységekkel. Indokolt, hogy ezeknél a

forgalom mértékét is figyelembevéve to- vább bontsuk a bolthálózatot.

Az élelmiszerkereskedelmi vállalat bolt—

jai a vizsgálat céljára az alábbiak szerint csoportosíthatók:

fűszer- és csemegebolt ,,kisegység" (ne—

gyedévi 1 000000 forint forgalom alatt);

fűszer- és csemegebolt ,,középegység"

(negyedévi 1—2 000 000 forint forgalomig);

fűszer— és csemegebolt ,,nagyegység"

(negyedévi 2000 000 forint forgalom fe—

lett);

édességboltok;

tejboltok;

zöldség— és gyümölcsboltok;

húsboltok.

A csoportosítás végrehajtása után a vál—

lalat terv- és statisztikai osztálya részben

saját adatgyűjtéséból, részben a könyve—

lés adataiból kiszámitja; az egyes boltok

főbb mutatóit. A mutatókat minden bolt—

nál és minden időszakban azonos elvek és azonos szempontok szerint kell kiszá—

mítani, hogy azok összehasonlítása reális

képet adjon. (Például a költségeket vagy a béreket azonos összetételű forgalmak—

hoz kell viszonyítani.)

A boltok főbb mutatóiról bolttípusok sze—

rint csoportositva a következő munkala—

pokat készítik el:

1. Eladási forgalom és készletgazdálkodás (eladási forgalom, ebből egyéb élelmiszer—

eladásl, átlagos árukészlet, káló, meg nem térülő leltárhiány, selejtkár).

2. Munkaerőgazdálkodás (átlaglétszám,

felhasznált béralap, egy eladóra jutó vevő—

szám).

3. Költséggazdálkodás2 (fogyóeszközfel-Ú

használás, csomagolási költségek, fűtés

stb.). '

Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat például a középnagyságú fűszer— és cse—

megeboltok eladási forgalmáról és kész- letgazdálkodásáról a 268. oldalon bemuta—

tott munkalapot állítja össze.

Az így összeállított munkalap adatai alapján készítik el boltcsoportok szerint külön—külön a statisztikai elemző táblá—

kat, melyekben már a tervteljesítési vi-

szonyszámokat, készletforgási időt, a lel—

tárhiányok és selejtkárok százalékos ará—

nyát stb. tüntetik fel. Ha a vállalat az egyes boltok fejlődését is figyelemmel kí—

vánja kisérni, akkor az elemző táblák—

ban viszonyszámok segítségével kimutat- ható a bolt eladási forgalmának alakulá- sa a bázisidőszakhoz viszonyítva.

* Magas haszonkulcsú cikkek forgalma.

! A boltra jutó költségkeretek felhasználása száv zalékban,

268

MUNKALAP

az eladási Iorgalom és (: készlelgazdálkodás mutatóinak kidolgozásához 1,Kbtép" tipusú boltok

Fogyasztói áron 1000 forintban

Eladáai forgalom Ebből: ,,egyéb' Meg nem

Bolt élelmiszereladás Átlagos , térülő Seleít—

néma terv tényle— terv tényle— készlet háló leltár-hiány kár

szerint, gegen szerint gesen

2. 1 509 1 595 590 -— 651 472 3,0 1.0 0,8

7. 1 742 1 820 816 910 429 1,0 —— 0,5

9. 1 372 1 390 632 664 442 4,1 2,0 0,0

12. 1 250 1 345 586 639 305 __ _ 0.8

15. 1 170 1 285 510 572 302 1,0 !— ——

19. 1 790 1 765 765 731 552 6,0 2,4 2,1

21, 1 342 1 490 620 1573 362 1,3 —— 1,0

27. 1 685 1 686 787 815 487 as _— 1,4

1111. 1 927 1 969 892 867 562 2 _A 1,5

Öslzesen 72 150 73 689 33 957 37 360 ? 18 414 126 59 39

nem átlag 1 420 1 446 667 731 364 2,5 1,2 a,7

A fentiekben bemutatott munkalap kai osztálya elkészíti az eladási forgalom alapján tehát a vállalat terv— és statiszti— és a készletgazdálkodás tábláját.

Az eladási forgalom és a készletaazdálkodds bolti mutatói ,,Kizép" tipusú boltok

- Eladási Ebből: Eladási Ebből: ? Meg nem

Bolt forgalml ,,egvéb" mgab!!! ,,egvéb" Részlet' Káló térülő Selejt-

száma terv élelmiszer- indexe élelmiszer forgási idő (százalék) leltárhiány kár

teljesítése eladás 3354— 11361 eladás (nap) (százalék) (százalék)

:. 10511 1103 103,o 105,4 zu 0,19 om o,05

?. 104,5 111,5 102,s 1063 219 o,05 _— 1103

9. 1013 104,s me,? 104,9 zs,7 o,29 o,12 cm

12. 10743 1099 mm 101,6 20,5 __ _. o,os

15. 109,s 112,1 nm 51093 zu) om _ _

19. 98,6 95,6 99,2 97,8 28; 033 0,11 o,os

21. 111,o 108,5 1123 1145 21,9 o,os — om

27. 10111 103,6 100; 101,4 27,o 0,2o _— o,o7

131. mm 974 mm __ 98,2 25,7 o,1o —— _ o,os

nem átlag 102,1 11o,o 102,4 1043 225 o,17 o,os o,05

E tábla adatainak elemzése során pél—

dául a következőkre kell felfigyelni.

A 19. sz. bolt eladási forgalmi tervét nem teljesítette és az ,,egyéb" élelmiszer-

eladás teljesítésével is lemaradt. E bolt leltáreredményei és a selejtkár alakulása

jelentősen rosszabbak a bolttípus átlagá-

nál. Ugyanakkor a készlet forgási ideje

is lényegesen lassúbb az átlagosnál.

,Vagy például a 131. sz. bolt eladási for—

galmi tervét túlteljesítette ugyan, de az

, gyéb" élelmiszereladás tervének telje—

sítésével —— amely lényegében a magasabb haszonkulcsú cikkek eladásának szorgal—

mazását mutatja —— lemaradt. A bolt készlete ís lassúbb forgású a boltcsoport átlagánál és nyilván ebből kifolyólag je—

lentősebb a boltnál a selejtkár is.

A terv— és statisztikai osztály hasonló-

képpen készíti el a munkaerőgazdálkodás,

valamint a költséggazdálkodás munkalap-

jelű", illetve statisztikai tábláit.

A közép típusú boltok munkaerőgazdál—

kodásáról például az alábbi tábla készülm

"Közép" tipisú boltok

A munkaa'őaazddlkodás bolti mutatói

Havi átlagbér Egy före ütő

Bolt Átlagos l'eggulznált , dex Ifg—t'óeydgg havi eladási

' TBap n ev

mm mmm (1000 forint) forint (bázisidő- szama. (135339

szak — 100)

2. 16,0 43; 903 101,7 166 334

7. 17,1 48,9 954 1043 175 353

9. 13,2 38,6 975 1039 201 369

12. 13,5 393 978 106,1 178 sas

15. 13,2 38,9 982 mas 139 sas

19. 18,8 61,5 917 eaz 152 m,:

21. 15,1 43,8 967 103,7 164 334

zv. 18,3 53; 969 mm 157 30,1

131. 18,4 ma 938 1013 179 am

Csoportátlag 14,8 42,5 957 103,2_ 172 323

A* fenti tábla adatai közül szembetűnő,

_ hogy a 27. sz. boltnál alacsony az egy —

főre jutó havi eladási forgalom, a havi átlagbér pedig meghaladja a csoport—át—

lagot. Ez a létszám- és bérgazdálkodás tervszerütlen és laza voltára hívja fel a figyelmet, ami a helyszínen kivizsgálásra

_ szorul.

A 15. sz. bolt 982 forint összegű havi át- lagbére úgyszintén jelentősen meghaladja

e boltcsoport átlagát, mig a bolt 32 800

forint összegű egy főre jutó eladási for- galma a bolttípus átlaga körül mozog. A 15. sz. bolt bér— és létszámgazdálkodása szintén kivizsgálást kíván.

Ugyanakkor a 7. sz. bolt átlagot meg-

haladó (35 200 forintos) egy főre jutó el—

adási forgalma és a csoportátlag körüli

átlagbére arra mutat, hogy e bolt bér— és létszámgazdálkodása helyes, az itt alkal—

mazott módszereket célszerű más azonos típusú boltokban is bevezetni. (A 7. sz.

bolt mind az eladási forgalmi tervét, mind

az egyéb élelmiszereladás tervét túltelje—

sítette.) ,

Hasonló módszerrel készítjük el a mun—

kalapokat, illetve a statisztikai táblákat

a költséggazdálkodást jellemző mutatók—

ról, például a csomagolási, fogyóeszköz—

felhasználási, fűtési stb. költségekről.

A terv— és statisztikai osztály ilyen for—

mában boltcsoportok szerint külön—külön

munkalapokon, illetve statisztikai táblá-

kon feldolgozza az összes boltok jellemző mutatóit, majd részletesen elemzi az ösz—

szegyűjtött adatokat és kiemeli azokat a boltokat, amelyeknek mutatói kedvezőt—

lenebbek a boltcsoport átlagánál. Ugyan—

így kiemeli azokat a boltokat is, amelyek az átlagnál kedvezőbben gazdálkodtak.

A terv— és statisztikai osztály a kiemelt

gyengén dolgozó boltokról külön—külön jelentést készít az igazgató részére és a

jelentésben feltünteti a kérdéses bolt gaz—

dasági mutatóit, szembe állítva azokat a boltcsoport átlagmutatóival. Ez az össze-

hasonlítás felhívja a figyelmet azokra a

területekre, amelyeken a kérdéses bolt

gazdálkodásában, illetve kereskedelmi

munkájában hiányosságok vannak. A je—

lentés szöveges részében külön kell rá—

mutatni azokra a mutatókra, amelyek a.

gyenge munkaterületeknek jellemzői, egy—- ben javaslatot kell tenni a megfelelő in—

tézkedésekre, például a helyszíni ellenőr—- zésre, a bolti létszám felülvizsgálatára, a készletek csökkentésére stb. A terv— és

statisztikai osztály indokolt esetben a je-

lentésben felhívja a figyelmet azokra a jól dolgozó boltokra, amelyeknek ered—-

ményes munkamódszerei alkalmasak arra,

hogy azokat a vizsgált boltnál is alkal—-

mazzák.

Tegyük fel, hogy az így elkészített és

elemzett táblák alapján a terv- és statisz- tikai osztály a 19. sz. boltról állítja össze jelentését.

A jelentésben az egyes jellemző költsé—

gek mutatóin kívül szerepelni fog a bolt pontosan kidolgozott jövedelmezőségmu—

tatója is. A jövedelmezőség kidolgozásá—*

nál a terv— és statisztikai osztály a dologi költségeknél figyelembe veszi már aköz—

vetett költségeket is, például a központ

270

lenntartási költségeit, amelyeket a forga—

lom arányában feloszt a boltok között.

szam

A jelentés az alábbi formában foglal- kozik a 19. sz. bolt munkájával:

JELENTÉS

a 19. sz. bolt 1955. IV. negyedévi munkájának elemzéséről Az eladási forgalom és a készletgazdálkodis mutatói

Eladási forgalom

! Tervtellesítés _ á ,

százaléka még??? 1123;llom Meg

! Készlet nem

forgási Káló térülő Selejtkár

Megnevezés ebből: ebből: ideje (százalék) lelbár- — (százalék)

eladási ,,egyéb'í eladási ,,egyéb" (nap) hiány forgalom élelmiszer- forgalom élelmiszer- (százalék)

eladás eladás

19. ez. bolt, ... 98,6 95,6 99,2 97,8 ! 28,1 0,33 0,11 0,08

Boltesoport átlaga ... 102,1 110,0 102,4 104,1 22,5 0,17 0,08 0,05

A 19. sz. bolt eladási l'm'gaullmi munkája lerom—

loth, sem eladási forgalmi tervét, sem az egyéb élelmiszer—eladás tervét nem teljesítette. Visszalejlő- dés észlelhető a bulit forgalmában az előző év azo—

nos időszakához viszonyítva is. Ugyanakkor a bolt készletl'orgatása jelentősen lassúbb a boltcs'oport

bolt árul-részlete magas, Kérdéses, hogy az árukészlet összetétele megfelel-e a keresletnek. A túl magas, 033 százalékos k'áló, a 0,lfl százalékos leltárhiány és az átlagot jelentősen meghaladó 0,08 százalékos selejt a túlkészlelezésen felül a bolt hanyag áruke—

zelésére, az áruá—tvétel, a raktározás és árukiadás átlagos készletforgásánál. Ez arra utal, hogy a munkájának lelületessségére hivja fel a; figyelmet.

Munkaetőgazdálkodás mutatói Jövedelmezőségi mutatók

Bérkölt- Dologi Összes Bolti

Ej'aóelggg? ség 4- költ- ráfor— ered-

Megnevezés Átlag. Átlagbér közterhek ségelö tiltás" mény

lét 6 F

az m ( t) vevők eladási

száma forgalom a forgalom százalékában

(1000 Ft)

. ,

—

19. sz. bolt, ... 18,8 917,0 152 31,2 2,86 3,65 6,75 1,62

Baücsoport állag/z ... 14,8 95 7,0 178 33,2 2,94 3,31 6,38 2.47

* A dologi költségek a központi (igazgatási) köliségeket is tartalmazzák.

** Az összes ráfordítások a kereskedelmi veszteségeket is magukban foglalják.

E holtnál az átlagbér és az egy eladóra jutó ela- dási forgalom alatta maradt az azonos típusú boltok átlagának. A bolt eladási forgalmának és az egy el—

adóra jutó eladási forgalomnak visszaesése feltehe- tőleg összefüggésben van a bolti dolgozók alacsony átlagbérével, ugyanakkor a. bolt jövedelmezősége messze lemaradt az azonos típusú boltok átlagjöve—

delmezöségétől, ami részben a magas leltárhiányok—

nak és selejtkároknak, részben a tervteljesltés lem—%

radásánavk tudható be. Mindezek mellett az egy el- adóra jutó napi vevőszám alacsony foglalkoztatott—

s—agra mutat, miután a szakmai átlag 260 vevö/eladó.

* :;4

A vizsgálat adatainak felhasználása

Az elmondottakban igyekeztünk vázolni és gyakorlati példán bemutatni a bolti jövedelmezőség-vizsgálat módszerét és menetét. A terv- és statisztikai osztály—

nak az ismertetett munkájával azonban még nem zárul le a boltok rentabilitásá—

nak vizsgálata. A vizsgálatok végső célja

JAVASLAT

Felülvizsgálandó a bolti dolgozók bére és lét—

száma, Az alacsony átlagbére]; alacsony bérekre mutatnak. Felülvizsgálandó a bolti kollektíva össze—

tétele szakképzettség szempontjából. Ellenőrizni kell a helyszínen az áruátvétel és árwkiadás sza.—

bályszerűségét, továbbá az árutárolás szakszerűsé—

gét, valamint a raktárakat. Meg kell vizsgálni a.

holt árukészletének összetételét abból a szempont—

ból, hogy nincs—e egyes árucikkekben túlkészletezés és egyes keresett cikkekben hiány.

az, hogy a rosszul dolgozó boltokra, azo—

kon belül a helytelerf munkamódszerekre,

a hibákra és hiányosságokra a figyelmet felhívja és előkészítse a feltárt hibák fel—

számolását, a gyengén működő, lemaradt boltok színvonalának felemelését, a válla- lat egész munkájának megjavítását. Eh—

hez a terv- és statisztikai osztály által lel—

dolgozott és elemzett adatokat a legkü—

lönbözőbb területeken használják fel. így többek között:

a) a vállalat vezetősége felhasználja az

egyes boltok, illetve bolttípusok gazdál—

kodásának irányítására, megjavítására

vagy átszervezésére;

b) a bolttípus átlagmutatói felhasznál—

hatók a hálózat fejlesztésénél;

c) a felügyeleti szerv felhasználhatja a mutatókat az irányítása alá tartozó vál—

lalatok gazdálkodásának és eladási for-

galmi munkájának mélyebb és részlete—

sebb összehasonlítására;

d) felhasználhatók a mutatók az egyes

boltok helyszíni ellenőrzésénél;

e) a tervosztály felhasználja az egyes

mutatókat a bolti tervek elkészítéséhez,

a készletnormák, a bolti létézám— és a

bolti költségkeretek kialakításánál;

f) végül felhasználhatók a mutatók a bolti tervteljesitéseknél mutatkozó eltéré- sek vizsgálatához, a nagy eltérések okai- nak elemzéséhez.

Ahhoz, _hogy a rentabilitás-vizsgálat kellő eredménnyel és sikerrel járjon, döntő feltétel, hogy a feldolgozott adatok és elemzésük minél gyorsabban a vezetők rendelkezésére álljon, minél rövidebb és egyszerűbb úton tegyék lehetővé az ered—

ményes intézkedéseket. Ez viszont meg—

kívánja, hogy az adatok összegyűjtéséhez,

feldolgozásához és elemzéséhez a legegy—

szerűbb, legkevésbé munkaigényes és rö—

vid idő alatt végrehajtandó módszereket

alkalmazzuk. Wendelin Károly

Az 1953. évi népszámlálás Kínában*

Kína ősi kultúrájú ország. Kínában

több évezredes története során többször

tartottak népszámlálást.

A rendelkezésre álló első adatok sze- rint, amelyeket aligha tekinthetünk tel- jesen megbízhatóknak, Kina lakossága 13 553 923 fő volt. Ezek az adatok egyes

források szerint i. e. 2205-ből, mások sze-

rint pedig 2275-ből származnak. Adatok maradtak fenn a lakosság lélekszámáról a Jin Sang (i. e. 1766—1122) és a Csou di—

nasztia (i.e. 1122—249) korából is. így

például az i. e. 1115-ből származó adatok

13 714 923, az i. e. 685 évi adatok pedig

11941000 főnyi lakosságról szólnak. Ar—

ról is vannak adatok, hogy i. e. 212-ben Kínának 10 millió lakosa volt.

Kétségtelen, hogy a lakosság megszám—

lálása főként adózási és katonáskodási célokból történt. Nagy jelentősége volt a lakosság számbavételének a munkaköte- lezettség teljesítése szempontjából is. A hatalmas építkezéseket (a Kínai Nagy fal, az 1700 km hosszú ,,Jün—ho" hajózható nagy csatorna, töltések, gátak, öntözőcsa—

tornák, paloták, templomok, kolostorok, városfalak stb.) a munkakötelezettség alapján kényszermunkára hurcolt óriási embertömegek hajtották végre,

* Sz. Krotevics cikke. —— ^Veszmik Sztatisztiki, 1955. 5. sz. Sin—50, old. —— llövidi tve,

A lakosságnak munkakötelezettség tel—

jesítése céljából történő összeírásáról szá-

mos történelmi okmány tanúskodik. így

például Kung Fu—ce (Konfucius) követője, Meng—ce filozófus (élt i. e. a IV—III. szá—

zadban) munkáiban megemlíti, hogy nép—

számlálást tartottak a munkakötelezett—

ség bevezetése végett, s megjegyzi, hogy a férfiak elrejtőztek az összeírás elől. A

Csou dinasztia törvénykönyve —— a ,,Csou—

li" —— Kina államberendezésének leírásá—

val kapcsolatban adatokat tartalmaz ar—

ról, hogy a Csou dinasztia korában (i. e.

1122—249) a tisztviselők szerteágazó szer—

vezeté irányította a népszámlálást, felso—

tolja e tisztviselők rangját, megnevezi be-

töltött állásukat és felsorolja kötelessé—

geiket.

E történelmi okmányokban adatok ta—

lálhatók arról, hogy a számbavétel alkal—

mával már viszonylag a legrégibb idők- ben nemcsak a családok és a lakosság számát, hanem a férfilakosság meghatá—

rozott korcsoportjának létszámát is meg—

állapították. Amint ezt a történelmi ok—

mányok bizonyitják, a Han dinasztia ko—

rában (i. e. 206—tól az időszámításunk sze—

rinti 220. évig) a férfiak összlétszámából

a 20 évesnél idősebb férfiakat külön mu—

tatták ki.

Egyes kutatók megkísérelték a lakos—

ság számára vonatkozó, a különböző tör—