10. Kiskereskedelem
nagy eriKa, nagy gáBor
Területi kihívás: A kiskereskedelemben növekedett az ellátatlan és a monopol települési piacok száma
A kiskereskedelmi üzlethálózat terjedése 1993 óta követhető közel egységes mód- szertan alapján. 1996-ig a rendszerváltást követően folyamatos a felfutás, ami első lépésben a városi lakosság jobb ellátását, majd a falusi terek lefedettségének növeke- dését is maga után vonta (173 ezret meghaladó boltszámmal). A Bokros-csomag (és részben a statisztika pontosabbá válása) következtében 1997-re a ténylegesen működő boltszámot 125 ezerre mérték, innen folyamatos emelkedéssel 2005-re érte el a rend- szerváltás utáni második maximumot (167 ezer egység). A boltszám emelkedése részben a növekvő reáljövedelmeknek köszönhető, ami a hazai vállalkozók számára újra vonzóvá tette a boltok nyitását, részben viszont a nemzetközi láncok megjelené- sének volt a következménye. Utóbbi eredményeként erősödni kezdett a főváros–vidék, a város–falu dichotómia, hiszen a láncok alapvetően a közép- és nagyvárosi tereket preferálták. A külföldi láncok kihívására a hazai boltok körében is megindult a lánccá szerveződés (CBA, Coop, Reál, illetve a csak beszerzési társulásként működő Privát, vagy Honiker), hogy piaci pozíciójukat meg tudják őrizni.
10.1. ábra: Ellátatlan települések, monopol és oligopol települési piacok az élelmiszer-kiskereskedelemben, 2016
Adatok forrása: KSH megyei évkönyvek.
A hazai megszorítások, majd a gazdasági válság következménye a bolthálózat fo- kozatos szűkülése, ami először inkább a községi, kisvárosi tereket, majd a telepü- léshierarchia felsőbb szintjeit is érintette (hasonlóan a pénzügyi szolgáltatások el- éréséhez – lásd a kötetben Kovács 2020). Az üzletek száma – amely 2010-ben még közel 152 ezer volt – 2013-ra 149 ezerre, majd a gazdasági stabilizáció és növekedés ellenére 2019 végére 127 ezerre csökkent, s megnőtt az ellátatlan települések száma is (2003-ban 40, a válság kitörésekor 96, annak mélypontján 173, 2019-ben 288), alapvetően a 2000 lakos alatti kis-, apró- és törpefalvakat érintve. Az üzlethálózat ritkulását jelzi, hogy míg 2005-ben egy községben átlagosan 10 üzlet volt, ez 2010- re 7,8-ra, majd 2019-re 7,1-re csökkent. Ugyanebbe az irányba mutat, hogy a 2000 lakos alatti népességkategóriában (ahol már városok is előfordulnak!) 2005-ben 7,3 boltot működtettek, 2010-ben már csak 5,7-et, majd az évtized vége felé már alig 5,5-öt – ráadásul ezek bő fele is élelmiszerbolt.7 A folyamat kifutása, hogy az ország jelentős területein ún. kiskereskedelmi sivatagok (retail desert) alakultak ki, mind az élelmiszer jellegű, mind a nem élelmiszer jellegű bolti szegmensben (10.1.
ábra). Az ide sorolható településeken monopol vagy oligopol lokális piacok alakul- nak ki, ami különösen hátrányos a mobilitásban korlátozott társadalmi csoportok számára (pl. magasabb árak, leegyszerűsödött kínálat, a mobilbolti ellátás időben korlátozott volta).
A boltszám csökkenése csak késéssel jelentkezett a kiskereskedelmi alapterület zsu- gorodásában (2012-ben éri el a csúcsot 16,4 millió m²-rel, ami 2019-re 15,2 millióra mérséklődik, jócskán a 2005-ös szint alá!), mert addig a bezáró kisboltok helyét a ke- vesebb számú, de nagyobb átlagos alapterületű bolt tudta pótolni. 2012-től a „plá- zastop”-törvény élesedése, a bevezetett, majd visszavont vasárnapi boltzár, illetve az internetre részlegesen átterelődő forgalom viszont már éreztette hatását a bolti alapterület alakulásában, annak ellenére, hogy két „hard diszkont” lánc (Lidl, Aldi) és egyes hazai áruházláncok terjeszkedése épp erre az időszakra esett. A törvényi szabályozás hatását az ágazati beruházási aktivitás időbeli alakulása is alátámasztja.
Utóbbi a főváros mellett csak Fejér, Pest és Győr-Moson-Sopron esetében mutatja egyértelműen a válságból való kilábalást 2016-ig. Az ágazati beruházási aktivitás még 2017–2018-ban is határozott növekedést jelez, míg 2019-ben közel stagnáló rátát látunk. Viszont 2016 óta az ágazati beruházások növekedési rátája töredéke a húzó ágazatokénak, így az ágazat súlya a hazai beruházásokban folyamatosan esik (2016 és 2019 között 7,0%-ról 4,7%-ra).
A bolthálózatban a külföldi tulajdoni érdekeltség az 1990-es évek közepén kez- dett erősödni (a Tesco felvásárolta a Kisalföld Füszértet 1993-ban, illetve ezt kö- 7 Csak a bolttal ellátott településekre számoltuk az átlagot, azt tehát nem „rontják” a bolttal nem
rendelkező falvak nullás értékei.
vetően több lánc is terjeszkedésbe kezdett), ami a boltszámot tekintve a válság mélypontjáig (2010: 10 330 egység, 2013-ban 10 623) tartott. 2019-re az általuk ellenőrzött boltok száma 7 500-ra csökkent, arányuk a bolthálózatban is mérsék- lődött (7,7-ről 5,9%-ra).
10.2. ábra: Kiskereskedelmi centrumok (a kiskereskedelmi üzletek száma alapján), 2018
Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyvek.
A boltszámok visszaesése átrendezte a kiskereskedelmi centrumok térbeli hierarchi- áját (10.2. ábra). A 2008-as globális pénzügyi válság előtt nagyjából 450, a kiske- reskedelem szempontjából központi szerepkörű település alkotta az ország ágazati térszerkezetének gerincét – különösen erős volt a lefedettség a magas városi lakossá- gú alföldi megyékben, de a többi országrész kisvárosai is széles körű ellátást voltak képesek nyújtani. 2011-re a centrumok száma 300-ra olvadt, és folytonos eltolódás látszik az alacsonyabb boltszámú kategóriák irányába. Ez a nagyságrend a válságot követő fogyasztási felfutás alatt sem tudott növekedni. A hálózat ritkulása nem ré- gióspecifikus, de a szakboltok elérhetősége inkább az aprófalvas térségek esetében romlott látványosan.
A kiskereskedelem alakulását a boltok számán kívül a fogyasztási és a kiskereske- delmi forgalmi adatokon keresztül is bemutathatjuk. A kiskereskedelmi forgalom alakulására a 2010-es évtizedben a globális válság hazai megjelenése (2008–2013) hatott negatívan, míg a 2014-től induló erőteljes béremelések, valamint a lakossági hitelállomány csökkenése jótékony hatással voltak.
A forgalom alakulása területi változásokkal is járt: a válságperiódusban a főváros részesedése a teljes forgalomból 23%-ra mérséklődött 2016-ra (a peremi nagy alapte- rületű kiskereskedelmi tömörülések forgalomvonzó hatására), majd a javuló munka-
piaci és jövedelmi helyzet eredményeként 2018-ra ismét 25%-ra nőtt a súlya a teljes költésben. Pest megye esetében a súly növekedéséhez a kiáramló bevásárlók mellett a tömeges szuburbanizáció is hozzájárult (2000 és 2016 között 11-ről 14%-ra nőtt a súlya, ez 2018-ban 14,2% volt).
A negatív pólusra a folyamatos súlyvesztést elszenvedő Dél-Dunántúl (a Dél-Ba- laton szezonális forgalma ellenére), ahol 10-ről 8%-ra mérséklődött a részesedés, va- lamint a 2010-től leszakadó pályára álló Észak-Magyarország (10-ről 9%-ra) került.
A Nyugat-Dunántúl kedvező gazdasági pozíciója 2014–2015-ben tükröződik a fo- gyasztási adatokban, a Közép-Dunántúl szintén kedvező gazdasági adatai csak a kis- kereskedelmi forgalomban elért korábbi súly megtartására voltak elegendőek (10.3.
ábra).
10.3. ábra: A régiók kiskereskedelmi forgalmának alakulása, 2006–2018 (előző év=100)
Forrás: KSH STADAT.
A területi – és az országos – dinamika pontosan tükrözi a hazai válság „tripla v” ala- kú lefutását (2007, 2009, 2012), valamint a válságot megelőző és követő felívelő periódusokat is.
Hasonló térstruktúra rajzolódik ki a KSH fogyasztási felméréseinek és a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság idősoros adataiból is. A főváros mellett Pest megye és Nyugat-Dunántúl alkot önálló klasztert, s lényegében ez áll a gazdasági és jövedelmi adatok alapján leszakadónak mondható három keleti régió és a Dél-Du- nántúl csoportjára is. A fogyasztási adatok alakulása szintén követi a gazdasági fejlő- dés töréspontjait és a jövedelempolitikai állami lépéseket.
90 95 100 105 110
Dél-Alföld Észak-Alföld Észak- Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Pest Budapest
2018 2017 2016 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006
Területi politika: A kiskereskedelem állami szabályozásának átalakulása a kiskereskedelem térstruktúráit is átalakította
A 2010-es éveket a kiskereskedelem és fogyasztás területén az erősödő állami sza- bályozás és beavatkozás jellemezte. Ez több területen is érezhető hatást gyakorolt a hosszabb távú folyamatokra.
– A „plázastop”-törvény erőteljesen lefékezte a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok területi terjeszkedését, legalábbis a 200 (400) m² feletti eladóterű boltok esetében, viszont nem hozta helyzetbe a hazai láncokat és nem tudta meggátolni a kisboltok hálózatának ritkulását.
– A szektorális különadó szintén a külföldi láncok erőteljesebb adóztatását célozta, ennek eredményeként egyes szereplők kivonultak a magyar piacról, hálózataikat ha- zai tulajdonosi kör vette át (pl. Praktiker). Hosszabb távon nem bizonyult hatásosnak a választott eszköz, hiszen a hazai meghatározó láncok (CBA, Coop, Reál) nem tud- ták dinamikusabban növelni a bevételeiket, mint a külföldi meghatározó szereplők.
– A vasárnapi boltzár ötlete – illetve ehhez kapcsolódóan a 0–24 órás nyitva tartás korlátozása – részsikernek bizonyult. A társadalmi nyomás miatt a boltzár ötletét végül fel kellett adni, viszont a hétvégi pótlékok emelése kedvezően hatott az ága- zati bérekre és a dolgozók munkafeltételei is némileg javultak.
– A kistelepülések ellátásának stabilizálására elindult a mozgóbolti hálózat kiterjesz- tése, ami részleges segítséget jelent az alapvető napi cikkekhez való hozzájutásban.
– Területi szempontokat is tartalmazó intézkedés volt a dohánytermék-kiskeres- kedelem 2013-ban életbe lépő átalakítása: 4000 lakosonként lehet a településeken egy-egy nemzeti dohányboltot nyitni. Jelenleg több mint 500 településen nem ta- lálható dohánybolt (ND Nonprofit Zrt. 2020).
Az évtizedet végig kísérte az internetre alapozott kereskedelmi lehetőségek terjedése, amelynek megalapozott az infokommunikációs technológiák elérhetőségének bővü- lése (Zsibók, Nagy 2020). Míg 2010-ben ez még marginális volt a teljes forgalomhoz viszonyítva, 2018-ra 5%-ra, a COVID-19 járvány hónapjaiban ennél is magasabb- ra ugrott a nem bolti kereskedelmi forgalom jelentősége. Ennek hatása már érződik a bolthálózat ritkulásában, ami sajátos módon inkább a városi-nagyvárosi boltháló- zat létét fenyegeti. A változásokra érdemi kormányzati válaszlépés eddig nem történt.
E terület szabályozása, hatásainak kezelése vélhetően a 2020-as évtized feladata lesz.
Irodalom
Kovács S. Zs. (2020): Pénzügyi szolgáltatások.
Jelen kötetben.
ND Nonprofit Zrt. (2020): Ellátatlan tele- pülések listája. https://nemzetidohany.hu/
palyaztatas/ellatatlan-telepulesek/ellatat-
lan-telepulesek-listaja (Letöltés: 2020. szep- tember 7.)
Zsibók Zs., Nagy G. (2020): Infokommuniká- ciós technológiák. Jelen kötetben.
