A munka termelékenységének és a termelés költségeinek statisztikai vizsgálata a fonó- és szövőiparban

A munkastatisztika területén dolgozók feladata az, be a marxi—lenini tanitás alapján gyökeresen javítsák meg a tervteljesitési beszámoló

tárják félidejében a munka és munkabér meg—

kesztését és közgazdasági elemzését,

indexeinek megszer—

szervezését biztosító tartalékokat és a kihasználatlan lehetőségeket, valamint a munka—

termelékenység fokozásának tartalékait, hogy ezáltal a háborút követő sztálini ötéves terv határidőelőtti megvalósításában aktívan közreműködjenek.

Sz. Genin

A munka termelékenységének és a termelés költsé—

geinek statisztikai vizsgálata a fonó— és szövőiparban

Lenin írta 1919 júniusában ,,A nagy kezdeményezés" című cikkében: ,,A munka termelékenysége végeredményben az új társadalmi rend szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog. A szocia—

lizmus a munka termelékenységének olyan fokát hozta létre, aminőt a feudalizmus nem ismert. A kapitalizmust az győzheti le véglegesen és az is fogja véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új, sokkal magasabb termelékenységet hozza létre. Ez igen nehéz és hosszadal—

mas dolog, de ezt a munkát most meg—

kezdjük és ez a legfontosabb". Leninnek 1919—ben a munka termelékenységének fokozásáról írt szavait a szocializmus építésében a szovjet állam harmincéves gyakorlata teljesen igazolta. A mi,, szo—

cializmus felé haladó társadalmunk épi- tésében éppen ezért különleges fontos helyet foglal el általában a munka—

termelékenységnek és különösen az ipari termelékenységnek a vizsgálata. A ter—

melékenység vizsgálata az iparban és a termelékenységi adatok ismerete lehe- tővé teszi újabb akkumulációs lehetősé- gek feltárását és mozgósítását a szocialista reprodukció céljára. A szovjet tapasztalat azt mutatja, hogy a dolgozók munka—

erejének, illetve munkájának észszerű fel- használását és ellenőrzését megkönnyíti a munka —— egész iparban általában és egyes iparágakban részleteiben mutat—

kozó— —— eredményességének az ismerete.

Ez az eredményesség jut számszerű ki—

fejezésre a munka termelékenységében, valamint reciprok megfelelőjében, a ter—

melési költségekben.

A munka termelékenysége'n általában az egységnyi emberi munka által előállított javak mennyiségét vagy értékét értik.

A gyakorlatban az egységnyi munka ritkán fordul elő. Rendszerint különböző mennyiségű munka állít elő külön—

böző mennyiségű terméket. Igy a munkaegységnek csak az átlagos terme—

lékenysége állapítható meg. Ez az elő—

állított T,, termékmennyiség (termék—

volumen) és az előállításhoz kifejtett L munkamennyiség (munkavolumen) hánya—

dosa, a Tl/L.

A Tl/L hányados statisztikai meghatá—

rozásánál számos nehézség adódhat, Az L

20

munkamennyiség legtöbbször különféle termékekből álló jószágmennyiséget állít elő. Ezeket a Tl/L hányados kiszámításá—

hoz előzetesen valamilyen alkalmas, közös mértékegységben ki ell fejezni. A vo—

lumen—számítás foglalkozik e feladattal.

A közös mértékegységekben való kifeje—

zésnek általában két megoldása lehetsé—

ges: egyik a természetbeni (fizikai) di- menziókban fejezi ki, másik értékben,

illetőleg pénzben. Az előbbire a fonó ipar—

ban jó példa a különböző fínomsági számú fonalak mennyiségének azonos fi- nomsági számú fonalmennyiségre való átszámítása, a szövőiparban pedig a ve—

tésszámmal való mérés.

Az értékben történő volumenszámításra közismert példa a rögzített árakon, ü. n.

volumenárakon való értékelés. Az esetek többségében a volumenszámításnak ez az utóbbi változata használatos,*amikor is TI a létrejött termékeknek volumen—

árakon számított értékét jelenti.

Az L által előállított termékek értéke, a T1,természetesen erősen függ a feldolgo—

zott anyagok és félgyártmányok, valamint a berendezés—elhasználódás értékétől, va—

gyis az anyagköltségek nagyságától, ille—

tőleg az ü. n. anyagvolumentől, amelyet T.,—val szokás jelölni. Ez egyben az anyag- volumenben átvitt (közvetett) munka ér—

tékét is képviseli, szemben L—lel, ami az élő (közvetlen) munka mértéke.

A TI értékét bruttó termelési értéknek a vele kapcsolatos Tl/L termelékenységet bruttó lermelékenységnek nevezik. Mint—

hogy az L által termelt értéket a Try—To különbözet, a nettó termelési érték, a T adja meg, a

T1 ZIP :: % hányados a munka nettó ler—

melékenysége. Teljesség kedvéért, a %

hányadost a munka anyagvolumenben mért iermele'kenysége'nek nevezték el. Ter—

mészetszerűleg :

A tulajdonképpeni termelékenységet

legpontosabban a nettó termelékenység mutatja meg.

A % hányadost, mivel a T., anyag—

0

volumennek a gazdaságilag értékesebb termékké való átalakítási arányát fejezi ki, nemesítési aránynak hívják és o—val

To

jelölik. Reciprokának, a T

anyagha'nyad. J elölése : a. Az 11)—ből követ—

kezik, hogy

2—5 L—L

A nemesítési arányt, illetőleg az anyag- hányadot ismerve a munka nettó terme- lékenysége a bruttó termelékenységgel, a

T

irl—jel és az anyagvolumenben mért terme—

lékenységgel, a %lel egyaránt kifejezhető.

Néha probléma merülhet fel az L egy—

ségeinek a kijelölésénél is. Bevett szokás L egységeiként az idő egységét használni:

a munkaórát, a munkanapot, a munka—

hetet, stb. Azonos intenzitású és haté—

konysága munkaidőegységek esetében ez az eljárás nem kifogásolható.

A munka termelékenységének —— a meg—

állapítás időpontjában —— igen pontos mértékét szolgáltatja a termelési norma.

Ez u.i. rendszerint megadott intenzitású munkának időegységre eső és igen pon- tosan meghatarozott fizikai egységekben

kifejezett teljesítményét jelzi.

A T], T0 és L mennyiségeket értékben (árakon, illetőleg béreken) kifejezve to—

vábbi hasznos termelőgazdasági jelzőszá—

mok jönnek létre. A Én?—L

lermékvolumen egységei önköltségeinek jelen—

tős részét, volumenárakon vagy folyó ára- kon, aszerint, hogy a T1 és To, illetőleg L volumenárakon vagy folyóárakon, illető—

leg béreken vannak értékelve. Hasonlókép _To "l' L . . , . , ,

Tx— To ]ellemZi a nettó termelesz ertek egy—

ségei önköltségének jelentős részét.

Amennyiben a T.,—ból a berendezés el—

T.) 4- L

nek, a neve

(1—a)——:%(a——1)... 2)

képviseli a.

használódása kimarad, a T , illetőleg

1

T

a " * L hányadosok nem mások, mint a Tl—To

termékvolumen, illetőleg a nettó terme—

lési volumen— illetőleg értékegyse'gei elő—

állításának Icőzvellen forgólőke—szükségletei.

Jelen tanulmány a fonó— és szövőípar gyári ]ellegű nagyobb ipartelepeinél vizs- gálja az előzőkben értelmezett munka- termelékenységnek és termelési költségek—

nek az alakulását. A vizsgálat 1946 első

hónapjával kezdődik és az 1948. év végéig

terjed. Ezenkívül, összehasonlítás céljából, kiterjed eg háborús év, az 1943-as és egy azt megel ző békeév, az 1938-as ada—

taira is.

A számítások a Magyar Központi Sta—

tisztikai Hivatal gyáripari havi részleges adatgyűjtéseinek adatai alapján készültek.

Az adatgyűjtés természetesen csak a na—

gyobb kapacitású üzemekre terjed ki, az egész textil szakmára nem tekinthető éppen reprezentatívnak. A textilipari gyári termelésnek mindenesetre nagy százalé—

kát öleli fel: az 1946—es évben mintegy 50%—át, az 1947—esben 54'2%—át, az 1948-asban pedig —- megfelelően alkalma- zott statisztikai becslés szerint —— 65 %—át.

E számot az évi üzemi adatok Jelenleg folyó feldolgozásának később rendelke—

zésre álló végleges eredményei Segítségé—

vel —— természetesen —— teljes pontossag—

gal is meg lehet majd állapítani.

Minthogy a kiválasztott üzemek a na—

gyobb üzemek csoportjába tartoznak, a nyert eredményszámok a tényleges szakmai helyzetnél valamivel kedvezőbb képet adnak.

A nagyobb üzemekben u.i. a gazdasá—

gosabb termelés feltételei inkább meg— ' vannak, mint a' kis üzemekben.

A számítások tömeges részét egyébként a Hivatal ipari osztályán, a szerző út—

mutatása szerint, az e célra biztosított segítséggel végezték el.

A termelési tevékenység volumenét, az u. n.

nettó termelési volument, a T—t, a bruttó tennelési volumennek, az ü. n. termékf—

volumennek, a Tl—nek és ennek előállí—

tásához felhasznált anyagok (nyersanya—

gok, félgyártmányok, üzemi- és segéd- anyagok, stb.) volumenének, az u. n.

anyagvolumennek, a T.,-nak, a különbsége szolgáltatta. Az anyagvolumenből, főkép

a multban fennállott adatszolgáltatási

rendszer miatt, a berendezés elhasználó—

dása, általában az u. n. közvetett költségek

dologi része, ki van hagyva!

A T1 bruttó termelési volumen kiszá—

mításánál, mind az 1946—05, mind az 1947—es és 1948—as évek vonatkozásában, külön-külön értékelő árrendszer került alkalmazásra. Az 1946-es évre nézve az akkori havi adatgyüjtés 1938-as értéke—

lésű rögzített árait vették alapulf) az 1947—es évi adatoknál pedig az 1947—es év folyó havi árainak az átlagát. Ugyanez év átlagárai alapján történt azután 1948 termelési adatainak értékelése is. Ha—

sonló módon számították a T.,—t, az anyagvolument. A munkavolumen, az L mértékéül ezúttal a munkaórák száma szolgált.

A bruttó termelési volumen és az anyag—

volumen számításához szükséges értékelő árrendszer megállapításánál, az egyes ter- mékek és anyagok idősorának szaka—

dozottsága és az erősebb minőségválto- zások folytán, nem lehetett elkerülni vizsgálat alá vont üzemek kisebb részé- nek elhagyását. Az 1946. évre vonatko—- zólag a volumen—számítás részleteit a Szemle megelőző száma már közölte. Az 1) Lásd a szerzőtől : A munka termelékenységének

alakulása a vas- és témiparban és a gépgyártásban.

(Magyar Statisztikai Szemle. 1947.)

')l

1947-es évben a textilszakma termelésé—

j'nek egyébként is a 54'2 %-át képviselő ér—

ltékből a termékeket értékelő, ú. n. volu—

men-árak számításánál a termdési érték- nek 45%—át termelő és reprezentatív jel—

legű üzemek kerültek vizsgálat alá. Az

anyagokat értékelő áraknál pedig a vizsgált anyagértéknek mintegy 80%-át képviselő, ugyancsak reprezentatív jel- legű üzemek jelentették az alapot.

Az ilyen módon kényszerűségből Csök—

kentett számú üzemeknél is a számítások során —— bár kisebb, de —— további válo- gatásra került sor. Az értékelő árak meg- állapításához, —- termelési értékben mérve

—— e kiválogatott üzemek termelésének 1947-ben a 95%—a szolgált alapul, ugyanaz az arány 1948—ban 80%-ot ért el.

E megrostált adatok alapján számítot- ták azután ki az 1947—es értékelő átlag- árakat, az ü. n. volumenárakat, majd ez árak alapján —— a megfelelő mennyiségek beszorzásával —— a megrostált anyagot jellemző 1947—es és l948—as volumeneket.

Az így nyert volumensorokkal elosztva a megfelelő folyó értéksorokat lehetett hozzá jutni azokhoz az u.n. defláló, vagyis az időbeni árváltozások hatását kiküszöbölő árindexsorokhoz, amelyek nagy valószínű- séggel megmutatják az 1947—es és 1948-as ármozgást. Ez ársorokat egyébként a 6. sz.

tábla és a 15. sz. rajz tartalmazzák.

Valamennyi vizsgált üzem termelési-, illetőleg anyagérték összegének a termé- kek, illetőleg az anyagok árindexével történt elosztása után állott elő az üzemek teljes termékvolumenének, a Tl-nek és a teljes anyagvolumenének, a To—nak 'a sora.

A vizsgált üzemek körének szükítése tehát csak a defláló árindex megállapítá—

sához Volt szükséges. A további vizsgá—

latnál már újra valamennyi, e célra ki—

emelt üzem adata szerepel. A jellemző ármozgás megállapításánál így önként vadódó reprezentáció foka még így is jó—, val nagyobb, mint az árstatisztikánál szo—

kásos képviseleti arány. Ismerve a bruttó termelési volumen és az anyagvolumen mérőszámait, a Tl—et és a To-t és emel a nettó termelési volument, a T1—TozT—t is, a munkavolument képviselő munka- óraszámmal, az L-lel, azokat sorra elosztva nyerhetők: a) a munkaórák bruttó terme- lékenysége, a T,/L, b) a munkaórák anyag- volumenben kifejezett termelékenysége, a

Tn/L és végül c) a munkaórák nettó terme—

lékenysége, a T/L, illetőleg ezek idősorai és indexsorai. Éjw "' '*' *? * *

* Az 1946—os év, ——hasonlókép az 1943—as év, —-—— termelékenységeinek számításánál, 'az inflációs árváltozások zavaró hatásai—

nak elkerülése céljából még az 1938-as árak szerepeltek. Igy ez év termelékeny—

ségi adatait, a volumenárak eltérő nagy—

sága folytán, nem lehetett közvetlenül az 1947. és 1948. évivel összehasonlítani.

Egybevetésük a végbement fejlődés meg—

állapítására azonban kívánatos. A két

' "a'!

különböző értékelés alapján keletkezett termelékenységi sor egybekapCsolásá'r'a mármost lehetőséget nyujt a statisztikai idősorok fejlődési irányzatának, a trend—

vonalnak tulajdonsága. Mint ismeretes, a trendvonal az idősor átlagos fejlő—

ldési menetét jelzi. Mégpedig mennyiségi—

eg is. ,

Kiszámítva a vázolt módon az 1946-05, 1947—es termelékenységek indexsorát, a legkisebb négyzetek módszerének segít——

ségével könnyen megállapíthatók azoknak lineáris trendjei. Ezek —— főképpen, ha az idő tengelyével alkotott hajlásszögiik és összekapcsolásra kerülő indexértékeik nem térnek el nagyon egymástól, ——-— mint u. a. fejlődés eltérő indexalapon képviselt idősorai, az 1946/47. évforduló eszmei idő—

pontjában, kisebb hibalehetőség mellett, összeilleszthetők. Igy azután a trendek végpontjainak egybeillesztésével lehetővé válik a két indexsornak közös alapra való átszámítása. Az 1946—os indexsorhoz hozzá lehetett így kapcsolni az 1947—est és folytatólag az 1948—ast. Szigorúan vett volumenszámítási nézőpontból ez az ösz—

szekapcsolás csak akkor engedhető meg, ha az egyes különálló volumenszámítások—

hoz használt árrendszer arányai azonosak vagy egymástól lényegesen nem térnek el, vagy, ha ez nem biztosítható, akkor leg—

alább az egyes termékek mennyiségi ará—

nyai legyenek egyezőek. Minthogy az 1947—es év az 1946-oshoz közelebb áll, mint az 1938—ashoz, a mennyiségi ará—

nyok egyezésére inkább lehet számítani, mint az arányok egyezésére.

A nettó termelési volumen esetében, amikor is a dologi költségelemek és a késztermék ára közötti eltolódásnak döntő a jelentősége, az 1943—as, még inkább az 1938—as évhez való hasonlításnál jelentős

*hibaveszély nélkül ez az út sem kö- vethető. Ezt elkerülendő vagy legalább is csökkentendő, az 1946—1948. évek nettó termelési volumeneinek az 1943 és 1938. évek nettó termelési volnmeneivel való összemérésénél célszerűbb a bruttó termelési volumennek vagy az anyag- volumennek, kisebb hibalehetőséggel, a már vázolt módon megállapított ered—

ményeiből kiindulni, mégpedig figye—

lembe véve azt a termelőgazdasági kap—

csolatot, amely a nettó termelési voln—

men és valamelyik másik két volumen között fennáll. E kapcsolatok, mint ismeretes :

T :To (6 ——1), vag T : T1 (1 ——a),

ahol o és a álland k s ezúttal az 1947—es volumenárak alapulvételével ér tendők.

A pontosság fokozása érdekében a nettó termglési volumennek ezt a precízebb szár—

maztatása—it alkalmazta a tanulmány már

az 1946—os évre vonatkozólag is azon—

kívül, hogy ez inkább megfelelt az 1946—05 tényleges pénzgazdasági állapotnak, mint

az * időben jóval távolabb lévő, 1938—as árrendszer értékeléseinek az alkalmazása.

Az 1946—, 1947—es évek és az 1948—as év termelékenységi idősorának így * közös

1. 82. tábla

alapra átszámított indexeit és néhány más fontos termelőgazdasági idősort foglal magában az 1. sz. tábla és ezt szemlél—

tetik. az 1, 2, 3 sz.—;,rajzok.

; A'munkaórák szakmai átlagot; termelékenységének, továbbá a szakmai átlagos, fajla- gos energiafogyasztásnak és a szakmai átlagos nemesítési aránynak az alakulása :!

fonó- és szövőiparban

(1947 január; 100)

1) 1947—es volumenárak alapján.

-o l

-o ' 3 t' §

( É ? S 8 o §

% 2 2.2 ,! 53? és E E

' 'a %i) ** § és ?: ?. §)? ::

,:1 *a § A a"), "g 5 o 3 §",

? ;. u : ?, :: :: 5 M E!

Időpont % § % B % § % 4.) ;; §

%% igá es §§ mA

u—t )— l-c O "

:: a) : § a) (: 3 E § m ?.

E É S -' § %! §; s § §

43 483 T1_Tu Jász-'a 43

a T,/L Ti,/L L m),/Ta

1938. átlaga .. ... 166.0 1550 174.5 _— 2.43

1943. átlaga ... 182.0 178.0 1865 __ 2.33

19461. . ... . ... 655 601, 69.5 85.5 2.47

11. . ... 070 635 70.0 77.5 2.40 —

m. . ... 77.0 70.0 82.5 86.0 2.50 ,

IV. ... . ... 79.0 67.0 89.0 ' 78.0 2.68 ,

v. . ... . 83.0 76.5 89.0 80.5 2.47

VI. ... 78.0 67.0 _ 86.0 78.0 2.63

vu. . ... . 90.0 87.0 91.0 78.0 2.35

vm. . ... 81.0 754) 86.0 594) 245

IX. ... 100.0 1035 97.0 91.0 2.19

X. . ... . ... 1005 1035 970 92.0 2.19 _

XI. ... ... . . 110.5 109.0 107.0 98.0 2.25

xn. ... . . ... 99.0 1100 90.0 100.0 2.04

1947'1 ... 100.0 100.0 100.0 1310 237

11. ... 116.0 1285 106.0 1315 2.05

m. . ... 1130 117.0 1095 1240 249

IV. ... 1350 1230 144.0 1245 2.49

v. .. ... 1235 1250 1220 108.0 2.25

VI. . ... 127.5 145.0 1135 1105 2.00 ,

vn. . ... 131.0 125.0 1355 1165 233

VIII. .. ... . ... 131.0 126.0 1340 1045 236

IX. . . .. 1500 1440 1540 1195 236

X. . ... 1400 1495 1320 1225 2.13

XI. .. ... 1415 1540 131.0 1325 2.08

xn. .. ... . 1430 1510 1315 1330 2.07

1

1948'1. .. ... 1000 1545 164.0 1545 2.35 1,

n. .. ... . ... 166.0 1705 162.0 1730 2.21

m, . . ... 1735 168.0 177.0 1405 2.35

IV. ... 1835 2050 166.0 1405 203

V. ... 178.0 2100 1520 1430 1.93

VI. ... 188.0 221.0 162.0 1405 1.93 ,—

vn. .. ... . ... . 2030 2350 1770 115.7 1.95

vm. . ... 198.0 2100 1900 1290 2.15

IX. ... 2200 264.0 186.0 1510 1.91

x. . ... 2250 2400 2140 1530 2.14. .

XI. ... 2150 210.0 2200 1685 2.33' (

xn. .. ... 2070 2250 1715 1765 2.09

23

1. sz. raj:

muri-És szöűímnn

A %wunów SZAKMA! ÁTLAGDS anun'ó TERMELÉKENVSÉGE. A T./L

19147. január-400

250

isa—vasam."...

———.——_——_———_——._—.

_..._ -—._._"._.—-—-—._.—-_._-—p-—....--—..

zoo ,_ ;

..._———————.———

. .

' .

x : .-

. .:

! dem-uszinÉT'I-f 150 1

; hm ada/vh

—-—— 000 lígj/Jdési mém/ml

! l _l 1 l l l l A A J ! l l l ( A . . k A l l l 4 l ! 1 1 A l i ). 59

IHH]!!!IVIVTVHVIYWIHHX ! X IXHXII Halmllvl V IVIIWIVIIIHXI XUKHXII Ill! ! HIHVI V TVIIWWNIHX TX íXIIXM

1956 1947 1963

2. sz. raj-z

FOND— És SZOVOIPAR

AMUNKAORAK ANYAGVOLUMENBEN KIFEJEZET'T SZAKMAI ÁTLAGOS TEDMELÉKENYSÉGE, A Tn/L

——— 1942január :: 100

500

* ! * havi ada/ak

-—-—-—— fejlődési irány vonal

! * ' '

400 x

_ ..

l l I I : I I l I I k 1 1 A ! l l l 1 ! i ! l 1 l 1 L ) A J 1 A l 50

'I!!! lmlwl anl vulvmhxl x hulxu 1IllílnnvlvlvHVulvaxlxlxiíxn Hu ! mí evi vlwlvulvml IX : : Ha Ha ,

4946 1947 1948

3. ez. rajz

) l .. !!

FDNO—ES SZOVOIPAR. H

A MUNKAORÁK SZAKMA! Áru—sos NETTÓ TERMELEKENVSÉGE, A T/L: 44

250 19h34'anuár-1OD L 250

*200

450

400 Mi?—as szint/ima" 093595 árará/zwá MM)

50

.,

—— így/idéd ;rányvnns/

BAJ—a: Him/anal (193845; árarányal mph/If 400 79939: szinvona/ (791474: árván/al mellel/I it?—319175 színvonal (HU-e: áfafáizynl mely/f) . haw' ada/alt

if " lmíwl v'fvvlívnívmizxíxíxlíxu 1916

Az 1938—as termelékenységi értékek a már a Szemle megelőző számában közölt 1943-as értékekből vannak visszaszámítva,

mégpedig a Statisztikai Évkönyvben kö—

zölt termelési adatok és a Statisztikai Hivatal egyik —— 1943—as —— gyáripari tanulmányában foglalt, 1938—tól 1942-ig terjedő, árindexek segitségülvételével.1)

Csupán az a feltételezés volt hozzá szükséges, hogy az 1942-es és 1943-as ter—

melékenységi színvonal nem tér el egy—

mástól jobban, mint az 1938—1942. kö—

') Tájékoztató adatok az 1938—42. évi magyar gagígripari termelés értékéről és volumenéről. 6. sz.

a.

')4

xint.miwfvíwívufvmílxíxlxvl'xuí ! in 'ímiwlvl 1947

! L ! ' l I

w ] vnivml mi x ix: ha! 59 19148

zötti fejlődésből megállapítható 1943-as/

extrapoláció az 1942—es értéktől.

Az 1. sz. tábla számsoraiból és az l., 2., 3. sz. rajzokból nyilvánvaló, hogy mind—

három termelékenység állandóan emel—

kedő fejlődési irányt követ. Leggyorsab—

ban fejlődik az anyagvolumenben kifeje—

zett termelékenység. Kevésbbé gyorsan a bruttó termelékenység. A leglassabban' éppen ezért a nettó termelékenység, elmély—

nek fejlődési irányvonala (lineáris trendje, lásd a 4. sz. rajzot) egyébként nem tér el, lényegesen az u. n. számított energia—

fogyasztás munkaóránkénti átlagos nagy—

ságának fejlődési irányvonalától (lineáris;

trendjétől, lásd a 4. sz. rajzot).

;. sz. raiz

. 200

5 490,

: e . !?

Bono-es SZÖVDIPAR ,

MUNKAÖGANKINTI ATLAGDS ENERGIAFOGVASZTAS 19146. december-1400 (_, _

WA —ww———-.———— zoo

_ 460

460

4410

480

.

420 *—

duo -

_ - . —— 420

/;

x x ; hey/' ada/ak

. . u ,

400 Á):

. . x

80 ,a) . : .

fej/ődés/fránymna/ -—-—-—— 400 _ a T/l Fejlődési irányt/ends

BO

00 l l 1 l l ! ['I I ! Ki

lI—u l ml lvl v ! vulvulvml le x lxxlxn 1956

A számított Kwo energia alatt az üze- mek idegen villamosáramának fogyasz—

tása értendő, hozzáadva a szénfogyasz- tásnak az átalakítás átlagos hatásfoká—

nak figyelembevételével meghatározotl

Kwo egyenértéke?)

Az előrebocsátottak alapján a fonó— és szövőipar is azok közé az iparágak közé sorolható, amelyek termelési volumenének változását a fizikai energiaszükséglet jó megközelítéssel szemlélteti.

A táblázatból és rajzokból látható, hogy amunkao'rák bruttó termelékenysége, 1946 elejétől 1948 végéig mintegy 35/2-szeresére nőtt és 1948 II. hónapjában elérte az 1938—as nívót, az V. hónapban pedig az ennél valamivel magasabb 1943—as szín- vonalat. Az anyagvolumenben kifejezett ter—

melékenység 1946 eleje és 1948 vége között mintegy négyszeresére fokozódott. 1947 XI.

hónapjában érte el az 1938—as szintet és 1948 II. hónapjában az 1943-asat, Fej—

lődése újabban nagyobb mértékben gyor—

suló, mint a bruttó termelékenységéé, való- színűleg a fokozódó gépesítés következ—

tében. Könnyen lehet azonban, hogy az egyes szakmai alcsoportokon belül ebben jelentős része van az egyszerűbb minő—

ségek, egyáltalában az anyag-intenzívebb termelésre való fokozott áttérésnek, álta- lában pedig annak a körülménynek, hogy a textilszakmában a termelés meny—

nyiségi összetétele a kisebb nemesítési aránnyal dolgozó alcsoportok javára toló—

dott el.

A munka voltaképpeni termelékenységet kifejező nettó termelékenység szintén állan—

dóan emelkedik, —— de éppen az említett okok folytán —— már szerényebb mértékben, mint az előbbiek. 1946 elejétől 1948 végéig mintegy háromszorosára fokozódott, 1948 második felében érte el az az 1938-as szinvonalat.

A teljesítménybérrendszer általános be- vezetése, a széleskörű racionalizálási moz—

galom, a szocialista munkaverseny tér-

1) Kg—ként átlagosan 3500 kalóriát tartalmazó szenet tartva szem előtt és azt, hogy ennek a köz—

vetlen termelési célra való átalakítása az üzemek—

ben átlagosan 12.5 %-05 hatásfokkal megy végbe.

1 Kwo energia — kikerekitve —— 2 kg szénnel vehető egyenértékűnek.

ulu l mi xvl v lvrllvuívmi sxi x lnlxn 1959

60

. , , , ,

1zuinflwlvÉ'vtivulvmhxrxlnlxn 49k8

foglalása, a termelőeszközök és eljárások fejlesztése, munkásújítók felkarolása, stb..

mind megannyi tényezője a munkatelje——

sitmény állandó emelkedésének.

A szakmai átlagos termelékenységet jelentős mértékben növelte még az a körülmény, hogy az egyes üzemeken belül mindinkább teret nyert azoknak az áruknak a termelése, amelyek nagyobb termelékenységgel állíthatók elő. Tovább, erősítette e hatást az a jelenség, hogy általában azoknak az üzemeknek a ter—

melése nőtt jobban, amelyekben a ter——

melékenység is nagyobb volt.

A fonó— és szövőiparban a munka nettó termelékenységének az 1946. VIII.

és 1948. VII. közötti fejlődését egybeVetv'e az Országos Tervhivatal által közöltl) és, a teljes gyáriparra Vonatkozó 1946. VIII.

és 1948. VII. közötti termelékenységi fejlődéssel (5 sz. rajz), tanulságos meg—

állapítás tehető: a textiliparban a munka termelékenysége általában gyorsabban emel—- kedelt mint a teljes gyáriparban.

A bérek, illetőleg átlagOS órakeresetek és a nettó termelékenység fejlődését a 2, sz. tábla és a 6, és 7. sz. rajzok mutatják be. Ezekből látható, hogy mind a pénz!—

bérek, mind a reálbérek kisebb arányban emelkedtek, mint a munka nettó termelé—

kenysége.

ll) Jelentés a Hároméves Terv elsó évéről (1947 aug.—1948 júl.) Budapest, 1948. 137. old. A közölt adatok, mint ,,egy munkaórára eső termelési volu- men" szerepelnek. A kísérő szövegből nem tűnik ki, hogy bruttó vagy nettó termelékenységől van-e szó.

A közölt idősor a következő :

Hónap 1946 1947 1948

1; ... —— mm 1283 —

n ... —— 106.7 1331 111 ... —- 113.7 1394 IV. ... __ 1155 1373 v ... _— 115.2 1393 VI. ... _— 115.9 is:—3.5

VII ... —— 1083 1492

VIII ... 100.0 IIOA ——

IX... 1092 128.6 -—

X ... 1108 130.6 —-

xx. ... mao 144.s —— ,.

xn ... 1017 1475 -— l

25

8; u. Útúbla

Bér- és áriddexek

* l

I M élh tési tól-alga? *

*

_Időpont

Órakereset * es e Reál- Termékek em % ""

költségek menben kife- ;

pénzben indexe órakereset árindexe j ezett vevő- ,;

! ereje

1947. I. . . . . ... 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0

II. . . . . ... 102.0 106.0 96.0 102.0 100.0

III. . . . . 1065 106.5 100.0 104.0 1025

IV. . . ... 110.0 1115 98.5 1045 105.0

V. . . . . ... 113.0 1075 1054) 108.0 1045

VI. . . . . 1195 112.0 1065 1115 107.()

VII. . . . . . . . . 127.0 104.0 1225 1135 1120

VIIIi . . . ... 1375 1045 131.0 1105 1245

I X. . . ... 1405 108.0 130.0 1085 1295

X. . . . . . . 1440 1191) 121.0 113.0 127.0

XI. . . . ... 141.0 123.0 115.0 1191) 118.0

XII. . . . ... 143.0 1191) 120.0 1195 1195

1948. I. . . ... . . 1465 121.0 121 .0 116.0 1261)

II. . ... 1480 1245 119.0 119.0 1240

III. . ... . 1585 122.0 1295 116.0 136.0

IV. . . . . . 1575 1225 129.0 116.0 136.0

V. . . . . ... 1595 1245 128.0 118.0 135.0

VI. . ... . . . . 170.0 _117.0 145.0 117.0 145.0

VII. . ... , . . . 153.0 110.0 139.0 123.0 1245

VIII. ... 152.5 108.0 141.0 1211) 1264) A

I X. ... . 1625 104.0 156.0 1 10.0 148.0

X. . ... 1575 1085 154.0 110.0 1434)

; XI. . . . . 160.0 109.0 162.0 110.0 145.0

gi XII. . . . . 1625 108.0 150.0 1220 1331)

6, sz. rajz

, , TELJES GYÁRIPAR

m munxnónánn eső ranges: VDLUMEN A 6YARIPARBAN,AZ onszÁsos TERVHWATAL ADATAI szam

450 ] Mamma—' 100 430

- : _, - haw' ada/nk, IM angyal!/s: 100

.e/'/

450 - Fay'lődési Mányvmaz mamam-100 ff, 460

—— fepm's/ lí'a'nymnal 1942 jánva'r'i Madar : fan "

43'0 .. ___—_ a Z fejlődisi im'nyvvns/ .: MMM",

,, 140

mypnuán hen' ada! , ma

a), 420

420 400 ,r_

400

3 80 VluilXíXleíKE Ií"íluíwiVíVliVIIíVIIIITlXíX;XJíXM

tínimiwívivvivn SO .!

n 1945 49u7 1948

6. cz. rajz

: : .. !!

490 _ FOND'ES szOVOIPAR ___ 430

A SZAKMAI ÁTLAGOS ORAKERESET ALAKULÁSA —

*!Sloa'anuár-WD

160

; [if/agas órakerese'í pénzben

4 NO

4400

Átlagos mólóra/(eresz!

. 420

420 '4 III/agas órakeresef

* lea/umenben 400

400,

50 l?" i I" í WE vlvtívnfvmf lXíX imixu Kill ; "HW? víwívslivmíixlíxhlim 80

4947 19

' !. ez. mi:

t

A MUNKAÓRÁK mmm ÁTLAGOS NEUÖ Temaéuéwvséséwe

FONÓ-ÉS SZÖVÖIPAR

191474 január— a 100

:( ÉSA SZAKMAI knneos ÓRAKERESETNEK FEJLőoÉsx !DÁNYVONALA! 4910. L — whaanEzÁnóLAG

zoo

zoo Szakma/* a'f/agox ne/lo'

ferme/eí/renysey, .; T/Z " eo

" 80 óhakmmÉEWEseimo

450 ' y pénzben

sza—77; % %

reá/a'raker—ese/

... 420 hakmaeílaya: Mmm/' 420

' n '00 L ! I I : A 1 ! A l ! I ! l A l A 4 _

N! v ívnlvnlwuíixlx ]x; :íu ] miwt vlvxlvvaíxxfxlxxíxu 199

1947 1948 "

Következik ebből, hogy az óránkint

produkált érték illetőleg terméktöbblet

ztermékvolumenhen kifejezve valamivel nagyobb arányban fokozódott, mint maga a nettó termelékenység.

A 2. számú táblában szereplő pénzben kifejezett órakereset indexe, a bérköltsé—

gek és a munkaórák hányadosának, vagyis az egy munkaórára eső átlagos bérköltség—

nek az indexe. A reálbér e pénzbérindex—

nek és a megélhetési költségek 1947 január :: 100 alapra átszámított indexé—

nekl) a hányadosa, indexszámokban ki—

'ffejezve. A termékvolumenben kifejezett 'nórakereset indexe pedig a pénzben mu—

tatkozó órakeresetek indexének és a termékek árindexének a hányadosa, in—

P—dexszámokban kifejezve. A termékek ár—

;indexe azonos a termékvolumen meg- határozásához számitott defláló* árindex—

szel.

A közölt órakeresetek fejlődési irány- vonalai mutatják, hogy a pénzbér és reálbér egyaránt lassabban emelkedtek, mint a munkaórák átlagos nettó terme-

lékenysége.

Ettől némileg eltérő fejlődésről szá- mol be az Országos Tervhivatal idézett jelentése, mégpedig az egész gyáriparra vonatkozólag?) (lásd a 8. sz. rajzot). A

*Tervhivatal adataiból azonban, mint ezt a 8. sz. rajz mutatja, kitűnik, hogy ——

1) Az eredeti megélhetési költség-index a Gazda- ságstatisziikai tájékoztató II. évi. 14. sz. (1948 dec.)

*913. oldaláról való.

*) ,,Az egy munkaórára eső keresetek reálértéke a gyáripar-ban" (i. m. 186. old.)

1946 VIII—XII :: mo

a gyáriíar egészét tekintve __ a reálbér, bár csa kis mértékben, de mégis gyor—

sabban emelkedett, mint a munka ter- melékenysége. A pénzbér természetesen még inkább. Ebből pedig az következik, hogy a gyáripar, mint termelő egész -—

a dolgozók létszámát változatlannak fel—

tételezve, —— valamivel lassúbb tempóban akkumulált, mint amilyen tempóban a

munka termelékenysége emelkedett. Ha

az összegszerű ak umuláció mégis na- gyobb ütemű volt, akkor ezt az alkalma—

zott munkaerők létszámának gyarapo—

dása tette lehetővé.

Mint a 2., 3. sz. rajzokból jól kivehető, az anyagvolumenben kifejezett terme—

lékenység indexel, méginkább a nettó termelékenység indexei, erősen hullámza—

nak. Mindkettőnél ennek egyik fontos oka lehet, hogy maga a szövő- és fonóipar számos különböző alkatú ipari alcsoport- ból tevődik össze. Igy magában fog- lalja a következő ipari alcsoportokat:

pamutfonal— és cérnagyártás, vigogne—

és hulladékfonalgyártás, pamutszövet—

gyártás, lenszövetgyártás, kenderfonal—, zsineg- és kötélgyártás, kenderszövet-, ponyva—, zsákgyárás, jutaszövet- és zsák- gyártás, gyapjú—, fésűsfonalgyártás, gyap—

júszövetgyártás, műselyemfonal— és szövetgyártás, kötött— és hurkoltáru—

gyártás, kelmefestő—, nyomó— és ki—

készítőipar, viaszosvászon— és műbőr-_—

gyártás, stb.

A nettó termelékenység hullámzásának ezenkívül fontos oka lehet az is, hogy ,a termék— és anyagvolumen idősorainak ingadozásai, valószínűleg a gyártási idő—

tartam közbeékelődése folytán, nem egy—

idejűek. Éppen ezért az átlagos fejlődési

Hónap 1947 1948 irányzat, a trendvonal, a mértékadó a

fejlődés megítélésére, természetesen csak I ... 1097 1453 az átlagos irányzat megítélésére. Ettől Ig --- ggg áíg-g az egyes alcsoportokban számos eltérés

IV: :::::: 11339 14937 lehet fel— vagy lefelé, miután a vizsgált

v... 119.7 1593, anyag a termdékenységek tekintetében

Vg--- ggg-g ggg-§ eléggé különböző összetételű és valószinű—

VIU: jjjjjj 1554 _" leg a fejlődésben sem egyöntetű. Osz—

xx ... 1502 __ szetételének Jellegére szolgáljon Jellem-

x% ... ggg —— zésül a 3—as számú tábla, amely az

mi 1313; 1'5113 : 1947. évre vonatkozó állapotot tün-

teti fel.

8. sz. rajz

, , races GYÁRIDAR ,

ATLAGOS DRAKERESET REÁLÉRTEKE A GVARHDARBAN AZ DRSZAGOS TERVHIVATAL ADATAI SZERINT

ZOO—W masutt—müon . 200

' lámák/e ' 180 460

Fe 'Iődéu' fránywna/

J_____________ 'lso / 460

Fej/a'dekíiránymal ' . . / ,,—

19A7Január-100 4140 / ' /:-:-_ ,,,,,, 'IDO

sw;;g;:;;tw Ágai-;———————

mum f'l ,! 120 , _/'_—r J" 2

e;%gj;zpíígvoma ( . ,5'4___ 4 o

. l l . l , j . A ; . , , . . .

"OO Mu 1 m ! IV ! V IVÁÁÉHVM (x) x ix! lxn Mu [ III 1 nagy 1 v: % vulvm 400

27

3. sz. idült!

_ * 39 megyizsgált reprezentativ üzem megoszlása a munkatermmékmységek nagyságu "

tekintetében

A munka— A munkaórák A munkaórák

órák bruttó üzemek anyagvolvmen— üzemek nettó terme— üzemek

termelékenysegeFt/óra száma termelékenysegeben kifelezeü száma lékenységeFtlóra száma ; ,'

FÉ/óra

, ,'

0——5 1 0——5 8 ——5——0 1

5——10 7 5——10 18 0——5 14

10——15 12 10——15 9 5——10 15 i'

15——20 11 15——20 2 10——15 7

20——25 4 20-—25 1 15——20 -—

25——30 —— 25——30 —— 20——25 mü

30—35 1 30-—35 —— 25—30 1 ,

35—40 ,- 35—40 —— 30—35 1 a,

40—45 1 40—45 ——

45——50 ] 45——50 —— ;

50——55 —— 50— 55 —— *

55—-60 _ 55——60 ——

60— 65 -— 60——65 '—

35__70 —— 65——70 1

70——75 —4

75——80 ——

80——85 —4

85——90 ——

90——95 ——

95——100 1

A termelékenységek 1948 másadik felé—

ben való erős ingadozásának nyomós oka még az a körülmény, hogy ez idő—

keretben az adatszolgáltatás rendje két—

szer is megváltozott.

A termékegységek előállításához átla—

gosan szükséges önköltségelemek (munka—, összanyag—, energiaköltségek) nagyságának és azok változásának statisztikai meg—

határozása, ha a munka termelékenysé—

gének számításához szükséges volumen—

számok és volumensorok már megvannak, aránylag kevés akadályba ütközik. A vo—

lumenegységek u. i. egyúttal a szóban forgó termékek és termelőerők mérték—

egységei is, miután azokat, a termelő—

gazdasági szempontoknak megfelelően és valóságos fizikai mivoltukban mérik ösz—

sze.

Igy a volumenegységben kifejezett termékegység munkaköltse'ge nem más, mint a termék volumenegységére eső átla—

gos munkamennyiség, illetőleg munka—

volumen. Tl—el jelölve a termékvolument és L—lel a munkavolument, a tennék L volnmenegységére eső munkaköltség T'

1

—__ Hasonlókép az összanyagköltség ?:

T Az energiaköltség pedig a termelésben felhasznált Kwó—szám és a T1 termelési volumen hányadosa.

Abból a célból, hogy az egyes költség—

elemek összehasonlíthatók, sőt össze—

adhatók legyenek, célszerű azokat a, volumenszámításnál alkalmazott értékelő—r árakhoz hasonlóan, közös mennyiségi ne—

vezőre hozni. A jelen esetben erre is az 1947. évi átlagos, 12 havi e ységérték átlagából képezett volumenára nyertek, alkalmazást.

Az egyes költségelemek ilyen, 1947—es átlagos árakban kifejezett nagyságainak indexsorait tartalmazza a 4. sz. tábla.

és szemléltetik a 9., 10., 11. sz. rajzok.

9. sz. rajz 160 mw—vwm ——

160

FONÓ-ÉS SZÖVÖIPAR

- A teméxvowmm ESVSÉGÉRE Eső MUNKAKÓLTSÉG MUNKAÓRÁBAN

1910 janváru 100 '

—w——we———mv1so

"

' 420

153)

100

125) . , . hav/'adam!

BO

___—.. 104) [y'/Mész "y'/gy emu!

60

,...—-..-_..._.-___._-... ___—... .... _.--._..._.._-

50 ___..Jgiüwawma_______—________.jkm__l%:__—__—T _______ %

WWA,_,_.,_W 30,

; , . ; . l . l ._,_i ,W leallnxlavlv IVslvniwnIm lx lxllkn

1946

GH

! . . . . nlulmlwlvlvx lvnlvmlu l xlxllxu

1947 ⁰

—1— :;'?- e

. . . tm ,, .

illllm w lv lvnlvnlvmlml xlx 1948

410. sz. raiz ;

I I .. II

, FDNO; es szovmpAR ,

A TERMEKVOLUMEN EGYSEBEREl ESÖ ENERGIAKOL'TSEG KWD-BA

mo ' 19147.Januar-100 , 420

: ! uhh/ádámi

"00 " Ily/'ÚUJÁYI '*'—_" 400 .

: Mann/anal

eo ! . _ * ' . eo

so . ,, . ' ' ' : _l_-—x ! so

uo*%e:*i%:I'ilillllilii*!llilill'iiiuo

A TERMEKVOLUMEN EGYSÉGÉRE eso összes ANYAGKÖLTSÉG VOLUMENBEN

420 13'42Januarz100 420

x : : napig/falai ' . ,

! X /

440 ___, [Wagy . mm,—e- . 440

menj/vana . // . :

400 ' : ' 400 W

;: """" * "*""""'*'_""*'fáma—'_""'*':"";""Tgas'-'azzziaaíaí """"" ,..- _ _'""':'"""**-*"*—————"**—**:'ms——;;m;;7 ***********************

90 90

eo nin 'ím § lVí v ívt '[vnívmlcxi x íxcíxn liU ] m '; lví v iwívuívmítxi xím ím Sí" ím í lVi v ív! ívuivmíixíx íxlíxu 50

1946 1947 19118 "

4. sz. tábla

, Mint a táblázatból kitűnik a munka-

Termékvolumen fggl%%éégysíre eső költségek költségek a három év álaft csaknem

1 %—ükre estek és újra elérték az 1943—as

(1947 január-:: 100) nívót, amely valamivel alacsonyabb volt, Össmnyag- mint az 1938—as. Az anyagköltségek nemem; Tzölteég, 535533 ezzel szemben, bárcsak kis mértékben

Időpont mum—aram anyasvolu- Kwofbfn (mintegy évi 6%—kal), de állandóan emel—

mmben kedtek. Az emelkedésük oka pedig, amint

1933 60.5 935 __ ez a számsorokból látható —- S amit talán

sokan nem várnának, —— nem az energia—

1943- 55-0 98-0 "— költségek emelkedése volt. Sőt ez utób—

1946. I. 153_0 915 1001) biak kis mértékben (mintegy évi 10%-kal), 13.538 338 §?" de szintén állandóan estek, Émnak eng-

'- , - - ? nére /hogy az egy munka rára jut ,

13: 53332 333 3213 átlagosan számított Kwó-fogyasztás erő-

v1. 128.0 sem 76.0 sen emelkedő irányzatú volt. A vizsgált

vgg' 338 ság-8 ggg három költségtípus fajlagos nagysága

IX: 10010 1035 6925 fejlődésének együttes hatása az össz—

X. 995 103.0 70.0 önköltségre a következő, 5. sz. táblából

gg- 133-3 alá-g gg-g és a 11. sz. rajzból világlik ki. amely a

' ' ' ' munka- és anyagköltségeket összegezve,

1947. 1. 100.0 100.0 100.o az utóbbit és az energiaköltséget pedig

Ig Egg-g ágág Égi-8 párhuzamosan szemlélteti. Az 5. sz. tábla a.

IV: 74j0 955 7015 100 Ft termékvolumenben foglalt munka-, v. 314) 1015 67.() anyag- és (részben) ebből az energiakölt—

x% 3215) láá'g ggg ségeket türiteti fel ugyancsak volumen vmi 7610 9635 61:0 Ft—ban kifelelve-

1 X. 665 965 em

x. 715 1010 67.0

XI. 705 1095 71.5

XII. 70.5 110.o 715 A

1948; I. 62.5 96.0 74.0 '

13.33 lgáfő ggg GA ZDASAG—

133 3335; 3333 _ ggg STATISZTIKAI

VIZ 53I0 11810 6110 ' ' '

VII. 494) nem 435 TÁJÉKOZTATÓ

Vláé' iii iga-3 d , . él i.. k 1 . , á

- — - ..) gaz asagi eun va amennyi ág -

%: :;333 1333 2533 nak változásait, fejlődését bemutatja

XII. 485

1085 65!)

29

11. sz. rajz

*

I I .-

, ,FprEsszovap/w * , , ,

,100 a TERMEKVDLUMENBEN LEVO_FDBB KOLTSEGEtEMEK (p.m. KiinsessmuxTURA),

nemn EGVUTTAL 100 Ft TERMEKVOLUMEN KÖZVETLEN FORBOTÖKESZÚKSÉGLETENEK ALKATELEMEI % mo? '

90 _ % Man/va 19'0'" ""—"""" "'ha" ——___ Az űnká/fsegek (gáznemű; _ 90 es % Anyag

————— 1935—es szinvonal 60

90 _ % íme/wa

-_._.—749433; SSml/Mő/ _ 70

60 %

__ _ _!

sci—%f

; /; 3/ '

ao ';/

// ;

, /,/ / ;? '

ÉS % ///,?/7/

mi ' ///

0 I ! ll m 1 V V: VI!JVUH lX X xXl .Xll ll "! lV V lVI Vll Vill IX l X 1Xl Xll

19145 * 1910 19L8 ?

5. sz. tábla

100 Ft-termékvolumenben lévő főbb költsé- gek 1947-es volumen Ft-ban.

Egyuttal 100 Ft termékvolumen közvetlen forgóloke szükségletének alkatelemei, 1947—es

volumen Ft-btin. —

a-

6 2

! . . ! És ha É "5?

6.1wa GUGA n-uo ne3 §

Időpont iga tea eg fgaá

:: o a; g : :o a; Ugo § ;: 3 ":

Exxon-MW: ám 6.333

1938. ... 9.9 41.1 —— 51 0 1943. ... 9.0 43 () —— 52 0

1946. I 24.9 40.33 5.4 652

11 24.5 41.7 4.5 66.2

III 21.2 40.0 4.6 612

IV 20.7 373 4.1 581)

V 193 405 3.6 60.1

VI 201) 37.8 3.8 58.7

VII 18.1 425 3.4 60.6

VIII 20.2 40.8 3.1 GLO

I X 163 45.15 3.5 61.9

X 162 455 3.7 61.7

XI 14.7 44.41 3.6 59.1

XII 16.53 494) 4.0 655

1947. 1. 16.3 44.0 5.3 603

II. 14.1 48.8 4.8 62.59

III. 144 455 4.4 59.9

IV. 12.1 40.1 3.7 522

V. 13.3 44.5 3.5 57.8

VI. 12.8 50.0 3.3 628

VII. 12.4— 42.0 3.4 544

VIII. 12.4 423 3.3 54.7

1 X. 109 42.23 3.2 532

X. 11.7 47.0 3.6 58.7

XI. 11.53 481) 3.5 59.55

XII. 11.4 48.33 3.5 59.7

1948. I. 102 425 3.8 52.7

II. 9.9 452 4.2 55.1

III. 9.4 425 3.9 51.9

IV. 8.9 49.1 3.0 58.0

V. . . . 9.2 51.13 3.2 61.1 VI. . . . 8.7 51.9 3.2 6015 VII. . . . 8.0 513 2.4 59.0 VIII. . . . 8.3 47.0 2.7 56.0

1 X. . . . 6.7 523 2.7 595

X. . . . 6.6 47.0 2.7 53.6 XI. . . . 6.8 43.0 3.2 49.8 XII. . . . 7.9 47.7 3.4 55.6 1 A szellemi munka javadalmazása nélkül.

* Berendezés elhasználódása, általában a közve—

tetett költségek dologi része nélkül és az energiakölt—

ségek bizonyos, pontosan meg nem határozható ré- szével együtt. A berendezés clhasználódásának nagy- ságrendje egyébként mintegy 5—re tehető !

A táblázat számai egyúttal százalék—

számok és kifejezik a gyári árak költség- , elemeit százalékokban. Mind a táblából, mind a 11. sz. rajzból nyilvánvaló, hogy

30,

azegyes költségkomponensek változása nagyjából ellentétes irányú, egymást csak—

nem kiegyenlítik. Igy a munka— és energiaköltségek esését az egyéb anyag—

költségek emelkedése kíséri, végül is a közvetett költségek nélküli önköltség, fej—

lődési irányzatában, csak igen mérsékelt esést mutat fel. Ez eső irányzat azonban töretlenül érvényesül: a három év alatt mintegy 13%—os, természetben kifejezett költségesést hozott létre.

A termelés gazdaságosítása (racionalizá—

lása) szempontjából mérlegelve a dolgot ez a költségcsökkenés nem éppen kielégítő mértékű. A termelés racionalizálásának e téren még igen komoly feladatai vannak !"

A termelés természetben kifejezett költ—

ségeinek alakulásáról az előzőkben vázolt kép —— minthogy csupán a termékvolumen:

egységeinek a költségeit szemlélteti —- ter—

mészetesen inkább tájékoztató jellegű.

A termekvolumen magában foglal n. i.

több különböző terméket. Ezenkívül e termékek gyártott mennyiségeinek az aránya is állandóan változhat, sőt válto—

zik is. Mindennek következtében a költség- összetétel és a volumenértékben képviselt költséghányadok, az egyes termékek mennyiségi arányainak módosulása foly—

tán is megváltozhatnak.

Az átlagos anyaghányad három év alatt csak minteggr 20%—kal emelkedett.

Ennélfogva az el rebocsátottak a textil—

ipar átlagos költségstruktúráját és össz—

költségeit illetően általános tájékoztató—

ként elfogadhatók, különösen, ha az összköltségek nagyságáról van szó. Gyár—

tástechnikai okokból n. i. az anyagköltség, emelkedésével, illetőleg az anyagintenzi- tás növekedésével a természetben kifeje- zett munkaköltségek csökkennek. Még—

pedig, mint az adatok mutatják, nagyobb mértékben, mint az anyagköltségek emel- kedése. Következéskép, a termékvolumen egységére eső természetben kifejezett költ—

ségek összege csökkenő irányt mutat és ilyen csökkenő irányt fog venni az egyes termékek összes, természetben kifejezett költségeinek a mértéke, feltéve persze, hogy a termelés összetétele a nemesítési arány változását követi.

A volumenegységre számított, termé- szetben kifejezett költségeknek az elmult három év alatt az előzőkben megállapí—