• Nem Talált Eredményt

A munka termelékenységének fejlődése a gyáriparban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A munka termelékenységének fejlődése a gyáriparban"

Copied!
10
0
0

Teljes szövegt

(1)

1 —6. szám

_ 1948;

Á m'unka termelékenységének fejlődése a gyáriparban

' l. !

A társmlalom a termeszet szűknmrkúsá- gának legyőzésére a termelésben szervezett harcot folytat,. E küzdelem során személyi és dologi javakat áldoz fel azért, hogy :]

kívánt. mennvitsegű és összetételű terme'

Y , _ $,

kekhez hozzá _]USSOH. A termetes folyaman annak eredménye, hozadéka érdekében fel áldozott SZemélyi javak: a munkaerőnk es a munka—időnk. A feláldozott dologi javak pedig: a tennelétsben felllralsznállt anyaguk (alapanyagok, üzemanyagok, tsegédan'yag-xk, stb.) és a termelőberendozés és termelőesz- közök .ellmsználódása. A termelés indítéká—

hól következik, hogy eredményének leg—

alább is akkorának kell lennie, hogy az az érte hozott áldozatot meghozza. Gazdasági okokból célszerű azonban. hogy .az eretl—

meny az áldozatot mlnétl nagyobb mértük——

lwn meghaladja.

A termelés eredménye műszaki szempont—

ból, a termelt termékek mennyisége, az (1. n. műszaki hozadék, Itt azonban ez eredmény inkább gazdasági és társa—

dalmi szempontból érdekel. A termelés eredmenye gazdasági lszemponrtból nem más, mint a termelt terméke—k megfelelően értékelt, volumene, illetőleg, mint ez elert műszaki hozadék gazdasági értéke. A szo- rosan vett társadalmi szempontból pedig a termelés eredménye: az így értékelt ter- mekvolumen, (T,) és előállításához szük—

56ng án 'agvolunne—n, (Tnl különbsége: á tT—Tn), illetve (T). Másnévon az ü, 11.

nettó termelés—i volumen, vagy tiszta hozá—

(lek.

A termelés eredményessége, megnedip; a gazdasági eredményessége, vagyis az áldo—

zátnevk (költségáldozatnak) áz eredményben váló megtérülési mértéke,, nem más, mint

a (T,) termékvolumen és a munka (L; 2——

T ányngvolume-n (TO) hímvadosá: zt (ll—"il, ), A társadalmi eredményessége pedig a tár- sadasliom számár—a' termelt tiszta eredmény.

a (T,—TK,) és %,Hz ehhez megkívánt, társá—

_ ,. , , T —'t'

(lalnu munka (L) hanyados—n, ,a (WLT— "

Fz utóbbi a munka termelékenysége, amely a társadalmi termelés legáltalánosabb eretl- ménykategórtiája és egyben a ltergklfejOZÖlll) eredmény esse gú m ért ék f oglalmzá ,

A T—T) tisztt'á hozadékok évi összege

[Z (] ——T_3] n. i. éppen az, amit, nemzeti

jővedelenmek neveznek. A liétrehozz'm'n'n

fordított (*,in nemzeti munka, ,a (2 L) pedig;

a társadalom munkabíró tagjai munkaere—

jéneIc az évi igénybevételét jel'emttti. A (ZLl, meghatározott évi áll,—ágos foglalkoztaíás esetten, ,amányos .a társadalom munktalm-ó

tagjainak számával. Ez utóbbi pedig, la' la-

kosság" meghatározott összetétele eseten, aránvofs á társadalom teljes létszámáml.

'l' ;,1 0

A (5—( 1 0) hz'lnyulos ilyenfmmán azt

is megmutatja, hogy évről--évve ,áz Irjonntílm termete ajvakból a 'lál'ls'ad(italom egy egy tagn—

jám átlagosan mennyi juthat

Ebböl ,.illetőleg a Z (T ———T)ból levonva:

azt na' részt amely a társadálom folyama- tos fennmaradását közvetlenül biztosító ja- vak repladukálásához szükséges, áll. elő az a, többletérték amely a társadalom gaz—

(latszagi és kultlurálris fejlődésének a legfőbb táplálója. A társadalmi termelés dologi alapjainak bővítése, illetőleg a dologi té- nyezők reprodvukáláxsának a bővítése e több- letértékhől nyeri fedezetét; hasonlóképem a termelés személyi tényezői reprodukálásá—

nak növelése., illetőleg az életszínvonal—

emelése is.

' pr

A munka tenmlékenysége, ,a'. (TI) tehát"

nemcsak arról ad számot, hogy a társa——

dalml munká millyen teme—dma'myesen termelt,

hanem azt is megmutathatja, hogyaltletrmelos.

eredményt-képen milyen jószáge'llátottságrw lehet számittmi- Érthető tehát, hogy a

munka. tormelékenységének az alakulása . főkép időbeli fejlődése, állandóan a gáz"

dasági és társadalmi éndetklödés homlok——

tere—hon áll. Különösen az olyan közgazda—

ságokban. ahol ,a ftámadálmi termelést kife—

jezetten társadalmi célok szolgálatára ter—v vezlk és szervezik.

., T , , . ,

Fokozza ma a, T eredmenyessegt mer- tókfogta'lom jelentőségét; az a körülmény, hogy az a háborús pusztítások mélységei——

ből valló gazdasági kiemelkedésünk üteme,- nek egyik legkifejvezőbh lndikátora. Az elet—- színvonal emelkedr'rsének pedig a legvaló—

szot'űhb exlőrejelltzője.

Köztudomású, hogy nemzeti" jövedelmünk, reálértéke a háború utáni gazdasági évben—- még a felét, sem érte el a háborút meg"

előzőnek,1 Köztudomású az is,

az egyik legközvetlenebb oka éppen az?

volt, hogy a nemzeti termelő munka átl—a—

gos temnelékenysége a békebeli 500/0—3 áláa

süllyedt Kézenfekvő hogy ha egyél) kö—

rülmenyek változattlanok _ amilyen tempó- hogy ennek

ban enmIA'edz'Ic a munka lezmele'kenysége, olyan ütemben emelkedhet nemzeti jőve-"

dehm'ink aus vele életszínvonalzmk. Termé-—

szetesett még nagyobb erre a lehetőség, ha' közben a termelő munkában foglal-kozta-

totlafk Szá'llltaj is növekedik.

Jelen dolgozat, [: (nevezel/í első részt kö—

vető második re'-* azzal. foglalkozik, hogy nemzeti termelésünk legfejlódolképefsebbv ágazata _az ipar és ebben is a leg—dinamiku—

sabb at gyáripar, az eíltsű telje-s hékeévhen, 1946-ban milyen fejlődést ért el a munka termelékenysége tekintetében. A harmadik

rész pedig azt, elemzi. hogy gyáripamnk';

két régi, neves szakmája a vas— és fém-*

1) IIaipriI Gyulu: tnwvarorvau nemzett jöve-—

delme (X "tí tgjvur (xnztl tsávkntnto Inttzet közleméw th l. til/et NH, 8 old.t

(2)

1 —6. szám

ipar és a gépgyártás, mnvlyelknck termelő gazdaságunk felszerelé—sénak bővítése szem—

pontjából ma óriá'si'a jelentősége, milyen tel—malékcunységi fejlődési mutatnak 1946. és az azt követő 1947. év folylalmuz'm. Továbbá.

hogy fontosabb ,gazdaságpolitikűí infe'zlce- (léseink: slabilizáció, telljé'sillnénybérrénd' szur általános bevezetése, munkavenszenyok racionálizalási töin—egmozgalom, a 3 éves terv nwgindulúsa, stb., milyen módon és mértékben befolyásolták e [011103 szakmák- ban a munka leir-melékmzységétyk a növ!)- Icedését.

A wzs- és fémipar és a gép!];udrlás [emm- Iékenységénck részletes vizsgálata azér! is igen tanulságos, mivel az ennel; Icapvxún tolt megállapítások sok _felcinletben az egész gyáripflrm is általánosíthatók. IC kél ipaúg n. i., mint ezt, az 1946. évi adatok mulalljak, a lorlm—lékényi ,g fejlődése wkin- letében az egyes szakmák között. jobbára Icözéplwlyú'l foglalja 01. '

E szűkílowll körű vizsgaliallaiiak olna-Holl, ézúllal ])iZOllyOs kényszerítő oka is van.

A Központi Stal iliikai Hivalal ipari nsz- tályán folyó ilyen irányú kutató munká—f Dalok szerény kérele egyelőre 11. i. nem én—

gvésdté volna még, hogy több iparágra is ki—

terjedjen ez az 1947. évi eredményt-kél wla—mző rés'zlleés vizsgalat. ,

ii.

Az 1946. évi f(H'IlH'lÖSxPI foglalkozó vizs—

gálalt módszerét a Szemle hasabjain már imnm'tcliük.1 A féldnlgozasra koríilő anyag a Központi Sialiszlikai Hivalal részlr'giw Imní gyárípm'i slatiszlikui a(lailgyiijlésélw'íl származik. Az adalnk feldolgozz'lzs-at e Hiva—

tali ipari osztálya végezlé. Hét szakma kc—

riilt Vizsgálat ami. A feldolgozott iern'wlésí ada—tok 1946—ban az égyi'é-s szakmákban (:

szakma féljes fm-mvlési értékének (( kiind—

Icezó' szándékait érlék ol:

1. A feldolgozott termelés az ii.—'sz—

Iérmélés O/O-ában, 1946-ban La producli'on coordamléa pur llauteur

en 0/0 de la produrlz'on lotale, 1946.

§ , iparág " ]nduxlrips É ""

Vas— ('n' 'émípzm Sídérnrgir ol naftalint—yi!) 661) (ivpgyarlas —— (Jonslrm'lions nzéz'anítlzms. . (MW Tex! ipar —— Imluslrm iPmlllP ... i Ha?

Bmhyz 'I'rans/nrnmlíon (In fair.. * (NM Gumiárug arms Fahrimlion (i'arlírlvs m ?

manh-hmm ... XJ' !!

Papirnsgyarta ] zlvrimlion (10 ]

papmr . .. . ! HW

Papirnsz'n' m arla. )"abricalion l ) ' d'arllvh'x Pn [mlm—l' ... ) i

l

1 l

' Állagman —— Lu nmymuw ... ; (M'!)

*) A munka lormoléluaiysí-(Ténék ala knlz'isa a vas— ék l'émiparban, valamint a ;yz'irlasban. (M. Stal.

Szemlo 1947. évi. 342. l.) 31 ld még; kai—abban : A munka tenni—lékém'xl 'énvk slatiszlikai Vl' gálata a magyar gyariparban. (A (Enlil) Douglas—féle slalixz- lik: törvény lx'iégészíléw.) (M'. Stal. Szemle Hill.

mr. Ha. 1.)

1 9483

/

Meg kell jegyezni, hogy az összehasonlí—

las céljából -— itt—oil _— heriktat'ott 1943..

évi ialdialmk az 1943—as évi gyáli—ipari is'lalisz—

tikai felvétel eredményeiből valók.

Az 1946. évi termelését ill—etőuan megvizs—

gált hét Szakma közül kettő (vas- és féln—

ipar és a gépgyárlás) inkább termelő java——

kat előállító vipiar, Négy (textilipar, bőr—

ipar, papíripar két aga) inkább fogyasztási javakat ltei'melő ipar élS egy (gumiiparl a, közbeeső 'tipust képviselő ipar. A hét iparágban a munkaórák bruttó és az anyag:

volumenben kifejezeűt termelékengségélwk

v - vr ' , - " '1'1 , TO i

leJlodiesot, il'leloll—g a (f 01941 ( so—

riainialk az összevont alakulását a 2. és 3-

lá*hlsa foglalja magában.

Az idősoroknak évliarmadok szerimi lö- mőrilésél az a körülmény mazli sziikségés'x'é, hagy 1946 fohamán uaz idősorok eruléli adatai, hónapról hónapra, igen szabálytalan hallámzásokal milrliallniaik. A havi adatoknak évlmrmadonkinl allagokba' való összevom'ma a saruk időbe—li fejlődését tisztábban, jnt' latja kifejezésne.

Amennyiben a termelés folyamán a

T; , , , .

(Tu az u— n. izt'mvsziesz arany, az (u) számottevően módosul,, a munka lér-

llllPiékO'IlySÓgÖt illetőleg annak fejlődésél a

T; To

(Vr es a (l) alakulasa egyforman huen jlllomzi. Egyébként valószerű képet a lér-

IliO Hl

, . ,, , T — '1'

molekeIIySÓg f(EJiUdÖSCl'Öi csak a (' 0*

hányados adhat.

A nemesítési arány 1946 folj'amím, mini a 4. lahl'z mulatja, nagy mérclékl'mn csak (*gyvdiil a gumiárn ;;yár'l-z'isban vállozoll'

még. így akar a (ír) akar a (§?) idö—

, T ' ,

sorok egyfm'man alkalinialsmk a ("I-,) változa—

Sanaik megközelítő szmnlélluli'gsóm.

Erre a nlngÖZOlil'iÓ'Sl'D mar csxulk azér! is mi vagyunk lillfilVíl, mivel _— jobb híján, ——

a volumén-számítás él'l'ékrulő árrandszvre"

ként. az infláció miatt, az ISHG-ős térmé—

lésnél az 1938—65 atlagos *lél'mélői és ilzinmi' ilOSZPl'ZÖl arak rendszerél hasiznalluk. Ennek az áPYC'lKiSZCPIIPk relativ árai pedig lénye—

géso—n ellérlék az 1946. évi visznnylagns:

ai'aklól. Ennélfogva (!: ilymódon kiszámí- toll nonmsílési arány nem fele)! meg] pon/o—

xan (I: IMG-().? ériékvléxhrn nmhlikozó lőxúg/os nenwsíléxi arám/nül: A nyersanya—

gok árának, lílíl8—hoz viszonyítva, a kész—

llsrmékék áránál nagyoblnnérvű omolkémlése' kövélkéztélmx'i az 1938-as érlékélwés alapján

!)(1'

kiSuZárll'liiO'lei l'lOlIlOSil'ÓlSl arányok omlayobbak, mint az 1946—ban lénylég érvényf ér—

tékelésbe—n malalkozők. A nemesítési ara—

nyak vallozz ainak i11d8.1".'0r1'i fellünlnlé-

xérc azonban az lÉlIlS-a—s árak is alkalma—

(3)

1 46. szám

sak. És ezzel a nemesítbésoi arányok időbeli változásának a száamozerűsítésére szintén.

A bemutatott táblákhól kivi-lláglik, hogy a gyáriparhan (1 munkaórák bruttó termelé- kenysége 1946 folyamán (az első évlvalr- madtó'l az utolsóig) minfrgy ária/a-Iml emel- kvdelt. A: anyag-volumenbün kifejezetl icrmvlékenység is mintegy 300/o—kal nőtt, Ha nem yos-szük figyelmnbo, hogy a munka,—

.óaknak és az _anyagfelxhasznátlásnak egy részv az üzemi újjáépítési, szolgálva, akkor abból a körülményből, hogy a bruttó ler—

mdlólkenysóg általában nagyobb mértékben omolkmloll, mint az anyag-volummxbon kl—

liyiczvll. arra lehet, kövolkozlclni, hogy a nettó lerlnelékenység általában nagyobb mérté/izben nő!/, mint a, brutló termclékmm—

ség. Legalább is SOM-kal, tekintettel lan-a., 'hogy a valószínűleg 1.8 körüll lévő atlagos x iwmesíxlési arány átlagosan 11.5%—kal loll

nagyobb.

Az a körülmény, hogy a nemesítési ara—

nyok valószínű nagysága általáhan jolenh'í- son elmarad az 194315 mögött, urna enged köwtheztomi, hogy a .lermclxés minősége is szamottevőn elmmuml az 1943. évi. még in—

kább a háború előtti mögött. Mindi'máhtral iii is figyelemre méltó javulás Tapasztal—

haló. Nem szabad 'iormórswtleseneiklérdxéxsnol azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a no—

ymelsí'tésd arányok visszaesését sok esetben az is előidézte, hogy az üzemek kisebb nemesítési fokú gyártást helyeztek előtérbe.

'A munka ieninelvékenységében különösen

szembetűnő rolt a fejlődés a stabilizációt

megelőző és követő két évharmad közölt.

Ez az ugrásszerű emelkedés átlagosan 250/o—Ot ér el és az év foly—amim lwkövolko- zxotlt teljes omelakeldésnok mintegy három- negyed részét képviseli,

,, , , ; T

2. Brutto tormelekellyseg a ( 11

J

10V

lékenyse'gébvn.

(1948 A munka tennelékexnységének 1946—ban mut-atott fejlődését két fontos iparágra, a vas- és fémiparm és a gépgyártásm vonat- kozó—lag már részlbtesen megvázsgál'tuk.1 Ez- úttal 'egy további fontos iparág, 51 Hmm—' ipar 1946. évi lex-melósok tesszük—rövidre fogom vizsgálat tárgyává. Annál is inkább.

mivel itt áll elő az az érdekes jelenség, hogy a mmmsíiésti arány a stabilizáció után tra'rl () san m é rs éxkl fidi k .

_A számítások végon'adményexit .az 5. lábla és a hozzátartozó rajz mut-atja. Kitűnik

ezekből az adatokból, hogyaz; [extilz'parban (; munka Iwmcléktmysége 1946. folyamáw mintaay 50%-kal mnnlkmleli- Mégpedig pontosan a. rajzon feltüntetett regressziós egyenesek memó—n, a hruziwtó temrielélkeny- ség GOD/n-kal, az .aily-ag-volumwmhen kifeje—

zett iormelékonysóg 800/o-kal, a nettó ter—

melékeny—ség pedig 350/o-kzll. A notltó herme—

lékuenyaégruek a tölülil'lól jóval kisebb mér- tékü emelkedése arra vezethető viss a 7

hogy az öv folyamán, mégpedig a stabili- zációtól kezdve, a nomosílési arány Macao——

nyalbb szint—ert foglal el. Feltételezve, hogy az ipar mindvégig azonos minőségű és ősz—

szehéltolű anyagot dolgoz fel, ez azt jelenti, hogy a ioxtilláruk átlagos minősége alz u'holsó évhzar—msadlmn bizonyos mértékig ogy—

szerűbb leüt. Valószínűleg ogy—os egyszal-ül)!) gyártmánytípusok (típusárukl előtérbe ke—

rülése következtében.

Egyébként (: xhzbilizáció után a Iextií- iparban is, az olőző évharmaldhoz viszo—

nyítva, mintegy 20—300/0—08 ugrásszerű rmmlkedés következett Im () mami—*a [erme-

1) L. szerző id. mi

———) alakulása az 1946. év folyamán.

Ti .

l'ariations de la produclívité brule (37) en 1946.

_ .

I. óv— II. év- IH. év-

1 p a r a ;: harmad harmad harmad

Industries IM liers lle tiers 1116 iíers

de l'unnv'e de Pannée de l'annév

Vas— és fómipar Sítlzírurgio ri méiullumiv ... HMM) 1036 1497 Hópgyárlás Conslrurlions mömniaurs ... HMM) 1117 1231) TDXtilipar w— Imlusirio fr-xlilr ... IOU'H 116'0 1430 lilőrgyártás — — 'l'mnsformalíon du cuir ... HMM) 1.321) 217'U hinni" u *tás —— [fabrication d'urliclrs en manh-hmm ... 'IUU'U ]UG'S 130'0 Papiro. is ; FuhrímUon de papiwr ... MH'H 935 Hal—H _—

Pa])íi'osártlg'yzlrlas ., , I'Yzbrimlion zlülrliwlvx m pupirr ... HMM u.,-.) 917 ,

Szukmukiizi állam) —— Állat/Nincs inlvrpmlm'xionm'llrxl) HMM HB'U 11331

1) Merlin—gol! számtani mm X rllírlvíi'll'wlül a vas—

egyült, a gmnia'irugyárt'" és a aki plpírilur (H' il'mrcsoporton belül a . kul—(ik o 'Mis

IH azono-

íilvl szintén az

és fóinip H', glípiyai'tas, ;! h—xlilipar és a lu'írgyarláw

"111ny 874??in Az így nyvr! két, osszefoglalo

)5 súllyal sz Nepi—lnek.

1) Áloyennrs urilhn Irgum powlnrévs. Lot—s (ln la pondéralron, la side'rur gir ol ("_ mólullurgie, les construcííom;

mccanígurs, l'imluslriL hx'ilr (*1 In lrrmsfurmrzlion zlu (*uír. d'une parl, Iu falu-Imho" d'arlzrlt's Pn carmiclzmlc (fi les deux índuslrl'as' du papirra (Pauli—w pari. figurent raspmf

(lex deux (*alűgorivs (Fiu/x'nxlrirx Mmim (timi ('u.'lzgmxee;, lm (Zum—5 m kHz—ri le máma poids.

livvmvnl vuwmhlo 11va (r irni/ne poids. A Pinléricur /í_,fmwzl r_nlnmr'nl, mlm cum, avec

(4)

_,

_1—6. szám * 11 1948

* ' ' ' ' T ' r

3. Anyagvolumenben klfegozett termelekenyseg a (f) alakulasa az 1946. ev

, folyamán. ,

Variations, au cours de Fannée 1946, de la productívíté m'priműe en volume des matiérts

(%)-

'— _ _

1. év- II. év- 111. év-

1 p a r á ;; harmad harmad harmad

Inrluxiripx IB" licrs 119 zim-s IIIe !ierS

(10 Parznée de l'année de l'anne'e

Vas- és fénlip:,1r_ —A ,Sidérnryie el métallurg/ív ... 1001) 1131) . Gépgya is —— szslructions mémniauvs ... 11101! 1111)

'l'e'xtilipar —— Industria textiln ... 1001) 1621)

l§órgyártás Transiormatíon du mir ... 1001) 1421) 11371)

(xumíárug ártás ———— Fubricalíon d'urliclvs Hz ('rwulchouc . . 111111! 1201) 89"!

Papirosg rlás ]v'ubricatiolt de papier ... 10111) 11215 1061) Papimsárugyártás ——— Iv'ahrimlion (l'arlízrlos vn, pupier _ . . 1001) 11811 8111) Siakmaközi átlagl) J'loymnes illlvrprofessiomwllcx1). .. ! 10111! Hm?! 128'3 1) l,. ;! 2. %x. Mhln jegyzolól. Yoir la nulla (Ill tableau '!

; , , T,) , _ , , . .

1. A neme.—11051 aranv "'i'" valtozasa, tudom.

" u .

lezutmns el mama? de [a proporízon du pelyevízonnrnz nf (T))"

" . ) 1 . ; ,. 0

1910. I. harmada x 100. (le' Nem de Pannee 15140 :, 1004.

1943 1 (.) 4 (; '

! ; ' ! ff ,

- p ! l l " 4 ]. lmr— [I. har— HI. hnr— _

, ["d"—"Hm állaga mmm mmm mada

. moyennes I" (im—s [IC liers IIIa liens

5 de l'annv'p de Pannée (10 Pannóe

Vas— és fémipar ———V— Sidérurgie ()! mélallurgiv ... 1861! 10011 , 10133 101'5 ' Gépgyártás —-— (]onslrucliuns mécmu'guvs ... 1.111) 1001) 1167) 10823 Tgxtilipar —— Industria textilt, ... 931! 1001) 1015 8813

I;orgy;írtás % 'I'rans/ornmlion du cuir . 88'3 1001) 10711 121'.)

(;mpmrug árf'is —— Fabrírulion d'articles en tanult:/mlm 3361) 1001! 886 168'0 Papxrosgyart' Ifabrímlion de pupier ... -——— 111011 ' 1021! 11—11) Papírosárugyartás ————— [fabrication d'arüz'lvs en papíer 10011 971) 111.)

Szakumközi átlagf) ——— Aíoyrnncx inlvrpro/essímznellt-s1) 11841 101119 """-'" 1115 1) L. a 2. sz. tábla jegyzetét. ———v Voir Izz mole du tableau :.

5. A munk: lermelékenységénck alakulása a textiliparban az 1946 év folyamán.

Variulions, (Ill (*ours de Pannóe 1946, de la prodw'liviíé du travail dans Pizzduslrie textile.

.X munkaórák anyag!— , , , !

.X munkmírúk ])muó volumenben kiíejvmu X'mmkí'OMk nouulvr

, , T termelékenysége TO mvlókeuysógo le'lü,

Időpum (óv, hónap) tvnnelekonysege(__!) _ 3 - ]

' ' L f , . . , A

)), * ) * ** 7 : (() (lm

1 ermdm Pl'otllu'lmllc hruie 4108 I roduaiwltv, exprlljnw ! rod111 llUlli ne!

(unnám;, 4 cl, mois), . T on volume (les malwrvx, hf'lll'űs de mami!!

, ]; urosdv lz-uvull (___,L) dm [MU—(gs (le travail Ir , [O

L __IM— .

(iif—)

19—16. 1. ... _ HMM Hum

*H. ... - 111123 "

111. ... 1 11311

IYA ... ' 12011

Y. ... [26'1

V 1. ... 1183

VH. 1:

YHI. 1* /

1 X. 11

X, .

XI.

XU.

!

19164 átlaga —————- moymuzvs 113311 131111

1913. állaga ———— muy/mmm 37131) zum

(5)

1—6. szám .12

; 1945;

6. A xjas- és fémipar, valamint a gépgyártás munkatermelékenységi—

számításainak főeredményei 1947-ben

Résullals gánéraux, pour 1947, des calvuls sur la productivité du travail dans les industries sz'dóruryígue el műfallurgigue cl dans les conslruclzons mémmgues.

. _m

A munkaórák A muulmúrz'lk nnyngfellmsznz'x-

.A . mmm lásimn mért tor-

ldűpum 'l'vrmók- Anyag— 313331??? tvrmolókvm'ségv nmlókvnysógo

(óv, hónap) volumen (Tu vuhlnu—n (To) Áxámlrv ;; (T; Lal (Ty/1, n,)

Pőrindes anumv (Im Volunw (If—s Áháuríxs ((l: Pfütlllf'filli'é brulv Efrogiufillnlleí, FIR—_ —

(unnám el mois) produilx (T,) malíön's (To) travail (] a) (193 hvurex .?ur-m .se f'" 'i' '_'

' (h, Irmmil Milton de.; mulmras',

(T; , 0) (103 hm 3 de lravml

('la/I .,;

$ a) Y::s- ('s l'émipar. _. Sitlérurgic el mélallurgie

1917. I. HMV HMM) IUU'U IUU'U HW'U

H. ' 9123 *.)G'U Hlö'B 9.3'8

LH]. IR .; NTS um 128'9

IV. HH'T) HH'S 1131! HHF

Ya 1207) IUZS HG'K 117'2

Y L 112'() IHS'U ' 1037

Y ! !. IKG'U HH) 1197)

' YIH. 1881! 1114) 1076 1342

1 X. 1961) 13633 16102! 12' '3

X. 1881! 112'0 !llS'B 1378

XI. HlT'Z 11213 HH'Y'I ]: §

XH 20.31 1.1 *7 IUZ'U l' '4

h) (iópgyárlás —— (Jonstrzurlionx mémnigues

1917. !. IHU'U lmm mm) IUU'U

H. 1071) mm; mm HT)";

Hl, 1177) thl UH'T 113'9 '

lY. HMS 11) 3-8 [mm ! lui-3

V. 12 3 11713 WGV l' * 1213

V !, H ! lízllx'; IHSHE !: ,!" 1103

VII. líátl'l H.B'b 1173 * 118' 984

Ylll. HTÖ ' *; uyg—7 1311; 1172

IX. XSG'X T HMM! 12313 1228

X. [773 . ; 4251 11388 1168

X !. l78*.') '! UDS'El !(38'6 111?

MI. mm, % mas; 176'6 16110

III.

A munka lennelélwnysm'gének 1947 [olya- mún lmkih'eí—kcmll fojlödésól tuguuló

gálatok eddig részben még rsak a vas- és fémip'lrban és teljesen :! _v/(ípgyárlúxlwn fojvződlvk be? Az idovmm knzó Slutiszlikzni Számítások omdmímycit a (3. számú kolíőx tábla (vs :! hozni ('szullffiknw') mjznk

tik fd.

_X kétféh- wgrvs's'ziús'

ogyvmw'éhől %er nem órlhoíö mv'ulun 30 le'-- hul olvasni. hugy a mm— ó—x fózzzi/mrlnm (w

;! _l/épgg/úrláshan u: 1947, Én full/(Innin a:

előző évinél állülálmn nagyobb z'ilvmú' fail—'l—

(lós kövvllmsvll be. Míg lSlv'llS-h—zm n rogrmz' Szió egyenesek mentén 117. évi mnelkmh'vR a bruttó t("rmolókonysí-ghm :x vns- (w főm- ipm—lmn 890/0. illmvo :] gópgvárlűslmn 3.393.

az mayugr—whlmormon kifojozmt lormvlókomu HÚL'S'le pedig: 45913. illolvo %% vmit, addigra sznznalúkmz'mmk KHT—vo vonatkozólag (%%/L vizs—

líimc—

lormol őkCnysőg

illvlvo 60%,i1—lelőlog* —1(Sf?/,,,illlmvo 40%- A múló lormMókonysóglmn (alán még] nu—

(lyolm az emelkedés, mivel az év l'olyan'm'm, mint, ez a' nwllókvlt mixból liszh'm vcholő :! nemesítési arány iv tovább

ki—

.m—

ll A l'vldüw HH ltl'zne'h'w a mu— m ív'mipurlu'm él Ivljtunok ZiH'T "l.-11. :: f/"]N/l/lll'lllá'i'llll puli; SIS Un—H.

vult,. Sőt a gépgyz'n'lúsbun a mmm—lési és az anyug-volumuv—n csaknem szinkron hullámzáw sát is meg lehet, állapítani a mjzhó], ami, a'rm mutat, hogy e :S'mkmálmn az anyag—

l'vlíhngznáh'mhól oz (tvben már csak kicsiny z uz, ami nem közvolívnül az átmenne—

lóst; lmn'mn például AZ. üzomzi l'ljjáépílésl wall—gránát. Ezzel a 'góp—gyáMásban a ler'molé- kimysógi számok is már jobban ki'/'vjűzőív're jullaljálc a, tényleges (folyó) lermelésrn vn—w nullmzó lvrnwlélmnmégy!/4 Az elmult, (whom a slzniszlikni folvóiví során ösxzokoveruii') lnlyó és holyroállíll') lormvoIós-i nd; Ok

igen köri'tlményws úlon vollnk széjjel vá—

lmzllmlók? Musi. hogy fillért-ek t'! fülymml—

tot—x normális lvrmoh'ixrv 68 :1 lovókvnym'ag. lvgnlábh ix :!

folyó lornwlóslwz kópvxl minimumra)

csak

lwlyroz'lllílőy gól')gyz'n*l;'1s1mn a az vllmmyngolhutó zsugorodnll. :) prohlónm jelen—' lősógv is lónyogmswn alább szál'lel. Megjegy—

wmlö. hogy i! gúpgyáríáxluln már az olmul!

óv során sem úr! el l.";ij—nál nagyobb arányt vz 117, üwmi Im,—Iyxw—z'lllíh') tevékeny—

xóg, 1947 fulynmún pmhg ön,/o alá szállt A vas— (N fón'lipcxrhfxan nznnlnm az öv moha harmadában is 43—40??? közül! volt.

') .X _ '*iolw'xllxxzix'v—a nu'nlsxoro !nogluh'xlhutó :;- Sm—mlo 15917. (*vf. Illik—on léu'í !zunulnn'mynnlx'lmn.V

(6)

. 1—"6. szám 13 HMS

A MUüK'ARgEzthLVEIngsngEv/A TexmlPARBAN A MUNKA IERMELEKENYSEGE A VAS- És FÉMIPARBAN *

"NS UINDgngREAT/aT'ígMMN LA PRODUCTNITÉ nu TRAVAIL HUHAIN DANS LA sménuncus 1 —:

___—___: d ms anni : lon—__-—_ ___—___;T LA MÉTALguncus

; "90 ".,... ,.z,;.,.,:._... ; 490 200 — "ütü'mnláf'a'áíím 200

,a

neo MMWM_7* _______ ___1 480 490 "* M, w 490

B nó ! eléken se' , , /

——- .Smwűm. Y ' § amtí'fáfiffi'ffxí""§'

Anyagvolumenben kifejezett ! /

470— o—o termeiékenység 470 480 §_———————— ,, , ,- _, ,, ,, ,_____,_ 490

'rdlwtlddelo'lwúeEf!volume )

; delmnihru

— Nettó termelékenység

'Muctivlténane

450 "'W'"_" "'w 'A 460 470 ————_— __"..7 w—me ., ___—470

450 450 450 WW," 460

,",o / , . A 4140 450 450

A " "A

x ', ', '

430 ! / x ' : 430 440 440

/ , y/I'

420 / X] * 420 430 430

440 —— 4— __,,,w—— "___." "MMM—— 440 420 ———————— — 420

//

_

400 400 140 /

/

/

A

440

/ Anyapolümenben kifeiexett

* tarme'őkenygé' _ "MVM u.n-na. ... Mum—

'1lPaxw1—1:1 f"-"'""""

SO ! v 90 400 400

1]ullulwlv;vuvuumlleyíulm H

90 ; * í ! * ' 1 3 * 1 90

t e l ! ; ; ; A 1 I

A munka !el'mclékenységének a gépgyáf—

fiús—ban az 1946, és 1947. évek folyamán ia-

pawsuzbalt idösomi! ("Ssszvkupcsolval lényege—son A GÉPGYÁRTÁSBAN

áttekinthetőbb Iasz (( tm'nwlí-kenysáfj Ix'ól' DAM; LES consnucnous "gamgugs

,évi fejlődéxénel; (1 Icépva 7. tábla turlzú— 490 —— , rec

ullazza uz Összekapcsolt idősoroknt. Az ősz—

szakapcsoáás u kél—két idősor 1947 január v 47U

. . .' ., ., _ .. , , . Wu: "* ,

1-1 eszmei Idopoxmzlbiz-u tortent, meg pedig ; szunete'rmezezsenysgj

' , " .. .. ) - " , . . , % 'rodmijiruu

.a 'alosuzmu kozos fejlodest u'unyvonaluk ; i , *

OSSZEWIH'CSZiESO utjan. A iubluzatbol es a csat- 450 / %o

lakozó mjzokból megállapítható. hagy a ! , /

ígépgyártáshan a munka bruiió tormeló- É X

450 í— —— - -' 450

kong/sége az 1946. év elejétől az 19—47. év végéig több min! I()0"/u-Ical (anellwdalt. Még"

pedig a vas— és fómipmbml kereken 175%—

kal, a gépgyártásth pedig kereken IDOW'u- kal.

Minthogy cköilwn n nmnvsílési arány II., cs. iáblxa) is 3()——ű()%—Ical nmgnőll, a Helló terlnelékmysűg jóval nagyobb mértékr'mn fejlődött. A vas- és fómiparlmn BTW/okul, .a gépgyártásl'mn ie 140%—kal. A táblákhól és a rajzokhól még m'ábbi érdekes meg- állapítások is kivoho'iők. Nevezd; sen' és swhsősorhan (az, hogy ;; vas— és íémiparbun, (de még a yápgyártásban is a munkaórák bruttó termNékem/sége 1947. év folyamán

(elérte az 1943-as Szintet. A vas és fémipar—

_ ban már 1947 II. harmadában bvkövetkczctt

'IAO

Anygg§5í56§eááen "

kifegezeu

termelékenység

Produaiviú elprimőt en mlm-e del m.uéru

*, ,L , ;, ., ; J,.4SG ag'mwm ipxgixlwf

- , , . .

mez, sót ennél még knzonym merteku; na— 9947

(7)

14 _ 1943, f

A MUNKA BRUTTO TERMELÉKENYSÉGENEK FEJLőDÉSE

ÉVOLUTION DE LA PRODUCTIVITÉ BRUTE DU TRAVAIT.

H U MAI N

! !ndex : "47. l.:loo— lndíces : ]anvier "nem

Vas- és fémipar : 5

! sidérurgíe et métallurgie * 8413.

2 2 5 , Telyesítménybérrendszer áltzlános 3 § % -;

— Infláció—mum" ; bevezetése ; $ .. " :

———————————————— ————-—— -w—X;EI.E§———

Introductiongénérale dessalaires ! o g 5 'S

200 § au rendement _—§..§ 'S. ?

; § ( "

%! § ___

§;

4 '7 5 § § ————

A

31 .

"M

1

A

_50

—ol

.;I ,_

[__71—7

§! :%í

, §! ,/ 31-

' 425 12435 23'0'3' "LL _ ' ag

Mivan valable pour IM! § / § %

fix : * s

4 o o I 343

.. § :

§:

M/J E !395

9 5 /, ' 2 § :!

__ 4 V 1 A ; §

, :

50'%%%*§€%%%%§%%§£§§%%§i

) Gépgyártás

fi; Construction: mócznlnues

'! '? 5

_ __ __ 19433:_a_ínlonal

Niva? vuhblc pon? fió— —————————————————————

4 5 0

I

'; 2 5 !" ";

I/ V A hároméves

V ..., .

É (naggg—lnflggion — "% _____ __u _ ;EÉÉ'E'Emlí

Programme 6

100 Axl—7 sf'phn "izma!"— 400

Teliesítminybérnndszer "* .g

_ § § általános bevezetése Mg: !

— 315 Introduction générale des ;; ' % 5

?S :? . "a! gE—-—— 95

H ./ §! salau'es au rendelnem e §? ?. ._.

31: § * n

§ % l 33 E _ "'*-

' 50 Univ, § § ; ra§§1§§1 ! 50

: § nlml w§v §vv§vnvm§ §x§ x 1x1xn§ ! "§"! § w§ v§vuvn§vm§ IX§ x§xc§xn

1946 194?

Havi adatok Évharmadok átlaga fejlődiii irinynt

***—"" Donnie! memuelles Havanna de! "en (trend)

de l'innóo Trend "an

M. Stat. Szemle 1948. Revue Hongr.de Stat.1948,

(8)

1—4"; szám 15 19485

A MUNKA ANYAGVOLUMENBEN KIFEJEZETT TERMELÉ- KENYSÉGENEK FEJLőDÉSE

ÉVOLUTION DE LA PRODUCTIVITÉ DU TRAVAIL EXPRIMÉE

EN VOLUME DES MATIERES

Index : l947. l.:IOO —— Indices : Janvier l947:l00 Vas— és fémipa-

Sldérurgíe et mémllurgíe _

475 § gíé——————— 175 ,,

Teljesítménybéwrendszer áltaiános :? : _ Infláció — Inflatlon , ' bevezetése § 3 E " 2 e ————————————————————————— a?" n § : '— —

! Introduction générale des saiaíres au § %, E :,"-

450 g; ;rendíment ,,,,,, iagC ; 450

3: e: 5—

31 —

"'a

!

425 :94 ,/ v , ' 425

§ § . §

.. ; ? " w- .

_ !: § ? r § ;

% J § §

! n—7 :

Aoo § _)x/l $$$—"**"— 400

§ "5 ! a. :

w ? %

É'E'is

% E É

'75 ...; ': wa " " 75

( 3 :

F-as színvonal íg

_, __________________

(valable pour lm § §

[; I'

50 A " " ' *§** ** ***—*** *****É*** 59 §

] Gépgyártás

Construction; mécanínuex

475 r : 475 .

l- !!

3 a 71- u'g -'-' ..

* ; ;;;_.;.,;,,;;_ ' ....;._;;;;.;;;. ; M;;LÉEÚÉ. ; ' ,

Infiáció ;; Innation ff Teljesítménybérrendszer általános ' E 2 E § '

. 450 — "% § bevezetése — ;;;;.;;._..L.e §" E 3— — ——— 450

Introduction générale des salaíres au § 2 a. ? _

Eu rendement ( "' :

. 3! " §

l943-as színvonal "' L;

_. niveau valai: rím—f 54;— :;§ ————————————————— — _ _

, 425 ;..;;;;_;_ m.; — 425

.s §

§? J : s

8! ; 13 3—7.

% § § 33! % E, ,

400 jég Ég,—4 400

í295b

_ J "9 E ?

! ;; §

175 § § i., ;§; § ;;§ ;L; 1 ,— § —__§—— pr

:§"[lnlnvgv§v1§vn§vm§lx§x§x1xnliinmmv v.v1vnvmlx§xmxm D

§ 1946 194"; *

. 'évharmadok átla a Feitődésí irányzat

, , , ,ga"! adatOkonn es mensue"es ——-———— Moyenne de: (ienda l'année 8 m Trend Ilnéah'e(t'end)

AM. Stathzemíe !948. Revue Hangme Stat,1948.,

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

A nőnek kétségtelenül speciális rendeltetése van a család és háztartás körül. Elvonni az egész nemet e rendeltetéstől, bi- zonyára helytelen dolog volna. De a

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban