MIKROÖKONÓMIA II.
B
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével
Készítette: K®hegyi Gergely Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely
2011. február
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MIKROÖKONÓMIA II.
B
10. hét
Jóléti gazdaságtan 1. rész
K®hegyi Gergely
A tananyagot készítette: K®hegyi Gergely
Jack Hirshleifer, Amihai Glazer és David Hirshleifer (2009) Mikroökonómia. Budapest, Osiris Kiadó, ELTECON-könyvek (a továbbiakban: HGH), illetve Kertesi Gábor (szerk.) (2004) Mikroökonómia el®- adásvázlatok. http://econ.core.hu/∼kertesi/kertesimikro/ (a továbbiakban: KG) felhasználásával.
Jóléti közgazdaságtan
A piac és az állam
Gazdaságpolitika versus politikai gazdaságtan 1. Deníció
Politikai gazdaságtannak a main stream közgazdaságtanban leginkább azt a törekvést nevezik, amikor megpróbáljuk a közgazdaságtan eszköztárát a politikai folyamatok elemzésére felhasználni.
1. Megjegyzés
A politika és a hagyományos értelemben vett gazdaság folyamatai szorosan összefüggenek, mivel a kor- mányzat is a gazdaság fontos szerepl®je. Emiatt egy-egy gazdaságpolitikai intézkedés magyarázata egy- aránt lehet közgazdasági és/vagy politikai gazdaságtani.
Pl.: Ha a kormányzat szabályozza a energiaszektor vállalatainak m¶ködését, akkor ezzel a célja
• a holtteher veszteség csökkentése, azaz hatékonyságnövelés: (pozitív) közgazdasági magyarázat
• a méltányossági elv érvényesítése, hogy a szegényebb emberek is hozzájuthassanak az energiaszol- gáltatáshoz, akár annak árán, hogy ezzel a hatékonyság csökken: (normatív) jóléti közgazdaságtani magyarázat
• a kormánypártra leadott szavazatok maximalizálása a majd elkövetkez® választások során: politikai gazdaságtani magyarázat
Gazdaságpolitikai célok
Néhány normatívkérdés a közgazdaságtan területér®l:
• Okos dolog-e az árszabályozás?
• Szükség van-e a bevándorlás korlátozására?
• Mit jobb fenntartanunk: alacsony adókból kisebb államot, vagy magas adókból nagyobbat?
• Jó-e, ha gazdaságszabályozási eszközökkel védjük a környezetet?
• A torta növelése: HATÉKONYSÁG
• A torta elosztása: MÉLTÁNYOSSÁG
Társadalmi elosztás
A szürke terület a társadalmi lehet®ségek halmaza, amely János jövedelmének (Ij és Kata (Ik) jövedel- mének összes megvalósítható kombinációját mutatja meg. A halmaz határa a társadalmi lehet®ségekΠ0 határgörbéje. Az összes jövedelemI∗ maximuma ott van, ahol a -1 meredekség¶ M M0 egyenes érinti a Π0 görbét.
2. Deníció
• Egy A elosztás valamely B másik elosztás Pareto-javítása, ha A esetén mindenki legalább olyan jó helyzetben van, mint B esetén, és legalább egy személy pedig jobb helyzetben van.
• Egy elosztás Pareto-hatékony (vagy Pareto-optimális), ha nincs olyan másik lehetséges elosztás, amely ennek Pareto-javítása lenne.
A jóléti gazdaságtan az utilitarizmusnak nevezett lozóai irányzat radikális interpretációjából indul ki. Az utilitaristák állítása szerint:
• valamennyi társadalompolitikát, szabályt és intézményt kizárólag a következményei szerint kell megítélni (társadalmi pragmatizmus: a társadalmi eljárásmódok és intézmények (például a szava- zás, a piac, a halálbüntetés, a család, a nemzet)) CSAK eszközöket jelentenek.
• csak az egyéni kielégülésben jelentkez® következmények (a fájdalom és az élvezet) számítanak (széls®séges individualzmus)
A láthatatlan kéz tétele A hatékonyság értelmezése:
• Parciális egyensúlyi keretben: fogyasztói és termel®i többlet(ek) összege
• Általános egyensúlyi keretben: szerz®dési görbe az Edgeworth-dobozban Társadalmi elosztás
A jövedelem adott E induló elosztása mellett a sötétszürke lencse alakú terület az összes E-hez képest Pareto-javítást jelent® pont. ACC0 szerz®dési görbe a Pareto-optimális pontok halmaza. A szerz®dési görbén belül csak aDD0 szakasz pontjai olyanok, hogy Pareto-optimálisak is, és E-nek Pareto-javításai is.
Ismétlés:
1. Állítás
Jóléti közgazdaságtan I. tétele A versenyz®i egyensúly pareto-hatékony állapot.
2. Állítás
Jóléti közgazdaságtan II. tétele Bármely Pareto-hatékony allokációhoz találunk olyan árrendszert meg- felel®en választott indulókészletek esetén amely decentralizált döntések által (piaci mechanizmus) a fenti allokációhoz juttatja a piaci szerepl®ket (konvex preferenciák, csökken® mérethozadék mellett).
1. Következmény
A LÁTHATATLAN KÉZ (modern megfogalmazásban) Tökéletes verseny esetén az egyének hasznosság- maximalizáló és a vállalatok protmaximalizáló viselkedése Pareto-hatékony végeredményhez vezet.
A piaci árak jelz®szerepe révén a láthatatlan kéz tétele bármilyen központi tervezés nélkül is biztosítja a Pareto-hatékony eredményt:
2. Következmény
Versenyz®i feltételek között az árak jelzéseit követve versenyegyensúlyban az önérdek¶ egyének teljesítik a hatékony termelés és a hatékony fogyasztás, továbbá a termelés és fogyasztás hatékony egyensúlyának feltételeit.
A jólét maximalizálása
• Két feladat volt:
Decentralizált döntési feladat Társadalmi tervez® feladata
• Kett® közti kapcsolat: jóléti tételek Két kérdés:
• Megfogalmazható-e egy olyan optimalizálási feladat, amely ugyanezt az eredményt adja, de egy a teljes társadalom hasznosságát (jólétét) reprezentáló függvény maximalizálását jelenti?
• Hogyan válasszunk a különböz® Pareto-hatékony állapotok között?
3. Deníció
Társadalmi jóléti függvény (TJF) A társadalmi preferenciákat tükröz®, az egyéni preferenciákat aggregáló, egyéni hasznosságoktól függ®W(U1, U2, . . . , Un);W :<n→ < függvény.
2. Megjegyzés
Egy konkrét társadalmi szituációban a TJF nem biztos, hogy létezik.
Néhány lehetséges TJF:
• Klasszikus utilitarista ('Bentham-féle') TJF: W(U1, U2, . . . , Un) =Pn i=1Ui
• Súlyozott utilitarista TJF:W(U1, U2, . . . , Un) =Pn i=1αiUi
• 'Ralws-féle' TJF:W(U1, U2, . . . , Un) = min{U1, U2, . . . , Un}
• 'Nietzsche-féle' TJF:W(U1, U2, . . . , Un) = max{U1, U2, . . . , Un} 3. Megjegyzés
A fenti TJF-ek különböz® társadalomlozóai (ideológiai) normatív elosztási elveket tükröznek.
A jólétmaximalizálási feladat
• Célfüggvény: W(U1, U2, . . . , Un)→maxx1 1,...,xkn
• Korlátozó felt.:
Pn
i=1x1i =X1 Pn
i=1x2i =X2 ...
Pn
i=1xki =Xk
aholX1, . . . , Xk az egyes termékekb®l összesen szétosztható mennyiség.
4. Deníció
Bergson-Samuelson féle (egyéniesített) TJF:
W(U1, U2, . . . , Un) =
=W U1(x11, . . . , xk1), . . . , Un(x1n, . . . , xkn)
=
=W(U1(x1), . . . , Un(xn)) 3. Állítás
• Bergson-Samuelson-féle TJF esetén a jólétmaximalizálási feladat megoldása Pareto-hatékony elosz- tás.
• Minden Pareto-hatékony elosztásnak megfeleltethet® egy Bergson-Samuelson-féle TJF jólétmaxima- lizálási feladata.
3. Következmény
Bizonyos feltételek mellett (Bergson-Samuelson-féle TJF) valamely társadalomlozóai alapelven nyugvó cél (jólétmaximalizálási feladat) az el®z® állítás és a jóléti közgazdaságtan II. tétele miatt megvalósítható versenyz®i mechanizmussal (illetve bármely veresenyz®i egyensúlynak megfeleltethet® egy normatív cél, azaz egy jólétmaximalizálási feladat, amelynek eredményeként szintén a versenyz®i egyensúly allokációja adódik az el®z® állítás és a jóléti közgazdaságtan I. tétele miatt).
Most kövessünk egy másik utat: Induljunk ki etikai értékek formális deníciójából és vizsgáljuk ezek hatását a javak allokációjára!
5. Deníció
Az i-edik szerepl® irigyli a j-edik szerepl® jószágkosarát egy elosztási állapotban, ha az i-edik szerepl®
preferálja aj-edik szerepl® jószágkosarát a sajátjával szemben: Ui(xj)> Ui(xi). 6. Deníció
A javak elosztását irigységtmentesnek (méltányosnak) nevezzük, ha egyikük szerepl® sem preferálja a másik helyzetét a sajátjához képest.
7. Deníció
Egy elosztást igazságosnak nevezünk, ha Pareto-hatékony és irigységmetes egyben.
4. Állítás
Az egyenl® elosztásból, mint indulókészletekb®l kiinduló versenyz®i mechanizmus igazságos elosztást hoz létre. (Bizonyítás az Edgeworth-box segítségével)
Piaci kudarcok
Piaci kudarcok 8. Deníció
Ha a decentralizált döntésekb®l adódó egyensúly NEM vezet Pareto-hatékony megoldáshoz, azaz nem teljesülnek a jóléti tételek, piaci kudarcokról beszélünk.
• Piaci er®vel rendelkez® vállalatok (pl. monopólium, oligopólium, monopolisztikus verseny)
• Információs aszimmetria
• Küls® gazdasági hatások
• Er®források korlátlan hozzáférése
• Közjavak 4. Megjegyzés
Piaci kudarcok esetén gyakran (de nem feltétlenül!) a kormányzat vállal szerepet a piaci kudarc okozta társadalmi hatékonyságveszteség csökkentése/megszüntetése érdekében. Ilyenkor bizonyos társadalmi in- tézmények (jogrendszer, közvetlen kormányzati beavatkozás, szabályozó hatóságok, tenderek, aukciók, stb.) biztosíthatják a kérdéses javak hatékony allokációját.
Küls® gazdasági hatások
Küls® gazdasági hatások 9. Deníció
Ha a piaci szerepl®k nem csak cserekapcsolatban állnak egymással, akkor küls® gazdasági hatásokról be- szélünk. Ilyenkor például érzelmi, jogi, vagy egyéb negatív, illetve pozitív függ®ségi viszony van a szerepl®k között, mert az egyik szerepl® tevékenysége a piacon kívül befolyásolja a másik tevékenységét. A küls® gaz- dasági (vagy extern) hatásokhoz olyan jószágok (externáliák) fogyasztása, vagy termelése társul, amelynek nincs piaca ezért elosztása nem piaci mechanizmus által valósul meg. Viszont általában egy ilyen hatás befolyásolja a piaci mechanizmusok m¶ködését is.
A küls® gazdasági hatás lehet:
• pozititív-negatív
• termelési-fogyasztási
• közvetett-közvetlen (pénzben mérhet®)
• ezek tetsz®leges kombinációi
Iskolapéldák küls® gazdasági hatásokra:
• Negatív fogyasztási externális hatás: A szomszéd üvölteti a zenét hajnalban
• Pozitív fogyasztási externális hatás: Gyönyörködni a szomszéd rendezett kertjében
• Negatív termelési externális hatás: Környezetszennyezés (ausztriai b®rgyár és a rábai vizisport- turizmus)
• Pozitív termelési externális hatás: Iskolapélda: Méhész és az almáskert, Autópálya és a falusi büfé 10. Deníció
• Negatív fogyasztási externália: ∂x∂Uhi j
<0
• Pozitív fogyasztási externália: ∂U∂xhi j
>0
• Negatív termelési externália: ∂y∂fij <0; ∂C∂yi
j >0
• Pozitív termelési externália: ∂f∂yij >0; ∂C∂yi
j <0 5. Megjegyzés
Bergson-Samuelson féle TJF esetén nem érvényesülnek a gazdaságban fogyasztási küls® gazdasági hatá- sok.
Küls® gazdasági hatások parciális egyensúlyi elemzése: A versenyz®i vállalat termelése x∗, ahol az általa érzékeltM Chatárköltség megegyezik aPxárral. A valódi határköltség azonban azM C+M Ever- tikális összeg (a szaggatott vonal), aholM Ea marginális küls® hatás. A hatékony kibocsátás mennyisége ezértx∗∗< x∗.
4. Következmény
A közvetlen küls® hatások (akár kedvez®k, akár károsak) eltérítik a láthatatlan kezet. A hatékonyság megkövetelné, hogy egy káros közvetlen küls® gazdasági hatást el®idéz® döntéshozó az egyéni protját ma- ximalizáló mennyiségnél kevesebbet termeljen. Hasznos küls® gazdasági hatás esetén pedig hatékonysági szempontból többet kellene termelnie, mint a pro tmaximalizáló mennyiség. (A pénzbeli küls® gazdasági hatásoknál az igazságosság, és nem a hatékonyság a kérdés.)
Közpolitikai megoldások a közvetlen küls® gazdasági hatásokból ered® hatékonyságvesztés részbeni ki- küszöbölésére:
• Adók és támogatások: A káros küls® gazdasági hatások megadóztatása arra készteti a vállalatokat, hogy csökkentsék a másoknak okozott kárt. A korrekciós adó ideális nagysága a marginális küls®
gazdasági hatás lenne. Így az egyéni határköltségnek és a büntet®adónak az összege épp a termelés társadalmi határköltsége lenne. Ugyanígy, egy hasznos küls® gazdasági hatás esetében korrekciós támogatás késztetheti a termel®t a hatást el®idéz® tevékenység növelésére.
• Egyesítés: A felhasználók egyetlen döntéshozó hatókörbe vonása, azaz fúziója, egyesítése bels®vé teszi a küls® hatásokat.
• A tulajdon újraelosztása és az engedélyek: a tulajdonjogok kijelölése (deníciója) és eladhatóságá- nak biztosítása piacosíthatja az externáliát, amelynek nincs piaca.
